Esti Kurir, 1924. szeptember (2. évfolyam, 182-204. szám)

1924-09-02 / 182. szám

, iííj a •msum p wp« i ^ 5 ***- .*íí . í? *■ fi . . j t h • R Szerda, 1924 szeptember 3. ^t^pnf, IJ. Előfizetési dij: egy hóra ................ 40,000 K. Szerkesztőség: V., Vilmos császár-ut 78.1. éra ne gyedévre............. 120,000 K. ' _ _ Telefonszámok: 157—21, 201—21, 183—44 Egye s szám ara: 2000 kor., hétfőn 3000 kor. Főszerkesztő: ÍX.A.SSAY K. A í\. O L1 Kiadóhivatal: Jugoszláviában 4 dinár, hétfőn 5 dinár. ' V. kér., Ferenc József-tér 5., Gresham-palota. Ausztriában 2000 o. K, hétfőn 2500 o. K. \ Telefon: 128—57. Nagy Pál Súlyos feltételű kardpárbaj követ­keztében tegnap délután ismét vére­sen esett össze egy katonatiszt a Lu- dovika Akadémián. Mint a lapokból, olvassuk, hordágyon kellett elszállí­tani a párbaj színhelyéről. És mialatt az orvosok bekötözték a sebesültet és igyekeztek legalább csillapítani a vér­zést, a katonatiszt ellenfele halotthal- ványan, megrendültén állott a hord­ágy mellett és ezeket mondotta: — Végtelenül sajnálom a történte­ket. Mi, akik nem is ismertük egy­mást, karddal voltunk kénytelenek ezembeállani egymással. Mattyasovszky László őrnagy ta­lán már nem is hallotta ezeket az utolsó szavakat, mert ismét erős vér­zés fogta el és elvesztette eszméletét. A hordágyat elvitték és Csorba Emánuel pénzügyminiszteri tisztviselő ott maradt egyedül a Ludovika Aka­démia kertjében, kezébep a súlyos és yéres karddal. Csorba Emánuel nem bántotta meg Mattyasovszky László őrnagyot és Mattyasovszky • László nem sértette meg Csorba Emánuelt. Mattyasovszky László őrnagyot még­is hordágyon kellett elvinni tegnap délután a Ludovika Akadémia kert­iéből és Mattyasovszky László őr­nagy állítólag még ma is élet és halál között lebeg. Miért? • Egy rendelet miatt, amelyet Nagy Pál tábornok hadseregföparancsnok adott ki. Hónapokkal ezelőtt jelent meg ez a rendelet és azóta száznál is többre szaporodott azoknak a lova- gias ügyeknek száma, amelyeket e miatt a rendelet miatt nem lehetett el­intézni. Több mint §záz az elintézet­len lovagias ügyek száma és ez már a harmadik, amely e rendelet miatt véres eredménnyel végződött. Mind a háromban a, nemzeti hadsereg tagjai sebesültek meg, pedig mind a hárman ártatlanul és indokolatlanul kevered­tek bele a lovagias ügyekbe. Akármi­lyen erős és gyönge ellenfelek is ál­lanak egymással szemben egy pár­bajban, a párbaj kimenetele majd mindig a véletlentől függ. Valahogy a fátum szelét érezzük, amint a Lu­dovika Akadémia kertjéből felénk hozza a tegnapi párbaj hirét. Ismét egy katonatiszt sebesült meg egy olyan párbajban, amelyben a hadse­reg egyik tagja és egy egyszerű pol gár állottak egymással szemben. É3 a párbaj oka mind a három ügyben a hadseregföparancsnok rendelete volt, mely megtiltotta a tiszteknek, hogy egyes polgári személyekkel lo­vagias ügyekbe bonyolódjanak. És mind a három ügyben Nagy Pál tá­bornok neve izzott elő a kiömlött vér sugarán. A fátum szelét érezzük és még min­dig nem látjuk a módját annak, ho­gyan lehetséges kiküszöbölni azt az éket, amelyet ez' a rendelet a nemzeti hadsereg tagjai és a polgárság egyes részei közé vert. Egészen bizonyos, hogy ennek a rendeletnek nem voltak A Népszövetség genfi napirendjé­nek első pontja a fegyverkezések csökkentése. E kérdés tárgyalására rögtön a jelen­tés meghallgatása után áttérnek. A napirend első pontjával kapcsolatos a második pont, amely az egyezség- okmány 16-ik cikkelyéről vagyis a tilalom ellenére háborúskodó állam megrcndszabályozásáról szól. Ehhez a javaslathoz, amely francia intenciókat szolgál, az angol kormány módosítást nyújtott be. Munkatársunk erről az európai je­lentőségű kérdésről kitűnő forrásból ma a következő információt kapta: — A népszövetség ülésezésének rendkívül fontosságot tulajdonit az a körülmény, hogy a napirenden a fegyverkezés csökkentéséről és a ti­lalom ellenére háborúskodó állam megrendszabályozásáról szóló javas­latok szerepelnek. E két kérdés körül, amely lénye­gében csak egy, előreláthatóan nagy és éles vita fog kifejlődni, különösen francia és angol delegá­tusok között. Herriot francia minisz­terelnök, és Macdonald brit kormány­elnök megjelenése a genfi népszövet­ségi ülésezésen épp ezzel a két kér­déssel van összefüggésben. Annakide­jén ugyanis, amikor már a versail- lesi békeszerződés aláírására került a sor, a békét megkötő személyiségek­nek legfőbb problémája az volt, mi­ként fognak a győztes államok a jö­vőben garanciát kapni arra nézve, hogy az a Németország, amelytől mindig féltek és félnek, nem fogja őket újra megtámadni, vagyis hogyan lehet a világot újabb háború vesze­delmétől megóvni. A legkülönbözőbb módozatok és tervezetek kerültek eb­ben a tekintetben a Népszövetség elé. A legjelentősebb a fra/ncia tervezet, a ilyen intenciói, de kétségtelen, hogy ma nem alkalmas arra, hogy a pol­gárság és katonaság viszonyát olyan szívélyessé és olyan meleggé tegye, amilyen ma sokkal inkább, mint bár­mikor azelőtt, országos érdek. Szinte úgy érezzük, hogy ezt a jóviszonyt és magát a nemzeti hadsereget kell meg­védeni hadsereg-főparancsnokával szemben a titkos rendelet kellemetlen konzekvenciája elöl. Egy bizonyos, ez igy tovább nem mehet. melyhez azonban az angol kormány nem járult hozzá. A francia terv döntőbírósági el­járás igénybevételével és kény­szerrendszabályok alkalmazásá­val kívánja a háborús veszedel­meket elhárítani. Az angol kormány ezzel a javaslattal szemben módosítást nyújtott be. A kü­lönbség a francia és angol álláspont között a sorrend kérdésében van, Franciaország szerint először garan­ciális szerződést kell kötni, amely védelmet nyújt, azután jönne csak a lefegyverzés végrehajtása, mig ezzel szemben az angol álláspont szerint a le­fegyverzés önmagában garanciát nyújt a támadások ellen. Az angol álláspont szerint a lefegy­verzés végrehajtása után lehet csak gondolkozni azon, hogy milyen mo­dalitások mellett lehet kikerülni a há­borút. A francia álláspont a garan­ciális szerződés mellett lehetségesnek tart olyan kisebb regionális szerző­déseket is, amelyeket az egyes állam­csoportok egymásközt kötnek, viszont az angol álláspont szerint az úgyne­vezett régionális szerződések azt a veszélyt rejtik monyukban, hogy Euró- pn apróbb államcsoportokra bomlik. amelyek között kialakuló természetes rivalitásban ismét csak háborús ve­szedelem fenyeget. A döntés a nagyhatalmak kezében marad London, szeptember 2. A Times a Nemzetek Szövetségének közgyűlése alkalmából vezércikkben a következőket Írja: Hiú álom volna fel­tenni, hogy a világ mostani állapotá­ban akadna olyan nagyhatalom, amely biztonság szempontjából jelentős szu­verén jogainak lényeges részét olyan szervezetnek kezébe tenné le, amelyben Ha Nagy Pál tábornok nem talSí más módot a megoldásra, mint hogy; egyik tisztje a másik után sebesül meg az indokolatlan és egyedül miatta eredő párbajokban, akkor a bonvé-; delmi miniszternek, vagy más illetékes tényezőnek ketl a megoldásról sürgő-, sen gondoskodnia. Ezért valaiki fele-* lös. Felelős nemcsak a kiömlött véréit, ami egymagában is elég súlyos, de azért a hallatlan erkölcsi kárért, aj melyet ez a rendelet az ország lábban dozó regenerálódásában jelent. a kisebb államok valamely csoportja esetleg döntg befolyást gyakorolhatna, A dolgok természete szerint a valóban éltbevágó nemzetközi kérdésekben a fő döntés továbbra is, mint ed­dig, azoknak a nagyhatalmaknak az ügye lesz, amelyek az illető kérdésekből eredhető ■ viszályok­ban a terhek és a felelősség fő­részét viselik. A kisebb államok a Nemzetek Szövet­ségében igen nagy erkölcsi befolyást gyakorolhatnak, amit egyébként már meg is tesznek, céltalan volna azon-: bán, ha számukra többet igyekezné-! nek eléírni. Nem sok kilátása van am nak a tervnek, hogy a Nemzetek Szö-i vétségé döntésének támogatására ha­tályos szankciókat alkalmazzanak, legyenek azok akár erkölcsi, akár ma­teriális rendszabályok. Macdonald javaslatot tesz a fegyverkezés korlátozásáról London, szeptember 2. Eamsay Macdonald miniszterelnök Genfben javaslatot fog előterjeszteni a fegyverkezés korlátozásáról. Javaslata úgy szól, hogy az egyes országok kezdjék mea haladéktalanul a fokozatos és aránylagos leszerelést, még pedig a nemzetek szövetségének ellenőrzése mellett. Meghiúsult ellenforrada­lom Georgiában Riga, szeptember 2. ^ Moszkvai hivatalos jelentés szerint Georgiában az ellenforradalmárok kísérletet tettek, a szovjetrendszer megbuktatására, A mozgalom meg­hiúsult. A hatóságok letartóztatták a vezetőket, akik jórészt cári tisztek. Van közöttük több herceg és néhány; bankár is. Ára 2000 korona. Herriot és Macdonald nagy vitára készülnek Gon fisén a háborús veszedelmek % Mi a különbség a francia és az angol álláspont között 9 — 4 Népszövetség genfi ülésezésének legfontosabb tárgya : a fegyverkezések csökkentése és a tilalom ellenére háborúskodó állam megrendszabályozása

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék