Esti Kurir, 1924. október (2. évfolyam, 205-230. szám)

1924-10-01 / 205. szám

;■ :: 7. m i Vi ^ \ ^ _v^^* % Szerda, 1924. október ír n- &fo^ Előfizetési díj: egy hóra ....... 40,000 K. negyedévre.............. 120,000 K Egyes szám ára: 2000 kor., hétfőn 3000 kor. Jugoszláviában 4 dinár, hétfőn 5 dinár. Ausztriában 2000 o. K, hétfőn 2500 o. K Főszerkesztő: RASSAY KAROLY Szerkesztőség: V., Vilmos császár-ut 78.1 em. Telefonszámok: 157—21. 201-21. 183 -44 Kiadóhivatal. V. ker„ Ferenc József-tér 5., Gresham-palota Telefon: 128—57. Mi lesz a konzekvencia Irta: Rassay Károly Méltóztatnak még emlékezni a vé­szes csatakiáltásokra? „Ne bántsa a független magyar bíróságot.*'' „Hogy meri kritizálni a magyar bíróság ité- letét?“ „Nem tűrjük ezt'a destrukciót.** Es igy tovább. Évekig hallottuk ezeket a kiáltáso­kat a kormány padjairól csak úgy, mint a háta mögött ülő táborból Sőt a háborgók segítőtársakat kapnia az ellenzékbe vonult elvbarátjaiktól is, valahányszor a nemzetgyűlés termé­ben hangot mert adni valaki az elnyo­mott közvélemény aggodalmának, el­keseredésének, amely egy-egy politiká­val fertőzött bírósági tárgyalás vagy Ítélet nyomában keletkezett, fis ma a belügyminiszter ur egyáltalán nem fe­szélyezve magát, súlyos bírálatban ré­szesig a csongrádi merénylet ügyében ítélkező bíróságot Még a szavakban sem nagyon óvatos. Egyformán elítéli a tárgyalás vezetését, az ítélet indoko­lását, sőt még a birói mérlegelést is, amellyel a bíróság az egyes tanuk val­lomását elbírálta. Mi pedig csodálkozva nézünk körül, vájjon nem álmodunk-e? Ugyanaz a belügyminiszter, aki elvbarátai kóru­sával sokszor a legterroriszíikusabb fellépéssel éveken keresztül minden kritikát visszautasított a nemzetgyű­lés termében a birói ítéletekkel szem­ben, ma odaáll és már nemcsak bírái, hanem garanciákat követel a birói tárgyalás, a birói indokolás, sőt a bi­rói mérlegelést illetőleg is. Hová lettek az alkotmányjogi aggodalmak? Hová lettek a puffogó frázisok? Máról-hol- tt'.apra megváltozott a világ. Ami még tegnap bűn és destrukció volt a nem­zetgyűlés tagjaitól, akiknek végre mégis csali hivatásuk, joguk és köte­lességük, hogy az állami élet minden vonatkozásaiban, tehát az igazság­szolgáltatás területén is ellenőrizzék a törvény betartását, ma már állam- férfiu-tett a belügyminiszter ur fellé­pésében. Ami még tegnap nem volt iszabad a szuverén nemzetgyűlés tag­jainak, ma egyszerre szabad lett a végrehajtóhatalom képviselőjének. Pedig milyen nagy különbség van az elmúlt idők szomorú emlékű egyes ítéletei és a csongrádi ítélet között. Azok alig leplezték, hogy bizonyos po­litikai irányokkal szemben a gyűlölet, másokkal a megértés, az elnézés, sőt nem egyszer a felmagasztálás állás­pontjára helyezkedtek, mig a csongrá­di Ítéletben a birói pártatlanságot megcsúfoló szembeszökő jelenségeket alig lehet fölfedezni. A szolnoki bírói tárgyalás vezetése lehetett szétfolyó, a mérlegelés egyoldalúan rigorózus, az ítélet téves. Ezt el-fogja dönteni a felső bíróság, meg fogja ítélni az elfogulat-; lan jogászi kritika. De hogy ez az Ítélet nem uozta el az igazság diadalát, — azt a belügymi­niszter ur, ne a bíróságon reklamálja. Nézzen körül a saj a. területén Nézze meg a nyomozást, amelyet a csongrádi és éveken keresztül minden politikai vonatkozású bűnügyben foly­tattak az alája rendelt rendőri hatósá­gok. Vájjon elmondóatja-e nyugodt lé­lekkel, hogy ezekben a politikai ügyek, ben mindenkor csak a személyekre és kormányzati érdekre tekintet nélküli igazságkeresés volt a döntő szempont? Vájjon a förtelmes csongrádi bűnügy­ben is nem találta-e szemben magát a rendőri nyomozás a múltak vissza, visszajáró szellemével, az alföldi bri­gáddal, a Kettőskereszt Vérszövetség­gel, a hatóságilag támogatott ébredö- szeryezkedéseii,kel?.. Vájjon nem keJ- lett-e a tíyomözó hatóságoknak, mint évek óta annyiszor, itt is visszalépni bizonyos bejárt ajtók, bizonyos hivata. losan letagadott, de mindenki által is­mert összeköttetések elől? Es ha igy van, mint ahogy igy van, vájjon lehet-e csodálni, hogy a nyomozás félmunkát eredményez, ajtókat hagy nyitva, ame­lyiken a bűnös elmenekül, a vádlottak kisétálhatnak, a védelem megszervez- kedhetik. Az igazságszolgáltatás eredményének biztosítéka a pártatlan, feladata ma­gaslatán álló, csak az igazságot kereső, a törvény sértetlenségéért lelkesedő, a bűnt megtorolni akaró rendőri igaz­gatás. De ahol olyan, szellem van, a mely a legsötétebb bűntények aktáit évekig hagyja heverni a porban, ahol Kovács-testvérek a rendőrség vezetői­nek intim munkatársai, ott a rendőri nyomozás csak bátortalan, hitele két­séges. és az arra épült Ítélkezés bizony­talan lehet. Itt tessék orvoslást keresni. A bírósággal szemben nekünk csak egy követelésünk van, hogy az igazság fentartás nélküli szolgája legyen. Az államérdek megvédése ezen tulmenőleg nem a birói hatóságok, hanem a felelős kományok feladata. A politikai szen­vedélyektől magukat függetleníteni nem tudó egyes bírói közegek után most a hatalom és az államérdek címén akarják illuzóriussá tenni a birói füg­getlenséget. Ez az, ami ellen fel kell emelni a szavunkat. A belügyi és igaz­ságügyminiszter uraknak igenis van kötelességük azon a téren, hogy az igazságszolgáltatás visszaadassék az állam alapzatául. Tessék kidobni a po­litikai szempontokat úgy az igazség- - szolgáltatás, mint a rendőri igazgatás területéről. Es még egyet Szabadítsák meg végre a rendőri és az igazságügyi igazgatás hatóságait egyaránt azoktól az elemektől, akik sokkal mélyebben kompromittálták magukat az elmúlt idők politikai játékaiban, mintsem ga­ranciákat adhatnának nekünk az igaz­ságszolgáltatás pártatlanságát illetőleg a jövőre. De hogy egyfelől a kormány minden aggodalom nélkül elkönyvelje éveken keresztül magának a neki kel­lemes, hatalmi érdekeit szolgáló Ítéle­teket, rendőri tényeket és mulasztáso­kat, másfelől egy ránézve kellemetlen, a saját rendszerének bűneit felfedő Íté­let nyomán az igazságszolgáltatás füg getlensége ellen indítson hadjáratot, ezt az állam legfőbb érdekeinek veszélyez­tetése nélkül tétlenül nem nézhetjük. A csongrádi Ítélet felfedte a világ előtt is azt, amit mindenki érzett és tudott, hogy a magyar rendőrigazgatás politi­kai vonatkozású ügyekben nem áll azon a magaslaton, amelyen állania kellene. De ennek a ténynek konzek­venciája csak a felelős politikai ténye­zők és nem a birói függetlenség bukása lehet. R&ntíkwüls min§s2i®s*taná€s tm&z mm a sz&inoiki itéiet mim Ét Rakovszky garanciákat küvoíeS — Az egységes-párt Rakovszky metiett Éles ellentét a belügyminiszter és igazság­ügy miniszter között A szolnoki Ítélet és annak indoko­lása körüli bonyodalmak egyre kom- pliká'lódnak, Az Esti Kurír megírta, hogy Rakovszky Iván belügyminisz­ter azon a remL'ivül izgalmas tanács­kozáson, amelyet iegoap délelőtt Belli­ién István gróf miniszterelnökké! folytatott, formálisan felajánlotta lemondá­sát. Ezt az értesülésünket a mai esemé­nyek igazolják. Rakovszky Iván bel­ügyminiszter tegnap este nyilatkoza­tot adott ki, amelyben feltűnést keltő hangon bírálja a szolnoki ítélet indo­kolását és kijelenti, hogy amennyi­ben nem kap garanciát a belügyi ha­tóságok munkája és a birói eljárás között mutatkozó* ellentétek kiküszö­bölésére, kénytelen lesz levonni a kon­zekvenciákat. Bethlen István gróf miniszterelnök a belügyminiszterrel tegnap folyta­tott hosszas tanácskozásának hatása alatt arra határozta magát, hogy a kormány tagjait kedden dél­után 5 órára rendkívüli minisz­tertanácsra hívja össze. Ezen a minisztertanácson természete­sen részt vesz Pesthy Pál igazság­ügyin in is z tér is, aki az elmúlt napo­kat Uzdon, tolnamegyei birtokán töl­tötte. A mai rendkívüli minisztertanács napirendjén szerepel egyébként Ko­rányi Frigyes báró költségvetési és államháztartási referátuma. Búd Já­nos a pénzügyminisztérium adminisz­tratív ügyeit ismerteti, igy az adóki­vetés és behajtás körüli intézkedése­ket, Ripka Ferenc kormánybiztos a drágaság érdekében folytatott tanács­kozásairól számol be, Vasa József népjóléti miniszter a közmunkák ügyéről, a tatarozás! munkálatokról és a munkanélküliség enyhítése érde­kében foganatosított intézkedésekről, Walko Lajos pedig az állami gép­gyárak helyzetéről, az ottani mun- káselbocsátásokról, a Máv. tarifájá­nak várható csökkentéséről és egyéb a kereskedelmi kormányzatot érdeklő ügyekről referál. - /■ Politikai körökben általános a vér témóny, hogy a szolnoki itéiet és annak indo­kolása akut válságot idézett elő. A helyzet kulcsa Pesthy Pál kezében, van, mert az ö, Rakovszky Iván nyi­latkozatéra adandó válaszától függ, hogy Bethlen István gróf miniszterel­nök milyen irányú döntést tesz ma­gáévá, Tény az, hogy Rakovszky Iván belügyminisz­ter a leghatározottabban ragasz­kodik lemondási szándékához, ha a miniszterelnök részéről nem kap részben elégtételt a szolnoki tárgyaláson a belügyi kormány­zat közegeit ért sérelmek miatt, műiéiül pedig, ha nem kap ga­ranciát arra,, hogy* a jövőben ha­sonló ellentétek nem fognak mu­tatkozni a belügyi hatóságok munkája és a birói eljárások kö­zött. Bethlen István gróf miniszterelnök­höz közelálló helyen ismerni vélik a miniszterelnök felfogását ebben a kérdésben. Beavatott helyen úgy is .tudják, hogy Bethlen István gróf miniszter- elnök Rakovszky Iván előter­jesztésének legnagyobb részét magáévá teszi és már a tegnapi tanácskozáson ia arról biztosította a belügyminisztert, hogy a közigazgatási hatóságok te­kintélyét jogtalan támadásokkal szem* ben meg fogja védelmezni. A szolnoki itéiet és annak indoko­lása az egységespárt tagjaira is rend­kívüli hatást gyakorolt. Munkatár­sunk ma több egysógespárti képvise­lővel beszélt, így Temesváry Imrével, . Görgey Istvánnal, Horváth. Miklóssal és Perláky Györggyel, ak;ik egyértel­műen elitéfőleg nyilatkoztak a szol­noki tárgyalás lefolyásáról és a bel­ügyi hatóságokat ért támadásokról. Perlaky .Gyöxgy ebben az ügyben s következőkép nyilatkozott az Esti Ku- rir munkatársának: — Az egységespárt tagjainak nagy része — köztük magam is — a légi Ára 2000 korona.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék