Esti Kurir, 1924. október (2. évfolyam, 205-230. szám)
1924-10-01 / 205. szám
6- oldal rm A jugoszláviai magyarság és A Nép A Bács megyei Napló -vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a jugoszláviai belügyminiszter megtiltotta, hogy magyar sportolók hat hónapon át jugoszláv területre beutazási engedélyt kaphassanak. Ehhez a betiltáshoz félhivatalosan azt a magyarázatot fűzik, hogy egy szegedi és a Budapesten megjelenő A Nép című napilap a szegedi vasutas futballcsapatnak suboticai vendégszereplése alkalmából azt írták, hogy az itt járt szegedi futballisták elé virágot és piros-fehér-zöld kokárdákat szórtak a suboticai magyarok, akik meghatottan, zokogva borultak rájuk. „Ha ezekből a tudósításokból — írja a Bácsmegyei Napló — egyetlenegy szó, egyetlenegy betű igaz lenne, vagy ha csak olyan egyetlen jelenség merült volna fel, amiből a legbizarrabb fantázia, a legvérmesebb képzelőtehetség, vagy rfaeli színezésre túlozhatta volna a sajtóközleményeket, talán érthetőnek hihetne tartani a betiltást és érthetőneka magyar lapok szenzációját. De mindebből semmi nem történt és semmi nem történt olyasmi, amit túlozni, kiszínezni, eseménnyé nagyítani lehetne. Magyarország belpolitikai eseményeiről nincs ítéletünk — folytatja tovább a Bácsmegyei Napló —, de nem egyszer tettük már szóvá azokat a meggondolatlanságokat, melyeket a magyarországi közélet felelőtlenjei a magyar kisebbségek rovására elkövettek. Sokszor megírtuk már: elég nekünk a magunk baja, ne súlyosítsák azzal, hogy olyan kijelentéseket tegyenek, olyan szenzációkat koholjanak, melyek talán a trianoni Magyarország tényekkel nem számoló elbusultjaiban felidézik részeg illúziók egy-két pillanatig tartó mámorát, de amelyek azután kemény intézkedésekkel és szigorú tilalmakkal nehezednek rá a magyar kisebbségekre.“ Csak ennyit akartunk elmondani ’A Nép igazmondásáról s arról, hogy milyen véleménnyel vannak a jugoszláviai testvéreink „A Nép“-ről. OLCSÓN ássági iPál8 jSLgi vásárolhat valódi perzsa JlLIU&O ff® magyar, perzsa argama • Paksmünster szőnyegeket selyemfényű makettátvetőket. Somogyinál Izoba utca 22. fHoHó-utca saroké 6412 Apró holttest a pesti aszfalton Rengeteg ember álldogál a délelőtti órákban a Dob- és a Csengery-utca sarkán a gödrös, épületmaradványos üres telek szélén. Kishivatalnoknők, cselédlányok, munkásasszonyok, pálinkásbutikok legényvendégei és utcasarki leányok verődtek itt reggel óta össze és századszor ismétlik el az újonnan érkezőnek: — Igen, igen, itt találták a kisfiú hulláját. ...Az imént vitte el a rendőr... De a szó a vékonyhangú utcagyerekeké, ezek túlharsogják a felnőtteket, mert ők mindent láttak és hallottak, sápadt és öreges pesti aszfaltgyermekek, ez a szenzáció is mindenekelőtt az övék. — Kérem, az úgy volt, — adja elő izgultan egy tízéves leányka, aki anyja réklijében szaladt az utcára — hogy már éjszaka hozták ide azt a hullát. Az anyja hozta ide, de nem volt neki nyughatása otthon, hát itt járkált az utcában fel és alá. Nézte, hogy mikor találják meg. Hát azután reggel lejöttek „a gyerekek”” játszani és ketten bele is léptek a hullába. Akkor elszaladtak a gyerekek rendőrért, az felirt mindent... négynapos fiucska volt, de a népek aszondták, hogy már két napja is halott lehet, mert kék foltok voltak rajta. Az anyja „kicsavarta a nyakát”*. — Igen, — ordít közbe egy hétéves fiú — be is vallotta az asszony, hogy már két napja otthon volt neki holtan... — Hallgass! — parancsol rá a kislány — én mondom! Hát azután a rendőr őrizte a hullát és meglátta, hogy egy asszony mindig csak sétál és akkor megkérdezte az asszonyt, hogy mit csinál itt és akkor az asszony mindent bevallott. Hogy az ő gyereke volt, meg ő a Vörösmarty utcában lakik, de a házszámot meg a nevét olyan halkan mondta, hogy azt csak a rendőr hallotta, mi nem tudjuk. Az asszony nagyon félt, csak úgy reszketett . . . Nem sírt, de vacogott a foga ... — No, — mondja egy egyenruhás sveszter — hát az olyan, aki nálunk a kórház kapujában fojtja meg a gyerekét, amikor elbocsátjuk gyerekágy után, mint tegnap is!... — Hiába, — mondja egy tüdővészes munkásasszony, — kérem, drága az élet, azután ezek egymagukban küzdenek ... — Nem hallgat el, asszonyság, szól rá ridegen egy aranyfogú, rövidhajú, kendőzött nő rózsaszínblúzban, aki most libbent át a kapu alól. —• Kérem, ilyen dolgot mívelni, megfojtani a saját gyerekét, ez mégis csak erkölcstelenség. És az utca szegény, kifestett lánya büszkén hordozza körül tekintetét: végre ő is lecsaphat valamire, hogy az erkölcstelenség. (d. zs.) Feledi Pál Iliás! motorkerékpáron MSZBOL-OLIJJal megjavítja a pályarekordot és 5001 cm3-es motorkerékpáron erősebb gépe-t két verve, a svábhegyi verseny győztese QELLÁSI VALTER a 350 cm3 III kategória győztese. Minden típus raktáron! Vezérképviseletet: Hungária Automobilgyár Rt Tavaszmező utca 6. Tel.: József 72-77. |Mfifiii verseny.1!&€€€€«€€€€€€€€€€€€€«# 1 Zsolnay Frigyes § I ftliiuMaiiÉi 1 & -------| Győztes $ a 3 literes versenykategóriában. $ I PmMfltifMár | | Győztes | és a 150 cm- es kategóriában. | Magyar Áitalános Gépgyár r.1. | A Rustro-Daimler- Mág-Puch « Magyarországi eladási központja: jg V«„ Liszt Ferenc-tér 9vő Telefon: 5—72. Áltósz 10(b ÓN tfS é f I | I IIl 11 1924. október 1., szerda. •Jirur&'Sr •L'Cr 99 9 J Autóárverés. 24 HP. 6 személyes modern francia gyártm. dynamó vill. 5 új amerikai gumival, üzemképes. Húszmillió kikiáltási árért késedelmes vevő terhére és veszélyére a K. T. 351 § alapján 1024 október hó 1-én szerdán d. e. 11 órakor VII. Damjanich-u. 5 közben jöttömmel el fog árverez-’ tetni. Fényűzési adót, vételi illetéket a vevő fizeti. Dir. IShorer Géza kir. közjegyző. | E |B | || m /. kategória második helyezettje. || | U e tó x T lufó keres fted cími rt. | IV. kerület, Dorottya utca . szám. $1______________________________________________________________________________________________________ _* Vezérképviselet, 1