Esti Kurir, 1924. november (2. évfolyam, 234-256. szám)
1924-11-05 / 234. szám
1924. november 5., szerda. Számos női hajnál a Ferenc József keserűvíz használata végtelen nagy megkönynyebbülést szerez. Kertész K. Róbert rágalmazási feljelentése Mándy ellen Mert a botrányok hosszú láncolata gyorsan nőtt, Mándy különféle címekee szedett fel összegeket, mire a kereskedők újra a minisztériumhoz szaladtak. Amikor Mándy ezt megtudta, nevetve mondta két kereskedőnek: Szabó Attilának és Bárdi Sándornak, hogy miatta ugyan mehetnek a kultuszminisztériumba, célt úgy sem érnek el, mert neki az egész minisztérium a lekötelezettje és Kertész K. Róbert államtitkárral, akivel minden nap együtt vacsorázik a Ritzben, mindent el tud intézni. Mándynak ez a kijelentése eljutott az államtitkár füleihez is, aki rágalmazásért följelentette Mándy Gyulát, de az ügy tárgyalására mind amai napig sor nem került. Úgy látszik, bajok lehetnek a kérdés körül, mert Mándy arra kérte Bárdit, vonja vissza a rendőrségen ellene tett terhelő vallomását és ez esetben ő nem fogja Bárdit azzal a házbéremeléssel sújtani, melyet jogtalanul a többi bérlő rovására tervez. A kultuszminisztérium végre vizsgálatot indított meg, egy miniszteriális bizottság sorra járta a bérlőket, hosszú jegyzőkönyveket vettek fel, de Mándynak a hajassála sem görbült meg, ellenben Mándy háborítatlanul tovább űzte kisded játékait, amelyek most már nemcsak bűnvádi följelentésekhez és tettlegességre fajuló botrányokra vezettek, hanem a halálba kergették a nemzeti hadseregnek egy derék tisztjét, aki a kereskedői pályára lépett és Mándynál bérelt üzlethelyiséget. Szabó Attila főhadnagy öngyilkossága A botrányok a hatalmas udvar körül keletkeztek, amelyen eredetileg tudományos színházat kellet volna építeni. E terv helyett Mándy autógarázs céljaira adta bérbe az udvart Szabó Attila főhadnagynak, aki a mai értéknek megfelelően 170 millió koronát fizetett, de az udvart nem kapta meg és mivel anyagi exisztenciáját látta tönkretéve, a halálba menekült. Ezután Mándy Heltai Jenő volt debreceni színigazgatóval kötött szerződést, neki kert-mozi céljaira adta bérbe az udvart és kötelezte magát, hogy a moziengedélyt megszerzi, de kötelességének nem tett eleget. Bűnvádi feljelentés Mándy ellen Végül Platschek Adolf kereskedővel kötött szerződést, akivel gyermekjátszóteret, sporttelepet, uszodát, korcsolyapályát és tenniszpályát akart az udvaron létesíteni. A szerződést a felek jóváhagyás végett a minisztériumnak bemutatták és amikor itt kijelentették, hogy a jóváhagyásnak akadálya nincs, __ ........ Mándy fölvett a közös vállalkozás jövedelmére 17.000.000 korona előleget, másnap pedig fölment a kincstári jogügyi igazgatósághoz, és ott azt mondotta, hogy ő a szerződéstől visszalép és így azt jóváhagyni nem kell. Platsek erre bűnvádi feljelentést tett Mándy ellen a rendőrségen, amely az iratokat tegnap az ügyészséghez tette át. Ilyen előzmények után érkezett el november elseje. A kereskedők el voltak készülve arra, hogy Mándy a házbérnegyed kedvező dátumát nem fogja elmulasztani, mert hiszen sikertelenül ugyan, de minden házbérnegyed napján megpróbálkozott valamivel, annak ellenére, hogy a legtöbb bérlő esztendőkre előre kifizette márt a házbért és Mándynak pénzügyi téren nincs egyéb tennivalója, minthogy beváltsa azokat a bonokat és kötelezvényeket, amelyeket részben áruért, részben készpénzkölcsönért adott a bérlőnek. Mándy tehát egy újabb trükkhöz fordult. Mándy üzlettársai A kereskedők október közepén levelet kaptak egy Barta dr. nevű ügyvédtől, aki közölte velük, hogy Mándy őt bizta meg a gondnoki teendők ellátásával és ezentúl minden pénz csak az ő kezeihez fizethető. Hogy mi volt ennek a levélnek az értelme, azt legfeljebb Barta dr. tudja, azonban két nappal rá, október végén, újabb levél jött, amelyik most már érvényteleníti az előbbit és közli a bérlőkkel, hogy miután a kereskedők fizetési kötelezettségeiknek eleget nem tettek, boltnyitásonként csak háromezer aranykorona évi bér ellenében áll el attól, hogy a bérleteket felmondja. Ez a háromezer aranykorona évi bér a húsz üzlethelyiségnél évi másfélmilliárd papírkoronának felel meg. Ennyit kér Mándy és társa azoktól a kereskedőktől, akiknek pénzén Mándy nemcsak hogy felépítette a két üzletházat, hanem keresett is az építkezésén és akikkel végül is olyan szerződése van, hogy a béreket nem emelheti. Természetes, hogy az egyoldalú bérmegállapító levelet a bérlők közül senki sem akceptálta, ellenben a kereskedők most már megbízták ügyvédjüket Bródy Ernő dr.t, hogy a sorozatos és súlyos visszaélések kíméletlen megtorlása ügyében mindent tegyen meg. Az angol liberális párt vezérkara a választás eredményét várja. (Balról jobbra): Lloyd George, (mellette a párt titkára),Mr. Asquith, Sir Alfred Mond és Dr. MacNamara. tém GERALDINE FARRAR, akit Jeritza detronizált a newyorki Metro,politain Operahouseban. Most a maga költségén turnéra indul a Carmen- operával. Hogyan garázdálkodik Hallér István barátja a régi Nemzeti Színház romjain Mándy Gyula béruzsorával üldözi a ház lakóit — Azzal kérkedett, hogy az egész kultuszminisztérium a lekötelezettje — Kertész K. Róbert rágalmazást pere Mándy ellen — Halálba kergették a nemzeti hadsereg egyik főhadnagyát . Vasárnap délelőtt az egyik Rákóczi úti kávéházban értekezletre gyűlt össze vagy busz pesti kereskedő. Különös dolgok kerültek napvilágra ezen a megbeszélésen. Akták, szerződések, mindenféle hivatalos írások, ügyvédi felszólítások, különös nyugták, nyilatkozatok és nem utolsó sorban fenyegetődző levelek nyomán bontakozott ki a konferencián a kurzus egyik legnagyobb üzleti botránya, amely a fajvédelem közgazdasági reneszánsza hangzatos jelszavával indult meg és immár évek óta szedi az áldozatokat. A konferencia tárgya a Nemzeti Színház telkével űzött súlyos visszaélések halmozata volt, az értekezlet résztvevői pedig azoknak az áldozatoknak sorából kerültek ki, akiknek a kurzus leghangosabb napjaiban görög stílben épült, bronzoszlopokkal ékes palotában ígértek minden konforttal berendezett üzlethelyiségeket és akiktől előre elszedték a pénzt, amiből aztán gyatra módon összetákolt, szégyenletes viskót emeltek. És most, amikor már a nagyszerű üzlet vállalkozói haszna a börzén vagy egyebütt elúszott, újabb milliárdokkal akarják megsarcolni a beugratott áldozatokat. Előtérben Haller István kegyence A Nemzeti Színház telkének históriájára emlékszik még mindenki. Haller István protekciója révén Mándy Gyula kurzus-újságíró nagyszerű összeköttetésekkel rendelkezett, e még 1921-ben szerződést kötött a vallás, és közoktatásügyi minisztériummal és bérbe vette a régi Nemzeti Színház telkét. A bérleti szerződés a sajtó heves támadása ellenére is létrejött, Mándy és befolyásos protektorai Lechnernek pompás terveit mutatták be a kultuszminisztériumnak, azt ígérték, hogy olyan ragyogó üzletházat építenek a régi Nemzeti Színház helyére, amely díszére válik a fővárosnak. Ígérték, hogy a hatalmas udvaron mozit építenek, amelyben tudományos előadásokat rendeznek majd az ifjúság számára, azt ígérték, hogy ebben a házban az ország legkiválóbb hajléktalan művészeit hosszú időkre otthonhoz juttatják. A szerződést megkötötték és ezzel együtt megkezdődött az áldozatok felhajszolása. Abban az időben a közgazdasági helyzet nem volt olyan súlyos, mint ma, a kereskedőknek több volt a pénzük és nagy volt a kereslet üres üzlethelyiségek után. Mándyéknak nem került nagy fáradtságukba a papíron tényleg impozáns tervek alapján bérlőket szerezni az egyes üzlethelyiségekre. Mit ígért, mit adott és mit kapott Mándy ? Először a Rákóczi-úti frontot értékesítették, azután a Múzeum-körullt. Egy Haupt nevű telekfgynök útján akvirálták az üzletfeleket és a jelentkezőkkel szemben már nem érvényesítették olyan rigorózusan a keresztény gondolatot, mint ahogyan azt a minisztériummal folyó tárgyalások során megfogadták. Mándy a jelentkező kereskedőkkel szerződést kötött, melynek lényege az volt, hogy a cégek fizetnek bizonyos építési hozzájárulási költséget, aminek ellenében 20—30.000 korona évi bérért bérüik 1925 végéig a helyiségeket és ettől az időponttól kezdve az évi bér 1936-ig helyiségenként valorizálatlanul csak évi 10.000 koronával emelhető. A bér csak akkor emelhető és olyan arányban, ahogyan és amikor a minisztérium a telekbért emeli. Mándy építési hozzájárulás címén 30.580.000 koronát szedett össze, csis, tekintve azt, hogy akkor a dollár 300 koronáért volt kapható, ma közel nyolc milliárd értéket reprezentál és csak amikor ez a nyolc milliárd nagy részben le volt fizetve, akkor kezdtek hozzá a silány építkezéshez. A tervekből persze nem valósult meg semmi. A kétemeletes üzleti palota helyett egy földszintes ház épült, üzlethelyiségét a kikötött időre senki nem kapta meg és a kereskedők csak úgy tudtak behurcolkodni a nedves, testetlen, gyatra bolthelyiségbe, ha Mándy újabb igényeit kielégítették. Mándy mindenekelőtt lefizettette a kereskedőkkel egy-két, sőt négy-öt esztendőre előre a bért, azután azon a jogcímen, hogy minden üzlethez csak két és fél méter magas belső fal jár, holott a belső falak négy méter magasak, újabb milliókat húzott ki a kereskedők zsebéből, majd portálepítés címén kért olyan összegeket, amelyek neki nem jártak. És az emberek ökölbe szorított kezekkel fizettek és fizettek, mert azt hitték, hogy a sarcolások egyszer csak véget érnek-és a kultuszminisztérium, amelynek közben tudomására jutottak Mándy súlyos visszaélései az üzletház házi kezelésbe vételével ■véget vet a szégyenletes botrányoknak. oldal.. Tanul en nye Mr. H HŐSE ábrázoló nyelviskolájában RADAY UTCA 8. sz. II. EMELET .