Esti Kurir, 1924. november (2. évfolyam, 234-256. szám)

1924-11-05 / 234. szám

1924. november 5., szerda. Számos női hajnál a Ferenc József kese­­rűvíz használata végtelen nagy megköny­­nyebbülést szerez. Kertész K. Róbert rágalmazási feljelentése Mándy ellen Mert a botrányok hosszú láncola­ta gyorsan nőtt, Mándy különféle cí­mek­ee szedett fel összegeket, mire a kereskedők újra a minisztériumhoz szaladtak. Amikor Mándy ezt meg­tudta, nevetve mondta két kereskedő­nek: Szabó Attilának és Bárdi Sán­dornak, hogy miatta ugyan mehetnek a kultusz­minisztériumba, célt úgy sem ér­nek el, mert neki az egész minisz­térium a lekötelezettje és Kertész K. Róbert államtitkárral, akivel minden nap együtt vacsorázik a Ritzben, mindent el tud intézni. Mándynak ez a kijelentése eljutott az államtitkár füleihez is, aki rágalmazásért följelentette Mándy Gyulát, de az ü­gy tárgya­lására mind a­­mai napig sor nem került. Úgy látszik, bajok lehetnek a kérdés körül, mert Mándy arra kérte Bárdit, vonja vissza a rendőrségen ellene tett terhelő vallomását és ez esetben ő nem fogja Bárdit azzal a ház­béremeléssel sújtani, melyet jog­talanul a többi bérlő rovására tervez. A kultuszminisztérium végre vizs­gálatot indított meg, egy miniszteriá­lis bizottság sorra járta a bérlőket, hosszú jegyzőkönyveket vettek fel, de Mándynak a hajassála sem görbült meg, ellenben Mándy háborítatlanul tovább űzte kisded játékait, amelyek most már nemcsak bűnvádi följelentésekhez és tettlegességre fajuló botrányok­ra vezettek, hanem a halálba ker­gették a nemzeti hadseregnek egy derék tisztjét, aki a kereskedői pályára lépett és Mándynál bérelt üzlethelyiséget. Szabó Attila főhadnagy öngyilkossága A botrányok a hatalmas udvar kö­rül keletkeztek, amelyen eredetileg tu­dományos színházat kellet volna épí­teni. E terv helyett Mándy autógarázs céljaira adta bérbe az udvart Szabó Attila fő­hadnagynak, aki a mai értéknek megfelelően 170 millió koronát fizetett, de az udvart nem kapta meg és mivel anyagi exisztenciáját látta tönkretéve, a halálba menekült. Ez­után Mándy Heltai Jenő volt debre­ceni színigazgatóval kötött szerző­dést, neki kert-mozi céljaira adta bér­be az udvart és kötelezte magát, hogy a mozi­engedélyt megszerzi, de köte­lességének nem tett eleget. Bűnvádi feljelentés Mándy ellen Végül Platschek Adolf kereskedő­vel kötött szerződést, akivel gyermek­­játszóteret, sporttelepet, uszodát, kor­csolya­pályát és tenniszpályát akart az udvaron létesíteni. A szerződést a felek jóváhagyás végett a miniszté­riumnak bemutatták és amikor itt kijelentették, hogy a jóváhagyásnak akadálya nincs, __ ........ Mándy fölvett a közös vállalko­zás jövedelmére 17.000.000 korona előleget, másnap pedig fölment a kincstári jogügyi igazgatósághoz, és ott azt mondotta, hogy ő a szer­ződéstől visszalép és így azt jóvá­­hagyni nem kell. Platsek erre bűnvádi feljelentést tett Mándy ellen a rendőrségen, amely az iratokat tegnap az ügyészséghez tette át. Ilyen előzmények után érkezett el november elseje. A kereskedők el vol­tak készülve arra, hogy Mándy a házbér­negyed kedvező dátumát nem fogja elmulasztani, mert hiszen siker­telenül ugyan, de minden házbérne­­gyed napján megpróbálkozott valami­vel, annak ellenére, hogy a legtöbb bérlő esztendőkre előre kifizette márt a házbért és Mándynak pénzügyi té­ren nincs egyéb tennivalója, mint­hogy beváltsa azokat a bonokat és kötelezvényeket, amelyeket részben áruért, részben készpénzkölcsönért adott a bérlőnek. Mándy tehát egy újabb trükkhöz fordult. Mándy üzlettársai A kereskedők október közepén le­­velet kaptak egy Barta dr. nevű ügy­­védtől, aki közölte velük, hogy Mán­dy őt bizta meg a gondnoki teendők ellátásával és ezentúl minden pénz csak az ő kezeihez fizethető. Hogy mi volt ennek a levélnek az értelme, azt legfeljebb Barta dr. tudja, azon­ban két nappal rá, október végén, újabb levél jött, amelyik most már érvényteleníti az előbbit és közli a bérlőkkel, hogy­­ miután a kereskedők fizetési kö­telezettségeiknek eleget nem tet­tek, boltnyitásonként csak há­romezer aranykorona évi bér el­lenében áll el attól, hogy a bérle­teket felmondja. Ez a háromezer aranykorona évi bér a húsz üzlet­helyiségnél évi másfélmilliárd pa­­pírkoronának felel meg. Ennyit kér Mándy és társa azoktól a kereskedőktől, akiknek pénzén Mán­dy nemcsak hogy felépítette a két üz­letházat, hanem keresett is az építke­­zésén és akikkel végül is olyan szer­ződése van, hogy a­ béreket nem emel­heti. Természetes, hogy az egyoldalú bérmegállapító levelet a bérlők közül senki sem akceptálta, ellenben a ke­reskedők most már megbízták ügy­védjüket Bródy Ernő dr.­t, hogy a sorozatos és súlyos visszaélések kí­méletlen megtorlása ügyében mindent tegyen meg. Az angol liberális­ párt vezérkara a választás eredményét várja. (Balról jobbra): Lloyd George, (mellette a párt titkára),Mr. Asquith, Sir Alfred Mond és Dr. Mac­Namara. tém GERALDINE FARRAR, akit Jeritza detronizált a newyorki Metro,­politain Operahouseban. Most a maga költségén turnéra indul a Carmen- operával. Hogyan garázdálkodik Hallér István barátja a régi Nemzeti Színház romjain Mándy Gyula béruzsorával üldözi a ház lakóit — Azzal kérkedett, hogy az egész kultuszminisztérium a lekötelezettje — Kertész K. Róbert rágalmazást pere Mándy ellen — Halálba kergették a nemzeti hadsereg egyik főhadnagyát . Vasárnap délelőtt az egyik Rákó­­czi­ úti kávéházban értekezletre gyűlt össze vagy busz pesti kereskedő. Kü­lönös dolgok kerültek napvilágra ezen a megbeszélésen. Akták, szerző­dések, mindenféle hivatalos írások, ügyvédi felszólítások, különös nyug­ták, nyilatkozatok és nem utolsó sor­ban fenyegetődző levelek nyomán bontakozott ki a konferencián a kur­zus egyik legnagyobb üzleti botrá­nya, amely a fajvédelem közgazda­­sági reneszánsza hangzatos jelsza­vával indult meg és immár évek óta szedi az áldozatokat. A konferencia tárgya a Nemzeti Színház telkével űzött súlyos vissza­élések halmozata volt, az értekezlet résztvevői pedig azoknak az áldoza­toknak sorából kerültek ki, akiknek a kurzus leghangosabb napjaiban görög stílben épült, bronzoszlopokkal ékes palotában ígértek minden kon­­forttal berendezett üzlethelyiségeket és akiktől előre elszedték a pénzt, amiből aztán gyatra módon összetá­kolt, szégyenletes viskót emeltek. És most, amikor már a nagyszerű üzlet vállalkozói haszna a börzén vagy egyebütt elúszott, újabb milliárdokkal akarják meg­sarcolni a beugratott áldozatokat. Előtérben Haller István kegyence A Nemzeti Színház telkének histó­riájára emlékszik még mindenki. Haller István protekciója révén Mándy Gyula kurzus-újságíró nagy­szerű összeköttetésekkel rendelkezett, e még 1921-ben szerződést kötött a vallás, és közoktatásügyi miniszté­riummal és bérbe vette a régi Nemzeti Színház telkét. A bérleti szerződés a sajtó heves támadása ellenére is létre­jött, Mándy és befolyásos protekto­­rai Lechnernek pompás terveit mutat­ták be a kultuszminisztériumnak, azt ígérték, hogy olyan ragyogó üzlethá­zat építenek a régi Nemzeti Színház helyére, amely díszére válik a fővá­rosnak. Ígérték, hogy a hatalmas ud­varon mozit építenek, amelyben tudo­mányos előadásokat rendeznek majd az ifjúság számára, azt ígérték, hogy ebben a házban az ország legkiválóbb hajléktalan művészeit hosszú időkre otthonhoz juttatják. A szerződést megkötötték és ezzel együtt megkez­dődött az áldozatok felhajszolása. Abban az időben a közgazdasági helyzet nem volt olyan súlyos, mint ma, a kereskedőknek több volt a pén­zük és nagy volt a kereslet üres üz­lethelyiségek után. Mándyéknak nem került nagy fáradtságukba a papíron tényleg impozáns tervek alapján bér­lőket szerezni az egyes üzlethelyi­ségekre. Mit ígért, mit adott és mit kapott Mándy ? Először a Rákóczi-úti frontot érté­kesítették, azután a Múzeum-körullt. Egy Haupt nevű telekf­gynök útján akvirálták az üzletfeleket és a jelent­kezőkkel szemben már nem érvénye­sítették olyan rigorózusan a keresz­tény gondolatot, mint ahogyan azt a minisztériummal folyó tárgyalások során megfogadták. Mándy a jelent­kező kereskedőkkel szerződést kötött, melynek lényege az volt, hogy a cé­gek fizetnek bizonyos építési hozzájá­rulási költséget, aminek ellenében 20—30.000 korona évi bérért bérüik­ 1925 végéig a helyiségeket és ettől az időponttól kezdve az évi bér 1936-ig helyiségenként valorizálatlanul csak évi 10.000 koronával emelhető. A bér csak akkor emelhető és olyan arány­ban, ahogyan és amikor a miniszté­rium a telekbért emeli. Mándy építési hozzájárulás címén 30.580.000 koronát szedett össze, csi­s, tekintve azt, hogy akkor a dollár 300 koronáért volt kapható, ma közel nyolc milliárd értéket reprezentál és csak amikor ez a nyolc milliárd nagy részben le volt fizetve, akkor kezdtek hozzá a silány építkezéshez. A tervekből persze nem valósult meg semmi. A kétemeletes üzleti palota he­­lyett egy földszintes ház épült, üzlet­­helyiségét a kikötött időre senki nem kapta meg és a kereskedők csak úgy tudtak behurcolkodni a nedves, tes­tetlen, gyatra bolthelyiségbe, ha Mán­dy újabb igényeit kielégítették. Mán­dy mindenekelőtt lefizettette a keres­kedőkkel egy-két, sőt négy-öt eszten­dőre előre a bért, azután azon a jog­címen, hogy minden üzlethez csak két és fél méter magas belső fal jár, holott a belső falak négy méter ma­gasak, újabb milliókat húzott ki a kereskedők zsebéből, majd portál­­epítés címén kért olyan összegeket, amelyek neki nem jártak. És az emberek ökölbe szorított ke­zekkel fizettek és fizettek, mert azt hitték, hogy a sarcolások egyszer csak véget érnek-és a kultuszminisz­térium, amelynek közben tudomására jutottak Mándy súlyos visszaélései az üzletház házi kezelésbe vételével ■véget vet a szégyenletes botrányok­nak. oldal.. Tanul en nye Mr. H HŐSE ábrázoló nyelviskolájában RADAY­ UTCA 8. sz. II. EMELET .

Next