Esti Kurir, 1924. december (2. évfolyam, 258-278. szám)
1924-12-03 / 258. szám
6- oldal Egy fiatal, dolgozó leány kálváriája az illetősége miatt Akinek egy hazát sem adott a végzet Egy örökbefogadás mint házassági akadály 1916-ban történt, hogy Bukovina déli részéből az előrenyomuló oroszok elöl egy 'fec. Hanny nevezett fiatal leány családjával együtt Magyarországra menekült. Sopronba került K. S. kereskedő házába, ahol nemcsak kenyérre, hanem a család tagjainál meleg szimpátiára is talált, úgyhogy K.-ék szinte családtagnak tekintették a fiatal házvezetőnőt. K. S. özvegyemberi és már felnőtt gyermekei vannak. A fiatal lány maga sem hitte, hogy az idegenben ilyen sem fordul a sorsa és rettegve gondolt arra az órára, amikor a kedves családtól meg kellene válnia. A háború elmúlt és megjelentek a rendeletek az idegenek állampolgárságára vonatkozóan. Az úgynevezett „kellemetlen idegeneket” először a fajvédő lapok, azután maga a nemzetgyűlés óhajtotta eltávolítani az országból és a kormány intézkedett, hogy a Galicia és Bukovina felől menekült háborús idegeneket visszatoloncolják illetőségük helyére. A soproni család házvezetőnője is idézést kapott a soproni rendőrségre, ahol rövidesen tudtára adták, hogy zárós határidőn belül el kell hagynia Sopron város is Magyarország területét. A rendőrség ukáza nemcsak a leányt döbbentette meg, hanem mély szomorúságot okozott K. S. egész családjának és kezdték tiírni a fejüket, mikép lehetne a szigorú rendeletét törvényes megoldással megkerülni. Végül is azt tanácsolták K. S. kereskedőnek, hogy fogadja őrükbe a menekültleányt. K. S. meggondolás után erre el is határozta magát és beadta kérvényét a belügyminiszterhez. Budapesten a kérvénysorsa rövidesen eldőlt és értesítették a kereskedőt, hogy az örökbefogadást a belügyminiszter kedvezően intézte el. Egyidejűlen azonban kiderült, hogy az örökbefogadás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az örökbefogadott egyúttal az örökbefogadójának állampolgárságát is elnyeri. Az illetékes hatóságok kijelentették, hogy az örökbefogadás nem elégséges és a törvény értelmében könyörtelenül végrehajtották a kitoloncolást. Sch. Hanny így tért vissza Bukovinába 1923-ban, hétévi távollét után, hogy a román hatóságok kijelentsék, hogy aromán állampolgárságot nem nyerheti el- Hanny szülőhazája ugyanis eközben román terület lett. A román hatóság közölte a fiatal lánnyal, hogy el kell hagynia országuk területét, mert Romániához semmikép sem tartozik. A hazátlan Hanny így visszatért a soproni kereskedő családjához. A család feje erre végsőre határozta el magát, feltette magában, hogy,, feleségül veszi a szorgalmas és becsületes leányt, akinek sorsa megindította. Azonban itt újabb törvénybe ütköztek. Kiderült, hogy törvény szerint az örökbe fogadott leányt az örökbefogadó apa el nem veheti és így házasságról szó sem lehet. Meglátták, hogy az örökbefogadás az akadálya a házasságnak, tehát megindították az ügyvédi akciót, hogy az örökbefogadási aktust érvénytelenítsék. A napokban K. L. újabb kérvényt adott be a magyar belügyminiszterhez, amelyben Hanny részére folyó év december 31.-éig kér tartózkodási engedélyt, annak reményében, hogy addig meg fognak érkezni Bukovinából azok az akták, amelyek igazolják, hogy Hanny a román hatóságok, mint nem román állampolgárt, kiutasították. Amennyiben a belügyminiszter hozzá fog járulni a kérelemhez, mielőtt még az új határidő letelne, a sokfelé toloncolt Hannyból akár soproni menyecske és ezáltal magyar állampolgárnő lesz, vagy pedig, ha a miniszter a román kitiltó végzést elégségesnek találja arra, hogy Hanny elnyerje a magyar állampolgárságot, ez esetben még a meggondolandó házasságkötés sem szükséges a fiatal leány és az élemedett úriember között- (Esni&sSft) 1924. december 3., szerda. INGYEN KAPJA MINDEN ELŐFIZETŐ AZEfkk 22& 1925 ÉVI NAPTÁRÁT Hatszoros gyilkosság egy vestfáliai nyaralóban Berlin, december 2. (Az Esti Kurír távirata.) S idegen vestfáliai helyiségben borzalmas rablógyilkosság történt, amelynek hét ember esett áldozatul. Tegnap reggel mintegy tíz főnyi csoport benyomult Angerstein cégvezető nyaralójába és ott hat embert, közöttük a tulajdonos feleségét, több szolgálót, egy kertészt és egy látogatóban lévő hölgyet megölt, magát a cégvezetőt pedig olyan súlyosan megsebesítette, hogy felépülésében kételkednek. Valószínű, hogy a rablógyilkosok azt gondolták, hogy a cégjegyző lakásában nagyobb pénzösszeg van munkások fizetésére. Tettük elkövetése után felgyújtották a nyaralót. A megölt idegen nőnek leánya nyomtalanul eltűnt. A többiek holttestét megtalálták. A rendőrségnek sikerült rendőrkutyákkal a gyilkosok nyomára jutni, de eddig még nem fogták el őket. Kormányzósértés cílén adtak ki elfogatóparancsot Eszterházy János gróf ellen Az egyik reggeli lap röviden jelentette, hogy Eszterházy János gróf huszonkétéves földbirtokos ellen a magyar hatóságok elfogató parancsot adtak ki. Ennek a parancsnak , rendkívül érdekes előzményei vanak. Az ügy szálai 1923 telére nyúlnak vissza. 1923 decemberében a Dunapalota éttermében mulatott Eszterházy János 22 éves dúsgazdag gróf egy négytagú társasággal. A szembejövő asztalnál ült egy közismert nyugalmazott főispán, több barátjával. Eszterházyék rendkívül meleg hangulatban töltötték az estét és több üveg pezsgőt és finom likőrt fogyasztottak el. Már a cigány is az asztaluk mellé húzódott. A mulatozás hevében Eszterházy gróf a politikáról is hangos nyilatkozatokat tett. Többek között.igy kiáltott fel: — Horthy Miklós csak addig lesz és lehet Magyarország kormányzója, amíg mi akarjuk. Ezután még állítólag néhány megjegyzést tett a fiatal gróf. Erre a szembenlévő asztalnál illó főispán felugrott és felelősségre vonta. A jelenet következő része a hallban játszódott le, ahol is a főispán és a fiatal gróf is megnevezték segédeiket. . Másnap párbajt is vívtak, aminek nem lett folytatása. Ellenben a főispán és a társaságában tartózkodó még néhány ember kormányzósértés címén feljelentést tett a budapesti főkapitányságon Az ügyben a rendőrség meg is velm futotta a nyomozást és csakhamar megállapította, hogy gróf Budapestről Nyitrára utazott a nővéréhez. Minthogy Eszterházy gróf több szabályszerű idézésre sem jelent meg a rendőrségen, a főkapitányság távirati megkeresést intézett a cseh hatóságokhoz, hogy a grófot mádi birtokáról állítsák elő. Ez sem járt eredménnyel, úgy hogy néhány nap előtt a királyi ügyészség elfogatóparancsot adott ki Eszterházy János gróf 22 éves nyitrai földbirtokos ellen. Egyidejűleg a magyar hatóságok értesítették a különböző határőrségeket is, hogy Eszterházy grófot, aki gyakran szokott autón közlekedni a megszállott területen és Csonka-Magyarországon lévő lakásai között, azonnal tartóztassák le és hozzák az ügyészségre. A szigorú parancs minden valószínűség szerint eredménnyel jár és illetékes helyen úgy gondolják, hogy Eszterházy János grófot rövidesen a bíróság elé állíthatják. ^ Conx.ei41 RENDKÍVÜL OLCSÓ AJÁNLAT! egységára • Férfi és női fekete, barna, löld lakk, antilop fél és magas ^JP.OOO Óriási választék teveszőr- és hócipőkben JESCO • SALAMANDER VII, Erzsébet-körút 36. bt. || IV. Kossuth Lajos-utca 6. sz. || Szeged, Kárász-utca 6. szám IV, Kecskeméti-utca IV. sz. || 11, indr.^ff)-nt 37. szám || Debrecen, IMac-utca 22. sz, ^ ■NRT^fll I ILLEM Egy piciola ára forg. adóval együtt 14.000 Kr. VVander gyógyszer- és tápszergyár, HOClPO - SARCIPO LINÓLEUM CIPÖHAZ, VI«é Andrássy-ui 27 Operávái izemben., ^Ethrlich Fűtőanyagig kereskedelmi R.T. Iroda , VII., Rákóczi út 18. Telefon : József 52—07. Csuzda : Józsefvárosi pályaudvar. Telefon : József 43—97. SZÁLLÍT : Elsőrendű porosz szalon kő*szenet, másodrendű porosz szenet, legkitűnőbb magyar szeneket, legjobb minőségű darabos és diókokszot, különféle porosz és magtar ipari szenet, cseh és magyar kovács szenet, import faszenet, elsőrendű száras hasáb és aprított tűzifát, kötegfát, vagyontételekben Budapestre és vidékre, valamint nyílt fuvarokban és zsákokban a legelőnyösebb feltételek aéiett Székrekedésnél, emésztési zavaroknál és vértolulásoknál reggel éhgyomorra 1 pohár természetes Ferenc József keserűvizet iszunk. .