Esti Kurir, 1925. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-20 / 15. szám

Kedd, 1925 január 20 - ÉSlltíljBill A PÁRIZSI METAPSZICHIKAI INTÉZET ÚJ PROGRAMJA Hadüzenet a médiumok szélhámosságának "Vi/i/l/Vl* KI KELL ZÁRNI A MISZTIFIKÁCIÓT A MISZTICIZMUSBÓL A párizsi Metapszichikai Intézet volt igaz­gatóját, Geley doktort nemrégiben a párizs­­varsói útvonalon repülőgép-katasztrófa érte, amelynek következtében meghalt. Helyébe most nevezték ki a Metapszichikai Intézet élére Osty doktort, aki ezzel vezetőjévé vált a párizsi okkult-tudományok legfőbb isko­lájának. A földöntúli, vagyis a szellem-pszicholó­gia új, párizsi direktora 1874-ben született Párizsban, orvostudományi doktor lett és már korán kezdett érdeklődni a szellemmeg­nyilatkozás csodái iránt. Tizenkét évi tanul­mányozás és ..kritikai megfgyelés“ után há­rom nagy munkát írt („Le sens de la vie humaine", „Luendité et Intuiton“, végül: „La connaissance supranormak“ című­­könyve­ket), amelyek az emberi szellem misztikus képességeinek ismertetői. Osty doktor úgy látja, hogy az ő megállapításai rövid időn belül felforgatják az emberi tudományt és ennek következtében, valamivel későbben, az egész bölcseletet is. Egyik párizsi újságíró megkérdezte az ok­kult tudományok új főigazgatóját, miféle irányadási- és munka­elvekkel foglalja el működési körét. Osty metapszichkus ezeket mondotta a sajtónak : — Mindenekelőtt — kezdte nyilatkozatát, a nyilvánosság napfényében akarunk dolgozni. Kizárjuk az érdeklődők számára kapuinkat. Felhívjuk közös munkára a kutatók egyete­mességét. De kiváltkép a főiskolák azt a közönségét, amely ma még nagy ellen­állás­­sal közeledik az okkultizmus antik miszté­riumai felé. Holott ezek a misztériumok a mai tudós számára már tudományos tények és a jelenkori biológia, fiziológia és pszicho­lógia alapján tisztára kimagyarázható jelen­ségek. — Ezek szerint ön az okkultizmust, amely ezideig csak a beavatottak temploma volt, átváltoztatja nyilvános laboratórium­ait, — vetette közbe az újságíró. — Amennyiben ez megvalósítható, rála­szólta a metapszichikus. — Mindenekelőtt igen nagy gondot fogok fordítani az úgy­nevezett materia­­­rációs kísérletekre, ne­hogy a gyakorlati spiritizmus eme terén szélhámos médiumok csalásai megza­varhassák tudományos kutatásainkat. Az úgynevezett ektoplasma (külsőplazma) jelenségei a szeánszok folyamán mér sok, többé-kevésbé raffinált médium-szédelgésre adtak alkalmat... — Ön tehát feladja az ektoplasma mate­rializációs kísérleteinek rendszerét ?, — hangzott a kérdés. — Szó sincs róla, — vélekedett a okkul­tista vezér. — Csak személyesen fogom ve­zetni az idevágó szeánszokat és a médiu­mok megbízhatóságát fogom kérlelhetetle­nül ellenőrizni. A tudományos megbízható­ság lesz a mi dogmáink legbiztosabb propa­gandája a kutatók szemében. Rendkívül ki­terjedt kísérleti teret fogok ezenkívül nyitni a telepátia számára. Igen nagy földbeli tá­volságokon fogjuk kipróbálni a psziché ezt a rejtélyes érintkezési képességét és előzete­sen be nem avatott embereken fogjuk kísér­leteinket végrehajtani. Általában az in­­tellektuel fenomének gyakorlati tanulmá­nyozását mondhatom programunk főpont­jának. Azokat a misztikus megnyilatkozáso­kat, ahol már úgyszólván kai, ahol már úgyszólván nincs is díszlet. A gondolat­átvitel, példánl, rendkívüüli perspektívákat nyit. Amint ön is tudja, ez az a tulajdonság, amelynek birtokában némely egyén tüstént megérzi, vagy lelkileg meglátja más embe­rek szellemi, szervi, társadalmi és egyéb tu­lajdonságait, amelynek alapján reprodukálni tudja ismeretlen embertársa múltját, jele­nét és jövőjét. Mindezt a divinációt pedig anélkül mozgósítja, hogy netán saját észbeli tulajdonságaihoz, műveltségéhez és külvi­lág-tudomásához folyamodna. Ezeket a ki­váltságos, mintegy rejtélyes ösztönnel meg­áldott egyéneket a metapszichika­­ metagnó­­moknak nevezi. Egyszóval, igen választékos és tiszta eszközű pszichológiai kísérleteket fogunk intézetünkben létesíteni, amelyekhez meginvitáljuk a világ összes tudományos kutatóját és professzionálus, jóhiszemű em­berét. .A misztifikációt ki akarjuk zárni a miszticizmusból és nemcsak a nyilvánosság által ellenőrzött, de ezenkívül serény és am­biciózus munkát is akarunk adni. H«&RtlPO11Q SCHAF­E­R DOBRENTÍI TÉR^ZER | Riviéra | | pipereszappan | g§ mosdásra 4 1 1 | Riviéra | | bőrápoló kézfinomításra / v *z « u | Riviéra $ ]} «| | shampoon hajápolásra | Capitol I | fogkrém üdít, fehérít, fertőtlenít^ _______A' rt(J " „ x | jaff'ívi" keleti és belföldieket vesz, elad és javít Aotikart rt.,1 CZOH( Dob ucca 31. Telefon: József 123-59. f Kazinczy-u. sarok) ’ - - : m­ÉrleslÉi - KönyvelÉsei is«» A Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi hitel A tőzsde elnöksége, mint az Esti Kurír megírta, a Nemzeti Bank vezetőségé­nél járt és érdeklődött aziránt, mi igaz azok­ból a híresztelésekből, hogy a Nemzeti Bank a hiteleket korlátozza. Popovics, a Nemzeti Bank elnöke, kijelentette, hogy a Jegybank részéről semmiféle hitelmegvonás, vagy hitel­­mérséklés nem történt és hogy ilyet nem is terveznek. Popovics felvilágosításai azonban a ke­reskedői köröket nem nyugtathatták meg, mert a Jegybank váltóbizottságának leg­utóbbi ülésén is olyan szigorú vizsgálatnak vetették alá a kereskedők által benyújtott váltókat, hogy úgyszólván csak minden ötödik váltót számítottak be. A benyújtott váltók visszautasítása nemcsak azt jelenti, hogy a cégek nem kapják meg a kívánt hitelt, hanem azt is, hogy ha a váltók visszautasítása köztudomásúvá válik, az illető cégek hitele a piacon csökken. A kereskedők ennek nem akarják magukat kitenni és ezért hitelképes és jóhírnevű cégek elhatároz­ták, hogy nem is fognak váltóikkal a Jegybankhoz fordulni. A Jegybank tulajdonképpen ezt akarta elérni. Ez azonban jogosulatlan törekvés a Jegy­bank részéről. A békében megtehette ezt a Jegybank a gazdasági életre való minden nagyobb veszedelem nélkül, mert a békében a nyílt piacon olcsóbb volt a kölcsön, mint a Jegybanknál és a Jegybank kamatlába a maximális kamatlábat jelentette. Ma azon­ban a helyzet megváltozott, mert a nyílt piac kamatlába a Jegybanké után igazodik, a Jegybank kamatlába a minimális kamaláb és a Jegybank hitele a legolcsóbb hitel. Ha tehát a Jegybank elzárkózik a kereskedelmi váltók leszámítolása elől, ez annyit jelent, hogy ki akarja magát kapcsolni a gazdasági életből. Különben is, amióta a drágaság folyton emelkedik, a közvélemény némi csalódást érez a Nemzeti Bankkal szemben. Azokat a nagy áldozatokat, amelyeket az ország lakossága a Magyar Nemzeti Bank felállítása érdekében hozott, abban a remény­ben hozta, hogy a korona stabilizálása az árak csökkenésére és a megélhetés olcsóbbo­dására fog vezetni. Ehelyett az történt, hogy az árak június óta is emelkedtek, s a stabil koronában fizetendő közterhek ma még sú­lyosabbak, mint voltak azok az adók, ame­lyeket a korona folytonos áresése idején ve­­tettek ki reánk. Joggal kérdezi a nagyközönség, hogy ha helyzetünk ma rosszabb, mint volt az infláció idején, s a megélhetés stabil ko­rona mellett nehezebb, mint volt a foly­ton csökkenő koronakurzus éveiben, szükség volt-e a Magyar Nemzeti Bank felállítására és szükség volt-e az infláció megszüntetésére? Mi igazán nem akarjuk a Magyar Nemzeti Bank érdemeit és a korona-stabilizálás fon­tosságát kicsinyelni, de lehe­tlen elzárkóz­nunk annak konstatálása elől, hogy a gazda­­sági közvélemény panaszainak, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank ellen hangoztat, van némi jogosultságuk. És ebben a magyar közvélemény nem áll egyedül. Nemcsak Magyarország az, ahol a valuta stabilizálása nem találkozik feltétlen helyesléssel. Németországban nem kisebb em­ber, mint Liebmann, a freiburgi egyetemen a nemzetgazdaságtan tanára az, aki a német birodalmi banknak valutapolitikáját kifogá­solja s azt mondja, hogy addig, amíg Németországnak nincs arany­­valutája és főleg addig, amíg a világ minden állama nem gondol arra, hogy az arany­valutát visszaállítsa, addig Né­metországnak sincs semmi érdeke abban, hogy a pénz értékcsökkenését megakadá­lyozza. Igazán nincs senki, aki Liem­mnnak ezt a tanyáját helyeselné, de jellemző, hogy az a drágaság, amely Németországban a márka stabilizálásának következtében beállt, még egy egyetemi tanárt is arra bírt, hogy a ka­tedráról a jegybankpolitika és a valutastabi­lizálás ellen beszéljen. Mi itt Magyarországon még nem tartunk ott s nálunk még az elmé­leti tudomány és a gazdasági élet komoly faktorai megrendíthetetlenül bíznak a Ma­gyar Nemzeti Bankban és a valutastabilizá­­lás szükségességében. De a nagy közvéleményt már kételyek gyötrik s minden bajért és a gazdasági válság összes kellemetlenségeiért a Magyar Nemzeti Bankot teszik felelőssé. Tárgyalások indultak meg vetőmag behoza­tala céljából. Az árpa és a zabüzletben eddig nem igen jutott kifejezésre, hogy a behozatali vámot március 31-ig terjedő időre felfüggesz­tették. A belföldön olyan minimális kínálat mutatkozott ugyanis, hogy akik nem halaszthat­­ták a készletek kiegészítését, kénytelenek voltak az árutulajdonosok árkövetelését honorálni, mert különösen vetőmagnak keresték élénkeb­­ben ezt a két cikket. Most azonban, hogy vető­mag behozatala céljából megkezdték a szom­szédos államokkal a tárgyalást, egyelőre tartóz­kodás észlelhető a piacon, mert a Jugoszláviá­val folytatott tárgyalások állítólag kedvező eredménnyel bíztatnak. Egyebekben a magpiacon­ nyugodt az irány­zat és az árak a következők : fehér here 30— 35000, bíbor here 42­—4400, baltacím 55—5700, muhar 26—2700, csillagfürt 25—2600, Vikt. borsó 5—5300, expr. borsó 65—7000, őszi borsó 35—3800, cirokmag 19—2000, hajdina 29—3000, tökmag 50—5100, mustár 8—8500, coriander 38—4200, mák 19—20000, Dió 13—15000, napraforgó 34—3500. A tőzsdei tagsági jegyek kiadását ma kezd­ték meg a tőzsdén és bezárólag január 30-ig folytatják. A jegyeket A, B, C sorrendben, tur­nusonként szolgáltatják ki a tagok részére az­zal, hogy az 1924 második feléről szóló tagsági jegyet vissza kell szolgáltatni. Ugyancsak mit kezdték meg az alkalmazottjegy­ek kiszolgálta­tását is. A csütörtöki kasszanapon azok az ügyletek jutnak rendezésre, amelyeket január 4. és s6-ikó között kötöttek a tőzsdén. Egyebekben holnap, kedden lesz rendezés és szállítás ugyancsak a január 10-i benyújtásból, m­íg szombaton az e héten kötött üzleteket nyújtják be délután két óráig. Az elmúlt héten az első két üzleti napon kissé élénkebb volt a forgalom és így a múlt heti öt üzleti napról összesen 19.000 kötést nyújtottak be az egyezményesek összeegyezte­tés céljából. A vidéki malmok Budapesten vásárolnak búzát. Szombaton tudvalevőleg megint szilár­dabb volt a gabonatőzsde irányzata. Eleinte az amerikai piac újabb hosszmozgalmával magya­rázták, de azután híreket kolportáltak arról, hogy egyes vidéki malmok megbízást adtak itteni képviselőiknek, hogy vegyék meg a buda­pesti piacon kínált búzatételeket, mert az állo­másokon igen minimális a hozatal. E hír való­ságában nem igen kételkedtek, mert a gabona­piacon a legutóbbi napokban elsősorban az árukínálat megcsappanásának tulajdonították a 600.000 koronás árt. Hírek voltak forgalom­ban arról is, hogy miután az amerikai búza behozatalára csak azok a szomszédos államok gondolhatnak, amely­eknek módjukban van az adriai tarifák mellett importálni az árut, sür­gős intézkedéseket kérnek a kormánytól, hogy ezt a mi piacunk számára is lehetővé tegye. De a közvetlen tarifák életbeléptetése nem csak a magyar kormánytól függ s így nyilvánvaló, hogy ebben az irányban semmi sem fog tör­­ténni. Hogy a vidéki malmok Budapesten igye­keznek gabonaszükségletüket kielégíteni, mert a vidéki piacokon nincs áru , hogy a gazdák visszatartják készleteiket, mert még mindig a gabonaárak emelkedésére számítanak, legvilá­gosabb felelet Mayer földművelésügyi minisz­ter vádjaira, hogy­ a „spekuláció" az oka a ga­bonadrágaságnak. Ha árdrágító spekulációról szó lehet, a gazdák azok, akiket ezzel a váddal illetni kell. A nyersgumi-piacról. A „Gulitni-Zeitung" je­lenti, hogy a k­aucsuk elérte a 21 pennys árat, ami a nyár óta 100%-os emelkedésnek felel meg. A cukorgyártás emelkedése fellendítette a szénkereskedelmet. A szénpiacon az árak a múlt hét óta alig változtak. Csak a vámkezelési illeték várható emelését számították be néhány esetben az árakba. A drágulás tehát mindössze ki—1 %• A piac alaptendenciája még mindig lanyha, de a múlt hét óta jelentékenyen meg­élénkült. A fűtőszenek iránt az idő lehűlése­ miatt növekedett a kérésiét, az üzemi szenek iránt pedig csaknem kizárólag azért, mert a cukortennés várakozáson felül nagy volt s a cukorgyárak fokozott üzeme sok szenet fo­gyaszt és jelentékenyen fellendíti a szénkeres­­kedelmet. Csődönkívüli kényszeregyezségek; Lintner Sándor kecskeméti férfiszabó ellen a kecske­méti törvényszék ; a ■ „Gömöri Szénbánya rt. felszámolás alatt" putnoki cég ellen a miskolci törvényszék; Gellért Pál monori vegyeskeres­kedő ellen a pestvidéki törvényszék és özvegy Garai Józsefné miskolci rövidárukereskedő el­len a miskolci törvényszék a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást megindította. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. rend­kívüli közgyűlésén az igazgatóságnak a köt­vénykölcsön kibocsátása és az alaptőke fel­emelése iránti javaslatai egyhangúan elfoga­dást nyertek. A 100.000 új részvény 140.000 ko­ronáért bocsáttatik egy amerikai csoport ren­delkezésére. *3- oldal

Next