Esti Kurir, 1925. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-20 / 15. szám
Kedd, 1925 január 20 - ÉSlltíljBill A PÁRIZSI METAPSZICHIKAI INTÉZET ÚJ PROGRAMJA Hadüzenet a médiumok szélhámosságának "Vi/i/l/Vl* KI KELL ZÁRNI A MISZTIFIKÁCIÓT A MISZTICIZMUSBÓL A párizsi Metapszichikai Intézet volt igazgatóját, Geley doktort nemrégiben a párizsvarsói útvonalon repülőgép-katasztrófa érte, amelynek következtében meghalt. Helyébe most nevezték ki a Metapszichikai Intézet élére Osty doktort, aki ezzel vezetőjévé vált a párizsi okkult-tudományok legfőbb iskolájának. A földöntúli, vagyis a szellem-pszichológia új, párizsi direktora 1874-ben született Párizsban, orvostudományi doktor lett és már korán kezdett érdeklődni a szellemmegnyilatkozás csodái iránt. Tizenkét évi tanulmányozás és ..kritikai megfgyelés“ után három nagy munkát írt („Le sens de la vie humaine", „Luendité et Intuiton“, végül: „La connaissance supranormak“ címűkönyveket), amelyek az emberi szellem misztikus képességeinek ismertetői. Osty doktor úgy látja, hogy az ő megállapításai rövid időn belül felforgatják az emberi tudományt és ennek következtében, valamivel későbben, az egész bölcseletet is. Egyik párizsi újságíró megkérdezte az okkult tudományok új főigazgatóját, miféle irányadási- és munkaelvekkel foglalja el működési körét. Osty metapszichkus ezeket mondotta a sajtónak : — Mindenekelőtt — kezdte nyilatkozatát, a nyilvánosság napfényében akarunk dolgozni. Kizárjuk az érdeklődők számára kapuinkat. Felhívjuk közös munkára a kutatók egyetemességét. De kiváltkép a főiskolák azt a közönségét, amely ma még nagy ellenállással közeledik az okkultizmus antik misztériumai felé. Holott ezek a misztériumok a mai tudós számára már tudományos tények és a jelenkori biológia, fiziológia és pszichológia alapján tisztára kimagyarázható jelenségek. — Ezek szerint ön az okkultizmust, amely ezideig csak a beavatottak temploma volt, átváltoztatja nyilvános laboratóriumait, — vetette közbe az újságíró. — Amennyiben ez megvalósítható, rálaszólta a metapszichikus. — Mindenekelőtt igen nagy gondot fogok fordítani az úgynevezett materiarációs kísérletekre, nehogy a gyakorlati spiritizmus eme terén szélhámos médiumok csalásai megzavarhassák tudományos kutatásainkat. Az úgynevezett ektoplasma (külsőplazma) jelenségei a szeánszok folyamán mér sok, többé-kevésbé raffinált médium-szédelgésre adtak alkalmat... — Ön tehát feladja az ektoplasma materializációs kísérleteinek rendszerét ?, — hangzott a kérdés. — Szó sincs róla, — vélekedett a okkultista vezér. — Csak személyesen fogom vezetni az idevágó szeánszokat és a médiumok megbízhatóságát fogom kérlelhetetlenül ellenőrizni. A tudományos megbízhatóság lesz a mi dogmáink legbiztosabb propagandája a kutatók szemében. Rendkívül kiterjedt kísérleti teret fogok ezenkívül nyitni a telepátia számára. Igen nagy földbeli távolságokon fogjuk kipróbálni a psziché ezt a rejtélyes érintkezési képességét és előzetesen be nem avatott embereken fogjuk kísérleteinket végrehajtani. Általában az intellektuel fenomének gyakorlati tanulmányozását mondhatom programunk főpontjának. Azokat a misztikus megnyilatkozásokat, ahol már úgyszólván kai, ahol már úgyszólván nincs is díszlet. A gondolatátvitel, példánl, rendkívüüli perspektívákat nyit. Amint ön is tudja, ez az a tulajdonság, amelynek birtokában némely egyén tüstént megérzi, vagy lelkileg meglátja más emberek szellemi, szervi, társadalmi és egyéb tulajdonságait, amelynek alapján reprodukálni tudja ismeretlen embertársa múltját, jelenét és jövőjét. Mindezt a divinációt pedig anélkül mozgósítja, hogy netán saját észbeli tulajdonságaihoz, műveltségéhez és külvilág-tudomásához folyamodna. Ezeket a kiváltságos, mintegy rejtélyes ösztönnel megáldott egyéneket a metapszichika metagnómoknak nevezi. Egyszóval, igen választékos és tiszta eszközű pszichológiai kísérleteket fogunk intézetünkben létesíteni, amelyekhez meginvitáljuk a világ összes tudományos kutatóját és professzionálus, jóhiszemű emberét. .A misztifikációt ki akarjuk zárni a miszticizmusból és nemcsak a nyilvánosság által ellenőrzött, de ezenkívül serény és ambiciózus munkát is akarunk adni. H«&RtlPO11Q SCHAFER DOBRENTÍI TÉR^ZER | Riviéra | | pipereszappan | g§ mosdásra 4 1 1 | Riviéra | | bőrápoló kézfinomításra / v *z « u | Riviéra $ ]} «| | shampoon hajápolásra | Capitol I | fogkrém üdít, fehérít, fertőtlenít^ _______A' rt(J " „ x | jaff'ívi" keleti és belföldieket vesz, elad és javít Aotikart rt.,1 CZOH( Dob ucca 31. Telefon: József 123-59. f Kazinczy-u. sarok) ’ - - : mÉrleslÉi - KönyvelÉsei is«» A Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi hitel A tőzsde elnöksége, mint az Esti Kurír megírta, a Nemzeti Bank vezetőségénél járt és érdeklődött aziránt, mi igaz azokból a híresztelésekből, hogy a Nemzeti Bank a hiteleket korlátozza. Popovics, a Nemzeti Bank elnöke, kijelentette, hogy a Jegybank részéről semmiféle hitelmegvonás, vagy hitelmérséklés nem történt és hogy ilyet nem is terveznek. Popovics felvilágosításai azonban a kereskedői köröket nem nyugtathatták meg, mert a Jegybank váltóbizottságának legutóbbi ülésén is olyan szigorú vizsgálatnak vetették alá a kereskedők által benyújtott váltókat, hogy úgyszólván csak minden ötödik váltót számítottak be. A benyújtott váltók visszautasítása nemcsak azt jelenti, hogy a cégek nem kapják meg a kívánt hitelt, hanem azt is, hogy ha a váltók visszautasítása köztudomásúvá válik, az illető cégek hitele a piacon csökken. A kereskedők ennek nem akarják magukat kitenni és ezért hitelképes és jóhírnevű cégek elhatározták, hogy nem is fognak váltóikkal a Jegybankhoz fordulni. A Jegybank tulajdonképpen ezt akarta elérni. Ez azonban jogosulatlan törekvés a Jegybank részéről. A békében megtehette ezt a Jegybank a gazdasági életre való minden nagyobb veszedelem nélkül, mert a békében a nyílt piacon olcsóbb volt a kölcsön, mint a Jegybanknál és a Jegybank kamatlába a maximális kamatlábat jelentette. Ma azonban a helyzet megváltozott, mert a nyílt piac kamatlába a Jegybanké után igazodik, a Jegybank kamatlába a minimális kamaláb és a Jegybank hitele a legolcsóbb hitel. Ha tehát a Jegybank elzárkózik a kereskedelmi váltók leszámítolása elől, ez annyit jelent, hogy ki akarja magát kapcsolni a gazdasági életből. Különben is, amióta a drágaság folyton emelkedik, a közvélemény némi csalódást érez a Nemzeti Bankkal szemben. Azokat a nagy áldozatokat, amelyeket az ország lakossága a Magyar Nemzeti Bank felállítása érdekében hozott, abban a reményben hozta, hogy a korona stabilizálása az árak csökkenésére és a megélhetés olcsóbbodására fog vezetni. Ehelyett az történt, hogy az árak június óta is emelkedtek, s a stabil koronában fizetendő közterhek ma még súlyosabbak, mint voltak azok az adók, amelyeket a korona folytonos áresése idején vetettek ki reánk. Joggal kérdezi a nagyközönség, hogy ha helyzetünk ma rosszabb, mint volt az infláció idején, s a megélhetés stabil korona mellett nehezebb, mint volt a folyton csökkenő koronakurzus éveiben, szükség volt-e a Magyar Nemzeti Bank felállítására és szükség volt-e az infláció megszüntetésére? Mi igazán nem akarjuk a Magyar Nemzeti Bank érdemeit és a korona-stabilizálás fontosságát kicsinyelni, de lehetlen elzárkóznunk annak konstatálása elől, hogy a gazdasági közvélemény panaszainak, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank ellen hangoztat, van némi jogosultságuk. És ebben a magyar közvélemény nem áll egyedül. Nemcsak Magyarország az, ahol a valuta stabilizálása nem találkozik feltétlen helyesléssel. Németországban nem kisebb ember, mint Liebmann, a freiburgi egyetemen a nemzetgazdaságtan tanára az, aki a német birodalmi banknak valutapolitikáját kifogásolja s azt mondja, hogy addig, amíg Németországnak nincs aranyvalutája és főleg addig, amíg a világ minden állama nem gondol arra, hogy az aranyvalutát visszaállítsa, addig Németországnak sincs semmi érdeke abban, hogy a pénz értékcsökkenését megakadályozza. Igazán nincs senki, aki Liemmnnak ezt a tanyáját helyeselné, de jellemző, hogy az a drágaság, amely Németországban a márka stabilizálásának következtében beállt, még egy egyetemi tanárt is arra bírt, hogy a katedráról a jegybankpolitika és a valutastabilizálás ellen beszéljen. Mi itt Magyarországon még nem tartunk ott s nálunk még az elméleti tudomány és a gazdasági élet komoly faktorai megrendíthetetlenül bíznak a Magyar Nemzeti Bankban és a valutastabilizálás szükségességében. De a nagy közvéleményt már kételyek gyötrik s minden bajért és a gazdasági válság összes kellemetlenségeiért a Magyar Nemzeti Bankot teszik felelőssé. Tárgyalások indultak meg vetőmag behozatala céljából. Az árpa és a zabüzletben eddig nem igen jutott kifejezésre, hogy a behozatali vámot március 31-ig terjedő időre felfüggesztették. A belföldön olyan minimális kínálat mutatkozott ugyanis, hogy akik nem halaszthatták a készletek kiegészítését, kénytelenek voltak az árutulajdonosok árkövetelését honorálni, mert különösen vetőmagnak keresték élénkebben ezt a két cikket. Most azonban, hogy vetőmag behozatala céljából megkezdték a szomszédos államokkal a tárgyalást, egyelőre tartózkodás észlelhető a piacon, mert a Jugoszláviával folytatott tárgyalások állítólag kedvező eredménnyel bíztatnak. Egyebekben a magpiacon nyugodt az irányzat és az árak a következők : fehér here 30— 35000, bíbor here 42—4400, baltacím 55—5700, muhar 26—2700, csillagfürt 25—2600, Vikt. borsó 5—5300, expr. borsó 65—7000, őszi borsó 35—3800, cirokmag 19—2000, hajdina 29—3000, tökmag 50—5100, mustár 8—8500, coriander 38—4200, mák 19—20000, Dió 13—15000, napraforgó 34—3500. A tőzsdei tagsági jegyek kiadását ma kezdték meg a tőzsdén és bezárólag január 30-ig folytatják. A jegyeket A, B, C sorrendben, turnusonként szolgáltatják ki a tagok részére azzal, hogy az 1924 második feléről szóló tagsági jegyet vissza kell szolgáltatni. Ugyancsak mit kezdték meg az alkalmazottjegyek kiszolgáltatását is. A csütörtöki kasszanapon azok az ügyletek jutnak rendezésre, amelyeket január 4. és s6-ikó között kötöttek a tőzsdén. Egyebekben holnap, kedden lesz rendezés és szállítás ugyancsak a január 10-i benyújtásból, míg szombaton az e héten kötött üzleteket nyújtják be délután két óráig. Az elmúlt héten az első két üzleti napon kissé élénkebb volt a forgalom és így a múlt heti öt üzleti napról összesen 19.000 kötést nyújtottak be az egyezményesek összeegyeztetés céljából. A vidéki malmok Budapesten vásárolnak búzát. Szombaton tudvalevőleg megint szilárdabb volt a gabonatőzsde irányzata. Eleinte az amerikai piac újabb hosszmozgalmával magyarázták, de azután híreket kolportáltak arról, hogy egyes vidéki malmok megbízást adtak itteni képviselőiknek, hogy vegyék meg a budapesti piacon kínált búzatételeket, mert az állomásokon igen minimális a hozatal. E hír valóságában nem igen kételkedtek, mert a gabonapiacon a legutóbbi napokban elsősorban az árukínálat megcsappanásának tulajdonították a 600.000 koronás árt. Hírek voltak forgalomban arról is, hogy miután az amerikai búza behozatalára csak azok a szomszédos államok gondolhatnak, amelyeknek módjukban van az adriai tarifák mellett importálni az árut, sürgős intézkedéseket kérnek a kormánytól, hogy ezt a mi piacunk számára is lehetővé tegye. De a közvetlen tarifák életbeléptetése nem csak a magyar kormánytól függ s így nyilvánvaló, hogy ebben az irányban semmi sem fog történni. Hogy a vidéki malmok Budapesten igyekeznek gabonaszükségletüket kielégíteni, mert a vidéki piacokon nincs áru , hogy a gazdák visszatartják készleteiket, mert még mindig a gabonaárak emelkedésére számítanak, legvilágosabb felelet Mayer földművelésügyi miniszter vádjaira, hogy a „spekuláció" az oka a gabonadrágaságnak. Ha árdrágító spekulációról szó lehet, a gazdák azok, akiket ezzel a váddal illetni kell. A nyersgumi-piacról. A „Gulitni-Zeitung" jelenti, hogy a kaucsuk elérte a 21 pennys árat, ami a nyár óta 100%-os emelkedésnek felel meg. A cukorgyártás emelkedése fellendítette a szénkereskedelmet. A szénpiacon az árak a múlt hét óta alig változtak. Csak a vámkezelési illeték várható emelését számították be néhány esetben az árakba. A drágulás tehát mindössze ki—1 %• A piac alaptendenciája még mindig lanyha, de a múlt hét óta jelentékenyen megélénkült. A fűtőszenek iránt az idő lehűlése miatt növekedett a kérésiét, az üzemi szenek iránt pedig csaknem kizárólag azért, mert a cukortennés várakozáson felül nagy volt s a cukorgyárak fokozott üzeme sok szenet fogyaszt és jelentékenyen fellendíti a szénkereskedelmet. Csődönkívüli kényszeregyezségek; Lintner Sándor kecskeméti férfiszabó ellen a kecskeméti törvényszék ; a ■ „Gömöri Szénbánya rt. felszámolás alatt" putnoki cég ellen a miskolci törvényszék; Gellért Pál monori vegyeskereskedő ellen a pestvidéki törvényszék és özvegy Garai Józsefné miskolci rövidárukereskedő ellen a miskolci törvényszék a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást megindította. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. rendkívüli közgyűlésén az igazgatóságnak a kötvénykölcsön kibocsátása és az alaptőke felemelése iránti javaslatai egyhangúan elfogadást nyertek. A 100.000 új részvény 140.000 koronáért bocsáttatik egy amerikai csoport rendelkezésére. *3- oldal