Esti Kurir, 1925. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-27 / 21. szám
Kedd, 1925 január 21 Palingénia Szívós Zsigmond gyermektragédiája Forgách Rózsi kamaraszínházábanPalingénia: Egy sokat emlegetett lepkefajta, amelynek nőstényét még soha emberfia nem láthatta. Mert abban a pillanatban, amikor kibújik gumójából, már ott terem párja és a megtermékenyítés után szegény, holtan bukik le a fáról, amelyen megszületett. Az a sok rejtelmesség, amely a palingénia születését, szerelmét és halálát körülveszi, ott kísért minden gyermekleány életében — példázza tragédiájában Szívós Zsigmond. A gyermekleány, aki éppen hogy megismeri azokat a vágyakat és kívánságokat, amelyek a nő életét életté teszik, mindig közel kerül a rejtelmes életű lepkefajához. Mindig ott kísért a lehetőség, hogy amikor átéli azokat a perceket, amelyeket álmaiban, ábrándjaiban csipkefinomaknak képzelt ,— a valóság brutalitásától összeroppan, elveszíti illúzióit, akaratát, nem tud tovább élni. A koraérett gyermek arcában mindig van valami megdöbbentő, fájdalmas tragikus vonás. És sohasem volt annyi koravén gyermek, mint mostanában. Szívós Zsigmond a wedekindi problémát hozta felszínre darabjában. Lényegében nem mond sok újat. De ahogy megismétli azt, amit már hallottunk, a helyzetek és a figurák, a jelenetek annyi frissességet és ötletességet mutatnak, hogy egyik legtehetségesebb fiatal drámaírónknál kell tartanunk. Forgács Rózsi egy tizenötéves kislány szerepében teljes illúziót tudott kelteni. Kincses László ügyesen játszott egy tizenhatéves diákot. Mellettük Molnár József és Gáth-Gebler Viktor járultak hozzá a darab sikeréhez. Szívós darabja után Scribenek egyfelvonásos vígjátékát játszották.- Venczell Béla jubileuma. Szerdán, február 28-án, Venczell Béla művészi működésének huszonötödik évfordulója alkalmából a Szöktetés a szerályból kerül színre az Operaházban. Az ünneplendő művészen kívül, aki Pistiii pasát játssza, Sándor Erzsi, Alpár Gitta (Blonde először), dr. Székelyhídi, Gábor és dr. Dalnoky szerepelnek. * A francia akadémia köszönete Faludi Jenőnek. Az Institut de France, a párizsi Akadémia nevében Reynier elnök levelét külön Faludi Jenőnek, az Unió Vezérigazgatójának, amelyben a tudós társaság ,„Sasfiók" háromszázadik előadására gratulációját küldte el. A francia akadémia elnöke levelében a többi között a következőket írja : — Az Institut de Francé tagjait mélyen meghatja az a rokonszenv, amely a nagy Rostand „Sasfiók" című művét kíséri Magyarországon. Megindított bennünket igazgató úrnak az a jószándéka, amely a francia kultúra irányában színházaiban minden tekintetben megnyilvánul. * Kamarazene-est. Vasárnap rendezte a Waldbauer-vonósnégyes negyedik bérleti kamarazene-estélyét a Zeneakadémián, amelynek széksorai nem teltek meg teljesen még arra a hírre sem, hogy — többek között — a Pisztrángötös is előadásra kerül, Fasenberger Szeverin közreműködésével. Az est újdonsággal kezdődött. Waldbauerék, aki Csehoszlovákiában is gyakran megfordulnak, műsorukba iktatták Schulhoff Ervin fiatal prágai zeneszerző Öt darab vonósnégyesre című művét. Igen érdekes alkotás. Kamara zenei kabaré, amely ha előkelő szálló halljában csendül fel, igen kellemesen elszórakoztatja a zeneien művelt, teázó társaságot. Schulhoff úr modern fiatalember. Hajlama az eklektizálásra erős. Igényei nem nagyok, hogy művészi meggyőződés sem sok. Amit ír, eléggé jól hangzik, néha hatásos, gyakran elmés, egy szemernyi költészet is kimutatható zenéjének komplikált spektrumában és nem utolsó jó tulajdonsága, hogy darabjai, amikor még jóformán bele sem melegedtek a muzsikusok, már véget is érnek. A közönséget úgy meglepte Schulhoff mester műve, hogy meglepetésében tapsolni is elfelejtett. Eisenbergera Pisztrángötösben nem bizonyult eszményi kamarazenésznek. Gyakran hangsúlyozott nyersen, rikítóan, vérbeli szólista módjára. Schmitz nagybőgős szólamát finoman, feloldódva a mű gazdag költészetében, szólaltatta meg. Az est Beethoven /•moll vonósnégyesével ért véget. (f.ny.) * A „Csibi" aMagyar Színházban. A Magyar Színház e héten megkezdi Régis Gignouse és Jacques Théry „Fruit vert" című vígjátékának próbáit, amely Heltai Jenő fordításában „Csibi" címmel fog színre kerülni. A főszerepeket Bajor Gizi és Csortos Gyula játszók s Hegedűs Tibor rendezi a darabot. Hétfő A KÖVESSY-VÁR, amelyet azért építettek fel, hogy Kövessy Albert nemes emlékét őrizze, megválasztotta fejedelemasszonyait Bitter Irén, Mészáros Géza, Andor Zsigmondné, Sólyom Janka és Somogyi Nusi személyében. A művésznők a Kövessy-vártól a következő hivatalos okmányt kapták kinevezésükről : t.'dv a Várasszonynak .4 Kövessy-vár magas kormánya önt várasszonnyá kiáltotta ki. Amikor ezt önnel tudatjuk, egyúttal bejelentjük, hogy szombaton, január 31-én a Newyork-bárban az összes Méltóságok cincogó zailenciumra gyűlnek össze. , »■* -Megjelenésére okvetlen számítunk, mert ellenkező esetben kalodába jut. .. Magas Vár kormány. * SZENES ERNŐ mondja Salamon Bélának : — Édes igazgatóm, nehéz a megélhetés, adj fizetésemelés!. — Hiába adok neked akár harmincmilliót is, az sem elég. — Tudod, mit kedves Béla, próbáld meg egy évre s ha nem elég, vissza az egész. ♦ A JÁNOS VITÉZ sorsára jut a „Nótás kapitány", — mondják a Fővárosi Operettszínház színészei — hiába veszik le a műsorról, hiába zárják el a közönség elöl, olyan operett ez, amelyet nem fognak elfelejteni és a közönség kérésére, mint a „János vitéz"-t, évenként fel kell majd eleveníteni. Ezt mondják a kulisszák mögött a színészek, a nézőtérközönsége pedig úgy látszik, ellentállást hirdet Blumenthal ellen: tegnap is, ■legnapc-től is, sőt pénteken is zsúfolásig megtöltötte aszínházat, hogy szeretetét a magyar operett iránt ezzel is kimutassa. Volt nagy taps, lelkes éljenzés, kihívták a függöny elé a színészeket, meg a rendező Bródy Istvánt. A vasfüggöny elé Bitter Irén, Hadnay Tibor és Bródy István jöttek ki s a nagy lelkesedés hevében (színházak táján ez könnyen megy !) nyílt színen a közönség előtt Bitter Irén egy cuppanós csókot adott Bródy Istvánnak. A zenekar lusst húzott s a közönség zúgó Hogy volt! kiáltásokkal meg akarta újráztatni a nem várt jelenést. A második és aharmadik felvonás között azután Roboz Imre megnyugtatta a színészeket, hogy egyszer újból színrehozza majd „A nótás kapitány"-t. Ennek reményében egy kis kompánia, amelynek tagjai Bitter Irén, Uj,váry Lajos, Halmay Tibor, Hajdú Eta, Zátony Kálmán, Fejes Teri, Pataky Ferenc, Tolnay Andor, Vincze Zsigmond voltak, búcsúünnepséget tartott, amelyen Bródy István a következő verset szavalta el: A NÓTÁS KAPITÁNYHOZ Mint hős küzdöttél száxkáenc csatában S mdP-Sdítotad, ,,Kapitány", a népet, Helyt állottál a rossz konjnktúrában, álostrasztot hívnak, pihenőt te néked. A kardodat most rejtsd a hüvelyébe S hallgasson el a nótás hegedű. Most odaáll a huszárok helyébe A sok csillagos-csillogó revü . . . De jól vigyázz, a trombita majd zendül. Kiadót fújnak, lehet egy-kettőre. A kapitány ajkán út nóta csendül. Akkor, huszárok, ismét csak csere!. • • Most pihenőre, tartalékba mentünk. A szép nótákat eltettük a jégre, Ide, amit százkilencszer énekeltünk. Átmegyünk ki a Királyhágón végre. Átmegyünk, .. . át . . . és elhozzuk a csákót, Amely még mindig odaát maradt, S majd viszed százzal, előbbre a zászlót Nótás kapitányi... Alljuk a sarat!... * A RENDEZÉS TECHNIKÁJÁRÓL kevés színigazgató mondott még rövidebben tömör véleményt, mint Faragó Ödön, a Kassai Színház igazgatója, akit a „Prágai Magyar Hírlap" munkatársa megkérdezett, hogy a Shakespeare-darabokat, a Lear király-t, meg a Szentivánéji álmot új rendezésben mutatja-e be a Felvidék magyar közönségének. Faragó az újságíró kérdésére így felelt: — Naná! Majd kőkorszakbeli rendezést csinálok ! KIRÁLY ERNŐ holnap este hát újból fellép azon a színpadon, amelyen elkezdte fővárosi szereplést*. Király Ernő újból játszani fog régi diadalainak színhelyén, ahol annyi tapsot kapott a Szibill-ben, a Leány vásár-ban, a Sztambul rózsájá-batn, a Kis gróf-ban, A csárdáskirálynőben. Király Ernőt Kolozsvárról hozták fel Pestre s első nagy sikerét a Víg özvegy-ben aratta, mint Danilovics Danilo. Aztán jött a másik szerep, a harmadik, a negyedik és Király Ernő rövidesen kedvenc színésze lett a pesti közönségnek. Utoljára a kommim után a Kársáéig tündérében lépett fel, de huszonöt előadás után nézeteltérése támadt Beöthy László igazgatóval is megvált a Király Színháztól. A Marica grófnő ma délelőtti próbáján a színpad egyik sarkában beszélgetek Király Ernővel. — Nem hiszed — mondja, — milyen boldogság újból visszatérni arra a színpadra, amelynek levegőjében arattam első igazi, nagy, komoly sikeremet. A pályámról írem tudok én sokat beszélni, elég, ha adatokat mondok, ez mhidra felmond helyeslem. Szóval a Király-Színházban a Farsang tündérében játszottam utoljára 1919 telén. Innen a Városi Színházba kerültem, ahol eljátszottam nyolcvanszor az Ezüst sirály-t, majd Bécsben, a Carl-Theaterben ugyanott az opertinet kétszázszor, talán újból a Városi Színházban még negyvenszer. Ezután Amerikába utaztam, ahonnan négy hónap után visszatértem a Városi Színházba és nyolcvanszor eljátszottam a Diadalmas asszony főszerepét. Újból elutaztam Amerikába, nyolchónapi otttartózkodás után visszajöttem s a Városi Színházban megint eljátszottam a Diadalmas asszony főszerepét negyvenszer. Ezután jött egy kis pihenés, majd a Marina grófnő Bécsben, a Theater an derViesiben, azután úgy volt, hogy Kosáry Emma partner, ő leszek a berlini Metropol-Theater-ben is. Ámde akkor már Faludi úrral szerződést kötöttem és igy soha nem tudhattam, hogy mikor hívnak haza. • Mont hát ile vagyok s holnap este abban a isztinházban, amelyet a legjobban szeretek, eljátszom a Marica grófnő tiszttartóját az eredeti megírásban.* A VÁROSI SZÍNHÁZBAN ma délelül* megjelent egy olasz úr: maestro Mascagni meg bizonya, aki magával hozta Olaszországból a „Si“ című opera szövegkönyvét és partitúráját A milánói signor megtárgyalta az opera előadását Sebestyén Gézával és miután valami kis pénz is kellett neki, Sebestyén Géza hát Sebestyén Dezsőhöz, a színház gazdasági igazgatójához utasította. Itt is volt egy kívánsága az olasznak: szerette volna, -.ha egy karmester elzongorázza az olasz operát. Véletlenül azonban a színháznak egyetlenegy karmestere igen volt jelen, csak éppen a vendégdrigens Sebestyén György. Sebestyén Dezső hát megkérte Ferenczy Frigyes főrendezőt, hogy vigye be az olasz urat a zongoraszobába Sebestyén György karmester úrhoz. A derék olasz nagy titokban a következőket súgta künn a folyosón Ferenczy fülébe : — Micsoda ország ez, kérem ? Hogy különböztetik itt meg az embereket, hiszen maguknál az egész világ Sebestyén. Megyek a művészi igazgatóhoz: Sebestyén, megyek a gazdasági igazgatóhoz : Sebestyén, megyek a karmesterhez : Sebestyén. Itt azután igazán meg lehet bolondulni,,. * EGY ÖRDÖNGÖS KÉK tegnap kiírta a Belvárosi Színház kapujára: Theatrum elegantissimum. Az ismeretlen kéznek igaza volt, mert valósággal csodálatraméltó az az elegancia, ami a Belvárosi Színház nézőterén esténként uralkodik a ,,Fej vagy írás” előadásán. A hölgyek estélyi ruhában és az urak még az utolsó sorokban is szmokingban ülnek.Csak egyetlen néző van egyszerű zakkóban a „Fejvagj- Írás" előadásán, a szerző: Lakatos László. Én ráérek szmokingot húzni majd akkor is, — mondja Lakatos, — ha már nem lesznek zsúfolt házaim. MOSZJO GANDERA-tól, a legudvariasabb színpadi szerzőtől, ma hatalmas csomag érkezett a Belvárosi Színház címére Párizsból. Gandera dr. Bánya/Sándor párizsi színházi ügynök útján a „Ki babája vagyok én" minden szereplőjének küldött egy gyönyörű, díszkötéses könyvet: Gandera Félix összegyűjtött műveit. Ma megy vissza Párizsba a válasz, amelyben Belvárosiék megüzenik azt is, hogy köszönetüket személyesen majd Titkos Ilona fogja tolmácsolni a jövő hónapban. Kardos István. * Pethes Imre Via lekezelő. A Pethes Imre Társaság vasárnap délelőtt ülést tartott Pethes Imre emlékezetére. Horváth Árpád elnöki megnyitója után Rogy Adorjánmondott emlékbeszédet Pethes Imréről, majd Baló Elemér elszavazta Ady Endrének „Az én hadseregem" című költeményét. Ezután Hevesi Sándor ,,A mai nemzedék színpadi problémái" címen tartott érdekes előadást. * Both Klári a Renaissance-Színhásbasz. A Renaissance-Színház ebben a szezonban színrshozza a Birabhegu „Fátyolos hölgy"* című vígjátékát. Az új darab címszerepérea Renaissance-Színház igazgatósága Botit Klárit, a Belvárosi Színház tagját szerződtette, akinek a Unió igazgatósága szabadságot adott. Ebben a szezonban egyébként a Belvárosi Színház is hoz Birabeau-darabott A „Talállak egy meztelen nőt" című vígjátékot fogja színre hozni. * Szalamit; Pulay Matiki. -Úgy volt, hogy a Botha Lujza Színházban színrekerülő „Szalámit" című daljáték címszerepét Vágó Boriska énekesnő fogja játszani. Ez a terv most megváltozott s az Uig igazgatósága Pulay Matild operaénekesnőt szerződtette a Szulamit szerepének eljátszására. Abigail Harmath Hilda, Absolon Kádár Jenő lesz, s a daljáték február elején kerül színre. r: Kodály Zoltán. Szombat este Kodály műveit hallgatta a Zeneakadémia termét megtöltő díszes hallgatóság. Kálmán Oszkár a közismert Adym, hol vagy?mellett példátlan sikert aratott egy új Ady-dallal. A Sírni, sírni gyönyörű sorait sokan ültették át zenébe, de eddig siker nélkül. Kodály bensőséges, mély lírája a dal második felében megközelíti az immár világhírű Psalmus Hungaricus komor, patetikus szépségét. Marschalkó Rózsinak is, vígtárgyú dalok mellett, Ady-dallal volt különösen nagy sikere. Valósággal eseményszámba ment Kentner Alajos, külföldről Visszatért fiatal zongoraművész szereplése, aki a dalok zongorarészét szólaltatta meg. Keze alat minden valóra vált, amit Kodály leírt. Kodály joggal hárította át sikere nagyrészét a zseniális fiatal muzsikusra és a többi előadóra. Amit Kentner, mint a zongoraszámok előadója adott, az tüneményes, lenyűgöző hatású volt. Aki játékát hallotta, annak meg kellett értenie, meg kellett szeretnie a Kodály-muzsikát. Marschalkó Rózsi egy népdalgyűjteményből énekelt még egy csokorra valót, majd a Waldbauerékből alakult vonóshármas előadta a Szerenádot. Világsikerei és a világhírnév megszerzése után immár Budapest is megszereti a jelenkornak talán legnagyobb muzsikusát, Kodály Zoltánt. * Tiszifaaprllé villanyerőre berendezve' jutányoson azonnal Utc' beadOc-Hrtekeréz: ttei-* gely, Y., Oar.átt. u. tb. PREMER A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPADON TMi*~| 11. oldal A Színházi Élet bécsi magyar estéje Európa egyik legnagyobb és legragyogóbb terzinét töltötte meg zsúfolásig 22-én, csütörtökön este Bécs magyar közönségének szine-java. Incze Sándor hetilapja, a Színháztiíd tartotta mostreestélyét a wieni Grosses Konzerthaus nagytermében. Az estély megkezdése előtt a hatalmas előcsarnokban ezer főnyi ember állt sorfalat a pénztár előtt, ahol kizárólag a Színházijáét előfizetői kaptak jegyet, teljesen ingyen. Több, mint háromezer ember volt a teremben, amikor az ajtókat lezárták, és Félix Salten német, majd Heltai magyar bevezető beszéde elhangzott. A műsor első szereplője Kolbay Ildikó, Kurucz János zongorakísérete mellett magyar dalokat énekelt. Karinthy Frigyes humoreszkje után Székely Mihály, az Operaház baritonistája, majd Prasinszky Pepi és Brada Rezső, az Opera táncművészei következtek. Sebestyén Géza Petőfinek a „Csárda romjain" c. költeményét szavalta. Márkus-Szoyer Ilike a 9 éves koloraturénekesnő a közönség elragadtatása mellett énekelt a Hoffmann meséiből és a Denevérből részleteket. Péchy Blanka nagy sikerrel előadott Ady költeményei után Kálmán Oszkár, az Opera baritonistája egy új Kodály-dalt énekelt, Márkus Dezső zongorakísérete mellett. Az első rész véégén „Az audencián" című egyfelvonásost Rózsahegyi Kálmán, Fehér Gyula és Szőke Sándor játszották nagy sikerrel. Rózsahegyit a közönség tomboló lelkesedéssel ünnepelte. A második részben Németh Juliska sanzonjait tapsoltákpercekig, majd Beregi Oszkár kuruc versei következtek. Beregi a közönség ünneplését egy Ady-vers elszavalásával köszönte meg. Anday Piroska gyönyörűen énekelt dalai után Jászai Mari lépett a színpadra. A nézőtéren mindenki felállt, zúgó lapsorkán és éljenzés fogadta a ma, gyár színjátszás nagyasszonyát, aki egy Petőfiegy Ady- és egy Kiss Ferenc-verset adott elő. Nádor Jenő a János vitézből énekelt részleteket, majd aGérfi-házaspár egyfelvonásosa, ,nA_szív , teled asszony" zárta be a műsort, ami után a közönség hosszan tapsolta a Gór-pár ragyogó művészettel előadott jelenetét és az egész műsort. • A konferanszier tisztét ötletesen látta el Iljú- Csányi Zsolt, a zongorakíséreteket pedig Kurucz János, dr. Székely és Márkus Dezső. Az estély rendezésének munkáit a Színházi Élet szerkesztőségéből Incze Sándor főszerkesztő, Balla Ernő és Gelléri Andor szerkesztők végezték. A gyönyörű estélyt reggelig tartó bankett követte.