Esti Kurir, 1925. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-29 / 23. szám

Csütörtök, 1925 január 29 A kormány deferál a malmok önző zsebpolitikájának s nem szállítja le a lisztvámokat A fogyasztó érdekeinek nincs szósz­lója • A malmok uzsorája az olcsó liszttel A Magyar Távirati Iroda tegnap azt jelen­tette, hogy a Budapesti Közlöny mai száma közölni fogja a 6­3 aranykoronás búzavám és az 5.8 aranykoronás rozsvám­ felfüggesz­tését, egyben a 13 aranykoronás búzaliszt vámjának -1 aranykoronára való és a 12 aranykoronás rozsliszt vámnak leszállításai . 3.8 aranykoronára. Utóbb aztán a Magyar Távirati Iroda a hírt visszavonta azzal, hogy újabb mérlegelés tárgyává fog tétetni váljon a rendelete­k kiadására szükség van-e vagy sem. Annál feltűnőbb ez a huzavona, mert a gabona­vámok felfüggesztését a kormány il­letékes tagjai m­ár bejelentették, ezt tehát úgy kell tekinteni, hogy ebben a kérdésben a szükséges ,,mérlegelés“ már megtörtént legfeljebb arról lehet szó, hogy a liszt­vám­ok felfüggesztése kérdésében vannak még kétsé­gek és azok fölött és azoknak iílérve fölött kell a kormánynak még gondolkodni. Az utóbbi napokban hírek jelentek I­eg arról, hogy a malmok minden követ megmozgatnak a lisztvámok felfüggesztése ellen, és a magyar malomipar katasztrófáját jósol­ják meg arra­ az esetre, ha egy kiló lszt a mai 10.000 koronánál alábbszállna vagy ha a további áremelkedésnek a lisztvám felfü­g­gesztése véget vetne. Az egész közvélemény felháborodással nézi­k, malmoknak ezt az erőlködését. A m­ai egész mentalitás nyilvánul meg abban, amit most a m­­almok a lisztvám felfüggesztése ellen el­követnek. A lakosság majdnem összeomlik már, a drágaság súlya alatt A kenyér ára megfizethetetlen magas és­ a szegényebb osz­tályok, sőt még a­­ középosztály sem képes - s annyit keresni,­ hogy legalább elegendő ke­nyeret ehessek és a gyerekeinek elegendő ke­nyeret adhasson. Mikor a gaboravám­ok fel­függesztéséről volt szó, akkor a malomigaz­­gtatók voltak az elsők és leghangosabbak, akik a vár felfüggesztés érdekében szót emel­tek. Akkor nem voltak aggodalmaik és a ga­­bonavámok felfüggesztésében nem láttak ve­szedelmet, mert ez nem az ő zsebükre ment és mert a gabonavám­ok felfüggesztéséből és a gabonának esetleges áreséséből nekik csak hasznuk lehetett. Módjuk nyílik a gabona­­vámok felfüggesztése esetén arra, hogy olcsó pénzen szerezzenek be gabonát és olcsóbb gabonából őrölhessék a liszteket. De a liszt­vám felfüggesztése ellen már rúgkapálódz­­nak, mert ez már az ő nyereségüket csökkenti, ezt pedig semmi cselre sem hajlandók kon­­cedálni és azonnal a malomipar csődjének rémképét festik a falra. Pedig ha a gabonavámokat fel­függesztenék és­ a lisztvámok megmaradnának vagy pedig nem olyan mérvben csökkentet­nének, hogy a külföldről olcsóbb liszt jöhes­sek­ be, akkor a malmoknak kétszeres hasz­nuk volna a liszten. • Abból a­ körülméynyől, hogy ma a rende­let nem jelent meg, azt kell következtetni, hogy a kormány deferált a malmoknak, azoknak a malmoknak, amelyeknek érdeké­ben az őrlési forgalom visszaállításáért szállt síkra, majdnem az egész gazdasági közvéle­mény. Akkor, amikor a malmok a közvéle­ményben támogatót találtak az őrlési forga­lom visszaáll­ításáért megindított akciójuk­hoz, a malmok nagyon szívesen vették ezt a támogatást, de mikor arról volna­ szó, hogy viszont most ők is tegyenek koncessziókat a lisztvámok leszállítása kérdésében a nyo­morgó lakosságnak, egyszerre a zsebükre üt­nek a malomigazgatók és attól félnek, hogy valamivel kevesebb lesz az a nyereségük, amely a nyomorgó lakosság kenyérgond­­ja­iból halmozódik fel számukra A malmok mérlegei óriási nyereségeket tüntettek fel az elmúlt esztendőben és bármily hangos volt is a malmok siránkozása a rossz konjunk­túra miatt, a malmokra igen jó konjunktúra volt, mert a raktáraik tele vannak liszttel, óriási lisztmennyiségeket halmoztak fel, ame­lyet még olcsón összevásárolt gabonából őröltek és amely lisztnek árát folyton emelték asze­rint, amint a gabonának az ára emelkedett. Hónapok óta nem vásároltak már a malmok gabonát és a raktáraik mégis tele vannak liszttel, amelyet olyan áron adnak el, mintha OOO.OOO koronás búzából őrölték, volna. Hogy ezek a lisztárak jogosulatlanul és indo­kolatlanul­ magasak az kitűnik abból, hogy a kiskereskedőknél a liszt ma is lényegesen olcsóbb, majdnem 15 százalékkal olcsóbb, mint a malmoknál. "Ezt kell a kormánynak figyelembe vennie és ezen az alapon kell el­bírálni azt, hogy mennyire jogosulatlan a malmok askciója a lisztvámok felfü­gesz­­tése ellen. Még m­indig késik a társulati adó reformja. A vállalatok mostan dolgoznak az év végi mérlegeken és minden igyekezetükkel­ azon vannak, hogy minél előbb nyilvánosságra bocsáthassák azokat. Megakadályozza azon­ban a mérlegek gyors elkészítését és közzété­telét a társulati adó más rendszerére, amely a látszólagos nyereségeket, — tehát azokat, amelyek csakis papírkoronában jelentenek jövedelem­többletet, egyébként azonban gyakran effektív veszteséget jelentenek­­— su­l­osan megadóztatja. A pénzügyminiszter, mint ismeretes, legutóbbi budgetbeszédé­­ben hivatalosan is megígérte, hogy a mai tár­sulati adórendszernek azokat a pontjait, amelyek a látszatnyereséget megadóztatják, rövidesen törölni fogja s a reformra nézve az érdekeltek már több olyan konkrét pro­­poziciót is tettek, amelyhez a hivatalos kö­rök elvben hozájárultak. Teljesen érthetet­len lehe­t, hogy miért késik még mindig a társadalmi adó­ reformja, amely annyira szükséges volna az üzleti élet fellendítése, a becsületes osztalékpolitika megkezdése és a tőzsde szanálása érdekében. Valószínű, hogy a késedelemnek nincs egyéb oka, mint az ad­minisztratív közegek nehézkessége és lassú­sága. Az érdekelt pénzügyi és ipari vállala­ton értesülésünk szerint a legközelebbi na­pokban hivatalosan is deputációt küldenek a pénzügyminiszterhez, amely a reform megje-­­lenését fogja sürgetni.­­Lengyelország kereskedelmi hajórajt épít. A Gospodarstwa Krajcwgo­­ Bank mozgalmat in­dított önálló lengyel kereskedelmi hajóraj épí­tésére. A terv élénk visszhangra talált, különö­sen azért, mivel a bank közötte, hogy a flotta építési költségeinek 40%,itt hosszú lejáratú külföldi kölcsönnel fogja fedezni. I Qarfín író fiák­ol keleti és belföldieket vesz, elad és javít In­ti kart r-t. I­l Dob uccaN31/Telefoni^^ 11. oldal A Máv mától kezdve nem fogad el aranypénzt Még a magyar veretű 10 és 20 koronás aranyat sem fogadja el­­ Ez a burkolt tarifaemelés új drágasági hullámot indít meg Ismeretes, milyen nagy kavarodást oko­zott a közgazdasági életben az a hír, hogy a MÁV az osztrák veretű aranykoronát csak jóval alacsonyabb árfolyamon fogadja el, mint a magyart és ismeretes az is, hogy a MÁV kijelentette, hogy ezentúl a magyar ve­zetű aranypénzt sem fogja elfogadni. Az Államvasutaknak ez a szándéka nagy elége­detlenséget keltett az ipar és kereskedelem körében, mert mindenki tisztában van azzal, hogy ma, amikor az effektív aranypénz csak 14.800—14.000-szorosát éri a papírkoroná­­nak, a hivatalos aranyszorzószám azonban 17.000, a MÁV-nak ez az intézkedése a valóság­ban a tarifa jelentékeny felemelését je­lentené. Rengeteg iparos és kereskedő várt, aki azért vásárolt össze teljesen jóhiszeműen effektív aranykoronákat, hogy ezeket a MÁV-nál be­fizethesse A MÁV intézkedése most mind­­ezeket a bevásárlásokat hiábavalóvá tette,­­ a kereskedőket és iparosokat nagy mérték­ben megkárosította. Azt gondoltuk, hogy miután nemcsak az érdekeltek, hanem maga a közlekedésügyi tanács is a legesélyeseb­ben állást foglal az új tarifaemelés ellen, a kormány is eláll ettől a szándékától és leg­alább is egy hosszabb átmeneti időre még le­hetővé teszi a fuvarnak aranypénzben való fizetését is. Sajnos, ennek ellenkezője bizo­nyult igaznak. A MÁV nem volt hajlandó megértést tanúsítani a gazdasági élet, a ke­reskedők, az iparosok és a fogyasztók érde­kei iránt­ és minden átmenet nélkül életbe lép­­tette új intézkedését. Ma délelőtt értesültünk arról, hogy a MÁV most már nem fogadja el a ma­­gyarvezető aranykoronát sem és arra kényszeríti az érdekelteket, hogy a fu­vardíjakat a valóságos pénzügyi helyzet­nek meg nem felelően az aranykorona 17.000-szeresében fizessék meg. Az érdekeltek természetesen nem nyugod­hatnak meg a MÁV intézkedésében és min­den tőlük telhetőt el fognak követni, hogy az aranykoronában való fizetést ismét teh­e­­ltővé tegyék.­­ Mindenki tisztában van azzal, hogy ez az új tarifaemelés, amely jelentékeny módon növelni fogja az ipar és kereske­delem rezsijét,, ismét új drágulási folya­matot fog megindítani, ami ellen pedig küzdenie kellene mindenki­nek, aki az ország gazdasági viszonyainak szanálását komolyan kívánja.­­.És­ azzal is tisztában kell lenniök az illetékes köröknek, hogy ha az aranykorona-szorzószám és az aranypénz effektív értéke közötti különbség következtében az utóbbi időben a MÁV-tól kissé több aranypénzt kellett is a Nemzeti Banknak felvennie, végső eredményben nem­ lehet kárára egy még mindig nem véglegesen stabilizált valutájú országnak, ha ércfedeze­­tét növeli. Az ipari és kereskedelmi érdek­képviseletek minden valószínűség szerint egységesen fognak akciót indítani, a MÁV sé­relmes intézkedésének megszüntetése érde­kében. Az angol kormány hallgat az aranyvalu­­tához való visszatérésről. Annál a szorós kapcsolatnál fogva, amelyben a magyar korona­ az angol fonttal áll, benn­ünket is na­gyon érdekel, hogy az angol közvéleményben hangok emelkednek az aranyvalutához való visszatérés érdekében". Angol pénzügyi körök­ben meg vannak győződve arról, hogy már csak hetek, legfeljebb egy-két hónap­ választ­ják el Angliát attól, hogy visszatérhessen az aranyvalutára és az angol lapok máris azt a kérdést feszegetik, hogy ennek minő befo­lyása lesz Anglia gazdasági életére. Feltűnt azonban az angoloknak, hogy a kormány még egyáltalán nem nyilatkozóz intencióiról. Angol lapok ezt azzal magyarázzák, hogy addigr amíg a korm­ány nülcsen tisztában az­zal, hogy az aranyvaluta visszaállításának, akadályai elhárultak-e.­­Vagy sem, hogy­ tehát az aranyi illatára visszatérhet-e vagy sem, nem alar olyan nyilatkozatot tenni, am­ely­nek visszavonása és megmásítása az ohai, zava­roknak lenne a forrása. Anglia tisztában van azzal is, hogy egész Európa valutáris viszo­nyaira óriási jelentősége volna annak, ha az angol bank megváltoztatná valutáris politi­káját és ezért nem akar olyan lépést­ tenni, amely azután Európában valutáris zavarokat idézn­e elő­, amelyeknek feltétlen visszahatásuk volna Angliára is. Kram­arz a cseh­ pénzügyi politikáról. A Na­rodni Poltikában Kramarz hosszabb nyilatko­zatban világítja m­eg a cseh pénzügyi politika­­jövendő útjait. A koalicio, legfőbb feladata —­­szerinte — a, korona, stabilitásának biztosítása. Ami a jegy­bank -felállítá­sát illeti, erre " semmi szükség nincs; a l­ostani­ bank­­ kellően telje­síti kötelességét. . Éppúgy nem időszerű az aranyvalutára való áttérés sem. Csőd. Hajdú Zsigmond abonyi kereskedő el­len a kecskeméti törvényszék elrendelte a csődöt. 1­4 .§. Csődönkivüli kényszeregyességek; Danzinger Béla Benedek, neje Hanz Margit és Danzinger Mór Miklós nyíregyházi lakosok ellen a nyír­egyházi törvényszék; Almási Jenő kecskeméti vőföskereskedő ellen a­ kecskeméti törvényszék ; ifj. Benkovszky József soltvadkerti szabó ellen a kalocsai törvényszék ; Alisits Sándor szolnoki szíjgyártómester; Kohn Sándor jászberényi piaci árus és Goldstein­ Géza szolnoki piaci árus el­len a szolnoki törvényszék; Króter­­Ferenc sze­gedi fűszerkereskedő ellen a­ szegedi törvény­­szék ,és Haupt István dinasztikelői, lakói ellen a pécsi törvényszék megindította a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást. A gazdák tiltakoznak az állatvámok felfüg­gesztése ellen. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület állattenyésztési szakosztálya tegnap dé­lután Döry Frigyes elnöklésével látogatott gyűlést tartott, amelyen tiltakozott az állatvá­moknak felfüggesztése, vagy pedig­ mérséklése ellen és fel fogja hívni a földművelésügyi mi­nisztérium figyelmét, hogy az állattenyésztések helyzetére a külkereskedelmi tárgyalások során is különös figyelemmel legyen. Európa gazdasági válsága s a munkanélküli­ség. Ma ült össze első ízben a népszövetség gaz­dasági bizottsága részéről kiküldött albizottság, amelynek az a feladata, hogy a nemzetközi munkaügyi hivatal közreműködése mellett ta­nulmányozza a gazdasági válságok okait és jel­legét, kapcsolatban­ a munkanélküliség kérdé­sével. Az albizottság ma elsősorban a gazda­sági indexszámok kérdésének megvizsgálásával foglalkozott és különösen azokat a módokat vette fontolóra, amelynek az ilyen indexszámok használatának előmozdítására és átlalánossá tételére, alkalmasak. Amerikai hitelt kapott a Siemens-koncern. A Dillero, Read and Co. közli, hogy a Siemens- Cég megbízottaival való londoni tárgyalásai eredményre vezettek és a bankház tízmillió dolláros áruhitelt nyújtott a koncertnek. Mesterséges lenvászon.­­ Angliában nagy fel­tűnést kelt, hogy mesterséges lenfonálból ké­szült vászon került a piacra. Hir szerint ennek a mesterséges fonálból készült vászonnak mind­azok­­a tulajdonságai megvannak­­, amelyek a természetes lenből készült vászonnak, s azon­kívül megvan az az előnye, hogy lényegesen olcsóbb. Az angol szaklapok szerint ez a mes­terséges lenfonal Farnciaországbaj ketészül, s az angol szakértők el vannak­­ragadtatva­ tőle. Nagyon természetes, hogy az­ angol szövödék­­ben nagy izgalmat okozott ez a mesterséges úton előállított tentonnal, tűért északi Írország és Skótország Sel Szövödéinek katasztrófájától félnek. Az A. E. G. amerikai kölcsöne. Mint az ame­rikai kábeltáviratok jelentik, az A. E­aG., Né­metország legnagyobb villamossági­ trösztje 10 millió dollár 20 év alatt törlesztendő, 7°/6-os kölcsönt vett fel.­Az A. E. G. több hasonló ajánlatot kapott egyéb Egyesült államokbeli ,­ bankoktól.

Next