Esti Kurir, 1925. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

Vasárnap, 1925 február 1 Halló, Amerika! A Fővárosi Operettszínház tegnap esti bemutatója Korunk a drótnélküli telefon százada, egyik vívmánya pedig, a revü, a cselekménynélküli operett megvalósulása. Nagy mester a huszadik százada telefonból kiküszöbölte a drótot és az operettből az összefüggést. A legtöbb operett azon bukik meg, hogy unalmas a meséje, valamelyik amerikai rendező tehát gondolt egyet és az operettből kihagyta a mesét. Sőt a szerzőt is kihagyta, mint fölösleges akadályát a sikernek és a szerző helyébe sok apró munkatársat állított,éppúgy, mint ahogy a cselekmény helyébe sok apró képet színeset, fantasztikusat, sokszor lehetetlent, de mindig olyant, amely tele van hatásos meglepetésekkel. Így született meg a revü. fis amióta megszületett, sikereitől hangos Párizs, Berlin, London, New York és a mai naptól kezdve remélhetően Budapest is. A Fővárosi Operettszínház tegnap esti bemutatója nálunk is igazolta azt a rendezői elmét, aki a revü műfaját föltalálta és igazolta főként Jack Maskellt, az amerikai színházembert, aki a „Halló, Amerika! a nagy külföldi revük mintájára összeállította és megrendezte olyan ötletekkel és olyan méretekben, amilyeneket Budapest sem a szín-1 padon, sem filmen nem látott még. A közön-ség tegnap láprázó szemmel bámulta azokat I a boszorkányos képeket, amelyek a színpadon I eléje tárultak és amelyek egészen bizonyosan I fölülmúlnak minden eddig látott látványosságot. A „Halló, Amerika!" huszonhárom képe, nem más, mint huszonhárom szemfényvesztő bűvésztanaítvány, a pazar trükköknek, ámító meglepetéseknek, tüneményes ruháknak, vakító színeknek és titokzatos mozdulatoknak olyan gazdagságával, amilyet magyar színpad eddig még nem produkált. Lángoló színek tobzódnak a színpadon, csodálatos ruhák, amelyek hegyekké növekednek, porcellán figurák, amelyek megelevenednek, nők, akik madárrá változnak, virágtengerek, amelyek kígyóinak, mindez együtt nem is hasonlítható máshoz, mint egy fantasztikus álomhoz, átmulatott karneváléjszakka után. Csodabalett, szöveggel, énekkel és akrobata-mutatványokkal. A szereplő művészek: tailer Irén, Péchy I Erzsi, Fejes Teri, Halmay Tibor, Ujváry Lajos, Tokvny Andor, Pártos Gusztáv, Békeffy I László, Sarkadi Aladár, Bálint Béla, Mály I Gerő, Győző Lajos, Pataki Ferenc, Anday I Tibor és a főbbek mind, minden képességű- két, ügyességüket és jókedvüket harcba sír- ték a sikerért. A bájos és finom görlök a s szebbnél-szebb magyar lányok tömegével s együtt tündén látnivalót nyújtottak. De a I Iegszenzációsabbak bizonyára a ruhakompo- ziciók, amelyeknek legnagyobb részét Fa- ragó Géza tervezte és a díszletek, amelyek I Málnai Tibor művészi rajzai után készültek. Az egyes jelenetek szövegírói között egy se-1 reg magyar író szerepel: Szép Ernő, Harsá- nyi Zsolt, Bródy István, Harmatti Imre,Var- Idos Ferenc, Békeffy László és az amerikai I zeneszerzők között két nagyon tehetséges magyar muzsikus: SzlatinaySándor és Kossouich Pál. A zenekart a kitűnő Marikon Géza tanította be. A bemutató forró és lelkes sikere teljes mértékben honorálta azt a példátlan munkát, amelyet az amerikai rendező, Jack Haskell, magyar munkatársával, Szabolcs Ernővelegyütt végzett és a közönség csodálattal ünnepelte őket és a szereplőket este fél nyolctól éjfélig. ifj. Lovászy Márton. * Pécsi Blanka szavalóestje. Február 8-ási este V.6 órakor a Zeneakadémia nagytermében tartja meg Pécsi Blanka idei szavalóestjét. A modern magyar költők egész sora szerepel a művésznő műsorán, köztük : Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Zsolt Béla, Tóth Árpád, Ladányi Zoltán, Szabó Lőrinc és elmondja Pécsi Blanka Paul Géraldynak, a modern francia lírikusnak egy versét is. Közreműködnek: Pl. Radó Jolán énekművésznő és Kása György zongoraművész, zeneszerző. Jegyek 8—10 ezer koronás árban Fodornál és a Zeneakadémia portáiánál. KIS KOMÉDIA ”s“Sí"”“ Premier! Rott és Steinhardt 2 új bohózatban Gustav Windhopp a híres bécsi zongorahumorista R. Türk Berta és Steinhardt új szólókkal Teletóru 14-22 v Telefon: 14-22 A JüttgSxigMic&Str Szombat AZ UNIÓ-SZÍNHÁZAK ügyelői tábláján tegnap este kiszögezték Kertész Endrének, a Magyar Színház szomorú körülmények között elhunyt művészének gyászjelentései. A gyászjelentés így szól: A Magyar Színház igazgatósága és tagjai fájdalommal jelentik, hogy a kiváló művész és a kedves pályatárs, KERTÉSZ ENDRE, f. hó 28-án, 86 éves korában hirtelen elhunyt. A színpad három érzett rajongó szeretete és kollegiális, szerény modorú őrök emléket hagynak szívünkben. Temetése vasárnap, február 1-én, délelőtt fél 11 órakor lesz a rákoskeresztúri zsidó temető halottasházából. Budapest, 1926. január hó. A Magyar Színház igazgatósága és tagjai. MISTER HASKELL a tegnap esti premierre úgy megszelídült, mint egy bóbitás galimb a velencei Szer.: Márk téren. Ott ült nagy szerényen a kulisszák mögött, mindenkivel kedves volt, mindenkit simogatott és nyoma sem volt a régi, rugdalódzó, botoló és duhaj Hankellnak. Mister Haskell szóval drukkolt a kulisszák mögött, úgy drukkolt, mint" egy i'iriai magyar szerző, akinek első darabját adják. A „Halló, Amerika!" első részének nagy sikere után odamentem hozzá vigasztalni. — Igazán nincs baj ? There’s no matter indeed ? — Nincs, — mondom, — a „Halló, Amerika!' győzője. Haske!! úr mosolyog, ezután megszorítja kezem. Mintha bocsánatot kérne azért a sok kellemetlenségért, amit idegességével és nálunk eddig teljesen szokatlan rendezési módszerével vétett a színháziak ellen. NÉGY ÉVE LEHET, de talán öl is. az.emb., s nem tartja pontosan számon, együtt ültünk egy alkalommal hármasban az akkor még Faludiai igazgatása alatt álló Városi Színház igazgatói irodájában: Fahidi Sándor, Tapolczai Dezső één. Arról folyt a tanácskozás, hogy Zerkovitz Béla és Faragó Jenő operettjében, a „Százszor szép "-ben Palásthy Irén mellett ki játssza a vidéki polgármester úr másik lányának szerepét. Faludi igazgató is ajánlott valakit, én is ajánlottam, míg végre Tapolczai Dezső megszólalt: — Én tudok valakit, akinél jobbat nem találunk. Az egyesületi iskola növendéke, Fejes Terinek hívják. Még nem tud sokat, de ha kitanítjuk, egyike lesz az ország legjobb táncosnőinek. Ez ellen nem volt apoorája, a kislány-szerepet megkapta Fejes Teri. Volt a darabban egy táncosjelenet, amelyet Palásthy Irén Halmay Tiborral, Fejes Teri Tarnay Gézával táncolt s amelynek a legnagyobb sikere volt a Százszorszép előadásán. Palásthy Irén azóta Berlin egyik legünnepeltebb primadonnája lett, Halmay Tibor nemcsak ar ország, hanem, mint éppen tegnap este a Fővárosi Operettszínház angol táncoskomikusallapította meg, a kontinens egyik legkiválóbb táncosa, Tarnay Géza a Városi Színház legelső áncművésze és tegnap a „Hulló, Amerika!" bemutatóján közibük emelkedett Fejes Teri, a Fővárosi Operettszínház szubrettje. Káprázatos precizitással, tüneményes technikával táncolt és bocsánatot kérek, hogy színházi nyelven fejezem ki magam, de úgy „letáncolta" ez angol görlicéket, hogy öröm volt nézni. fejes Teri tegnap arrivált. A JON'N'W KISASSZONY, a Haskell-társulat nép- szerű Dzsonnija, tegnap este nagy ba suti ült a kulisszák mögött. — What's the matter, Jonny ! Mi bajod, Dzsormi ? Dzsonnika pityeregve válaszolt: i-r- A honvágy bánt. Londonban ilyenkor premier után csokrokat kapok, meg koszorút, meg parfümöt, meg cukrot, itt bizony senki se néz rám. Alighogy elhangzottak Dzsonni panaszai, Bonczos úr, a színház portása, máris egy hatalmas virágcsokorral állít be a színpadra. — .. Jani kisasszonynak hoztam, — mondta a jó öreg Bonczos bácsi és mosolyogva nyújtott,át a csokrot a hirtelen fölvidult angol gerlnek. S MOST, HOGY Feld Mátyás, a liget derék Matyija, revütor az Unió számára, Matyit a Király Színház berkeiben így hívják : Atlasfeld Mátyás. A JUHÁSZLEGÉNY, SZEGÉNY JUHÁSZLEGÉNY című operetthez tegnap adtak először jegyet a Városi Színházban. Nagy volt az elővétel, Sebestyén Géza, a jószívű direktor mál délelőtt vásárolt a városban két gyönyörű pénztárcát, mindkettőt megtörnie pénzzel és felküldte a szerzőknek a következő Petőfi-idézet kíséretében : Juhászlegény, szegény juhászlegény, Tele pénzzel ez a kövér erszény . . . KIRÁLY ERNŐ tegnap este meglepetést tartogatott nemcsak a nagyérdemű közönség, hanem művésztársai számára is a Király Színházban a „Marica grófnő*1 előadására. Délutár magához rendelte a Ritz-szállóbeli lakására a „Marica grófnő 11 cigányprímását és ketten betanultak egy olyan gyönyörű régi Fráter-nótát hogy este, amikor a színpadon eldalolta, se vége, se hossza nem volt a közönség lelkesedésének. Újból és újból felzúgott a taps, a színfalak mögött pedig összegyülekezték a színének és onnan hallgatták a nagyszerű magyar lótát. KUIOLOROS garmadával érkeznek hoz- Izánk színházi ügynökségek külföldön már jól I kipróbált darabjai, node sebaj, mert ma már I az export ugyanannyi, mint az import. Innen is, onnan is, a világ nagy városaiból I jelentik, hogy a színházak, amelyek eddig hal- I íani sem akartak magyar darabról, ma magyar II szerzők színpadi munkájára készülnek. Ma ér-1 kezett jelentésünk például következőket I monja: 1 — Csergő Hugó „Az első hajnal" című szín-1 I darabját, amely idehaza nálunk nagyon szép I sikert aratott, az amerikai Lveright színházi I ügynökség megvásárolta. Az amerikai ügynök üzenete szerint Csergő színműve október 16-én kerül színre New York egyik legnagyobb db- mai színházában. * Hangversenyek. Szigeti József bécsi nagy sikerei után hangversenysorozatát tegnap kezdte meg az Akadémián hegedűestjével. Hegedűre Birt G-moll szonátájával kezdte, majd Tarlini A-dorix után Lalo spanyol szimfóniája következett. Schubert kis Szonatinája és egyéb apróságok szünet utánra maradtak. A genfi Conservatoire vezető tanára jelenleg Párizsban él, feladván a nagy elfoglaltsággal járó tisztséget, amely koncertturné megtartásában akadályozta. Játéka époly kiegyenlített, kristálytiszta, könnyed, stílusérzéke oly tökéletes, mint ezelőtt volt, mégis, miután nálunk és külföldön egyaránt a világ egyik legkiválóbb hegedűsét tisztelik benne, meg kell állapítani, hogy a temperamentum, a magasat ragadó hév hiányzik játékából ma éppen úgy, mint ezelőtt, pedig a hegedűst elsősorban ezt várja a hallgatóság zöme. Talán ennek tudható be, hogy meglepően kevesen voltak jelen koncertjén, holott Rícsben zsúfolt t.:znc?. előtt játszolt, úgyszintén 5zcwjctow»®CTSzágban is, ahonnan rövidde ezelőtt érkezett vissza diadalmas útjáról, mint az első külföldi muzsikus, aki bebocsáttatást nyert művészeik elől is rrmai falakkal elzárt tervdre. Művészetét összefoglalóan méltatjuk toábbi szereplései után. í.é.) * Császár Imre súlyos betegt. Császár Imre, a Színművészeti Akadémia tanára tüdőgyuladásban megbetegedett. Császár Imre állapota súlyos. * ..Az idegen1* a Renalsance-Szinházban. A Flenaissance-Szinház a jövő hétén bemutatót tart. Színre hozzák ifjabb Gaál Mózesnek, „Az idegen11 című négyfelvonásos drámáját Somlay Artúr rendezésében. A darab főszerepeit Somlay, Rétiz Marianne, Forró Klára, Táray Ferenc, Sarsányi Rezső, Makláry Zoltán, Baló Elemér, Bodnár és Vértes játsszák. * Kondor Lipót, a kiváló zongoraművész február 10-én este 110 emkor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében önálló zongoraestélyt ad. Gazdag műsorában Bach, Mozart, Beethoven, Kodály és Debucsy és Liszt művei szerepelnek. Kondor régi ismerőse már a zeneértő közönségnek és eddigi koncertjei alkalmával úgy a hivatalos zenei sistó, mint a nagyközönség részéről a legnagyobb elismeréssel találkozott. Nagy érdeklődés ésvárakozás előzi meg idei koncertjét is, amely előreláthatólag a zenei szezon kimagasló eseménye lesz. * Zerkovitz Béla operettje Alexandriában. A párizsi Comoedie jelentése szerint Alexandriában most hozták színre Zerkovitz Béla „La bambola della prateria" című operettjét. A kritikusok az operett melódiahőséltét dicsérik és ngy sikert jósolnak. 11. oldal A női szépség temploma Az amerikai és a párizsi revü Párizsban, ezelőtt 8—10 évvel, még feltuhay! operett.j*fciM» s«*» volt, mint amennyi dm van, pedig az operett fénykora már kezdetét vette. A párizsi színházak egyre nagyobb mértékben adják át helyüket az operettszínházaknak: ez olyan jelenség, amely Európa bármelyik nagyvárosában megfigyelhető. Az operettől azután csak egy keskeny b árok választja el a következő l'Homost: a revüt, amely a színház fejlődéstörténetének legszélsőbb pártja és homlokegyenest ízenlétben áll a kiindulási ponttal. Míg a színijátszás kezdőkorában nim juthatott a színpadra I a nő és a női szerepeket is férfiak alakították, s addig a revü a nőt helyezi előtérbe és a női szépességre helyezi a hangsúlyt. I A ravil olyan istentisztelet, amelyet a női szépség dicsőségére celebrálnak — mondotta multi korában Mistinguezt és ha szemlét tartunk a párizsi revüszínházak felett, akkor be kell vallani'nnk, hogy a két kontinens metropolisait lázban is tartó táncosnő elég éles szemmel téta meg és elég erős szavakkal fogalmazta törvénnyé,a revü esztétikáját. A párizsi revőzinházak előadásai, valósággal versenyeznek egymással abban, hogy minél szebb ás minél több szemgyönyörödtető lányt vonultassanak fel A Palace harminckét rugol görl-t és tizenhat francia tallérinát, a Cassino de Paris hatvan castno-görlt mutat be, aleméért Mayol pedig százötven szépséget szerepvitet. És a karon kívül, amely tulajdonképen csak kitölti a kereteket és kísérőzenét szolgáltat, mindegyik színháznak van egynéhány olyan művésznője, aki egymaga is a szenzáció, vagy akinek egymagában is jócsengésű neve van. Ezen a téren természetesen a Casino ele Paris vezet. Mistingnett népszerűségétivóiról sem tudja megközelíteni egyetlen színház stárja sem ... A „ionéért Mayol ...Vagyon izgató“ című inrilje Isabellila Truitz, spanyol táncosnővel kedveskedik, de rajtakivül még a kreol Vinynthia és égy’ javai táncosnő is szerepel. A Palace borné Vallóé kabaréénekesnőt, a Cigal pedig egy spatiyól táncosnőt mutat be. Ennek a revüszínháznak múlt műsorán vendégszerepelt egyébtélit Pearl White, a kimustrált amerikai film - Primadonna, akinek igazán csak abból állott a szerepe, hogy kiállt a színpadra és mutogatta magát. Mert semmi egyebet nem tudott. A párizsi revük mindkét részből állanak, vagyis a gyakran háromórás műsor lepergése közben csak egyszer van szünet. Ez megelehetet Isen fárasztja a nézőt. A két rész azután rengeteg képből áll , ezen a téren is valóságos versengés folyik az egyes színházak között. Mindegyik többet akar bemutatni a másiknál. A Con-' vert Mavol „naggon izgató" revűje 35, a Foltes Bergére vacsora revűje : a ,B dombzó szivek“ 40, a Palace ,.Éljen a r a' -je 45, a Mouli’i-Rouge Music-Hall ,,New York—Montmartrei nagyrérfija pedig 60 képből áll. Minden képhez új díszletek készültek és legalább minden képben egy-egy új kosztümöt öltenek a szereplők. De megtörténik az is, hogy akár háromszor cserél ruhát ugyanegy jelenetben a százfőnyi statisztéria. Tessék elképzelni I micsoda költségekkel jár ennek a megrendezései I Csak az a szerencse, hogy Párizs gyors ülem- I ben váltakozó idegenforgalma bőven megtéríti -t kiadásokat. .. I Érdekes betekinteni a Concert Mayor költség- I vetésébe: a „Trés Ezcitante“-ot két esztendeig I óhajtja bemutatni az igazgatóság. Heten kint fiz I előadás van és minden előadás jövő nézőt vonz- I hat. Ha tehát a számítás beválik , nem kevesebb,mint 1.600.000 ember szemléli meg a revüt. va- Igyis — legalább 000.000-rel több Budapest egész I lakosságánál. Legnagyobb pompát a Folies Bergére fejti ki: 1,^4 világ körül egy éjszakán". ..Ha felemelnek I egy szoknyát" vagy az elmaradhatlan „Csd- I szűrt korona" amelyet meztelen nők formálnak, s olyan jelenetek, amelyeket invenciózusabban, I csillogóbban nem lehetne bemutatni. A közönség Idámészra mereszti szemeit és ámulva tátja ki a száját. A revünek két fajtája létezik: az amerikai és párizsi revü. Nincs köztüknagyon nagy különbség: az amerikaiban csak több a technika, s az artistaprodukció és sokkal kevésbé egységes a cselekmény. A párizsi revü ezzel szemben szellemesebb, ötletdúsabb, nem hajhássza a lélekzetelállító cirkusza- mutatványokat, jól megvan föléltáncoltatás nélkül is, de annál több finom trükkel és kedvet, meglepetéssel dolgozik s jeleneteit külső keret fűzi egymáshoz. ,,Minden amerikai revü egyforma" —mondta egy párizsi színigazgató és ezt meg lehetne toldani azzal, hogy — amennyire lehetséges — a legtöbb francia revű más és más. A század már kezdi kitermelni magából az új drámát, amely helyébe lép a halott polgári drámának. De talán késő lesz: addigra a remi a huszadik század reprezblakó műfajának tolja fel magát. Sas Endre. A kellemetlen szagot megszűntén az itszes jii fizsuikri lelkiismeretesen készíte Dr. Bursles Jogi Szemlináriuma Berlini tér, Westend-ház. Fiók: Pécs, Bércsényi u. 8. Jegyzetbérlet Díjtalan felilágositás.