Esti Kurir, 1925. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-06 / 29. szám
Férjeit, 1925 februárr |filmS - Le Trouhadec házassága Julis Romains bemutatója Párizsban Párizs, február 2. Ma mtatja be a Camédie de Champs-Ehjster, Juts Romains új darabját: ,Xe..Trou- 1-mit'c házassága"-t. A te'.'.etszéges és értékes írót, a. ..minuimisták" vezérét. Párizsban rendkívül elismerik, mai premierje elmélfogtva ránsházi és irodalmi eseményt jelentett. Perein,nek volt már egy Trov.fiadee-darabja, ez a ..züisfilt" Te Trouhad'-ről szólt („M. Le Tramnul ,sai..i par la 'irbouche").. De az erényes és házasságra lépő Le Trouhadec kostéaiája, azért mégis önálló és kerek egész. Ami szükséges, ott csak világos utalás törté- nik a múltra. —z ez a darab — nyilatkozott a szerző — az első „Le Troubadec" folytatása. Átveszi az el-iző darab néhány figuráját is,, a figurák emlékeznek is a „züllött” korszakra, ellenben a „Házasság az első darabnak sem ellen darabja, sün pedig replikája. Komikumának egérszén más a hangja, mozgása és természete. Az első „Le Troubadec" nyugodt harmóniát és finom árnyalatokat akart. A másodikmár r.rr.i irtózik a vaskosabb hálósoktól, az erősebb krrikírozástól, hellyel-közzel a népiesebb megnevettetéstől. A ■ „Házasság" nem hasonlít a ,„Knock“-ra sem. „Knock“ a teljes leégi szertkítés, egysíkú, és tömő- felépítés. A „ lázasang" szerkezete komplikáltabb, dúsabb. .Sétáló lépésben, több kerülővel halad az ember a megoldás felé. A „tiszta szórakozás" is sokkal nagyobb részt kapott. Hogy én melyik típust szeretem jobban és várjon azt tarban-e, hogy ezzel a fejlődésúj állomásaira érkeztem volna? Erről itt nincs szó. Pusztán arról, hogy a művészet eszközei számtalanok. Sajnálom az írókat, akik, ha egyetlen formulát találtak, nincstöbbé se kedvük, se bátorságuk, hogy másikat keressenek, légy régebbi darabomban, „Les colams“ (A pajtások) címűben,a groteszk tréfa helyenkint igen vaskossá lesz. Eszembe sem jut, hogy emiatt védekezzem.. Ugyanígy kijelenlem, a legkevésbé sem nézem le azokat, akik majd csak azértjönnekel az új darabomhoz, hogy kacagjanak. Azt tartom, a legnagyobb művészet ríz,löméig, minden kiváltásnak megfelel, esetleg még a „kellemes emésztés lúvánatiínkk is. Azért ért a „híázasság“-ba annyi elmélyült szemlélődést és intellektuel rosszmájúságot killesli, hogy egy, vastag társadalom-kritikai könyvet írhatnék tele e darab gondolataival. Igen gondolatok komédiámban csak szászúdnak, épúgy, mint a halak és vízben, mirjdnoli sohasem a felszíven, szinte állandóan láthatatlanul. Amikor a gondolatok egy darab felszínén hebegnek, bizony akkor éppúgy döglöttek, mint a víz tetejére kivetett halak. A bennitfd'TjVnegtörtént és némi csalódást hozott. Az emberek nem igen nevettek, pedig valóban felkészültek, hogy Vaskos komikui mg hallapak. * Az pnanfinjisRfK'' legnagyobb hívei” a szünetekben hangosan éticséjiái; a tréilelt Trouhadec úr, az előző darab, 'kitűnőség . Még azt is meghallottuk, ha figyelmesen célt, hallgattunk, hogy mi az immnimizmus.. ..Ez olyan irány, amely a művészetet azzal akarja megújítani — magyarázta az egyik közismert esztéta , hogy az egyéni lelkiállapotok helyett kollektív felfogást akar titkrázni, atmoszférát, mit jót, tömeget, ragályt! A sok emberrel közös vonást ragadja ki, majdnem azt, ami,általános "emberi." A teóriákkal szemben, pedig a darab így zajlott le. Yves Le Trouhadec úr megőszült, megkopaszpított, kiásó pumblikus" lett azóta, hogy valamikor , ízüllőn’ volt. Ezért' haj-' t adó belépni a Becsületes Emberek Pártjába, ahol az egyik fő cél a családi élet restaurálása és a küzdelem az ennéptelenedés ellen. Trouhadec urat barátai meghívják •.. párt' élére, ehhez az'pszisfíség is, aogy szakítson bajos és régi kis metresszével, Rotfrndedal és elvegye feleségül a negyven évvel fiatalabb Geneviéve baroneszt, ami megfelelt atársadalmi rangjának. Genevuévé minden rábeszélés ellenére sem a’, ér hozzámenni, túl öregnek merni jó Trouhailecet. De az erényes öreg úr most már erősen utána vetimagát Geneviének, amit megesz c.- trolai ide és egy egészséges fiúgyermekkel jelentkezik a pártgyűlésen: bemutatja az erényeseknek Joe Trouhadec fiát. Geneviével a botrány híre nagyon megnyeri kérődnek." Lám,lám, nem is olyan öreg, mint ahogy hittem. Rolande kisasszony ellenben óvatos volt: revolvert sütött el ,a pártgyűlésen, bűnper lett belőle, napiszenzimsese és ennélfogva fényes szerződés egy színházhoz. Rolande ezenkívül busás végkielégítést kap Le Trouhadectől, akinek a legnagyobb szolgálatot tette az ügynökségen megrendelt gyermek. Geneviéve bajoressz peddig a jósircyei leányok szerény mosolyával jelenik meg vőlegényével a Belcsületes Emberek Pártjában, ahol Le Trouhadec elragadtatással dadogja neki: Göneviéve, maga... maga itt az egész párt felsége lesz" ...... AZ ESTI KURÍR Az elmúlt héten megírta, hogy Mészáros Katát, Mészáros Alajosnak, a Nemzeti Színház négy esztendővel ezelőtt elhunyt művészének leányát, kicsaptak a Színészakadémiáról. Cikkünk nagy feltűnést keltett nandriptcfól, nyomban megmozdultak a szívek, hogy segítséget nyújtsanak Mészáros Lojzi árvájának, így például Rákosi Szidi asszony üzenetet küldött nekem. Hogy igazítsam hozzá a kis Mészáros Katát, majd kitanítjam ő a színészi mesterségre , azután, felkeresnek vidékiszínházdirektorok, pesti ,színészügynökök, akik készséggel hajlandók segíteni a kis árva nehéz sorsán! Az egyik hetiujság most tovább dolgozta Mészáros Lojzi lányának ügyét és Csillag Terézhez, fordult, hogy megkérdezze, mi volt az oka Mészáros Kató kicsapásának. Csillag Teréz aszszony, a Színészakadémia , tanárai nyilatkozatában a többi között a kövekezőket mondja : „Beváltom, nem szeretem a színészgyerekeket, mert demoralizálják a többieket".. Csillag Teréz nyilatkozatához ugye, nincs mit hozzátenni, csak közlöm azoknak névsorát, akiket Csillag Teréz nem szeret és, akik előtte mint demoralizálók állanak. Íme, a névsor: Balassa János, Berky I.ili, Berky Kató, Bihari Sándor, Derékij János, Frézkövy László, Kőmives Sándor, Latbár Árpád, Latabár Kálmán, Mihályfiy Béki, Ráday Béla, Odry Árpád,, Palástng Géza, Pethes Sámtor, Radi Mária, Rott Ferenc, Solymossy Sándor, Tapolczai Gyula, Tarnán Gézit, Tolnay Andor és Vizváry Mariska. ♦ A SZULAMIT holnapi reprize elé a legr.igyobb érdeklődéssel néz a közönség minden rétege. Azok is, rétikés rínak idején meghatottak a csodálaltosan szép kőfali meilódiák, azok is, .'kik még nem lá fiáik Kövesiy Alberrtnek ezt a daljátéikát. A .nagymultú éneikisjátékot Faragó Jenő mt il áidozfrízfá és az új ítdri’golásénain nagy derű! Teltház a jelemet, amikor Baross Géza mint 'Bingirlang- -tulyarot fiékássy Jessyikk ' és' Sándor Gizin.-k, akik így hányják-:el a kedveskedő szavakat-í„ ’ .' I ■ A. ... .. . . — Te egy fekete szerecsen vagy, mi pedig '■zsidólányok vagyunk. * ■— Igaz, — mondja Boross — de a fekete iSzerecsen uccából.* AZ EGYIK JELENETBEN a Szulamit szerepesen szolgája, Baross Géza szerelemre tanítja a sszercosca dajkát, Srozsnyay Ilonkát. — Jaj, ikérem szépen, — írni!-z árul Rozsnyay — nem lesz ebből baj? Szörnyűtömetteczménye lehet annak, ha két sznncvív szereli egymást. de Boross Géza miet nyugtatja : — Ugyan már mi következménye lehetne ! Legföljebb egy jazz-band. * TIHANYI VILMOS, a Szül amit főrendezője hihetetlen kedvvel fogott a munkához, hogy a Kelet minden szépséget visszaadó dalo-játékot újból megr,zekejtest,se a közön-séggel. Egész nap spekulált, tervezgetett, és amikor már semmi se jutott eszébe, felkereste dr. Patag Józsefet, a Máit és Jüvit szed.vciszi'.őjét és vele Cigyult' tanul-j mányozta a zsidó ■ rituálie szabálytkat, ikorhű székíisotiát, Ciosittiínöket és mindent,'' ami az akkori idők levegőjének megfelel. Tihanyi munkája r.cm kis munka volt, amely,nek kell, hogy a holnap esti bemutató meghozza a sikert.* ÉKES DIALEKTUSBAN beszélnek a Szulamitban, így persze nagy a nevelés, amikor a kis Bolt azt mondja Békássy Jussynek: — Olyan édes vagy, mint a most. Békássy: Mikor ittál? Boli: Must.* A CSIBI-ben, amelyet most próbálnak a Maigyár Színházban, van egy kövér udvarié, aki nem más,, mint Fagy, a nálunk is jól ismert Toll Ákos*kedvű '‘filmszínész. Amikor a 'szerepeket kíosói'látták, nosza megindult' a keresés’ egy' ,olyan színész után, aki kerékképe. .kövérképpen mint Fally. Node a mai konjunktúrák között az Unió berkeiben nem találtak egyetlen- régii gömbölyűre hízott színészt se, így hát Falig helyett a pápaszemes Harold Lloiydot akarták színpadra vinni, mert sovány stílés.. fakad éppen elég. . ... Molnár László volt az, aki felment Faludi írvnő vezérigazgatóhoz s cliffondta neki, h hogy ha Fally helyett Harold Troydotállítják be adarabba, a vígjáéknak éppen a legmulatssírja- ssabb jelenete esik majd el, az födni ütik, az.Akkor a kővár színész beleszerel alégies filmszínésznőbe, Bajor Gizibe és amikor Fatty szerelmet vall a kislánynak. Falusi vezér ezért az egyetlenegy jelenetért Harold Lloydot visszaalakította Fattynak és erre a szerepre hívták meg Latabár Árpádot, Törzs Jenő szerepét pedig odaadták Z. Molnár Lászlónak.* Z. MOLNÁR LÁSZLÓ egyébként a legjobb kabalája most az Uniónak."‘Az a darab, amelyben ő játszik, feltéllelül megnyeri a közönség nagy tetszését. Z. Molnár „A nagyhercegnőés a pincér“-ben kezdte szereplését az éj szezonban, aztán „Az olasz asszony"-ban játszott, majd „A vörös ember"-ben. Csupa diadalmas darab, megvan hát a remény arra, hogy a kabalamost is biválik és a Csifci sikerét is meghozza Z. Molnár.* Az UNIÓ BERKEIBEN nagy szenzációt keltett, hogy Latbár Árpád prózai darabban fog játszani a Magyar Színházban, de alighogy lecsillapodtak a ritka eset hullámai, már újabban azt jelenthetjük, hogy Pálmay Ilka is búcsút mond egy kis időre az operettnek és átmegy a Belvárosi Színházba, ahol Fodor László darabjában fog játszani. Pálmai tizenhat évvel ezelőtt játszott utoljára vígjátékban, a Magyar Színházban, ahol a „Hercegek iskolájáébanaratott szép sikert,igaz csak ő, meg a partnerei, mert a darab megbukott.* EZ A „HERCEGEK ISKOLÁJA" című vígjáték egyébként érdekes körülmények között került a Magyar Színházba annak idején. Pródy Sándor egy ízben, amint a Vígszínház felé ballagott, találkozott Fahidi Jenővel, aVígszínház igazgatójával. — Édes ,Jenőkém, — mondta Sándor bá’ — Parisban rengeteg pénzt keresnek azok az emberek, akiknek jó orruk van , és így parfem, szortírozásra használják őket, Bordeaux-ban meg azok lesznek milliomosok, akik pillanatok alattlétesét tudnak mondani a borok minősége felett. Elhatároztam, hogy én is ilyen pályára lépek, felcsapok „darattizéld“-nek, vagy olyannak, aki nélkül, hogy a darabot tán volna, megmondja majd a direktornak, jó-e, rossz-e. Rövidesen milliolmos leszek. Sándor bú’ást Lucuéknak mindjárt be is ajánlotta a „Hercegek iskolája" című darabot. Jenő direktorunk azonban jobb orra volt, mint Sándor bá’-nak és bizony megmondta, hogy a darab nem jó, meg fog bukni. Le is fogadták mindjét, szűz Britannncába. A „Hercegek iskolája" ,aztán szív,rekerült, de megbukott, mire Sándor bácsi pontosan elküldte Füledi Jenőnek a száz szivart, de egyik darabját is, a száz szivar kíséretében. — Ha az elsőnél tévedtem is, — írta Sándor bácsi — a másodiknál nem fogok. Most nyír kitaláltam, így teszel: én milliomos, saját darabjaimmal. Szegény Sándor bácsi bizony most is tévedett, mert sose lett ő milliomos se a mások, se a maga darabjaival. * A VÁROSI SZÍNHÁZBAN nagyszerű hangulat uralkodik most, mindenki jókedvű, mindenki énekel és már a színház egész személyzete kívülről tudja azokat a gyönyörű magyar nótákat, amelyeket Török Rezső és Magyar László) visznek a közönség elé „Juhász legény, szegény juhászlegény" című parasztoperettjükben. A tegnap délelőtti próbán beszélgettem Berky Lilivel, aki a legnagyobb elragadtatással tudott csak szólni a „Juhász legény, szegény juhász* legény"-ről, amelynek valamennyi próbáján megjelent. —Egy darab szív, egy darab föld, magyar föld, magyar ég, magyar felhő ez a dara!* Sajnálom, hogy nem . ..Uszhalom benne. AZ IDEGEN A RvPMistar.ee Színház ma est a tartja főpróbáját jól. (Utál Mózes „Az idegen" című darabján:.., amelyről a szerző az Esti Kurír Idutíkhtár, íbilk a következőket mondotta : ..Az idegen""v paradoxont bizonyít. Mi történne, ha ma közénk vetődne egy ember, aki úgy él, mint ahogy az európai kultúra és a krisztusi etika követelik? Bizonyos, hogy furcsán járna. De.:::: is lehet, hogy meglátna miiket úgy, ahogy mi nem láthatjuk meg magunkat soha. Az idegen egy polinéziai bennszülött. Agyvelejében Európa műveltsége, testében a terme. */i t titkos erői, lelkében különös, csodálatok V-nek kilóin lt!, de ......-et törvényhozásai miatt dlöz'ó’k. fk ' ei jó.'1.Orvos lesz. Belép az európai társágba. Hi víg be a darab. Az !■’ -• , a merk-dik egy tüneményes pó izei növel. Jo te égő! veszi. Ez a nő a nagyváros leánya.''Maiden bűneink s vágyaink angyalai•”!. hordozója. 'Ennek a nőnek a lelkén keresztül ív;t minket az idegen, meglátja Európát s■'meg látja ezt is, hogy Európa haldoklik, Európa lelke hiddoklik s mi európaiak nem rü'..'-trn.'nöz a könyveinkhez, mert el* reá: tr'..! g r.e[evők vagyunk, akik egymás életére tr.ru. 1:. Az idegen meglát minke* és el!ól Európát örökre, hazamegy ■. róz •, szí, tre, s nem visz magával vissza senkit és semmit. Ezt a témát olyan cselekmény köntösébe ds* lózseltem, amelyre bízvást rá lehet mondani, hogy grand guynol. Az első felvonás bár*■ róznak ' szédületéből a legfurcsább tusta csizmáb dó.... Világvégek találkoznak ist ködében, l-harr muzsika hullámaiban... Ebbe a vár' lép be'" a krisztusi berreg. te balga szent: Nalaptina'... Itt látja meg először a rőt,- :i! i neki a iö!:é!- I -■ ég és szépség n:ég» test; sülé--", lés a leá.'iv hajlik feléje, mert ennek a különös rmbének a varázsa leköti... Tangók A nő táncol, régi udvarlójaival, a fáradt újságnén'rv ál- rím, szelleme... "táncol, a herceg nézi... Valaki odamegy, s megjegyzi: ...is izgat mi? terverz dologi" A herceg áhítatosaia szól : „Gyönyörű szép!" Függöny. Kövi Ikevik a küzdelem a férfi és nő között. A 1.01 küzd illene, most már a felesége, de I* akarja győzni, meg akarja rontani, mert azt érzi, Iipav a férje az erősebb. Erősebb a na...' •iszla hitével, a boldogságával, amit maga körül áraszol,.a csodálatos derű sugárzásával, amely még az alkokat is magához vonzza. • ;ür-:i az assz.d . , aki nem tud bodog lenni a boldogságban, aki nem tud a férfihez hasonló lenni és mert nem ■ Vel elvan tökéletes és nemes mint az. harcot • 1 : ! , Ilii, hi * felette álljo®, szét akarja -tépni a boldogságat. A lr.-e folyik ...Egy: édenkert a ház fája, hol a nő él és vergődik... Exotikus virágok !-.'l.fog itt.-.la szétíríi, csodás állatok, béke, e-örö.ra... He vonja, húzza vissza a Város, mámor, hazugság.. édes mérgek, éjszaka, nn--ö.-.--.j, a ive i .Város , kjo.st már a eviölszerű halásai nyoma'- rak fel. a I. / im a lüktelőbb, izgalmak, re• • ; á m-mót keres, hogy megcsalja r.z. ' ;r. :,:i kczébe kerül, a limes- ‘.érő Amali-hegéd.it, egy fiatal emberélek!... Életekkel ' játszik, mint a babákkal, a rontás ó.ne l.er.-.?.., lés a férfi lassan m , ■!•'••- 1-' 'ttja, I-t így .1 szép testben, anyjahtra idögött ott lakik a halál, a lélek gyógyíthatatlan, mint mindnyájunk lelke... Látja, nem tudja ezt a lelket megmenteni, a 00- no. z. erö..ebb nála... l-megbélyegzi hát a tentet, mely a gonosz lakása ez, az ő törvénye — elmegy örökre, lile összetörött... Csütörtök mi a színház Űc¥ MŰSOM LORIÁSI SIKER ! III, iiiiifii5 oJi ro-gyerrmekkocri Elismert jó min', t.ttaul'ál, Wíg't.d ! ISék Ma.it § M VI, Nagymező ucca 30. ás Alinden este 1 ^ I Ilii IIS| ~ világhírű Jazíbacdje, §§ £3 ’ A közönség táncol §1? ;3l!liJí|!«iil.fí|!!fi|!lilii!H|!lf,!f!{p;!^ milllévíil linansi'.iozót vagy TÁItMvT g::c-VejrTl^etékes r.ninknté' -keresek egy iparvállalat megnagyotottágához. TeStőn 171-- ! ____- Bíbeiélt. Rj. Gyítt Mózes 9. oldal