Esti Kurir, 1925. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-13 / 35. szám
Péntek, 1925 február 13 zsákbitt: A TURUL SZÖVETSÉG NAPTÁRAIT ÁRUSÍTJÁK ÜGYNÖKÖK A VIDÉKEN Rövidesen a tábla elé kerül a Diáknyomot enyhítő Akció nevében elkövetett csalások ügye Zischler Endre kéményseprő, mint a turul naptárak finanszírozója . Kivel szövetkeznek az egyetemi hallgatók ? Néhány héten belül a budapesti királyiÍtélőtábla elé kerül egy ügy, melynek szálai még 1922-re nyúlnak vissza, mikor a magyar főiskolai hallgatók nyomorának enyhítéséremegalakult a „Magyar Diáknyomorenyhítő ■'Akció". Az akkor nagy port vert ügynek hatvádlottja volt, akik közül ötöt a szolnoki királyi törvényszék elé állított az ügyészség, a hatodik, Angyal József, azonban megszökött és csak ír -, egy más ügy miatt került ismét a Mark uccai törvényszék fogházába.A Diáknyomorenyhítő Akció nevében elkövetett visszaélések bírósági tárgyalása annak idején nem került nyilvánosságra, mert a tárgyalással egyidejűleg folyt le a szolnoki királyi törvényszék előtt a csongrádi bombaper főtárgyalása is, "amelynek szenzációi elnyomták az 1922-ig "visszanyúló csalási halmaz ügyét. De most, hogy rövidesen a tábla elé kerül a több, mint 100 csalással és sikkasztással vádolt fiatalemberek ügye, ismét az aktualitás előterébe kerül az Or■rszágos Diáknyomorenyhítő Akció és ennekmegbízottai, akik a magyar diákok, egyetemihallgatók nevében követték el a visszaélésekSorozatát. A vádirat a visszaélésekről " .A szolnoki királyi ügyészség 4570/1924. szám alatt adta ki a vádiratot a csalás és magánokirathamisítás bűntettével, illetve vétségével terhelt Búzás Miklós és társai ügyében. JA vádirat indokolása szerint a magyar főiskolaihallgatók nyomorának enyhítésére 1922-ben megalakulta Magyar Diáknyomorenyhítő Akció, amelynek budapesti főosztálya levelezőlapok és ■képek árusításával igyekezett e célra pénzt szerezni. A budapesti főosztály elnökének, LehnerKároly orvosszigorlónak Schreder István városi tisztviselő azt az ajánlatot tette, hogy a tulajdonában lévő rézkarcokat és műlapokat az akció megbízottai által árusítani fogja és a megállapított 1000 korona egységár 25 százalékát átengedi az akció vezetőségének. •Ezt az ajánlatot Lehnerék elfogadták és 1922 augusztus 22-én megkötötték Schröderrel a szerződést. A belügyminiszériumtól megkapták azÁrusításra vonatkozó engedélyt, amely húsz példánya a nyomorenyhítő akció egy-egy megbízottjához került. Mire használták a belügyminisztérium engedélyeit Schreder a lapokban közzétett hirdetés útjánkeresett megbízottakat és először Angyal József egyetemi hallgatót, majd később Kúzás Miklóst,Zischler Endrét, Kovács Antalt és végül Bárok Konrádot szerződtette 40 százalékos jutalék ellenében a karcok és műlapok árusítására. Angyal Józsefnek és az akció vezetőségének Schrederhez intézett leveléből megállapítható — mondja a vádirat, hogy Schreder a szerződéstől eltérőleg más tárgyakat is árusított és ezért az akció vezetősége 1923 július 10-én értesítette Schredert, hogy a szerződést megszűntnek tekinti és 48 órán belül számoljon el a pénzzel. A végleges elszámolásra azután 1923 október 2-áig kapott halasztást Schröder, azonban erre a határidőre sem tudott elszámolni, de még a belügyminisztérium által kibocsátott húsz igazolványt sem tudta az akció vezetőségének viszaszolgáltatni. Az Országos Diáknyomorenyhítő Akció feljelentésére a szolnoki ügyészség Schreder Istvánt, Búzás Miklóst, Zischler Endrét, Kovács Antalt és Bárok Konrádot — mint az akció megbízottait — csalás címén letartóztatta. Dr. Fekete István orvos, aki 1923 júniustól novemberig az akció igazgatója volt, elmondotta, hogy a nevezettek az akció nevében tovább TABARIN VIII., RÁKÓCZI ÚT 63. telefon: J. 21 16. Telefon: J. 21 16. Ma záróra reggel 8 órakor n vagy konfetti-, hólabda-, szerpentíncsatat gyűjtenek és különböző levelekben értesítik egymást, hogy a budapesti központ rájött a viszszaélésekre, tehát jó lesz vigyázni. Egy levélre hivatkozik itt a vádirat, amelyben Schröder állítólag bevallja, hogy tudomása van arról, miszerint a terheltek az akció nevében készpénzt és természetbeni adományokat gyűjtenek, ezt azonban az akció vezetősége előtt titkolni kell, mert ezekkel az adományokkal nem akarnak elszámolni. Ilyen célzattal több millió koronát és rengeteg búzát vettek fel a megbízottak, akik természetesen sem a természetbeni, sem a pénzadományokat nem adták át a nyomorenyhítő akciónak. Búzás, Bárok és Zischler azt állították, hogy Schredernek tudomása volt a munkájukról és a biai, orosházai, békéscsabai, gyulai, kisújszállási és karcagi gyűiötésről Schredernek el is számoltak. Mindemellett azért a terheltek bűnösségüket elismerték, úgy hogy az eljárás megindítható ellenük. A nagyobbára foglalkozásnélküli fiatalemberek mindenütt egyetemi hallgatóknak adták ki magukat és a náluk lévő igazolványok felmutatásával elhitették a hatóságokkal és magánszemélyekkel, hogy a Diáknyomorenyhítő Akció részére gyűjtenek. Ezzel maguknak és részben Schredernek az adományok megtartásával jogtalan vagyoni hasznot szereztek és így cselekményük kimeríti a Btk. 50 és 30 szakasza szerint minősülő csalás bűntettét, elejtve vétségét. Nem fogadható el terhelteknek az a védekezése, — írja továbbá a vádirat —, hogy jóhszeműen meg voltak győződve arról, hogy a gyűjtés a Diáknyomorenyhítő Akció beleegyezésével és annak javára folyik. A birtokukban lévő igazolványokból ugyanis tudniok kellett, hogy csak rézkarcok árusítására vannak feljogosítva és nem gondolhatták azt sem, hogy Schreder Istvánt az akció vezetősége feljogosította, hogy a gyűjtés eredményéből 40 százalékot, tehát feltűnően nagy részt juttasson nekik, akik nem is voltak főiskolai hallgatók. Jóhiszemű eljárásukat kizárja az, hogy az illetékes közigazgatási hatóságokat és a sértetteket egyetemi hallgatókként mutatkozva be, a gyűjtésnek oly lényeges előfeltételére nézve ejtették tévedésbe, amely feltétel nélkül a gyűjtés nem is sikerült volna. — A vádemelés eszerint minden irányban indokolt, — végzi a vádirat — s a vizsgálati fogság fentartását a szökés veszélye teszi szükségessé. A szolnoki törvényszék elítéli a vádlottakat 1921 szeptember 19-én és 20-án tartotta meg a szolnoki királyi törvényszéken Bodnár Ferenc elnöki tanácsa a tárgyalást. A vádat Tyápai Ede dr. királyi ügyész képviselte. A két napig tartó tárgyaláson felvonult a Diáknyomorenyhítő Akció nevében elkövetett sorozatos visszaélések egész légiója. Kiderült, hogy a becsületes és nemes célt szolgáló akció nevében közel 300 esetben vettek fel a vádlottak vidéki városokban pénzt és búzát, amellyel azután nem számoltak el, így a vádirat szerint Biár. 1923 szeptemberében 13 esetben vettek fel pénzt és búzát. Orosházán ugyancsak 1923 szeptemberében Ugyanaz a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Turul Szövetsége — amelyik Zsabka könyvét kiadta — nyújtott alkalmat a diáknyomorenyhítő akció nevében elkövetett csalások miatt elítélt Zischler Endrének újabb működési lehetőségre. Zischler Endre egy Wolff Árpád nevű emberrel együtt felkereste a Turul Szövetséget, hogy a Turul neve alatt 1925-re naptárakat adjanak ki. Háromféle naptárt terveztek, gazdasági, előjegyzési és zsebnaptárt, amelyeknek kiadási költségeit Zischler és Wolff fedezik, az eladás után pedig a Turul bizonyos százalékrészesedést kap. A naptár előállítási költsége 4000 koronába kerül, 25.000 koronáért adják el és ebből az összegből 30 százalék az eladóé, a többi pedig Zischler és Wolff zsebére megy, a Turul 10—15 százalékos részesedése után. Zischlernek érthetetlen módon sikerült arullal megkötni a szerződést és 1925 elején megjelentek a Turul naptárai, amely esetben vettek fel a Diáknyomorenyhítő Akcióra 5000—40.000 koronás összegeket és 10—80 kilogram búzát. Mezőtúron 1923 augusztusában hasonló összegeket és hasonló mennyiségű búzát 21 esetben, Gyulán ugyanekkor Zischler Endre és Angyal József 31 esetben, Békéscsabán Kovács Antal és Zischler Endre 29 alkalommal, Makón 22 esetben, Hódmezővásárhelyen 5 helyen, Fegyverneken 1923 októberében 10, Törökszentmiklóson 12 esetben vettek fel már 25—100.000 koronás összegeket és 50 kilogramtól 3 mázsa súlyigTizát. Kisújszálláson 69 esetben, Karcagon 123 esetben sikerült a nevezett fiatalembereknek a Diáknyomorenyhítő Akció nevében a belügyminisztium igazolványa alapján búzát és pénzt szerezni, amellyel — a vádirat szerint — nem számoltak el. Ez 1922-ben és 1923-ban milliárdos értéket jelentett, mert hiszen egy-egy féltől gyakran 80—100.000 koronát és egy-két mázsa búzát is sikerült szerezniük. A tárgyaláson nem sikerült megállapítani, hogy a hat vádlott mire fordította a pénzt és hol értékesítette a rengeteg búzát. Egyébként pedig csak Búzás Miklós, Kovács Antal, Zischier Endre, Bárok Konrád és Schreder István ügyét lehetett letárgyalni, amennyiben Angyal József egyetemi hallgató még a tárgyalás előtt megszökött. Kétnapi tárgyalás után hozta meg a szolnoki királyi törvényszék ítéletét, mely szerint Búzás Miklóst 1 évi és 6 hónapi, Bárok Konrádot 11 hónapi, Kovács Antalt 11 hónapi, Zischler Endrét egy évi és Schreder Istvánt ugyancsak egy évi fogházra ítélte, amiből egyes vádlottaknál a vizgsálati fogsággal bizonyos időt kitöltöttnek vett. Angyal ügyében a bíróság nem ítélkezhetett, minthogy tartózkodási helyét nem sikerült megállapítani. A vádlottakat a királyi törvényszék szabadlábra helyezte, ellenben az ügyész fellebbezése alapján az ügy most kerül a királyi táblára, amely dönteni fog az elsőfokú bíróság ítélete után. Elhelyezkednek a kiszabadult vádlottak Az Országos Diáknyomorenyhítő Akció visszaéléseiben szereplő fiatalember kiszabadulásuk után új elhelyezkedést, új kereseti forrást kerestek. Mindegyik másutt, de lehetően régi ismeretségének felhasználásval igyekezett könnyű megélhetést találni. S bár a Diáknyomorenyhítő Akció nevében történt csalások miatt elítélte őket a szolnoki törvényszék, kiszabadulásuk után már ismét az egyetemi hallgatók, a hiszékeny és könnyen félreverhető magyar tanulóifjúság felé gravitáltak. Többé-kevésbé mindnek sikerült így új elhelyezkedést találni, Zsichler Endre volt kéményseprő pedig komoly üzleti alapon közeledett már az egyetemi hallgatókhoz. Íveket ma is ügynökök terjesztenek vidéki városokban. Alig van Csonka-Magyarországon község vagy város, ahol ne jelentek volna meg a Turul ügynökei, akik 25.000 koronáért, sőt felül fizetés ellenében ne terjesztenék a Békessy Sándor nevével jelzett és a MOB nyomdájában megjelent füzeteket. A Turul szolgálati jeggyel látja el ügynökeit Hogy ezek az ügynökök teljes sikerrel és zavartalanul működhessenek, a Turul Sajtóvállalat ellátta őket szolgálati jeggyel is. Ez a szolgálati jegy szó szerint a következőket mondja : MEFON Turul Szövetség. Gazdasági c. főkincstár........... Szolgálati jegy. Budapest, 1924 november 17-én. Megbízom X. Y urat, egyetemi hallgató bajtársat, hogy a MEFON Turul Szövetség által kiadott naptárakat ........ vármegye területén terjessze. Utasítom a vele találkozó bajtársakat, hogy őt munkájában (kalauzolás stb.) lehet.-ségükhöz mérten támogassák. Kmf. Kerekes Jenő, első íródeáké Ilyen szolgálati jeggyel látták el a Turulék ügynökeiket, akik ,végigjárva a vidéki városokat, terjesztették a naptárakat. A naptárban a többi között Zsabka Kálmán versei mellett nagyon hangzatos és jól meg-formulázott előszó is van, amely 1925-ben, az 1920-as hangon igyekszik vidéken előfizetőket és híveket szerezni a naptárba. ... magyar hazafias szeretet nevében bocsátjuk útjára e naptárt. Tanuld meg magyar népem, hogy ezek a törekvései a „tányérsapkás" diákoknak , a bajtársaknak és nem az, amit az idegen, közénk beékelődött, nemzetpusztító, görbeorrú, kajlafülű elemek üvöltenek“. ..És mi máris jó példával akarunk elöle járni. •• E naptár jövedelméből a családi tűzhelyet nélkülöző, szegény, lerongyolódott és menekült diákoknak fogunk meleg, ajándékokkal teli, kedves karácsonyi estét teremteni''. Ez az utolsó passzus ismét megingatja a kijét bennünk a Turul Szövetséggel szemben, amely — ha nem vigyáz---ugyancsak áldozatul esketik azoknak az embereknek, akik 1922-ben az Országos Diáknyomorenyhítő Akció cégére alatt tarolták végig a vidéki városokat. Ez nem puszta kombináció, mert hiszen a Turul azzal a Zischler Endre volt kéményseprővel kötött szerződést a naptárak kiadására, aki az Országos Diáknyomorenyhítő Akció ügyében már egy esztendőt töltött a szolnoki királyi ügyészség fogházában. Egy, hatalmas, huszonegy oldalas vádirat alapján beszélünk, amely történelmi okmánynak is beillik és amelyben annak a Zischler Endrének neve oldalanként szerepel — aki most kétségkívül jelentős hasznot húz abból, hogy a Turul Szövetség szolgálati jegyével ellátott ügynökei 25.000 koronáért, vagy felülfizetésért terjesztik vidéken a Turul naptárait, Zsabka Kálmán verseivel és a fajvédő termínusz technikuszokkal hangszerelt előszóval.. Gál Imre: Az ESTI KURÍR tábora: a sungyas* polgárság Spors-MÉ espressó feketekávéi®, ma egy fogalém, ízés illír muzsikál A nyomorenyhítő akció ügyében csalással vádolt Zischler szerződik a Turul Szövetséggel RIcPERT REZSŐ nemzetgyűlési képviselő és GRUN BÉLA dr. ügyvéd, aki BOROS LÁSZLÓ dr. védője volt az ismeretes sajtóperben, elhagyják a törvényszék épületét 5. oldal