Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 40.000 K, NEGYED ÉVRE 120.000 K. EGYES SZÁM ÁRA: 2000 K, HÉTFŐN 3000 K. JUGOSZLÁVIÁBAN 4 DINÁR, HÉTFŐN 5 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA FŐSZERKESZTŐ: RASKAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: VI. ARADI UCCA 8. IV. EM. TELEFON SZÁMOK: 196-19, 92-70, 98-70, 23-45, 122-82. KIADÓHIVATAL , VII. KER., KERTÉSZ UTCA 24—28 TELEFONSZÁM: JÓZSEF 156-20 112. ÉVFOLYAM * BUDAPEST, 1925 VASÁRNAP MÁRCIUSI , 49. SZÁM’7.'stm JELÖLTEK (b. i.) Ha nyugalmasabb idők járnak is felettünk, hóhér azért kell. És mivelhogy jó öreg Báli Mihály, fogalomnevű ítéletvégrehajtónk igen vágyik már kiérdemelt pihenője után, nyilvános pályázat hívja fel jelentkezésre azokat, akiknek kedve, tehetsége és gyakorlata van a Báli Mihály állására. Nyilvános pályázat szólítja soros ajánlkozásra a hóhér-kandidátusokat és a pályázat feltételei nem is súlyosak. Apró formai kellékeken kívül mindössze azt kívánja a jelölttől, hogy gyakorlata legyen az akasztásban. Ez minden. Valóban csak helyeselni tudjuk, hogy míg más foglalkozási ágakban, ha van a hatóságnak beleszólása, szigorú kvalifikációt követelnek, addig legalább ebben az egyben nem nehezítik meg a jelentkezés lehetőségét és kinyitják, szabadra, a pályát mindenki előtt, aki tehetséges. [Tessék, urak, lehet. Meg lehet szakítani egy félórára a sétifikálást a Váci utcán, vagy a korzón, le lehet húzni egy félórára a fehér kesztyűt a jobbkézről és megírni a kérvényt, felszerelve bizonyítványokkal és dokumentumokkal. Mily érdekes olvasmány lesz az ajánlkozások végigböngészése. Sok lesz, igen sok. Mert, hála a nagy hazafias felbuzdulás korszakának, nem vagyunk hijján a kitűnő legényeknek, akik páratlan gyakorlatot szereztek kötél meghurkolásában, zsineg megfeszítésében, zsámoly elrugásában. Vannak egynéhányan, akiknek keze nem fog remegni az első ítélet végrehajtásánál, akiknek arcizma sem fog rándulni az elítélt görcsös vonaglásánál, akiknek idege csak arra fog vigyázni, hogy a kéz, vagy a kesztyű be ne szennyeződjék a munkánál. Mert túl vannak már a fiatalos kezdeten, az első izgalmon. Túl vannak megilletődésen és elfogódottságon, talán vissza sem emlékeznek már a sok közül, hogy melyik volt az első. Felszerelik kérvényüket írásokkal és egyéb bizonyítékokkal. Reméljük, nem hányták még el a fényképeket, amelyek munka közben mutatják őket. Reméljük, megőrizték a vidám „souvenir“-eket, talán ott is függ még legtöbbjük szobájának falán, a tükör mellett. De, ha valamelyikük ifjonti gondatlanságból elveszítette volna, vagy odaadta talán megemlékezésül, egy tréfás dedikációval, szőke ideáljának , ne rösteljék a fáradságot hozzánk fordulni, nekünk elég nagy gyűjteményünk van e pikáns fotográfiákból. Kettőt, két ilyen kortörténeti dokumentumot közöltünk is már, a többi — de ez a kettő is — rendelkezésére áll az uraknak. Mert minden Demosthenesnél szebben beszél a tett és minden leírásnál szebben a fotográfia. Ha azt benyújtják kérvényük mellé : erősebben szól mellettük, mint száz bizonygatás és száz hivatkozás elmúlt hősködésekre. Mert nemcsak azt bizonyítják majd e fényképek, hogy a jelölt urak tényleg akasztottak már. De azt bizonyítják, hogy derűs lelkivilágukat a borzasztó aktus réme pillanatra sem felhőzte be, bizonyítja, hogy pszichéjük boldog harmóniáját fonalnyira sem zavarta meg mellettük a fa és a fa vastag ágáról kötélen alá csüngő hulla. Szilárd jellemek és biztos kezek. Csak a legutóbbi képet vesz- jük elő. Vastag tölgy és a vastag tölgyről mint groteszk, szörnyű gyümölcs lóg a kibicsaklott nyakú, elnyúlt és elernyedt „elítéltre. A háttérben vidám fehérre meszelt falú ház, a ház előtt X-lábú asztal, az asztal körül pedig érdeklődő és nyírt pillantások néznek bele a lemezbe: elől, jobbra és balra, hatásosan elrendezett gruppban a jelöltek. Ingujjra vetkőzve. Arcukon a megszokott ünnepeltetés blazírtsága. Komolyak és öntudatosak. És kezükön fehér kesztyű. Glaszé. Nincs ennél szilárdabb bizonyíték, nincs biztosabb dokumentum. Bizonyára az első csoportban fognak ranzsírozni a fényképesek , a többiek, akiknek nincs, már kevesebb reménnyel vehetik fel velük a versenyt. Ámbár tanukra is lehet hivatkozni. Sokan lesznek, nagyon sokan, akik eljönnek majd tanúskodni a jelölt úr mellett. Özvegyek és árvák, de sokan tudnak majd szomorú vallomást tenni az urak kézügyessége és orsasága mellett. De hosszú sor lesz barátokból, rokonokból, füleikből, ismerősökből, akik könnyes szemmel tudják a rokon, barát, földi, ismerős halálát és eljönnek igazolni a jelölt gyakorlatát. Még friss az emlék, még biztos a vallomás. ... És ha annyian lennének a feltétlenül, minden tekintetben megfelelő ajánlkozók, hogy nem lehetnek osztani közülük, akkor tudnánk egy szentimentális módszert annak megállapítására, hogy ki a sok kiváló között a legkülönb, kinek keze legbiztosabb, kinek idege keményebb, mint az acél, kinek szíve hidegebb, mint a jég. Ki kell menni, messze Budapesttől, a olvarosi homokbuckákhoz, vagy Orgovány kísértetes erdejébe. És néma éjjel, szellő hallgatásakor, Hold búvásánál lehajtani a fület a földre és figyelni, figyelni. Figyelni, hogy mi kél a hant alól, mit sóhajtanak elföldelt halottak, mit zörögnek elroppantott csontok. Figyelni, figyelni. Hogy milyen név emelkedik a fűszálak hajladozásából, kit mond a göröngy, amely oly közel van a hűlt szívhez. Hogy a sok-sok néma és mozdulatlan alakról kinek a neve törekszik örök hallgatásból a föld fölé, kinek halotti átka száradt rá vak és kihűlt szemekre, figyelni, figyelni. Mert sokat tudnak a tolvajos és Orgovány örök lakói, sok titkot és sok borzalmat és e hallgatag tanuk sokat súghatnának. Csak oda kell szorítani a fület a hanthoz és figyelni , figyelni... Ott megtudhatják majd, Orgoványon és a tolvajosi homokbuckáknál, hogy ki a legények leglegényebbje, hogy a soksok közül ki érdemli a pályát, babért és dicsőséget... A Fővárosi Szabadelvű Párt józsefvárosi szervezkedése A fővárosi szabadelvű párt f. hó 28-án, szombaton este 8 órakor a Józsefvárosi Körben (VIII., József körút 46. sz.) pártvacsorát rendez, amelyen Bárczy István, Heinrich Ferenc, Rassay Károly, Sándor Pál és Ugron Gábor nemzetgyűlési képviselők, a párt vezérei meg fognak jelenni. A Magyarországi Munkáspárt szombaton este vacsorát rendez a József körúti Bandiféle étteremben. A pártvacsorán Dénes István nemzetgyűlési képviselő részletesen nyilatkozik a kormány választójogi javaslatáról. ÉPÍTKEZÉST SÜRGETŐ KÜLDÖTTSÉG A MINISZTERELNÖKNÉL Bethlen István: „A kormány legfőbb gondja, hogy kora tavasszal meginduljon az építkezés" ......— Gondoskodni fog a pénzügyi lehetőség megteremtéséről „Rövidesen konkrét eredmények fognak mutatkozni“ Az építkezés megindítása érdekében tudvalévően vasárnap a régi képviselőházban országos nagygyűlés volt, amely úgy határozott, hogy küldöttség útján lép érintkezésre a miniszterelnökkel. Ez a küldöttség ma délelőtt jelent meg Bethlen István gróf miniszterelnöknél, aki a küldöttséget Petrichevichl Horváth Emil társaságában fogadta. Bárczy István nemzetgyűlési képviselő vezette a küldöttséget, amelynek tagjai a következők "voltak: Maár Ignác építész, Németh Béla dr., a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke, Pintér Oszkár, Wichart Ferenc és Bloh Leó építőmesterek az építészegyesületek képviseletében, Lukács József vezérigazgató a Gyosz, Székács Imre allnök az Omke, Ury Lajos kúriai bíró, tanácselnök a köztisztviselői érdekeltségek képviseletében. A küldöttség nevében Alpár Ignác átnyújtotta a miniszterelnöknek az országos nagygyűlés memorandumát, mint határozati javaslatot és rámutatott arra, hogy energikus intézkedések szükségesek abból a célból, hogy az építkezés még a kora tavasszal megindulhasson. Hangsúlyozta, hogy elsősorban az államnak kötelessége, hogy kislakások építése által az építőiparnak foglalkozást adjon. Ez segítene a lakásínségen. Kérte továbbá, hogy telepítsék ki a lakásokba elhelyezett hivatalokat, építsenek hivatalházakat és egyáltalán tegye lehetővé a kormány a magánépítkezést, amihez elsősorban az akadályok elhárítása és az adómentesség visszaállítása volna szükséges. Állami kölcsön útján leendő támogatást is kér a küldöttség, mert enélkül az építkezések megindítása el sem képzelhető. Kérte ezenkívül, hogy a meglevő házak munkálatainak érdekében olcsó és hosszúlejáratú kölcsönt biztosítson a pénzügyi kormány. Végül arra kérték a miniszterelnököt, hogy az országos földbirtokrendezés által házhelyekhez jutott birtokosokat részesítse megfelelő anyagi támogatásban. Bethlen István gróf minszterelnök átvette a memorandumot és a következő kijelentéseket tette: — A kormány teljesen át van hatva az építkezések sürgős megindításának jelentőségétől. Legfőbb gondja az, hogy kora tavaszszal az építkezések megindítását lehetővé tegye. Természetes tehát, hogy a legnagyobb szeretettel karolja fel az ilyen kéréseket, mert tisztában van azzal, hogy az építkezések megindítása által a munkás és a közgazdasági érdekek is kielégítést nyernek. A maga részéről meg fog ragadni minden eszközt arra, hogy az építkezési tevékenység megindítható legyen. Már az elmúlt héten tárgyalásokat folytatott a pénzügyminiszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel és már most megtettek az illetékesek minden előkészületet arra nézve, hogy a pénzügyi lehetőség határain belül építési munkaalkalmak teremtessenek. Az illetékes minisztériumok osztályaiban megindultak a részletes tárgyalások nemcsak az állami, hanem a magánépítkezésekre vonatkozóan is. Reméli, hogy a konkrét eredmények fognak mutatkozni. Kijelentené végül a miniszterelnök, hogy az építőérdekeltségekkel a népjóléti miniszter állandó összeköttetést óhajt fentartani. Kiépítik a Wekerle-telepet A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Tamássy József egységespárti képviselő határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány a tavasszal meginduló építkezések során a Wekerle-telep már tervbe vett kiépítését folytassa. Bod János pénzügyminiszter erre vonatkozóan kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium részéről a Wekerle-telep kiépítése ellen semmiféle akadályt nem gördítenek. Foss József népjóléti miniszter ma délben magához kérette Petrichevich-Horváth Emil államtitkárt, aki a lakásépítéssel foglalkozó ügyosztályokat vezeti és több mint egy óra hosszat tanácskozott vele. A tanácskozáson a tavasszal megkezdődő építkezésekről, főleg a Wekerle-telep kiépítéséről volt szó. Beavatott helyről kapott értesülésünk szerint a népjóléti minisztérium rövidesen el fogja rendelni a Wekerle-telep kiépítésének megindítását. Ára 2000 korona Ebert utóda, Marx Berlin, február 28. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) Ebert utódlásának kérdésével a politikai körök rendkívül behatóan foglalkoznak. Általános felfogás szerint Marxnak, a Centrumpárt vezérének van legtöbb kilátása arra, hogy a birodalom elnökévé válasszák. A republikánusok az ő kezében látják legjobban biztosítva a köztársaság sorsát. Marx mellet fognak szavazni a centrum, a demokraták és a szociáldemokraták; ennek a három pártnak egysége az elnökválasztás kérdésében biztosítva van. A jobboldal kétségtelenül Marx ellen foglal állást, de az idetartozó pártok több jelölt közt oszlanak meg. Egyesek Tirpitz, mások Wallraff mellett vannak és van pártja Jarcs dr.-nak is. Emlegetik Vilmos volt trónörökös elnökjelöltségét is, erre azonban a monarchistákon kívül alig gondol valaki.