Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
ít Négy mester Csók, Magyar-Mannheimer, Zádor és Szentgyörgyi kiállítása az Ernst Múzeumban A négy maestro kirakta portékáját s ha végigmustráljuk, egy pillanatra eszünkbe jut a bizánci ékszeresbolt, amelyben ezúttal Csák István rakosgat össze elefántcsontból és gyöngyházból egy viruló Thomárt, Magyar- Mannheimer Gusztáv olvasztgatja zománcait tájképekké, Szentgyörgyi István karcsú bonztagokat cizellál és egy lehelletnyit simít egy karrarai kövön, Zsidor István pedig hajszáltűvel karcol mikroszkopikus árkokat a tükörsima fémlapra, amikkel régi katedrálisok, görög istenek rombadőlt házának képét nyomja át japáni papírmalmok estraiveire egy irtó présen. A mester szó itt csakugyan visszakapta régi szép értelmét: a szerszámos, munkászubbonyba bújt ember áll megint előttünk, az igazi maestro, aki szemünk láttára tud egy fertály rézből, színes csirizből nyíló lovászt, bús embert, felhők ballagását csinálni Kiki a maga módjára s nem is kell rá pátens, mert más úgy se tudná éppen így utánuk csinálni. Hiszen például itt vannak Magyar- Mannheimernek privát felhői, amelyek kizárólag nála kaphatók, itt vannak körmöd, adriai, vágvölgyi bokrai meg fái, amelyek még Jávorka Sándor növényhatározójában sincsenek meg, annyira unikumok, mert hisz ő nevelte magának azokat a Tlorius botanicus mannheimerianus-him és egy kedves kertészlány (úgy hívják, hogy Múzsa segített neki az öntözgetésükben, a finomra nyesésben, az facsart neki hozzá folyékony smaragdot Faenzában, Paestomban, dalmát sziklák közt ólálkodott a mester a legkékebb azúrra, szerencsésen elcsípte s odafeszítette tájai fölé égboltnak. Akinek kedve van, tetten érheti őt, miképpen tud nagyszámú tájképein olyan közönséges dolgokból, mint egy pár kóró és bokor olyan előtereket csinálni, amelyekben minden forrás buzog a sok színtől, amiben egy kicsit a saját önarcképét is kapjuk, mivel ő éppen nem az enyhe melankólia embere. Valószínűleg nem fogja megköszönni Lázár Bélának, hogy megütötte a katalógus előszavában a gangot: a maestro most lett 6!) éves. Hiszen ezek mind fiatal képek, majdnem fsikó-korszakukat"élik, csak éppen hogy telivérek és a legszebb formájukat mutálják. Olyan igazi Magyar-Mannheimerek, hogy szeretném azt a kopistát látni, aki képes volna belőlük egy négyzetcentimétert lepauzálni. Egy sátorral odébb antipodusa található, legalább ami a forrongást illeti: Zádor István, tűhegyesre faragott ceruzával a kezében. És tűhegyes tekintettel. Eleinte azt hittük, hogy baj lesz ebből a szomszédságból, Zádor t. i. szintén lentjárt Paestumban és kérlelhetetlenül megnézte az oszloprendet, a triglifoszok beosztását, a meloponokot, a geiszont et caetera graeca. A Rannheimer-Sóle paestumi kalandot és a Zikler-rér'. szigorított nyomozást ebben a perében csak egy fal választja el egymástól, ami, tekintettel az Ernstféle falak vékonyságára, veszedelmes közelség. Az összehasonlítás azonban sima lefolyású volt és azzal a tanulsággal járt, hogy egy és ugyanazt a dolgot kétféleképpen is sikeresen lehet a művészet nyelvébe átültetni. Záidor mester nemcsak ezt, hanem még egy sor klasszikus és romantikus épületet tűzött ceruzája hegyére . Bizánc gazdagságából, ragyogó smalto-jából, vén gótikus tornyok kőcsipkéiből olyan sorozatokat hordott öszsze, amelyek századok hervadásának finom parfümjét is éreztetik velünk. Azonban nemcsak e régi kövek architektonikus fensége kölcsönzi papír- és rézlapjainak a maga értékét. Olykor egy semmiség is éppen elég neki ahhoz, hogy a ceruza érintésére jelentőssé váljék. Valami időmaka bejárót láttunk itt, ha nem csalódunk, a Hatvaniy-parkból, amelyet száz arra menő észre se vesz s íme, egy ékes portefeuille-lappá nőtte ki magát a maestro kezén. Az is valami, amikor egy tompa intérieurből felénk sajog egy képkeret, egy brokát araiba, úri félhangon. Ilyesmiért valóban ebbe a boltba kell menni. Csók és Szentgyörgyi mesterek elegyítve kerültek terítékre. Közös tulajdonuk csak egy van, de az aztán valami: az örök Éva szépsége. Éppen ma este gyújtott neki tragikus tüzeket a Nemzeti Színházban Burányi Miklós. A két esetet azonban nemcsak a 2-es villamos választja el egymástól, hanem ennél sokkal emberibb dolgok; az író ugyanis fekete álarcban vezeti elénk a démont: a két művész veszedelmesebb maszkban mutatja be őt sugár szépségében.Persze nem egyformán. Először is az inkarnáció virulását jegyzi le róla Csók, Szentgyörgyi viszont aformáknak azt az ucsugió-hullámzását, amire Éván kívül nincs minta a nagy világon. Mozdulatomtívumaiból is kétfélét szült le a két maestro: egy félszemernyi érzékiséget kapott Csóktól, valami finom emelkedettséget Szentgyörgyitől. A festőében szinte vibrálni, a szobrászéban szinte feszülni látszik az élet. A titokzatosság halk akcentusát szólaltatja meg Csók, mert pittpreszken feloldotta a formákat, lazította a kontúrokat s ezek szinte érzékien zsongják körül a szép testet. Szentgyörgyjk és a pendülő húr ruganyossága szalad végig a sugártagokon s ifjú és tiszta életerővel látszik azokat telíteni. A sok más képnek, a többi szobornak egy percig kemény korkurrenciát kell kiállania, hogy az örök Éva megjelent köztük. A dolgoknak ez a fordulata nem egészen igazságos. De hiszen nem igazságot osztani a mi feladatunk, itt, ahol egyszerre négy mester Uzog ír elénk műhelytitkait, Lyka Károly. Vasárnap, 1925 március 1 •JESMII.HNL — ■ — - - — — A kecskeméti és izsáki áldozatok hátramaradottjai gyűjtik az adatokat a gyilkosok elei TÖBB MINT 70 KÁRTÉRÍTÉSI PER A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT -—-------■B'Vt---------László Elek kereskedő holttestét hat év után exhumálni fogják — A britanniások nagy része ismét Kecskeméten tartózkodik — Inzultálták a kecskeméti ébredők titkárát Kecskemét, február 28. A nagy, álmos homoki nyugalom mögött, most újult erővel kísért 1919 szelleme. A véres események, mozaikszerű piros kövekből összefutnak és minden megbeszélés, jel nélkül, egységes képben tükrözik vissza a hat év előtti Duna-Tisza-közi eseményeket. Nem mintha hangos szóval emlegetnék a múltat, csak pregnánsabban, mint bárhol érzik itt a „nemzeti felbuzdulásnak“ elkeresztelt gyilkosságok fókuszában a holtak lovaglása. És most hat év után megmozdulnak az országutak és erdők szélén elásott csontok, az orgoványi akácosok közé rejtett emberi testrészek, hogy elégtételt kérjenek a múltért. Ilyen megmagyarázhatatlan és szinte özlönszerű mozgalom az, amely most Kecskemétet és a Duna—Tisza-közti városokat leirázta nyugalmukból. A pár nap előtt Budapesten megtartott polgári tárgyalás, melyen Sulyok Ignác fonyódi meggyilkoltatása került napvilágra buzdítást és alapot adott a kommün után ártatlanul meggyilkoltak hátramaradottjainak, hogy ők — ha másként nem sikerült, — most polgári per útján érvényesítsék jogaikat. Mert — mint mondják — a gyilkosoknak mindennél jobban fáj majd, ha az amnesztia és bizonyíték hiányában történt felmentések után most zsebükhöz ér a törvény keze és a meggyilkoltak árváit és özvegyeit, a ki tudja miből harácsolt vagyonukból kell majd eltartani. Így indul meg, mint egy lavina a kártérítési perek sorozata, melyben a kecskeméti, Izsáki, Balaton környéki és Duna—Tisza-közi városok áldozatainak hátramaradottjai a polgári bíróság elé állnak, hogy így érvényesítsék követeléseiket. Páncél Zoltán özvegye is pert indít Elsőnek most az Izsáki rablógyilkosságok kerülnek majd napvilágra és Páncél Sándor dr. védő áll majd a meggyilkolt Páncélollón kereskedő özvegyének nevében a bíróság elé, hogy tartásdíjat és életfogytiglani járadékot biztosítson a meggyilkolt asszonyának. Icck és Schmidt ellen indul meg az elírás, amely után újabb végtelen sora következik a kártérítési pereknek. Kétségkívül bizonyos nehézség van ennyi esztendő után a bűnösség megállapításának kérdésében, mert hiszen — tudvalévően — egyedül Héjjas Ivánnal szemben lehet határozottan fellépni, aki a csendőrügyészség előtt 51 gyilkosságot ismert be, illetve bevallotta, hogy a gyilkosságok jelentős részére ő adta az utasítást. Éppen ezért most a hátramaradottak, özvegyek és árvák az 1919-es események adatainak összegyűjtésével akarnak biztos alapot szerezni a perek megindítására. Akták, fényképek, levelezések és írásbeli utasítások kerülnek majd e polgári perek során napvilágra, amelyekből mindennél világosabban kiderül, hogy kik voltak azok, akik 1010 közepétől 1920 elejéig ártatlan embereket csonkítottak és gyilkoltak a magyar vidéki városokban, kik voltak azok, akik a hullákat levetkőztették , a holttestekről leutazták az utolsó gyűrűt, zsebükből kivették az utolsó papírpénzt, hogy borzalmas munkájukat rablással és fosztogatással tetézzék. Zbona és Danícsék ellen is polgári per indul Ez a komoly adatgyűjtő munka lem hivatva a történelem és a független magyar bíróság előtt feltárni az elmúlt évek borzalmait, amelyek az amnesztia-rendeket és az akkori kusza állapotok miatt mindezidáig nem kerültek napfényre. Héjjas Iván 54 beismert gyilkossága mmellett azonban még rengeteg más bűncselekmény is történt, amelynekrészben nem sikerült megállapítani tettesét, részben pedig a gyilkosoknak sikerült elmenekülnie a törvény kezei közül. Így a legérdekesebb mind közül, hgy kártérítési per indult az orgoványi Danics, Zbona, Tóth István és, Franciakba Mihály ellen is, akik annak idején a katonai törvényszék elüti tett vallomásukban —mint ismeretes — , arra hivatkoztak, hogy a gyilkosságokat Héjjas Iván főhadnagy utasítására követték e. Már most, ha Danics és Zbona ellen megindul az eljárás, úgy a bizonyítás során feltétlenül Héjjas Iván szerepe kerül előtérbe, akkor, ha a felelősség kérdéséről, illetve a kártérítésről az özvegyi és árvai tartásdíjak ügyéről lesz szó. Héjjas Iván jómódú ember — mondják — él, a legutóbb hitelbe vásárolt 200 hold föld is rámegy majd, valószínűleg ezekre a kártérítési perekre, amelyekben— a legutóbbi precedens alapján — a bíróság minden valószínűség szerint megítéli az özvegyeknek és árvádénak a tartásdíjat. De ugyanilyen kártérítési per indul más városokban is, mert az eddigi adatok szerint több mint 70 család lép fel hasonló követeléssel a gyilkosokkal szemben. Ilyen pert indítanak a majd Neubauer Izidor örökösei, a meggyilkolt Nemes Gusztáv tanár özvegye, Fekete Adolf özvegye, akinek két fia eresdt a háborúban, imád férjét gyilkolták meg. Ugyancsak polgári per útján érvényesül majd jogait Fedor Zsigmond özvegy asszonya, akinek férjét Lajosmizsén gyilkolják meg. Természetszerűleg a polgári követelések során is megismétlődik majd az, ami már egyes bűnügyek tárgyalásánál történt, mikor is a vádlottak mindig felsőbb utasításra, kívülről sürt intézkedésre hivatkoztak, mikor a bűnösség kérdéséről volt szó. A gyilkosok és a felbujtók tiltakoznak a vádak ellen De Kecskeméten nem is titok, hogy a felbujtók nagy része ma is szabadon jár. Bagolyvár vezérkara, amely 1919-ben estéről estére adta ki az utasításokat, ma iszavartalanul éli világát abban a városban, ahol a meggyilkoltak özvegyei és árvái a legnagyobb nyomorban tengődnek. A gyilkosok és a felbujtók természetszerűleg tiltakoznak ma már minden gyanúsítás ellen, mert hiszen aki itt valamit is vállal, az már bizonyságot tesz amellett, hogy részt vett a gyilkosságokban és ha semmi más baj nem éri, de egy esetleges polgári per ítélete után súlyos anyagi megterhelés éri a tartásdíj kiűzetésével. Ezeket a pereket egyébként a kecskeméti törvényszék fogja letárgyalni, ahol mindezidáig nem kerülhetett sor a gyilkosok és a felbujtók felelősségre vonására. László Elek meggyilkolatása De most e perek megindítása előtt régebbi és még felderítetlen gyilkosságok kerülnek napvilágra, így sokat beszélnek most Kecskeméten a László-féle esetről, amelyet teljes hat esztendeig a legnagyobb homály fedett. László Elek 25 éves kecskeméti kereskedő 1919 decemberének egyik estéjén a "népszerű kecskeméti Gergely-féle vendéglőben vacsorázott, mikor — az eddigi adatok szerint —egy Sebmidi nevű hadnagy lépett be, aki már régen rossz szemmel nézte Lászlót, mert egy színésznőnek udvarolt. Körülbelül 10 óra tájban távozott el László Elek a Gergely-féle vendéglőből, mikor az utcán egy társaság megtámadta és hátulról egy katonai fegyverből kifutó golyóval időltek. A szerencsétlen László holttestét a család minden munkája ellenére sem sikerült mindezideig megtalálni és ez ügyben komoly nyomozás sem indult meg, mert maga László családja rettegett abban az időben az ügy megbolygatásától. Most azután, hogy sorra kerülnek az 1919- ben és az azutáni esztendőkben elkövetett atrocitások, a László-család is jónak látja, hogy végre vizsgáddal kérjen szerencsétlen fiúk meggilkoltatása ügyében. Rövidesen sor kerül a szerencsétlen László Elek holtestének exhumálására, mert annyit már sikerült megállapítani, hogy a gyilkosok a holttestet a kecskeméti Szentháromság-temető mellett ásták el. Hat esztendeig nem volt bátorsága senkinek ezt az ügyet kikiáltani és a fiatal László Elek holttestét a temető árkából kiásni. Fritz Imre felfolyamodására még nem érkezett válasz Természetesen sok szó esik még mindig Kecskeméten az orgoványi gyilkosságokról is, közöttük különösen Fritz Rezső dr. ügyvéd esetéről, akit a legkegyetlenebb módon, a legszörnyűbb körülmények között hurcoltak el és gyilkoltak meg a felbujtásra dolgozó kecskeméti legények. Fritz Rezső dr. ügyében — mint ismeretes — öccse, Fritz Imre dr. nemrégiben felfolyamodással él a rsendőrfelügyelőséghez, amelyben annak megvizsgálását kérte, hogy bátyja gyilkosaira nem vonatkozhatot- ez CsiacEzsia-rendelet, mert azok közönséges személyes bosszúból követték el a gyilkosságot. Fritz Rezső dr., veit honvédszázados, majdnem valamennyi katonai kitüntetésnek tulajdonosa vett, egyébként e Ferenc Józsefrend lovagja, a kommunizmus alatt három hétig letartóztatásban volt hangos ellenforradalmi viselkedése miatt. A kommunizmus után, mikor Kecskeméten megjelentek a bőrkabátos, kutyakorbácsos (dér-Szamuelyk és nap-nap után megrendezték új Szent Bertadin-éjszakájukat, Fritz Imrét is keresték, aki bár ugyancsak hosszú börtönt élvezett a kommunisták jóvoltából, mégis útjukban volt a kecskeméti ébredőknek. Fritz Imrét keresték, minthogy azonban nem találták otthon, elhurcolták Fritz Rezső tír.-t, akit az orgoványi erdőben gyükül’..!. meg. Szántó Kálmán helyett Szabó házmestert gyilkolták meg Iritz ügyvéd felfolyamodásában hangsúlyozza, hogy ez nem egyhütátló est az akkori napokban. Mert például a nemrég elhuffyt Szántó Kálmánt, a kitűnő írót is keresték a zsidóvérre szomjas legények, minthogy azonban el nem találták otthon, elhurcolták a keresztény Szabó Mihály házmestert, öt gyermek apját, akit Szántó helyett gyilkoltak meg. Több más jelentős körülményre is hivatkozik Fritz dr. fafolyamodásaiban, amelyben bizonyítani akarja, hogy bátyja gyilkosaira nem vonatkozhat!!; az amresztiarendekt, annál inkább sem, mert a gyilkosok bátyja értéktárgyait, ruháit és mintegy 13.090 korona pénzösszeget is mágukkal vittek. A felfolyamodás tanuként megnevezi Papp György nyugalmazott főkapitányt, az ÉME elnökét, Héjjas Mihályt, Héjjas Iván édesapját, ■ágii Miklós dr. törvényszéki tanácselnököt, Fiss Kálmán ügyvédet, a kecskeméti ébredők vezetőjét és még több más tanút is, akik valamennyien bizonyságot tehetnek amellett, hogy Fritz Rezső dr. a kommunizmus alatt ellenforradalmi viselkedése miatt került Szamueyék kezére, a gyilkosok pedig személyes bosszú és rablési szándékkal végeztek vele. Erre a felfolyamodásra azonban mindezideig nem érkezett válasz, úgyhogy Fritz Imre dr. 5. oldal