Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
* Autót veszünk 4 ülésest, teljesen üzemképes állapotban, vidéki túrákra alkalmasat. Kimerítő ajánlatok „Kevés benzinfogyasztás 11 jeligére Tenzer hirdetőjébe, IV Szervita tér 8 kérünk U |Air ebédlők és teljes lakbe- JUSLtfUsLOBA^ rendezések részletre is. •■riv th pbv Erzsébet Dob ucca 67. s (Vcela mozgó mellett) Vasárnap, 1925 március 1ria K2 Glizák költő és a sorsharag, a tüdőcsúcshu-A rut és a halálveszedelem egy anyaméhben fogantak. Lendvai István, de genere Lehner a bíróság elé volt idézve Kecskeméten, ám helyette csak pecsétes levél érkezett a törvényosztás asztalára. Piros a pecsétje, finom a hajtása, de szomorú, nagyon szomorú belül az írása. Mert arról szól a levél, hogy Lendvai Lehner Istvánnak, költőnek és magyar sorsharagnak tüdőcsúcshurutja vagyon és ezért nem tud Budapestről Kecskemétre utazni halálveszedelem nélkül, hogy megjelenjék a bíróság emelvénye előtt számot adandó rágalmaiért. Orvosi bizonyítvány igazolja ezt és mi valóban nem kételkedünk a bizonyítvány igazában. Csak azon csodálkozunk fölötte, hogy Lendvai István (de genere Lehner) elfogadja a tudós orvosdoktornak azt a megállapítását, hogy a Kecskemétre való utazás az ő tüdőcsúcshurutos állapotában reá nézve most életveszedelemmel jár. Mert Lendvai István igazán nem az a legény, aki egy kis életveszedelemtől megijed. Legalább is nem akkor, ha másnak az életveszedelméről van szó. Hiszen nemrégen mondotta csak, hogy kard ki kard, hogy fegyver a sáncra és bajnét a határra és hogy hajrá gyerünk csak, mert úgy szép az élet, ha zajlik és csaták hevében izmosodik a hősi kebel. Csatára hív Lendvai István riadója, rohamra fú egyéni és csúcshurutos tüdővel zajgatott trombitája, mert harc és háború, csata és lőporfüst, vér és vas: ez Lendvai István éltető eleme, ez az ő levegője, ez az ő humusza. Csak ez a fránya tüdőcsúcshurut ne volna. Ez akadályoza meg döntő pilanatokban a hősi Istvánt, hogy odakerüljön, ahol intemthetetlen halál megvetéséről valóban tanúbizonyságot tehet. Ez akadályozza meg most, hogy Kecskemétre menjen és tüdeje csúcsának ez a hurutja késztette arra is, hogy holmi idegenfajúnak minősített ezredorvosok protekciójáért kunyeráljon és távoltartsa magát a vérbíboros harcmezük halálos pázsitjától. Persze, naiv és kevésbé hősi elméknek olyan gondolata is támadhat, hogy utóvégre a harctér nemcsak tüdőcsúcshurutos költőknek jelentett veszedelmet, hanem egészségesés épkézláb embereknek is. És hogy nagyobbbaj Léhnerrel sem történhetett volna a harctéren, mint történt olyanokkal, akiknek tüdőcsúcsa teljesen huruttalan volt, viszont egészséges tüdejükön golyó szaladt keresztül. Ez bizonyára nem jutott eszébe Lendvai Istvánnak (de genere Lehner), mert különben ott láttuk volna őt a harcoszlopok élén fújó paripákon száguldani a kivívott diadalra. És a komoly része a dolognak: Vannak itt emberek, akiknek joguk van félteni életüket. Akik megkockáztatták már ezt az életet a hazáért, amikor kötelesség volt, akár harctéren, akár itthon kitéve orv merényleteknek. Joguk van félteni életüket azoknak, akik a békének, a megértésnek, polgári nyugalomnak hirdetői. De ne bújjon a kályha mögé hurutos tüdőcsúcsával az, aki szájjal és tollal háborút és kardot, vért és harcokat emleget untig.* Lám, Lendvai Istvánnál (de genere Lehner) valóban nagyobb vitézek is lemondanak már a golyós fegyverekről. Például Iléjjas Iván, mint egy bilizsurnáljában, a Szdzs-ban megjelent nyilatkozatából kiviláglik, kijelentette annak idején, hogy ő nem lő bele Beregi Oszkárba, mert Beregi Oszkár sokkal kisebb zsidó, semhogy ilyen nagyság, mint Héjjas Iván, ügyet vetne rá. A Szózat szemmel láthatóan önki a nyilatkozatnak, a Szózat szemmel láthatóan tágítja a hallatlan különbséget a nagy magyar Héjjas Iván és a kis zsidó Beregi Oszkár között. És bár mi, kitűnően ismerjük a Szózat politikáját és tudjuk, hogy ez a politika nem ok nélkül magasztalja Héjjas Ivánt, bár tudjuk, hogy Héjjas Iván, az oktalan és gyáva gyilkos megtestesítője politikailag természetszerű ideálja a Szózaynak, azt hisszük, hogy ezúttal Ilésjas Iván felmagasztalásában és Beregi Oszkár lekicsinylésében nem politikai szempontok játszottak közre. Ezúttal még talán az sem volt nagyon fontos, hogy Beregi Oszkár zsidó. A lényeg az volt, hogy Beregi Oszkár tehetséges. A Szózat pedig, úgy, ahogy van, prototípusa a tehetségtelenségnek, tehát üldözője is a tehetségnek. —— ■ —srt/lil/la — • ■ Surgoth védő durva támadása az Esti Kurír ellen Korda Tibor az Esti Kurír egyik múl évi számában támadó cikket írt a GABI Bank, illetve a kurzusintézet vezérigazgatója, Kopeczek György kormányfőtanácsos ellen. A sajtóperben már több tárgyalást tartottak, amelynek során kihallgatták a Gálácsi szénbánya volt tulajdonosait, akik elpanaszolták a tárgyaláson, hogy a GEAI Bank nagyhangú ígéretek mellett megszerezte a szénbányát, majd a volt tulajdonosokat tönkretette, de tönkretette magát a bányát is, amely kénytelen volt üzemeit beszüntetni. A múlt heti tárgyaláson, amikor a felek távozóban voltak, hatalmas botrány tört ki a tárgyalóterem előcsarnokában, ahol két tanú súlyosan inzultálta egymást. Nehogy ez a jelenet megismétlődjék, Schadl elnök a mai tárgyalásra rendőri készültséget kért. A mai tárgyalás során a bíróság a koronatanúként szereplő galvácsi szénbánya volt igazgatóit nem bocsátotta esküre. A tárgyalás elején beszólították Czermann Lajos dr.-t, a GABA Bank volt ügyvezetőigazgatóját, aki a védelem koronatanúja lett volna. Czermann Lajos azonban, akit három ízben is megidéztek és egyszer sem jelent meg a tárgyaláson, most sem jött el. Korda Tibor védője, ifj. Krausz Ferenc, kérte a tanácstól, hogy halasszák el a tárgyalást és azonnal vezessék elő Czermann Lajost, mert hiszen látható, hogy a tanú, aki átvette az idézést, azért nem akar megjelenni a tárgyaláson, mert közben kibékült a GABA Bankkal és nem akarja eikü alatt igazolni a cikkíró vádjait a Bank ellen. A Schadltanács a védőnek ezt a kérését elutasította, majd megkezdték a iratok ismertetését. Körülbelül másfél órát tartott, amíg a fűmagánvádló által benyújtott iratokat ismertették, amelynek végeztével Surgoth Gyula dr. volt törvényszéki tanácselnök, a fajvédők nemzeti függetlenségi pártjának egyik vezető tagja, tartotta meg vádbeszédét. Ez a vádbeszéd felölelte a fajvédő politikusok összes hordók tetejéről ismert demagóg szólamait. Állandóan személyében támadta a cikkírót és sértő szavakkal az Esti Kurírt, amelyben a cikk megjelent. Többek között ezt mondotta: „Súlyosbító körülménynek kérem betudni, hogy ez a cikk az Esti Kurírban jelent meg, a csőcselék újságában és hogy ennek a cikknek nem volt más célja, mint köztiszteletben álló embereket odadobni a csőcselék, a canaille gúnyos mosolya elé“. Miután Surgoth befejezte vádbeszédét, Korda Tibor jelentkezett szólásra, aki azt kérte Schadl tanácselnöktől, hogy Surgoth sértő kifejezéseit, amelyeket részint saját személyére, másrészt pedig az Esti Kurir-ra vonatkozóan tett, vegyék jegyzőüyvbe, hogy megfelelő elégtételt szerezhessen magának. A tanácselnök intézkedésére ezeket a kijelentéseket jegyzőkönyvbe is vették. Ezután ifj. Krausz Ferenc dr. Korda védője, mondotta el védőbeszédét. A vádlottat nem a saját érdeke irányította a cikk megírásánál, hanem jogos felháborodásból írt a Gaea Bank ellen, mert hiszen ennek a banknak eddigi működése megengedi, sőt kiváltja minden becsületes hírlapíróból az ilyen és hasonló cikkeket. Esztendőkön keresztül láttuk — mondotta —, hogy a keresztény kurzus jelszavaiba burkolódzó altruista intézetek hogyan fosztják ki a szegény tömegeket. A Gaea Bank igyekezett mindenkor a törvényes keretek között kifosztani áldozatait, a Galvácsi Szénbánya esetében is négy családos embert forgattak ki vagyonukból, közvetve pedig 86 családos bányászt és tisztviselőt dobtak a nyomor torkába. A Coca Bank jelszava az volt, hogy minden állásból ki kell túrni a zsidókat, mindenünnen kivenni a vezetést a zsidók kezéből. Czermann Lajost, a védelem főtanúját, nem sikerült megidézni erre a tárgyalásra, mert a törvényszék nem vezette őt elő és így a védelem elesett egyik fő bizonyító tanújától. Azért mégis sikerült bizonyítani, hogy kilencvenkilen százalékban igazat irt a cikk szerzője és hogy a legnemesek intenciók vezették cikke megírásánál. Bejelentem még, hogy a Gaea Bank igazgatóságából éppen a napokban vált ki Wenckheim-Noyos Fülöp gróf és Haller József dr. képviselő és számos más igazgatósági tag, minden bizonnyal azért, mert nem akarták nevüket tovább odaadni a Gaea Bank üzelmeihez. Ezután Korda Tibort szólította maga elé Schadl tanácselnök és felhívta, hogy mondja el védőbeszédét. Korda azzal kezdte, hogy nem akar ugyanolyan hangnemben beszélni a törvényszék előtt, amint azt tette Surgoth Gyula dr. ügyvéd, olyan ügyvéd, aki régebben tanácselnök volt és így elsősorban köteles lenne tisztelni a törvényszéket. Majd elmondotta, hogy a Gaea Bankról és Kopeczek György gazdasági főtanácsosról szóló cikkeit közérdekből írta és hogy a Gaea Bank múltja, jelene, szinte kényszeríti a hírlapírót, hogy a legéleseb harcot folytassa ennek a banknak tevékenysége ellen. A magyar részvénytársaságok és bankok történetében még nem volt példa arra, hogy olyan erőszakkal, olyan terrorral igyekezzenek megnagyobbítani egy intézetet, mint ahogy azt a Gaea Bank cselekszi. Annyi botránya kevés vállalatnak és banknak volt, mint a Gaeának. Egy hirdetést kellett volna csak leadni az újságokban, hogy jelentkezzenek azok az emberek, akiket a Gaea megkárosított, jelentkezzenek azok a részvénytársasági és bankvezető emberek, akiket a Gaea kifosztott és akkor az emberek száza állott volna tanúként a bíróság előtt. Mióta első cikkem megírtam a Gaea Bankról, — folytatta Korda, — alig múlt el hét, hogy ne jelentkeztek volna magánosok avagy iparvállalatok a Gaea elleni panaszokkal. De mi nem akartunk botránypert, nem akartunk nagyobb erőket felvonultatni, mint amennyi szükséges, hogy a mi igazunk derüljön ki. Én különben is úgy érzem, hogy ez a por nem az én porom, hanem a kifosztottak, a megkárosítottak pore a Gaea bank ellen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a legutóbbi tárgyalásnál a bank és a megkárosítottak két csoportja összeverekedett. Letöltek ,verték egymást, de senki nem tárnáit én ellenem, amiért még Kopeczekék is érezték, hogy én ebben az ügyben csak a kötelességemet teljesítettem. A legtisztább közérdek vezetett cikkeim megírásánál. Az akkori gazdasági helyzet közeli tragédiát sejtetett, amely később be is következett. Mindenféle vállalatokat, törpe bankokat alapítottak ebben az amúgy is megcsonkított országban, melyek elsősorban a kistőkésekre, a lerongyolódott magyar középosztályra vetették ki hálójukat. A jelszavas gazdasági politika elsősorban a szegényeket, az amúgy is megnyomorítottakat csábította magához, főleg a kistőkések dőltek be a hazugul felhasznált sicent jelszavaknak. Ha van újságírói kötelesség, akkor az ilyen vállalatokat kell a tiszta toll fegyverével üldözni és megakadályozni, hogy a szegény embereket tönkre tegyek, kifosszák. Úgy gondolom, felesleges a törvényszék türelmét igénybe venni, hogy felsoroljam, hány törpe bank és újonnan alapított iparvállalat élt vissza a keresztény morál szent jelszavaival és okozott milliárdos károkat éppen a keresztény középosztálynak, a társadalom azon rétegének, melynek felsegítését és gyámolítását hirdetik. A keresztény gazdasági kurzus, mint azt a nap-nap után nyilvánosságra kerülő rendőrségi feljelentések és botránypörök bizonyítják, visszaélt a jelszóval. Az elgyengült magyar középosztály feltámasztását hirdették, ezt a jelszót tűzték ki lobogójukra, hogy azután sok esetben éppen ezeket, a jelszavaktól megtévesztett embereket tegyék tönkre. A Gaea Bank tipikus példája a kurzusbanknak, hiába akarja most letagadni Kopeczek György, mert hiszen Benkő ügyvéd vallomásában még azt is előadta, hogy zsidó ügyvéddel sem volt hajlandó tárgyalni a Gaea Bank. Mielőtt cikkemet az Esti Kurírban megírtam volna, — folytatta Korda — Falus Ferenc Az Est hasábjain, Dobozy István hírlapíró pedig A Reggelben mondotta el a Gaea-bank és Kopeczek viselt dolgait, olyan vádakkal illették a bankot és annak vezérigazgatóját, amelyért szintén fel kellett volna őket jelenteni. De a Gaea Bank félt ezek ellen feljelentést tenni, mert joggal attól tartottak, hogy ezek az újságírók, akik a száraz lényeket ismertették, minden szavukat bizonyítani tudják, ami nálam azért nehezebb, mivel két egyoldalas cikket írtam a Gaea Bankról, s e cikkekben a tényeken kívül a magam véleményét is nyilvánosságra hoztam. Én csak újságírói kötelességemet teljesítettem, amikor komoly és megbízható informátor szavai után megírtam cikkeimet, amelyekben elmondottam a Gaea-bank és annak vezérigazgatójának viselt dolgait. Kérem a törvényszéket, mentsenek fel engem a vádak alól, annál is inkább, mert az éli elítéltetésem erkölcsi bizonyítvány lenne annak a Gaea-banknak, amely ellen kétrendbeli feljelentés van most is az ügyészség előtt és szépségtapaszt jelentene Kopeczek Györgynek és tesvérének, Emilnek, akik ellen szintén két-két bűnügy van folyamatban a törvényszék előtt. A védőbeszéd elhangzása után a Schadl-tanács visszavonult, majd kihirdették az ítéletet, mely szerint a törvényszék Korda Tibort három hónapi fogházra, 15 millió korona pénzbüntetésre és 15 millió korona perköltség megfizetésére ítélte. Az ítélet ellen természetesen a vádlott felebbezést jelentett be. Miután lapzártakor értesíülnik a törvényszék ítéletéről, nincs módunkban még a mai számban bővebben foglalkozni vele. Három hónapi fogház és harmincmillió pénzbüntetés , mondotta ki Schadl úr az ítéletet az Esti Kurír felett. Valószínűnek tartjuk, hogy közben egy arcizma sem rezdült meg. Így fogadjuk mi is, az ítéletet : izgalom és keserűség nélkül, Schadl úr! Igazságunk és becsületünk tudatában. Surgoth úr gyáva támadására részidősen szintén csak legközelebbi számunkban fogunk válaszolni. 7. oldal A GALVÁCSI SZÉNBÁNYÁK ÉS A GABA-BANK ÜGYE A BÍRÓSÁG ELŐTT Háromhónapi fogházat pénzbüntetést szabott ki Schadl az Esti Kurír egyik cikke miatt Rendőri fedezet mellett tárgyalta ma a Schadl-tanács egy kurzusvállalat ügyét — A Galvácsi szénbánya tulajdonosait nem eskették meg — Korda Tibort elítélték Az ESTI KURÍR csak a polgárságot szolgálja izecsintasson készpénzért) de részletre se vásároljon vaglánt, felöltőt, saccoöltányt, mert eneket mérték Es után készítjük Önnek csekély havi bérért, a legelegánsabb kivitelben. Havi bérlet 1 mar 250.000 kor.-tól kezdve, mely összege 9 két vételárba beszámítjuk. Keressen fel bennünket ffi Bővebb felvilágosítással szolgálunk ! sentieman RiinaDárvállalait Elsőrendű férfiszabóság. ’a Rákóczi kít 64. szám, III. emelet 32 SSMBESSlflMl! THN’LE SEC ALTWATER CORDIAL TOKAJ mielőtt paplant »ideál« HTMI S Cégünk ötven éve áll fenn. — Törv. védve vannak készítményeinkTVTOR TFIFÁI“PAPIANGY4R’1V-KAM--t (Központi ÁK.J.XI *JAJMÍR, „MUMhAMu MERMAYER KÁROLY UCCA Városháza) i»" Hova lett a Panis pénze ? Megírta az Esti Kurír, hogy a rendőrség őrizetbe vette Steril Sándor huszonhétéves gazdálkodót, aki a Panis Kereskedelmi Részvénytársaságtól 150 millió koronát vett fel és ezt a pénzt elsikkasztotta, azután eltűnt. Steril Sándor azt vallotta a rendőrségen, hogy a pénzt átadta Klein Sándor földbirtokosnak. Klein Sándor ma vidékről felutazott Budapestre és megjelent ügyvédjénél, Erdős Ferenc dr.-nál, akivel együtt azonnal besietett a főkapitányságra, ahol bejelentette, hogy" önként jelent meg, mert ő Sterntől semmiféle pénzt nem kapott és úgy látszik, hogy a sikkasztó gazdálkodó azért akarja a földbirtokosra fogni a pénz eltüntetését, mert arra számított, hogy ez jómódú és őt a bajból kisegíti.