Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

* Autót veszünk 4 ülésest, teljesen üzemképes állapotban, vi­déki túrákra alkalmasat. Kimerítő ajánlatok „Kevés benzinfogyasztás 11 jeligére Tenzer hirdetőjébe, IV Szervita tér 8 kérünk U |­Air ebédlők és teljes lakbe- JUSLtfUsLO­BA^ rendezések részletre is. •■riv th pbv Erzsébet Dob ucca 67. s (Vcela mozgó mellett) Vasárnap, 1925 március 1­ria K2 G­l­i­zák költő és a sorsh­arag, a tüdőcsúcshu-A rut és a halálveszedelem egy anya­méhben fogantak. Lendvai István, de genere Lehner a bíróság elé volt idéz­ve Kecskeméten, ám helyette csak pecsétes levél érkezett a törvényosztás asztalára. Pi­ros a pecsétje, finom a hajtása, de szomorú, nagyon szomorú belül az írása. Mert arról szól a levél, hogy Lendvai Lehner Istvánnak, költőnek és magyar sorsharagnak tüdő­­csúcshurutja vagyon és ezért nem tud Bu­dapestről Kecskemétre utazni halálveszede­­lem nélkül, hogy megjelenjék a bíróság emelvénye előtt számot adandó rágal­maiért. Orvosi bizonyítvány igazolja ezt és mi valóban nem kételkedünk a bizonyít­vány igazában. Csak azon csodálkozunk fölötte, hogy Lendvai István (de genere Lehner) elfo­gadja a tudós orvosdoktornak azt a megál­lapítását, hogy a Kecskemétre való utazás az ő tüdőcsúcshurutos állapotában reá néz­ve most életveszedelemmel jár. Mert Lend­vai István igazán nem az a legény, aki egy kis életveszedelemtől megijed. Legalább is nem akkor, ha másnak az életveszedelméről van szó. Hiszen nemrégen mondotta csak, hogy kard ki kard, hogy fegyver a sáncra és bajnét a határra és hogy hajrá gyerünk csak, mert úgy szép az élet, ha zajlik és csa­ták hevében izmosodik a hősi kebel. Csatára hív Lendvai István riadója, rohamra fú egyéni és csúcshurutos tüdővel zajgatott trombitája, mert harc és háború, csata és lőporfüst, vér és vas: ez Lendvai István él­tető eleme, ez az ő levegője, ez az ő hu­musza. Csak ez a fránya tü­dőcsúcshurut ne vol­na. Ez akadályoza meg döntő pilanatokban a hősi Istvánt, hogy odakerüljön, ahol in­­tem­thetetlen halál megvetéséről valóban ta­núbizonyságot tehet. Ez akadályozza meg most, hogy Kecskemétre menjen és tüdeje csúcsának ez a hurutja késztette arra is, hogy holmi idegenfajúnak minősített ezred­­orvosok protekciójáért kunyeráljon és távol­­tartsa magát a vérbíboros harcmezük halá­los pázsitjától. Persze, naiv és­ kevésbé hősi elméknek olyan gondolata is támadhat, hogy utóvégre a harctér nemcsak tüdőcsúcshurutos költők­nek jelentett veszedelmet, hanem egészséges­­és épkézláb embereknek is. És hogy nagyobb­­baj Léhnerrel sem történhetett volna a harc­téren, mint történt olyanokkal, akiknek tüdő­csúcsa teljesen huruttalan volt, viszont egész­séges tüdejükön golyó szaladt keresztül. Ez bizonyára nem jutott eszébe Lendvai Ist­vánnak (de genere Lehner), mert különben ott láttuk volna őt a harcoszlopok élén fújó paripákon száguldani a kivívott diadalra. És a komoly része a dolognak: Vannak itt emberek, akiknek joguk van félteni életüket. A­k­ik megkockáztatták már ezt az életet a hazáért, amikor kötelesség volt, akár harc­téren, akár itthon kitéve orv merényletek­nek. Joguk van félteni életüket azoknak, akik a békének, a megértésnek, polgári nyuga­lomnak hirdetői. De ne bújjon a kályha mögé hurutos tüdőcsúcsával az, aki szájjal és tol­lal háborút és kardot, vért és harcokat em­leget untig.* L­ám, Lendvai Istvánnál (de genere Leh­ner) valóban nagyobb vitézek is le­mondanak már a golyós fegyverekről. Például Iléjjas Iván, mint egy b­ili­­zsurnáljában, a Szdzs­-ban megjelent nyilat­kozatából kiviláglik, kijelentette annak ide­jén, hogy ő nem lő bele Beregi Oszkárba, mert Beregi Oszkár sokkal kisebb zsidó, sem­hogy ilyen nagyság, mint Héjjas Iván, ügyet vetne rá. A Szózat szemmel láthatóan önki a nyilatkozatnak, a Szózat szemmel láthatóan tágítja a hallatlan különbséget a nagy ma­gyar Héjjas Iván és a kis zsidó Beregi Osz­kár között. És bár mi, kitűnően ismerjük a Szózat po­litikáját és tudjuk, hogy ez a politika nem ok nélkül magasztalja H­éjjas Ivánt, bár tud­juk, hogy Héjjas Iván, az oktalan és gyáva gyilkos megtestesítője politikailag természet­szerű ideálja a Szózay­nak, azt hisszük, hogy ezúttal Ilésjas Iván felmagasztalásában és Beregi Oszkár lekicsinylésében nem politikai szempontok játszottak közre. Ezúttal még talán az sem volt nagyon fontos, hogy Beregi Oszkár zsidó. A lényeg az volt, hogy Beregi Oszkár tehet­séges. A Szózat pedig, úgy, ahogy van, proto­típusa a tehetségtelenségnek, tehát üldö­zője is a tehetségnek. —— ■ —srt/lil/la — • ■ Surgoth védő durva támadása az Esti Kurír ellen Korda Tibor az Esti Kurír egyik múl évi számában támadó cikket írt a GABI Bank, illetve a kurzusintézet vezérigazga­tója, Kopeczek György kormányfőtanácsos ellen. A sajtóperben már több tárgyalást tar­tottak, amelynek során kihallgatták a Gál­­ácsi szénbánya volt tulajdonosait, akik elpanaszolták a tárgyaláson, hogy a GEAI­ Bank nagyhangú ígéretek mellett megsze­rezte a szénbányát, majd a volt tulajdono­sokat tönkretette, de tönkretette magát a bányát is, amely kénytelen volt üzemeit be­szüntetni. A múlt heti tárgyaláson, amikor a felek távozóban voltak, hatalmas botrány tört ki a tárgyalóterem előcsarnokában, ahol két tanú súlyosan inzultálta egymást. Ne­hogy ez a jelenet megismétlődjék, Schadl elnök a mai tárgyalásra rendőri készültséget kért. A mai tárgyalás során a bíróság a korona­tanúként szereplő galvácsi szénbánya volt igazgatóit nem bocsátotta esküre. A tárgyalás elején beszólították Czermann Lajos dr.-t, a GABA Bank volt ügyvezető­igazgatóját, aki a védelem koronatanúja lett volna. Czermann Lajos azonban, akit három ízben is megidéztek és egyszer sem jelent meg a tárgyaláson, most sem jött el. Korda Tibor védője, ifj. Krausz Ferenc, kérte a tanácstól, hogy halasszák el a tárgyalást és azonnal vezessék elő Czermann Lajost, mert hiszen látható, hogy a tanú, aki átvette az idézést, azért nem akar megjelenni a tár­gyaláson, mert közben kibékült a­ GABA Bankkal és nem akarja eikü­ alatt igazolni a cikkíró vádjait a Bank ellen. A Schadl­­tanács a védőnek ezt a kérését elutasította, majd megkezdték a iratok ismertetését. Körülbelül másfél órát tartott, amíg a fű­­magánvádló által benyújtott iratokat ismer­tették, amelynek végeztével Surgoth Gyula dr. volt törvényszéki tanácselnök, a fajvé­dők nemzeti függetlenségi pártjának egyik vezető tagja, tartotta meg vádbeszédét. Ez a vádbeszéd felölelte a fajvédő politikusok összes hordók tetejéről ismert demagóg szó­lamait. Állandóan személyében támadta a cikkírót és sértő szavakkal az Esti Kurírt, amelyben a cikk megjelent. Többek között ezt mondotta: „Súlyosbító körülménynek ké­rem betudni, hogy ez a cikk az Esti Kurír­ban jelent meg, a csőcselék újságában és hogy ennek a cikknek nem volt más célja, mint köztiszteletben álló embereket odadobni a csőcselék, a canaille gúnyos mosolya elé“. Miután Surgoth befejezte vádbeszédét, Korda Tibor jelentkezett szólásra, aki azt kérte Schadl tanácselnöktől, hogy Surgoth sértő kifejezéseit, amelyeket részint saját személyére, másrészt pedig az Esti Kurir-ra vonatkozóan tett, vegyék jegyzőü­yvbe, hogy megfelelő elégtételt szerezhessen ma­gának. A tanácselnök intézkedésére ezeket a kijelentéseket jegyzőkönyvbe is vették. Ezután ifj. Krausz Ferenc dr­. Korda vé­dője, mondotta el védőbeszédét.­­ A vádlottat nem a saját érdeke irányí­totta a cikk megírásánál, hanem jogos fel­háborodásból írt a Gaea Bank ellen, mert hiszen ennek a banknak eddigi működése megengedi, sőt kiváltja minden becsületes hírlapíróból az ilyen és hasonló cikkeket. Esztendőkön keresztül láttuk — mondotta —, hogy a keresztény kurzus jelszavaiba bur­­kolódzó altruista intézetek hogyan fosztják ki a szegény tömegeket. A Gaea Bank igye­kezett mindenkor a törvényes keretek között kifosztani áldozatait, a Galvácsi Szénbánya esetében is négy családos embert forgattak ki vagyonukból, közvetve pedig 86 családos bányászt és tisztviselőt dobtak a nyomor tor­kába. A Coca Bank jelszava az volt, hogy m­inden állásból ki kell túrni a zsidókat, mindenünnen kivenni a vezetést a zsidók kezéből. Czermann Lajost, a védelem főtanúját, nem sikerült megidézni erre a tárgyalásra, mert a törvényszék nem vezette őt elő és így a védelem elesett egyik fő bizonyító tanújá­tól. Azért mégis sikerült bizonyítani, hogy kilencvenkilen százalékban igazat irt a cikk szerzője és hogy a legnemesek intenciók ve­zették cikke megírásánál. Bejelentem még, hogy a Gaea Bank igazgatóságából éppen a napokban vált ki Wenckheim-N­oyos Fülöp gróf és Haller József dr. képviselő és számos más igazgatósági tag, minden bizonnyal azért, mert nem akarták nevüket tovább oda­adni a Gaea Bank üzelmeihez. Ezután Korda Tibort szólította maga elé Schadl tanácselnök és felhívta, hogy mondja el védőbeszédét. Korda azzal kezdte, hogy nem akar ugyanolyan hangnemben beszélni a törvényszék előtt, amint azt tette Surgoth Gyula dr. ügyvéd, olyan ügyvéd, aki régeb­ben tanácselnök volt és így elsősorban köte­les lenne tisztelni a törvényszéket. Majd el­­mondotta, hogy a Gaea Bankról és Kopeczek György gazdasági főtanácsosról szóló cikkeit közérdekből írta és hogy a Gaea Bank múlt­ja, jelene, szinte kényszeríti a hírlapírót, hogy a legéleseb harcot folytassa ennek a banknak tevékenysége ellen. A magyar részvénytársaságok és bankok tör­ténetében még nem volt példa arra, hogy olyan erőszakkal, olyan terrorral igyekezzenek meg­nagyobbítani egy intézetet, mint ahogy azt a Gaea Bank cselekszi. Annyi botránya kevés vál­lalatnak és banknak volt, mint a Gaeának. Egy hirdetést kellett volna csak leadni az újságok­ban, hogy jelentkezzenek azok az emberek, aki­ket a Gaea megkárosított, jelentkezzenek azok a részvénytársasági és bankvezető emberek, akiket a Gaea kifosztott és akkor az emberek száza állott volna tanú­ként a bíróság előtt. Mióta első cikkem megírtam a Gaea Bankról, — folytatta Korda, — alig múlt el hét, hogy ne jelentkeztek volna magánosok avagy iparválla­latok a Gaea elleni panaszokkal. De mi nem akartunk botránypert, nem akartunk nagyobb erőket felvonultatni, mint amennyi szükséges, hogy a mi igazunk derüljön ki. Én különben is úgy érzem, hogy ez a por nem az én porom, ha­nem a kifosztottak, a megkárosítottak pore a Gaea bank ellen. Mi sem­ bizonyítja ezt jobban, minthogy a legutóbbi tárgyalásnál a bank és a megkárosítottak két csoportja összeverekedett. Letöltek ,verték egymást, de senki nem tá­rnáit én ellenem, am­iért még Kopeczekék is érezték, hogy én ebben az ügyben csak a kötelességemet teljesítettem. A legtisztább közérdek vezetett cikkeim meg­írásánál. Az akkori gazdasági helyzet közeli tragédiát sejtetett, amely később be is követ­kezett. Mindenféle vállalatokat, törpe bankokat alapítottak ebben az amúgy is megcsonkított országban, melyek elsősorban a kistőkésekre, a lerongyolódott magyar középosztályra vetet­ték ki hálójukat. A jelszavas gazdasági poli­tika elsősorban a szegényeket, az amúgy is megnyomorítottakat csábította magához, főleg a kistőkések dőltek be a hazugul felhasznált sicent jelszavaknak. Ha van újságírói köteles­ség, akkor az ilyen vállalatokat kell a tiszta toll fegyverével üldözni és megakadályozni, hogy a szegény embereket tönkre tegyek, kifosszák. Úgy gondolom, felesleges a törvényszék tü­relmét igénybe venni, hogy felsoroljam, hány törpe bank és újonnan alapított iparvállalat élt vissza a keresztény morál szent jelszavai­val és okozott milliárdos károkat éppen a ke­resztény középosztálynak, a társadalom azon rétegének, melynek felsegítését és gyámolítását hirdetik. A keresztény gazdasági kurzus, mint azt a nap-nap után nyilvánosságra kerülő rend­őrségi feljelentések és botránypörök bizonyít­ják, visszaélt a jelszóval. Az elgyengült ma­gyar középosztály feltámasztását hirdették, ezt a jelszót tűzték ki lobogójukra, hogy azután sok esetben éppen ezeket, a jelszavaktól megté­vesztett embereket tegyék tönkre. A Gaea Bank tipikus példája a kurzusbank­nak, hiába akarja most letagadni Kopeczek György, mert hiszen Benkő ügyvéd vallomásában még azt is elő­adta, hogy zsidó ügyvéddel sem volt hajlandó tárgyalni a Gaea Bank. Mielőtt cikkemet az Esti Kurírban megírtam volna, — folytatta Korda — Falus Ferenc Az Est hasábjain, Dobozy István hírlapíró pedig A Reggel­ben mondotta el a Gaea-bank és Kopeczek viselt dolgait, olyan vádakkal illették a bankot és annak vezérigazgatóját, amelyért szintén fel kellett volna őket jelenteni. De a Gaea Bank félt ezek ellen feljelentést tenni, mert joggal attól tartottak, hogy ezek az újságírók, akik a száraz lényeket ismertették, minden szavukat bizonyí­tani tudják, ami nálam azért nehezebb, mivel két egyoldalas cikket írtam a Gaea Bankról, s e cikkekben a tényeken kívül a magam vélemé­­nyét is nyilvánosságra hoztam. Én csak újságírói kötelességemet teljesítet­tem, amikor komoly és megbízható informátor szavai után megírtam cikkeimet, amelyekben el­mondottam a Gaea-bank és annak vezérigazgató­jának viselt dolgait. Kérem a törvényszéket, mentsenek fel engem a vádak alól, annál is in­kább, mert az éli elítéltetésem­ erkölcsi bizonyítvány lenne annak a Gaea-banknak, amely ellen kétrendbeli feljelentés van most is az ügyészség előtt és szépségtapaszt jelentene Kopeczek Györgynek és tesvérének, Emil­nek, akik ellen szintén két-két bűnügy van folyamatban a törvényszék előtt. A védőbeszéd elhangzása után a Schadl-tanács visszavonult, majd kihirdették az ítéletet, mely szerint a törvényszék Korda Tibort három hónapi fogházra, 15 millió korona pénzbüntetésre és 15 millió korona perkölt­ség megfizetésére ítélte. Az ítélet ellen természetesen a vádlott feleb­­bezést jelentett be.­ Miután lapzártakor értesíülnik a törvényszék ítéletéről, nincs módunkban még a mai számban bővebben foglalkozni vele. Három hónapi fog­ház és harmincmillió pénzbüntetés , mondotta ki Schadl úr az ítéletet az Esti Kurír felett. Való­színűnek tartjuk, hogy közben egy arcizma sem rezdü­lt meg. Így fogadjuk mi is, az ítéletet : iz­galom és keserűség nélkül, Schadl úr! Igazsá­gunk és becsületünk tudatában. Surgoth­ úr gyáva támadására részidősen szin­tén csak legközelebbi számunkban fogunk vála­szolni. 7. oldal A GALVÁCSI SZÉNBÁNYÁK ÉS A GABA-BANK ÜGYE A BÍRÓSÁG ELŐTT Háromhónapi fogházat pénzbüntetést szabott ki Schadl az Esti Kurír egyik cikke miatt Rendőri fedezet mellett tárgyalta ma a Schadl-tanács egy kurzusvállalat ügyét — A Galvácsi szénbánya tulajdonosait nem eskették meg — Korda Tibort elítélték Az ESTI KURÍR csak a polgárságot szolgálja izecsintasson készpénzért) de részletre se vásároljon vaglánt, felöltőt, saccoöltányt, mert eneket mérték Es után készítjük Önnek csekély havi bérért, a legelegánsabb kivitelben. Havi bérlet 1 mar 250.000 kor.-tól kezdve, mely összege­ 9 két vételárba beszámítjuk. Keressen fel bennünket ffi Bővebb felvilágosítással szolgálunk ! sentieman RiinaDárvállalait Elsőrendű férfiszabóság. ’a Rákóczi kít 64. szám, III. emelet 32 S­­SMBESSlflMl­! THN­’LE SEC ALTWATER CORDIAL TOKAJ mielőtt paplant »ideál« HTM­I S Cégünk ötven éve áll fenn. — Törv. védve vannak készítményeink­­TVT­OR TFIF­ÁI“PAPIANGY4R’1V-KAM--t (Központi ÁK.J.XI *JAJMÍR, „M­UMhAMu MERMAYER KÁROLY­ UCCA Városháza) i»" Hova lett a Panis pénze ? Megírta az Esti Kurír, hogy a rendőrség őrizetbe vette Steril Sándor huszonhétéves gazdálkodót, aki a Panis Kereskedelmi Részvénytársaságtól 150 millió koronát vett fel és ezt a pénzt elsik­kasztotta, azután eltűnt. Steril Sándor azt vallotta a rendőrségen, hogy a pénzt átadta Klein Sándor földbirtokosnak. Klein Sándor ma vidékről felutazott Budapestre és megje­lent ügyvédjénél, Erdős Ferenc dr.-nál, aki­vel együtt azonnal besietett a főkapitányság­ra, ahol bejelentette, hogy" önként jelent meg,­­ mert ő Sterntől semmiféle pénzt nem kapott és úgy látszik, hogy a sikkasztó gazdálkodó azért akarja a földbirtokosra fogni a pénz eltüntetését, mert arra számított, hogy ez jó­módú és őt a bajból kisegíti.

Next