Esti Kurir, 1925. szeptember (3. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-08 / 201. szám
Kedd, 1925 szeptember 8 isiitkítói ANGLIA KIBÉKÜLT MEXIKÓVAL, HOGY ELHELYEZHESSE MUNKANÉLKÜLI MUNKÁSAIT ............................................ UK: Újra fölvették az angol-mexikói diplomáciai kapcsolatot . Hogy keletkezett a viszály és hogy jött létre a béke London, szeptember 5. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Azokban a kereskedelmi körökben, amelyeket az angol kormánynak Mexikóval eddig tanúsított magatartása már eddig is érzékenyen károsított, nagy elégtétellel fogadták a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának hírét. Az angol kormányt azonban nem annyira a kereskedelem érdekei, mint inkább az a körülmény tette békülékennyé, hogy az egyre növekvő munkanélküliség mellett nem állt módjában lemondani a mexikói munkapiacról. Ezért a washingtoni angol nagykövet útján közeledést próbált, amelyet Calles elnök szívesen fogadott, így jött létre a béke Mexikó és Anglia között a viszony 1917- ben kezdett elhidegülni. Ekkor történt, hogy az Obregon-kormány, amelyet Anglia sohasem ismert el, egy földreformot vezetett be, amely nem volt az angol nagybirtokosok ínyére. Amerika, Franciaország és Belgium is tiltakoztak akkoriban a földreform ellen, de végül is kénytelenek voltak megegyezni a mexikói kormánnyal, amely nem volt hajlandó beleavatkozást engedni belügyeibe. Anglia azonban nem engedett. 1924 nyarán azután a Cummins-affér még jobban elmérgesítette a helyzetet. Cummins, Anglia félhivatalos mexikói képviselője, már régóta ellenszenves volt a mexikói kormány előtt. Ahelyett azonban, hogy, amint ilyen esetekben szokásos, kicserélték volna, meghagyták a helyén. Végül a mexikói kormány megfenyegette, hogy kiutasítja Mexikóból, ha nem megy ki magától. Cummins azonban bezárkózott a követségi palota épületébe és nem volt hajlandó elhagyni Mexikót. Már úgy volt hogy a mexikói csapatok benyomulnak a követségi épületbe, amikor 1924 július 19.-én Ramsay Macdonald az alsóházban bejelentette, hogy visszahívta Cumminst és egyben Anglia megszakította a diplomáciai kapcsolatot Mexikóval. Ugyanezen év őszén történt az Ewansaffér is amely csak hozzájárult a helyzet kiélesítéséhez. Mrs. Ewans, egy amerikai nő, aki egy mexikói angol ember felesége volt, állandó hadilábon élt a birtokán lakó benszülöttekkel. Ezek azután végleg elkeseredve mrs. Ewass kegyetlen intézkedéseitől, egy nap megtámadták házát és megölték az aszszonyt. Anglia ekkor is hiába követelt elégtételt, a mexikói kormány megbüntetett ugyan egynéhány bűnöst, de egyben megállapította, h hogy mrs. Evans saját viselkedésének köszönheti pusztulását. Most mindezen sérelmekre fátylat vet Anglia, kénytelen vele, mert minden nemzeti presztízsnél fontosabb neki most, hogy kenyeret adjon az éhező angol munkásoknak. GPIJEMP Filmre vit A Kert Mozgó nagy siker mellett most játssza a magyar Glória-filmgyár legújabb alkotását, az Elhagyottak című filmdrámát, amelyben Jaczkó Cia játssza a főszerepet. Csupa báj, csupa öntudatos gyermeki művészet ez a kisfiánk, akinek bájossága, szépsége, kifejező moszdulatai teljesen egynivólóak a híres kis amerikai kollégájával, Jackieéve. A film többi szereplői is a magyar színművészet legkiválóbb tagjai, akik szerepükben mind elsőrangút produkálnak egytől-egyig. Külön meg kell emlékeznünk Lacy von Blondel, Vándory Gusztáv, Rétheg Lajos, Dán Norbert, Szőke Sándor filmjátékáról. Az Elhagyottak mesteje, felépítése, rendezése és fotografálása a nehezen meginduló magyar filmgyártás második reprezentatív filmje. Berlinből jelentik: A német filmszakma nagy propaganda-akciót indított a közönség körében a film ellenségei ellen és egy előkelő berlini szaklapban a következő nyílt levelet tette közzé, melynek rendkívül érdekes tartalmából az alábbi részletet közöljük: „Tagadhatatlan, hogy az utóbbi evetekben minden vonalon kitört a harc a film ellen, amit mi sem bizonyít, jobban, mint a legutóbbi parlamenti események. Magyarországon, a magyar filmszakmát utánzó revízió, a cenzúra szigorítása, melyek a törvényes filmképvizsgálat alapjainak a szétrombolását célozzák és hiába akarjuk felvilágosítani a mérvadó köröket, teljesen elzárkóznak a filmszakma kérelmei elől. Meggyőződésünk, hogy a való tényállás a filmipar nagy szükségességét a nagyközönség szeme elé tárjuk és a legnyomatékosabbban fel kell hívnunk a nagyközönség figyelmét arra, hogy itt valóban felette fontos kultúrintézmény tönkretevéséről van szó. A magunk részéről nem kételkedünk abban, hogy a német kultúra legjobbjai minden erejükkel azon lesznek, hogy az ügyet legjobb tudásukkal diadalra segítsék. E célból indítványozzuk, hogy még szeptember hóban filmkiállítással egybekapcsolt általános propaganda mozihetet rendezzenek a szakma összes érdekeltjeinek bevonásával. Az indítványt a filmszakma nagy örömmel fogadta és megállapítható, hogy az eszme máris nagy népszerűségnek örvend és az eddig elzárkózott berlini hivatalos fórumok a nyílt levél hatása alatt már maguk ajánlkoznak, hogy a berlini filmszakmát hathatós támogatásukkal teljesen talpraállítsák. Párizsból írják, Franciaországban a közeljövőben meg fog szűnni a hatósági és állami közegek által gyakorolt filmcenzúra és helyet művészemberekből szervezett cenzúrabizottság fogja elfoglalni. Berlinben is hasonló ígéretet tett a kultuszminiszter, hogy a filmcenzúrát teljesen eltörli, csak egy művészeti bizottság fogja felülvizsgálni a filmeket, hogy azok 16 éven aluliak vagy felüliek részére készültek-e. Charlie Chaplin sokat emlegetett legújabb filmjét a napokban mutatták be a hollywoodi Egyiptian Színházban. A bemutatón a filmvilág összes neves sztárjai és rendezői megjelentek, az uccákat nagy tömegek áltották el, úgyhogy a rendet a rendőrségen kívül a hollywoodi helyőrség katonái tartották fenn. Fényes külsőségek között mutatták be a ,,7'Ite Gold Ruege" című filmjét Charlie Chaplinnek, mely Alaszkában, aranyásók vidékén játszódik le, hol Chaplin mint aranykereső, számtalan viszontagságon megyl át, míg eljut az elért karrierjéhez. A bemutató egyike volt a legszebb, legstílusosabban megrendezett filmbemutatónak. A film keretében, eszkimótáncokat, valamint korcsolyatáncokat mutattak be. Elsőrangú művészek és egy látványos fantasztikus élőkép, a fagyos észak szelleme nagyban emelte az előadás hatását. A film, melyen Chaplin két álló éven át dolgozott, fordulópontot jelent a művész karrierjében. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAK ma! (hétfői) műsora: CORVIN-SZÍNHÁZ. (József körút és Üllői út sarok.) Zigola, az oroszlánszívű. Vígjáték 7 felvonásban. Az álmok rabszolganője. Filmjáték 7 felvonásban. Előadások kezdete Fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGOKEPSZÍNHÁZ. (Dohány ucca és Nyál ucca sarok. Telefon: J. 140—27.) Nyitott tető! Zigota, az oroszlánszívű. Vígjáték 7 felvonásban, ölteni... Filmjáték 7 felvonásban. Előadások kezdete* Ysz, 147, és 10 órakor. MOZGÓKÉP-OTTHON. (Telefon: Belv. 182-82.) Ádámi és Éva. Slágerburleszk. Főszereplő: Dodó. Az ópium rabjai. Egy milliárdos fiú története. Fos-híradó. Előadások kezdete: 4, 6, 8 és 10 órakor. URÁNIA. (Telefón- 1. 121-23.) Tízparancsolat. Paramount-Rádius világattrakció. Főszereplők: Beatrice Joy, Rod la Rocque és Richard Dix. Előadások kezdete: 5, 10’8 és órakor. OMNIA. (Telefon: József 1-25.) Hajsza a világ sörül. Kalandos filmregény 2 részben, 14 fejezetben. Főszereplők: Ellen Richter, Reinhold Schünzel és Max Lanca. Előadások kezdete: 5, 3/48 és VAQ órakor. CAPITOL-FILMPALOTA. (Keleti pályaudvar mellett. Telefon: 1. 43-37) Ádám és Éva. Slágerburleszk. Főszereplő: Dodó. Az ópium rabjai. Egy milliárdos fiú története. Fox-híradó. Előadások kezdete: Fél 6, fél 8 és fél 19 órakor. MÁRKUS EMILIA-PARKMOZGÓ. (Rákóczi út és Múzeum körút sarok. Telefon: J 152—87 és J. 74—90.) Bátraké a szerencse. Főszereplő: Jean Angelo. Gyöngyhalászok. Dráma. Főszereplő: Maria Ansonia. Előadások kezdete: ^48 és Vi10 órakor. KFRT MOZGÓ. (Városliget, Aréna út és Vilma királynő út sarok. Telefon: 26—04.) Elhagyottak. Filmregény 7 felvonásban. Főszereplők: Jackó Cia, Lacy von Blondel és Vándory Gusztáv. A dicsőség koldusai. Filmjáték. Főszereplő: Mary Astor. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor. OLYMPIA. (Telefon: 129-47.) Törvényen belül. Dráma 8 felvonásban. Főszereplő: Norma Talmadge. Zoro és Haru. (A vándormadarak.) Burleszk 5 felvonásban. Előadások kezdete: */74, 5, V17, 8 és H10 órakor. NYUGAT-MOZGÓ. (Telefon: 71*2.) Vágyak asszonya. Dráma 7 felvonásban. Főszereplők: Marjodie Dan és Warwick Warda. Sursumi Corda. Dráma 7 felvonásban. Előadások kezdete: 5,8 és 9410 órakor. ELIT-MOZGÓ. (Vígszínház mellett.) Kokain. Világvárosi kokain-bűntanyák drámája 7 felvonásban. Főszereplő: Mrs. Wallace Reid. Fehér álmok menyasszonya. Romantikus történet 6 felvonásban. Főszereplők: Mary Philbin és Huszár Pufi. Előadások kezdete: 5. 348 és Vi 10 órakor TÜNDÉRMOZGÓ. A farkasok csodája. Mirákulum. Legenda két részben, mindkét rész egy előadásban. Fényes kísérő műsor. Előadások kezdete: 5, és10 órakor. DIANA-MOZGÓ. (V., Visegrádi ucca 11.) Ezerszínű pillangó. Színmű 7 felvonásban. Főszereplő: Laura La Plante. Vigyázz a nőre. Vígjáték 6 felvonásban. Főszereplő: Cocantin. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. CSIKAGÓ-MOZGÓ. (VII., István út 39. Telefon: 1. 21-75.) Fiametta. Romantikus filmjáték 7 felvonásban. Főszereplő: Gladys Johnston. Nézzük meg a Niagarát, édes! Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplők: Ágnes Ayres és Várkonyi Mihály. Előadások kezdete: 15, 7 és órakor. Ki a Granada! vihar lovas ? 13. oldal AZ ESTI KURÍR AKCIÓJA A VALORIZÁCIÓÉRt .. . ...... A valorizáció egyetlen megoldása: a konverzió 1/1/1— Csaknem mindenütt megvan a kölcsöncímletek fedezete — A tönkretett osztályok tényleges kártalanítása nem kívánja a vagyonok mobilizációját Több, mint egy éve annak, hogy az Esti Kurír a magyar lapok között elsőnek cikksorozatban foglalkozott a valorizáció kérdésével. Azóta az egész magyar sajtó napi problémája lett ez a kérdés, de egyéb nem történt, mint hogy egy szövetség alakult, amelyet a szélsőjobboldal helyes taktikai érzéssel úgyszólván kisajátított politikai és agitációs céljaira. Az Esti Kurír most isár alkalmasnak látja a magyar közönség tájékoztatását és úgy véljük, szolgálatot teszünk a közvéleménynek, ha a valorizáció alapvető kérdéseit új nézőpontokon át megvilágítjuk. A valorizáció ellenségei eddig folytonosan egy sokszor komikussá ütött érvvel védekeznek, éspedig, hogy a bankok, főváros, községek és vasúti vállalatok se egyenként, se összeségben nem bírnák ki a valorizációt, ez tehát a gazdasági élet nagy összeroppanását eredményezné — a valorizáció hívei viszont azt hangsúlyozzák, hogy minden egyes záloglevél, fővárosi, vasúti és községi kötvény „fundált", azaz legalább is értékének kétszeresére adták ki. A földek, vasútak, házak és javított — ármentesített — vidékek, pedig nem változtak semmivé a korona megsemmisülésével egyidejűen, tökéletes fedezetet képeznek, legfeljebb egyes vonatkozásokban, mint például a házaknál, lehet bizonyos értékcsökkenésről beszélni. A valorizáció hívei szerint tehát megvan az azonnali fölértékelés-valorizáció alapja, fedezete, tehát lehetősége. Bármennyire egyenes vonalú ez az okoskodás, a mai gazdasági viszonyok között mégsem helytálló. Voltaképpen ugyanis a fix kamatozású papíroknál helytelen a valorizációnak mint puszta kifejezésnek használata is. Mert mióta fix kamatozású papírokban üzletet kötnek, egy állam vagy közület pillanatnyi fizetésképtelenségét, mindig konverzióval, kötvényeinek lebélyegzésével, vagy újak kibocsátásával, esetleg moratóriummal oldották meg. Az utóbbinak iskolapéldája Ausztria moratóriuma, melyet a békeszerződésben kapott háború előtti tartozásainak rendezésére, vagy a főváros estendei megegyezése, mely húsz évre kitolja a tőketörlesztést és csak a kamatok azonnali törlesztését köti ki. Ezen a ponton dől meg a valorizáció ellenfeleinek egyetlen alaposnak látszó érve, a gazdasági lehetetlenülés. Hiszen nem kell különös jóakarat hozzá, hogy a felértékelés legszélsőbb híve is belássa, hogy tegyük fel a Közúti Vasút, vagy a Győr—Soproni Vasút erős megpróbáltatás nélkül azonnal kifizethesse, mondjuk, 15%-ra felülbélyegzett kötvényeit. De éppen itt mutatkozik — a pillanatnyi gazdasági nehézségen — a valorizáció, helyesebben a konverzió föltétlen lehetősége. Vegyük például a Közúti kötvényeit. A Közúti 1895-ben vonalainak kiépítésére kölcsönt vett fel. A kötvényekre rá van vezetve, hogy az engedélyező miniszteri okirat szerint, mely vonalak fölépítésére szolgál a kölcsönkötvény. A kiindulási pont az, hogy a közúti kölcsönt veti fel. Ezt a közgazdasági műveletet akkor szokták gyakorolni államok, közületek, társulatok, ha pillanatnyi szükségleteik esetleg jól jövedelmező befektetéseikhez elegendő saját tőkével nem rendelkeznek és a felveendő kölcsön alapösszegét kamatokkal együtt, éppen a befektetések jövedelmeivel évtizedek és emberöltők alatt lassan, előre kiszámított kulcs szerint törlesztve, visszafizetik. Szokás ugyan minden kötvénykibocsátásnál bizonyos felmondási időt kikötni, ennek a célja azonban minden szakember előtt ismerős. A kibocsátó számít arra, hogy a nemzetközi tőkeviszonyok javulásával olcsóbb kölcsönt szerezhet és így esetleg olcsóbb kölcsönné konvertálhatja tartozását. Már most a közúti kisorsolta, felmondta összes kötvényeit, hogy mostani értéktelen papírkoronában váljanak esedékessé tartozásai. Holott minden egyes vonala megvan, minden egyes utasától aranyparitás fölötti viteldíjat szed. Vájjon gazdaságilag, vagy általában etikai szempontból helyes eljárás-e ez? Vájjon a közúti megrendülne-e csakugyan, ha az eredeti törlesztési terv szerint 1910-ig fizetné vissza az eredeti 100% helyett mondjuk a fölértékelésnek megfelelő 15 aranyszázalékot. Ez a megoldási lehetőség az egyetlen a fix kamatozású papírok mindegyikénél: megsemmisíteni a sorsolásokat, tehát tárgytalanná tenni a fölmondást, kiadni egy azonos kamatozású új kötvényt, amelynek névértékét egy vagyonmegállapító vegyes bizottság határozza meg, aszerint, hogy a kibocsátó közület mily mértékben őrizte meg, sőt esetleg szaporította a kötvények fedezetét tevő vagyont. A valorizáció így konverzióra változik: a pillanatnyilag csakugyan elviselhetetlen teher az eredeti, a tisztességes üzleti elgondolásnak megfelelően áthárul a következő nemzedékekre. Nincs magyar kötvénykibocsátó bank, vállalat, vasút vagy bármi közület, amely egy arányosított konverziót ne bírna ki. Ellenben ez az egyetlen módszer, amely gazdasági rázkódtatás nélkül, legalább részben jóváteszi azt a roppant igazságtalanságot, ami a fix kamatozású papírok elértéktelenedésével egész osztályokat tett tönkre mások jogtalan gazdagodásával egyidejűen. Kedd helyett szerdán lesz a héten a kasszanap. A keddi ünnep miatt a héten mindössze négy napon lesz hivatalos forgalom az értéktőzsdén. A kasszanapot, amelyen az augusztus 29.-én benyújtott tőzsdeügyleteket bonyolítják le, az ünnep miatt e héten szerdán tartják,meg. Egyébként az e héten kötendő üzleteknek szeptember 22.-én, a kilenc határidős értéknek pedig, amelyből a mai napon kezdtek üzleteket kötni, szeptember ,29.-én lesz a pénztárnapja. Csőd. A budapesti törvényszék Klein Béla (István út 49.) be nem jegyzett kötött-szövött és cérnaárukereskedő ellen elrendelte a csődöt. Csődönkivüli kényszeregyességek. A szegedi törvényszék Fischer Aurél textilkereskedő, a pestvidéki törvényszék Lőrincz Márton pesterzsébeti kereskedő ügyében elrendelte a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást. Jön Harry Carey világfilmje vanS5 T Két világhírű film Nagyvilági házasság Eleanor Boardman Dixie Mandicap , A sorsdöntő futam Csütörtöktől Mozgókép-Otthon Capitol Fox díszműsor X. Ádám és Éva A világ legjobb burleszkje 8 felvonásban DODO 22. Ópium rabjai Egy milliárdos fiú története 9 fejezetbenI Már csak napig látható Mozgókép Otthon Capitol 4, 6, 8, 10, 26, Vp, 1410 I Pénzét ma legjobban és biztosan gyümölcsözted a békebeli Mezey Bank és Pénzváltó Üzlet hitelosztályánál, IV., Magyar utca 3. sz (Kossuth Lajos utca sarok). PIF* jü K Gr JE2 SS 1" Q JLa Ságot«, biztos hatású hashajtó. XLSSDK