Esti Kurir, 1925. szeptember (3. évfolyam, 195-219. szám)

1925-09-08 / 201. szám

Kedd, 1925 szeptember 8 isiitkítói ANGLIA KIBÉKÜLT MEXIKÓVAL, HOGY ELHELYEZHESSE MUNKANÉLKÜLI MUNKÁSAIT ............................................ UK: Újra fölvették az angol-mexikói diplomáciai kapcsolatot . Hogy keletkezett a viszály és hogy jött létre a béke London, szeptember 5. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Azokban a kereskedelmi körökben, amelyeket az angol kormánynak Mexikóval eddig tanúsított ma­gatartása már eddig is érzékenyen károsított, nagy elégtétellel fogadták a diplomáciai kap­csolatok helyreállításának hírét. Az angol kormányt azonban nem annyira a kereske­delem érdekei, mint inkább az a körülmény tette békü­lékennyé, hogy az egyre növekvő munkanélküliség mel­lett nem­ állt módjában lemondani a mexikói munkapiacról. Ezért a washingtoni angol nagykövet útján közeledést próbált, amelyet Calles elnök szí­vesen fogadott, így jött létre a béke Mexikó és Anglia között a viszony 1917- ben kezdett elhidegülni. Ekkor történt, hogy az Obregon-kormány, amelyet Anglia soha­sem ismert el, egy földreformot vezetett be, amely nem volt az angol nagybirtokosok ínyére. Amerika, Franciaország és Belgium is tiltakoztak akkoriban a földreform ellen, de végül is kénytelenek voltak megegyezni a mexikói kormánnyal, amely nem volt haj­landó beleavatkozást engedni belügyeibe. Anglia azonban nem engedett. 1924 nyarán azután a Cummins-affér még jobban elmér­­gesített­e a helyzetet. Cummins, Anglia fél­hivatalos mexikói képviselője, már régóta ellenszenves volt a mexikói kormány előtt. Ahelyett azonban, hogy, amint ilyen esetek­ben szokásos, kicserélték volna, meghagyták a helyén. Végül a mexikói kormány megfenye­gette, hogy kiutasítja Mexikóból, ha nem megy ki magától. Cummins azonban bezárkózott a követ­ségi palota épületébe és nem volt hajlandó el­hagyni Mexikót. Már úgy volt hogy a mexi­kói csapatok be­nyomulnak a követségi épü­letbe, amikor 1924 július 19.-én Ramsay Macdonald az alsóházban bejelentette, hogy visszahívta Cum­minst és egyben Anglia meg­szakította a diplomáciai kapcsolatot Mexikó­val. Ugyanezen év őszén történt az Ewans­­affér is amely csak hozzájárult a helyzet kiélesítéséhez. Mrs. Ewans, egy amerikai nő, aki egy mexikói angol ember felesége volt, állandó hadilábon élt a birtokán lakó ben­­szülöttekkel. Ezek azután végleg elkeseredve mrs. Ewas­s kegyetlen intézkedéseitől, egy nap megtámadták házát és megölték az asz­­szonyt. Anglia ekkor is hiába követelt elég­tételt, a mexikói kormány megbüntetett ugyan egynéhány bűnöst, de egyben megálla­pította, h hogy mrs. Evans saját viselkedésé­nek köszönheti pusztulását. Most mindezen sérelmekre fátylat vet Anglia, kénytelen vele, mert minden nemzeti presztízsnél fontosabb neki most, hogy kenyeret adjon az éhező an­gol munkásoknak. GPIJEMP Filmre vit A Kert Mozgó nagy siker mellett most játssza a magyar Glória-filmgyár legújabb al­kotását, az Elhagyottak című filmdrámát, amely­ben Jaczkó Cia játssza a főszerepet. Csupa báj,­­ csupa öntudatos gy­ermeki művészet ez a kisf­iánk­, akinek bájossága, szépsége, kifejező mos­­z­dulatai teljesen egynivólóak a híres kis ameri­kai kollégájával, Jackieéve.­ A film többi sze­replői is a magyar színművészet legkiválóbb tagjai, akik szerepükben mind elsőrangút pro­dukálnak egytől-egyig. Külön meg kell emlé­keznünk Lacy von Blondel, Vándory Gusztáv, Rétheg Lajos, Dán Norbert, Szőke Sándor film­­játékáról. Az Elhagyottak mesteje, felépítése, rendezése és fotografálása a nehezen meginduló magyar filmgyártás második reprezentatív filmje. Berlinből jelentik: A német filmszakma nagy propaganda-akciót indított a közönség körében a film ellenségei ell­en és egy előkelő berlini szaklapban a következő nyílt levelet tette köz­zé, melynek rendkívül érdekes tartalmából az alábbi részletet közöljük: „Tagadhatatlan, hogy az utóbbi evetekben minden vonalon kitört a harc a film ellen, amit mi­ sem bizonyít, jobban, mint a legutóbbi par­lamenti események. Magyarországon, a magyar filmszakmát utánzó revízió, a cenzúra szigorí­tása, melyek a törvényes filmképvizsgálat alap­jainak a szétrombolását célozzák és hiába akar­juk felvilágosítani a mérvadó köröket, teljesen elzárkóznak a filmszakma kérelmei elől. Meg­győződésünk, hogy a való tényállás a filmipar nagy szükségességét a nagyközönség szeme elé tárjuk és a­ legnyomatékosabbban fel kell hív­nunk a nagyközönség figyelmét arra, hogy itt valóban felette fontos kultúrintézmény tönkre­­tevéséről van szó. A magunk részéről nem ké­telkedünk abban, hogy a német kultúra leg­jobbjai minden erejükkel azon lesznek, hogy az ügyet legjobb tudásukkal diadalra segítsék. E célból indítványozzuk, hogy még szeptember hóban filmkiállítással egybekapcsolt általános propaganda mozihetet rendezzenek a szakma összes érdekeltjeinek bevonásával. Az indítványt a filmszakma nagy örömmel fogadta és meg­állapítható, hogy az eszme máris nagy népsze­rűségnek örvend és az eddig elzárkózott berlini hivatalos fórumok a nyílt levél hatása alatt már maguk ajánlkoznak, hogy a berlini filmszakmát hathatós támogatásukkal teljesen talpraállítsák. Párizsból írják, Franciaországban a közel­jö­vőben meg fog szűnni a hatósági és állami kö­zegek által gyakorolt filmcenzúra és helyet mű­vészemberekből szervezett cenzúrabizottság fogja elfoglalni. Berlinben is hasonló ígéretet tett a kultuszminiszter, hogy a filmcenzúrát teljesen eltörli, csak egy művészeti bizottság fogja felül­vizsgálni a filmeket, hogy azok 16 éven aluliak vagy felüliek részére készültek-e. Charlie Chaplin sokat emlegetett legújabb filmjét a napokban mutatták be a hollywoodi Egyiptian Színházban. A bemutatón a filmvilág összes neves sztárjai és rendezői megjelentek, az uccákat nagy tömegek áltották el, úgyhogy a rendet a rendőrségen kívül a hollywoodi hely­őrség katonái tartották fenn. Fényes külsőségek között mutatták be a ,,7'Ite Gold Ruege" című filmjét Charlie Chaplinnek, mely Alaszkában, aranyásók vidékén játszódik le, hol Chaplin mint aranykereső, számtalan viszontagságon megyl át, míg eljut az elért karrierjéhez. A be­mutató egyike volt a legszebb, legstílusosabban megrendezett filmbemutatónak. A film kereté­ben, eszkimótáncokat, valamint korcsolyatánco­kat mutattak be. Elsőrangú művészek és egy látványos fantasztikus élőkép, a fagyos észak szelleme nagyban emelte az előadás hatását. A film, melyen Chaplin két álló éven át dolgozott, fordulópontot jelent a művész karrierjében. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZAK ma! (hétfői) műsora: CORVIN-SZÍNHÁZ. (József körút és Üllői út sarok.) Zigola, az oroszlánszívű. Vígjáték 7 felvonásban. Az álmok rabszolganője. Filmjáték 7 felvonásban. Előadások kezdete Fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. KAMARA MOZGOKEPSZÍNHÁZ. (Dohány ucca és Nyál ucca sarok. Telefon: J. 140—27.) Nyitott tető! Zigota, az oroszlánszívű. Vígjáték 7 felvonásban, ölteni... Filmjáték 7 felvonásban. Előadások kezdete* Ysz, 147,­­ és 10 órakor. MOZGÓK­ÉP-OTTHON. (Telefon: Belv. 182-82.) Ádámi és Éva. Slágerburleszk. Főszereplő: Dod­ó. Az ópium rabjai. Egy milliárdos fiú története. Fos-híradó. Előadások kezdete: 4, 6, 8 és 10 órakor. URÁNIA. (Telefón- 1. 121-23.) Tízparancsolat. Paramount-Rádius világattrakció. Fő­szereplők: Beatrice Joy, Rod la Rocque és Richard Dix. Előadások kezdete: 5, 10’8 és órakor. OMNI­A. (Telefon: József 1-25.) Hajsza a világ s­örül. Kalandos filmregény 2 részben, 14 fejezetben. Főszereplők: Ellen Richter, Reinhold Schünzel és Max Lanc­a. Előadások kezdete: 5, 3/48 és VAQ órakor. CAPITOL-FILMPALOTA. (Keleti pályaudvar mellett. Telefon: 1. 43-37) Ád­ám és Éva. Slágerburleszk. Főszereplő: Dodó. Az ópium rabjai. Egy milliárdos fiú története. Fox-híradó. Előadások kezdete: Fél 6, fél 8 és fél 19 órakor. MÁRKUS EMILIA-PARKMOZGÓ. (Rákóczi út és Múzeum körút sarok. Telefon: J 152—87 és J. 74—90.) Bátraké a szerencse. Főszereplő: Jean Angelo. Gyöngyhalászok. Dráma. Főszereplő: Maria Ansonia. Előadások kezdete: ^48 és Vi10 órakor. KF­RT MOZGÓ. (Városliget, Aréna út és Vilma királynő út sarok. Telefon: 26—04.) Elhagyottak. Filmregény 7 felvonásban. Főszereplők: Jackó Cia, Lacy von Blondel és Vándory Gusztáv. A dicsőség koldusai. Filmjáték. Főszereplő: Mary Astor. Előadások kezdete: 7 és 9 órakor. OLYMPIA. (Telefon: 129-47.) Törvényen belül. Dráma 8 felvonásban. Főszereplő: Norma Talmadge. Zoro és Haru. (A vándormadarak.) Burleszk 5 fel­vonásban. Előadások kezdete: */74, 5, V17, 8 és H10 órakor. NYUGAT-MOZGÓ. (Telefon: 71­*2.) Vágyak asszonya. Dráma 7 felvonásban. Főszereplők: Marjodie Dan és Warwick Warda. Sursumi Corda. Dráma 7 felvonásban. Előadások kezdete: 5,­­8 és 9410 órakor. ELIT-MOZGÓ. (Vígszínház mellett.) Kokain. Világvárosi kokain-bűntanyák drámája 7 fel­vonásban. Főszereplő: Mrs. Wallace Reid. Fehér álmok menyasszonya. Romantikus történet 6 felvonásban. Főszereplők: Mary Philbin és Huszár Pufi. Előadások kezdete: 5. 348 és Vi 10 órakor TÜNDÉR­MOZGÓ. A farkasok csodája. Mirákulum. Legenda két részben, mindkét rész egy előadásban. Fényes kísérő műsor. Előadások kezdete: 5, és­­10 órakor. DIANA-MOZGÓ. (V., Visegrádi ucca 11.) Ezerszínű pillangó. Színmű 7 felvonásban. Főszereplő: Laura La Plante. Vigyázz a nőre. Vígjáték 6 felvonásban. Főszereplő: Cocantin. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. CSIKAGÓ-MOZGÓ. (VII., István út 39. Telefon: 1. 21-75.) Fiametta. Romantikus filmjáték 7 felvonásban. Fő­szereplő: Gladys Johnston. Nézzük meg a Niagarát, édes! Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplők: Ágnes Ayres és Várkonyi Mihály. Előadások kezdete: 15, 7 és órakor. Ki a Granada! vihar lovas ? 13. oldal AZ ESTI KURÍR AKCIÓJA A VALORIZÁCIÓÉRt .. . ...... A valorizáció egyetlen megoldása: a konverzió 1/1/1— Csaknem mindenütt megvan a kölcsöncímletek fedezete — A tönkretett osztályok tényleges kártalanítása nem kívánja a vagyonok mobilizációját Több, mint egy éve annak, hogy az Esti Kurír a magyar lapok között elsőnek cikk­sorozatban foglalkozott a valorizáció kérdé­sével. Azóta az egész magyar sajtó napi prob­lémája lett ez a kérdés, de egyéb nem történt, mint hogy egy szövetség alakult, amelyet a szélső­jobboldal helyes taktikai érzéssel úgy­szólván kisajátított politikai és agitációs cél­jaira. Az Esti Kurír most isár alkalmasnak látja a magyar közönség tájékoztatását és úgy véljük, szolgálatot teszünk a közvéle­ménynek, ha a valorizáció alapvető kérdéseit új nézőpontokon át megvilágítjuk. A valorizáció ellenségei eddig folytonosan egy sokszor komikussá ütött érvvel védekez­nek, és­pedig, hogy a bankok, főváros, köz­ségek és vasúti vállalatok se egyenként, se összeségben nem bírnák ki a valorizációt, ez tehát a gazdasági élet nagy összeroppanását eredményezné — a valorizáció hívei viszont azt hangsúlyozzák, hogy minden egyes zá­loglevél, fővárosi, vasúti és községi kötvény „fundált", azaz legalább is értékének kétsze­resére adták ki. A földek, vasútak, házak és javított — ármentesített — vidékek, pedig nem változtak semmivé a korona megsemmi­sülésével egyidejűen, tökéletes fedezetet ké­peznek, legfeljebb egyes vonatkozásokban, mint például a házaknál, lehet bizonyos ér­tékcsökkenésről beszélni. A valorizáció hívei szerint tehát megvan az azonnali fölértékelés-valori­záció alapja, fedezete, tehát lehetősége. Bármennyire egyenes vonalú ez az okos­kodás, a mai gazdasági viszonyok között mégsem helytálló. Voltaképpen ugyanis a fix kamatozású papíroknál helytelen a valori­zációnak mint puszta kifejezésnek haszná­lata is. Mert mióta fix kamatozású papírok­ban üzletet kötnek, egy állam vagy közület pillanatnyi fize­tésképtelenségét, mindig konverzióval, kötvényeinek lebélyegzésével, vagy újak kibocsátásával, esetleg moratóriummal oldották meg. Az utóbbinak iskolapéldája Ausztria mora­tóriuma, melyet a békeszerződésben kapott háború előtti tartozásainak rendezésére, vagy a főváros estendei megegyezése, mely húsz évre kitolja a tőketörlesztést és csak a kamatok azonnali törlesztését köti ki. Ezen a ponton dől meg a valorizáció ellen­feleinek egyetlen alaposnak látszó érve, a gazdasági lehetetlenülés. Hiszen nem kell különös jóakarat hozzá, hogy a felértékelés legszélsőbb híve is belássa, hogy tegyük fel a Közúti Vasút, vagy a Győr—Soproni Vasút erős megpróbáltatás nélkül azonnal kifizet­hesse, mondjuk, 15%-ra felülbélyegzett köt­vényeit. De éppen itt mutatkozik — a pil­lanatnyi gazdasági nehézségen — a valori­záció, helyesebben a konverzió föltétlen le­hetősége. Vegyük például a Közúti kötvényeit. A Közúti 1895-ben vonalainak kiépítésére köl­csönt vett fel. A kötvényekre rá van vezetve, hogy az engedélyező miniszteri okirat sze­rint, mely vonalak fölépítésére szolgál a köl­­csönkötvény. A kiindulási pont az, hogy a közúti kölcsönt veti fel. Ezt a közgazdasági műveletet akkor szokták gyakorolni államok, közületek, társulatok, ha pillanatnyi­ szük­ségleteik esetleg jól jövedelmező befekteté­seikhez elegendő saját tőkével nem rendel­keznek és a felveendő kölcsön alapösszegét kamatokkal együtt, éppen a befektetések jövedelmeivel évtizedek és emberöltők alatt lassan, előre kiszámított kulcs szerint tör­lesztve, visszafizetik. Szokás ugyan minden kötvénykibocsátásnál bizonyos felmondási időt kikötni, ennek a célja azonban min­den szakember előtt ismerős. A kibocsátó számít arra, hogy a nemzet­közi tőkeviszonyok javulásával olcsóbb köl­csönt szerezhet és így esetleg olcsóbb köl­csönné konvertálhatja tartozását. Már most a közúti kisorsolta, felmondta összes kötvé­nyeit, hogy mostani értéktelen papírkoroná­ban váljanak esedékessé tartozásai. Holott minden egyes vonala megvan, minden egyes utasától aranyparitás fölötti viteldíjat szed. Vájjon gazdaságilag, vagy általában etikai szempontból helyes eljárás-e ez? Vájjon a közúti megrendülne-e csakugyan, ha az ere­deti törlesztési terv szerint 1910-ig fizetné vissza az eredeti 100% helyett mondjuk a fölértékelésnek megfelelő 15 aranyszázalé­­kot. Ez a megoldási lehetőség az egyetlen a fix kamatozású papírok mindegyikénél: meg­semmisíteni a sorsolásokat, tehát tárgyta­lanná tenni a fölmondást, kiadni egy azonos kamatozású új kötvényt, amelynek névérté­két egy vagyonmegállapító vegyes bizottság határozza meg, aszerint, hogy a kibocsátó közület mily mértékben őrizte meg, sőt eset­leg szaporította a kötvények­ fedezetét tevő vagyont. A valorizáció így konverzióra vál­tozik: a pillanatnyilag csakugyan elviselhe­tetlen teher az eredeti, a tisztességes üzleti elgondolásnak megfelelően áthárul a követ­kező nemzedékekre. Nincs magyar kötvénykibocsátó bank, vállalat, vasút vagy bármi közület, amely egy arányosított konverziót ne bírna ki. Ellenben ez az egyetlen módszer, amely gaz­dasági rázkódtatás nélkül, legalább részben jóváteszi azt a roppant igazságtalanságot, ami a fix kamatozású papírok elértéktelene­désével egész osztályokat tett tönkre mások jogtalan gazdagodásával egyidejűen. Kedd helyett szerdán lesz a héten a kassza­nap. A keddi ünnep miatt a héten mindössze négy napon lesz hivatalos forgalom az érték­tőzsdén. A kasszanapot, amelyen az augusztus 29.-én benyújtott tőzsdeügyleteket bonyolítják le, az ünnep miatt e héten szerdán tartják,meg. Egyébként az e héten kötendő üzleteknek szep­tember 22.-én, a kilenc határidős értéknek pe­dig, amelyből a mai napon kezdtek üzleteket kötni, szeptember ,29.-én lesz a pénztárnapja. Csőd. A budapesti törvényszék Klein Béla (István út 49.) be nem jegyzett kötött-szövött és cérnaárukereskedő ellen elrendelte a csődöt. Csődönkivü­li kényszeregyességek. A szegedi törvényszék Fischer Aurél textilkereskedő, a pestvidéki törvényszék Lőrincz Márton pest­erzsébeti kereskedő ügyében elrendelte a cső­­dönkívüli kényszeregyességi eljárást. Jön Harry Carey világfilmje­ vanS5 T Két világhírű film Nagyvilági házasság Eleanor Boardman Dixie Mandicap , A sorsdöntő futam Csütörtöktől Mozgókép-Otthon Capitol Fox díszműsor X. Ádám és Éva A világ legjobb burleszkje 8 felvonásban DODO 22. Ópium rabjai Egy milliárdos fiú története 9 fejezetbenI Már csak­ napig látható Mozgókép Otthon Capitol 4, 6, 8, 10,­­ 26, Vp, 1410 I Pénzét ma legjobban és biztosan gyümölcsöz­ted a békebeli Mezey Bank és Pénzváltó Üzlet hitelosztályánál,­­ IV., Magyar utca 3. sz (Kossuth Lajos utca sarok). PIF* jü­ K Gr JE2 SS 1" Q JLa Ságot«, biztos hatású hashajtó. XLSSDK

Next