Esti Kurir, 1925. október (3. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-01 / 220. szám
t ** CIPŐ j '-gvVtici uecM ltjy Kiváló anyag elsőrangú kivitel Hillósfolm"■K'JsrBóf üriss Komplett úriszoba 9 milliótól, esetleg fizetési kedvezmény Orion andrássy út 52. Bejárat az Eötvös utcábóL Vidékre csomagolva Csütörtök, 1925 október 1 Panaszkodik a vásárcsarnok Hatóság, amely följelent, nyomoz és ítélkezik — A „fogyasztás érdekére való tekintettek” — A marhát már a liba is protezsálja . Vasárnap reggel kilenc óra tájban szokatlanul sok ember tolongott a vásárcsarnokok baromfibódéi körül. Javában folyt a vásár, akár az egész készleteket is el lehetett volna adni, amikor a baromfistandon egyszerre beszüntették mindenhol a vásárlást. Mi történt? — kérdeztem meglepetéssel. — Semmi különös — hangzott a válasz. — Csak alkalmazkodunk az érvényben lévő csarnoki határozathoz... Amikor a csarnoki és piaci baromfikereskedők a vasárnapi teljes munkaszünetet szorgalmazták, a „fogyasztás érdekeire való tekintettel" nem teljesítették ezt a kérést. Amikor pedig aziránt folyamodtak, hogy vasárnap kilenc óra helyett tízig árusíthassanak, mert a közönség rendszerint kilenc és tíz között megy a piacra és csarnokba, akkor ugyancsak a fogyasztás érdekeire való tekintettel nem engedélyezték a tíz óráig való árusítást. Furcsa állapot, úgy ez, amely olyan sok bosszúságot okoz, hogy feltétlenül változtatni kellene rajta. De mondhatunk még furcsább dolgokat is. Jobb ma egy liba, mint holnap egy marha . A főváros látogatott utcáiban egyre több olyan mészárost és hentest találunk, akik belekóstoltak a vágott baromfikereskedésbe. Természetesen csak olyankor, amikor ennek az idénye van és anélkül, hogy az ilyen árusításra jogosultsággal rendelkeznének. Hiába zúdultak fel ez ellen a hivatásos baromfikereskedők, a mészárosok azt felelik: „Jobb ma egy liba, mint holnap egy marha," és továbbra is nyugodtan árusítják a vágott baromfit. Különösen vasárnap reggel, mert ilyenkor a liba mellett elcsúszik egy kis marha- vagy borjúhús is. Vagyis megtörtént az, amire sohasem mertünk volna gondolni. A marhát már a liba is kezdi protezsálni... Egy kis csoport mellett állottam meg, ahol egy jólöltözött férfi vezette a társalgást, akit szintén bosszanthatott, hogy kilenc órakor megszüntették a vásárt a baromfipiacon. 11. — Azt hiszem, minden máskép lenne — mondotta — ha az egységes vezetést kívánó közélelmezés nem lenne két részre osztva. Akkor talán nem is kellene annyit bosszankodnunk, úgy hogy folyton azt kérdezem, miért nincsen a vásárcsarnokoknak és piacoknak kölös igazgatósága? Jóság egymagában nyomozó, feljelentő és ítélkező hatóság is. Ezt a furcsa jogi helyzetét nem változtatja meg az sem, hogy az I. fokon eljáró kerületi elöljáróság által hozott ítéletet megfellebbezhetik a székesfőváros tanácsához. Hol takarékoskodik a főváros? — Nem hagyhatom azonban szó nélkül azt sem, hogy a főváros közélelmezésének tiszti és altiszti állománya kisebb, mint a háború előtt volt, amikor a csarnoki és piaci kereskedők csak félannyian voltak, s míg most a vásárlóközönség nagyobb 30 százalékkal. Vagyis ezen a téren nem szabad szanálni, illetve leépíteni, mert ez a szanálás a főváros bevételének lényeges csökkenését is jelentheti akkor, amikor a személyzet elégtelensége miatt például képtelen a mindennapi idényárasoktól a helypénzt beszerezni. Ami azonban ennél is fontosabb, megfogyott személyzetnél képtelenség az élelmiszerhamisítások ellenőrzése is. Budapest fogyasztóközönségének egészségét veszélyezteti például, hogy a tej- és tejtermékek mintáit fegyelmezés alá veszik ugyan, de esetleg csak két-három nap múlva tudja meg az illetékes hatóság, hogy az illető áru megfelelő volt-e, vagy hamisították. Néhány napi vizsgálat után ugyanis már a piaci és csarnoki kereskedő is teljes jóhiszeműséggel adott túl az inkriminált árun és miután a közönség már elfogyasztotta, abszolút nem lehet megoldás, hogy a jóhiszemű árust utólagosan egy-két millió koronára megbüntetik, mert a rossz árutól időközben sokan megbetegedhettek, ezt pedig igazán nem lehet szanálásnak mondani. Más, szintén kompetens oldalról viszont azt a felvilágosítást kaptuk, hogy egységes vezetésnél, illetve megfelelő személyzeti létszámnál több olyan rendelkezést is korrigálni lehetne, amelyek szintén gyakran bosszantják a csarnokok közönségét. Elpanaszolták például, hogy vasárnaponként, amikor aránylag legnagyobb számmal jönnek a világkedvelők, tíz óra után az illatos virágokat is el kell tenni hétfőre, mert egy régi, elavult rendelet értelmében a csarnokokat vasárnaponként 10 órakor kell zárni, ami annyit jelent, hogy tíz óra után egyetlen szál virág nem nyílhat a csarnokok pultjain ... Rácz Géza. Az elöljáróság följelent, nyomoz és ítél . A kérdés érdeklődést keltett a piacon, de senki sem tudott feleletet adni. Én sem és miután egyre gyakoribb panaszokról és közérdekű kérdésről volt szó, felkerestem ez ügyben egy ismert szakembert, Csányi Miklós dr.-t, a vásárcsarnokok és piaci árusok ügyészét, aki a következőket mondotta nekünk: A csarnokok és piacok igazgatása a dolgok természeténél fogva is csak akkor lehet eredményes, ha egységes a vezetés. Jogászi szempontból is képtelen helyzetet teremt, hogy bizonyos esetekben a kerületi elöljárók intézkednek, akik esetleg kevesebb szakképzettséggel rendelkeznek közélelmezési kérdésekben, ami azután a vásár igazgatóságának, mint szakfórumnak a véleményével és álláspontjával is homlokegyenest ellenkezhetik. Furcsa az is, hogyha például az elöljáróságnak egyik közege, a piaci felügyelő valamely árusnál mintát vesz, amely esetleg nem megfelelő, ugyanazon ügyben, amelyben az elöljáróság a feljelentő és nyomozó is, ugyancsak az elöljáró hozza meg az ítéletét Vagyis egy ha Tmzmmm&mr Küldöttség kéri fel a tőzsde elnökségét a gabonahatáridőüzlet reaktiválására Az Esti Kurír a gabonahatáridőüzlet kérdésében megindított akció minden egyes mozzanatáról beszámolt, mert beigazolódott, hogy ez a kérdés nemcsak a gazda-, hanem a kereskedelmi köröket is egyaránt érdekli. Beszámoltunk ilyenformán péntek délutáni számunkban arról is, hogy újabb hírek szerint ebben a kérdésben még mindig nem sikerült eloszlatni a földmívelésügyi minisztérium aggodalmait. Tegnap is kizárólag arról volt szó az árutőzsdén, miszerint az Esti Kurír munkatársa tájékozódni iparkodott az üzlet állásáról. Beavatott tőzsdei körökből kaptuk a következő információt: — Tény az, hogy agrárkörökben még nem látják elérkezettnek az időt a határidőüzlet visszaállítására. Akármilyen optimizmussal vélekedünk tehát a helyzetről, hetekbe telik, amíg az agrárkörök is meggyőződnek arról, hogy vissza lehet állítani ezt az üzletágat anélkül, hogy tartani lehetne a nagyobb játéktól, illetve a búzaárak mesterséges leszorításától. A tőzsdetanács ugyanis meg fogja találni az útját és módját annak, hogy reaktiválás esetén ne fajuljon el ez az üzletág. Hosszú időt vesz majd igénybe azonban a detailkérdések rendezése is, mert tényleg úgy állanak a dolgok, hogy még eddig a tanács igazgatása elé sem került az ügy. Ilyen körülmények között éppenséggel nem valószínűtlen, hogy a közeli hetekben aligha lehet szó az üzletág visszaállításáról. Ha minden ellentállást sikerült legyőzni, akkor is beletelik legalább két hónapba, amíg kezdhetjük ott, ahol 1914 júliusában elhagytuk. Mindezenáltal a tanács folytatja a tárgyalásokat és minden lehetőt elkövet, hogy ne a tanácsot okolják, ha esetleg nem teljesedik hamarosan a tagok kívánsága. Beszéltünk a tőzsdetagokkal is, akiket rendkívül elkedvetlenít a dolgok ilyen állása. Az árutőzsdén változatlanul az a meggyőződés, hogy ha a nagy tőzsdei cégek akarták volna, talán az agrárkörök ellenállását is előbb sikerült volna legyőzni. Nem csinálnak a tagok titkot abból sem, hogy alegtöbbnél ez ma már tényleg kenyérkérdés, mert olyan minimális minden téren a tőzsdei üzlet, hogy életkérdésnek tartják ennek az üzletágnak a reaktiválását. A bizonytalanság ebben a tekintetben is sokkal rosszabb, mint a bizonyosság, — mondották nekünk. — Nem tudjuk, hogy mitevők legyünk, próbáljunk-e máshol elhelyezkedni, vagy várjunk, mert akik évtizedek óta dolgoztak a tőzsdén, nehezen határozzák el magukat a végleges távozásra. Mindenesetre meg fogjuk kísérelni, hogy deputációt meresszünk Végh Károlyhoz, a tőzsde elnökéhez és Erey Kálmánhoz, a tőzsde alelnökéhez. Mondják meg nekünk nyíltan és őszintén, hogy állanak a dolgok. Lehet-e számítani arra, hogy a közeljövőben ezt az üzletágat bekapcsolhatjuk-e a többi üzletágak sorába, vagy sem, mert a folytonos ellentmondó hírek különben is káros hatással vannak az egész üzletre, arról nem is szólván, hogy Ausztriában és Jugoszláviában valószínűleg megelőznek bennünket. 68.000 sorsjegy — 29.000 nyeremény és 1 jutalom melyeket azőosztályban ezen hivatalos játékterv szerint sorsolnak ki és fizetnek ki készpénzber ELSŐ OSZTÁLY Betét 120 000 kor. Húzás: 1925 okt. 22 és 24-én Nyeremény Korona 1 * 70,000.000 1 4 30,000.000 1 4 20,000.000 1 á 15,000.000 1 4 10,000.000 5 a4 millió 20,000.000 10 a 3 millió 30,00 .001) 20 á 1 millió 20,000.000 60 á 500.000 30,000 001 1000 á 800.000 570,000 QQQ 4000 nyer. K 815.000 000 HARMADIK OSZTÁLY Betét 120.000 kor. Húzás: 1925 dec. 17 és 18-án. Nyeremény Korona 1 á 90,000.000 14 40,000.000 1 á 20,000.000 1 á 15,000.000 1 á 10,000.000 5 á 5 millió 25,000.000 10 á 4 millió 40,000.000 20 á 2 millió 40,000.000 60 á 1 millió 60,000.006 1000 á eOO.ODO 1.140,000.000 2000 nyer. K 1.480,000.006 MÁSODIK OSZTÁLY Betét 100.000 kor. Húzás 1925 nov. 25 és 26-án Nyeremény Korons 1 á 80,000.000 1 4 40,000.000 1 4 20,000.000 1 á 15,000.000 1 4 10,000.000 5 á 4 millió 20,000.000 10 á 3 millió 30 000.000 20 á 2 millió 40,000.000 60 ál millió 60,000 000 ItiOO á 450.000 855,000.000000 nyer. K 1.1,0,100.000 NEGYEDIK OSZTÁLY Betét 120.000 kor. Húzás: 1926 január 14 és 15-én. Nyeremény Korona 14 100,000.000 14 50,000.000 14 30,000.000 14 15,000.000 14 10,000.000 5 á 6 millió 30,000.000 10 á 5 millió 50,000.000 20 á 3 millió 60,000.000 60 á 1 millió 60,000.000 1900 á 750.0001.425,000.000 2000 nyer. K 1.830,000.001 ÖtÖDIK OSZTÁLY Betét 10.000 kor. Húzás: 1926 február 10., 11., 12 15., 17., 18., 19., 22 24. és 26 . március 8., 4 . 5 . 9, 12. és 17 én Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 1000,000.000 Három milliárd korona 1 jr 2 milliárd 2.000,000.000 1 Tr 1 milliárd 1.000,000.000 1 á 500 millió 500,000.000 1 á 400 millió 400,000.000 1 á 300 millió 300,000.000 1 4 200 millió 200,000.000 1 4100 millió 100,000.000 2 4 70 millió 140,000.000 2 4 60 millió 120,000.000 5 4 30 millió 150,000.000 10 4 20 millió 200,000.000 2 5 4 10 millió 250,000.000 50 4 6 millió 300,000.000 100 4 5 millió 500,000.000 400 4 2 millió 800,000.000 1400 4 1 millió 1.400.000.000 19.000 4 750.00014.250.000.000 21.0001jutalom k 22.610.000.000 Az első osztály húzása okt. 22 és 24 én! Hivatalos árak: Egész sorsjegy.. 120.000 korona | Negyed sorsjegy. .30.000 korona Fél sorsjegy .... 60.000 korona | Nyolcad sorsjegy.. 15.000 korona Sorsjegyek kaphatók az összes árusítóknál! 11. oldal Hosszú lanyhulás után javult az amerikai gabonapiac Az amerikai piacon tegnap megváltozott a gabonaüzlet irányzata. A búza ára három centtel emelkedett, amelynek okairól gabonakereskedelmi körökben azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az utóbbi napokban odaát olyan nagy kontreminangazsman alakult ki, hogy a spekuláció egy része elérkezettnek látta az időt fedezővásárlásra. Egyelőre nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget ennek az árváltozásnak, mert ennek csak technikai okai vannak. Valószínű ugyan, hogy az európai piacokon megáll ennek nyomán a lanyhaság, a fogyasztás élénkebb vásárlókedvére azonban nem igen számítanak a közeljövőben. A beérkezett jelentések szerint ugyanis Bécsben, Prágában, Pozsonyban, sőt Budapesten is még mindig folynak tárgyalások a jugoszláv árutulajdonosokkal nagyobb tétel jugoszláv búza értékesítése céljából. Ezzel az élénkebb eladási igyekezettel indokolható, hogy a jugoszláv búza aránylag igen rövid idő alatt körülbelül 10 cseh koronával olcsóbbodott. Ehhez járul még, hogy ugyancsak beavatottak információja szerint valószínű, hogy a Manitoba és orosz búza értékesítése dolgában újabban megkezdett tárgyalások is eredményesek lesznek és hogy Triesztből megint nagyobb tétel Manitoba búzát szállítanak egyes importállamokba. Simán zajlott le az ultima Miért esett a kényszerkölcsön árfolyama ? A kényszerkölcsön árfolyama tegnap feltűnő mértékben hanyatlott. Egy-két nap alatt 51-ről 47-re esett le az árfolyama és kedden már ilyen kurzuson is lehetett kényszerkölcsönkötvényt vásárolni. A piacon teljesen tájékozatlanok voltak arról, hogy mi okozta ezt a nagyobb áresést, mert hiszen néhány nappal ezelőtt a kényszerkölcsönkötvény volt a favoritja a fix értékek piacának. Érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az ultimó közeledése okozta az árfolyamok erősebb csökkenését. Sok kereskedő kényszerkölcsönkötvények értékesítésével akarta előteremteni az 1.-ére szükséges összegeket. Fantasztikus adatokat kolportáltak a tegnap áruba bocsátott kényszerkölcsönök értékéről, de beavatott ügynöki körökből azt az információt kaptuk, hogy legfeljebb egy milliárdnyi kötvényt adtak el és a lanyhulás inkább azért keletkezett, mert momentán éppen nem voltak vevők a piacon. Egyébként az ultima nem igen éreztette hatását. Igaz, hogy a részvények árfolyama megint esett, de ez — sajnos — már megszokott jelenség a piacon. A kosztpiacon alig volt nyoma az ultimónak. A pénzkínálat valamivel csökkent ugyan, de mivel a kihelyezők részéről aránylag kis tételeket mondtak fel, a prolongálás simán ment végbe, úgyhogy a kamattételek nem is változtak lényegesen. Ezzel azután a tőzsdén elintézettnek is tekintik az ultimát, annál is inkább, mert az óvatos kereskedők már a múlt héten gondoskodtak az 1d én szükséges összegek előteremtéséről. 33 millió méter mázsa búza feleslege lesz az idei világtermésnek. A londoni közgazdasági egyesület kimutatása szerint 1925-ben a világ búzatermése 107 millió q. Fogyasztása 74 millió q. A fölösleg tehát 33 millió q. GAÁL ÉTTEREM' IX., Ferenc körút 2—4 Boráros tér és Ráday ucca sarok ma szerdán este megnyílik ._________________|