Esti Kurir, 1925. november (3. évfolyam, 247-270. szám)

1925-11-14 / 258. szám

Szombat, 1925 november 14 HOGYAN SZÜLTE A VILÁGSAJTÓ A HÁBORÚS BOR Ponsonby szenzációs leleplezése a harangnyelvként felakasztott antwerpeni lelkészekről Ponsonby, volt államtitkár, a nagynevű pacifista politikus, a The Nation folyóirat legutóbbi számába érdekes cikket ír arról, hogy a világsajtó hogyan költötte a háború alatt az ellenség borzalmas tetteiről szóló meséket. Többek között elmond egy esetet, amely 1914-ben játszódott le. A német Köl­­nische Zeitung ezt írta: „... Amikor Antwer­pen eleste hírül jött, megszólaltak a templo­mok harangjai.“ (Tudniillik Németország­ban.) A párisi Matinban már így jelent meg az eset: „... A Kölnische Zeitung szerint az antwerpeni lelkészeket kényszerítették arra, hogy Antwerpen elestének örömére megkon­­dítsák a harangokat.­ Másnap a londoni Times ezt így vette át: „. . . Mint a Matin Kölnből értesül, azokat a belga lelkészeket, akik nem voltak hajlan­dók Antwerpen elestének örömére a temp­lomharangokat megkondítani, elkergették ál­lásukból.“ A milánói Corriere delle Sera erre így folytatta: „. . . Mint a Timesnek Kölnből Pá­rison keresztül jelentik, a németek kény­szermunkára küldték mindazokat a belga lelkészeket, akik nem voltak hajlandók Ant­werpen elestének örömére megszólaltatni a templomharangokat." És végül ismét a Matinhez került a hír, amely most már így reprodukálta: „ ..Amint a Corriere della Sera Kölnből Londonon keresztül értesül, hiteles volt az a hír, hogy Antwerpen barbár meghódítói eleven ha­rangnyelvekként felakasztották a haran­gokra azokat a szerencsétlen belga lelkésze­ket, akik elég hősiesek voltak ahhoz, hogy ne siessenek hazájuk feldúlóinak üdvözlé­sére és ünneplésére." „A legprogresszívebb művészet zászlaját kell kitűzni a Magyar Luxembourg homlokzatára!“ ............■ Nincs semmi értelme annak, hogy fiúk Szépművészeti Múzeumot csináljanak — Vaszary János „próbamúzeum“-ot ajánl Néhány hónapja már annak, hogy Petro­­vics Elek bejelentette régi tervének, a Magyar Luxembourg­nak közeli valóraváltását, de a Szépművészeti Múzeum tisztalátású és finom­szempontú igazgatója azóta semmi részlete­sebbet nem közölt szándéka kiviteléről. Pe­­­dig a terv — felvillanása első percétől fogva — nagy érdeklődést keltett művészkörökben, és általánosan az a vélekedés alakult ki, hogy a Magyar Luxembourg hatalmas lendülettel viszi majd előre piktúránk ügyét, ha egészsé­gesen valósul meg. Úgy, mint a párizsi minta, amelynek nemcsak nevét, hanem szervezetét is át kell vennii. Magyarországon úgysincsen még „kí­sérleti múzeum", ahol esztendők hosszú sora alatt eldőlhet az, hogy a kiállított festmény megérdemli,-e a végleges elhelyezést a Pantheonban? Miért nem tájékoztatják legalább a művé­szeti köröket arról, hogy mit terveznek? Csak nem akarnak az Andrássy úti régi Mű­csarnokból — a lu­xembourg nevet tisztára bitorló — fiók-Szépművészeti Múzeumot csinálni minden újítástól rettegő kultuszmi­nisztériumi múzeumalapítóink? ... Hogy mi­lyennek kellene lennie a Magyar Luxem­bourg-nak: erről a kérdésről Európa legnagyobb és legmodernebb garagea is, 21 — — 26^ Telefon: József 72—93—94—95 Éjjel-nappal központi in­tés. Autó alkatrészek. Autójavító műhely Benzintöltő állomás. Előnyös kölcsönök autókra in kis ili Megjöttek az amerikai SMeHnni 6 hengeres, 30-50 lóerős 4 hydraulikus ke­­rékfékkel. Ásra 170.000.000 Vaszary János a következőket mondotta: — Tavasszal jártam Párizsban, és így éle­sen előttem van a Luxembourg-képtár stuk­­túrája. Próbamúzeumnak rendezték ezt be annak idején és máig is megmaradt eredeti rendeltetése mellett. Ide kerültek azok a ké­pek, amelyek a Louvre-ban még nem kap­hattak helyet, amelyektől ott még féltek. Ide azonban elhozták azokat is, és akkor sem tet­ték ki, ha felháborodást keltettek a közvé­leményben. Ebben a helyiségben kérték ki felettük az idők könyörtelen ítéleteit, amelyek gyakran unalmasan akadémikusnak bélyegez­ték a bekerülés idején még „legforradalmibb" műveket. — Úgy gondolom, az impresszionistákkal lehetne időrendben megkezdeni az új mú­zeum berendezését. Ami azelőtt volt művé­szetünkben, az hatás szempontjából már­­ halott. És helyet kell itt kapni mindenkinek: a legprogresszívebb művészet zászlaját kell kitűzni az új múzeum homlokza­tára. Vagy ilyen legyen a Magyar Luxembourg, vagy semilyen!... Kár különben bele is fogni! — Kísérleti múzeumot, próbahelyiséget kell szervezni a Magyar Luxembourg­ból. Egyedül egy ilyen intézménynek van létjogosultsága. Csak ne gáncsolják el a szép terveket a min­denütt egyformán félősködő hivatalos ko­­miték. Hisszük, hogy a kultuszminisztérium vég­leges döntése előtt meghallgatja majd a mai művészet legkiválóbb képviselőit is, és­ nem folytatja majd olyan titokban tervezgetéseit, mint ahogyan­­ kezdte­ Sós Endre. ­ A „D. K. ÁRUKIHORDÓ AUTÓ GYORS—OLCSÓ-MEGBÍZHATÓ! VEZ­É­RKÉP­VISELŐ: ERDÉLYI ENDRE BUDAPEST, V. VÉCSEI UCCA 3. SZÁM. Váltóhitelt folyósítunk előnyös feltételek mellett ék­szerre, szőnyegre, autóra, zongorára és mindennemű árura. Elzálogosított árukat kiváltunk. — Bank- és Áruforgalmi Nádor utca 30. Telefon 108—8 A biztosító társaságok keresik a nem nosztrifikált hadikölcsöncímleteket A pénzügyminiszter rendelete lehetővé teszi nekik az utólagos nosztrifikálást A biztosító társaságok tudvalévően igen jelentékeny összegű hadikölcsönt jegyeztek a háború alatt és a díjtartalékok legna­­gyobb része a hadikölcsönök elértéktelene­dése következtében veszett el. A biztosító társaságok éppen erre való tekintettel tilta­koznak minden valorizáció ellen és legfel­jebb arra hajlandók, hogy hadikölcsönállo­­mányukat adják oda a közös alapba, a régi biztosítások likvidációja fejében. Hogy milyen formában történik meg a biztosítások valorizációja, erről a valorizá­ciós törvényjavaslat fog intézkedni. Hiteles közlés a javaslat erről a szakaszáról még nem­ jelent meg. Mindenesetre érdekes, hogy a biztosító társaságok az utóbbi időben élénken vásárolják a nem nosztritikált hadikölcsön-címleteket, amit beavatott tőzsdei körök azzal magya­ráznak, hogy egyes társaságoknak nincsen birtokukban az a hadikölcsönmennyiség, amit annak idején lejegyeztek. Ezek a tár­saságok most egészítették ki és ma is vásá­rolják a nem nosztrifikált címleteket, miután a pénzügyi kormány rendelete értelmében módjukban van nem nosztrifikált hadiköl­­csön-állományukat most felülbélyegeztetni A devizaforgalom felszabadítása előtt stagnál a valuták magánforgalma. Néhány nap óta észrevehető, hogy a valuták magán­­forgalma úgyszólván teljesen szünetel. Az eddig legforgalmasabb valutából, a dollárból is csak ritkábban akadnak üzletkötések. Úgy a vásárlás, mint az eladás tekintetében a leg­nagyobb tartózkodás észlelhető, amit annak tulajdonítanak, hogy az újabb hírek szerint már a legközelebbi napokban, tőzsdei verziók szerint november 15.-ig megtörténik a deviza­­forgalom felszabadítása. Felszabadítás után természetesen ismét hivatalos jegyzés tárgya lesz a valuta és deviza és legális úton adhat­ják el, vagy vásárolhatják a különböző valu­tákat és devizákat. Hogy a tőzsde tanácsa kü­lön emelvényről fogja-e ellenőriztetni a jegy­zéseket, illetve külön titkárt fog-e berendelni erre a célra a terembe, erről csak akkor fog­nak dönteni, ha meggyőződtek, hogy a de­vizaforgalom felszabadítása külsőségekben is kifejezésre jut-e a tőzsdén. Egyelőre nem számítanak arra, hogy a tőzsdén lényeges változást hozzon a felszabadítás, illetve a hi­vatalos jegyzés elrendelése. ötvenkétmilliárd veszett el a Lloydbanknál. A Lloydbank likvidációja most már gyorsabb lépésben halad előre. A lebonyolítás során meg­állapítást nyert, hogy ötvenkétmilliárd veszte­ség mutatkozott. A bank ügyeinek lebonyolítá­sát a Pesti Tőzsde jelentése szerint Herzog Ignác csoportja veszi át és már ez fogja a rész­vénycserét is lebonyolítani. Az ötvenkétmilliárd veszteség Herzog Ignácot és E­i­n­h­o­r­n Henrik amsterdami bankárt terheli. 11. oldal Az angol gazdasági válság enyhülése rövidesen kihat egész Európa gazdaságára A tőzsde egyik kiváló tagja, a Schulz és társa bankcég főnöke, Schulz Gyula írja ne­künk Londonból az alábbi érdekes sorokat: " A mul­t esztendőben a legnagyobb fi­nanszírozások a newyorki pénzpiacon ke­restek keresztülviteli lehetőségeket, ma már azonban a City saját belátása szerint válo­gathat ama számtalan propozíció között, amelyek a hosszú és rövidlejáratú kölcsö­nök lebonyolítása tekintetében előtte feksze­nek. Amíg azonban Franciaország, Belgium és Olaszország valutája nincsen stabilizálva, az angol ipar természetesen erősen szenved ez országok dumpingje által. Hogy ennek ele­jét vegyék, Anglia mindent elkövet, hogy az említett országok valutáját kölcsönök nyúj­tásával stabilizálja. Nem véletlen intézke­dése tehát a Citynek, hogy Belgium, amely­nek ipara lényeges konkurrenciát jelent az angol iparra nézve, a legközelebbi napok­ban nagy kölcsönt kap a Citytől. . . A szénprodukcióról és az export prob­lémájáról talán legérdekesebb annak a meg­említése, hogy 1925 első kilenc hónapjában 38,2 millió font értékben exportáltak szenet a tavalyi 55,8 millió fonttal szemben, ami a szénnél 17,6 milliós kiviteli csökkenést je­lent. A nyersvas és acél kivitele az 1924. évi 2,93 millió tonnáról 2,70-re esett, készáruk­ban, gépekben és alkatrészekben azonban a múlt évi 337.000 tonnáról 381.000 tonnára, gyapot és gyapotárukban 3.341 millió négy­zetjardról 3.359 millió négyzetjardra emel­kedett. A jelen pillanatban tehát az angol iparban lényeges haladás tapasztalható, fő­ként abban az irányban, hogy a nyerster­mékek helyett egyre több feldolgozott kész gyártmány kerül kivitelre. A szénexport csökkenését azzal magyarázzák, hogy az in-­­ternacionális iparnak pillanatnyilag keve­sebb angol szénre van szüksége. Ugyancsak kisebb a világ szükséglete a hajótornagóban is, ami viszont a hajózási ipar kedvezőtlen helyzetét vonta maga után. Ami pedig az angol pénzpiacot illeti, első­rangú és jövedelmező emissziók számára éppen úgy, mint a háború előtt, megint lesz pénz a londoni piacon és így talán nem ér­dektelen annak a megemlítése, hogy az an­gol vagyonnak befektetés számára rendelke­zésre álló hányada ebben az évben nagyobb, mint a háború előtti években volt. Bármilyen nagy áldozatokkal is volt egybekötve Angliá­nak az az elhatározása, hogy teljesen szabad aranyvalutára térjen vissza, az eredmények máris bizonyítják, hogy ez milyen hathatós eszközt jelent a brit gazdasági és pénzügyi fellendülés terén. Fergusson helyesen jelle­mezte tehát a szituációt, amikor kijelentette, hogy minden áldozatot elfogad egy teljesen szabad aranypiac helyreállítása érdekében, amelyet üvegbúra alatt kellene tartani. Mindez pedig azért bír nálunk is nagy jelen­tőséggel, mert az angol gazdasági válság enyhülése rövidesen kedvező kihatással lesz egész Európára és gazdaságára. k. Megint inog a zloty. Az utóbbi napokban megint hanyatlott a lengyel valuta. A zloty újabb hanyatlása igazolja, hogy a lengyel pénz stabilizációja nem sikerült és a pénzzel szemben a külföld az utóbbi időben nem vi­seltetik azzal a bizalommal, amely a stabili­záció érdekében szükséges volna. A lengyel kormány legutóbbi megszorító intézkedései­vel sem tudott megfelelő eredményeket el­érni és a külföld felfogása szerint nem csu­pán rendszabályok, hanem helyes gazdasági és pénzügyi politika tudná Lengyelország pénzügyi egyensúlyát biztosítani. A cseh kormány 1,2 millió koronát foglalt le a Frankfurti biztosító prágai fiókjánál. Mint ismeretes, a Frankfurti Biztosító égisze alatt néhány évvel ezelőtt Pozsonyban Ga­rancia Biztosító Rt. cég alatt biztosító intézet alakult, amely néhány hónappal ezelőtt ösz­­szeomlott és az alapító Frankfurti semmit sem tett, hogy a bukott intézet kötelezettsé­geit rendezze. A prágai kormány azonban nem hagyta annyiban a dolgot, hanem most intéz­kedett, hogy a Garancia ügyeinek rendezésére foglaljanak le 1,2 milliót a Frankfurti prágai fiókjánál. A prágai biztosítási hivatal eszkö­zölte ezt a lefoglalást és intézkedését azzal in­dokolta, hogy a Frankfurti vezetői egyúttal a Garancia igazgatóságában is helyet foglal­tak és megállapítást nyert, hogy a Garancia 1,2 millió cseh korona bankkövetelését a Frankfurti két igazgatója diszponálta el, ami­kor látták, hogy a társaságnál baj lesz. Sok felvidéki intézettől megvonták a betét­gyűjtés jogát. A cseh kormány a banktörvény 7. §-a alapján megállapította azoknak az inté­zeteknek a listáját, amelyek betétgyűjtésre jo­gosultak. A revízió során számos intézet van, amelyektől a kormány megvonta a betétgyűj­tés jogát és ezzel ezeknek az intézeteknek a lét­alapját rendítette meg. A törvény rendelkezése értelmében azok az intézetek, amelyektől a be­tétgyűjtést megvonták, kötelesek a betéteket visszafizetni, még­pedig abban az arányban, amint a kintlevőségek befolynak. A felvidéken a kormány intézkedése nagy elkeseredést kel­tett és most egy nagy bankegyesület alapítását tervezik, amely engedélyt kapna a pénzügymi­nisztériumtól a betéti üzlet kultiválására és te­vékenységét a pénzintézetek szövetsége fel­ügyelete alatt folytatná. Az alaptőkét a kény­szerfelszámolásra kerülő intézetek és a nagy­bankok adnák össze. Nagy valorizációs ankét a Tőzsde Klubban. A Tőzsde Klub, mint az Esti Kurír értesül, legközelebb kezdi meg nagyszabású, négy hétre tervezett valorizációs ankétját, amelyen a gazdasági élet minden ágazatának képviselői fognak felszólalni és fesztelenül mondhatják el erről a nagyjelentőségű kérdésről vélemé­nyüket. Csődönkívüli kényszeregyességek. A buda­pesti törvényszék Földiák Gyula (Dohány u. X.), Lusztig Simon (Baross u. 77.) bőrkereskedő, Moskovitz Adolf (Bethlen u. 10.), Anzenberger Nándor és Tóth Zoltán (Bem u. 32.) Hajba István (Szt. László út 39.) kocsmáros, Wellisch Károly (Rákóczi út 84.) konfekciókereskedő, Kesztenbaum Salamon (Király u. 23.) szabó, Kammerer József (Üllői út, kislakástelep) ke­reskedő, Salamon Ernő (Király u. 57.) divatáru cég, Freund Sándorné (Bíró u. 19.), Hajba Istvánné kocsmáros felesége, a szolnoki tör­vényszék Farkas István tiszasasi kereskedő, Deutsch Jakab jászberényi vőföskereskedő ellen a kényszeregyességi eljárást a mai napon meg­indította.

Next