Esti Kurir, 1925. november (3. évfolyam, 247-270. szám)

1925-11-14 / 258. szám

Szombat, 1925 november 14 BWMBBBBMMMBMBBBBasaHMBWHgMgWI UI 'IU ÜIWWIIMlMgaiMB ­ * Meghalt Gombaszögi Margit. Az Iza­bella téri színház akkor még erősen a kül­telken állt, a város kirándulásnak tekin­tette, ha kiment a Magyar Színházba. Ez a színház pedig akkor már az Aranylakoda­lom és a Gésák előadásaival szenzációs elő­adás-sorozatokat produkált. Három gyö­nyörű táncosnő. Gombaszögi Margit, Hében Anna és Haraszti Vilma jelentették minden előadáson a szenzációt. Menyecske kisasszo­nyok, Egy kés története, Garasos kisasszony, Barnett-lányok, Michel-lányok, Báránykák, New York szépe, A postásfiú, Egyiptom gyöngye, Libapásztor s ki tudná felsorolni mindazokat a forró estéket, amelyek felejt­hetetlenné teszik „Gombát“, a tüneményes szépségű, aranyos kedélyű, bravúros tánc­művésznőt. Táncolt, játszott, s lehetett előtte bárki nagy, még nagyobb primadonna sze­reppel, a darab sikere attól függött, hogy táncol-e benne Gombaszögi Margit, Hében Anna és Haraszti Vilma? A kilencvenes évek Budapestjének színházi történetéhez tartozik Gombaszögi Margit, aki még ma is fiatal, szép asszony volna, ha a sors könyörtelen­sége nem némítja el örökre. Igen fiatalon vonult vissza a színpadról, ahol alig néhány évet töltött, de így is korszakot jelentett. * Az Operaházban pénteken kerül színre ■a Traviata, amelyben először énekli a cím­szerepet Alpár Gitta. Germont gróf szere­pében a beteg Szemere Árpád helyett Pusz­­tay Sándor lép föl. * A Nemzeti Színház Herczeg-bemutatója. Kedd reggel óta árusítják a jegyeket a Nem­zeti Színház pénztárai Herczeg Ferenc új darabjának, A hídnak, előadására. Nagyon természetes, hogy a bemutató jegyei az első napon elkeltek. Éppen ezért a Nemzeti Színház igazgatósága, nemcsak mint szoká­sos az első három előadásra, hanem már most az első hét előadásaira árusítja a je­gyeket. * A Petőfi­ Színkör megnyitása. November ’17.-én nyílik meg a Szent László úton Buda­pest új munkásszínháza, a Petőfi Színkör. A megnyitó díszelőadás programja a következő: Nyitány, előadja a zenekar. Himnusz, énekli a társulat. A Petőfi Társaság nevében Sas Ede mond megnyitó beszédet, prológust sza­val Molnár Aranka, a Vígszínház művésznője. Ezután Barna József rendezésében a „Bánk bán“ második felvonása kerül színre, majd Vincze Zsigmond „Hamburgi menyasszony" című operettje Révész Vilmával, Dalmady Er­zsivel, Tarnay Leonával, Krémer Jenővel, Gábor Tiborral, Sajó Árpáddal, Nemes Gyu­lával, Rákos Leóval és Váradi Árpáddal a fő­szerepekben. Vasárnap három előadást tarta­nak: fél négykor a „Nagymama", három­negyed hatkor és este nyolc órakor pedig a „Hamburgi menyasszony" kerül színre. * Hangversenyek. Szekeres Ferenc orgona­­estélyén a művész tehetséges játéka nem érvé­nyesülhetett kellőképpen a Zeneakadémia el­rontott orgonáján. Bachot és modern műveket adott elő és a közönség többször zajosan meg­tapsolta. Sztáray-Stelczer Gizi néhány dalt adott elő orgona- és hegedűkísérettel. Ez a fiatal művésznő, ki gyönyörű hanganyaggal rendel­kezik, igen választékos, finom előadásával szo­katlan sikert aratott. Lányi Margit pedig biz­tos és tökéletes technikával, vagy képzettségre valló tudásával szolgált reá a közönség hálás tapsaira.­­ A Vigadóban ma este külföldi kör­útja előtt Dullien Kilóxi mutatta be azt az óriási haladást, melyet rövid művészi pályáján immár elért. Nagy képzettséggel, fiatalos tem­peramentummal, kiváló technikával kötötte le a közönség figyelmét. Műsorán Tartini, Rubin­­stein, Debussy és Moskowsky művei szerepel­tek és különösen az utóbbinak nagy felkészült­séget igénylő előadásával zajos sikert aratott. (Szt. Gy. dr.) (*) Leopoldine Konstantin, mint Stuart Mária kezdi meg vendégszereplését szombaton a Fővárosi Operettszínházban. Vasárnap és hétfőn is Schiller tragédiája kerül színre. Ked­den és csütörtökön a Zwillingsschwestert adják, szerdán és pénteken pedig a Váljunk el (Cyp­­rienne) szerepel a műsoron Leopoldine Kon­stantin és a bécsi Deutsches Volkstheater leg­kiválóbb tagjainak felléptével. (*) Ma, pénteken, a Vígszínházban a Színész­nő kerül színre. A Madonna péntekre kitűzött előadása Gombaszögi Frida családi gyásza miatt elmarad és helyette a Színésznő­t adják. A Madonna legközelebb­ vasárnap kerül színre. (*) Az Orlov utolsó esti előadását tartják meg pénteken a Fővárosi Operettszínházban. Vasárnap lesz az Orlov első délutáni előadása, mérsékelt helyárakkal. (*) Három utolsó esti néger előadás a Renais­­sance Színházban. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal teljes esti műsor. AZ Hüssy ! Szitár műsora fogalom! 2^. £&$g8iety m&eg&ár ii —ifin-----------r Péntek APPONYI ALBERT GRÓF, aki valamikor legbuzgóbb látogatója volt a pesti színházaknak, manapság ritkán szánja rá magát, hogy elmen­jen egy-egy színdarabba. Pedig valamikor nagy megnyugvást és örömet keltett a szín­háziak körében, ha az őszszakállú gróf úr meg­jelent, mert hiszen a színészek ilyenkor tud­ták, hogy nem hiábavalóan pa­rolják idejüket és főként a tehetségüket. A darab, amelyet Apponyi megnézett, megérdemelte a fáradsá­got. Mondom, szóval, Apponyi az utóbbi időkben nem igen szívesen látogatta a színházakat, annál nagyobb volt az öröm az utóbbi napok egyikén, amikor­ a gróf immáron legendássá vált alakja feltűnt a Belvárosi Színházban. Romain Rollandnak a „Szerelem és halál já­téka" című drámáját érte az a megtisztelő sze­rencse, hogy Apponyi meglátogatta. A dráma nagyon tetszett, legalább is erre vall az, hogy a gróf maga is beállott a tapsolók rendjébe és mosolyogva üdvözölte a dráma három vezető színészét, Simonyi Máriát, Gellért Lajost és Táray Ferencet, akik a színpad ragyogó lámpái­nak tüzében mélységes meghajlással köszönték meg az elismerést. Az előadás után Apponyi ezt mondotta : — örömmel jöttem ide, mert Romain Rol­­landhoz, a franciák nagy írójához békebeli kapcsok fűznek. Emlék a békéből — oda én mindig elmegyek . . . .* BÁRDOS ARTÚR meséli nekem, hogy lehet tán öt vagy hat esztendeje, egy szőke fiatal­ember állított be a Belvárosi Színház irodájá­ba. Beküldte névjegyét, amelyen ez állott: „Zágon István, okleveles kultúrmérnök." Miután abban az időben Bárdos sem vasutat, sem hidat nem akart építeni, mert ebbeli szük­ségletei teljesen el voltak látva, meglepődött a nemvárt látogatáson, amíg végre kiderült, hogy a szőke fiatalember a társszínház, az Andrássy úti Színház számára kuplét hozott. A kuplé jó volt, Bárdos elfogadta és arra kérte a mérnök urat, hogy dolgozzék továbbra is, sőt ha lehet, amennyiben összes vasúti töltései és hídjai elkészültek, írjon háromfelvonásos dara­bot is. Később már egyfelvonásos darabokat is ho­zott a fiatal szerző, de ekkor névjegyén már ez állott: „Zágon István az Andrássy úti Színház titkára." Igen sok szép siker kísérte pályáján, amikor egyszer, talán egy félesztendeje lehet, újból beállított Bárdoshoz, a Renaissance­ Színház igazgatójához. A névjegy, amelyet a szerző egyenesen a Bárdos-féle látogatásra nyomatott, imigyen szólott: „Zágon István okleveles kultúrmérnök és író." Az író­ címet már valóban megérdemelte, hi­szen hóna alatt ott szorongatta „Marika" című háromfelvonásos vígjátékát, amely a Renais­­sance Színház legközelebbi újdonsága lesz. — Látom, a hídépítést meg a vasúti pálya­­tervezést már abbahagyta mérnök úr? — szó­lott mosolyogva Bárdos dr. — Igen, direktor uram, — felelte Zágon — önre bíztam mind a kettőt. Annak a hídnak a tervezését is, amelyen én a mérnöki mesterség­ből átléptem az írói mesterségre, annak a pá­lyának a tervezését is, amelyen én talán siker­rel fogok haladni.* ZÁGON ISTVÁN, a „Marika" szerzője és Gaál Franciska, a „Marika" beszélgetnek a Renais­­sance­ Színház udvarán, közben persze az elma­radhatatlan cigaretta is ott parázslik kezükben. Az ügyelő csenget, be kell menni, eldobják hát a cigarettát. Zágon: Tapossa el Franciska, mert még felgyűl a színház. Gaál Franci: Igaza van. Leégni ráérünk a premieren is­­ . . .* A SZÍVEKNEK nincs jobb köszörűje a vilá­gon, mint a színpad, amely a színész lelkét, ér­zéseit valósággal borotvaélűre csiszolja. Elég egy szó, hogy a szemekben megálljon a könny, elég egy halk mondat, hogy kacagás hullámoz­zon a színpadon, a könny, a kacaj, így válto­gatják egymást. Ma délelőtt is csak úgy tombolt a vígság a Fővárosi Operettszínház színpadán, ahol Hal­­may Tibor a próbán huncutkás történeteket mesélt el, amikor egyszerre Vincze Zsigmond felemelte karmesteri pálcáját és az orcheszter rázendített Jacobi Viktor „Miami" című kerin­gő­j­ére. .. A keringő lágy melódiái szelíden hullámoz­tak az üres és sötét nézőtéren és egy pillanat alatt mindenkinek eszébe jutott a már föld po­rában nyugvó Jacobi Vici, mindenki jó barátja, mindenki hűséges cimborája. Az egész színpa­dot átöntötte a meghatottság, amikor egyszerre valahonnan hátul, a pihenő kulisszák közül előlépett az operett attrakciója, Miss Florence Palmer, a Parisien Grillben vendégszereplő „fekete csalogány" és meghatottságtól remegő hangon szólott: — Az embert a világon végigkísérik az emlé­kek. Amerikában kerek kétezerszer énekeltem: „On Miami Shore. Down on the shore of Miami Lit by the moon above. Missed by the waves that are sigling Wonderful stories of love ...." s amikor kétezredszer énekeltem a dalt, hatal­mas eleven pálmát küldött be nekem a szerző, Mr. Jacobi, akiről most hallom: magyar volt. Ismerem valamennyi darabját De nem tudnám megmondani, melyiknek volt nagyobb sikere, a „Rambler Rose“-nak-e, a „The half moon“-nak, vagy a „Love letter“-nek. Nehéz eldönteni, mert nálunk odahaza Amerikában mind a há­romról úgy beszélnek­, mint ahogy a világsiker­ről szoktak. A beszélgetés megszakad, mert előlép a pri­madonna, Petráss Sári, és énekelni kezdi a vi­lághírű keringőt, a Miami­t: „Mint brilliáns csoda ékszer csillog a víz felém, Halk csobogású zenével álmomat ott szövöm én......“ A színészekből álló közönség tapsol, vigyázz­­ban állanak a hegedűk, klarinétok, dobverők... a színpad áldoz a nagy magyar muzsikus em­lékének.A PENDLIZŐ SZÍNÉSZRŐL ugyebár már mél­­tóztatttoik hallani. A pendliző színész az, aki egy este két-három színházban is játszik. A pendliző színész után most találunk Pesten pendliző szerzőt is, aki ritkább, mint a fehér holló. Bródy István és Vajda László a pendlizők, akik­nek egyik darabjuk, a „Miami" a Fővárosi Ope­­rettszínházban, másik darabjuk, a „Leányálom" a Városi Színházban fog színrekerülni. A két szerző a modern technika nagyszerű vívmányá­val, autóval pendliznek a Tisza Kálmán tér és a Nagymező utca között. Az autót számukra Ro­­boz igazgató és Sebestyén igazgató együttesen biztosítják. — Ha a Fővárosi Operettszínházban nagyobb lesz a siker, a költséget behajtom Robozon, — mondja Sebestyén. — Ha a Városi Színházban nagyobb lesz a si­ker, a költségeket behajtom Sebestyénen, — mondja Roboz. A két szerző azonban biztos és nyugodt, ők tudják, hogy a siker egyforma nagy lesz mind a két színházban, így hát a költségek a sikerrel együtt egyformán térhetik majd a két direktort. * TETSZETT-E MÁR próbán lenni és ha igen, tetszett-e már látni a rendezőt, amint ideg­feszítő munkájában lót-fut, kiabál, veszekszik, idegeskedik. No most már, kérem, a Városi Színházban a munka idegességét tegnap délben még fokozta egy előre nem látott körülmény is. Egy kis le­­gyecske, hogy, hogy nem, betévedt a sötét néző­térre, nem hagyta a nagysikerűnek­ ígérkező „Leányálom" főrendezőjét, Sik Rezsőt békében és folyton ott röpködött, zümmögött, dongott a füle körül. Sik Rezsőnek csakúgy feszültek az idegei az izgalomtól, amíg azután Molnár Vera megnyugtatta: — Ne törődj a léggyel, Rezsőkém­, ő is Sík­ra szállt a sikerért. AZ UNGERLEIDER ANEKDOTAKINCS ismét megszaporodott eggyel. A Royal Orfeum új mű­sorára Tarján Vilmos igazgató leszerződtette Szőke Szakállt, aki egy eredeti és igazi Szőke­vígjátékkal lép majd az orfeum közönsége elé. A mókaság egy irodában játszódik le, ahol az alkalmazottak éppen nagy munkában vannak­. Az orfeumnak minden szerepre megvan a szí­nésze, csak éppen a könyvelő szerepére nem találtak alkalmast. Tarján azt az ajánlatot tette, hogy egy fiatal színészt szerződtetni kell. — Remélem, — mondta a takarékosságáról híres Ungerleider, — egy millióért kapok egy hónapra színészt. — Hogy gondol ilyet? — mondták’ neki. — Egy millióért nem jön el senki. — No, hallják az urak, — szólott méltatlan­kodva Ungerleider, — egy millióért esti mun­kára már igazi könyvelőt is kapok. Kardom István. 9. oldal Az „Engem szeress" 11 atrakciója 1. Földi Mihály kitűnő mulatságos vígjátéka. 2. Titkos Ilona Balázs Árpád muzsikájára tán­­­col és énekel. 3. Csortos Gyula mulató cigánya jelenete. 4. Titkos Ilona és Csortos csárdást táncol. 5. 7. Molnár Kállay­ kettőse. 6. Lalla Collins és Edna May új angol táncai. 7. Buda­pest legjobb jazz-bandje. 8. A legjobb budai schrammli. 9. Vörös Jancsi cigánybandája. 10. Katonazenekar. 11. Hali-zene a felvonási körökben. (Vörös Jancsi.). I Zágon István: Marika A Renaissance Színház csütörtöki premierje Zágon István, aki eddig főleg egyfelvonáso­­saival és tréfáival nevettette meg a közönséget, most egy újszerű és igen mulatságos háromfel­­vonásossal lép a közönség elé. A vígjáték, melynek I. felvonása egy hegytetőn, a másodig egy nagyúri falusi kastélyban, a harmadik Pest­­en játszódik, egy híres író és egy kis erdészi leány szerelmének történetével foglalkozik. Gaál Franciska, a színház vendégművésznőjei hálás alkalmat talál színészi skálájának csillogat­tatására. A rajongó író szerepét Somlay Art­­hur monumentalitása és finomsága varázsolja még mélyebbé és mulatságosabbá. Gázon Gyula játssza egy vidéki színtársulat fiatal hősszerel­­mesét, a darab többi főszerepeit: egy mindent­­tudó öreg inast, egy pesti úriasszonyt és egy gazdasági segédtisztet Makláry Zoltán, Papp­ Jolán és Hoyka Ferenc játsszák­. Rajtuk kívül: Zala Emmi,­­ Sándor Böske, Kerékgyártó Olga, Baboc­ay Erzsébet, Sármásy és Hajdú lépnek fel. M­­­i­d­i (*) Masa pénzt keres — vasárnap délután —* Csortos Gyula. Vasárnap délután harmincad­szor játssza a Magyar Színház Csortos Gyulát val Louis Verneuil végtelenül mulatságos víg­játékát a „Masa pénzt keres“-t, rendkívül­ mérsékelt helyárakkal. (*) Hétfőtől ismét a Nagyvilági lányok, a Renaissance Színház nagysikerű vígjátéka,­­* amely a néger vendégjáték miatt leszorult két hétre a színház műsoráról — kerül színre. Fő­szereplők: Somlay, Székely Lujza, Földényi, Harsányi, Vaszary Piroska, Bacsányi Roika, j GFI Efr­P I .................. " Rodolpho Valentíno nagy filmje, Monsieur Beaucaire premierje a Royal Apolló, Omnia és Corso mozgókép­­színházakban A francia történelem legszebb lapjait varáz­zsolta elénk Amerika egyik legnagyobb gyárá­nak ügyes kezű rendezője, a tegnapi bemutatón. Felelevenedett előttünk XV. Lajos, Napkelet ki­rály gáláns udvari élete, Versailles pompázó­ szökőkútjaival, ahol játszik a király a szoknyás miniszterével, a nagy királyi szeretővel, Francia­­ország hódító asszonyával, madame Pompá­dénál. Versailles felett boldogan süt a nap és a király udvarában vígság van, csak a szerelem­nek és az apró intrikáknak éltnek. Ebben a kert­ben bontakozik ki a többi udvari udvari flörtök­­től elütően egy mélységi, lángoló nagy szere­lem, melynek a fő­hőse Fülöp Chartres herceg, akit Rodolphe Valentina, az amerikai és euró­pai női szívek bálványa alakít. Szerepéből egy percre sem zökken ki és nemcsak férfias szép­ségével, hanem filmjátszó képességeivel is meg­kapja a nézőik szívét. Partnere a Henriette Bour­­gogne hercegnő szerepében Bebe Daniels, aki­­t szerelmes, gőgös királyi hercegnő alakját sok szívvel, sok temperatmtummal és történeti realiz­mussal játszotta meg. Erre a szerepalakítására büszke lehet Bebe Daniels, mert megmutatta, hogy nemcsak a sablonos amerikai misszeket tudja alakítani, hanem tragikus magaslatig is tud emelkedni. A többi szereplőket is, a legutolsó epizódfiguráig kitűnően választotta a rendezőt kitűntek ábrázoló tehetségükkel még Dennis Ké­nyon, Paulette Duval, Lowell Shenmon és Lois Wilson, akik szereplésükkel bizonyára világhírű filmsztárok lesznek. A Param­ount filmgyár pa­zar bőkezűséggel állította ki a darabok A ren­dező nemcsak korhűen, hanem művésziesen ren­dezte meg. A fotográfiák egyes jelenetekben olyanok, mint egy kiválóan híres francia fest­mény. Impressziónk, hogy ez egy tökéletes Pa­­ramount-filmattrakció. A darabhoz írt eredeti zene pompásan simul és a rokokó korba rin­gatja a lelkeket. A Royal Apollóban az eredeti zenét egy kibővített 30 tagú zenekar játssza. A filmet és stárjait a Royal Apolló, Omnia és Corso Mozi premierközönsége melegen szívébe zárta. A film feliratai Emnőd Tamás finom irodalmi és lírai stílusát dicséri. A műsort kiegészítette egy kacagtató burieszk. tff __ y. t. ­ Zola Nantasának premierje a Tivoliban Csütörtökön mutatta be a Tivoli a francia filmgyártás büszkeségét, Zola világhírű regé­nye, a Nantas nyomán készült 10 felvonásos drámát, a szezon első, igazi attrakcióját. Az oly, sok reklámmal hirdetett attrakciók után, ez valóban grandiózus film, amely egy szenzációs házassági dráma története. Nem tudjuk mit csodáljunk a filmben: a Comédie Francais műveinek, Lucienne Legrandnak és Charles Donatiennek elragadó játékát, a világhírű re­gény izgalmakban bővelkedő remek feldolgo­zását vagy a látványos jelenetek tömegét, me­lyek felvonásról-felvonásra fokozzák az izgal­mat. A műsor kiegészítője az Alaska c. kétfel­­vonásos amerikai dráma is nagy hatást ért el Estellc Taylorral és Thomas Meighannal.

Next