Esti Kurir, 1925. november (3. évfolyam, 247-270. szám)
1925-11-14 / 258. szám
Szombat, 1925 november 14 BWMBBBBMMMBMBBBBasaHMBWHgMgWI UI 'IU ÜIWWIIMlMgaiMB * Meghalt Gombaszögi Margit. Az Izabella téri színház akkor még erősen a kültelken állt, a város kirándulásnak tekintette, ha kiment a Magyar Színházba. Ez a színház pedig akkor már az Aranylakodalom és a Gésák előadásaival szenzációs előadás-sorozatokat produkált. Három gyönyörű táncosnő. Gombaszögi Margit, Hében Anna és Haraszti Vilma jelentették minden előadáson a szenzációt. Menyecske kisasszonyok, Egy kés története, Garasos kisasszony, Barnett-lányok, Michel-lányok, Báránykák, New York szépe, A postásfiú, Egyiptom gyöngye, Libapásztor s ki tudná felsorolni mindazokat a forró estéket, amelyek felejthetetlenné teszik „Gombát“, a tüneményes szépségű, aranyos kedélyű, bravúros táncművésznőt. Táncolt, játszott, s lehetett előtte bárki nagy, még nagyobb primadonna szereppel, a darab sikere attól függött, hogy táncol-e benne Gombaszögi Margit, Hében Anna és Haraszti Vilma? A kilencvenes évek Budapestjének színházi történetéhez tartozik Gombaszögi Margit, aki még ma is fiatal, szép asszony volna, ha a sors könyörtelensége nem némítja el örökre. Igen fiatalon vonult vissza a színpadról, ahol alig néhány évet töltött, de így is korszakot jelentett. * Az Operaházban pénteken kerül színre ■a Traviata, amelyben először énekli a címszerepet Alpár Gitta. Germont gróf szerepében a beteg Szemere Árpád helyett Pusztay Sándor lép föl. * A Nemzeti Színház Herczeg-bemutatója. Kedd reggel óta árusítják a jegyeket a Nemzeti Színház pénztárai Herczeg Ferenc új darabjának, A hídnak, előadására. Nagyon természetes, hogy a bemutató jegyei az első napon elkeltek. Éppen ezért a Nemzeti Színház igazgatósága, nemcsak mint szokásos az első három előadásra, hanem már most az első hét előadásaira árusítja a jegyeket. * A Petőfi Színkör megnyitása. November ’17.-én nyílik meg a Szent László úton Budapest új munkásszínháza, a Petőfi Színkör. A megnyitó díszelőadás programja a következő: Nyitány, előadja a zenekar. Himnusz, énekli a társulat. A Petőfi Társaság nevében Sas Ede mond megnyitó beszédet, prológust szaval Molnár Aranka, a Vígszínház művésznője. Ezután Barna József rendezésében a „Bánk bán“ második felvonása kerül színre, majd Vincze Zsigmond „Hamburgi menyasszony" című operettje Révész Vilmával, Dalmady Erzsivel, Tarnay Leonával, Krémer Jenővel, Gábor Tiborral, Sajó Árpáddal, Nemes Gyulával, Rákos Leóval és Váradi Árpáddal a főszerepekben. Vasárnap három előadást tartanak: fél négykor a „Nagymama", háromnegyed hatkor és este nyolc órakor pedig a „Hamburgi menyasszony" kerül színre. * Hangversenyek. Szekeres Ferenc orgonaestélyén a művész tehetséges játéka nem érvényesülhetett kellőképpen a Zeneakadémia elrontott orgonáján. Bachot és modern műveket adott elő és a közönség többször zajosan megtapsolta. Sztáray-Stelczer Gizi néhány dalt adott elő orgona- és hegedűkísérettel. Ez a fiatal művésznő, ki gyönyörű hanganyaggal rendelkezik, igen választékos, finom előadásával szokatlan sikert aratott. Lányi Margit pedig biztos és tökéletes technikával, vagy képzettségre valló tudásával szolgált reá a közönség hálás tapsaira. A Vigadóban ma este külföldi körútja előtt Dullien Kilóxi mutatta be azt az óriási haladást, melyet rövid művészi pályáján immár elért. Nagy képzettséggel, fiatalos temperamentummal, kiváló technikával kötötte le a közönség figyelmét. Műsorán Tartini, Rubinstein, Debussy és Moskowsky művei szerepeltek és különösen az utóbbinak nagy felkészültséget igénylő előadásával zajos sikert aratott. (Szt. Gy. dr.) (*) Leopoldine Konstantin, mint Stuart Mária kezdi meg vendégszereplését szombaton a Fővárosi Operettszínházban. Vasárnap és hétfőn is Schiller tragédiája kerül színre. Kedden és csütörtökön a Zwillingsschwestert adják, szerdán és pénteken pedig a Váljunk el (Cyprienne) szerepel a műsoron Leopoldine Konstantin és a bécsi Deutsches Volkstheater legkiválóbb tagjainak felléptével. (*) Ma, pénteken, a Vígszínházban a Színésznő kerül színre. A Madonna péntekre kitűzött előadása Gombaszögi Frida családi gyásza miatt elmarad és helyette a Színésznőt adják. A Madonna legközelebb vasárnap kerül színre. (*) Az Orlov utolsó esti előadását tartják meg pénteken a Fővárosi Operettszínházban. Vasárnap lesz az Orlov első délutáni előadása, mérsékelt helyárakkal. (*) Három utolsó esti néger előadás a Renaissance Színházban. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal teljes esti műsor. AZ Hüssy ! Szitár műsora fogalom! 2^. £&$g8iety m&eg&ár ii —ifin-----------r Péntek APPONYI ALBERT GRÓF, aki valamikor legbuzgóbb látogatója volt a pesti színházaknak, manapság ritkán szánja rá magát, hogy elmenjen egy-egy színdarabba. Pedig valamikor nagy megnyugvást és örömet keltett a színháziak körében, ha az őszszakállú gróf úr megjelent, mert hiszen a színészek ilyenkor tudták, hogy nem hiábavalóan parolják idejüket és főként a tehetségüket. A darab, amelyet Apponyi megnézett, megérdemelte a fáradságot. Mondom, szóval, Apponyi az utóbbi időkben nem igen szívesen látogatta a színházakat, annál nagyobb volt az öröm az utóbbi napok egyikén, amikor a gróf immáron legendássá vált alakja feltűnt a Belvárosi Színházban. Romain Rollandnak a „Szerelem és halál játéka" című drámáját érte az a megtisztelő szerencse, hogy Apponyi meglátogatta. A dráma nagyon tetszett, legalább is erre vall az, hogy a gróf maga is beállott a tapsolók rendjébe és mosolyogva üdvözölte a dráma három vezető színészét, Simonyi Máriát, Gellért Lajost és Táray Ferencet, akik a színpad ragyogó lámpáinak tüzében mélységes meghajlással köszönték meg az elismerést. Az előadás után Apponyi ezt mondotta : — örömmel jöttem ide, mert Romain Rollandhoz, a franciák nagy írójához békebeli kapcsok fűznek. Emlék a békéből — oda én mindig elmegyek . . . .* BÁRDOS ARTÚR meséli nekem, hogy lehet tán öt vagy hat esztendeje, egy szőke fiatalember állított be a Belvárosi Színház irodájába. Beküldte névjegyét, amelyen ez állott: „Zágon István, okleveles kultúrmérnök." Miután abban az időben Bárdos sem vasutat, sem hidat nem akart építeni, mert ebbeli szükségletei teljesen el voltak látva, meglepődött a nemvárt látogatáson, amíg végre kiderült, hogy a szőke fiatalember a társszínház, az Andrássy úti Színház számára kuplét hozott. A kuplé jó volt, Bárdos elfogadta és arra kérte a mérnök urat, hogy dolgozzék továbbra is, sőt ha lehet, amennyiben összes vasúti töltései és hídjai elkészültek, írjon háromfelvonásos darabot is. Később már egyfelvonásos darabokat is hozott a fiatal szerző, de ekkor névjegyén már ez állott: „Zágon István az Andrássy úti Színház titkára." Igen sok szép siker kísérte pályáján, amikor egyszer, talán egy félesztendeje lehet, újból beállított Bárdoshoz, a Renaissance Színház igazgatójához. A névjegy, amelyet a szerző egyenesen a Bárdos-féle látogatásra nyomatott, imigyen szólott: „Zágon István okleveles kultúrmérnök és író." Az író címet már valóban megérdemelte, hiszen hóna alatt ott szorongatta „Marika" című háromfelvonásos vígjátékát, amely a Renaissance Színház legközelebbi újdonsága lesz. — Látom, a hídépítést meg a vasúti pályatervezést már abbahagyta mérnök úr? — szólott mosolyogva Bárdos dr. — Igen, direktor uram, — felelte Zágon — önre bíztam mind a kettőt. Annak a hídnak a tervezését is, amelyen én a mérnöki mesterségből átléptem az írói mesterségre, annak a pályának a tervezését is, amelyen én talán sikerrel fogok haladni.* ZÁGON ISTVÁN, a „Marika" szerzője és Gaál Franciska, a „Marika" beszélgetnek a Renaissance Színház udvarán, közben persze az elmaradhatatlan cigaretta is ott parázslik kezükben. Az ügyelő csenget, be kell menni, eldobják hát a cigarettát. Zágon: Tapossa el Franciska, mert még felgyűl a színház. Gaál Franci: Igaza van. Leégni ráérünk a premieren is . . .* A SZÍVEKNEK nincs jobb köszörűje a világon, mint a színpad, amely a színész lelkét, érzéseit valósággal borotvaélűre csiszolja. Elég egy szó, hogy a szemekben megálljon a könny, elég egy halk mondat, hogy kacagás hullámozzon a színpadon, a könny, a kacaj, így váltogatják egymást. Ma délelőtt is csak úgy tombolt a vígság a Fővárosi Operettszínház színpadán, ahol Halmay Tibor a próbán huncutkás történeteket mesélt el, amikor egyszerre Vincze Zsigmond felemelte karmesteri pálcáját és az orcheszter rázendített Jacobi Viktor „Miami" című keringőjére. .. A keringő lágy melódiái szelíden hullámoztak az üres és sötét nézőtéren és egy pillanat alatt mindenkinek eszébe jutott a már föld porában nyugvó Jacobi Vici, mindenki jó barátja, mindenki hűséges cimborája. Az egész színpadot átöntötte a meghatottság, amikor egyszerre valahonnan hátul, a pihenő kulisszák közül előlépett az operett attrakciója, Miss Florence Palmer, a Parisien Grillben vendégszereplő „fekete csalogány" és meghatottságtól remegő hangon szólott: — Az embert a világon végigkísérik az emlékek. Amerikában kerek kétezerszer énekeltem: „On Miami Shore. Down on the shore of Miami Lit by the moon above. Missed by the waves that are sigling Wonderful stories of love ...." s amikor kétezredszer énekeltem a dalt, hatalmas eleven pálmát küldött be nekem a szerző, Mr. Jacobi, akiről most hallom: magyar volt. Ismerem valamennyi darabját De nem tudnám megmondani, melyiknek volt nagyobb sikere, a „Rambler Rose“-nak-e, a „The half moon“-nak, vagy a „Love letter“-nek. Nehéz eldönteni, mert nálunk odahaza Amerikában mind a háromról úgy beszélnek, mint ahogy a világsikerről szoktak. A beszélgetés megszakad, mert előlép a primadonna, Petráss Sári, és énekelni kezdi a világhírű keringőt, a Miamit: „Mint brilliáns csoda ékszer csillog a víz felém, Halk csobogású zenével álmomat ott szövöm én......“ A színészekből álló közönség tapsol, vigyázzban állanak a hegedűk, klarinétok, dobverők... a színpad áldoz a nagy magyar muzsikus emlékének.A PENDLIZŐ SZÍNÉSZRŐL ugyebár már méltóztatttoik hallani. A pendliző színész az, aki egy este két-három színházban is játszik. A pendliző színész után most találunk Pesten pendliző szerzőt is, aki ritkább, mint a fehér holló. Bródy István és Vajda László a pendlizők, akiknek egyik darabjuk, a „Miami" a Fővárosi Operettszínházban, másik darabjuk, a „Leányálom" a Városi Színházban fog színrekerülni. A két szerző a modern technika nagyszerű vívmányával, autóval pendliznek a Tisza Kálmán tér és a Nagymező utca között. Az autót számukra Roboz igazgató és Sebestyén igazgató együttesen biztosítják. — Ha a Fővárosi Operettszínházban nagyobb lesz a siker, a költséget behajtom Robozon, — mondja Sebestyén. — Ha a Városi Színházban nagyobb lesz a siker, a költségeket behajtom Sebestyénen, — mondja Roboz. A két szerző azonban biztos és nyugodt, ők tudják, hogy a siker egyforma nagy lesz mind a két színházban, így hát a költségek a sikerrel együtt egyformán térhetik majd a két direktort. * TETSZETT-E MÁR próbán lenni és ha igen, tetszett-e már látni a rendezőt, amint idegfeszítő munkájában lót-fut, kiabál, veszekszik, idegeskedik. No most már, kérem, a Városi Színházban a munka idegességét tegnap délben még fokozta egy előre nem látott körülmény is. Egy kis legyecske, hogy, hogy nem, betévedt a sötét nézőtérre, nem hagyta a nagysikerűnek ígérkező „Leányálom" főrendezőjét, Sik Rezsőt békében és folyton ott röpködött, zümmögött, dongott a füle körül. Sik Rezsőnek csakúgy feszültek az idegei az izgalomtól, amíg azután Molnár Vera megnyugtatta: — Ne törődj a léggyel, Rezsőkém, ő is Síkra szállt a sikerért. AZ UNGERLEIDER ANEKDOTAKINCS ismét megszaporodott eggyel. A Royal Orfeum új műsorára Tarján Vilmos igazgató leszerződtette Szőke Szakállt, aki egy eredeti és igazi Szőkevígjátékkal lép majd az orfeum közönsége elé. A mókaság egy irodában játszódik le, ahol az alkalmazottak éppen nagy munkában vannak. Az orfeumnak minden szerepre megvan a színésze, csak éppen a könyvelő szerepére nem találtak alkalmast. Tarján azt az ajánlatot tette, hogy egy fiatal színészt szerződtetni kell. — Remélem, — mondta a takarékosságáról híres Ungerleider, — egy millióért kapok egy hónapra színészt. — Hogy gondol ilyet? — mondták’ neki. — Egy millióért nem jön el senki. — No, hallják az urak, — szólott méltatlankodva Ungerleider, — egy millióért esti munkára már igazi könyvelőt is kapok. Kardom István. 9. oldal Az „Engem szeress" 11 atrakciója 1. Földi Mihály kitűnő mulatságos vígjátéka. 2. Titkos Ilona Balázs Árpád muzsikájára táncol és énekel. 3. Csortos Gyula mulató cigánya jelenete. 4. Titkos Ilona és Csortos csárdást táncol. 5. 7. Molnár Kállay kettőse. 6. Lalla Collins és Edna May új angol táncai. 7. Budapest legjobb jazz-bandje. 8. A legjobb budai schrammli. 9. Vörös Jancsi cigánybandája. 10. Katonazenekar. 11. Hali-zene a felvonási körökben. (Vörös Jancsi.). I Zágon István: Marika A Renaissance Színház csütörtöki premierje Zágon István, aki eddig főleg egyfelvonásosaival és tréfáival nevettette meg a közönséget, most egy újszerű és igen mulatságos háromfelvonásossal lép a közönség elé. A vígjáték, melynek I. felvonása egy hegytetőn, a másodig egy nagyúri falusi kastélyban, a harmadik Pesten játszódik, egy híres író és egy kis erdészi leány szerelmének történetével foglalkozik. Gaál Franciska, a színház vendégművésznőjei hálás alkalmat talál színészi skálájának csillogattatására. A rajongó író szerepét Somlay Arthur monumentalitása és finomsága varázsolja még mélyebbé és mulatságosabbá. Gázon Gyula játssza egy vidéki színtársulat fiatal hősszerelmesét, a darab többi főszerepeit: egy mindenttudó öreg inast, egy pesti úriasszonyt és egy gazdasági segédtisztet Makláry Zoltán, Papp Jolán és Hoyka Ferenc játsszák. Rajtuk kívül: Zala Emmi, Sándor Böske, Kerékgyártó Olga, Babocay Erzsébet, Sármásy és Hajdú lépnek fel. Midi (*) Masa pénzt keres — vasárnap délután —* Csortos Gyula. Vasárnap délután harmincadszor játssza a Magyar Színház Csortos Gyulát val Louis Verneuil végtelenül mulatságos vígjátékát a „Masa pénzt keres“-t, rendkívül mérsékelt helyárakkal. (*) Hétfőtől ismét a Nagyvilági lányok, a Renaissance Színház nagysikerű vígjátéka,* amely a néger vendégjáték miatt leszorult két hétre a színház műsoráról — kerül színre. Főszereplők: Somlay, Székely Lujza, Földényi, Harsányi, Vaszary Piroska, Bacsányi Roika, j GFI EfrP I .................. " Rodolpho Valentíno nagy filmje, Monsieur Beaucaire premierje a Royal Apolló, Omnia és Corso mozgóképszínházakban A francia történelem legszebb lapjait varázzsolta elénk Amerika egyik legnagyobb gyárának ügyes kezű rendezője, a tegnapi bemutatón. Felelevenedett előttünk XV. Lajos, Napkelet király gáláns udvari élete, Versailles pompázó szökőkútjaival, ahol játszik a király a szoknyás miniszterével, a nagy királyi szeretővel, Franciaország hódító asszonyával, madame Pompádénál. Versailles felett boldogan süt a nap és a király udvarában vígság van, csak a szerelemnek és az apró intrikáknak éltnek. Ebben a kertben bontakozik ki a többi udvari udvari flörtöktől elütően egy mélységi, lángoló nagy szerelem, melynek a főhőse Fülöp Chartres herceg, akit Rodolphe Valentina, az amerikai és európai női szívek bálványa alakít. Szerepéből egy percre sem zökken ki és nemcsak férfias szépségével, hanem filmjátszó képességeivel is megkapja a nézőik szívét. Partnere a Henriette Bourgogne hercegnő szerepében Bebe Daniels, akit szerelmes, gőgös királyi hercegnő alakját sok szívvel, sok temperatmtummal és történeti realizmussal játszotta meg. Erre a szerepalakítására büszke lehet Bebe Daniels, mert megmutatta, hogy nemcsak a sablonos amerikai misszeket tudja alakítani, hanem tragikus magaslatig is tud emelkedni. A többi szereplőket is, a legutolsó epizódfiguráig kitűnően választotta a rendezőt kitűntek ábrázoló tehetségükkel még Dennis Kényon, Paulette Duval, Lowell Shenmon és Lois Wilson, akik szereplésükkel bizonyára világhírű filmsztárok lesznek. A Paramount filmgyár pazar bőkezűséggel állította ki a darabok A rendező nemcsak korhűen, hanem művésziesen rendezte meg. A fotográfiák egyes jelenetekben olyanok, mint egy kiválóan híres francia festmény. Impressziónk, hogy ez egy tökéletes Paramount-filmattrakció. A darabhoz írt eredeti zene pompásan simul és a rokokó korba ringatja a lelkeket. A Royal Apollóban az eredeti zenét egy kibővített 30 tagú zenekar játssza. A filmet és stárjait a Royal Apolló, Omnia és Corso Mozi premierközönsége melegen szívébe zárta. A film feliratai Emnőd Tamás finom irodalmi és lírai stílusát dicséri. A műsort kiegészítette egy kacagtató burieszk. tff __ y. t. Zola Nantasának premierje a Tivoliban Csütörtökön mutatta be a Tivoli a francia filmgyártás büszkeségét, Zola világhírű regénye, a Nantas nyomán készült 10 felvonásos drámát, a szezon első, igazi attrakcióját. Az oly, sok reklámmal hirdetett attrakciók után, ez valóban grandiózus film, amely egy szenzációs házassági dráma története. Nem tudjuk mit csodáljunk a filmben: a Comédie Francais műveinek, Lucienne Legrandnak és Charles Donatiennek elragadó játékát, a világhírű regény izgalmakban bővelkedő remek feldolgozását vagy a látványos jelenetek tömegét, melyek felvonásról-felvonásra fokozzák az izgalmat. A műsor kiegészítője az Alaska c. kétfelvonásos amerikai dráma is nagy hatást ért el Estellc Taylorral és Thomas Meighannal.