Esti Kurir, 1925. december (3. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-16 / 284. szám
Szerda, 1925 december 16 Szatmári Tibor zongoraestje Kérlek: ha eddig nem ismerted volna, jegyezd meg Szatmári Tibor nevét, akkor is, ha történetesen nem érdeklődéi a hangok csodálatos, földöntúli birodalma iránt. Az újságokból úgyis annyi név ragaszkodik agyadba, annyi stréber, sarlatán, reklámbogár, nonvaleur neve, hogy nem árt, ha az önadminisztráció lángelméi mellett oly művészekről is tudsz, akik nem a szóbeszéd s a reklám, hanem a bensőséges élet, a munka és a művészi cselekvés emberei, akik miatt nem kell pirulnia a magyar kultúrának, ha külföldön vagy, ha idegenek elött képviselik „szellemi fölényünket". Sokan vannak, akik csak a saját hazájukban próféták. Szatmári Tibor ama kevesek közé tartozik, akik ez ország határain túl is megmaradnak különb embernek, sőt gyanakszunk rá, hogy ha átlépi e határokat, a megbecsülés külső jeleiben megnövekednek. Mi teszi őt különb emberré? Ösztöneinek mélysége, érzéseinek gazdagsága, lényének magasabb értelemben vett becsületessége, őszintesége, tisztasága, törekvéseinek magasrendűsége. És az a körülmény, hogy ami benne forr, izzik, lángol, ami lelkesíti, azt ki tudja fejezni, zongorázással tudja kifejezni, mert Szatmári Tibor zongoraművész. Ha a zongorázás három legnagyobb élő magyar mesterének nevét kérdezi tőlünk valaki, egészen bizonyos, hogy a három között fel fogjuk említeni Szatmári Tibort is. A lassan, de biztosan fejlődő nagy tehetségek közé tartozik. Nem rakéta, nem „üstökös", született muzsikus, ami azt jelenti, hogy otthon érzi magát a hangpaloták délibáb világában, hogy oda, ebbe az irreális világba vágyik ebből a gyönyörű valóságból. Vérbeli zongorázó, más szóval: olan zenész, aki legkönynyebben a zongora segítségével fejezi ki magát, igazi anyanyelvének a zongorát érzi, a zongorahang érdekli, foglalkoztatja, izgatja képzelmét. Hogyan beszél ezen a nyelven? Érdekesen, félreismerhetetlen egyéni ízzel és zamattal. Tömören. Férfiasan, sallangtalanul, színesen. A hangját nagyon könnyen megkülönböztethetjük másokétól. És szeretjük. Mert igaz és őszinte ez a hang, mert a lélek mélyéről jön s mert oly emberé, akit néha maga Schumann, sőt Bach szelleme sem tart méltatlannak arra, hogy őt megszállja. Ihletett hang ez, költő hangja: Fodor Gyula. 15 A Zenebohócok szereposztása. Zilahi Lajos új darabja, a „Zenebohócok", amelyet pénteken mutat be a Nemzeti Színház, Odrig Árpád rendezésében a következő szereposztással kerülszínre : / Angyal : Rózsahegyi Kálmán ; Angyalim : S. Fái] Szeréna ; Fruzsina: Bajor Gizi ; Madár úr : Forgács Antal ; Pehely úr : Sugár Károly ; Borbála : Kiss Irén ; Blekner : Náday Béla ; Halben : Odry Árpád ; I. ügyelő : Fehér Gyula ; II. ügyelő : Tábori Imre; Elvira: Gömöny Vilma; Virágárus leány: Vándory Margit; Szolga : Fehér Ö. L. * Az Elsevir huszonötödször. Szerdán este huszonötödször játsszák már a Kamaraszínházban Hevesi Sándornak nagysikerű vígjátékát, az Elsevir-t. A darab, amelynek eddigi előadásain a közönségnek állandó nagy érdeklődése igazolta a bemutatónak nagy sikerét, a szerdai jubiláris előadáson kívül a heti műsoron még pénteken és a következő kedden kerül színre. KIRÁLY SZÍNHÁZ Szombaton 1 25-ödször* ! Alexandra I a legjobb és legszebb | | operett | a legjobb! Kellemetlen m Egyediül készítő: ^ íze, szaga nincsen, nagy a «, _ _, _ Bj vitamin-tartalma es táp- 0 f] I Tfl N H I»1 St 8 er.je. Könnyen emészthető jf II K. I n II ukLn aj gyermekek,valamint lel-QLn gyógyszereim-8 nőttek szívesen veszik be. Bpest, Szabadság tér » 11›B|››BiKg^WliWiWWritMllMWillWilKWraM8Btt^ Kedd A SZERELMES SZIVÜ Tóni néni históriáját, az Antónia berlini előadását estéről ettére megnézte egy frakkos, fehérkesztyűs úr, akinek ingplasztronjából a brilliáns gombok úgy szórták tüzüket, mint a színház nagy csillárja, amelyet a német takarékoskodás a háború óta nem enged meggyujtani. A frakkos úr, egy kis német fejedelemség ura-parancsolója és ex-fejedelne, napról napra ellátogatott a színházba és a három felvonáson keresztül le sem vette tekintetét Antónia aszszonyról, aki egy forró fehelletű éjszakán otthagyja házát, kertjét, urát és mindenét és beszökik a nagy város zengő muzsikájába, amelynek árjából valamikor kiindult. A nagyherceg úr álmodozva és maga elé merengve ült a bársonyos zsöllyeregiment első sorában és bizonyára odaadta volna a kis fejedelemség soksok kincsét, ha csak egyetlen egy előadáson is szerepet cserélhetett volna Kovácsy méltóságos úrral, aki iránt tudvalévően újból lángragyullad Antónia szíve. Mondotta is Fedik Sári tegnap Zátony Kálmánnak, a Theresina Napóleonjának : — Meglátom, milyen leszel te, pesti Napóleon, akiért én egy igazi, vérbeli uralkodót hagytam Berlinben.* A RENAISSANCE-SZÍNHÁZBAN hallottam: Bárdos Artúrnak két lánya van : Mária, meg Marika. S a két lány közül — hát nem érdekes ez ? — a fiatalabb a Mária s a Marika az öregebb.* AMIÓTA A MAGYAR SZÍNHÁZ legközelebbi újdonságának, a Mienk az éjszaká-nak íves plakátjai megjelentek az utcán, Gábor Dezső, a színház derék titkára, egyebet sem csinál, mint azokra a levelekre válaszol, amelyek valósággal tömegesen érkeznek a színházhoz. A leveleket pesti autókereskedők küldik, akik a plakátról megtudták, hogy a Mienk az éjszaka egyik felvonása autószalonban játszódik le. Az autósok a színpadi használatra ingyen autókat és egyéb kellékeket ajánlottak fel arra az esetre, ha az ő autószalonjukat varázsolják a színpadra. A színház titkára a szíves figyelmet hálásan megköszöni, egyúttal azonban visszautasítja az ajánlatot azzal, hogy a Mienk az éjszaka autószalonja Titkos Ilona garázsát fogja ábrázolni, amely tudvalévően úgy van berendezve, mint egy szalon és abban két autó várakozik állandó készenlétben az utazásra. „Ha ellenben az urak mindenáron szívességet akarnak tenni" — írja Gábor, — „méltóztassanak akkor saját céljaikra a Tilkos Ilona autószalonját rekopirozni". * EGY SZÍNÉSZTŐL HALLOTTAM . — Tegnap este színházban voltam és képzeld csak, a színpadon egy-két színész, a nézőtéren néhány száz ember — nem volt a helyén. AZ MTK VASÁRNAPI veresége szörnyen elbúsította a pesti MTK-istákat, főként pedig Salamon Bélát, aki, mint ismeretes, törhetetlen híve a kék-fehér színekben játszó MTK-nak. Pesten mindenki ismeri Salamonnak ezt a rettenthetetlen klubhűségét és ezért jó néhányan a klubból vasárnap este elmentek a Terézkörúti Színpad előadására, hogy megnézzék, milyen a hangulata a „megvert" Salamonnak. Másnap azután kérdezgették a klubtársak : — Nos, hogy játszott Salamon ? — Hogy játszott? Ha ti úgy játszottatok volna, biztos, nem vertek volna meg benneteket ?* A MÁTYÁS KIRÁLY HÁZASÍT című kis darabot, amely tudvalévően az Andrássy úti Színház új műsorának egyik kiemelkedő száma, érdekes körülmények között írta Bródy Sándor, a halhatatlan emlékű magyar író. Kolozsvárott EMKE-bált tartottak, amely tudvalévően az ország egyik legragyogóbb bálja volt, ahol találkozót adtak egymásnak az erdélyi meg a magyarországi főurak, nemesek. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület báljára a pesti lapok is küldöttek tudósítókat, akik azonban nemcsak báli tudósítók voltak, hanem egyszersmind politiusok is, mert hiszen a bálban Strauss úr szelíd melódiájú keringőinek árjában a legéletbevágóbb politikai nyilatkozatok is elhangzottak. Az egyik pesti újság fiatal, alig húszesztendős munkatársának adott megbízást az erdélyi utazásra. A szépfejű hírlapíró magára öltötte frakkját, felleghajtóját, elutazoit Kolozsvárra, megjelent a bálban, tudósította lapját és ettől kezdve három éven keresztül szakadatlanul Kolozsvárott maradt egy szál frakkban, meg egy felleghajtóban. A hírlapíró neve volt: Bródy Sándor. Itt készült a Mátyás király házasít, amely azután felkerült Budapestre, ahol további sorsa már ismeretes. A PAPAGÁJBÓL, tudvalévően kabaré lett, mégpedig nagyszerű, nívós műsorú kabaré, Fritz Ödön igazgatása alatt. A kis társulat egyelőre még konzorcionális alapon működik, vagyis a bevételt az előadás után elosztják egymás közt a színészek. Néhány ismertebb nevű színésznek van csak fix fizetése és így természetesen a színészek mindent elkövetnek, hogy minél többet, minél szebbet, minél jobbat nyújtsanak, mert hiszen elsősorban is az ő érdekük, hogy a közönség beszökjék a kabaré helyiségébe. A minap a pénzosztás alkalmával valaki megkérdezte Radó Sándort, a kabaréműsor egyik szereplőjét. — Hát Sándorkám, megkaptad már a fellépti díjadat? — A filét, amennyit tulajdonképen érek, már megkaptam, — felelte Radó, — ami még rám esik a bevételből, az már tiszta haszon. * A Budapesti Mozart Egyesület ma tartoba ■harmadik zenés délutánját. Műsoron volt Beethoven Nocturnéja zongorára és brácsára és Beethoven C-moll zongoratriója. Előbbit Augenfeld Magda és Hoffmanni László, a triót pedig Bognár Sári, Mikulay Gusztáv és László Tibor adták elő. Játékukban hatásosan érvényesült a Beethoven művek minden szépsége. A két kamaraszám között a kiváló tehetségű M. Noszti Elza operaénekesnő Mozart Constanza áriáját, a „Szöktetés a szerályból" énekelte, előkelő nemes művészettel. A nagy tetszést egy Schubert-mű eléneklésével honorálta. " * A Színészegyesület iskolájának vizsgaelőadása. Az Országos Színészegyesület iskolája most tartotta az idén első növendékvizsga előadását, amelyek a Masamódot mutatták be. A nagy felkészültségre és alapos tanullságra valló együttesből Kemény Erzsébet vált ki, aki lehetséges színésznőnek bizonyult. * A D. K. E. a sümegi művésztelepért. December 19.-én, szombaton este *A7 órakor nagy hangversenyt rendez a Dunántúli Közművelődési Egyesület a Zeneakadémiában a Sümegen felállítandó művésztelep javára. A közreműködők Reth Gabriella, Szalay Ilona, Robitsek Gyuláné, Laurisin Lajos dr., Vass Klára operaénekesnő, Dinnyés Juliska, Pajor Ödön, Szántó Jenő hegedűművész és Dienzl Oszkár zongoraművész. Cagt ra o Mulató . (Casino de Paris) Kévay acea 18. Teletón: 116 84 Ma kedden záróra reggel 5 órakor ^Belépődíj nincs! MARIA Lengyel Menyhért 3 felvonásos színműve Pénteken először a Belvárosi Színházban Ottó ...... Kürti József Mária ..... Simonyi Mária Jolán . . . . . Mészáros Giza Ernő Baló Elemér Kelemen .... Harsányi Rezső Dada ..... Vágóné Margit Pirkó ..... Székely Gabi Szobalány . . . Máltás Erzsébet Liftes.Erődi Jenő Rendező: Lengyel Menyhért. Díszlettervező : Márkus László.I Kistemaekers: Miénk az éjszaka A Magyar Színház karácsonyi bemutatója Szerdán december 23.-án mutatja be a Magyar Színház karácsonyi premierként Henry Kistemaekers „Miénk az éjszaka" című színművét, amely az idei párizsi szezonnak leghangosabb színházi sikere volt. Miénk az éjszaka — a legérdekesebb irodalom, a legjobb, a legigazibb, a legmodernebb színház. Egy ízig-vérig modern, szerelmi romantika, perzselő atmoszféráját viszi Kistemaekers színpadra ebben a darabban, amely külsőségeiben is művészi tükre a mai nagyvárosi életnek. A darabban szerepel: rádió, a rivierai élet, egy autószalon és maga a hősnő, akit Titkos Ilona személyesít, ragyogóan megrajzolt típusa a mai modern önálló pénzkereső nőnek. Titkos, Csortos, Törzs illusztris triója vezeti a nagyszerű együttest, amelynek élén Gombaszögi Ella, Sirhon Mária, Tassy Mária, Z. Molnár, Tarnay, Dénes, Rubinyi, Vágó, Rétheg járulnak. Jegyek már válthatók. (*) Az Andrássy úti Színház új műsorának nagy szenzációja, Török Rezső : Szárazság című ragyogó falusi története, melyben Sajbukát Ilona és Bársony István nyújtanak klasszikus alakítást. Kívülük Fekete Pál ! Sándor Böske aratnak nagy sikert. 11. oldal Hat szerep keres egy szerzőt Bemutató a Vígszínházban Világhírű színdarab bemutatója lesz december 23-án, szerdán a Vígszínházban. Az utolsó pár esztendő legtöbbet emlegetett és legsűrűbben játszott színdarabja ez, Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt (Lei personaggi in cerca d’autore) című munkája, amely tulajdonképpen megalapította szerzője hírét. Ötszáznál több nagy színpadon adták elő ezt a rendkívül mulatságos, izgalmas, újszerű színdarabot, amely Pirandello minden más darabéjánál hasonlíthatatlanul nagyobb sikert aratott. A cselekmény színhelye egy színház színpada, nappal, amikor a színtársulat éppen próbál. Hat gyászruhás alak zavarja meg ezt a próbát, elmondják, hogy ők egy félbehagyott polgári dráma szereplői és szerzőt keresnek, aki történetüket befejezte. Legutóbb Reinhardt berlini színházában adták elő rendkívüli sikerrel Pirandello színjátékát, több mint egy éve volt a premierje és még most is játsszák. Reinhardt, a szerző intencióinak tiszteletbentartásával nagyszerűen átdolgozta a munkát és ezt az átdolgozást sikerült a Vígszínháznak megszereznie. Parádés szereposztással adja elő a Vígszínház az újdonságot. Góth Sándor játssza a színtársulat igazgatóját, aki szerző híjján vállalkozik a hat szerep történetének befejezésére. Gombaszögi Frida a mostohalány szerepében a darab legművészibb, legérdekesebb és legújszerűbb alakjának ad életet. Az anya alakjában Góthné Kertész Ella tragikus ereje fog érvényesülni. Az apát, aki a szerző legszebb gondolatainak megszólaltatója, Lukács Pál személyesíti. Litkey Irén a groteszk Madama Pace-t, Béla Miklós a megátalkodott fiút, továbbá két gyermekszereplő, a kis Gajáry Klári és Takács László játssza a két kisgyermeket. A valóságos színtársulat szereplői elragadóan mulatságos, részben parodisztikus jellegű feladathoz jutottak. Gazsi Mariska áll a nők élén Lázár Máriával és Kende Paulával, a kedvesen megrajzolt első színészt pedig Rajnai Gábor adja, a másodikat Sarkadi Aladár. Az egyes színészek derűs alakjaiban Szerémy Zoltán, Pártos Gusztáv, Berczy Géza játszanak. Ugyancsak a színtársulat tagjai: Orsolya Erzsi, Kőrösy Angéla, Dózsa István és Nádassy József. Az előadás vidámságát és humorát képviselik még Mály Gerő, mint a színtársulat ügyelője, Bárdi T Ödön, mint kellékes, Gárdonyi Lajos, mint súgó és szerepel a technikai személyzet is, hogy az illúzió minél tökéletesebb legyen. Érdekesebben és mulatságosabban színpad a színpadon még alig szerepelt, mint most Pirandello művében, amelynek szellemes és mély dialógját Karinthy Frigyes fordította. Rendező: Jób Dániel. A bemutatót szerdán, december 23-án tartják meg, a második és harmadik előadást pedig a két karácsonyi ünnepi estén. A jegyeket szerdán kezdik árusítani. (*) Kökény Ilona, Vaszary Piroska, Boross Géza és Ihász Lajos játsszák Fodor László: Prémvadászat című szellemes vígjátékának főszerepeit az Andrássy úti Színház nagysikerű új műsorában. (*) „Kék madár“ — a világhírű orosz kabaré, Jushny igazgató vezetése alatt, szerdától vendégszerepel a Fővárosi Operettszínházban. Szenzációs, válogatott műsor. Rendes helyárak. (*) Ma, kedden este Rikelt a Városi Színházban. (*) Kiss Ferenc és Nagy Izabella lesznek a Városi Színház vendégei Horti Sándor 25 éves színészi jubileumán, amely csütörtökön fog lezajlani a Városi Színházban A jubiláris estén színre kerül a Hejehuja báró, melynek Pampfinger Tóni-jában Horti Sándor egyik legemlékezetesebb sikerét aratja. Helyár 6-tól 58 ezerig. (*) Ilosvay Rózsi és Kiss Ferenc. Bródy Sándor: Mátyás király házasít című gyönyörű színművének főszerepeit játsszák az Andrássy úti Színház remek új műsorában, példátlan sikerrel. (*) Lipkovska Lydia, holnap, szerdán búcsúzik el a Városi Színház közönségétől a Pillangó kisasszony címszerepében. Patnere Havas Gyöngyike, Somló, Pajor lesznek. Helyárak 12-től 98 ezer koronáig. (*) Magyar Színház — ma, kedd este —■ Védtelen nő — Rosvay Rózsi, Csortos Gyula, Tassy Mária. Royal Orleaun | karácsony havi műsora fc gazdag és mulatságos B RASTELLI | tomboló sikereket arat JT ------- || Sehol annyit nem nevethet, mint a W Pipaidi-Moré! szenzációs megnyitó műsorán Helyárak: 30, 25, 15 ezer korona | Vasárnap 2 előadás, | fc d. u. 5 és este -tysll órai kezdettel sr