Esti Kurir, 1926. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

Péntek, 1926 január 1 JÉ­ mR Ak­­ólét éve C­oolidge elnök bátor ember. Nem ma­rad meg a szokásos újévi jókívánsá­goknál, hanem az óhajtó mód ige­alakjai közül átrándul a kijelentő módba és megjósolja, hogy az elkövetkező 3926-os esztendő a jólétnek éve lesz, amely­ben a széles és nagy néprétegek életszintje a gazdasági fellendülés következtében emel­kedni fog. Azért még — sajnos — nem kell meg­­gyújtani az örömtüzeket. Coolidge elnök úr csak Amerikára értette jóslatát és könnyen meglehet, hogy Amerika igazolni fogja el­nökének szavait. Nekünk, szegény, kicsi, gyötört Magyarországnak, nem jósolt sem­mit a President,­­mi egyelőre — így, újév küszöbén — a magunk kívánságára vagyunk hagyva, hacsak nem akarunk a mutatkozó asztrológiai konstellációból a valószínűség erős látszatával bíró horoszkópot vonni. Jósoljunk mi is? Messzire el kell marad­nunk Coolidge elnök mögött. A jólét eszten­dejéről szinte álmodni sem merünk még. Kí­vánjunk ? Szerények leszünk. Az Ameri­kára mosolygó jólét esztendeje helyett mi a tisztes, szűkös, takarékos, de biztos megélhe­tés esztendejét kívánjuk, amely jelentse vé­gét azoknak a tömeges és szörnyű tragédiák­nak, melyeket a puszta és száraz kenyérnek elérhetetlensége okoz. Csak munkát kérünk a sorstól, kemény, fárasztó kétkezi munkát és mindössze szerény ennivalót, szerény ru­hát, biztos fedelet e munkáért. Jósoljunk? Nehéz feladat. A gyűlölet apos­tolai tovább fogják cipelni gonosz batyuju­kat és a harag, egyenetlenkedés magvát el­szórják két oldalt útjukon. Kívánjunk? Kí­vánjuk az új évtől, hogy beköszöntésével sírba döntse a hazafias felbuzdulásnak azt a sokféle árnyalatú fajtáját, mely csak bűn­cselekmények medrében tud igazán buzogni, maradjanak el új szekerétől a diktatúra kótyagos prófétái, Mussolini törpe imitátor­­jelöltjei. Legyen érdeklődés a politika iránt, miként mindig volt figyelme e nemzetnek saját problémái számára, de ezt az érdek­lődést ne frankhamisítások, ébredő lapok­ban megjelent miniszteri cikkek, Cuzával való titkos tárgyalások szítsák fel, hanem a komoly kérdések komoly súlya és az akarat, hogy ez az esztendő jelentse v­égét az ingová­­nyon való bu­­rkálásnak é. 1926 kezdje alappillérét íri­­kni a jólét majdan elkövet­kező, mert elmaradhatatlan esztendő kek. * N­em, ne tessék megijedni: ezúttal sem az ébredők temperamentumos elnöke nem nyilatkozott, sem derék kultusz­­miniszterünk nem írt cikket vidéki fajvédő lapba. A diktatúráról, miként ez la­punk mai számában olvasható, ezúttal egy román lap elmélkedik. A román lap címe: Cu­rentul, a párt, ame­lyet képvisel, a román szélsőjobb, vagyis Cuza mester pártja. A dolgok között persze nincsen semmi összefüggés. Hogy Cuzáék diktatúrát szeretnének, hogy Eckhardték itt diktatúrát hirdetnek, az teljesen szeparált és különálló jelensége annak a világáramlat­­nak, amely a némileg megingatott alkotmá­nyos, vagy alkotmány nélküli országokon vé­gigvonult. Mindenütt akad egy-egy maroknyi és elszánt csapat, amely felismerve végre, hogy alkotmányos eszközökkel soha a hata­lom „birtokába nem juthat, az erőszak dikta­túrájáról ábrándozik. Szóval: összefüggés nincs. De engedjék meg nekünk a magyar diktatúristák, hogy ebből az alka­lomból néhány oktató szóval forduljunk hozzájuk. Lássák, lássák: a rossz­­indulat, vagy a jéghideg logika rögtön rá­csap arra az apróságra, hogy ők a magyar­faló Cuzával leültek tárgyalni és most milyen egyszerre pattannak ki ezek a dik­tatúra-vágyak. Mi ismételjük : véletlen ez. Mindenhol vanak — természetesen — irigy­­lői és bámulói Mussolininak és mindenütt akadt már egy-egy ambiciózus káplár, aki azt hitte, hogy ha jobbkezét mellényébe dugja, hajából egy tincset pedig a homlo­kába fésül, akkor mingjárt Napóleon. Ezek a Mussolini-fiókák, Napoleon-ön­­jelöltek éppen azért nem Mussolininak és nem Napóleonak, mert tucatszámra teremnek, mint tizenkét tükörben egyszerre egy ember képe. Mind külön azt hiszi magáról, hogy ő az, pedig mindegyik külön-külön csak sím­a tükörlap, egy idegen képével. Mi azt így tudjuk és így látjuk. De azért egy kis óvatosság, vagy mondjuk inkább: egy kicsit jobb judicium nem ártana. Talán vehetnének még egy pár leckét a politika tudományából. Akkor nem szaladnának minduntalan ilyen kellemetlen zsákutcákba. Bálint Imre* Dohnaon.yu- SIMFLI MINDENNAP NYITVA Kezdete 10 órakor ACZÉL VIKTOR vezeti. g Apponyi Bethlennel akarja megbeszélni parlamenti felszólalását Szükségesnek tartottuk, hogy az árvíz­­katasztrófa ügyében tervezett nemzetgyűlési felszólalásásól megkérdezzük Apponyi Albert grófot, aki Szilágyi Lajossal való tanácskozása után a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának: — Éppen most beszéltem az árvízkatasz­trófa ügyéről, illetően a nemzetgyűlé­nek e tárgyban való összehívásáról Szilágyi Laj képviselővel,­aki közölte velem azt az óh­­­iát, hogy a nemzetgyűlés ülésén és szólalj­ fel. Én természetesen abban az esetben, ha pártkülönbség nélkül minden oldalról meg­nyilvánul ez az óhajtás, vállalom a felszólalást. Minthogy azonban az árvízkatasztrófa ügyé­nek és a nemzetgyűlés ilyen irányú állásfog­lalásának súlyos külpolitikai vonatkozásai is van­nak, nem tartom annyira egyszerűnek az ügyet, hogy felszólalásom tartalmáról és tendenciá­járól máris nyilatkozzam. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy előbb Beth­len miniszterelnök nyilvánítsa a véle­ményét az árvízkatasztrófa ügyében. Ez a kérdés a kormányt éppen külpolitikai vonatkozásánál fogva igen közelről érdekli és így a nemzetgyűlés összehívását, valamint e tárgyban elmondandó felszólalásomat meg kell előznie a miniszterelnök úr állásfoglalásának. Mindenesetre tehát előbb meg kell beszélnem az ügy összes részletkérdéseit és külpolitikai vonatkozásait a miniszterelnök úrral. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy külpolitikai tekintetben Magyarországnak milyen­ kilátásai lehetnek az új esztendőben és általában a jövő év külpolitikáját hogyan ítéli meg, Apponyi a következőket mondotta: — Nézetem szerint külpolitikai szempontból az újév na­gyon kedvezőtlen auspiciumok között indul meg. A Nemzetek Szövetségének Magyarország pénzügyi rekonstrukciója terén tanúsított tagadhatatlan előzékenysége mellett min­den egyebekben, a minket érdeklő ösz­­szes többi kérdésekben olyan a magatartása, hogy csak a legmélységesebb csalódást okozhatja mindazokban, — mint bennünk is — akik működésükben bíztak és abban hittek. Bethlen telefonon intézkedett a szombati minisztertanács összehívásáról Az árvízkatasztrófa ügye élénken foglal­koztatja a kormány tagjait. Bethlen minisz­terelnök, akinek az volt a terve, hogy csak szombaton este tér vissza Budapestre a rad­­ványi vadászatról, — mint teljesen beava­tott helyen közölték az Esti Kurír munka­társával , már ma este visszaérkezik a fővárosba. A miniszterelnök telefonon utasítást adott ki, hogy ma délelőtt a minisztériumokban körözzék a minisztertanács összehívásáról szóló ívet. A miniszterelnök ugyanis haza­érkezése után, már holnap, újév napján részletes je­lentést tetet magának az árvízkatasz­trófáról és szombaton délelőtt 10 órára összehivatta a minisztertanácsot, amely ezúttal kizáróan az árvízkatasztrófa Tévedés az, hogy a Tombola levelező­lapokból 10 darabot kell vásárolni és csak akkor nyer­het. Minden egyes levelező­lap szelvénye már tombola­jegy és ambóra játszik, azért tehát mindenki Tom­bola levelezőlapon leve­lezzen kapcsán szükséges teendőkkel fog foglal­kozni. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a miniszterelnök is élénken helyesli a nemzetgyűlés összehívására irányuló akciót, úgy hogy a nemzetgyűlés elnöksége minden valószínűség szerint már hétfőre, vagy keddre össze fogja hívni a Házat. A szocialisták és a Ház összehívása Érdeklődtünk a szociáldemokrata párt ve­zetőségénél is, ahol közölték az Esti Kurír munkatársával, hogy Legalkalmasabb újévi ajándék ! Minden Diák-sorsjegy még három búzáson játszik Főnyeremény 500 millió korona­ értékben 2 vagon búza ! Össznyeremény két milliárd leróna 1 5000 koronáért kapható mindenütt! 3. oldal JÖVŐ HÉTEN A NEMZETGYŰLÉS ELÉ KERÜL AZ ÁRVÍZ ÜGYE Az árvízkatasztrófának súlyos külpolitikai vonatkozásai vannak,­­ mondja Apponyi „Külpolitikai szempontból az újév nagyon kedvezőtlen auspiciumok között indul meg“ . Apponyi manifesztációja után Bethlen fejti ki a parla­mentben a kormány álláspontját —--------—a/t/yVkrt *------------­Scitovszky házelnök kijelenti, hogy az árvíz ügyében január 5­-ikére hívja össze a nemzetgyűlést Az esti Kvrir munkatársa ma délbeng. kereste Scitovszky Béla házelnököt és meg­kérdezte tőle, mi a véleménye arról a mozga­lomról, amely a nemzetgyűlés összehívására irányul a „trianoni" árvíz ügyében. A házelnök így válaszolt : — A nemzetgyűlés összehívásának gondo­latát feltétlenül helyeslem, mert hiszen országos érdek, hogy a parlamentben is felhívjuk a világ figyelmét a trianoni békeszerződés tarthatatlanságára, valamint arra, hogy milyen következmé­nyekkel járhat az, ha :­ szomszédos orszá­gok nem egyenlően és lelkiismeretesen telje­sítik nemzetközi kötelességeiket. Természe­tes, hogy a Ház összeülésének időpontjáról csak Bethlen István gróf miniszterelnök hazaérkezése után történhetik döntés és éppen ezért hazaérkezése után nyomban érintkezésbe lépek vele és előreláthatóan január 4.-re, vagy 5.-ére fogjuk össze­hívni a nemzetgyűlést. Tudomásom szerint Apponyi Albert gróf fogja napirend előtti felszólalás, vagy ami még helyesebb, manifesztáció formájában szóvátenni az árvíz ügyét, utána pedig Bethlen miniszterelnök fogja kifejteni a kor­mány álláspontját Ezen az ülésen másról, mint az árvízről véleményem szerint nem­ fog szó esni és az ülés berekesztése után új­ból elnapolják a nemzetgyűlést, amely az­után a legközelebbi ülését január 19.-én fogja megtartani. a párt parlamenti frakciója a nemzet­gyűlés összeülését megelőző napon ülést tart és itt foglalkozik majd a felmerült kérdé­sekkel és annak megállapításával, hogy a nemzetgyűlés ülésén minő magatartást fog tanúsítani. Ami a demokratikus blokk to­vábbi fenntartását, illetőleg a szocialistáknak a parlament baloldali polgári pártjaival való együttműkö­dését illeti, ezzel a kérdéssel a szociáldemokrata­párt vezetősége csak akkor kíván majd fog­lalkozni, ha az ezirányú tárgyalások aktuá­­lissá válnak.* Ellenzéki oldalon mozgalom indult meg, mint ismeretes, hogy a nemzetgyűlést a kará­csonyi szünet megszakításával összehívják és ezen az ülésen demonstráljon a nemzetgyű­lés a trianoni békeszerződés ellen, amely egyik fő oka az árvízkatasztrófának. A tervek szerint Apponyi Albert gróf lenne ennek az ülésnek egyetlen szónoka, mert a kormány­párton és Wolffék oldalán csak abban az esetben egyeznek bele a Ház összehívásába, ha az árvízkatasztrófán kívül semmi más kérdés szóba nem kerül. Mi úgy értesülünk, hogy éppen emiatt a feltétel miatt egyáltalában nincs biztosítva a nemzet­­gyűlés összehívása. Az ellenzéken nem alakult ki egyöntetű fel­fogás, tekintettel azokra a súlyos és aggasztó , •f­zikai tün­etekre, amelyek feszültté teszik a legutóbbi napokbal^^g£jtika. Az ellenzéki oldal egyes helyein rámutatnak arra, hogy a frankhamisítás ügyében megin­dult nyomozás eredménytelensége, a mind­untalan felbukkanó súlyosnál súlyosabb gya­núk, Klebelsberg Kunó grófnak diktatúrával kacérkodó karácsonyi cikke, mind olyan je­lenségek, amelyeket a nemzetgyűlés, ha összeül, semmi körülmények között nem hagy­hat szó nélkül. Ilyenformán egyáltalában nem lehet még biztosra venni, hogy az összes pártok egy­öntetű megegyezés alapján olyan módon tudják-e összehívni a nemzetgyűlést, hogy arról mindenképpen biztosítva legyen a bel­politikai súlyos és az egész közvéleményt izgalomban tartó problémák száműzése.

Next