Esti Kurir, 1926. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
6. oldal kért a román kormány részéről, azt a választ kapta, hogy a román kormány azonnal tanácskozásra hívja össze a szakembereket és a szakemberekkel való tanácskozás után nyomban intézkedik is az árvíz pusztításai elleni további intézkedések megtételére. A magyar kormány egyelőre csak ezt akarta elérni diplomáciai lépésével. Az árvíz pusztításai és jelenlegi rombolásai ugyanis mindenek előtt a további rombolások elleni intézkedéseket teszik szükségessé. Csak másodsorban kerülhet arra sor, hogy a magyar kormány megfelelő diplomáciai lépéseket tegyen, bizonyos megtorló intézkedések elérésére. Az árvízsújtotta területek lakosságát mélyen elkeseríti az a súlyos csapás, amely őket érte. A lakosság nagy része azt tartja, hogy gondatlanság okozta a Magyarország egy részére háruló rettenetes csapást. A lakosság éppen ezért követelni fogja a magyar kormánytól, hogy a népszövetségnél jelentse be a román hatóságok gondatlanságát, amely ha valóban bebizonyul, arra késztesse a A földmívelésügyi miniszter és a honvédségfőparancsnoka a békési árvíz színhelyén Gyula, december 31. (Az Esti Kurír kiküldött munkatársának telefonjelentése.) Délben 1 óráig általában biztató jelentések érkeznek a főispáni hivatalhoz. Ezek szerint a Sebes-, Fekete-, Fehér és Kettős-Körös áradása megállt. A delta területe természetesen már menthetetlen. A Tőzs vizénél újabb 20 centiméteres áradást jeleznek, ami azonban már nem változtat a helyzeten, mert Remetét még tegnap elborította a víz. Romániából újabb nagyobb vízáradat hömpölyög Gyulavári felé, amely azonban megtorpan a gátnál. Az Ármentesítő Társulat Trautwein főmérnökkel az élén, megtette a szükséges intézkedéseket. A mérnöki hivatal már részletes tervet dolgozott ki a két Kőrös vizének levezetéséről. Ezek szerint Remeténél és Gyulánál szakítják át a gátat és itt nyitnak utat a megáradt víznek. Mayer János földmívelésügyi miniszter Kovacsics Dezső kormánybiztossal tegnap este visszaérkezett Vésztőről. Most a kormánybiztosi hivatalban kezdték meg a beérkezett jelentések részletes áttanulmányozását. A miniszter csak az adatok és jelentések összegyűjtése után tér vissza Budapestre, ahol minisztertanácson számol be tapasztalatairól. Tegnap este Gyulára érkezett Jánky Kocsárd, a honvédség főparancsnoka. Jánky azonnal érintkezésbe lépett Zlahn őrnaggyal és az utászszakaszok parancsnokaival, akik jelentést tettek a mentési munkálatok eddigi eredményéről. Jánky Kocsárd Gyuláról Vésztőre utazik, ahol végigjárja az árterületet. Azután Szeghalomra és Gyulaváriba megy és mindenütt meghallgatja a gátaknál szolgálatot teljesítő utászlisztek beszámolóit. . IPMÜ. K.- nk vevőinek és ismerőseinek Béni nevei. IV., Kamermayer Károly u. 10. (Ev. templom épület) b. ú. t. n. nb. vevőinek Dágáéi Tss IV., Kammermayer Károly u. 3 . (Közp. Városháza épület) B. V. É. K. nb. vevőinek Sándor M. Ferenc „Ideál" paplangyár Kammermayer Károly u. 1. (Központi Városháza épület) Tisztelt üzletfeleinek, jóakaróinak és barátainak Boldog újévet kíván BL.AU JAKAB hirdetési iroda Király ucca 43 - tó Telejon: J. 128 —41 B. U. É. K. nagybecsű vevőinek és ismerőseinek Fried Simon a Fővárosi Böröndház tulajdonosa Erzsébet körút 27. szám. (Volt Gambrinus) TENZER GYULA hirdető iroda IV., Szervita tér 8. Tel. 5—56. Ige ! t. üzletfeleinek és jóbarátainak Boldog újévet kíván B. U. É. K. I nagybecsű vevőinek és ismerőseinek BECK GYULA ERZSÉBET KÖRÉT 27 (Royal Orfeummal szemben) B.U.É.K. nb. vevőimnek SALGÓ GÉZA IV. ker., Kristóf tér 2. sz. B.U.É.K. nb. vevőinek és ismerőseinek BARTA ÉS TÁRSA villanyfelszerelési és rádiócikkek nagykereskedése Podmaniczky u. 39. Mélyen tisztelt ügyfeleimnek és barátaimnak az évforduló alkalmával BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK Schwarz József hirdetéseket felvételi irodája az összes bel- és külföldi lapok részére Andrássy út 7. Tel. 27-80. Alapítási év 1870. B. Ú. É. K. nb. vevőinek Back és Gerő kárpitos kellékek, szőnyeg nagykereskedés Budapest, IV., Hajó u. 12—14 CD. u. é. A neopata gyufa hirdető vállalat VI., ERZSÉBET KÖRÚT 31. Alapíttatort: 1896. Telefon: József 121—55. Ís ÍiKÍrIA! Péntek, 1926 január 1 népszövetséget, hogy Romániát a károk megtérítésére szorítsa. Az Esti Kurír munkatársa ma délelőtt illetékes helyen érdeklődött, hogy a magyar kormány részéről bejelentették-e már a népszövetségnek az árvíz pusztításait és kérte-e a magyar kormány a népszövetséget arra, hogy Romániával szemben megtorló lépéseket tegyen. Illetékes helyen kijelentették munkatársunknak, hogy a magyar kormány mindezideig csak a gyorssegély kérdésével foglalkozott és semminemű felterjesztést nem intézett a népszövetséghez. A magyar kormánynak mindenekelőtt meg kell bizonyosodnia arról, hogy valóban a román hatóságok gondatlansága, vagy figyelmetlensége okozta-e a rettenetes csapást. Csak ha ez bebizonyosodik, abban az esetben határozhatja el magét a magyar kormány ilyen irányú diplomáciai lépésre. Egyelőre azonban a magyar kormánynak még módja sincs arra, hogy megbizonyosodjék: történtek e mulasztások, vagy sem. PILLANATFELVÉTELEK A SZOMORÚ MAGYAR TENGERRŐL Jókai „Új földesúr“-ának figurái elevenedtek meg az árvízpusztította békési falvakban Aki nem akar a fáról lejönni — A gyulai főhadiszállás — Előbb a jószágot mentsék! — kiáltozták a háztetőről — Azok is pakkolnak, akiknek nem kell Békéscsaba, december 31. (Az Esti Kurír kiküldött munkatársától. Megállt a víz... Bár a mérőlécek több helyüt pillanatnyi emelkedést mutatnak, végeredményben elmúlt a tulajdonképpeni veszedelem A szörnyű, vészteli napok után mintha valam biztató fény derengene a víztől borított békés földek felett. A szürke, piszkos felhők közül már néha másodpercekre kibújik a nap , erőtlen melegével — mint, egy kacér asszony — bíztató mosolyt küld az uccákra merészkedett emberek felé.• És mint nagy csaták után, megindulnak a mesék az elmúlt napok szomorú eseményeiről. Karácsony másodnapján történt, mikor elindult a víz. Kovacsics Dezső kormánybizto kiadta az utasítást, hogy minden épkézláb embert vigyenek a gátra. Gyulán akkor 2 órára megdermedt az élet. Az emberek viskóikba vonultak és onnan várták az új híreket. Aztán megindult az első transzport. Majd utána a többi: egyszerű paraszti emberek szakmunkások, sőt kereskedők és tisztviselői is. Kezükben lapát meg csákány, lábukon nagy csizmák — és mentek a víz ellen. A főispán kiadta a rendeletet, hogy Gyula valamennyi kávéházát zárják be. Ennek inkább közhangulatra volt jelentősége. Mert bizony a gálákra menő munkások nem nézték a legnagyobb megértéssel, hogy a gyulai kávéházakban emberek ülnek, isznak, billiárdoznak, vagy éppen a szokásos tarokkpartit játszszák. Az utcán katona és csendőrjáratok lakhattak. És nem volt kivétel. Minden férfit magukkal vittek Gyulavári határába, ahol akkor már iszonyatos erővel hömpölygött az ár Így hétfőre csakugyan mozgósították az égész várost. * Az előkelő és máskor exkluzív főispáni rezidencia a kormánybiztosi kinevezéssel egyidejűleg a szó teljes értelmében főhadiszállássá alakult át. Az egyik telefonnál Kovacsics a másiknál I-Zahn őrnagy, a harmadiknál a főispán titkára ül. Ez a három telefon négy napon át éjjel-nappal kézben volt. Hol Gyulavári jelentkezett és segítséget kért, hol Vészti jelezte a közeledő veszedelmet. Majd Okámi és Komódi rázzák fel az asztalnál szundikáló kormánybiztost... Percenként nyílik az ajtó utásztisztek jönnek, akik viszont Hahn őrnagynak, a katonai parancsnoknak tesznek jelentést. Mikor végre két-három perc nyugalom van, akkor Kovacsics kormánybiztos a másik szobába vonul és a sajtót informálja... Itt karácsony óta nem aludt senki. Minden perc új eseményt hozott, minden óra újabb tragédiát. Csak meghatódással lehet beszélni ezekről az emberkről, akik vérvörös szemmel, négynapos szakállal, átvizesedett ruhában dolgoztak a főispáni hivatal épületében, a gátakon vagy a katonai posztokon. A legnagyobb bajt és a katasztrófa tulajdonképeni elharapódzását egyes gazdák önző és önkényes mentési akciója okozta. Mikor ugyanis a víz már teljes erejével zúdult a földek felé, az emberek, ahelyett hogy együttes erővel megerősítették volna a már meglévő gátakat, mindegyik a maga kis földjét, a maga vagyonát igyekezett menteni — akár a köz rovására is. Három-négy kapavágás elég volt és átvágták a gátat. Ezzel pillanatnyilag megmentette a maga földjét, de rázúdította a vizet esetleg más 10—15 tanyára vagy egész falurészre is. A statáriumot Kovacsics Dezső kormánybiztos tulajdonképen ezért rendelte el. Végre féket kellett tenni az önkényeskedők kezére, akik — mint Jókai Új földesúriban — nyitottak új meg új utat az ár hömpölygésének. A statárium aztán el is érte hatását, mert az utolsó három napon, már nem szakadt át önkényesen a gát... * De egyébként is volt sok baj, nehézség a veszély pillanatában fejvesztett emberekkel. Volt, aki nem akart kimenni a házából. Azt mondta, van elég élelme, ruhája, jószágja, megvárja, míg elmegy a víz. Még a csendőrök sem tudták kihajtani őket. Így történt azután, hogy a tanyai ház körül már gyerekmagasságban állott a víz és bent még családok laktak, akiket csak a legnagyobb nehézséggel lehetett a padláson, vagy tetőn keresztül a pontonokba emelni. Voltak, akik az első hullámok láttán fára másztak és onnan várták a hírt hozó galamb jöttét. Persze, huszonnégy óránál tovább nem igen bírták, csak ott kellett hagyni a féltett viskót, a kis földet, a jószágot. Alig hogy elhagyták az udvar magas gyümölcsfáját, recsegve, ropogva dőlt össze a ház és a következő pillanatban már csak a fa koronája ringott a víz színén... Mint a kókadt madarak gubbaszkodtak aszszonyok, gyerekek a fákon. — Jöjjenek le! — kiáltottak a csendőrök, vagy katonák. — Nem megyünk ! Vigyék előbb a jószágot... Ott a két hízó, meg a ló az istállóban, előbb azt. Mi ráérünk És nem jöttek. Hát persze ez nem ment. A csónakokban, pontonokban jószágnak nem volt helye. Néhol órákig tartott, míg erőszakkal lekényszerítet-ték a jószágukat féltő embereket a fákról. Aztán vitték a part felé, ahonnan hosszú, fekete karaváncsapatok indultak Gyula meg Csaba felé az iskolákból, laktanyákból átalakított menekültszállásokra. Vésztőnél a kritikus éjszaka kétméteres volt a gát. A víz percenként emelkedett egy-két centimétert. Este tíz órakor már 138 centiméter magas volt ... A mérnökök, utásztisztek] mérőlécekkel ültek a gátakon s mint az orvosok, lesték, figyelték a mérőléc láthatatlan higanyának emelkedését. Minden centiméter, újabb földterület, majorság vagy tanya pusztulását jelentette. Leírhatatlan percek voltak ezek. A szomorú, kísérteties fekete tenger felett csak a hold világított. A fáklyás pontonok és motorcsónakok mint apró szentjánosbogarak kószáltak a messzeségben. S Vésztő másik felén, ahol még álltak a házak, öt-hatszáz család virrasztott az elemi csapás e szentbertalanéjszakáján, várva a megváltó hírt, amely hajnalban azután motorsebességgel szalad végig a kis városon :— Vésztő megmenekült! * Volt azért kedves epizódja is e siralmas időszaknak. Például Gyulán, ahol a víz közelről sem fenyegette a várost, megszeppent, vagy túlóvatos emberek pakkolni kezdtek. Így készülődött a menekülésre az egyik város szélén álló ház hölgyközönsége is. A házról leszerelték a színes lámpást, felpakkolták a szalon minden mozgatható díszét, bútorát, a kis szobák rekvizitumait , a színes képet, a tükröt a falról, a nádból font legyezőtartót, a vázákat és selyemharisnyákat. — Hát maguk miért pakkolnak ? — kérdezték a főnökasszonyt. — Nem lehessen tudni kérem, mikor jön ide a víz. Ezek a lányok nem szeretik az izgalmakat. Én óvatos asszony vagyok, vigyázok az alkalmazottaimra. Holnap elmegyünk Gyuláról. Úgy sem megy itt az üzlet... * Mikor az árvíz jött, dörgött és villámlott az ég. Mikor aztán tegnap hajnalban megállt az ár, az ég is megnyílt, mint egy misztikus csoda. Lila és sárga fények fluoreszkáltak a horizonton és Békésben és Biharban sokezer család indult a templom felé. Vésztőn, Gyulavárin, Okányban, Komádin és Szeghalmon most gyújtják meg majd a karácsonyfákat... Gál Imre. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN mélyen tisztes vendégeinek a PÁRISI KALITKA Párisién Grill VI. Paulay Ede u. 35 igazgatósága