Esti Kurir, 1926. március (4. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

2. oldalt egyébként annál kevésbé lehetséges, mert hiszen Bethlen ebben az esetben nem is vállalkozhatnék a genfi útra. "A kormánypárt baloldali szárnya egyébként mindenképpen nagy jelentőséget tulajdonít a genfi tárgyalásoknak, mert a kormánypárt mérsékelt gondolkozás és tagjai bizonyosra veszik, hogy Genfben fog eldőlni, milyen mértékben fogja Bethlen végrehajtani Budapestre való visszaérkezése után kormányának mai összetételében azokat a változáso­kat, amelyeket a frankhamisítás ügyé­vel kapcsolatban a politikai kényszerű­ség diktál. r A kormánypárt baloldali szárnya egészen bizonyosra veszi, hogy a népszövetség taná­csának márciusi ülésezése után feltétlenül be fog következni a kormány rekonstruk­ciója és éppen ennek reményében határoz­ták el, hogy minden feltétel nélkül megszavazzák a frankbizottság előadói jelentését, és a frankvitában anélkül vesznek részt, hogy bármiféle célzásokat tennének egyes kormányzati tényezők kétségbe­vonhatatlan mulasztásaira. A kormánypártban nagy megütközéssel beszéltek ma délelőtt a parlament folyosó­ján azokról a hírekről is, amelyek szerint Károlyi Imre gróf, legutóbbi vallomása, va­lamint a franknyomozás legfrissebb adatai Teleki Pál gróf szerepét teljesen új vi­lágításba helyezi. Ma már a kormánypártnak nemcsak balol­dali, hanem jobboldali szárnya is nyíltan helyteleníti, hogy Teleki Pál gróf belé­pett az egységes pártba,­­és szóvátették a Szegedi Kaszinó Széchenyi­­lakomájánk ügyét is. Eszerint, a szegedi kaszinó két héttel ezelőtt akarta megtartani szokásos Széchenyi-lakomáját, amelyben a Széchenyi-serleggel kezében Teleki Pál gróf szegedi képviselő mondott volna hosszabb politikai beszédet. Amikor azonban a franknyomozás leg­utóbbi adatai nyilvánosságra kerültek, Szegeden mozgalom indult m­eg abban az irányban, hogy ne Teleki gróf legyen a Széchenyi-lakoma szónoka. Erről a mozgalomról értesült Teleki is, mire le­vélben jelentette be a szegedi kaszinó elnökségének, hogy felszólalását — más irányú elfoglaltsága miatt — kény­telen elhalasztani. KENUT seprő-, locsoló-, tűz­oltó- és mentőautók REIMAN, VÖRÖSMARTY TÉR 3 Elcserélni Erzsébet téri három szoba, konyha, fürdőszoba nélküli (nem modern) lakásomat. Kettő vagy három szobás modern lakásra. „Hálizo­ek" jeligére Sipos és Társa hirdetőiroda, VII. Huszár ucca 10 alá. jSLaat^^agags’.agggBgzHgwr ———— G rr­rr­­m • •• yozodjon meg személyesen, hogy PÉNZT legolcsóbban ékszerre, szőrmére, zongorára, bú­torra, , motorkerékpárra és minden árura csal. a Hitelbizományt folyósít Dohány ucca 57. sxiISmR! Kedd, 1926 március 2 MI TÖRTÉNT A REJTELMES KISPESTI HÁZ TITOKZATOS LAKÓJÁVAL? Egy kispesti kútban keresik a nőgyűlölő holt­testét, aki valószínűleg szerelmeinek áldozata Zémán József nyugdíjas államvasúti tisztviselő karácsony táján tűnt el és azóta nyoma veszett . Az excentrikus úriember évek óta naponta három délutáni órát töltött Buda­pesten . Mit akartak a rejtelmes hölgylátogatók? Ma délelőtt Révész detektívfelügyelő ház­kutatást tartott egy magára hagyott, kispesti házban, amelynek lakója, a rejtelmes, titok­zatos étetet élt Zémán József Lajos körül­belül karácsony táján eltűnt. Ebben a ház­ban egy hónappal ezelőtt, január 27.-én már tartottak házkutatást: akkor a kispesti rendőrség igyekezett összeszedni azokat a nyomokat, amelyek alapján megindulhatna a nyomozás Ám azok a jelenségek, amelye­ket akkor tapasztaltak, csak még inkább rejtelmesebbé tették ezt az egész bonyolult históriát, úgy­hogy egy­előre nem lehet tudni, öngyilkosságról, rablógyilkosságról, vagy pedig titokza­tos eltűnésről van-e szó. A ház, amelynek titokzatos lakója eltűnt, már külsőségeinél fogva is évek óta tápot adott a környék lakóinak arra, hogy kíván­csian fürkésszék ismeretlen titkait. A kis­pesti Bethlen utca 10. számú háza ez. Ma­gas fapalánk veszi körül, amelyen az eltűnt gazda gondosan betapasztotta a réseket, ne­hogy idegenek belássanak udvarába. A ház maga egy kis kert mélyén ál, amely köz­vetlenül határos a kispesti fiatalerdő­vel. A ház homlokzata nem néz az utcára, hanem a szomszédos ház tűzfalára. Ez­ lenne az egyetlen hely, ahonnan meg lehetett volna figyelni a Zémán József házában történteket. A titokzatos lakó azonban hasábfákkal gondosan eltorlaszolta la­kásának ajtaját, úgy hogy soha nem le­hetett látni, kik jártak hozzá, mifajta vendégei voltak. A különc nőgyűlölő különös szerelmei Az egész környék két hónap óta nagy iz­galommal kíséri figyelemmel a híreket, a­melyek Zémán Józseffel foglalkoznak, ők maguk meglehetősen keveset tudunk a rej­telmes életet élő emberről, aki senkivel nem érintkezett, mechanikusan élte pontos, rend­­beszabott életét és csak néha tett olyan nyilatkozatot, amiből következtetni lehetett, hogy a látszólag magába zárkózott, elvonult ember valójában viharos és bonyolult sze­relmi ügyekkel foglalkozik. Zémán József Ungvárott Már-tisztviselő volt, menekülnie kellett, nyugdíjazták és körülbelül öt év óta megtelepedett a Beth­len utca 10. számú házban. Ennek a ház­nak mindössze szoba-konyh­ája van és Zé­­mán a tulajdonostól éves szerződéssel bé­relte ki. Eleinte senkivel nem érintkezett, valójá­ban azt sem tudták, hogy az elhagyott ház­nak új lakója akadt. Később azonban megis­merkedett egy szomszédos államvasúti nyug­díjassal, mégpedig oly módon, hogy olykor, ha a postás hozta a havi 2 millió koronát ki­tevő nyugdíját, ő nem volt odahaza és akkor ez a másik nyugdíjas vette fel a pénzt. A nyugdíjából egy időben nem tudott megélni és ezért burgonyakereskedéssel kezdett fog­lalkozni. Rövid idő múlva azonban ezzel is felhagyott és ettől kezdve némi kontaktust tartott fenn azzal a két-három szomszéddal, akikkel a bur­gonyakéneskedéssel kapcsolatban meg­ismerkedett. Az elhanyagolt külsejű férfit bántotta, hogy ezek a szegény emberek­­ a maguk fajtájából valónak tekintik, ezért majdnem mindenki­nek dicsekedve szokta mutogatni iskolai bi­zonyítványait, amelyekből kitűnt, hogy va­laha piarista tanárnak készült, de valamilyen okból ki kellett lépnie a rendből. A szomszé­dok huncutul rákacsintottak és mondták, hogy biztosan valami nőügy miatt kellett ki­ugrató a papi rendből. Ő azonban ezt minden alkalommal erélyesen megcáfolta és kijelentette, hogy nőgyű­löje, ez az oka annak is, hogy nem házasodott m­eg és soha nem is volt semmi köze a nőkhöz. A népszínház uccai nő A szomszédok jóideig ebben a hitben éltek, mígnem egyszer, körülbelül tavaly tavasszal megjelent két nő az uccában és a lelakatolt ajtajú ház gazdája után érdeklődtek. Ezen a vidéken leplezetlenül kíváncsiak az emberek és így hamarosan kiszivárgot a híre annak, hogy Zémán József a két nő közül az egyik­nek, egy 30—35 év körüli, majaster­­m­etű, szőke, kövér nőnek valami házas­sághoz hasonló ajánlatot tett. Az illető nő ugyanis különváltan élt férjétől, de törvényesen nem váltak el és így Zémán csak törvénytelen házasságban élhetett volna a nővel. Állítólag a nőnek lett is volna erre hajlandósága, azonban a férfi bizonyos pénz­összeget leért és emiatt jöttek a nők érdek­lődni utána. A szomszédok ettől az esettől kezdve figye­lemmel kísérték Zémán életét és észrevették, hogy igen gyakran van nőlátogatója és ezek a nők olykor két-három napig is ott­­maradnak Zémánnál. Általában véve azonban különböző nők szok­ták felkeresni. Függetlenül azonban attól, hogy volt-e nő a háznál, vagy sem, Zémán már évek óta, tekintet nélkül az időjárásra, vagy arra, hogy ünnepnap­ van-e, mindennap két óra tájban el­indult hazulról, vasúttal bejött Pestre és az esti ,hétórás vonattól visszajött Egyesek úgy vélik, hogy ezek a látogatásai egy bizonyos nőnek szóltak, aki állítólag a Népszínház utcában lakik. Zémán­t utoljára karácsony táján látták és ekkor a másik nyugdíjas vasutasnak azt mon­dotta, hogy km­egy üllőre, mert ott valaki ajánlott neki házat, egy hold földet és valami kis kertet megvételre. Zé­mán különcségeihez tartozott az is, hogy na­gyobb összeget kitevő vagyonát, amelyet bo­rainak évenkénti eladásából gyűjtött össze, állandóan a nyakán függő kis selyemzacskó­ban hordta. Amikor Üllőre akart menni, szomszédja fel akarta ajánlani társaságát, mondván, hogy nagyobb pénzösszeggel nem tanácsos magányos embernek vidékre menni. Ezt az ajánlatot azonban már nem tehette meg, mert közben Zémán eltűnt és azóta sem látták. Két házkutatás A kispesti rendőrség január 27.-én ház­kutatást tartott a házban és megállapította, hogy Zémán vacsora közben hagyhatta el a házat, mert a vacsora maradványai még ott voltak az asztalon. Először azt hitték, hogy a szomszédos élés­­kamrában fekszik a holtteste, mert onnan pestis és illat áradt elő. Mikor azonban be­­hatoltak a kamrába, megállapították, hogy ez a szag savanyított káposztától ered. A lelakatolt padlást nem tudták felnyitni, de a mai, a budapesti detektívek által végzett házkutatás sem hatott a padlásra. A szom­szédok azt a tanácsot adták a detektíveknek, hogy kutassák át a kutat, nincs-e abban Zémán holtteste. Mivel azonban nem volt vasmacska a kéz­nél, a detektívek elhatározták, hogy a kö­zeli napokban megismétlik a házkutatást és remélik, hogy ennek szenzációs eredménye lesz: a hónapok óta lakatlan, titokzatos házban megtalálják Zémán József Lajos holttestét. A detektívek ezzel egyidejűleg természe­tesen megindítják a nyomozást annak érde­kében is, hogy megállapítsák annak az üllői lakosnak kilétét, aki megvételre kínálta há­zát és földjét, továbbá igyekeznek megálla­­pítani azoknak a nőknek névsorát, akikkel Zémán az utóbbi időben összeköttetésben állt. . . ,n. k.) fHöm PENSIONÉ-METEOPOLÉ ABBÁZIÁI A Südstrand legszebb pontján m­niAM .'íf DEMAN A fürdőhely centrumában. Erkélyes Szobák. Táncterem UeMAN -'es 1 ÉS BLUM KITÜNÖ MnímíKONYHA És TM I ■ tulajdonosok ARAK 35 LÍRAIUL tulajdonosok .# : Felvilágosításokkal szolgál: VÁROSI IRODA, BUDAPEST, FABANII,V.,NÁDOR D.21. TELEFON: || A Siegfrid reprize Vasárnap este új szereplőkkel, részben új díszletekkel került színre Wagner zenedrá­­mája, a Sigfried az Operaházban. A cím­szerepet Pilinszky Zsigmond személyesítette. Pilinszky szoborszerűen szép férfi. Arcvoná­sai klasszikusak. Testalkata délceg, sőt da­liás. Baritonális hangja: férfias és eszményi hőstenor. Pilinszkyben eddig nemigen telt örömünk, mert amilyen kitűnő matériával rendelkezik, olyan kevéssé szokta e maté­riának hasznát venni. Nem tudott járni, mozogni, embert ábrázolni és érces, zengő, férfias hangja állandóan siránkozott, nyafo­gott. A Sigfried jelentős állomása pályafu­tásának. Remélni engedi, hogy egyszer ta­ u­ján lesz magyar hőstenóránk is. A riporter örömmel jelenti, hogy ebben a szerepben Pi­linszky énekmánierjét levetette. Távol van attól, hogy teljes illúziót adjon, mint Sig­fried és attól is, hogy olyan jó legyen, ami­lyen jó lehetne. De óriási lépést tett a töké­letesedés útján. A kovácsmesterségből ugyan leckéket vehetne, de hanggal győzi a szere­pet, deklamációjában van­ erő, megjelenése, mozdulatai férfiasak, betöltik a színpadot. Aki legutóbb akár Lohengrin, akár Tann­­hauser szerepében hallotta, nem ismer rá. Ha el tudna­ mélyedni szerepében, ha át­­érezné mély költészetét és ha a szerep zenei részét kicsiszolná, olyan Sigfried, lehetne, akire büszkék lennénk. Volt sikere, de nem olyan meleg, amilyet megérdemelt. Új volt Mime szerepében Szügyi Kálmán. Színjátszó készséggel alakította a törpét és kifogástalanul, szinte azt lehetne mondani, mintaszerűen énekelt. A többi szereplőkről is csak elismeréssel lehet megemlékezni. Ira­­selbeck Olga Brunhildája klasszikus alakí­tás. Szende, mint Wotan ha hangban nem is elégít ki, stílusban annál inkább. Budano­­vits Mária nemes méltósággal mondotta el Erda súlyos mondanivalóit. Venczel Béla (Fafner) zengő basszusa félelmesebb, mint maga a sárkány. Pogány­nak legjobb sze­repe az Albernek. A reprizt Márkus László rendezte, szép díszletet tervezett hozzá. (Az erdő.) Kezenyoma mindenütt meglátszott és gyanakszunk, ő varázsolta Sigfrieddé Pi­­linszkyt is. Tittel vezényelt. Érdemes mű­vészi munkát végzett. — Bársony János professzor meghal. Sú­lyos veszteség érte a magyar tudományos életet: Bársony János orvos-professzor, az elsőszámú női klinika igazgatója, vasárnap reggel hosszas szenvedés után Múzeum kör­úti lakásán meghalt. A kiváló tudós 66 esz­tendőt élt, de legutolsó éveit is friss munka­kedvben és buzgalomban töltötte. Az orvos­­tudomány terén igen nagy érdemeket szer­zett nagy odaadásával, fanatikus buzgalmá­val, amelyből csak a legutóbbi esztendőkben­­zökkentette ki a politika, s a háború utáni esztendők atmoszférája. Az egész magyar társadalom a magyar kultúra egy kitűnő reprezentánsát gyászoljuk Bársony Jánosban és mélységes kegyelettel állunk meg sírja előtt. március 1-től kezdve minden este Ifj. Szandi Harci teljes zenekarával muzsikál

Next