Esti Kurir, 1926. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

az esti kurír pártközi konferenciájának folytatása Bethlen, Klebelsberg és Perényi ma órák hosszat tanácskoztak a titkos társaságokról és a frankügy politikai vonatkozásairól---------■—-ra/l/bln~------------­Rá day, Perényi és Gömbös tagjai voltak az Exnek? — A kormány az ellenzék adatai alapján akar nyomozást indítani a titkos társaságok ellen — Az ellenzék megállapítja, hogy a kormány kötelessége adatokat sze­rezni és tisztázni a tényállást NE FÉLJÜNK PANEURÓPÁTÓL írta: Dr. RAINPRECHT ANTAL nemzetgyűlési képviselő Európa nemzetei, akarva nem akarva, kény­telenek ma már beletörődni abba, hogy egy­más mellett békében éljenek. Minden olyan gondolat, hogy egyik a másikat beolvassza, kiirtsa, vagy kiüidözze a szomszédságából, a polgári társadalom megsemmisüléséhez, Európa bolsevizálódúsához vezet. Minthogy pedig a nemzeteknek meg kell immár bé kölni ő k az együttélés gondolatával, Paneurópa nem jelent kontinensünk nemzetei számára mást, mint amikor a vadházasságot az anyakönyvvezető előtt törvényesítik. Ez a felismerés ma már minden müveit európai nemzet közvéleményében kifejezést nyer a páneurópai eszme rohamos terjedése által. Ez az eszmekor az idealisták szűk körén átcsapott már a társadalmi jelszavak és a tö­megmozgalmak világába. A politikai pártokon felülálló nagy eszmeként jelentkezik, amely az embereket és nemzeteket nem szétválasztani, hanem egyesíteni kívánja. A páneurópai moz­galomban a legkülönbözőbb és egymással igen gyakran szembenálló politikai irányzatok képviselői találkoznak. A hitbuzgó katholikus •osztrák főpap Seipel, — a cseh katholikus párt vezére: I.edebour gróf, — a szabadkő­műves francia radikális államférfiak: Caillaux, Pataiévá, Herriot, De Monzie, — a szociál­demokrata Lőbe, a német birodalmi gyűlés elnöke, — a nagynevű zsidó Harden, tiszte­letreméltó egységben sorakoznak Paneurópa gászlaja alá. Bármilyen szimpatikus ma már a páneurópai mozgalom nálunk is, a magyar társadalom leg­különbözőbb rétegeiben, — amiről a postán hozzám érkező üdvözlő levelek is meggyőztek, mégis sokan vannak, akiknek ellenszenves az eszmekor és így távoltartják magukat attól azért, mert Coudenhove gróf, megbírálásuk szé­lűit, Európa rekonstruálásának kiindulópont­iául a jelenlegi statusquot veszi. Úgy vélik, hogy ezáltal a trianoni béke igazságtalansága mindörökre, megváltozhatatlanul érvényben E»rad. Coudenhove programjának ilyen értelmezése •nnak félreértésén alapszik. Igaz ugyan, hogy £oudei>hove határozottan kijelentette, hogy aí Európai reálpolitikusok ma csak a háború és káosz, vagy a párizsi békemü között választ­hatnak „minden hiányával és igazságtalanságá­val együtt" (melyet tehát ő is elismer), — igaz továbbá, hogy Coudenhove az elcsatolt német területekre nézve kifejezést ad azon vélemé­nyének, hogy azok békés visszacsatolására hosszú időn belül nem lehet gondolni, mert „aki a határok megváltóztatására gondol, az Európa békéjét veszélyezteti“ — kijelentései azonban kizárólag a német helyzetre vonatkoz­nak, amely egész más megítélés alá tartozik, mint a sui generis magyar probléma, Coudenhove Paneurópa koncepciója közel Sem jelenti a mai határok megmerevítését, vagy­aim ezzel egy: a fejlődés megakasztását, ha­nem éppen annak ellenkezőjét, békésebb és minden zökkenés nélkül történt fejlődés útját egyengeti. Ezt, az európai államok egyesítésé­nek nagyszerű és a jelenlegi helyzetet átalakító terve mellett, Coudenhove következő sorai bi­zonyítják. „Teljesen elhibázott dolog lenne a párizsi béke szerződés olyan értelmezése, mely lezárja a további európai fejlődést, ahelyett, hogy azt csak annak alapjául venné." Ez egészen mást jelent, mint a jelenlegi statusquohoz való merev ragaszkodást. Ha így lenne, Paneurópában egy új szentszövetsé­get kellene látni, amely ellen a szabadság min­den hívének’ küzdenie kellene, ahelyett, hogy támogatná. Kétségtelen, hogy a párizsi békeműnek van­nak olyan eredményei is, amelyek a haladás irányába esnek, mint amilyen Lengyelország és a balti államok felszabadítása, továbbá a népek elnyomásán felépült és összetétéléncl fogva lehetetlen tákolmánynak ismert Habs­burg-monarchia felosztása voltak. Ezek olyan tények, amelyek a szabadság, a népek önren­delkezése és a kisebbségek érdekeinek hívei számára kétségtelenül örvendetesek. Egészen más az, ami Magyarországgal tör­tént. De erre vonatkozólag Coudenhove a fragmentálódott monarchia felszabadult nem­zeteinek újraegyesülését szabad, önkénles, szer­ződéses alapon jelöli meg kibontakozási lehc­Bethlen István gróf miniszterelnök inke- pusztai bérletéről tegnap este visszaérkezett a fővárosba. A miniszterelnök ma már a ko­ra délelőtti órákban megjelent hivatalában, ahol a genfi tartózkodása alatt felhalmozó­dott adminisztratív teendőket intézte el ds részletesen informáltatta magát a legutóbbi napok eseményeiről. Hivatalos személyeken kívül nem is bocsátottak senkit a miniszter- elnök elé, aki az egész napot az informáló­dásnak és a'pártközi konferencia, előkészí­tésének szentelte. Kormánypárti körökben megütközéssel beszéltek az ellenzéknek ar­ról a tervéről, hogy a húsvéti vakáció után újból a Ház elé viszik a frankhamisítás ügyét és erre vonatkozóan Rubinek István, a frankügy volt előadója, a következő érde­kes nyilatkozatot tette az Esti Kurír munka­társa előtt: — Igen helytelen taktika volna az ellen­zék részéről, ha a húsvéti szünet után újból a frankhamisítás ügyével foglalkoznék ahe­lyett, hogy megelégednék a titkos társaságok kérdésének kilátásba helyezésével. Bethlen miniszterelnök husvét után nyomban össze fogja hívni a pártközi konferenciát és szá­mít arra, hogy az ellenzéknek itt megjelenő vezető tag­jai elő fogják terjeszteni a titkos társa­ságok működésére vonatkozó adataikat. A kormány el van határozva arra, hogy ezen adatok alapján megindítja a nyo­mozást és a tényállás tisztázása után megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek gáranciáui szolgálhatnak arra, hogy a titkos társaságok végérvényesen befejezik szereplésüket. tőségnek. A jelenlegi helyzetet tehát közel sem tekinti olyannak, amelyen többé változtatni nem lehet. Hiszen akkor Paneurópát sem tar­taná megvalósíthatónak I A történelemben, vagy társadalomtudomány­ban csak némileg járatos ember előtt nevetsé­ges minden olyan nézet, amely az uralkodó vi­szonyokat változhatatlanoknak tekinti. Leg­kevésbé lehet egy felfogása egy olyan kiváló államférfinak, aki éppen Európa mai állapotá­ból keres kibontakozást az egységesülés felé és ezt a folyamatot tekinti a fejlődés legközelebbi állomásának. A kérdés egyúttal politikum is és ha Couden­hove a területi,' tehát Európa legkényesebb kérdéseinek feszegetésével kezdené meg Európa egységesítéséért folytatott tevékenységét, na­gyon rossz politikus lenne és nagyon rossz szolgálatot tenne éppen a területi reparációk ügyének, amely csak páneurópai légkörben, páneurópai mentalitás mellett fog lehiggadni a megoldásig. Ez olyan konkrét eredmény, amelynek elő­segítése sokkal inkább megfelelhet az ellen­zék célkitűzésének, mint a frankhamisítás ügyének teljesen hiábavaló felmelegítése. Az Esti Kurír munkatársa érdeklődött el­lenzéki körökben is, ahol kijelentették, hogy a kormánynak elsősorban nem az ellen­zék, hanem saját adatai alapján volna kötelessége a titkos társaságok ellen megindítani az eljárást. Ellenzéki körökben nagy megértéssel veitek tudomást arról, hogy az Esti Kurír tántoríthatatianul folytatja harcát a titkos társaságok kiirtása ér­dekében és különösen sokat beszéltek az Etelközi Szövetségről, tegnap megjelent tudósításunk jelentőségéről. Az ellenzék vezető politikusainak infor­mációi szerint az Eksz-ben helyet foglaltak Bethlen és Teleki grófon kívül Ráday Gedeon gróf, Perényi Zsigmond báró cs Gömbös Gyula is és bár Ráday gróf legutóbbi nyilatkozatában megcáfolta azt a hírt, hog}r tagja valamelyik titkos társaságnak, e cáfolatnak nem lehet más magyarázata — informátorunk szerint, — mint az, hogy vagy nem tekinti az Eksz-et titkos tár- . saságnak, ami mindenesetre a legkényel­mesebb álláspont, vagy pedig Beihlen grófhoz hasonlóan, már kilépett onnan. Ellenzéki körökben nem tartják kizárt­nak azt sem, hogy az Eksz-et esetleg már fel is oszlatták és éppen ezzel magyarázzák meg Bethlen miniszterelnöknek azt a vállalkozását, hogy mértékkel tisztán látja, hogy az európai szer­veződés csak organikus utakon és nemzeti elv sérelme nélkül haladhat. Tudja tehát azt, hogy amíg koncepciója meg­valósul; még igen sok változás történik Európa mai térképén. Elég, ha a német csatlakozást, a danzigi korridort, a középeurópai Locarnót, Besszarábiát és az ukrán kérdést említjük csu­pán. Mindezek sürgős elintézése halaszthatatlan feladat és a középeurópai Locarnóban benne foglaltatik a magyar problémá megoldása is. Paneurópa megvalósulásától félteni a tria­noni igazságtalanság jóvátételét, de legalább is lényeges enyhítését, annyit jelent, mint kis- hitűnek lenni egy olyan szükségszerűséggel szemben, amely, Paneurópa megalakításához hasonlóan jelentkezik, de valószínűleg még ha­marabb fog bekövetkezni. Magyarország ezeréves fennállása ( igazolta, hogy geográfiái alakulásánál fogva egy termeszeli és gazdasági zárt egységet képez. Ha tehát a páneurópai kötelékben feloldódnak az új határok, amelyek ezt az egységet meg­harcra szánta el magát a titkos társa­ságokkal szemben. Politikai körökben egyébként messzemenő kombinációkat fűznek ahhoz, hogy a miniszterelnöknek ma délelőtt magá­hoz kérette Klebelsberg Kunó gróf val­lás- és közoktatásügyi minisztert, aki­vel hosszasan tanácskozott. Ezekről a tanácskozásokról semmi pozitív; hír nem került a nyilvánosság elé, de a mi* niszterelnőkhöz közelálló helyen úgy tudják, hogy a tanácskozás ugyancsak a titkos tár­saságok ügyével van összefüggésben. Erre abból következtetnek, hogy annak ide­jén, amikor a titkos társaságok aktív mű-; ködöst fejtettek ki, Klebelsberg Kunó gróf volt a bclügy- ____miniszter. Me gerősíti ezt az információnkat az a' másik körülmény is, hogy miközben ma délelőtt Bethlen István gróf miniszterelnök Klebelsberg gróf kultuszminiszterrel tárgyalt, a minisz­terelnökségre érkezett Perényi Zsig­mond báró, a Magyar Nemzeti Szövet­ség elnöke és most már hármasban folyt a megbeszélés a késő délutáni órákig. A tárgyalásról hivatalos helyen minden in­formációt megtagadtak, de ennek dúcára si­került megállapítanunk, liogg a mai tárgyaláson a titkos társaságok ügye cs a frankhamisítás még el nem intézett politikai vonatkozású problé­mái kerültek szóba. A politikai életben egyébként csend van, zavarták és széttagolták, akkor Magyarország régi vérkeringése újból megindul és egységes organizmussal fogja regenerálni az elcsatolt területrészeket. És ez a lényeg. Nem a törté­nelmi és közjogi térképezés, hanem a gazdasági és kulturális fölény menti meg a magyart. Ne legyünk kishitűek.' Ez nem méltó a nagy ügyhöz. Hinnünk kell az igazság győzelmében! A vallásszabadság megszüntette a vallási vil­longásokat — a merev határok igazságos le-i építése pedig meghozza, majd a határok ern- bert-embertől, nemzetet-nemzeltől elválasztó) jelentőségének megszűnését. Ez a folyamat feltarthatatlan. Győzni fog; megkérdezésünk nélkül is. Akkor pedig inkább vele, mint ellene! Így az eszme győzelmekor rangelsőbbségünket igazolhatjuk és ennek bi­zonnyal hasznát is vesszük. Az okos politika előre néz és nem viteti magát az események hátán. Mint ahogyan az eddig történt. Külpoli-! tikai lustaságunk nem egy bajunknak okozója, lít az ideje, hogy végre éber szemmel nézzük a világ folyását. Ne féljünk Paneurópátóll Coudenhove gróf pontos szociológiai szem­R/ ILfav iiiinniillllltRIIlW^^ ^1, III I 1 f í li^ í íf!®^ ^ •>' ( / j Jr ..................mim.I,. \ 11|, i<! I éf 3 jyH|Mlii|iiiiHy^IMwft[i1]l, )/ { J ELŐFIZETÉ SI DÍJ: EGY HÓRA 40.000 K, NEGYED Ffi*i7F'PICF<Z7Tfi SZERKESZTŐSÉGs VI, ARADI UCCA & IV. EM. ÉVRE 120.000 K. EGYES SZÁM ÁRA: 2000 K, HÉTFŐN r U: TELEFON SZÁMOK: 196-19, 92-70, 98-70, 23-45, 12242. 2000 K JUGOSZLÁVIÁBAN 4 DINÁR, HÉTFŐN 5 D A CC A V If ÁRflf Y KIADÓHIVATAL: VII. KÉR., KERTÉSZ UCCA 24-28 DINÁR. AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA ÍYn*3 1 iKAIAVlll T E L E F O N - S Z Á M: JÓZSEF 156-20 IV. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, 1926 CSÜTÖRTÖK ÁPRILIS 1 ♦ 7 4. SZÁM Ára 2000 korona

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék