Esti Kurir, 1926. június (4. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-06 / 125. szám

Vasárnap, 1926 június 6 MEGOLDÓDOTT A SZEGÉNYHÁZ UCCAI REJTÉLY " •mK/l/lSt/m­m ....... ■ — A Szegényház ucca 44. számú házban lakó Harsányi-család Nagy Ilonkát egy rokonuknál helyezte el a további botrányok elkerülése céljából m i ■ i ■ ' — Harsányiék ellen megszüntette a rendőrség az eljárást — A nyomozás során kihallgatták Nagy Ilonkát is, aki visszavonta terhelő vallomását Néhány nappal ezelőtt részletesen foglal­koztunk azzal a fantasztikum határán lebegő üggyel, amely immár közel egy esztendeje foglalkoztatja a Szegényház utca 44. számú ház lakóit s a környező házak lakásbérlőit, akik részben ugyancsak közvetlen és közve­tett tanúi voltak azoknak a jeleneteknek, amelyek a ház egyik harmadik emeleti laká­sában történtek. A harmadik emeleti 2. számú lakásban ugyanis özv. Harsányi Dánielné nyug. statisztikai hivatalnok özvegye lakik két fiával. A lakásnak volt azonban még egy negyedik lakója is, Nagy Ilonka, akit Harsá­nyi Dánielné mint elhunyt férje testvérének árva gyermekét örökbefogadta. Ezzel Har­sányiné a 17 éves leány törvényes nevelőanyja lett s bár a család meglehetősen szűkös viszo­nyok között élt, a kisleányt a legnagyobb ne­hézségek árán is iskoláztatták és megfelelő módon nevelték. Egy idő óta azonban a szegényház uccai ház harmademeleti lakásából minduntalan hangos sikoltozások, jajveszékelések zaja hallatszott, ami végül is felkeltette a ház lakóinak figyel­mét, akik az illetékes hatóságoknál jelentést is tettek s védelmet kértek a 17 éves Nagy Ilonka személyének érdekében. A hangos és izgalmas jelenetek ennek ellenére is meg­ismétlődtek. Tavaly augusztus 18.-án, Ilonka napján azután hangos botrány játszódott le a házban, mikor is Nagy Ilonka vészes sikoltásaira figyelmesek lettek a ház valamennyi lakói és ezért felelősségre vonták Harsányiékat. A Harsányi-család már ekkor elmondotta, hogy a leány erősen hisztérikus hajlamú, rosszindulatú és akaratos, úgy, hogy úrileányhoz méltó neveltetése a legnagyobb akadályokba ütközik. A kislány­­— Harsányiék szerint — minden ok és alap nélkül megtagadja az engedelmességet s ha megfenyítik, hangos jajveszékelésével és se­gélykiáltásaival igyekszik maga felé terelni a ház lakóinak figyelmét és szimpátiáját. Az ügy azután bíróság elé került. A bíró­ság előtt a kisleány képviseletében az árva­­szék kiküldöttje jelent meg, aki kérte az el­járás megszüntetését. Így is történt. 1926 feb­ruárjáig foglalkoztatta Nagy Ilonka ügye a ház lakóit és a különböző hatóságokat, míg egy napon váratlanul elcsendesedett a harm­adik em­eleti lakás és Nagy Ilonka eltűnt a szegényház­uccai házból.­­A ház lakóinak amúgy is felcsigázott kép­zelete a kisleány hirtelen eltűnésével kapcso­latban valóságos legendákat szőtt Nagy Ilonka alakja és a harmadik emelet, 2-es számú lakás körül. Arról beszéltek, hogy a kisleány minden bizonnyal még mindig a la­kásban van s ezt bizonyítva látták azzal is, hogy egy napon a ház három lakója egy aláírásnélküli cédulát kapott. A kis papírla­pokon mindenben megegyezően a következő szöveg volt: Szegényház ucca 44., III/2. Segítség! — Rendőr! A lakók most már a főkapitányságon tet­tek feljelentést a Harsányi-család ellen. Ilor­váth Antal rendőrfőtanácsos, a főkapitánysá sérülési osztályának vezetője folytatta le a nyomozást ez ügyben és a nyomozás minden szempontból tisztázta a szegélyk­áz uccai ház­ban történt esményeket. Elsősorban is meg­állapították, hogy Nagy Ilonka nem tartóz­kodik már Harsány­iaknál, mert az özvegy­asszony a maguk és a ház nyugalma érde­kében a kisleányt egy pestkörnyéken lakó ro­konuknál helyezte el, ahol Nagy Ilonka a művirágkészítés mesterségét tanulja. A leány kihelyezése óvatosságból, a gyám­hatóság hozzájárulásával történt, amely maga is szükségesnek látta, hogy a beteges kisleány által inszcenált házibotrányok végre meg­szűnjenek. Harsányiék a kihallgatás során elmondot­ták, hogy Nagy Ilonka, — akit törvényes gyermekükké fogadták — valósággal po­kollá tette életüket. Lehetetlen viselkedésé­vel és makacs, megmagyarázhatatlan ellen­állásával bizony gyakran okot adott arra, hogy őt megfenyítsék. Így történt ez 1925. augusztus 18.-án, Ilonka napján is, amikor a kisleány vendégek jelenlétében megütötte nevelőanyját. Végül is nem volt más megoldás, minthogy a leányt elvigyék a házból, ahol állandó botrányaival a családot közmegvetésnek tette ki. Miután a főkapitányságon kihallgatták a család mindhárom tagját, beidézték magát Nagy Ilonkát is. A kisleány megszeppenve és láthatóan meg­törve elmondotta, hogy maga is megbánta már a történteket és — mint mondotta — gyakran ok és alap nélkül rendezte azokat a hangos jeleneteket, amelyek végül is a Har­sányi-család — nevelőszülei ellen — hangol­ták a ház s a környék lakóit. — Egy hajszába kerültem — mondotta Nagy Ilonka a rendőrségen, — amelyet má­sok irányítottak Harsányiék ellen. E döntő bizonyítékok után a főkapitány­ság megszüntette Harsányiék ellen az el­járást. özv. Harsányiné és két fia azonban teljes rehabilitációt követelnek és bizonyítani akar­ják, hogy ellenük esztendők óta lelketlen, rosszindulatú hajsza folyik, amelynek eszköze az egyébként is erősen befolyá­solható Nagy Ilonka volt. Harsányiék hatóság előtti rágalmazás cí­mén ügyvédjük, Antal István dr. útján a szegényház-uccai ház három lakója ellen tettek most feljelentést. Ezzel azután újból kiélesedett az a harc, amely a budai ház lakói között folyik. Maguk Harsányiék a legnagyobb aggodalommal figyelik az ese­ményeket s most elhatározták, hogy vég­leg elköltöznek a házból. Megerősítette ezt az elhatározásukat az, hogy a legutóbbi na­pok alatt több ízben, kör­ülbelül egyező tar­talmú fenyegetőleveleket kaptak. A legutolsó levél, amely postán özv. Har­sán­yi Dánielné címére érkezett, a követke­zőket tartalmazza: — Te gyilkos boszorkány! Ha nem bo­csátod szabadon a nálad fogvalévő leányt, halál­ok halálával halsz. Késemet oldaladba z­árom! . . . A levél másik oldalán egy halálfej volt, tetté pedig egy kereszt díszlett, alul pedig­z aláírás helyén : halál, halál, halál! Harsányiék a levelet Antal István dr. út­ján ugyancsak eljuttatták a rendőrségre, ahol most újabb nyomozás folyik a névtelen fe­­nyegetőlevelek­ írója ellen. Ennek az áldatlan hajszának úgy látszik, még folytatása lesz. A hajsza központjában álló özv. Harsányi Dánielné és két fia ugyanis teljes elégtételt és védelmet köve­tel a hatóságtól a meghurcoltatásért, melyet a 17 éves Nagy Ilonka miatt szenvedtek el s amely miatt a legsúlyosabb gyam­okok­­ alapján indítottak ellenük eljárást­. 1 A Royal szálloda éttermei állandóan üzemben. Folyó hó 5-től szombattól esténkint a külföldről hazaérkezett ifj. Kiss Béla közkedvelt zenekara játszik 9. oldal Fedák Sári legközelebb villát építtet a Margitszigeten A közmunkák tanácsa Fedák kedvéért eltér régi álláspontjától A magyar pénzarisztokrácia számos tagja fordult már a közmunkák tanácsához azzal a kéréssel, hogy adjanak engedélyt a villa­­építésre a Margitszigeten. A közműnk ta­nácsa a kérelmet mindenkor visszaállí­­tta és kijelentette, hogy semmi körülmények között sem engedi meg, hogy a Margitsziget ősrégi fái közé villákat ékeljenek. Most azon­ban — úgy látszik — ebből a megingathatat­lan elhatározásból engedni fog a közmunkák tanácsa és engedélyt ad villaépítésre. A kérel­mező Fedák Sári művésznő lesz, aki néhány nap múlva beterjeszti írásos kérvényét a közmunkák tanácsához. Ennek az ügynek egyébként érdekes előzmé­nye van. Néhány nappal azelőtt Schiffer Miksa, a Margitszigeti Fürdőbérlő Részvénytársaság el­nöke, ebédet adott, amelyen megjelent Fedák­ Sári is. Fedák az ebéd folyamán így szólott a mellette ülő Tarján Vilmoshoz: — Itt az ideje, hogy régi vágyam teljesü­lésének megnyissam kapuját. Légy oly szíves megbízásomból beszélj Schiffer igazgatóval és kérdezd meg tőle, milyen feltételek mellett építtethetnek villát a Margitszigeten. Tarján Fedák kívánságának eleget tett és mindjárt érintkezésbe is lépett a vendéglátó gazdával, Schiffer Miksával, aki kijelentette, hogy Fedák kérése a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközik, mert a szigetre, bár ed­dig már számos pályázó volt, még sen­­ki sem kapott építési engedélyt. — De Fedák Sári csak egy van az ország­ban — érvelt Tarján Vilmos. — Ez igaz, — szólott az elnök — majd együtt odamegyünk a közmunkák tanácsá­nak éppen itt időző egyik vezető tagjához és megkérdezzük, mi a véleménye a dologról. A kis deputáció, Fedák Sári, Schiffer Miksa és Tarján Vilmos oda is mentek a tanács egyik vezető tagjához és előterjesztették a kérelmet. Ezt a választ kapták: — Nem hiszem, hogy akadálya volna an­nak, hogy Fedák Sári villát építtethessen a Margitszigeten. A közmunkatanács engedélye ebben az esetben a nemzet hálája lenne a magyar szó katonájának. Méltóztassék a kérvényt benyújtani, ben­nem a kérelem feltétlen pártfogót talál és bízom, hogy társaimban is. Fedők Sári kérvénye tehát néhány nap múlva megérkezik a közmunkák tanácsához és ha a kérelemnek eredménye lesz, a Fedák­­villa rövidesen állni fog a Margitszigeten. Tíz napra ítéltek egy delejes embert, aki tyúkszemet cipőn keresztül gyógyított ■ ~vt/l/l/lsi— - - Azt állította, hogy hatezer beteget gyógyított meg — Az orvosok bizottsága előtt minden kísérlete csütörtököt mondott Innsbruck, június havában. A delejes asszonyok és egyéb kuruzsló csodadoktorok jelensége úgy látszik nem csu­pán speciálisan magyar tünemény, mert a lapok egyre-másra adnak hírt külföldön is, főleg Németországban, hasonló kalandorok és csalók fellépéséről. Legutóbb az innsbrucki törvényszék vonta felelősségre a tiroli delejes embert, akit Gehrernek hívnak és aki azt állítja, hogy az ő csodaereje több mint hatezer embernek adta vissza az egészségét. Gehrer eljárásmódja teljesen hasonló Wun­­derlichnééhez, amennyiben ő is úgy gyógyí­tott, hogy kezével több ízben megdörzsölte a beteg testrészt. A Csodadoktor kijelentette a bíróság előtt, hogy ha kezét végighúzza a betegek testén, megérzi az egyes testrészekben a fáj­dalmat, ezután a kezelés további tartam­a alatt igyek­szik akaraterejét arra koncentrálni, hogy a betegeknek valamiképpen segítségére legyen. Éppen ezért már olyan betegeket is sikerült meggyógyítania, akiket sohasem látott és akik többszáz kilométerre laktak tőle, ele­gendő volt, ha maga elé képzelte a beteget. Különösen a műveletlen falusi nép kö­rében örvendett a delejes csodadoktor nagy népszerűségnek, a törvényszék által kiküldött szakértő­bizottság jelenlétében rendezett gyógyí­tási kísérleteivel azonban teljesen ku­darcot vallott. Különféle betegeket bocsátottak Gehrer elé, aki azonban nemcsak hogy meggyógyítani nem tudta őket, hanem még a róluk felállt­­tott diagnózisai is teljesen helytelenek voltak. Egy cukorbeteg asszony betegségét sem is­merte fel és vállalkozott néhány napon belül való meggyógyítására, de a beteg már az első kezelés után kiszenvedett. Csupán egy asszonynál mutatkozott a „dele­­jezés“ után némi hatás, de az orvosok ezt a természetes folyamat eredményének tekintet­ték. Egy másik páciens kijelentette, hogy Gehrer az ő tyúkszemét csupán cipője megérintése által „elm­agnetizálta“. A bíróság tíznapi elzárásra ítélte a ku­ruzsló delejes embert, akit az ítélet nagyon elkeserített és ezért feltett szándéka, hogy büntetésénk kitöltése után kivándorol. mnumiETnia»ii na mi mai m­i i■ MM.mnwik.'r Minden ne ki bőrének lideségét és tiszta ágát meg akarja őrizni, használjon Dr. Biró-féle ÍR Mii m szappant, púdéit, mosdóvizet A PEUGEOT cég újabb árfá­rg­l­tása Homokos és hegyes vidékekre a legideálisabb 4-5 személyes túrakocsi i0, 24 HP, 1 ajtós. Cantilever rugózás Michelin Ballon gumivá­, amerikai tető, oldalt teljesen zárható falakkal Kor. 110.00­0.000 luxusadóval együtt. Kizárólagos vezérképviselet: VANDY ISTVÁN, Ország­ tház tér 9. Telefon: 973-43

Next