Esti Kurir, 1926. október (4. évfolyam, 223-250. szám)

1926-10-15 / 236. szám

Péntek, 1926 október 15 SZÍNHÁZ A hős és a katona Bomnhard Shaw szatíráját ma mutatja be a Kamaraszínház Sokszor megkérdezték a nagy csúfolódót, hogy azon felü­l, amit e darabhoz már elmon­dott, van-e még mondani­valója? Shaw, — ahogy mi tudjuk — nem mondott többet más­nak sem, mint amit egy amerikai újságírónak. „Megkérdezték-e Vergiliustól, — szólt — hogy miért énekelte meg Aeneast?“­­— „De ő nem írt szatírát11, — mondta erre az újságíró. Ek­kor Shaw így válaszolt: —­ „Biztos ön ebben?“ A hős és a katona című (Arms and the man­t arma viriunque ...) vígjáték a Shaw-magyará­­zók szerint általában a militarizmus fölött gú­nyolódik, közben alaposan megcsipked min­dent, ami csak eszébe jut, ahogyan ez már szo­kása. Amit ő könyvének előszavában mond, s amiből a magyarázók igyekeznek elhinni Shawnak, hogy ő általánosságban gyakorol kritikát, nem őszinte, mert mikor ő ezt a dara­bot megírta, Európaszerte egyébről sem be­szélt a magas diplomácia, mint azokról az el­lentétekről, amelyek az osztrák nagyhatalmi hóbort és az oroszok balkáni politikája között 1878 óta évtizedeken át érlelték a világháborút. Shaw ezzel a szatírával egy kissé belevilágít az orosz és osztrák politika balkáni boszorkány­­konyhájába. Szinte mellékes, hogy milyen mesét talált ki e célból, mert akármilyet írt volna, min­denkor a legnagyobb feladatot rótta volna színházra, színészre egyaránt avval, hogy fölényes, túlkulturált szatíráját elm­ondat­­hassa azokkal, akiket ebben a darabjában szerepeltethet, s hogy ez a szatíra összhang­ban legyen a történet csak megközelíthető valóságával is. A Nemzeti Színház Kamara­színháza igen értékes küzdelmet vállalt és valóban dicséretre méltóan oldotta meg e da­rab megjátszásának problémáját. A különös szatíra illusztrálására stilizált játékot vezetett be Hevesi Sándor, a darab fordítója és rende­zője. S a színészek nagyszerűen vették át ezt a formát. Pethő Attila hibátlanul, Cs. Aczél Ilona némely helyen­­— leegyszerűsítve a ter­mészetességig — általában szintén tökélete­sen állták a stilizált játékot. Kiss Ferenc, a legnehezebb feladatot, a fölényességet, azzal a modorossággal, amelyre szükség van, hogy egyensúlyban maradjon a többiek stilizált játékával, teljesen átérezte. Ugyanezt észlel­tük kellemes érzéssel Fáy Szeréna és Horváth Jenő játékánál. Igen szerencsés választás volt a komorna szerepét Tőkés Annára bízni. Nagyszerű volt, s jól beleillett az együttesbe Palágyi Lajos is. (b. m­.) Rákóczi-ut t|j|t y| Rákóczi-ut Nagy varieté és táncmű­sor Ma nyitva óráig ­ Elkészült az Ördög mátkája című film. Forgács Antal főrendező rendezésében teg­­nap elkészült az Ördög mátkája című nyolc­­felvonásos film. Ez egyike lesz ama illemeknek, amelyek a fejlődő magyar filmipart repre­zentálni tudják a külföld élőtt. A film fősze­replője Somogyi Bogyó, akiről kitűnt, hogy nemcsak a színpadon, hanem a filmfelvevő­­gép előtt is nagyszerű és akinek első filmsze­replése valósággal meglepetés lesz. Mátrai Erzsi szép parasztmenyecskéje is komoly mű­vészi készségről tesz tanúságot. Fenyő Emil délceg legénye egyik legnépszerűbb figurája a fil­mek. Újvári Lajos, Abonyi Marian, Szegő Endre, Mikó László és Kürti Teréz il­leszkednek még bele az együttesbe. Érdekes, hogy a külföld figyelme máris ráterelődött erre a magyar filmre, amennyiben az Ördög márkája még csak tegnap készült el, de elő­adási jogát már megvásárolta R­ománia és Jugoszlávia. A film főpróbája november első napjaiban lesz. Forgács főrendező, aki eddig már több mint látrim­­filmet rendezett, legkö­zelebb az Eszter című film elkészítéséhez fog hozzá, amelynek jeleneteit Budapesten, Bécs­ben és Berlinben fényképezi majd Kiben Ist­ván, aki az ördög márkáját is fotografálta. ^msssmmamtiinsrzzzczz­. m. ^--rtmaaiiniaanaam­. | áRi­mi Nflli | Ma csütörtökön || 25 - ödször szombaton és vasárnap este likácfavirág | Mikszáth Kálmán és Fráter Loránd daljátéka | i " J :; Pénteken: • i 'WWBLA.WS.JiL'WJIk. Főszereplő: CiRIl!) ERZSI \­asárn­ap délután A . fó 20»Y snégelt Csütörtök AZ OL'ERAH Az ma délelőtti főpróbájának nagy vendége volt: Pedákt Sári. Zsazsa asszony ugyanis amerikai utazása előtt este már nem nézheti meg Hári János vitéz ura­mat, akinek szárnyaló fantáziájában olyan hősi tettek zsongnak, mint a másik vitéz. Kukorica János vitéz valóságában és így nem csoda, ha az egyik János vitézhez eljött látogatóba a másik János vitéz. Fedák féltizenegykor érkezett az Operába, szé­pen leült a sötét nézőtér baloldali sorainak egyi­kébe és türelmesen és vitézül végignézte a pró­bát, amelynek bizony csak úgy négy óra felé volt vége. Zsazsa asszony Palló Imrével beszélgetett az egyik sarokban, amikor Márkus László be­jelentette, hogy elérkezett a pihenés órája, a pró­bának vége van. Székelyhídig mosolyogva fordult a vitéz Háry János (Palló Imre) és vitéz Kukorica János (Pe­dál, Sári) felé: — Vitézek! Mi lehet e széles föld felett. Szebb dolog a végeknél? * AZ ISMERETLEN KATONA SÍRJA a címe annak a darabnak, amely —­ mint lapunkban másutt olvasható­­—­ a Belvárosi Színház Gól című darabja után közvetlenül következő újdon­sága lesz. A darab körül érdekes bonyodalmak támadtak, amelyet a bíróság fog kibogozni és a bíróság ítélete lesz döntő majd az ezután követ­kező ilyen vitás ügyekben. Most múlott egy éve, hogy Baló Elemér, a Belvárosi Színház tagja — amint mondani szok­ták — a saját szakállára­­meghozatta az egyik párisi ügynökségtől ezt a darabot és átadta Bár­dos Artúrnak, a színház igazgatójának. —­ Direktor úr, — mondotta Baló — vásárol­tam a magam számára egy darabot. Adassa elő, eljátszom én az ismeretlen katona szerepét.­Bárdos Artúr a darabot elolvasta és Baló Ele­mérnek kijelentette, hogy bár a darabot a szerző valósággal klasszikus művészettel írta meg, a mai szegényes viszonyok között az elő nem adható. A darabot ezzel ad acta tették a többi sok darab közé, amelyek az igazgató íróasztalfiókjában pi­hennek. Ilyenformán egy évig hagyták pihenni, az Ismeretlen katonát sírjában. Most azután napvilágra került. Baló Elemér, — amint nekem elmondta — a legnagyobb csodál­kozással értesült, hogy a darab főszerepet nem­ ő, hanem Tárai­ Ferenc fogja játszani. Baló elhatá­rozta, hogy jogainak megvédésére bírósághoz for­dul és a bíróság döntését kéri ki arra vonatkozóan, ki lehet az ismeretlen katona, ő-e, vagy Tárai­ Ferenc? — Minden egyes kép és cikk külön .szen­záció A DIVAT gyönyörű októberi számában. NÁDOR JENŐ, a Király­­Színház bonvivualja és Kertész Dezső, az Alexandra valamelyik elő­adásán összevesztek. Kertész ekkor így kiáltott haragjában Nádorra: — Jössz te még az én uccámba! Tegnap azután a Király-színháztól hivatalo­san értesítést kapott Kertész Dezső, amelyben a következő áll: Értesítjük, hogy Nádor a Damjana­li-uccai la­kásából ma a Kertész-uccába költözött­. * ILYEN TÖRTÉNETET, amilyen itt következik, mindig meg kell írni, hogy nyoma maradjon a színészet történetében. Tarján Vilmos, a Stoyal Orfeum igazgatója tegnap délelőtt felhívatta iro­dájába egyik fiatal tagját, Andayt és a követke­zőket adta értésére: —­ Három estén át néztem magát a színpadon, figyeltem a közönséget, amely lelkesen tapsolt játékának. Én azonban jól tudom, hogy a taps még nem minden. Ezért vegye tudomásul, hogy a fizetését ötven százalékkal felemelem. Ez az én tapsom. Anday az örömtől kipirulva szerényen meg­kérdezte: Ojtázás neat teszt * GRÁI­ FRANCISKA Varsányi Irénnel együtt sze­repet vállalt a Színpadi Szerzők november 5-iki bemutató estéjén. Varsányi Irén és Gaál Franci is természetesen örömmel ígérték meg, hogy Szenes Béla új darabjának egy pompás jelenetét el fogják játszani, s a hangverseny rendezője bol­dogan távozott Varsányitól és Gaál Franciskától, mert íme sikerült a műsor egyik kedves számát biztosítani. — Jajt — kiáltja így .­.­.erre Gaál Franciska a távozó rendező után. — Haj va­n, — Micsoda, az istenné..’' Csak nem akar le­mondani’ — Hagyjon már kibeszélni —szólt Gaál Fran­ciska, — az a baj, hogy még meg is kell tanulni a szerepet, hiszen csak egyszer hallottam, mikor Szenes felolvasta .. . ha ez előbb eszembe jut... — Mi lett volna?­­— kénye­zte a rendező . .. Nehezebben ígértem volna még. " Tisztességes asszony udvaroltathat-e M­n­gának? elolvashatja A DIVAT októberi számában. * A VÁROSIAK egy perec­t sem pihennek s a napnak valósággal huszonnégy óráját végigpró­­b­álják. Ma reggel is már kilenc órakor nekiláttak Martos és Huszka ó Hajtóvadászai cimü operett­jének próbájához. Két óra felé bizony m­ár vala­mennyien megérezték, hogy az ebédidőt régen el­kongatták a tornyok órái, de hát hiába, dolgozni kell, mert huszonkettedikén már a közönség elé kerül a darab. Szerencsére, úgy két óra felé lejött az irodából Zerkovitz Béla , amint a folyosón sétált, töltött káposzta pompás illata csapta meg az orrát. Honnan jöhet a nagyszerű illat? — ütötte fel fejét Zerkovitz és rövid vizsgálódás után ki­­­derült, hogy a színház öreg portásánál, a nép­szerű Schaffer bácsinál föl a tűzön töltött ká­­poszta. Zerko­vitz rögtön kiadta az ordrét, hogy a káposztából tizenegy adagot kell főzni és három óra felé, amikor a harmadik felvonás orosz kocsmájára k­rü­l a sor, a cserkész, kirgiz, tatár és kaukázusi szolgák már f­ elhordták a színpadra a nagyszerű töltött káposztát, ahol a színészek olyan eszem-iszomot csaptak, mintha hét országra híres lakodalomnak lettek volna a szereplői. ■— Akit csináljon a csúnya no, ha szép akar lenni? — megtudja A DIVAT szenzációs­­számából.* A SZÍNHÁZ IGAZGATÓJA,­­Sebestyén Géza kü­lönben még nem látta a darabot, Martos és Huszka Haj­tó vadászat­át, mert egész nap Kazár Ödönnel tárgyal a Fővárosi Operettszínház kibér­léséről. Tegnap este megkérdezték Sebestyént: — Aláírtad már a szerződést? — Dehogy írtam. Nekem többet adnak a sza­vamra, mint az aláírásomra. * Két hét alatt két bemutató a Belvárosi Színházban. A Belvárosi Színház a jövő héten mutatja be Kelemen Viktor Gál című vígjáté­kot Makay Margittal és Kertész Dezsővel a fős szerepekben. A következő héten újra bemuta­tót tartanak. Bárdos direktor egy úgynevezett irodalmi csemegét hoz színre, Paul Slatinai­nak .1. ismeretlen katona sírja című drámá­ját, amely Párizsban a Comedie Francaise-bait ment Le tombeau sou l’Arc de Triomphe din­inél, igen nagy sikerrel. A nagyhatású dráma középpontjában egy frontharcos, egy ismeret­len katona áll, aki odahaza hagyta a meny­asszonyát. A katonának minden álma és min­den vágya, hogy megesküdjék a menyasszo­nyával s hogy szabadságot kapjon, megígéri parancsnokának, hogy ha visszajön, szívesen vállalkozik bármily halálos feladat elvégzésé­­re. A katona hazamegy és otthon szomorú va­lóságot talál. .A lány már nem szereti, mert időközben az ismeretlen katona édesapjával kötött barátságot. Az apa, a fiú és a menyasz­­szony nagy drámai összeütközését krisztusi kibékülés követi, a fiú visszamegy a frontra, ahol ígéretét beváltva, a biztos halálba rohan és elesik. A darab párizsi premierje rendkí­vüli izgalmakra adott okot, amelyek hevében a pacifisták és a militaristák nem egyszer tün­tetéseket rendeztek a színház nézőterén. A Belvárosi Színház előadásában a menyasszony, szerepét Simonyi Mária, az apa szerepét Gel­lért Lajos, az ismeretlen katona szerepét pe­dig Téray Ferenc fogja játszani. A nagyhatá­sú drámát Bárdos Artúr dr. rendezi. * Két jubileum Mikszáth Kálmán portáján. Ma este két budapesti színházban ülnek jubi­leumot: a Vígszínházban­­; a Városi Színház­ban. A Vígszínházban ma este kerül huszon­­ötödször szilire a Voszty-fiú esete Tóth Mari­val című vígját­ék, amely a mai nehéz idők­­­ben ritka jelenség a bemutató óta állan­dóan tálcás házakkal ment. A Városi Színház­ban ugyancsak Mikszáth-darabot ünnepelnek: az Akácfavirág, Mikszáth Kálmán és Fráter Lóránt daljátéka is ma érkezen é­ a huszon­ötödik előadáshoz. Mind a két színházban a jubileum alkalmából h­áziünnnepségre készül­nek a színészek. k 11. olda l:­Utrut Tabarin Nagy varietéji láncműisor Ma nyitva 3* Or­ig n­ ■ I.VÁMOSI SZÍNHÁZGÓL! PREMIER SZERDÁN Szeretek egy színésznőt! A szezon nagy vígjáték-slágere A Magyar Színház estéről-estére táblás házak előtt játssza a Szeretek egy­­színésznőt! című víg­játékot, amelyet Fodor László, a Dr. Szabó Juci szerzője írt. Az új Fodor-vígjáték sikere már olyan ará­nyokban bontakozik ki, mint annak idején a Dr. Szabó Juci, ami természetes is, hiszen a Szeretek egy színésznőt! éppen a Dr. Szabó Juci erényeivel ékes, végig kedves, mulattató, vidám, sziporká­­zóan ötletes és telve van az if­júság és a szerelem bűbájos hamvasságával. Az előadás a Magyar Színház legremekebb tel­jesítménye, Titkos, Csortos, Törzs, T. Forray Ró­zsi, Gombaszögi Ella, Dénes, Tarnay, Z. Molnár, Abonyi, Körmendi, ragyogó premier együttesét minden este tapssal és tetszéssel honorálja a kö­zönség. FEDÁK SÁRI­­ utolsó fellépése Dacára a sorozatos zsúfolt házaknak, Fedák Sári vasárnap kénytelen megszakítani diadalmas vendégjátékát az Andrássy­ úti Szín­házban, mert korábbi szerződése Amerikába szólítja. Még négy­szer játssza el a «Madame Riza» c. ragyogó víg­játék címszerepét, melyben életének egyik leg­jelentősebb sikerét aratja. Holnap, pénteken lesz az 50-ik előadás! 10-60 ezer koronáig Budapest legolcsóbb kabaréja raApollo Sólyom Janka Z. Molnár László Baraszthy Mici Galeila Ferenc Kondor Ibolya Ujváry Lajos Tinay Ida Kőváry Gyula Vidtor Ferike Herczeg Jenő ,Mosner Magda Szobor Ernő stb. stb. felléptével Kezdete­k órakor. Telefon: 59-09 Előadás után ragyogó varieté-műsor a PELIKÁNBAN .

Next