Esti Kurir, 1927. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

Kedd, 1927 február 1 - -bir. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MA MEGVÁLASZTOTTA TISZTIKARAI Nem az egyes osztályok, hanem csak a nemzet összessége mentheti meg az országot, mondta elnöki beköszöntőjében Wlassics Gyula, a felsőház elnöke Zsitvay Tibor, az alsóház elnöke beköszöntőjében a legteljesebb pártatlanságot ígéri . Dessewffy volt országbíró deklarációt olvas fel a felsőházban — Gaál Gaszton és az ellenzék tiltakozik az alsóházi jegyzők számának szaporítása ellen Az országgyűlés mai ülését, amelynek na­pirendjén a Ház tisztikarának megválasztása szerepelt, Gröfl Jenő korelnök háromnegyed­­tizenegy órakor nyitotta meg. Mindenekelőtt jelenti, hogy a szombati ülésről felvett gyors­írói jegyzetekből megállapította, hogy a meg­bízó­levelek átadása során Peyer Károly és Propper Sándor olyan kijelentéseket használ­tak, amelyek a parlamenti illemmel össze nem illenek és ezért őket utólag rendreutasítja. Ez a rendreutasítás a Héjjas Ivánnal szem­ben használt kifejezések miatt következett ma be, minthogy a fajvédő párt megbízásából az ülés megnyitása előtt Borbély-Maczky Emil és Kontra Aladár képviselők az­elnöknél elég­tételt kértek. Minthogy a szociáldemokrata képviselők közül csak Kabók Lajos volt a rendreutasításkor az ülésteremben s az elnök az enunciálás során tartózkodott Héjjas Iván nevének megemlítésétől, a parlament észrevét­lenül siklott el a rendreutasítás fölött. Napirend szerint következett az igazolóosz­tályok eladóinak jelentése. Oberhammer An­tal, mint az első osztály előadója jelenti, hogy az első osztályban valamennyi képvise­lőt az A. csoportba, vagyis az igazolt képvise­lők csoportjába sorozták, X Wachtler István, Pakots József, Ilésy Imre és Kray István báró kivételével. Wach­tler István megbízó­levelé­ben választhatósága szempontjából kifogás emeltetik, ezért őt a 15. osztályba sorozták. Pakots József déli kerületi mandátuma, vala­mint Iléjj Imre és Kray István báró mandá­tuma ellen petíciót adtak be és így őket a C osztályba kellett sorozni. A második osztály előadója, Moser Ernő, hasonló értelemben tett jelentést. A 15 osz­­t­ályba itt Káger Józsefet - hozták, akinek megbízólevelében akik­ merültek fel, Zoltánt, Szabóky Alajost, Almásy Lász­lót és Meskr ithogy megválasztá­suk ellen petit a. ..vajúdtak be, a C osztályba kellett sorozni. . Erdélyi Aladárhoz, a harmadik igazoló osz­tály előadójához ötvennyolc mandátum utal­tatott. Ezekből az A-jegyzékbe sorozott negy­venhatot, a B-jegyzékbe hetet, a C-jegyzékbe négyet. A B-jegyzékbe sorozta az osztály Endre Zsigmond, Illés József, Édes Antal, Hu­szár Károly, Mayer János (kápolnai), Marsai Ferenc és Puky Endre mandátumait. Felkiáltások a középen: Miért? Erdélyi Aladár: Azért, mert bár egyhangú, de ki nem­ hirdetett mandátumoknak a tör­vényben előírt kihirdetése a megbízólevélben nem volt feltüntetve. Györki Imre: Kiderül, hogy mégis baj van. Erdélyi Aladár: Az osztály a C-jegyzékbe sorozta Udvardi János, Madarász Adorján, Fekete Lajos és Barabás Samu mandátumát, mert ezek a mandátumok, bár alakilag kifo­gástalanok, petícióval vannak megtámadva. Egyúttal jelenti, hogy a III. osztály az állandó igazolási bizottságba rendes tagokul Herczeg Bélát és Paupera Ferencet, póttagokul pedig Hedri Lőrinc és Perlaky György képviselőket jelölte. A Ház a jelentést tudomásul veszi. Szinnyey Merse Jenő" a IV. igazoló osztály előadója terjeszti elő jelentését, amelynek értelmében az igazolóosztály elnökévé­ Ila­­ko­vszky Ivánt, jegyzőjévé pedig Szinnyey Merse Jenőt választotta meg. Az igazolóosz­­tály a B.-jegyzékbe senkit sem sorozott, a C.-jegyzékbe sorozta Hegedűs Kálmán és Pekár Gyula derecskei és kecskeméti meg­bízóleveleit, miután a három választás érvé­nyessége ellen petíció adatott be. A D.-jegy­zékbe senkinek a megbízólevelét sem sorozta az osztály. Végül az igazolási állandó bizott­ságba rendes tagokul Temesvári­ Imre és Fit. Artúr, póttagokul pedig Gaál Mihály és Ma­rn­sti­s Géza képviselőket választották meg. A Ház a jelentést tudomásul veszi. Grail Jenő korelnök: A beadott jelentések szerint az osztályok megvizsgálták 216 kép­viselő részéről benyújtott 237 megbízólevelet. Ezek közül mint kifogástalanokat, az Alcso­portba soroztak 213 megbízólevelet, a B.-cso­portba 9 megbízólevelet és a C.-csoportba pe­dig 15 megbízólevelet. A D.-csoportba egyet­len megbizólevel­e­st.i soroztak. Megválasztják a Ház elnökségét Ezután a kordnök m.p.:vu-.l szeriit elren­delte­n szavazód há:-::-kiök megválasztására. A szavazatok ö.-.s»v.­számlálá­ni után .1 korelnök mástal«i»ir­ja, hogy összesen 3 szavazatot ad­tak le, ezek közül 137 Zsitvay Tiborra cselt, hét szavazólap üres volt. Ennélfogva Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnö­kének jelenti ki. Ezzel áttértek az alelnökök választására. Leadatott 150 szavazat, Puky­ Endre kapott 117, Huszár Károly 135 szavazatot. Nyolc sza­vazólap üres volt, így tehát a Ház alelnökeivé Puky Endre és Huszár Károly képviselők választattak meg A korelnök ezzel az ülést öt percre felfüg­geszti. A szavazatok összeszámlálá­sa után a kor­elnök kihirdeti az eredményt. A Ház 6 jegyzői állására a következő képviselőket válaszották meg: Esztergályos Jánost 130, Griger Miklóst 139, Ilésy Imrét 138, Perlaky Györgyöt 110, Petrovics Györgyöt 113 és Urbanics Kálmánt 111 szavazatai. A háznagyi tisztségre Kara­­fiáth Jenőt válaszották meg. Gröfl Jenő ezek után megállapítja, hogy a korelnökök és körjegyzők működésének ha­tárideje lejárt. A Ház tisztikara megalakult. Felszólítja tehát az elnökség tagjait, hogy he­lyeiket foglalják el. Zsitvay Tibor alsóházi elnök beköszöntője Ebben a pillanatban a háznagyi hivatallal szemben lévő bejáraton belép az ülésterembe Zsitvay Tibor díszmagyarban, mögötte Puky Endre és Huszár Károly alelnökök, Karafiásh Jenő háznagy és a most megválasztott jegy­zők. Zsitvay Tibor a Ház tagjainak éljenzése közben lép az elnöki emelvényre és állva, a következőket mondja: — Mély hálával és a megtiszteltetés nagy­ságának átérzésével mondok köszönetet azért a kitüntető bizalomért, amelyben részesíteni kegyesek voltak. A képviselőház ülésekor csak száz napja múlt, hogy hitet tettem az egyetemes nemzeti érdekeknek pártokon felü­­­álló szolgálata, a parlamentarizmushoz való rendületlen ragaszkodás és a megértésnek egyedül alkotóképes szelleme mellett. Szilárd meggyőződésből fakadó hitvallásomhoz ra­gaszkodom. (Általános helyeslés.) Zsitvay Tibor elnök ezután beszédében tör­ténelmi visszapillantást vetett a magyar alkot­mányos élet fejlődésére. Alkotmányunk ősi szelleme, amely a szent korona tanának szá­zados kifejlődött elméletében király és a nemzet harmonikus jogközösségének és jog­­egyensúlyának elgondolását nyújtja, a 48-as törvényhozás reformalkotásaiból immár a rendiség reárakodott elmeitől felszabadítva, parlamenti felfogásban megújhodottan, ám vonásaiban pusztaszeri eredetiségében ragyog felettünk. Ez a jogfolytonosság, amelybe bele kell kapcsolódnunk és az ebből eredő magyar alkotmányosság szelleme lehet egyedül Útmu­tatónk, amikor nemzeti függetlenségünk régen látott birtokában élünk és amikor idegen hatás életünkbe bele nem kontárkodik.­­ A magyar nemzet valahányszor sorsa fe­lett szabadon rendelkezett, valóban sohasem vont kínai falat az emberi kultúrközösség megújhodást hozó áramlatai előtt. Önrendel­kezési jogunk birtokában bizonyára ezek után is hatékony lélekkel fordulunk az emberiség kulturális és szociális előrehaladása felé. A fel­támadó alkotmányos szellemnek érvényesül­nie kell a közélet minden vonalán. Az irányításból többé nem kérhetnek részt maguknak a hangulatok, ösztönök, szenvedélyek. (Éljenzés és taps.) Döntő tényező ezután már csak az öntudatos meggyőződés és az ellen­­véleményt is tisztelni tudó tárgyilagosság lehet. A jogtisztelet, a felelősségérzet, a köt­e­lességtudás egyre szélesebb térfoglalását lát­juk közéletünkben. A közjogi érzésnek feltá­madását, a parlamentben külső és belső szem­pontból egyaránt nagyobb megbecsülését ta­pasztalhatjuk. Abban a reményben lehetünk tehát, hogy a normális állapotokhoz való visz­­szatéréssel kapcsolatosan érvényesülni fog az ■1 közjogi imperatívum, hogy a rendkívüli viszonyok között megtűrt rendeleti kormányzás helyett immár az egész vonalon érvényesülni fog a törvény­hozó testületek akaratának közvetlen ha­tása. Ám ehhez nem elegendő a törvényhozás jogára való hivatkozás. A kor igényeit csak fokozat­t munkakészség és munkaképesség elégítheti ki. Sohasem téveszthetjük szem elől, hogy mind­nyájunkra kötelező az alkotmányos szellem, a türelem ,engesztelődés és az áldozatkészség. (Úgy van! Taps és éljenzés a Ház minden ol­dalán.) Ezeknek az érzéseknek élniök kell az egyetemes nemzeti érdek tiszta levegőjében, mert ha az így van, akkor a munkaképesség problémái egyáltalán fel sem merülhetnek.­­ A kétkamarás országgyűlés feléledésekor biztató erővel tölthet el az a tudat, hogy azok az erők, amelyek történelmünk régebbi folya­mán nem egyszer idéztek fel meddő harcokat, az idegül hatás és a rendiség — nem tényezők többé. Tradíció és tételes törvény a képviselő­­háznak itéti a politikai irányítást. — Ennek a jognak a gyakorlásához tekin­télyt csak az erkölcsi erő, tanácskozások tar­tami és formai emelkedettsége adhat. Száza­dok néznek ránk a magyar múltból és kérde­zik, ha sáfárjai leszü­nk-e nemzeti független­ségünknek, amiért annyi magyar vér omlott. Ébredjünk annak tudatára, hogy ma is nehe­zen virradó viharfelleges magyar éjszakában járunk, amelynek borúja végkép el nem osz­lik addig, amíg szent koronánk régi fényének napja újra fel nem kel. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezek a gondolatok töltenek, el, amikor működésünkre Isten áldását kérem és a házszabályok alkotmányos kezelésére el­tökélve a képviselőház elnöki székét elfogla­lom. Az elnök megalakultnak jelenti ki az alsóházat Zsitvay Tibor ezzel leül az elnöki székbe és ugyancsak elfoglalták helyeiket a jegyzők is. Zsitvay Tibor elnök ezután jelentette, hogy a magyaróvári kerületben kiírandó választás ügyében később fog a Ház intézkedni, majd felolvassák azoknak a képviselőknek a neveit, akik egynél több mandátumot szereztek. Ezek a következők: Bethlen István: Debrecen ás Szécsény, Bod János: Békéscsaba és Rétság, Erdélyi Aladár: Cegléd és Paks, Ernst Sándor: Budapest északi kerület és Ipolyság, Györki Imre: Budapest északi kerület és Debrecen. Hem­ann Miksa: Budapest környék, Sajószent­­páter és Sopron, Káliny Tibor: Budapest déli kerület és Nagykanizsa, Kiebelsberg Kun gróf: Eger, Kontárom és Szeged, Mayer János­: Hódmezővásárhely és Kápolna, Pakots József: Buda és Budapest déli kerület, Peidl Gyula: Buda és Szeged, Pekár Gyula: Derecske és Kecskemét, Propper Sándor: Budapest észak és Budapest környék, Rassay Károly: Buda­pest észak és Szeged, Schegndl Károly: Csong­rád és Devecser, Ugrón Gábor: Budapest észak és Kaposvár, Vass József: Szombathely, Vesz­prém, Zalaszentgrót és Gyöngyös, Zichy­­ János gróf: Győr és Mór. Az elnök ezeket 11 képviselőket felszántja arra, hogy az igazolástól számított nyolc nap akit nyilatkozzanak, melyik kerület kémi - ínségét tartják meg. Ezzel az 1927 január hó 25-ére összehívott 3. oldal

Next