Esti Kurir, 1927. július (5. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
Péntek, 1927 július 1 EGYRE BONYOLÓDIK LEÓN DAUDET KISZABADÍTÁSÁNAK REJTÉLYE ma ■" ...................... Pujo után újabb letartóztatások várhatók a Daudet-ügyben, mert állítólag állami tisztviselők is összejátszottak a rojalistákkal Letartóztatták Maurice Pujo-t, a L’Action Francaise főszerkesztőjét — Nem találják Daudet-t, aki nyugodtan írja a vezércikkeket lapjába, amely egyre élesebben támadja a kormányt és a hatóságokat — Hogyan történt a rejtélyes telefonbeszélgetés? Párizs, június 30. Pujot, az Action Francaise főszerkesztőjét ma délután 1 órakor lakásán letartóztatták. A letartóztatás incidens nélkül történt. Pujot azzal a megokolással tartóztatták le, hogy hivatalos hatalmat bitorolt. Rövid kihallgatása után a vizsgálóbírótól a Sonté-fogházba kísérték át. Az Action Francaise helyiségeiben tartott mai házkutatás során, a lapok jelentése szerint, öt telefonvezetéken kívül, amelyek közül kettő normálisan, a többi három pedig csak napközben működött, még két másik csatlakozást találtak, amelyeket, úgy látszik, előírás ellenére használtak. Mauras, az Action Francaise szerkesztője újságírók előtt kijelentette, hogy Pujo főszerkesztő letartóztatása csak cselfogás a rendPárizs, június 30. f.Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) A Daudet-ügyben Párizsnak tegnap óta újabb szenzációja van. A rendőrség letartóztatta Mauritze Pujot, a L'Action Francaise főszerkesztőjét. Rögtön meg kell állapítanom, hogy bármennyire is felizgatta a kedélyeket ez ak úribb letartóztatás, mégsem érte váratlanul a fentiéségnek az intézkedése Párizs közönségét. A L'Action Francaise azóta, hogy Daudet-t letartóztatták, de különösen azóta, hogy Daudet-t sikerült a börtönből kiszabadítaniuk, valósággal kiprovokálta a rendőrség legerélyesebb intézkedéseit. Nem beszélek arról, hogy amióta Daudet szabadlábon van, nyugodtan írja a vezércikkeket a L'Action Francaise-be és ezekben a vezércikkekben a legsúlyosabb vádakat emeli ismét a kormány tagjai ellen. Tetemre hívja a minisztereket meggyilkolt fiának sírjához és fejére olvassa Poincarénak, Barthounak és Sarrautnak, hogy tudniok kell a gyilkosságról és tisztában kell lenniök azzal, ki és kinek felbujtására gyilkolta meg a fiát. Már maga az a tény, hogy Leon Daudet-rel közölnek vezércikkeket, a voksokig kiélezel a helyzetet a rojalisták és a kormány között. De ennek tulajdonképpen csak a legkisebb része lehetett abban, hogy a kormány a legerélyesebb lépésekre szánta el magát. Amit a L'Action Francaise politikai cikkekben és riportjaiban a kormány megrágalmazása és a törvényes intézkedések kifigurázása terén produkál, az felülmúl minden képzeletet. Odahaza valószínűtlenül fog hatni már maga az a tény is, hogy a L’Action Francaise a legteljesebb részletességgel közli a vizsgálóbíró kihallgatásait. De nemcsak ezt teszi, hanem ugyanakkor, amikor a vizsgálóbíró kérdéseit és a kihallgatottaknak erre adott válaszait nyilvánosságra hozza, nyomban megtámadja a vizsgálóbírót, kioktatja, hogy miért volt helytelen a feltett kérdés és hogy milyen titkás és bűnös tendenciák húzódtak meg a kérdés feltevésének hátterében. Maurice Pujot, a lap főszerkesztőjét tegnap tartóztatták le, de már első ízben tegnapelőtt is kihallgatták. A vizsgálatot vezető bíró aziránt érdeklődött Pujonál, hogy ki írta a L'Action Francaise vasárnapi B VILLANEGYEDBEN UDA LEGSZEBB HELYEN Bimbó-utca 1 száml sarokhaázban (a statisztikai Hivatallal szemben) 1-3-4-5 szólás iiass minden komforttal, központi fűtéssel, melepvízszolgáltatással ! lufigore kiad Katona. Székely, Molnár építészek. V. Személynök-ttco 9 Telefon: 2981. őrség részéről. A kormány ezáltal Daudet-t arra akarja kényszeríteni, hogy elhagyja rejtekhelyét. A csapda azonban túlságosan átlátszó, — fűzte hozzá Mauras — és Daudet nem hagyja el biztos búvóhelyét. Párizs, június 30. (Az Esti Kurír távirata.) Toursból jelentik, hogy a Laroche-kastélyt, melyben Daudet anyja tartózkodik, rendőrség és csendőrség szigorúan őrzi, mert azt hiszik, hogy Daudet ideszökött. Ezidőszerint a kastélyban Daudet anyja és családjának több tagja tartózkodik. Brüsszelben az a hír terjedt el, hogy Daudet két francia ember kíséretében gépkocsin Namurba érkezett és vasúton Brüsszelbe utazott tovább. A hírt fentartással a lapok is közlik számában azt a riportot, amely Daudet megszöktetéséről számol be.És amelyet az Esti Kurír is közölt. A L’Action Francaise közlése szerint Pujo erre a következőket mondta: — A kérdéses cikk szerzője én vagyok. Én írtam olyan urak információi alapján, akik Daudet kiszabadításában részt vettek. Az illető urakat én már régóta ismerem, azok teljesen szavahihetők, úgyhogy megnyugtathatom a vizsgálóbíró urat. Daudet kiszabadítása szóról-szóra, betűről betűre úgy történt, ahogy én azt a L’Action Francaiseba megírtam. Hogy kik voltak ezek az informátorok, arra vonatkozóan megtagadom a választ a hivatali titoktartás alapján. Egyébként még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy azokkal az urakkal, akik Daudet kiszabadításában részt vettek és akiknek információi alapján én a kérdéses cikket megírtam, teljes mértékben szolidaritást vállalok. Méltóztassék ezt, vizsgálóbíró úr, tudomásul venni. A vizsgálóbíró a legteljesebb nyugalommal fogadta az L’Action Francaise főszerkesztőjének kijelentéseit és a riport egyes részleteire vonatkozóan intézett hozzá újabb kérdéseket. Pujo részben válaszolt, részben fölényesen elhárította magától a vizsgálóbíró érdeklődését, majd kioktatta a vizsgálóbírót és előadta, hogy egyes kérdésekben, úgy látszik, nincsen kellően informálva. Súlyos gyamokok a Santé igazgatója ellen A tudósítás végén a lap megjegyzi, hogy a vizsgálóbíró állítólag olyan kijelentést is tett Pujo előtt, minthogyha a törvényszék a Santé-fogház vezetőjét vád alá akarná helyezni. A vizsgálóbíró szerint ugyanis különböző gyanús momentumok merültek fel a vizsgálat során, amelyek kétségessé teszik, úgy a L’Action Francaiseban megjelent tudósítást, mint a Santé-fogház igazgatójának azt a vallomását, amely szerint ő az első telefonbeszélgetés után újra felhívta a belügyminisztériumot és hogy ez újabb telefonbeszélgetés során a belügyminiszter állólagos titkára megerősítette azt az utasítást, amely szerint Daudet-t szabadlábra kell helyezni. — Szóval — teszi hozzá a L’Action Francaise — már keresik a bűnbakot, pedig világos, hogy itten nem a fogházigazgató, hanem bűnösök maguk a miniszterek, akiket a teljes felelősség súlya terhel azért, hogy rövid idővel ezelőtt ugyancsak telefonutasításra helyezték szabadlábra a kommunista Girardint. A miniszter urak érzik a maguk bűnösségét. Azért keresnek bűnbakot, hogy magukról a felelősséget elhárítsák és ezért szeretnék most víz alá nyomni a szegény fogházigazgatót. Meg kell mondanunk őszintén: elég undorító, amit a miniszter urak csinálnak. „A pulykák dühe“ A L’Action Francaise-nak ugyancsak ebben a számában Charles Maurras, a lap egyik politikai igazgatója, hosszabb cikket írt Daudet kiszabadításának politikai konzekvenciáiról. A cikk címe: «A pulykák dühén. A cikknek ez a címe négyhasábos szedéssel óriási betűkkel a lap fején is szerepel. Ebben a cikkben Charles Maurras a legélesebb hangon rohan neki a kormányzatnak és a hatóságoknak. Büszkén veri a mellét, hogy a L’Action Francaisenak sikerült a bűnös minisztereket nevetségessé tenni. Azután sorra veszi a kormány tagjait. Először Poincaréval szemben emel súlyos vádakat, majd Pavilevét veszi tolla hegyére, aki a vasárnapi napon beszédet tartott és ebben a beszédben kijelentette, hogy a törvény teljes szigorával fog lesújtani azokra, akik szembehelyezkednek a törvénnyel és a kormány akaratával. — Mit feleljünk ezekre az ünnepélyes butaságokra? — írja Charles Maurras. — Mit feleljünk Pavilavé úrnak, aki beszéde során valótlanságokat állított és igyekezett férevezetni a közvéleményt. Mi a magunk részéről megelégszünk azzal, hogy meghazudtoljuk ezt a hülyét, aki az állam teljes hatalmával nem tudta megtorolni egy tizennégy és féléves gyermek meggyilkolását Ez a perverzitás, Painlevé úr, és nem az a magatartás, amellyel mi a törvény alkalmazását és végrehajtását követeljük. Ha a pulyka nem volna pulyka, akkor vitatkozhatnánk, de a pulyka azért pulyka, hogy dühöngjön. Az igazság ki fog derülni! A törvény alkalmazása nem maradhat el és akkor egészen másokat fog sújtani, mint akikre a hatalom mai birtokosai gondolnak. Ezen a hangon és ugyanebben a modorban is a L’Action Francaise keddi száma is, amely a közvetlen előzményeket szolgáltatta, — úgy látszik — Pujo letartóztatásához. Mindenki León Daudet-t keresi — Hiába pukkadnak a pulykák — írja a L’Action Francaise — ,nem fogják tudni felfedezni León Daudet rejtekhelyét. Pedig az államhatalom egész erejét megmozgatták déltől északig és kelettől nyugatig. Mindenki León Daudet-t keresi. Rendőrök, csendőrök, ügyészek, újságírók űzik a nemes vádat, remegve és gyűlölettel. Kiadták a parancsot, hogy Daudet-t ma reggelig feltétlenül elő kell keríteni, minden áron fel kell kutatni a rejtekhelyén. Hiába! Mindenki León Daudet-t keresi: a csendőrök egész brigádjai, az egész politikai rendőrség, de nemcsak katonaság és nemcsak csendőrség, hanem őt üldözik a polgárőrök és a tűzoltók, a mentők és a repülők, mind a L’Action Francaie*. főszerkesztőjének nyomában lohol. De rossz a szimat és hiábavaló minden izgalom! Hozzávetőleges számítás szerint 80.000 embert mozgósított a belügyminiszter, hogy kézrekerítse Leon Daudel-t. A L’Action Francaise munkatársainak minden lépését figyelik, a biciklistákat, a szolgákat, a telefonistákat detektívek zaja veszi körül, ha elhagyják a L'Action Francaise szerkesztőséget. A nyomozást kiterjesztik a határon túlra is. Az állam legmagasabb rendőri és igazságszolgáltatási tényezői értekezletet értekezlet után tartanak, állandó permanenciában vannak, egymást érik a tanácskozások a törvényszéken, az ügyészségen és a parlamentben. Mindez azért, hogy elfogjanak egy embert, aki síkraszállt azért, hogy ne maradjon büntetlenül egy gyilság, amelynek gyermeke esett áldozatául. Daudet lapjának provokáló támadásai a kormány ellen Kiderült, hogy a belügyminiszterit nem is hívták fel a fogházat Közben tovább folynak a részletes tudósítások a vizsgálóbíró kihallgatásáról. A vizsgálóbíró maga elé idézte a belügyminisztérium telefonkezelőjét, aki a kérdéses időben a belügyminisztériumban szolgálatot teljesített. A telefonkezelő vallomása szerint a kérdéses napon , a belügyminisztériumból nem keresték a fogházat, viszont a fogházból csak egy ízben keresték a belügyminisztert. A telefonkezelőnek ez a vallomása tehát ebben szembenáll a fogház igazgatójának vallomásával, aki szerint ugyanis kétszer keresték a fogházból a belügyminisztériumot. Első ízben, amikor a fogház igazgatójának sikerült összeköttetést kapnia a belügyminisztériummal, a fogház igazgatója megnyugtató választ kapott és csak másodízben, amikor a szabadlábra helyezés megtörténtéről akart referálni a miniszternek, tudja meg, hogy felültették. A belügyminisztérium telefonkezelője egyébként azt is vallotta, hogy a kérdéses időben valóban nagyon sok telefonvonalat használtak a belügyminisztériumban, mert ebben az időben adták le az újságírók tudósításaikat a lapoknak a belügyminisztériumban történt eseményekről. — Olyan esetről azonban nem tudok — vallotta a telefonkezelő —, hogy a tizenkét telefonvonalból tizenegy el lett volna foglalva. Magát segíti. Ma a liter ma rainer sensie csili, kóser Siófok Mazi• Június 1-től szeptember 13-ig egész évben ( nyitva / Bejáró vendégeket elfogadunk. Mérsékelt A vallomásnak ez a része is szemben áll a L'Action Francaise beállításával. A L’Action Francaise ugyanis azt, hogy a fogház, igazgatója a belügyminisztériumtól megnyugtató választ kapott, azzal indokolta meg, hogy tizenkét vonal közül tizenegyet a király rikkancsai foglalták le, a tizenkettedik szabad vonal végén pedig szintén egy királyrikkancs ült. Mindebből világos egyébként, hogy a L’Action Francaise beállításának hitelességét a vizsgálat eddigi stádiumában is sikerült megdönteni. úgy látszik tehát, hogy vagy a foggatója volt beavatva az ügybe, vagy a minisztérium egyik tisztviselője vol rikkancsainak barátja. Érzi ezt az L'Aktion l'fancaise^B teljes mértékben menteni a fogh^Ht ami azonban a vizsgálat maistflfskább árt, mint használ a mik. Pujo letartóztatását is eaise támadásétól Inggel lemni^HM| hozzák Kapcsolatba, hogy Daudet iegszöktetéséről^HHH nem felelt meg ma- módon - ez eddigi várhatók. 3. oldal