Esti Kurir, 1927. augusztus (5. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-10 / 180. szám

I Szerda, 1927 augusztus 10 Sikírir: A X VIII. REICHENBERGI VÁSÁR 1927 augusztus hó 13-tól 19-ig Az összes csehszlovákiai exportáruk, elsősorban a világhírű textiláruk elismerten legelőnyösebb beszerzési piaca Magyarországi látogatók következő vasútkedvezményeket élvezik: Magyarországon aug. 10-28-ig kb. 33 százalék Csehszlovákiában aug. 3—29-ig 33 százalék kedvezmény! Beutazás vízum nélkül! Igazolványok kaphatók. Budapest: Knechtl József, Magyar-Cseh Iparbanknál. V., Nádor u. 6. Banktelefon: 1. 976-50 d. e. V-tőlM2-ig, továbbá a keskedelmi kamaráknál Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Peécsett, Sopronban és Szegeden 1927. augusztus 17-ig. Risztics János: a világrekorder csak napszámos lehetett a mátyásföldi repülőtéren A mellőzött magyar pilótát Mayer százados szánalomból vitte ki Dessauba . Nem újítják föl a rákosi telepet, mert ugyanannyiba kerülne, mint Chamberlinék budapesti fogadtatása Most, hogy Risztics Jánosnak, a magyar pilótának külföldön aratott sikerével és dicsőségével büszkélkedünk, talán időszerű foglalkozni a magyar pilótagárda nyomorúságával és dicstelen állapotával. Ezekből Risztics János már szerencsésen kimenekült, a többiek azonban, a nálánál sem bátorságban, sem készültségben nem kisebbek, még itthon vannak. Itt áll tehetetlenül egy olyan magyar pilótagárda, amelynek tagjai ép oly kitűnő pilóták, mint a diadalmas Risztics. Ez a gárda: Dobos István, Kaszala Károly, Minár Gyula, Takács, Fehér, Molnár és még néhány kitűnő pilóta. A háború alatt valamennyien repülőtisztek voltak az osztrák-magyar hadsereg légiflottájának vezetői, akiknek a vezérkar, bár a magyarokat nem szívlelhette, kénytelen volt bámulatával adózni. Ebben a gárdában szerepelt Risztics Janós, is, aki akkor alig húsz éves fiatalember volt és a repülés fortélyait — a többitől, az általa is csodáltaktól tanulta el. A háború után ennek a dicsőséges gárdának tagjaira gyászos idők következtek. Valamennyi kénytelen volt valami polgári foglalkozás után látni, ami azonban nehezen ment. Tanult mestersége alig egy-kettőnek volt szívük vágya, ambíciójuk már gyermekkorukban a rákosi hangártelepre vonzotta őket, ahol addig kunyeráltak a konstruktőröknek, amíg végre följutottak egy gép ülésébe. Már legelső próbájuk megmutatta, hogy pilótáknak születtek. Melyikük gondolt volna a fényes levizsgázás után arra, hogy mégsem a repülés az ő jövőjük? Ma, fiókjukban a hadi kitüntetések egész gyűjteményével, a levegőmagyar hősei a megfogott holló madárhoz hasonlíthatók, amelynek szárnyait levagdosták. Lehetetlen, hogy ezért felelős ne legyen valaki. Risztics János a háború után Jugoszláviába ment, majd több évi bolyongás, a megélhetésért való nehéz küzdelem után két év előtt visszakerült Budapestre, nagy könyörgés után a Légiforgalmi mátyásföldi telepen alkalmazzák a repülőgépek mellett mint kisegítő ideiglenes munkást, azaz napszámost. Egy tábornoknál kutyamosói szolgálatot volt kénytelen teljesíteni! Végül is Mayer százados szíve esett még rajta: kivitte Dessauba, a Junkers-gyárba ott, mihelyt szerephez juttatták, azonnal megmutatta, hogy mit tud. És most már persze büszke rá a Magyar Légiforgalmi is, amely a világrekorder pilótára még egy bécsi utat sem bízott rá- El lehet képzelni, hogy szívében milyen keserűséggel vándorolt ki szülőhazájából Risztics János! Abból a házából, amely legközelebbi jövő legnagyobb technikai feladatainak megoldására világviszonylatokban is elsőrangú hivatottsággal bíró fiaival igyánik el. De el lehet képzelni az itthon lévő, mégisztics Jánosnál is különb magyar pilótáilkeseredését is: egyik szöveg. 1. munkás, a másik szerelő, narmadik lakatos, a többi alkalmi munkás, elvállal akármit, csak kenyeret kereshessen . 1 . Szegények! Most mozgolódnak, hogy föl lehetne támasztani a holt rákosi hangár '*lepet. Hiú reménység!. Ehhez pénz kellene, legalább százezer pengő, vagyis ugyanannyi, amennyibe az Idegen Chamberlinek budapesti fogadta m int •• IlM k«#»..- na .-ar ilyen áldozatot a hazai aviatikáért a tív gyár államtól és Budapesttől, ugy é. nél lehet kívánni a billiós fölöslegekből ! Ezeknek, ugye, egészen más a rendeltetésük Seress Imre. „Lehet, hogy Jani ma nekivág az Óceánnak Alacsony kis öregasszony Risztics Jánosné. Fekete hajába erősen belemarkolt már az ősz. Tésztás kézzel, szinehagyott háziruhában áll a bérkaszárnya folyosóján és mesél a fiáról. Egyszerű asszony és egyszerű, minden pátosz nélküli a hangja. Nincs benne semmi sem a művelt emberek patetikus büszkeségéből, sem pedig az egyszerű emberek tudálékosságából. Egészen úgy beszél Jani fiáról, mint mikor még a szoknyájába fogódzva bukdácsolt végig a konyhán. Ezt mondja: — Nem jött még a Janitól semmi hír, pedig irtunk is, sőt tegnap sürgönyt is küldtünk neki, hogy szenje meg, mi van vele. Hogy mi történt? Mikor indul? Mert nem tudunk még semmi bizonyosat... Aztán felnéz a felhőtlen ragyogó kék égre, azt kémleli és úgy folytatja tovább: — Gyönyörű iőnk van ma is, lehet, hogy Jani talán ma nekivág, bár igaz, hogy ott Dessauban nagyon rossz idők járnak. A lányom mesélte, aki kint volt a nyáron vakációzni egy hónapig a fiamnál. Azt meséli, hogy arrafelé Dessauban, amíg nálunk rekkenő hőséggel tűzött a nap, egyetlenegyszer sem látták a csillagos eget, mindig csak esett. Hát azért olyan bizonytalan ott a felszállás. De talán ma mégis nekivágott. Csak az Isten, segítse meg az én Jani fiamat........ Bizony eszébe jut a veszedelem is, amely Risztics Jánost fenyegeti, amikor gépmadarával nekivág az ismeretlen és titokzatos óceánnak, hogy ő legyen az első, aki Európa felől átrepült és egy kis pesti öregasszony feje köré is a világhírnév glóriáját fonja. A veszedelem gondolatára felszaladnak a könnyek is Risztics János édesanyjának öregedő két szemébe. És úgy sírástól felhőzött pillantással merült vissza fantáziája a múltba és halássza ki onnan azokat az apró mozaikokat, amelyekből a magyar óceánrepülő darabos és érdekes figurája összetevődik. — Féltem, nagyon féltem — meséli tovább — a Janit, de hát mit csináljunk vele. Nem lehet beszélni neki. Olyankor ő nem gondol se az anyjával, se a feleségével, csak megy. Nem lehet neki parancsolni! Olyan volt ő már pici gyerekkorában. Egészen más gyerek volt, kérem szépen, a Jani, mint a többi. Nem járt ő se futballozni a térre, se pedig később lányoknak kurizálni. Csak ült a konyhában, folyton furt-faragott, meg Verne-regényeket olvasott. Azt szerette a legjobban. Tucatszámra hordták haza a könyvtárból Ilonka lányommal, úgy falták együtt. Meg aztán olyan akkurátus repülőgépmodelleket csinált fából meg vászonból, olyan precízet és tökéleteset, hogy mindenki csodájára járt. A hangja elhalkul, lelki szemeivel biztos a pöttöm kis Janikét tálját ,aki pedig de régen kikerült már az ő anyai védő szárnyai alól. Aztán meséli tovább az élettörténetét: — Reáliskolába járt és mikor jött a háború, önként jelentkezett és bevonult. Először a 44-esekhez került, de aztán * Helyi sovánnyítás Szépségápolás Hajszálak diéta nélkül: „Arrl " szépítő. olcsó bérletrendszer. Ingyen ta. szemölcsök végleges eltérő. szerek szétküldése. nápsavás. Levelekre válaszadás. Utósa egyszerű kezeléssel. 25 éve fennálló modernül átalakított GAOG kozmetikai intézetében. IV., Múzeum-körút 13. I. em. Tel.: 1. 402-87. átkérte magát a repülőosztaghoz és a frontra már mint képzett pilóta ment ki. Rettenetes napokat álltam ki, amíg ő az olasz fronton volt. • Egyszer le is zuhant, fél arca elégett, hónapokig nyomta Triesztben az ágyat. Mikor vége lett a háborúnak, hazajött, megnősült, magyar lányt vett feleségül. Soha semvolt vele semmi baj. A diskurzus végére megjelenik az apa is. Ezüstbajuszos ,szikár férfi az öreg Risztics bácsi. Nem szól bele semmit felesége előadásába, csak nagyokat és komolyakat bólint. Mikor pedig vége az interjúnak, Riszticsné még utánam szól, mintegy önigazoltatásként: , — Mindennap imádkozom érte. A frontomban megsegítette az imádságom, talán az óceán fölött sem hagyja majd elveszni... " Ezeket mondotta Risztics János magyar pilóta anyja, talán éppen azon a napon, amelyen fia Nungesser és Coli szomorú példája ellenére nekivág az óceánnak. 11. oldal Csak szombaton indulhatnak Riszticsék Dessan, augusztus 9. (Wolff.) A Junkers-művek igazgatósága hivatalosan közölte, hogy a tervezett óceánrepülés szombat előtt semmiesetre sem történhetik meg, mert Koehl kezét a múlt heti kényszerleszállás alkalmával megégette a kitóduló benzingőz. Sebei csak a hét végére gyógyulnak meg, úgyhogy csak akkor kerül abba a helyzetbe, hogy a hosszú óceáni utat megkezdhesse. Az Elektrolux társaság 50.000 márka díjat tűzött ki annak a német repülőnek, aki először száll át az óceánon. A marha- és sertésközvágóhidak közé tervezik az új nagycsarnokot Az élelmiszerdrágaság ellen való küzdelm során többször szóba került a legutóbbi hetekben egy új központi vásárcsarnok prtésének szükségessége. A szakemberek eleménye szerint ugyanis a drágaság egyik f oka az, hogy a szűk központi vásárcsarokban nincsen megfelelő helye az élelmizernagykereskedőknek, akik ilyenformán kénytelenek áruikat közvetítőknek eladni, helyett, hogy közvetlenül a kiskereskedőknek árusítanák. A városházán éppen ezért máris foglalkoznak az új vásárcsarnok terveinek előkészítésével, amely a mostani elgondolás szerint a marha- és sertésközvágóhidak között elterülő hatalmas térségen épülne meg, ahova megfelelő vasúti sínpár vezetne és ahol az élelmiszernagykereskedők bőséges elhelyezést kapnának. A modern világvárosi mintára épülő központi vásárcsarnok mellett a mostani kerületi vásárcsarnokká degradálódna Akar-e gyorsan meggazdagodni? Vajda József gazdatiszt többrendbeli csalás bűntettével vádoltan került ma a büntetőtörvényszék Denk-tanácsa elé. A fiatal gazdatiszt azért került a vádlottak padjára, mert könynyen hivő falusi gazdáktól furfangos módon ágy 'öíszegeket essik ki. Ez év márciusá óján egy szegedi kávéházban megismerkedett Zeleták Mihály földművessel, akinek beszélgetés közben megemlítette, hogy van neki egy jóbarátja Pesten a bankjegynyomdában, aki nagyszerű hamis bankókat tud készíteni. — Akar-e gyorsan meggazdagodni? — kérdezte a gazdatiszt Zelenák Mihályt. — Hogyne akarnék — válaszolta a földműves, csak mondja meg, hogy mi az útjamódja. Szívesen meg is jutalmazom érte. — Hát bizony ahhoz egy kis tőke kellene — felelte Vajda József — vagy húszmillió korona, de három napon belül megkapja tőlem az ötszörösét, anélkül, hogy egy lépést is kellene tennie. , Elmondotta ezután, hogy Pesten a bankjegynyomdában van egy barátja, aki egymillió koronáért öt darab hamis ötvenpengős bankjegyet ad. Zelenák elő is kerítette a húszmillió koronát, mégpedig oly módon, hogy jelentést tett a dologról a csendőrségnek, amely a szükséges pénzt átadta Zelenáknak, azzal, hogy menjen bele a játékba, majd ők idejében lefülelik Vajda Józsefet. Vajda feljött Pestre s a húszmillió koronával éppen a lóversenytér felé tartott, amikor a detektívek elcsípték és előállították a főkapitányságra. Vajda József hasonló módon csalt ki kisebb-nagyobb összegeket több vidéki földművestől s az összegek nagy részét elmulatta. Feljött Pestre, autót bérelt s színésznőket vitt le Szeged melletti tanyájára. A mai tárgyaláson Vajda József mindent beismert, sőt többet magára vállalt, mint amennyivel vádolták. A tanúk egy része ugyanis olyan vallomást tett, hogy ők nem hamis pénz céljaira adták át az összegeket Vajda Józsefnek, hanem különböző gazdasági vállalkozások céljaira. — Méltóságos uram— mondotta az egyik tanú —, örök életemben szégyelni fogom, hogy egy ilyen pöttöm emberke, mint ez a vádlott, be tudott csapni egy olyan nagy darab marhát, mint amilyen én vagyok. Herczegffy Géza dr. királyi ügyészségi alelnök vádbeszéde után a bíróság bűnösnek mondotta ki Vajda Józsefet többrendbeli csalás bűntettében és ezért kétévi fegyházbüntetésre ítélte el. Az ítélet jogerős. VILLANEGYEDBEN Buda legszebb helyén Bimbó ucca 1. szám sarokházban (a Statisztikai hivatallal szemben) 2-3*4 és 5 szobás hallos lakások minden komforttal, központi fűtéssel, melegútszolgáltatással novemberre kiadók! Katona, Székely, Molnár építészek, Személynök ucca 9. Telefon 295—29. Harminc krémeslepényért három hónapig fogház Rózsa László süteménykihordó, zenekari nagydobos állott ma a bíróság előtt, mert az ügyészség sikkasztás bűntettével vádolta meg. Rózsa a vádirat szerint 1926. év májusában Braun Dezső kerékpárkölcsönzőtől átvett egy kerékpárt, amelyet elzálogosított és a pénzt elsikkasztotta. 1927 május havában Sándor Zsigmond cukrászmestertől, ahol Rózsa alkalmazásban állott, átvett harminc darab krémeslepényt azzal, hogy azt szállítsa ki Kispestre. Rózsa a cukrászok ismert süteményszállító faládáját egy fiatalemberrel visszaküldte, de a sütemény áráról megfeledkezett. — Nem érzem magam bűnösnek — védekezett a nagydobos — süteménykihordó — nagrt az elzálogosított kerékpár zálogcéduláját visszaadtam Braunnak és megígértem, hogy a kárát meg fogom téríteni. Ami a krémes lepényt illeti — folytatta Rózsa, — ebben az ügyben ugyancsak ártatlannak érzem magam. A nagy csomaggal csak a legnagyobb nehézségek árán jutottam ki Kispestre, ahol úgyszólván az utolsó pillanatban történt meg velem a különös szerencsétlenség. Amikor leszálltam a villamosról, megbotlottam és hasra estem. A harminc darab krémeslepény nagyrésze alant került és természetesen felismerhetetlenségig ösze szelapitottam. A krém kifolyt, a tészta özetört és én busán néztem a romhalmra. Ami megmaradt, azt elfogyasztottam, a fabit, a használhatatlant dühömben folytam és otthagytam a bámész gyerekeknagyobb örömére. Dr. Karácsonyi Bálint ügyész váddess után a bíróság egy rendbeli sikkasztás -tettében és egy rendbeli sikkasztás vérsben mondván ki bűnösnek a zenekari nődobos-süteménykihordót és ezért háromhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ügyész és a vádlott megnyugodott, s így az ítélet azonnal jogerőre emelkedett.