Esti Kurir, 1927. október (5. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-20 / 238. szám
Csütörtök, 1927 október 20 .&iH£(Íbu£ Róbert Jenő rendezi a Peripheriet a Magyar Színházban Rátkai helyettesítésére Góthot vagy Kabost emlegetik . Boris Goudinov: Saljapin Faludi Jenő tegnap repülőgépen Bécsbe utazott, ahol Róbert Jenővel, a berlini Theater am Kurfürstendamm és a Tribüne igazgatójával találkozott. A két direktor este megnézte a Theater in der Josefstadtban, Reinhardt színházában a Peripheriet, amely után tanácskozásra ültek össze. A négyórás tanácskozás eredménnyel végződött, amenynyiben Róbert Jenő a Magyar Színházhoz szerződött a Peripherie rendezésére. A magyar származású Róbert Jenő tagja annak a kvintettnek, amelyhez kívüle Reinhardt, Jessner, Karlheinz Martin és Viertel tartozik, akiknek nevét bearanyozta már a világhír. Róbert ma este érkezik Budapestre és holnap délelőtt már munkához lát. A munka első állomása a Peripherie szerepeinek kiosztása lesz. Titkos Ilona, Csortos és Kiss Ferenc szereplése biztos már a darabban, nem lehetetlen azonban, hogy Törzs Jenő a Fővárosi Operettszínházban színrekerülő Bús-Fekete darabban fog játszani Fenákkal és akkor helyébe új szereplőről kell gondoskodnia a Magyar Színháznak. A díszleteket Pán József készíti. A Peripheriet egyébként e hónap 24-éig játsszák még Bécsben, azután Reinhardt a színészekkel és díszletekkel együtt átviszi Amerikába. Itt, nálunk elég ideje lesz a színháznak próbálni, hiszen a Csattan a csók című Yvaiioperett zsúfolt házakkal megy. Rátkai reinhardti szerződtetése nagy ijedtséget keltett a Király Színházban, ahol Rátkaira feltétlenül szükség van a Mercenary Mari című új darabban és ahol tegnap délelőtt még nem tudták, hogy várjon Rátkai nem gondol-e szerződésszegésre. Lázár igazgatónak két terve volt Rátkai helyettesítésére vonatkozóan. Először arra gondoltak, hogy a Mercenary Mary-beli szerepet Góth Sándornak adják oda, de fölmerült olyan terv is, amely erre a szerepre Kabos Gyulát jelölte ki. Kabost a Fővárosi Operettszínház nem engedte el még tárgyalásra sem, Góth Sándorral azonban meg is kezdték a tárgyalásokat, amelyeket folytattak ma délelőtt is, de eredmény nélkül. Ma reggel Molnár Ferenc sürgönyt küldött Lázár Ödönnek, akit arra kért, ne támasszon nehézségeket Rátkai szerződése elé. A Király Színházban egyébként igen nagy erővel kezdték meg az angol operett próbáit. A színpadi próbáktól függetlenül most a zenekar átszervezésén fáradozik Bertha István, a színház karmestere. A zenekart ugyanis a mai idők szelleméhez akarják alkalmazni: az orchesterben négy saxofonos, három hangos, három zongorista fog ülni, s a fúvó hangszerek is teljesen újak és modernek lesznek. A Városi Színház igazgatósága vendégszereplési ajánlatot kapott a szerb királyi operaháztól. A belgrádi operaház szeretne eljönni Pestre, hogy néhány előadás keretében szinte hozza a Boris Goudinovot és egy Csajkovszkyoperát bemutasson a közönségnek. Nem lehetetlen, hogy meg is állapodnak s abban az esetben a Boris Goudinov főszerepét, több mint bizonyos, Saljapin fogja énekelni a szerb királyi operaház előadása keretében. . . A. A NEMZETI SZÍNHÁZ társalgójában a Nagyasszony és a Kossuth közötti próbák szünetében a színészek a társalgóban beszélgetnek. Ott hallottam meg, hogy Hegedűs Lóránt hogyan kezdett bele Kossuthjába, hogyan szégyenkezett, pironkodott, mint ifjú szerző, mikor történelmi drámáját átadta Hevesi Sándornak, a színház igazgatójának. Hegens betegen töltötte az elmúlt év őszét és telét. Betegágyában egy vágya volt csupán: megnézni Herczeg Ferenc Híd című drámáját a Nemzeti Színházban, amely körül az akkori viták nagy hullámokat vertek fel. A betegség azonban nem engedte ki az ágyból Hegedűst, aki végül is egy hetilap hasábjain olvasta el folytatásokban a Hidat. Ez és kétségtelenül ez indították arra, hogy megírja drámáját. — Kossuth emléke homályos és árnyékszerű ebben a darabban — mondotta és napokat, éjszakákat beszélgetett keresztül öccsével, ifj. Hegedűs Sándorral arról a drámáról, amely Kossuth Lajos tragikus hősét vinné színpadra. Hegedűs Sándor délelőttönként a Múzeum könyvtárát bújta, meg az Akadémia tudóskönyveit, amelyekből a Kossuth életére vonatkozó adatokat szedegette össze nagy szorgalommal. Hegedűs Lóránt azután megkezdte a darabot és rövidesen meg is írta. Most csak egy bökkenő volt, hogyan nyújtsa be Hevesi Sándornak, akit személyesen nem ismert. Segítségül jött a véletlen, amely egy közös ismerős házában vidám teaszó mellett összehozta a szerzőt meg az igazgatót. Hegedűs hull, pirult, amikor az iratcsomót Hevesinek átadta, aki még aznap elolvasta a drámát és másnap visszaadta azzal, hogy nem jó, nem egészen színpadszerű. Nagy vonalakban Útmutatást adott, amelyet Hegedűs Lóránt megszívlelt és amellyel tarsolyában utazott Badgasteinba, hogy újból megírja a történelmi drámát. Néhány hét alatt elkészült a munkával és akkor már bátran állított be az igazgatói irodába, ahol persze örömmel fogadták, ő maga olvasta fel Hevesinek a darabot, aki azt most már jónak mondotta és kitűzte előadásra. . . ... RÁTKAI MÁRTONT újra meghívta hát fíciuhatdt, a színházi tudományok nagymestere. Ez a meghívás nem az első Rátkai életében, mert körülbelül tizenkét esztendő óta átlagosan egyszer egy évben mindig megjön a levél Reinhardtól, aki nem akar engedni abból az elhatározásából, hogy Rátkait színháza tagjává fogadja. Most a nyáron múlt egy esztendeje, hogy Rátkai Márton címére Molnár Ferenctől levél érkezett A levélben Mohjár ezt írta: .Kedves, jó Marcikám, remélem, egy kis örömet fog neked okozni ez a levél, amelyben közlöm veled Reinhardtnak azt a határozott kívánságát és kérését, hogy szeptemberben Bécsben, a Josefstadter Theaterben az ő rendezésében játszad el a Viktória című angol vígjáték egyik főszerepét, a tánctanárt. Drága Marci, ezt örömmel közlöm veled és kérlek, fogadd el Reinhardt megbízását. Egy szerep után jön a többi. Hű barátod: Molnár Ferenc." * A levélre elment a válasz. Ennyi volt: „Az ajánlatot elfogadom, Rátkai." Újabb levélváltások, újabb kísérletek stb., stb. és Rátkai végül is idehaza maradt, nem tudva elszakadni az ismert színpadtól, a régi közönségtől. Most újból megjött az ajánlat, amely arra kéri Rátkait, szerződjék Reinhardthoz a Dumordarab főszerepének eljátszására. Rátkai most menne, de a Király Színház igazgatósága nem engedi. Legalább is nem engedi addig, amíg a színház új darabja, a Mercenary Mary műsoron van. Azután mi lesz ? Ki tudja ? MINDEN SZÍNPADI SZERZŐNEK egy vágya van csupán : egyszer úgy látni darabját a színpadon, ahogyan ő azt megírta, ahogyan ő azt elgondolta. Hány színpadi szerző sóhajtott már fel, szűk baráti társaságban . — Hej, ha egyszer megláthatnám a darabomat úgy, ahogy ezt papírra vetettem ... Igen ám, de éppen ez az, ami ritkán sikerül, éppen ez az, ami úgyszólván kivihetetlen, mert hiszen más a toll sercegése és más az eleven beszéd, más a színpad és más a papír és másként hangzik a szó az író kicsiny szobájában, mint a hatalmas vászonnal szegett színpadon. A direktor, a dramaturg, a rendező, a színész, mind, mind javítanak valamit a darabon és így érthető lesz annak a tréfának a megfejtése, amelyet egyik szerzőnk csinált darabjának házi főpróbáján. A második felvonás ment éppen és a hős most suttogta szerelmes szavait a hősnő fülébe. Ebben a pillanatban a szerző a nézőtéren előrement egészen a színpad deszkájáig és nevét belekiáltsiLa..a színpad levegőjébe. ■— Mit csinálsz, kérl^c — szólt ty szerzőhöz a rendező, • í 'áAi* . X' . AS/tt..' , — Bemutatkozom a darabomnak, — hangzott a keserűséggel teli válasz , amelyet nem ismerek és amellyel most találkozom először. Most azután hosszú idők óta először megtörténik a szenzáció : egy darab úgy jelenik meg a közönség előtt, amint azt a szerző megírta. A Színházi Élet e heti száma Hatvany Lily báróné Az első férfi című darabját közli, mégpedig abban a formában, amint annak mondatait a szerző az elgondolás első pillanatában papírra vetette. Most végre megláthatja a közönség, mit tud a szerző és mit tud a színház. * Maria Ivogün az Operaházban. Kempner m. kir. honvédezredes leánya, akit Maria Ivogan néven ismer a műveit világ zenei közönsége az Óceánon innen s az Óceánon túl, miután meghódította az összes zenei metropolisok műértőit, kedd este, a Rigolettoban, mint Gilda bemutatkozott a budapesti közönségnek is, amely a hangversenyteremből már ismeri a csodálatos énekesnőt. Operai szereplése három tényt igazolt. Először azt, hogy Maria Ivogan oly eszményien finomlelkületű, eszközeiben oly előkelő, stílus tekintetében oly tökéletes énekesnő, hogy csak egyetlenegy hozzá hasonló jelenséggel találkoztunk eddig: Hermin Rosettivel. Másodszor: Maria Ivogan csodálatraméltó a hangversenyterem emelvényén, de otthona a színpad. Mint emberábrázoló, a legelsők közé tartozik, mélyen megindító színjátékú szerelmes színésznő. Harmadszor: kedd esti bemutatkozásakor, amely gazdag volt feledhetetlen szépségű mozzanatokban, igaznak bizonyult az indiszponáltságáról elterjedt hír. Indiszponáltan is ünnepivé avatta azonban szereplésével az estét. S bár Gilda túlságosan drámai szerepe csodálatos Mozart-énekesnő számára, úgy állította elénk a tragikus bohóc leányának, az első és halálos szerelem tüzében égő és a teljes önfeláldozásig felmagasodó alakját, amilyennek ezen a színpadon még soha sem láttuk. F. Szerda BELVÁROSI SZÍNHÁZ FEDÁK SÁRI A. SZOMBATESTI HÖLGY KOKÉ Jókai-tér 10. Telefon T. 277-80. Előadás után következik a táncműsor a Tavernevan Az utólérhetetlen sikerű megnyitó műsort prolongálta Honthy Hanna és Király Ernő alakítása tökéletes művészeti melett AZ IHDacrOL Zilahy Irén és Sziklay József minden lánca attrakció . . — MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Síró Anna és D’Arrige Kornél játéka elegáns, előkelő « . ---- MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Horti Sándor és Sik Rezső minden jelenete kacagás . . . --- MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Mesék az Írógépről minden diszlete és ruhája . . . . — UTVáNVOSStiG Mesék az Írógépről minden énekszáma — SLÁGER Mesék az Írógépről eddigi nézőinek száma . 9 , ■ , , --- 24.000 Mesék az írógépről helyárni.......................... ..... LEGGLGSOBBAK Mesék az Írógépről legdrágább jegye . . — 6 PERGŐ mesék az irfigépről. Minden este fél 8-feor. városi Színház íma-e ftuTM USzMRz? Bummal 9. oldal FÉLE FELE KÉK MADÁR ragingfiancRisor Ma záróra 11 órakor. * Korngold premier Amerikában. A newyorki Metropolitan Operaház november 5-én bemutatja Korngold Violanta című operáját. Az opera főszerepeit a bemutatón Jesicza Mária, Matzenauer, Kirchhoff, Gertrude Kappel, Grete Stuckgold és Richard Mayr énekli. * Orstea Mária új szerepe. Orska Mária legközelebb a berlini Deutsches Künstler-Theater- ben játszik. Watkins „Csikágó“ című darabjának főszerepét játssza. * Ady-est aZeneakadémián október 23-án. A Stúdió hangverseny iroda első irodalmi és zenei estjének műsora úgy az előadott éönlyék, mint a szereplő művészek névsorát nézve, szenzációsnak ígérkezik. A hangversennyérdekességét fokozza, hogy Szedő Miklós, a Városi Színház operaénekese e szezonban elő-, szőr szerepel a pódiumon és Ady-dalokat énekel, többek között „Párizsban járt az ősz“, Tarnay Alajos megzenésítésében. A dalokat a szerző kíséri zongorán. * Sokoloff Wladimir Amerikában. Sokoloff Wladimir, a világhírű Reinhardt-színész is részt vesz Reinhardt amerikai turnéján. Sokoloff, az amerikai vendégjátékokon eljátssza majd Pók szerepét a Szentivánéji álom-ban, Wurmat az Ármány és szerelem-ben, Robesbierret Danton halálában és a birót a Periferie-ben. Nézze meg HARRY FLEMMING ERICA DAHDER világhírű néger tánckettőst a Táncpalotaiban Révay utca 18. Szerda, 9 óráig csütörtök , nyitva A Magyar Színház körúti jegypénztára Erzsébet körút 41. sz. alatt nyílt meg a Magyar Színház külön jegypénztára. Telefon: 1. 461—01. Megszakítás nélkül reggel 9 órától, este 10-ig árusítják a jegyeket. Külön kedvezményképen este 8 órától 10 óráig a másnapi jegyeket elővételi díj nélkül vásárolhatja a közönség.