Esti Kurir, 1927. október (5. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-20 / 238. szám

Csütörtök, 1927 október 20 .&iH£(Íbu£ Róbert Jenő rendezi a Peripheriet a Magyar Színházban Rátkai helyettesítésére Góthot vagy Kabost emlegetik . Boris Goudinov: Saljapin Faludi Jenő tegnap repülőgépen Bécsbe utazott, ahol Róbert Jenővel, a berlini Thea­­ter am Kurfürstendamm és a Tribüne igaz­gatójával találkozott. A két direktor este megnézte a Theater in der Josefstadtban, Reinhardt színházában a Peripheriet, amely után tanácskozásra ültek össze. A négyórás tanácskozás eredménnyel végződött, ameny­­nyiben Róbert Jenő a Magyar Színházhoz szerződött a Peripherie rendezésére. A magyar származású Róbert Jenő tagja annak a kvintettnek, amelyhez kívüle Reinhardt, Jessner, Karlheinz Martin és Viertel tartozik, akiknek nevét bearanyozta már a világhír. Róbert ma este érkezik Budapestre és holnap délelőtt már munkához lát. A mun­ka első állomása a Peripherie szerepeinek kiosztása lesz. Titkos Ilona, Csortos és Kiss Ferenc szereplése biztos már a darabban, nem lehe­tetlen azonban, hogy Törzs Jenő a Fővárosi Operettszínházban színrekerülő Bús-Fekete darabban fog játszani Fenákkal és akkor he­lyébe új szereplőről kell gondoskodnia a Magyar Színháznak. A díszleteket Pán József készíti. A Peripheriet egyébként e hónap 24-éig játsszák még Bécsben, azután Reinhardt a színészekkel és díszletek­kel együtt átviszi Amerikába. Itt, nálunk elég ideje lesz a színháznak pró­bálni, hiszen a Csattan a csók című Yvaii­­operett zsúfolt házakkal megy. Rátkai reinhardti szerződtetése nagy ijedt­séget keltett a Király Színházban, ahol Rát­­kaira feltétlenül szükség van a Mercenary Mari­ című új darabban és ahol tegnap dél­előtt még nem tudták, hogy várjon Rátkai nem gondol-e szerződés­szegésre. Lázár igazgatónak két terve volt Rátkai he­lyettesítésére vonatkozóan. Először arra gon­doltak, hogy a Mercenary Mary-beli szerepet Góth Sándornak adják oda, de fölmerült olyan terv is, amely erre a szerepre Kabos Gyulát jelölte ki. Kabost a Fővárosi Operettszínház nem engedte el még tárgyalásra sem, Góth Sándorral azonban meg is kezdték a tárgya­lásokat, amelyeket folytattak ma délelőtt is, de eredmény nélkül. Ma reggel Molnár Ferenc sürgönyt küldött Lázár Ödönnek, akit arra kért, ne támasszon nehézségeket Rátkai szerződése elé. A Király Színházban egyébként igen nagy erővel kezdték meg az angol operett pró­báit. A színpadi próbáktól függetlenül most a zenekar átszervezésén fáradozik Bertha István, a színház karmestere. A zenekart ugyanis a mai idők szelleméhez akarják al­kalmazni: az orchesterben négy saxofonos, három hangos, három zongorista fog ülni, s a fúvó hangszerek is teljesen újak és mo­dernek lesznek. A Városi Színház igazgatósága vendég­szereplési ajánlatot kapott a szerb királyi operaháztól. A belgrádi operaház szeretne eljönni Pestre, hogy néhány előadás kere­tében szinte hozza a Boris Goudinovot és egy Csajkovszky­­operát bemutasson a közönségnek. Nem lehetetlen, hogy meg is állapodnak s abban az esetben a Boris Goudinov főszerepét, több mint bi­zonyos, Saljapin fogja énekelni a szerb ki­rályi operaház előadása keretében. . . A. A NEMZETI SZÍNHÁZ társalgójában a Nagy­asszony és a Kossuth közötti próbák szüneté­ben a színészek a társalgóban beszélgetnek. Ott hallottam meg, hogy Hegedűs Lóránt hogyan kezdett bele Kossuthjába, hogyan szégyenke­zett, pironkodott, mint ifjú szerző, mikor tör­ténelmi drámáját átadta Hevesi Sándornak, a színház igazgatójának. Hegens betegen töltötte az elmúlt év őszét és telét. Betegágyában egy vágya volt csupán: meg­nézni Herczeg Ferenc Híd című drámáját a Nemzeti Színházban, amely körül az akkori viták nagy hullámokat vertek fel. A betegség azonban nem engedte ki az ágyból Hegedűst, aki végül is egy hetilap hasábjain olvasta el folytatásokban a Hidat. Ez és kétségtelenül ez indították arra, hogy megírja drámáját. — Kossuth emléke homályos és árnyékszerű ebben a darabban — mondotta és napokat, éj­szakákat beszélgetett keresztül öccsével, ifj. He­gedűs Sándorral arról a drámáról, amely Kos­suth Lajos tragikus hősét vinné színpadra. He­gedűs Sándor délelőttönként a Múzeum könyv­tárát bújta, meg az Akadémia tudóskönyveit, amelyekből a Kossuth életére vonatkozó adato­kat szedegette össze nagy szorgalommal. Hegedűs Lóránt azután megkezdte a darabot és rövidesen meg is írta. Most csak egy bök­kenő volt, hogyan nyújtsa be Hevesi Sándor­nak, akit személyesen nem ismert. Segítségül jött a véletlen, amely egy közös ismerős házá­ban vidám teaszó mellett összehozta a szerzőt meg az igazgatót. Hegedűs h­ull, pirult, amikor az iratcsomót Hevesinek átadta, aki még aznap elolvasta a drámát és másnap visszaadta azzal, hogy nem jó, nem egészen színpadszerű. Nagy vonalakban Útmutatást adott, amelyet Hegedűs Lórán­t megszívlelt és amellyel tarso­lyában utazott Badgasteinba, hogy újból meg­írja a történelmi drámát. Néhány hét alatt el­készült a munkával és akkor már bátran állí­tott be az igazgatói irodába, ahol persze örömmel fogadták, ő maga olvasta fel Heve­sinek a darabot, aki azt most már jónak mon­dotta és kitűzte előadásra. . . ... RÁTKAI MÁRTONT újra meghívta hát fíciu­hatdt, a színházi tudományok nagymestere. Ez a meghívás nem az első Rátkai életében, mert körülbelül tizenkét esztendő óta átlago­san egyszer egy évben mindig megjön a levél Reinhardtól, aki nem akar engedni abból az elhatározásából, hogy Rátkait színháza tagjává fogadja. Most a nyáron múlt egy esztendeje, hogy Rátkai Márton cím­ére Molnár Ferenctől levél érkezett A levélben Mohjár ezt írta: .Kedves, jó Marcikám, remélem, egy kis örömet fog neked okozni ez a levél, amelyben közlöm veled Rein­hardtnak azt a határozott kívánságát és ké­rését, hogy szeptemberben Bécsben, a Josef­­stadter Theaterben az ő rendezésében ját­­szad el a Viktória című angol vígjáték egyik főszerepét, a tánctanárt. Drága Marci, ezt örömmel közlöm veled és kérlek, fogadd el Reinhardt megbízását. Egy szerep után jön a többi. Hű barátod: Molnár Ferenc." * A levélre elment a válasz. Ennyi volt: „Az ajánlatot elfogadom, Rátkai." Újabb levélváltások, újabb kísérletek stb., stb. és Rátkai végül is idehaza maradt, nem tudva elszakadni az ismert színpadtól, a régi közönségtől. Most újból megjött az ajánlat, amely arra kéri Rátkait, szerződjék Reinhardthoz a Dumor­­darab főszerepének eljátszására. Rátkai most menne, de a Király Színház igazgatósága nem engedi. Legalább is nem engedi addig, amíg a színház új darabja, a Mercenary Mary műsoron van. Azután mi lesz ? Ki tudja ? MINDEN SZÍNPADI SZERZŐNEK egy vágya van csupán : egyszer úgy látni darabját a szín­padon, ahogyan ő azt megírta, ahogyan ő azt elgondolta. Hány színpadi szerző sóhajtott már fel, szűk baráti társaságban . — Hej, ha egyszer megláthatnám a darabo­mat úgy, ahogy ezt papírra vetettem ... Igen ám, de éppen ez az, ami ritkán sikerül, éppen ez az, ami úgyszólván kivihetetlen, mert hiszen más a toll sercegése és más az eleven beszéd, más a színpad és más a papír és más­ként hangzik a szó az író kicsiny szobájában, mint a hatalmas vászonnal szegett színpadon. A direktor, a dramaturg, a rendező, a színész, mind, mind javítanak valamit a darabon és így érthető lesz annak a tréfának a megfejtése, amelyet egyik szerzőnk csinált darabjának házi főpróbáján. A második felvonás ment éppen és a hős most suttogta szerelmes szavait a hősnő fülébe. Ebben a pillanatban a szerző a nézőtéren előre­ment egészen a színpad deszkájáig és nevét belekiálts­iLa..a színpad levegőjébe. ■— Mit csinálsz, kérl^c­­ — szólt ty szerzőhöz a rendező, • í 'áAi* . X' . AS/tt..' , — Bemutatkozom a darabomnak, — hang­zott a keserűséggel teli válasz , amelyet nem ismerek és amellyel most találkozom először. Most azután hosszú idők óta először meg­történik a szenzáció : egy darab úgy jelenik meg a közönség előtt, amint azt a szerző meg­írta. A Színházi Élet e heti száma Hatvany Lily báróné Az első férfi című darabját közli, még­pedig abban a formában, amint annak mon­datait a szerző az elgondolás első pillanatában papírra vetette. Most végre megláthatja a kö­zönség, mit tud a szerző és mit tud a színház. * Maria Ivogün az Operaházban. Kemp­­ner m. kir. honvédezredes leánya, akit Maria Ivogan néven ismer a műveit világ zenei közönsége az Óceánon innen s az Óceánon túl, miután meghódította az összes zenei metropolisok mű­értőit, kedd este, a Rigo­­lettoban, mint Gilda bemutatkozott a buda­pesti közönségnek is, amely a hangverseny­­teremből már ismeri a csodálatos énekes­nőt. Operai szereplése három tényt igazolt. Először azt, hogy Maria Ivogan oly esz­ményien finomlelkületű, eszközeiben oly előkelő, stílus tekintetében oly tökéletes énekesnő, hogy csak egyetlenegy hozzá hasonló jelenséggel találkoztunk eddig: Hermin Rosettivel. Másodszor: Maria Ivogan csodálatraméltó a hangverseny­­terem emelvényén, de otthona a színpad. Mint emberábrázoló, a legelsők közé tartozik, mélyen megindító színjátékú szerelmes szí­nésznő. Harmadszor: kedd esti bemutatkozá­sakor, amely gazdag volt feledhetetlen szép­ségű mozzanatokban, igaznak bizonyult az indiszponáltságáról elterjedt hír. Indiszpo­­náltan is ünnepivé avatta azonban szerep­lésével az estét. S bár Gilda túlságosan drá­mai szerep­e csodálatos Mozart-énekesnő számára, úgy állította elénk a tragikus bo­hóc leányának, az első és halálos szerelem tüzében égő és a teljes önfeláldozásig fel­magasodó alakját, amilyennek ezen a szín­padon még soha sem láttuk. F. S­zerda BELVÁROSI SZÍNHÁZ FEDÁK SÁRI A. SZOMBATESTI HÖLGY KOKÉ Jókai-tér 10. Telefon T. 277-80. Előadás után következik a táncműsor a Tavernevan Az utólérhetetlen sikerű megnyitó műsort prolongálta Honthy Hanna és Király Ernő alakítása tökéletes művészeti melett AZ IHDacr­OL Zilahy Irén és Sziklay József minden lánca attrakció . . — MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Síró Anna és D’Arrige Kornél játéka elegáns, előkelő « . ---- MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Horti Sándor és Sik Rezső minden jelenete kacagás . . . --- MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Mesék az Írógépről minden diszlete és ruhája . .­­ . . — UTVáNVOSStiG Mesék az Írógépről minden énekszáma — SLÁGER Mesék az Írógépről eddigi nézőinek száma . 9 , ■ , , --- 24.000 Mesék az írógépről helyárni.......................... ..... LEGGLGSOBBAK Mesék az Írógépről legdrágább jegye . . — 6 PERGŐ mesék az irfigépről. Minden este fél 8-feor. városi Színház íma-e ftuTM U­­SzMRz? Bummal 9. oldal FÉLE FELE KÉK MADÁR ragin­gfiancRisor Ma záróra 11 órakor. * Korngold premier Amerikában. A new­­yorki Metropolitan Operaház november 5-én­ bemutatja Korngold Violanta című operáját. Az opera főszerepeit a bemutatón Jesicza Mária, Matzenauer, Kirchhoff, Gertrude Kappel, Grete Stu­ckgold és Richard Mayr énekli. * Orstea Mária új szerepe. Orska Mária leg­közelebb a berlini Deutsches Künstler-Theater-­ ben játszik. Watkins „Csikágó“ című darabján­­ak főszerepét játssza. * Ady-est a­­Zeneakadémián október 23-án. A Stúdió hang­verseny iroda első irodalmi és zenei estjének műsora úgy az előadott éönlyék, mint a szereplő művészek névsorát nézve,­ szenzációsnak ígérkezik. A hangversenny­­érde­­kességét fokozza, hogy Szedő Miklós, a Vá­rosi Színház operaénekese e szezonban elő-, szőr szerepel a pódiumon és Ady-dalokat énekel, többek között „Párizsban járt az ősz“, Tarnay Alajos megzenésítésében. A dalokat a szerző kíséri zongorán. * Sokoloff Wladimir Amerikában. Sokoloff­ Wladimir, a világhírű Reinhardt-színész is részt vesz Reinhardt amerikai turnéján. Sokoloff, az amerikai vendégjátékokon eljátssza majd Pók szerepét a Szentivánéji álom-ban, Wurmat az Ármány és szerelem-ben, Robesbierret Dan­ton halálá­ban és a birót a Periferie-ben. Nézze meg HARRY FLEMMING ERICA DAHDER világhírű néger tánckettőst a Táncpalotaiban Révay­ utca 18. Szerda, 9 óráig csütörtök , nyitva A Magyar Színház körúti jegypénztára Erzsébet­ körút 41. sz. alatt nyílt meg a Magyar Színház külön jegypénztára. Telefon: 1. 461—01. Megszakítás nélkül reggel 9 órától, este 10-ig árusítják a jegyeket. Külön kedvezményképen este 8 órától 10 óráig a másnapi jegyeket elővételi díj nélkül vásá­rolhatja a közönség.

Next