Esti Kurir, 1927. október (5. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-05 / 225. szám
Szerda, 1927 október 5 sa a NHgK* A szombat esti hölgy Berr és Verneuil vígjátékit Stella Adorján fordításában ma mutatja be a Belvárosi Színház Berr-nek és Verneuil-nek, az új franciák két legdivatosabb színpadi szerzőjének dicséretes erényük, hogy színpadtechnikai tudásukkal és darabjaiknak perdülő vidámságával nemcsak a közönség mulattatására törekszenek, de ízléses eszközeikkel az esztétikusok rokonszenvét is igyekeznek megnyerni. S mert kedvesek és ötletekben bőkezűek, a sikerük ritkán marad el. így volt ez Az ügyvéd és férje című darabjukban, így van ez most is. A szombat esti hölgyben, amelynek Mademoiselle Flute néven Párizsban rendkívüli sikere volt. A darab budapesti Belvárosi Színház-beli sikerének azonban még egy igen jelentős tényezője van: a főszereplő személye. Ha nem tudnánk, hogy a darab Párizsban készült, azt kellene hinnünk, hogy itt Pesten írták, pesti szerzők szerezték egy igen aktuális téma kedvéért. Az aktuális téma, amelyet a darab ad, nem más, mint Fedák Sári személye, Fedák Sári élete, amellyel az utóbbi időben talán az illőnél jóval bővebben itt foglalkoztak. Fedák Sári életének minden mozzanatát asztalra terítették az utolsó néhány hónap alatt és akiknek kedvük telik az ínyenc csemegék élvezésében, bizony csak odaültek az asztal köré, hogy maguk is kapjanak valamit. Bert és Verneuil is asztalt térít nekünk és feltálalja a ragyogó szépségű színésznő életét, aki a színpadon naiva szerepeket játszik, de az életben anya, egy huszonkét éves kamasz édes és szerető mamája. A fiú meg akar házasodni. Gyakran látják őt együtt fiatal mamájával, ami azt a gyanút kelti a kiválasztott családjában, hogy a vőlegényjelöltnek kedvese van. Megmozdul hát az anyai szív. Itt senki más nem segíthet, csak ő, s ezért naiva valójából kilépve, anyává öltözik át és megkéri a leány kezét fia számára. Közben egymás hegyére-hátára torlódnak a vidámnál vidámabb jelenetek s a szerzők nem hagyják ki a négy felvonáson át soha azt, hogy a színésznő életkorát ne tárgyalják. A Belvárosi Színház előadása mintaszerű.A szereplők élén Fedák Sári áll, ez a páratlanul kiváló egyéniség, akinek originális művészete és színjátszó képessége kétségtelenül csodálatraméltó. A nézőteret négy felvonáson keresztül szakadatlan nevetésben tartja és elragadó frisseségével, vidámságával vitathatatlan ifjúságot, fényt és színt varázsol a színpadra. Mellette Gózon Gyulát illeti a legnagyobb elismerés. Gózon egyre mélyülő tehetségű színész, aki a legnehezebb feladatokat is művészi elgondolással oldja meg. Turay Ida bájos egyénisége, sokra hivatott tehetsége, kedves, mosolygós lénye nagy sikert aratott, úgyszintén Délig Ferenc tragikomikus figurája is. Sokat mulatott a közönség Nagy Gyulán, Sugár Lajoson, a jóizó Simon Marosán és dicséretet érdemel Jalovetzky László, Horváth Magda, Rákosi Pál, Somody, Czobor, Komlóssy Ilona, Mészáros Kató, Hajnal és Surányi játéka is. A fordítás — vagy talán az aktualizálás — munkáját Stella Adorján ügyesen, finoman és elmésen végezte. A szép és hatásos díszleteket Vincze Márton tervezte, Fedák Sári pompás dalbetétjét pedig Weiner István dr. szövegére Márkus Alfréd szerzette. Kardos István: * Moissi Párizsban vendégszerepel. Párizsból írja tudósítónk. A párizsi Atelierszínházban október 10-én német vendégjáték kezdődik Alexander Moissi rendezésében. Moissi a legkiválóbb német művészekkel indul Párizsba. * A regényíró szerencséje. Farkas Imrének a Színházi Életben jelenik meg Sitters Takács című regénye. A regényíró az Írás közben elérkezett addig a pontig, amikor a regény hősei Montecarlóba utaznak, mert oda sodorja őket a cselekmény. Farkas Imre, a lelkismeretes regényíró, mielőtt regényének Montecarlóban lejátszódó eseményeit megírta volna, elutazott Montecarlóba és két hétig ott tartózkodott. Most tért vissza, azonnal munkához látott és folytatta a regényt, most már közvetlen tapasztalatok alapján. Farkas Imre sokat látott és sokat tapasztalt Montecarlóban és a benfentesek szerint rengeteget nyert a játékkaszinóban. Pont a tízszeresét annak, amennyit a Sisters Takácsért honoráriumkép kapott. Van szövetem hozza el hozzám, készítek önnek elsőrendű öltönyt mérték után, tóvárosi ízléssel 50 pengőért. Fehér M. Miksa, angol uriszabó, Károly-körút 1. A föveny megött Kedd AZ IGAZGATÓI IRODÁBAN, a Belvárosi Színház igazgatói irodájában a színművészet mezején megrokkant színészek támogatására épült Kövesi Vár megbízottai ülnek, hogy a színházzal elszámolják a főpróba bevételét, amelyet tudvalévően Beöthy László a nyugdíjas színészeknek szánt. A színpadon a zongorista a főpróba előtt még utoljára eljátssza Márkus Alfréd és Weiner István kis dalát, amelyet Fedák Sári énekel. Erődi Jenő, az ügyelő kipróbálja a színpadi rádiószerkezetet, Vincze Márton, a díszletek tervezője, Vincze Zsigmond karmester fia a második felvonás díszleteit simogatja szeretetteljes tekintettel. A díszlet a naiva szalonját ábrázolja, méghozzá falrafestett bútorokkal. A színház megtakarja a pompás képeket, az öblös foteleket, a karcsú asztalokat, mindent a díszletfalra festett az ügyes díszlettervező. — Nemsokára — jegyzi meg egy elkeseredett színész — színészeket sem szerződtet majd a színház, hanem egyenesen a falra festi őket. A FOLYOSÓKON a főpróba szokott izgalma. Szabók, előztetőnők, fodrászok szaladoznak ide-oda, a láz már mindenkit elöntött, csak Fedák Sári Öltözőjében nincs nyoma az izgalomnak. A színésznő nyugodt. Mintha a darab elérte volna már a századik előadást. Csendesen dúdolgat. A Borosából. Hogy igy meg ugy. — Érik a, érik a butakalász. — Nagyszerű asszony ez a Zsazsa, — áradozik valaki — nagyszerű, remek, ő a világ első asszonya. — Igen, — mondja Beöthy vezér — nálunk így mennek a darabok. Az első férfi után az Első asszony. NYOLC ÓRA MÚLT öt perccel. Tovább már nem lehet hugni az időt. Megcsendülnek a csengetjük és elkezdődik Berr és Vtrntun vígjátékénak, A szombat esti hölgynek főpróbája. Az első nyilszini tapsot Simon Marosa kapja az előadás hetedik percében, azután újból felhangzik a taps a tizenegyedik percben. Ez Cáron Gyulának szól. A tizenötödik percben dübörgő nyikszini tapsot pedig Turay Ida kapja. Húsz perc alatt tizennyolc hangos nevetés önti át a nézőterét. A fordító, Stella Adorján elkeseredetten szól: — Párizsban ilyenkor már huszonkétszer nevettek. Újabban ugyanis statisztika készül az előadások minden mozzanatáról. Stellát Haró Sándor vigasztala: — Ott a mosolygást is beleszámítják. A DARAB érdekessége a második felvonásban bontakozik ki, amikor Fedák Sári a színpadra lép. Amikor azt mondja: — Nekem nncs hasonmásom, és nem is lehe hasonmásom — orkánló erővel tör fel a taps a nézőtéren. A tüntetés nem Mademoiselle Flutenak, A szombat esti hölgy főszereplőjénél szól, hanem Fedák Sárinak, a magyar színésznőnek, a Cott hercegnek, a János vitéznek... Percekig szól a Ups. Fedák Sári Meghatottan áll az ünnepeltetés középpontjában és selvert zsebkendőjével sűrűn törülgeti szemét, anyelye befutott a meghatottság könnye. GÓZON GYULA, Sugár Lajosnak, a törvényszéki elnök sógorának szerepét játssza, ő maga is biró, nyugalmazott bírósági alelnök, akit hiába küldtek el a bírói székből, minden álma, ábrándja a bíróság marad. Amikor az inas vendéget jelent be, Gózon a közönség nagy derültségére így szól mindig:• Vezessék elő. PÁRIZS ÜNNEPELT naivájának, Mademoitelle Flutenak huszonkét esztendős fia van, akit persze a színésznő hét lakat alatt őriz, mert mi volna akkor, ha Párizsban megtudnák, hogy a tizennégy esztendős bakfisokat játszó mademoiaelle mama, sőtl , nemsokára nagymama lesz. Igen ám, de a huszonkét esztendős gyerek szíve olhatatlanul lángra lobban a törvényszéki elnök kislánya, Turay Ida szánt és miután sok mindenféle mellékkörülmény előadódik, a mama maga vállalkozik rá, hogyegkési fia számára a kisasszony kezét. A leánytöréshez felöltözik hát. — Add ide — mondja a szobalánynak l égszomorubb ruhámat, amelyet csak temetéses én szoktam viselni. Leánynézőbe megyek. A SZÍNÉSZNŐ nem szokott ám hozzá ehhez a különös mesterséghez, a leánykéréshez és amikor ott áll a leány szüleinek vizsgálódó tekintete előtt, bizony csak zavarba jön, kiesik anyaszerepéből és újból színésznő teszi — Van szerencsém Júlia leányuk kezét — mondja — Rómeó fiam számára megkérni. A FIÚ származása körül áthatolhatatlan sűrű fellegek keringenek. Az apa ismeretlen. De a szülésznő mégis feltalálja magát és mikor megkérdik, mi van a kedves papával, érthető választ ad: — Meghalt szegény. — Meghalt? — kérdezősködnek a leendő rokonok részvéttel. — Meg —felel határozottan a színésznő, majd igy folytatja — meg bizony, ami magában véve még nem volna baj, az esetet az súlyosbította, hogy férjem halála után rögtön özvegységre jutottam. AZ ÚJ ROKONOK kérlelhetetlenül tovább faggatják a mama-szerepet még teljesen nem tudó színésznőt. — Hogyan lehet az, hogy ilyen gyönyörű fiatal asszonynak ilyen nagy fia van? A naiva-mama ártatlan naivitással felel. — Korán kezdtem, kérem. — Hát hány éves korban ment férjben? — Tizenöt éves voltam. — Most azonban észreveszi, hogy az évszám, az ő évszáma, meg a fia évszáma sehogysem stimmel, erre hirtelen hozzáfűzi: — Azazhogy csak féltizenöt. A TÁRSALGÁS KÖZBEN persze a színházról is szó esik. — Látta-e Lohengrintt — Nem, nem láttam — mondja a szülésznő — minden este játszom, sajnos, nem tudok színházba járni, de még nem is igen szeretem — Motiket. * Jó megjelenései urak után kínaiak. Az Esti Kamr annak idején szóvátette, hogy a Vígszínház újsághirdetések segítségével keres magának jó megjelenésű urakat statisztikul akkor, amikor közel háromszázra tehető azoknak a színészeknek a száma, akik kenyér nélkül tengődnek. Felszólalásunknak meg is volt az eredménye, mert a Vígszínház igazgatósága értesítette a Színészszövetséget, hogy a hirdetések útján való színésztoborzás csak kivételes volt és többé nem fordul elő. Ezzel szemben a Vígszínház Levél című darabja számára most kínaiakat toboroz. Erre vonatkozóan „Egy elkeseredett szerződésnélküli színész" aláírással a következő levelet kaptuk: — Még az elmúlt nyáron történt, hogy a Budapesti Színészek Szövetsége azt a határozatot hozta, hogy szeptember hótól, vagyis az új színházi szezontól kezdődően a színházak a színészeknek, ha statisztálnak, 5 pengőnél kevesebbet nem adhatnak és csakis színészek statisztálhatnak, nem pediglen más minden rendű és rangú ember, mindenféle foglalkozási ágból. Miután már második éve szerződés nélkül vagyok, abban a biztos reményben vártam a szeptemberi színháznyitás kezdetét, hogy ha már több nem is lesz, de a napi 5 pengőt megkereshetem. De mi történt, csak éppen úgy, mint az elmúlt esztendőben, a Vígszínház a színészeknek 320 fillér napidíjat állapított meg, ha statisztál (ha nem játszik, akkor természetesen semmit). A színház több kiadást nem bír el, monda a színház gazdasági vezetője. Ezzel szemben a Levél című darabban, amelyet most próbálnak, szükség van statisztákra, akik kínai szerepet játszanak. Erre nem színészt, hanem itten élő kínaiakat szólítottak fel a statisztáikéra. A kínaiak esténként és személyenként 15 pengőt kértek, mire 10 pengőt meg is kaptak esténként. A délelőtti próbákért 5—7 pengő közötti összeget kértek, akkor, amikor a színésznek az elmúlt darabban is például reggel 8 órától egyfolytában délután 5 óráig tartó próbáért napi ötven fillér próbapénzt adtak. * Alpár Gitta első hangversenye. Alpár Gitta eddig még sohasem rendezett önálló hangversenyt, ritka kivételes alkalommal jelent meg hangversenydobogókon, a színpad minden idejét lefoglalta s most a külföld tudja magáénak. Ezért jelenti a legnagyobb művészi szenzációt Alpár Gittának elhatározása, hogy Budapesten önálló hangversenyt rendez, az elsőt, amely összefoglalva mutatja meg kiváló énekművészetét. A magyar társadalomnak pedig azért ünnepe ez, mert Alpár Gitta ezt a hangversenyét a legnemesebb emberbaráti intézmény szolgálatába állítja, az Ingyen kenyér javára. November 22-ére tűzték ki a hangversenyt. * Kiepora Berlinben énekel. Berlinben a Városi Operaházban most lesz Erich Wolfgang Korngold Das Wunder der Heliane című operájának bemutatója. A tenorszerepet, amelyet Bécsben Piedhmer énekelt, Berlinben Jan Kiepitra fogja énekelni. ♦ Kovács Denő sikere Bécsben. Kovács Dezsőt, a Városi Színház volt operaénekesét — mint ismeretes — Schalk igazgató magával vitte Bécsbe s a bécsi operaház tagjai sorába szerződtette. Kovács Dezső most lépett fel először Bécsben, igen komoly és figyelemreméltó sikerrel a Bajazzók Témájában. A bécsi sajtó egyhangúlag a legnagyobb elismeréssel ír a magyar operaénekes első fellépéséről. ragyogó művészpályájának legnagyobb skállaamtlana _____ fájó szerepe. Lehmann Vilma a Mesék az irórS fi IBI fi II trillKlft gépről szombati premierjén. Toilettjei szenzációsak. ■■w'****TM Alakítása egész rendkívüli. Bemutató szombaton este. Városi Színház, modern, olefine, frakkna szerepben és mint az operett rendezője ■ag—ifj: ClUlA mutatkozik be a Mezek az írógépről szombati premierjén. Henthy mialt sérfi vezérifaztató elegáns, vígjátéki figurájában művészi qualtksal és *** Ha néhány Onom énekszáma kitűnően érvényesül. Rendezése ötletes, újszerű, artisztikus. Bemutató szombat, október S. Virost Színház TilahSB Inán * legnépszerűbb primadonnák sorába lép a Mesék Arany IIök az Írógépről szombati premierjén. Városi Színház. ___ |jc__ ; minden szava kacagás, minden táncszáma attvZMNlujr dUZoBI fakció a Mesék az Írógépről szombati premierjén. n’Anniftn II Annál Szentgróthy grófja előkelő, érdekes, művészi. Mell Hl I iyu HUII NUI sék az írógépről. Szombaton este. Városi Színház. Macák 97 inriflAnnAI Romantika. Jókedv. Látványanág. IllfjdOlf nZ íróyaproi MeiGália. Tánc. Bemutató szombaton szOMAHAZY—Efta EFFv—lajtai este. Városi Színház. Legdrágább hely 6 pengő 9. oldal A csattan a csók tánca! Magyar Színház: október 7. Pénteken, október 7-én mutatja be a Magyar Színház Yram ragyogó operettjét, amelynek címe: Csattan a csók. Ez a darab csupa vicc, csupa melódia. Jazz-band. Görlök. Táncok. Táncolnak: Ekler Irén, Corton, Fejes Teri, Kertész, Gombaszegi Ella, Sarkadi, Molnár, Dénes. Fellép ezenkívűl a néger Ciarry Fleming és Erten Daneer , két kitűnő artista, akiknek hosszantartó sikere volt legutóbb Párizsban. (Itt a Táncpalota tagjai) Yvain „Párizsom" című szcenírozott dalában Biller a néger Flerainggel táncol, Erica Daneer pedig a szeenirozott dal montmartrei mulatójában táncol. A második felvonás fináléja egy charleston, amelyet az összes szereplők táncolnak a zenekar és a nézőtéren elhelyezett jazz-band kísérete mellett. Az OROSZORSZÁG utolsó előadása Ma, kedden kerül színre utoljára esti előadásban az Oroszország, a Magyar Színház legnagyobb sikere. Neumann Alfréd világhírű drámájának ez lesz 87-ik előadása. A főszerepeket: Caorto*—Törzs—Stella—Simonyi Mária vezetésével a Magyar Színház híres együttese játssza. A Magyar Színházban az előadások este 8 órakor kezdődnek. Csortos,Rátkai az Andrássy-úti Színházig A legdrágább jegy 6 pengő Napról-napra telt házak során jut el az Andrássy-úti Színház híres műsora az ötvenedik előadáshoz. Általános vélemény, hogy évek óta ez a legjobb és legérdekesebb műsor, melynek keretében Csortos és Rátkai óriási sikerrel vendégszerepel. A legdrágább jegy 6 pengő.