Esti Kurir, 1927. október (5. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-05 / 225. szám

Szerda, 1927 október 5 sa a NHgK* A szombat esti hölgy Berr és Verneuil vígjátékit Stella Adorján fordításában ma mutatja be a Belvárosi Színház Berr-nek és Verneuil-nek, az új franciák két legdivatosabb színpadi szerzőjének di­cséretes erényük, hogy színpadtechnikai tu­dásukkal és darabjaiknak perdülő vidámsá­gával nemcsak a közönség mulattatására tö­rekszenek, de ízléses eszközeikkel az eszté­tikusok rokonszenvét is igyekeznek meg­nyerni. S mert kedvesek és ötletekben bő­kezűek, a sikerük ritkán marad el. így volt ez Az ügyvéd és férje című darabjukban, így van ez most is. A szombat esti hölgy­ben, amelynek Mademoiselle Flute néven Párizs­ban rendkívü­li sikere volt. A darab budapesti Belvárosi Színház-beli sikerének azonban még egy igen jelentős té­nyezője van: a főszereplő személye. Ha nem tudnánk, hogy a darab Párizsban készült, azt kellene hinnünk, hogy itt Pesten írták, pesti szerzők szerezték egy igen aktuális téma kedvéért. Az aktuális téma, amelyet a darab ad, nem más, mint Fedák Sári sze­mélye, Fedák Sári élete, amellyel az utóbbi időben talán az illőnél jóval bővebben itt foglalkoztak. Fedák Sári életének minden mozzanatát asztalra terítették az utolsó né­hány hónap alatt és akiknek kedvük telik az ínyenc csemegék élvezésében, bizony csak odaültek az asztal köré, hogy maguk is kap­janak valamit. Bert és Verneuil is asztalt té­rít nekünk és feltálalja a ragyogó szépségű színésznő életét, aki a színpadon naiva sze­repeket játszik, de az életben anya, egy hu­szonkét éves kamasz édes és szerető ma­mája. A fiú meg akar házasodni. Gyakran látják őt együtt fiatal mamájával, ami azt a gyanút kelti a kiválasztott családjában, hogy a vőlegényjelöltnek kedvese van. Megmozdul hát az anyai szív. Itt senki más nem segíthet, csak ő, s ezért naiva valójából kilépve, anyává öltözik át és megkéri a leány kezét fia számára. Közben egymás hegyére-hátára torlódnak a vidámnál vidámabb jelenetek s a szerzők nem hagyják ki a négy felvoná­son át soha azt, hogy a színésznő életkorát ne tárgyalják. A Belvárosi Színház előadása mintaszerű.­­A szereplők élén Fedák Sári áll, ez a páratla­nul kiváló egyéniség, akinek originális mű­vészete és színjátszó képessége kétségtelenül csodálatraméltó. A nézőteret négy felvonáson keresztül szakadatlan nevetésben tartja és el­ragadó frisseségével, vidámságával vitatha­tatlan ifjúságot, fényt és színt varázsol a színpadra. Mellette Gózon Gyulát illeti a leg­nagyobb elismerés. Gózon egyre mélyülő te­hetségű színész, aki a legnehezebb feladatokat is művészi elgondolással oldja meg. Turay Ida bájos egyénisége, sokra hivatott tehet­sége, kedves, mosolygós lénye nagy sikert aratott, úgyszintén Délig Ferenc tragikomikus figurája is. Sokat mulatott a közönség Nagy Gyulán, Sugár Lajoson, a jóizó Simon Mar­osán és dicséretet érdemel Jalovetzky László, Horváth Magda, Rákosi Pál, Somody, Czobor, Komlóssy Ilona, Mészáros Kató, Hajnal és Surányi játéka is. A fordítás — vagy talán az aktualizálás — munkáját Stella Adorján ügyesen, finoman és elmésen végezte. A szép és hatásos díszle­teket Vincze Márton tervezte, Fedák Sári pompás dalbetétjét pedig Weiner István dr. szövegére Márkus Alfréd szerzette. Kardos István: * Moissi Párizsban vendégszerepel. Pá­rizsból írja tudósítónk. A párizsi Atelier­­színházban október 10-én német vendégjá­ték kezdődik Alexander Moissi rendezésében. Moissi a legkiválóbb német művészekkel in­dul Párizsba. * A regényíró szerencséje. Farkas Imrének a Színházi Életben jelenik meg Sitters Takács című regénye. A regényíró az Írás közben elér­kezett addig a pontig, amikor a regény hősei Montecarlóba utaznak, mert oda sodorja őket a cselekmény. Farkas Imre, a lelkismeretes regényíró, mielőtt regényének Mont­ecarlóban lejátszódó eseményeit megírta volna, elutazott Montecarlóba és két hétig ott tartózkodott. Most tért vissza, azonnal munkához látott és folytatta a regényt, most már közvetlen tapasz­talatok alapján. Farkas Imre sokat látott és sokat tapasztalt Montecarlóban és a benfente­­sek szerint rengeteget nyert a játékkaszinóban. Pont a tízszeresét annak, amennyit a Sisters Takácsért honoráriumkép kapott. Van szövetem hozza el hozzám, készítek önnek elsőrendű öltönyt mérték után, tóvárosi ízléssel 50 pengőért. Fehér M. Miksa, angol uriszabó, Károly-körút 1­. A föveny megött Kedd AZ IGAZGATÓI IRODÁBAN, a Belvárosi Színház igazgatói irodájában a színművészet mezején megrokkant színészek támogatására épült Kövesi Vár megbízottai ülnek, hogy a színházzal elszámolják a főpróba bevételét, amelyet tudvalévően Beöthy László a nyug­díjas színészeknek szánt. A színpadon a zon­gorista a főpróba előtt még utoljára eljátssza Márkus Alfréd és Weiner István kis dalát, amelyet Fedák Sári énekel. Erődi Jenő, az ügyelő kipróbálja a színpadi rádió­szerkezetet, Vincze Márton, a díszletek tervezője, Vincze Zsigmond karmester fia a második felvonás díszleteit simogatja szeretetteljes tekintettel. A díszlet a naiva szalonját ábrázolja, még­hozzá falrafestett bútorokkal. A színház megtaka­rja a pompás képeket, az öblös foteleket, a karcsú asztalokat, mindent a díszletfalra fes­tett az ügyes díszlettervező. — Nemsokára — jegyzi meg egy elkesere­dett színész — színészeket sem szerződtet majd a színház, hanem egyenesen a falra festi őket. A FOLYOSÓKON a főpróba szokott izgalma. Szabók, előztetőnők, fodrászok szaladoznak ide-oda, a láz már mindenkit elöntött, csak Fedák Sári Öltözőjében nincs nyoma az izga­lomnak. A színésznő nyugodt. Mintha a darab elérte volna már a századik előadást. Csende­sen dúdolgat. A Borosából. Hogy igy meg u­gy. — Érik a, érik a butakalász. — Nagyszerű asszony ez a Zsazsa, — árado­zik valaki — nagyszerű, remek, ő a világ első asszonya. — Igen, — mondja Beöthy vezér — nálunk így mennek a darabok. Az első férfi után az Első asszony. NYOLC ÓRA MÚLT öt perccel. Tovább már nem lehet hugni az időt. Megcsendülnek a csengetjük és elkezdődik Berr és Vtrntun víg­játékénak, A szombat esti hölgy­nek főpróbája. Az első nyil­szini tapsot Simon Marosa kapja az előadás hetedik percében, azután újból fel­hangzik a taps a tizenegyedik percben. Ez Cá­ron Gyulának szól. A tizenötödik percben dü­börgő nyikszini tapsot pedig Turay Ida kapja. Húsz perc alatt tizennyolc hangos nevetés önti át a nézőterét. A fordító, Stella Adorján elkeseredetten szól: — Párizsban ilyenkor már huszonkétszer ne­vettek. Újabban ugyanis statisztika készül az előadá­sok minden mozzanatáról. Stellát Haró Sándor vigasztala: — Ott a mosolygást is bele­számít­ják. A DARAB érdekessége a második felvonás­ban bontakozik ki, amikor Fedák Sári a szín­padra lép. Amikor azt mondja: — Nekem nncs hasonmásom, és nem is lehe hasonmásom — orkánló erővel tör fel a taps a nézőtéren. A tüntetés nem Mademoiselle Flutenak, A szombat esti hölgy főszereplőjénél szól, hanem Fedák Sárinak, a magyar színész­nőnek, a Cott hercegnek, a János vitéznek... Percekig szól a Ups. Fedák Sári Meghatottan áll az ünnepeltetés középpontjában és selvert zsebkendőjével sűrűn törülgeti szemét, anyelye befutott a meghatottság könnye. GÓZON GYULA, Sugár Lajosnak, a törvény­­széki elnök sógorának szerepét játssza, ő maga is biró, nyugalmazott bírósági alelnök, akit hiába küldtek el a bírói székből, minden álma, ábrándja a bíróság marad. Amikor az inas ven­déget jelent be, Gózon a közönség nagy derült­ségére így szól mindig:­­• Vezessék elő. PÁRIZS ÜNNEPELT naivájának, Mademoi­­telle Flutenak huszonkét esztendős fia van, akit persze a színésznő hét lakat alatt őriz, mert mi volna akkor, ha Párizsban megtud­nák, hogy a tizennégy esztendős bakfisokat játszó madem­oiaelle mama, sőtl , nemsokára nagymama lesz. Igen ám, de a huszonkét esztendős gyerek szíve olhata­tlanul lángra lobban a törvény­­széki elnök kislánya, Turay Ida szánt és mi­­után sok mindenféle mellékkörülmény elő­adódik, a mama maga vállalkozik rá, hogy­­­egkési fia számára a kisasszony kezét. A leány­­töréshez felöltözik hát. — Add ide — mondja a szobalánynak l égszomorubb ruhámat, amelyet csak temetése­s én szoktam viselni. Leánynézőbe megyek. A SZÍNÉSZNŐ nem szokott ám hozzá ehhez a különös mesterséghez, a leánykéréshez és amikor ott áll a leány szüleinek vizsgálódó te­kintete előtt, bizony csak zavarba jön, kiesik anyaszerepéből és újból színésznő teszi — Van szerencsém Júlia leányuk kezét — mondja — Rómeó fiam számára megkérni. A FIÚ származása körül áthatolhatatlan sűrű fellegek keringenek. Az apa ismeretlen. De a szülésznő mégis feltalálja magát és mikor megkérdik, mi van a kedves papával, érthető választ ad: — Meghalt szegény. — Meghalt? — kérdezősködnek a leendő rokonok részvéttel. — Meg —­felel határozottan a színésznő, majd igy folytatja — meg bizony, ami magá­ban véve még nem volna baj, az esetet az sú­lyosbította, hogy férjem halála után rögtön özvegységre jutottam. AZ ÚJ ROKONOK kérlelhetetlenül tovább faggatják a mama-szerepet még teljesen nem tudó színésznőt. — Hogyan lehet az, hogy ilyen gyönyörű fiatal asszonynak ilyen nagy fia van? A naiva-mama ártatlan naivitással felel. — Korán kezdtem, kérem. — Hát hány éves korban ment férjben? — Tizenöt éves voltam. — Most azonban észreveszi, hogy az évszám, az ő évszáma, meg a fia évszáma sehogysem stimmel, erre hirtelen hozzáfűzi: — Azazhogy csak féltizenöt.­­ A TÁRSALGÁS KÖZBEN persze a színház­ról is szó esik. — Látta-e Lohengrintt — Nem, nem láttam — mondja a szülésznő — minden este játszom, sajnos, nem tudok színházba járni, de még nem is igen szeretem — Motik­et. * Jó megjelenései urak után kínaiak. Az Esti Kam­r annak idején szóvátette, hogy a Vígszínház újsághirdetések segítségével keres magának jó megjelenésű urakat statisztikul akkor, amikor közel háromszázra tehető azoknak a színészeknek a száma, akik ke­­nyér nélkül tengődnek. Felszólalásunknak meg is volt az eredménye, mert a Vígszínház igazgatósága értesítette a Színészszövetséget, hogy a hirdetések útján való színésztoborzás csak kivételes volt és többé nem fordul elő. Ezzel szemben a Vígszínház Levél című da­rabja számára most kínaiakat toboroz. Erre­ vonatkozóan „Egy elkeseredett szerződésnél­küli színész" aláírással a következő levelet kaptuk: — Még az elmúlt nyáron történt, hogy a Budapesti Színészek Szövetsége azt a határoza­tot hozta, hogy szeptember hótól, vagyis az új színházi szezontól kezdődően a színházak a színészeknek, ha statisztálnak, 5 pengőnél ke­vesebbet nem adhatnak és csakis színészek statisztálhatnak, nem pediglen más minden rendű és rangú ember, mindenféle foglalkozási ágból. Miután már második éve szerződés nélkül vagyok, abban a biztos reményben vártam a szeptemberi színháznyitás kezdetét, hogy ha már több nem is lesz, de a napi 5 pengőt megkereshetem. De mi történt, csak éppen úgy, mint az elmúlt esztendőben, a Víg­színház a színészeknek 3­20 fillér napidíjat állapított meg, ha statisztál (ha nem játszik, akkor természetesen semmit). A színház több kiadást nem bír el, monda a színház gazdasági vezetője. Ezzel szemben a Levél című darab­ban, amelyet most próbálnak, szükség van statisztákra, akik kínai szerepet játszanak. Erre nem színészt, hanem itten élő kínaiakat szólítottak fel a statisztáikéra. A kínaiak estén­ként és személyenként 15 pengőt kértek, mire 10 pengőt meg is kaptak esténként. A délelőtti próbákért 5—7 pengő közötti összeget kértek, akkor, amikor a színésznek a­­z elmúlt darabban is például reggel 8 órától egyfolytában délután 5 óráig tartó próbáért napi ötven fillér próba­pénzt adtak. * Alpár Gitta első hangversenye. Alpár Gitta eddig még sohasem rendezett önálló hangversenyt, ritka kivételes alkalommal je­lent meg hangversenydobogókon, a színpad minden idejét lefoglalta s most a külföld tudja magáénak. Ezért jelenti a legnagyobb mű­vészi szenzációt Alpár Gittának elhatározása, hogy Budapesten önálló hangversenyt ren­dez, az elsőt, amely összefoglalva mutatja meg kiváló énekművészetét. A magyar társa­dalomnak pedig azért ünnepe ez, mert Alpár Gitta ezt a hangversenyét a legnemesebb emberbaráti intézmény szolgálatába állítja, az Ingyen kenyér javára. November 22-ére tűzték ki a hangversenyt. * Kiepora Berlinben énekel. Berlinben a Városi Operaházban most lesz Erich Wolfgang Korngold Das Wunder der Heliane című ope­rájának bemutatója. A tenorszerepet, amelyet Bécsben Piedhmer énekelt, Berlinben Jan Kiepitra fogja énekelni. ♦ Kovács Denő sikere Bécsben. Kovács Dezsőt, a Városi Színház volt operaénekesét — mint ismeretes — Schalk igazgató magá­val vitte Bécsbe s a bécsi operaház tagjai sorába szerződtette. Kovács Dezső most lé­pett fel először Bécsben, igen komoly és figyelemreméltó sikerrel a Bajazzók Témá­jában. A bécsi sajtó egyhangúlag a legna­gyobb elismeréssel ír a magyar operaénekes első fellépéséről. ragyogó művészpályájának legnagyobb ská­llaamtlana _____ fájó szerepe. Lehmann Vilma a Mesék az iró­rS fi IBI fi II trillKlft gépről szombati premierjén. Toilettjei szenzációsak. ■■w'****TM Alakítása egész rendkívüli. Bemutató szombaton este. Városi Színház, modern, olefine, frakkna szerepben és mint az operett rendezője ■ag—ifj: ClUlA mutatkozik be a Mezek az írógépről szombati premierjén. Henthy mialt sér­fi vezérifaztató elegáns, vígjátéki figurájában művészi qualtk­sal és *** Ha néhány Onom énekszáma kitűnően érvényesül. Rendezése ötletes, újszerű, artisztikus. Bemutató szombat, október S. Virost Színház TilahSB Inán * legnépszerűbb primadonnák sorába lép a Mesék Aran­y II­ök­ az Írógépről szombati premierjén. Városi Színház. ___ |­jc__ ; minden szava kacagás, minden táncszáma att­vZMNlujr dUZoBI fakció a Mesék az Írógépről szombati premierjén. n’Anniftn II Annál Szentgróthy grófja előkelő, érdekes, művészi. Me­ll Hl I iyu HUII N­UI sék az írógépről. Szombaton este. Városi Színház. Macák 97 inriflAnnAI Romantika. Jókedv. Látványanág. IllfjdOlf nZ íróyaproi MeiGália. Tánc. Bemutató szombaton szOMAHAZY—Efta EFFv—lajtai este. Városi Színház. Legdrágább hely 6 pengő 9. oldal A csattan a csók tánca! Magyar Színház: október 7. Pénteken, október 7-é­n mutatja be a Magyar Színház Yram ragyogó operettjét, amelynek­ címe: Csattan a csók. Ez a darab csupa vicc, csupa melódia. Jazz-band. Görlök. Táncok. Táncolnak: Ek­ler Irén, Corton, Fejes Teri, Kertész, Gombaszegi Ella, Sark­ad­i,­­ Molnár, Dénes. Fellép ezenkívűl a néger Ci­arry Fleming és Erten Daneer , két kitűnő artista, akiknek hosszantartó si­kere volt legutóbb Párizsban. (Itt a Táncpalota tagjai) Yvain „Párizsom" című szcenírozott dalában Biller a néger Flerainggel táncol, Erica Daneer pedig a szeenirozott dal montmartrei mulatójában táncol. A második felvonás fináléja egy charleston, amelyet az összes szereplők táncolnak a zene­kar és a nézőtéren elhelyezett jazz-band kísé­rete mellett. Az OROSZORSZÁG utolsó előadása Ma, kedden kerül színre utoljára esti elő­adásban az Oroszország, a Magyar Színház legnagyobb sikere. Neumann Alfréd világhírű drámájának ez lesz 87-ik előadása. A főszere­peket: Caorto*—Törzs—Stella—Simonyi Mária vezetésével a Magyar Színház h­íres együttese játssza. A Magyar Színházban az előadások este 8 órakor kezdődnek. Csortos,Rátkai az Andrássy-úti Színházig A legdrágább jegy 6 pengő Napról-napra telt házak során jut el az Andrássy-úti Színház híres műsora az ötve­nedik előadáshoz. Általános vélemény, hogy évek ót­a ez a legjobb és legérdekesebb műsor, melynek keretében Csortos és Rátkai óriási sikerrel vendégszerepel. A legdrágább jegy 6 pengő.

Next