Esti Kurir, 1927. november (5. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

V­ ELŐFIZETÉSI DÍJ : EGY HÓRA 2.40 P., NEGYEDÉVRE 1.20 P, EG­YES SZÁM ÁRA: 10 F. CSEHSZLOVÁ­­KIÁBAN KB. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 2*// DINÁR. AUSZTRIÁBAN 25 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: VI., ARADI UCCA 8 TELEFONSZÁM: TERÉZ 261-43, 261—41, 268-28 KIADÓHIVATAL : V­., TERÉZ-KÖRÚT 24/b. I. EM. TELEFONSZÁMOK: TERÉZ 122-88 ts 254-05 V. ÉVFOLYAM * ♦ BUDAPEST, 1927 NOVEMBER 1 KEDD ♦ 248. SZÁM : ggg—ggggggg—— STIMIMTH" ............ HM t * s A FÖLDREFORM PÉNZÜGYI MEGOLDÁSA A LEGFONTOSABB PROBLÉMA —..................-ovnjyyvjVfw*—'» - '<■ ■ Mayer miniszter kijelenti, hogy a föld­reform megoldására legalább 200 millió pengős külföldi kölcsönre van szükség Csak külföldi kölcsönről lehet szó, mert az összeget belföldön előteremteni nem lehet . Februárban a Ház elé kerül a hitbizományok reformjáról szóló javaslat Az Esti Kurír már jelentette azt a tőzs­dén elterjedt hírt, hogy Bod János pénz­ügyminiszter Londonban tárgyalásokat folytatott 300 millió pengős kölcsönről, amely a földreform pénzügyi lebonyolításá­ra szolgálna. Tekintettel arra, hogy a pénz­ügyminiszter csak holnap este érkezik vissza Budapestre, az Esti Kurír munka­társa Mayer János földművelésügyi minisz­terhez fordult felvilágosításért, aki a követ­kezőket jelentette ki : — Bud pénzügyminiszter angliai tárgya­lásairól egyedül ő hivatott nyilatkozni. Kétségtelen azonban, hogy a földreform pénzügyi megoldására fel­­tétlenül szükség van. A magyar gazdasági életnek ma ez egyik legfontosabb problémája. Legalább is kétszáz millió pengőre van szükség, amivel hozzá lehet fogni a megoldás­hoz. Kérdés természetesen, hogy rövid, vagy hosszabb terminus mellett történik-e dön­tés. Nem akarok most elébe vágni a küszö­bön lévő tárgyalásoknak. Annyi minden­esetre bizonyos, hogy csak külföldi kölcsönről lehet szó, mert belföldi kölcsön útján ekkora összeget előteremteni kizárt dolog. Bud pénzügy­­miniszter elutazása előtt kijelentette, hogy tanulmányútra­lm­egy Angliába, ahol igye­kezni fog a külföldnek hazánk iránt való bizalmát is megszilárdítani. Ha emellett alkalma volt arra is, hogy szerencsés kézzel más problémákat is megoldjon, annak csak örülhetünk, e tárgyalások eredményét azon­ban csak ő állapíthatja majd meg. Munkatársunk ezután megemlítette, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről szóló­ javaslat ügyében hír szerint nehézségek merültek fel és így a javaslat beterjesztésére rövid időn belül nem fog sor kerülni. Erre vonatkozóan Mayer miniszter a következőket mondta: — Az Országos Földbirtokrendező Bíró­ság megszüntetéséről szóló törvényjavas­latot december 31-ig le kell tárgyalni. A földreform tulajdonképpen még nem fe­jeződött be. A függőben lévő ügyek elinté­zését, — mert hiszen csak erről van szó — az OFB. megszüntetése után külön bíró­ságra kell bízni. Ezeket az ügyeket csak bí­­­róság intézheti el. Az­ OFB. megszüntetésé­ről szóló törvényjavaslatot az igazságügy­miniszter még az újév előtt a parlament elé fogja terjeszteni és a lehetőséghez képest le is tárgyaltatja. Érdeklődtünk ezután a hitbizományi re­formról is. — A hitbizományi reform — válaszolta Mayer miniszter — egyelőre embrionális stádiumban van és így a reform részleteiről még beszélni sem lehet. Egyelőre még az sem bizonyos, hogy a hitbizományi reformról szóló törvény­javaslat már január—februárban a Ház elé kerülhet-e. Ami a földművelésügyi minisztériumban ké­szülő törvényjavaslatokat illeti, az állat­egészségügyi javaslatot már legközelebb mi­nisztertanács elé viszem és az államfő hoz­zájárulása után nyomban a parlament elé terjesztem. Hamarosan a Ház­ elé kerül a vízi beruházásokról szóló törvényjavaslat is és­ ezt a két javaslatot legkésőbb tavasszal feltétlenül le kell a parlamentnek tárgyal­nia. Munkatársunk ezután arra az afférre te­relte a szót, amely Vértes Vilmos István kormánypárti kisgazda képviselő és Herceg Sándor, az Országos Kisgazda Párt elnöke között keletkezett. Vértes ugyanis parla­menti interpellációjában betöréses­ lopással vádolta meg Herceget, aki Mayer miniszter­rel és a kormánypárt kisgazdacsoportjával együtt tegnap délelőtt részt vett nagyatádi Szabó István halálának harmadik évfordu­lója alkalmából Erdőcsokonyán rendezett gyászünnepségen és az ünnepség után egy órahosszat tanácskozott Mayer miniszterrel. — Nem hihetem el azokat a vádakat — mondta ebben az ügyben az Esti Kurír, munkatársának Mayer miniszter —, ame­lyek Herceg Sándorral szemben elhangzót­­t ezek a vádak rendkívül súlyosak és igy nem hihetem, hogy igazolhatók legye­nek. Annyi bizonyos, hogy ezt az ügyet minden körülmények között a bíróság előtt kell tisz­tázni. A vád­ nem mindennapi és Herceg Sándor egy percig sem fogja tűrni, hogy ezek a vádak Damokles kardjaként függje­nek fölötte. Herceg Sándor kijelentette ne­kem, hogy tisztázni fogja magát a vádak alól és megnyugtatott, hogy ezeket a váda­kat senki sem fogja igazolhatni. VAN FEDEZET A pénzügyminisztert kellemes meglepetés­­­ogja érni londoni útjáról való visszatérése alkalmával, ha kezébe veszi azt a zöld füze­tet, amely XV. jelentését tartalmazza Magyar­­ország pénzügyi helyzetéről. Minket is meg­lepett a jelentés némely adata. Megtudtuk belőle, hogy a költségvetési, év első három hónapjában, július augusztus és szeptember hónapokban összesen 27,5 millió pengővel kedvezőbben alakultak a bevételek az elő­­virányzatnál. Annyit jelent ez, hogy ennyivel több pénz folyt be az állampénztárba, mint amennyire számítottak. Ez a 27,5 millió pengő tehát nem más, mint bevételi fölös­leg, mert feltételezzük, hogy a kincstár azzal is beérte volna, ha csak annyi lett volna a tényleges bevétel, amennyit előirányzott. Ha ez a feltevésünk helyes és ha a költség­­vetési év hátralévő részében is hasonló be­vételi többletek mutatkoznának, a pénzügy­­miniszter számára nincs más hátra, mint megfelelően csökkenteni az adófizetők ter­heit és megoldani a hadiköltönök valorite­­zációját. Az új költségvetési év első két hónapjá­ban 10,3 millió pengővel haladták meg a bevételek az előirányzott összeget,­­ a szep­temberi bevételek pedig 17.2 millió pengő­vel, úgyhogy a költségvetési év három hó­napjában összesen már 27.5 millió pengő többlet mutatkozik. Októberre a pénzügy­­miniszter további 11.4 millió pengő többle­tet irányoz elő. A mai súlyos időkben tulajdonképpen el­szomorító jelenség, hogy a kincstár a taka­rékosság szigorú alkalmazása útján nem törekszik a kiadások csökkentésére és az adóterhek enyhítésére. Elszomorító, hogy jelentékeny fölöslegeket és többleteket pro­dukál, mert ha valaha, úgy a mai időkben van szüksége a közgazdaságnak arra, hogy megkíméljék a túlterheléstől. A túlzott meg­terhelés már nemcsak a jövedelmeket vonja el az adófizetőktől, hanem a tőkék egy részét is és ahelyett, hogy a tőkeképzést segítené elő, további elszegényedéshez vezet. Az ál­lam gazdasági jóléte nem egészen megnyug­tató jelenség, ha a magángazdaságban egyre rosszabbodnak a viszonyok, ha a magán­­vállalkozás, az ipar, a kereskedelem, az ön­álló dolgozó exisztenciák tömege munkája verejtékével csak annyit tud előteremteni, amennyi éppen a legalacsonyabb életstan­dard fentartásához szükséges és nem jut semmi a jövőről való gondoskodás céljaira, tartalékolásra, új tőkék képződésére. Hogy a 27,5 millió pengős bevételi többlet után az adóterhek csökkentését, nem sürget­jük, annak az az oka, hogy a pénzügyi kor­mány most terjesztette be a valorizációról szóló törvényjavaslatot, amelyet helyesen ne­veztek el törvényjavaslatnak a valorizáció ellen. Ebben a javaslatban kívánja a pénz­ügyminiszter végérvényesen elintézni a hadi­­kölcsönök sorsát, mégpedig úgy, hogy ki­mondaná azok teljes elértéktelenedését, ki­mondaná, hogy az államnak ezeket a tartozá­sait nem fogják átértékelni. A javaslat nem­sokára a törvényhozás elé kerül, s ezért sietünk összefüggést teremteni a 27,5 milliós bevételi többlet és a hadikölcsönök valorizá­ciójának megtagadása között. A közelmúltban foglalkoztunk a hadiköl­­csönök dolgával és a legújabb számítások alapján mutattunk rá arra, hogy mindössze négymilliár­d névértékű hadikölcsön konver­ziójáról van szó és ennek ötszázalékos ka­matoztatásáról, ami nem volna több, mint évi húszmillió pengő. Már akkor mutattunk rá arra, hogy nem lehetetlen húszmillió pengős fedezetet találni a költségvetésben, mert van­nak bizonyos tételek, amelyeket nyugodtan törölni lehet, vannak tételek, amelyeket restringálni kell, mert olyan luxuskiadások, aminek nem valók egy nyolcmillió lelket számláló ország költségvetésébe. Most azután a pénzügyminiszter legújabb jelentése el­árulja, hogy a költségvetési év első három hónapjában 27,5 millió pengővel kedvezőb­ben alakultak a bevételek. Ha ez így van, aminthogy így is van, akkor nem probléma a hadikölcsönök konverziója, mert a 27.5 millió pengőből 20 millió pengő könnyen felhasz­­nálható erre a célra. Íme tehát lehet fedezetet találni a hadiköl­csönök valorizációjára és ismét megdől a pénzügyminiszter álláspontja, amely mindig csak az államháztartás egyensúlyának fel­bomlását állítja rémképen a valorizációt kö­vetelők minden argumentációjával szemben. Fodor Oszkár. . *­­ A külföldön nagy kedvetlenséget keltett a magyar kormány valorizációs törvényjavaslata Az igazságügyminiszter és pénzügy­­miniszter törvényjavaslata egyes pénztarto­zások felértékeléséről élénk érdeklődést kel­tett a külföldön is és már a rövid kivonatos ismertetések alapján is kedvezőtlen kriti­kák hangzanak el ezzel kapcsolatban. Pá­rizsban a háború előtti kölcsönök bizottsága az aktuális ügyek letárgyalása után jelezte, hogy élénk érdeklődéssel kíséri a magyar va­lorizációs törvényjavaslatot, amelyre meg fogja tenni illetékes helyen észre­vételeit. A bécsi sajtó vegyes érzelmekkel fogadta a kivonatos közléseket de különösen erős visszhangja van a javaslatnak Németország­ban, ahol tudvalévően Magyarország a há­ború előtt igen sok fix kamatozású értéket helyezett el és a valorizációs törvényjavas­lat­­most természetesen a német kötvény­tulajdonosokat is érinti. A Berliner Tageblatt most ideérkezett egyik számában gúnyos idézőjelben közli :"a ma­gyar javaslat „felértékelés"* címét és a kö­vetkezőket mondja: — A magyar felértékelő javaslatnak, amely nemcsak az összes állami, hanem a legtöbb magánjogi kötelezettséget is érték­telenné akarja tenni, a földbirtokosoknak­ a magyar parlamentben biztosított erős be­folyásánál fogva kilátása van a megszavaz­­tatásra,­­ha idejében nem történik ez ellen megfelelő­­ lépés. Német tulajdonban több száz millió korona értékű magyar kölcsön van, amelyek a javaslat alapján elvesztenék­ értéküket. A hitelezők jogainak megóvása érdeké­ben szükséges, hogy a német kormány tudja kötelességét. A védő szövetségek részéről, mint halljuk, arról tanácskoznak, hogy a kormány fellé­pése milyen formában történjen meg. Ma­­gyarországon sincsenek elragadtatva a tör­­vényjavaslattól, mert ha ez a javaslat ke­­resztül megy, ezzel az ország jövendő kölcsöneinek megszerzését fogják rendkívül meg­nehezíteni.

Next