Esti Kurir, 1927. november (5. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
V ELŐFIZETÉSI DÍJ : EGY HÓRA 2.40 P., NEGYEDÉVRE 1.20 P, EGYES SZÁM ÁRA: 10 F. CSEHSZLOVÁKIÁBAN KB. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 2*// DINÁR. AUSZTRIÁBAN 25 GR., ROMÁNIÁBAN 6 LEI FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: VI., ARADI UCCA 8 TELEFONSZÁM: TERÉZ 261-43, 261—41, 268-28 KIADÓHIVATAL : V., TERÉZ-KÖRÚT 24/b. I. EM. TELEFONSZÁMOK: TERÉZ 122-88 ts 254-05 V. ÉVFOLYAM * ♦ BUDAPEST, 1927 NOVEMBER 1 KEDD ♦ 248. SZÁM : ggg—ggggggg—— STIMIMTH" ............ HM t * s A FÖLDREFORM PÉNZÜGYI MEGOLDÁSA A LEGFONTOSABB PROBLÉMA —..................-ovnjyyvjVfw*—'» - '<■ ■ Mayer miniszter kijelenti, hogy a földreform megoldására legalább 200 millió pengős külföldi kölcsönre van szükség Csak külföldi kölcsönről lehet szó, mert az összeget belföldön előteremteni nem lehet . Februárban a Ház elé kerül a hitbizományok reformjáról szóló javaslat Az Esti Kurír már jelentette azt a tőzsdén elterjedt hírt, hogy Bod János pénzügyminiszter Londonban tárgyalásokat folytatott 300 millió pengős kölcsönről, amely a földreform pénzügyi lebonyolítására szolgálna. Tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter csak holnap este érkezik vissza Budapestre, az Esti Kurír munkatársa Mayer János földművelésügyi miniszterhez fordult felvilágosításért, aki a következőket jelentette ki : — Bud pénzügyminiszter angliai tárgyalásairól egyedül ő hivatott nyilatkozni. Kétségtelen azonban, hogy a földreform pénzügyi megoldására feltétlenül szükség van. A magyar gazdasági életnek ma ez egyik legfontosabb problémája. Legalább is kétszáz millió pengőre van szükség, amivel hozzá lehet fogni a megoldáshoz. Kérdés természetesen, hogy rövid, vagy hosszabb terminus mellett történik-e döntés. Nem akarok most elébe vágni a küszöbön lévő tárgyalásoknak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy csak külföldi kölcsönről lehet szó, mert belföldi kölcsön útján ekkora összeget előteremteni kizárt dolog. Bud pénzügyminiszter elutazása előtt kijelentette, hogy tanulmányútralmegy Angliába, ahol igyekezni fog a külföldnek hazánk iránt való bizalmát is megszilárdítani. Ha emellett alkalma volt arra is, hogy szerencsés kézzel más problémákat is megoldjon, annak csak örülhetünk, e tárgyalások eredményét azonban csak ő állapíthatja majd meg. Munkatársunk ezután megemlítette, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről szóló javaslat ügyében hír szerint nehézségek merültek fel és így a javaslat beterjesztésére rövid időn belül nem fog sor kerülni. Erre vonatkozóan Mayer miniszter a következőket mondta: — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot december 31-ig le kell tárgyalni. A földreform tulajdonképpen még nem fejeződött be. A függőben lévő ügyek elintézését, — mert hiszen csak erről van szó — az OFB. megszüntetése után külön bíróságra kell bízni. Ezeket az ügyeket csak bíróság intézheti el. Az OFB. megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot az igazságügyminiszter még az újév előtt a parlament elé fogja terjeszteni és a lehetőséghez képest le is tárgyaltatja. Érdeklődtünk ezután a hitbizományi reformról is. — A hitbizományi reform — válaszolta Mayer miniszter — egyelőre embrionális stádiumban van és így a reform részleteiről még beszélni sem lehet. Egyelőre még az sem bizonyos, hogy a hitbizományi reformról szóló törvényjavaslat már január—februárban a Ház elé kerülhet-e. Ami a földművelésügyi minisztériumban készülő törvényjavaslatokat illeti, az állategészségügyi javaslatot már legközelebb minisztertanács elé viszem és az államfő hozzájárulása után nyomban a parlament elé terjesztem. Hamarosan a Ház elé kerül a vízi beruházásokról szóló törvényjavaslat is és ezt a két javaslatot legkésőbb tavasszal feltétlenül le kell a parlamentnek tárgyalnia. Munkatársunk ezután arra az afférre terelte a szót, amely Vértes Vilmos István kormánypárti kisgazda képviselő és Herceg Sándor, az Országos Kisgazda Párt elnöke között keletkezett. Vértes ugyanis parlamenti interpellációjában betöréses lopással vádolta meg Herceget, aki Mayer miniszterrel és a kormánypárt kisgazdacsoportjával együtt tegnap délelőtt részt vett nagyatádi Szabó István halálának harmadik évfordulója alkalmából Erdőcsokonyán rendezett gyászünnepségen és az ünnepség után egy órahosszat tanácskozott Mayer miniszterrel. — Nem hihetem el azokat a vádakat — mondta ebben az ügyben az Esti Kurír, munkatársának Mayer miniszter —, amelyek Herceg Sándorral szemben elhangzótt ezek a vádak rendkívül súlyosak és igy nem hihetem, hogy igazolhatók legyenek. Annyi bizonyos, hogy ezt az ügyet minden körülmények között a bíróság előtt kell tisztázni. A vád nem mindennapi és Herceg Sándor egy percig sem fogja tűrni, hogy ezek a vádak Damokles kardjaként függjenek fölötte. Herceg Sándor kijelentette nekem, hogy tisztázni fogja magát a vádak alól és megnyugtatott, hogy ezeket a vádakat senki sem fogja igazolhatni. VAN FEDEZET A pénzügyminisztert kellemes meglepetésogja érni londoni útjáról való visszatérése alkalmával, ha kezébe veszi azt a zöld füzetet, amely XV. jelentését tartalmazza Magyarország pénzügyi helyzetéről. Minket is meglepett a jelentés némely adata. Megtudtuk belőle, hogy a költségvetési, év első három hónapjában, július augusztus és szeptember hónapokban összesen 27,5 millió pengővel kedvezőbben alakultak a bevételek az elővirányzatnál. Annyit jelent ez, hogy ennyivel több pénz folyt be az állampénztárba, mint amennyire számítottak. Ez a 27,5 millió pengő tehát nem más, mint bevételi fölösleg, mert feltételezzük, hogy a kincstár azzal is beérte volna, ha csak annyi lett volna a tényleges bevétel, amennyit előirányzott. Ha ez a feltevésünk helyes és ha a költségvetési év hátralévő részében is hasonló bevételi többletek mutatkoznának, a pénzügyminiszter számára nincs más hátra, mint megfelelően csökkenteni az adófizetők terheit és megoldani a hadiköltönök valoritezációját. Az új költségvetési év első két hónapjában 10,3 millió pengővel haladták meg a bevételek az előirányzott összeget, a szeptemberi bevételek pedig 17.2 millió pengővel, úgyhogy a költségvetési év három hónapjában összesen már 27.5 millió pengő többlet mutatkozik. Októberre a pénzügyminiszter további 11.4 millió pengő többletet irányoz elő. A mai súlyos időkben tulajdonképpen elszomorító jelenség, hogy a kincstár a takarékosság szigorú alkalmazása útján nem törekszik a kiadások csökkentésére és az adóterhek enyhítésére. Elszomorító, hogy jelentékeny fölöslegeket és többleteket produkál, mert ha valaha, úgy a mai időkben van szüksége a közgazdaságnak arra, hogy megkíméljék a túlterheléstől. A túlzott megterhelés már nemcsak a jövedelmeket vonja el az adófizetőktől, hanem a tőkék egy részét is és ahelyett, hogy a tőkeképzést segítené elő, további elszegényedéshez vezet. Az állam gazdasági jóléte nem egészen megnyugtató jelenség, ha a magángazdaságban egyre rosszabbodnak a viszonyok, ha a magánvállalkozás, az ipar, a kereskedelem, az önálló dolgozó exisztenciák tömege munkája verejtékével csak annyit tud előteremteni, amennyi éppen a legalacsonyabb életstandard fentartásához szükséges és nem jut semmi a jövőről való gondoskodás céljaira, tartalékolásra, új tőkék képződésére. Hogy a 27,5 millió pengős bevételi többlet után az adóterhek csökkentését, nem sürgetjük, annak az az oka, hogy a pénzügyi kormány most terjesztette be a valorizációról szóló törvényjavaslatot, amelyet helyesen neveztek el törvényjavaslatnak a valorizáció ellen. Ebben a javaslatban kívánja a pénzügyminiszter végérvényesen elintézni a hadikölcsönök sorsát, mégpedig úgy, hogy kimondaná azok teljes elértéktelenedését, kimondaná, hogy az államnak ezeket a tartozásait nem fogják átértékelni. A javaslat nemsokára a törvényhozás elé kerül, s ezért sietünk összefüggést teremteni a 27,5 milliós bevételi többlet és a hadikölcsönök valorizációjának megtagadása között. A közelmúltban foglalkoztunk a hadikölcsönök dolgával és a legújabb számítások alapján mutattunk rá arra, hogy mindössze négymilliárd névértékű hadikölcsön konverziójáról van szó és ennek ötszázalékos kamatoztatásáról, ami nem volna több, mint évi húszmillió pengő. Már akkor mutattunk rá arra, hogy nem lehetetlen húszmillió pengős fedezetet találni a költségvetésben, mert vannak bizonyos tételek, amelyeket nyugodtan törölni lehet, vannak tételek, amelyeket restringálni kell, mert olyan luxuskiadások, aminek nem valók egy nyolcmillió lelket számláló ország költségvetésébe. Most azután a pénzügyminiszter legújabb jelentése elárulja, hogy a költségvetési év első három hónapjában 27,5 millió pengővel kedvezőbben alakultak a bevételek. Ha ez így van, aminthogy így is van, akkor nem probléma a hadikölcsönök konverziója, mert a 27.5 millió pengőből 20 millió pengő könnyen felhasználható erre a célra. Íme tehát lehet fedezetet találni a hadikölcsönök valorizációjára és ismét megdől a pénzügyminiszter álláspontja, amely mindig csak az államháztartás egyensúlyának felbomlását állítja rémképen a valorizációt követelők minden argumentációjával szemben. Fodor Oszkár. . * A külföldön nagy kedvetlenséget keltett a magyar kormány valorizációs törvényjavaslata Az igazságügyminiszter és pénzügyminiszter törvényjavaslata egyes pénztartozások felértékeléséről élénk érdeklődést keltett a külföldön is és már a rövid kivonatos ismertetések alapján is kedvezőtlen kritikák hangzanak el ezzel kapcsolatban. Párizsban a háború előtti kölcsönök bizottsága az aktuális ügyek letárgyalása után jelezte, hogy élénk érdeklődéssel kíséri a magyar valorizációs törvényjavaslatot, amelyre meg fogja tenni illetékes helyen észrevételeit. A bécsi sajtó vegyes érzelmekkel fogadta a kivonatos közléseket de különösen erős visszhangja van a javaslatnak Németországban, ahol tudvalévően Magyarország a háború előtt igen sok fix kamatozású értéket helyezett el és a valorizációs törvényjavaslatmost természetesen a német kötvénytulajdonosokat is érinti. A Berliner Tageblatt most ideérkezett egyik számában gúnyos idézőjelben közli :"a magyar javaslat „felértékelés"* címét és a következőket mondja: — A magyar felértékelő javaslatnak, amely nemcsak az összes állami, hanem a legtöbb magánjogi kötelezettséget is értéktelenné akarja tenni, a földbirtokosoknak a magyar parlamentben biztosított erős befolyásánál fogva kilátása van a megszavaztatásra,ha idejében nem történik ez ellen megfelelő lépés. Német tulajdonban több száz millió korona értékű magyar kölcsön van, amelyek a javaslat alapján elvesztenék értéküket. A hitelezők jogainak megóvása érdekében szükséges, hogy a német kormány tudja kötelességét. A védő szövetségek részéről, mint halljuk, arról tanácskoznak, hogy a kormány fellépése milyen formában történjen meg. Magyarországon sincsenek elragadtatva a törvényjavaslattól, mert ha ez a javaslat keresztül megy, ezzel az ország jövendő kölcsöneinek megszerzését fogják rendkívül megnehezíteni.