Esti Kurir, 1927. november (5. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

Kedd, 1927 november 1 J­­STIKuBIR Véres Incidens történt ma az értéktőzsde fixpiacán Meglehetősen nyugodt üzletmenete volt ma az értéktőzsdének, a déli órákban azonban egyszerre nagy izgalom keletkezett és min­denki a fixpiac felé sietett. Eleinte senki sem volt tájékozva a csoportosulás okairól, csak­hamar kiderült azonban, hogy rendkívül kí­­nos incidens játszódott le a fix értékek köté­sére fenntartott piacon. A kínos incidens sze­replői a fixpiacnak két legismertebb tagja és pedig Schweitzer Soma és Ábrahám Imre tőzsdetagok. Eleinte a legfantasztikusabb hí­reket kolportálták az incidens kirobbanásá­nak okairól, amikor azonban megnyugodtak a kedélyek, a következő tényállás derült ki: Schweitzer Soma és Ábrahám Imre sógo­rok, de már körülbelül egy évtizede haragban vannak egymással. Mivel pedig mindketten a fixpiacon dolgoznak, a fixpiac résztvevői már régen sejtették, hogy ez a régi harag előbb­­utóbb a nyílt piacon is valamely formában­­kifejezésre jut. Hogy ma azután bekövetke­zett a sajnálatos eset, annak állítólag az az oka, hogy Schweitzer Soma 20.000 korona névértékű fővárosi kötvényben kötött üzletet az értékpiac egyik ügynökével és az ügylet­kötés után úgy informálták Schweitzer Somát, hogy sógora, Ábrahám Imre állítólag olyan kijelentéseket tett volna róla, amely sértette üzleti önérzetét. Schweitzer Soma, akit általában rendkívül rokonszenves, nyugodt embernek ismertek, éktelen dühbe jött és pillanatnyi felhevülésében inzultálta só­gorát, Ábrahám Imrét. A tőzsde tagjai csakhamar köbeléptek, szét­választották a verekedőket, de kissé elkésve érkeztek, mert Ábrahám Imre nyakán szen­vedett sebet, amelyből ömlött a vér. Barátai bekísérték az inspekciós mentőorvoshoz, Ridler dr.-hoz, aki bekötözte sebét. Pillanatokig az eset hatása alatt állott az egész piac és tőzsde tagjai általában nagyon sajnálkoztak az eseten, mert arról nem is szólva, hogy Ábrahám Imre is népszerű tagja a tőzsdének, barátai arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy tévesen informálták Schweitzert akkor, amikor azt mondották, hogy Ábrahám üzleti eljárását kritizálta volna. Ilyenformán azután sajnálatos félreértésen alapult, hogy a tíz év óta haragot sertő só­gorok egymás ellen fordultak, aminek ter­mészetesen folytatása lesz, mert a tőzsde igazgatósága megindítja az ügyben a szoká­sos fegyelmi vizsgálatot. Egy bécsi moziszínésznő miatt inzultálta Wimmer báró a Bel­városban Dobóczky földbirtokost Szombat este parázs botrány játszódott le egy előkelő belvárosi unidivat üzletben. Az esti órákban történt, Deutsch Jenő dorottya­­utcai üzletében megjelent Dobóczky Géza földbirtokos, egy elegáns hölgy társaságá­ban. A földbirtokos, aki régi vevője a cég­nek, selyemingeket nézett, amikor egyszerre csak betoppant az üzletbe egy idős német úr, báró Wimmer József, aki szintén állandó látogatója az életnek. Amint a bécsi báró észrevette a földbirtokost és a társaságában levő hölgyet, egyszerre izgatottan odarohant Dobóczkyhoz, kiál­tozni kezdett, sértegette, majd tettleg inzultálta. Az elősiető rendőr igazoltatta a szemben álló feleket, akiket ma délelőtt hallgattak ki a IV. kerületi kapitányságon. A kihallgatás során kiderült, hogy a szombat esti Incidensnek igen érdekes háttere van: bárt a Dorottya­ utcai üzletben és amíg ő hátul a próbahelyiségben foglalatoskodott, az üzletben éppen ott tartózkodó Dobóczky Géza megismerkedett azzal az elegáns fiatal hölggyel, egy bécsi moziszínésznővel, aki a báróval volt és aki a báróra várt. Az öreg úr Valástogy megsejtette, hogy a szép moziszinésznő megismerkedett az elegáns fiatal földbirtokossal s tetézte elkeseredését, hogy egy hét előtt eltűnt a moziszinésznő, azóta nem is látta. Szombat este aztán, amikor véletlenül bement a Dorottya­ utcai üzletbe, egyszerre csak ott látta az eltűnt moziszínésznőt a fiatal földbirtokossal. Ez hozta aztán annyira indulatba, hogy bot­rány lett a dologból, amelynek a rendőrbíró­­ságon lesz folytatása, természetesen azon­kívül, hogy az ügyet a lovagiasság szabályai A bécsi báró ugyanis nemrégiben inget pró­ szerint is elintézik. Darabváltozás a Kamaraszínházban Várady Aranka betegsége miatt a kedd délutánra hirdetett Árnyék helyett Gerhardt Hauptmann pompás tolvajkomédiája, a Bunda kerül színre S. Fáy Szeréna, Vándory Margit, Gál Gyula, Nagy, Bartos Gyula, Sugár és Gabányi Lászlóval a főszerepekben. Országház-térből Kossuth Lajos-tér Fábián Béla javaslata a Közmunka Tanácsnak Kossuth Lajos örö­k érdemeinek törvénybe­iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásai során a miniszterelnök magáévá tette Fábián Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az Országház-tér elnevezését Kossuth Lajos-térre változtassák át. A miniszterelnök egyben ki­jelentette, hogy a különféle minisztériumok­nak a Közmunka Tanácsban levő kiküldöt­teit utasítani fogja, hogy Fábián Béla ide­vonatkozó javaslatát a Közmunka Tanácsban pártfogolják. Ebben a tárgyban a miniszter­­elnök a Közmunka Tanácshoz leiratot is in­tézett és minthogy a Közmunka Tanács még a Kossuth-ünnepség előtt akarta Fábián ja­vaslatát tárgyalni, ennélfogva soron kívül, szerdán délelőtt 30 órára teljes ülést tűzött ki, amelynek első két pontja a miniszter­­elnök leirata és Fábián Béla dr. tanácstag javaslata az Országház­ térnek Kossuth La­­jos­ térre való elnevezése tárgyában, valamint a vértanúhalált haltakról elnevezett ut­cáknak emléktáblával való megjelölése. Úgy értesültünk, hogy az aradi tizenhárom vértanú közül azok, akiknek még nem volna utcájuk, a főváros megfelelő helyein utcát fognak kapni. 3. oldal Gróf Keglevích Gézáné szeren­csétlensége a csodabarlangban Ma kerültek a bíróság elé annak a kelle­metlen balesetnek előidézői, amelynek szenvedő hőse gróf Keglevích Gézáné volt, aki az Angol-park csodabarlangjában a múlt év szeptember 3-án este egy társaság vigyázatlansága folytán a vízbeesett és több súlyosabb természetű sérülést szenvedett. A vigyázatlan társaság tagjai Deutsch Imre, Fierenberg István magántisztviselő, továbbá Schuller Tivadar és Grünberger József vil­lanyszerelők voltak, akik a csodabarlangban szabály ellenére megállították csónakjukat és így a mögöttük következő csónak, amely­ben gróf Keglevích Géza és felesége ültek, a grófnő egy barátnője és férj­­ek társasá­gában, pillanatok alatt felborult. . A grófnak sikerült átugrania a­­ fiatal­emberek csónakjába, a grófnő azonban de­rékig elmerült a nyolcvan centiméter mély hidegvízben. A fiatalemberek ahelyett, hogy a grófnő segítségére siettek volna, a csónak­kal tovább igyekeztek, s így a grófnő, aki már felkapaszkodott a­­ mozgó csónakba, újra a vízbe zuhant és ekkor súlyosan megsérült Az ügyészség Schwartz Imre és társai ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés cííaén emelt vádat, az ügyet Wittich József dr. kúriai bíró, törvényszéki elnök tárgyalta ma a törvényszéken. A fiatalemberek azzal védekeztek, hogy véletlenség okozta a szerencsétlenséget. A­ grófnő, akit tanúként hallgattak ki, elmon­dotta, hogy a csónak elindulása miatt esett a vízbe és két lábán és a nyakán szenvedett súlyos sérüléseket, jobb karját pedig nem tudta mozdítani. A fiatalembereket — mon­­dotta — csak nagy nehezen sikerült elfogni, emlékszem, hogy férjem az egyiket (mai) látta. A bíróság a vádlottakat nyolc-nyolc napi fogházbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesz­tette. A halálraítélt Papp Flórián anyját is halálraítélte a Tábla idősb Papp Flórián meggyilkolása miatt A múlt év októberében ifj. Papp Flórián lakatossegéd anyja felbujtására késszú­­rásokkal megölte az apját, id. Papp Fló­riánt, azután a holttestet befedte szalmával, leöntötte olajjal és meggyújtotta. A pest­vidéki törvényszék Papp Flóriánt gyilkos­ság és gyújtogatás büntette címén kötél általi halálra ítélte, az anyát, id. Papp Flóriánnét pedig gyilkosságra való felbujtás bűntette miatt életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta. A Tábla a perbeszédek elhangzása után Papp Flórián halálos ítéletét jóváhagyta, az anyja büntetését ellenben megváltoz­tatta és fit is halálra ítélte. A védők semmiségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen. Jogerőssé vált a leszállítása Peczkai József tizenötévi fegyházbüntetésének, amelyet a Surgoth-tanács szabott ki rá Ma került a Kúria Szőke-tanácsa elé Peczkai József bűnügye, amely mint isme­retes, az első volt a Surgoth-tanács felülbírált ítéletei között. Peczkait a Surgoth-tanács gyilkosság cílén tizenötévi fegyházzal büntette. Az újrafel­­vételi tárgyaláson kiderült, hogy Surgoth nem hallgatta ki a jelentkező mentőtanukat, mire az ítéletet leszállították öt évre, any­agira, amennyit Peczkai már ki is töltött. A vád, amelynek alapján elítélték, az volt, hogy Peczkai tartalékos hadnagyot, mint ismeretes, 1919 júniusában, mint egy vörös zászlóalj parancsnoka Sükösd községben fébelövetett egy tolvajláson ért vörös kato­nát. Több magasrangú katonatiszt vallotta a törvényszéki tárgyaláson, hogy Peczkai Jó­zsef kényszer folytán vállalta a vörös zászlóaljparancsnokságot. A tábla az új íté­letet helybenhagyta, s a Kúrián ma az­ iratok ismertetése után Finkey Ferenc korona­ügyész a következőket mondotta: — Ebben a perben bizonyosodott be, hogy milyen fontos az újrafelvétel lehetősége, . Peczkai Józsefet túlszgolóan ítélték­­el, s a bíróságok újrafelvétel során enyhítették­ is az ítéletet. A főügyész által bejelentett semmiségi panaszt visszavonom. A királyi Kúria ezután kihirdette végzését, amely szerint a védő által bejelentett semmiségi pa­naszt visszautasította és így az ötévi fegyházbüntetés, amelyet Peczkai már régen kitöltött, jogerőssé is vált. Vezérképviselet: Budapest, V., Nádor­ utca 30. d­ess­if­­tudatát voszi­k. M­­­ia réai flik­tifi

Next