Esti Kurir, 1927. november (5. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
Kedd, 1927 november 1 JSTIKuBIR Véres Incidens történt ma az értéktőzsde fixpiacán Meglehetősen nyugodt üzletmenete volt ma az értéktőzsdének, a déli órákban azonban egyszerre nagy izgalom keletkezett és mindenki a fixpiac felé sietett. Eleinte senki sem volt tájékozva a csoportosulás okairól, csakhamar kiderült azonban, hogy rendkívül kínos incidens játszódott le a fix értékek kötésére fenntartott piacon. A kínos incidens szereplői a fixpiacnak két legismertebb tagja és pedig Schweitzer Soma és Ábrahám Imre tőzsdetagok. Eleinte a legfantasztikusabb híreket kolportálták az incidens kirobbanásának okairól, amikor azonban megnyugodtak a kedélyek, a következő tényállás derült ki: Schweitzer Soma és Ábrahám Imre sógorok, de már körülbelül egy évtizede haragban vannak egymással. Mivel pedig mindketten a fixpiacon dolgoznak, a fixpiac résztvevői már régen sejtették, hogy ez a régi harag előbbutóbb a nyílt piacon is valamely formábankifejezésre jut. Hogy ma azután bekövetkezett a sajnálatos eset, annak állítólag az az oka, hogy Schweitzer Soma 20.000 korona névértékű fővárosi kötvényben kötött üzletet az értékpiac egyik ügynökével és az ügyletkötés után úgy informálták Schweitzer Somát, hogy sógora, Ábrahám Imre állítólag olyan kijelentéseket tett volna róla, amely sértette üzleti önérzetét. Schweitzer Soma, akit általában rendkívül rokonszenves, nyugodt embernek ismertek, éktelen dühbe jött és pillanatnyi felhevülésében inzultálta sógorát, Ábrahám Imrét. A tőzsde tagjai csakhamar köbeléptek, szétválasztották a verekedőket, de kissé elkésve érkeztek, mert Ábrahám Imre nyakán szenvedett sebet, amelyből ömlött a vér. Barátai bekísérték az inspekciós mentőorvoshoz, Ridler dr.-hoz, aki bekötözte sebét. Pillanatokig az eset hatása alatt állott az egész piac és tőzsde tagjai általában nagyon sajnálkoztak az eseten, mert arról nem is szólva, hogy Ábrahám Imre is népszerű tagja a tőzsdének, barátai arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy tévesen informálták Schweitzert akkor, amikor azt mondották, hogy Ábrahám üzleti eljárását kritizálta volna. Ilyenformán azután sajnálatos félreértésen alapult, hogy a tíz év óta haragot sertő sógorok egymás ellen fordultak, aminek természetesen folytatása lesz, mert a tőzsde igazgatósága megindítja az ügyben a szokásos fegyelmi vizsgálatot. Egy bécsi moziszínésznő miatt inzultálta Wimmer báró a Belvárosban Dobóczky földbirtokost Szombat este parázs botrány játszódott le egy előkelő belvárosi unidivat üzletben. Az esti órákban történt, Deutsch Jenő dorottyautcai üzletében megjelent Dobóczky Géza földbirtokos, egy elegáns hölgy társaságában. A földbirtokos, aki régi vevője a cégnek, selyemingeket nézett, amikor egyszerre csak betoppant az üzletbe egy idős német úr, báró Wimmer József, aki szintén állandó látogatója az életnek. Amint a bécsi báró észrevette a földbirtokost és a társaságában levő hölgyet, egyszerre izgatottan odarohant Dobóczkyhoz, kiáltozni kezdett, sértegette, majd tettleg inzultálta. Az elősiető rendőr igazoltatta a szemben álló feleket, akiket ma délelőtt hallgattak ki a IV. kerületi kapitányságon. A kihallgatás során kiderült, hogy a szombat esti Incidensnek igen érdekes háttere van: bárt a Dorottya utcai üzletben és amíg ő hátul a próbahelyiségben foglalatoskodott, az üzletben éppen ott tartózkodó Dobóczky Géza megismerkedett azzal az elegáns fiatal hölggyel, egy bécsi moziszínésznővel, aki a báróval volt és aki a báróra várt. Az öreg úr Valástogy megsejtette, hogy a szép moziszinésznő megismerkedett az elegáns fiatal földbirtokossal s tetézte elkeseredését, hogy egy hét előtt eltűnt a moziszinésznő, azóta nem is látta. Szombat este aztán, amikor véletlenül bement a Dorottya utcai üzletbe, egyszerre csak ott látta az eltűnt moziszínésznőt a fiatal földbirtokossal. Ez hozta aztán annyira indulatba, hogy botrány lett a dologból, amelynek a rendőrbíróságon lesz folytatása, természetesen azonkívül, hogy az ügyet a lovagiasság szabályai A bécsi báró ugyanis nemrégiben inget pró szerint is elintézik. Darabváltozás a Kamaraszínházban Várady Aranka betegsége miatt a kedd délutánra hirdetett Árnyék helyett Gerhardt Hauptmann pompás tolvajkomédiája, a Bunda kerül színre S. Fáy Szeréna, Vándory Margit, Gál Gyula, Nagy, Bartos Gyula, Sugár és Gabányi Lászlóval a főszerepekben. Országház-térből Kossuth Lajos-tér Fábián Béla javaslata a Közmunka Tanácsnak Kossuth Lajos örök érdemeinek törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásai során a miniszterelnök magáévá tette Fábián Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az Országház-tér elnevezését Kossuth Lajos-térre változtassák át. A miniszterelnök egyben kijelentette, hogy a különféle minisztériumoknak a Közmunka Tanácsban levő kiküldötteit utasítani fogja, hogy Fábián Béla idevonatkozó javaslatát a Közmunka Tanácsban pártfogolják. Ebben a tárgyban a miniszterelnök a Közmunka Tanácshoz leiratot is intézett és minthogy a Közmunka Tanács még a Kossuth-ünnepség előtt akarta Fábián javaslatát tárgyalni, ennélfogva soron kívül, szerdán délelőtt 30 órára teljes ülést tűzött ki, amelynek első két pontja a miniszterelnök leirata és Fábián Béla dr. tanácstag javaslata az Országház térnek Kossuth Lajos térre való elnevezése tárgyában, valamint a vértanúhalált haltakról elnevezett utcáknak emléktáblával való megjelölése. Úgy értesültünk, hogy az aradi tizenhárom vértanú közül azok, akiknek még nem volna utcájuk, a főváros megfelelő helyein utcát fognak kapni. 3. oldal Gróf Keglevích Gézáné szerencsétlensége a csodabarlangban Ma kerültek a bíróság elé annak a kellemetlen balesetnek előidézői, amelynek szenvedő hőse gróf Keglevích Gézáné volt, aki az Angol-park csodabarlangjában a múlt év szeptember 3-án este egy társaság vigyázatlansága folytán a vízbeesett és több súlyosabb természetű sérülést szenvedett. A vigyázatlan társaság tagjai Deutsch Imre, Fierenberg István magántisztviselő, továbbá Schuller Tivadar és Grünberger József villanyszerelők voltak, akik a csodabarlangban szabály ellenére megállították csónakjukat és így a mögöttük következő csónak, amelyben gróf Keglevích Géza és felesége ültek, a grófnő egy barátnője és férjek társaságában, pillanatok alatt felborult. . A grófnak sikerült átugrania a fiatalemberek csónakjába, a grófnő azonban derékig elmerült a nyolcvan centiméter mély hidegvízben. A fiatalemberek ahelyett, hogy a grófnő segítségére siettek volna, a csónakkal tovább igyekeztek, s így a grófnő, aki már felkapaszkodott a mozgó csónakba, újra a vízbe zuhant és ekkor súlyosan megsérült Az ügyészség Schwartz Imre és társai ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés cííaén emelt vádat, az ügyet Wittich József dr. kúriai bíró, törvényszéki elnök tárgyalta ma a törvényszéken. A fiatalemberek azzal védekeztek, hogy véletlenség okozta a szerencsétlenséget. A grófnő, akit tanúként hallgattak ki, elmondotta, hogy a csónak elindulása miatt esett a vízbe és két lábán és a nyakán szenvedett súlyos sérüléseket, jobb karját pedig nem tudta mozdítani. A fiatalembereket — mondotta — csak nagy nehezen sikerült elfogni, emlékszem, hogy férjem az egyiket (mai) látta. A bíróság a vádlottakat nyolc-nyolc napi fogházbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. A halálraítélt Papp Flórián anyját is halálraítélte a Tábla idősb Papp Flórián meggyilkolása miatt A múlt év októberében ifj. Papp Flórián lakatossegéd anyja felbujtására késszúrásokkal megölte az apját, id. Papp Flóriánt, azután a holttestet befedte szalmával, leöntötte olajjal és meggyújtotta. A pestvidéki törvényszék Papp Flóriánt gyilkosság és gyújtogatás büntette címén kötél általi halálra ítélte, az anyát, id. Papp Flóriánnét pedig gyilkosságra való felbujtás bűntette miatt életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtotta. A Tábla a perbeszédek elhangzása után Papp Flórián halálos ítéletét jóváhagyta, az anyja büntetését ellenben megváltoztatta és fit is halálra ítélte. A védők semmiségi panaszt jelentettek be az ítélet ellen. Jogerőssé vált a leszállítása Peczkai József tizenötévi fegyházbüntetésének, amelyet a Surgoth-tanács szabott ki rá Ma került a Kúria Szőke-tanácsa elé Peczkai József bűnügye, amely mint ismeretes, az első volt a Surgoth-tanács felülbírált ítéletei között. Peczkait a Surgoth-tanács gyilkosság cílén tizenötévi fegyházzal büntette. Az újrafelvételi tárgyaláson kiderült, hogy Surgoth nem hallgatta ki a jelentkező mentőtanukat, mire az ítéletet leszállították öt évre, anyagira, amennyit Peczkai már ki is töltött. A vád, amelynek alapján elítélték, az volt, hogy Peczkai tartalékos hadnagyot, mint ismeretes, 1919 júniusában, mint egy vörös zászlóalj parancsnoka Sükösd községben fébelövetett egy tolvajláson ért vörös katonát. Több magasrangú katonatiszt vallotta a törvényszéki tárgyaláson, hogy Peczkai József kényszer folytán vállalta a vörös zászlóaljparancsnokságot. A tábla az új ítéletet helybenhagyta, s a Kúrián ma az iratok ismertetése után Finkey Ferenc koronaügyész a következőket mondotta: — Ebben a perben bizonyosodott be, hogy milyen fontos az újrafelvétel lehetősége, . Peczkai Józsefet túlszgolóan ítéltékel, s a bíróságok újrafelvétel során enyhítették is az ítéletet. A főügyész által bejelentett semmiségi panaszt visszavonom. A királyi Kúria ezután kihirdette végzését, amely szerint a védő által bejelentett semmiségi panaszt visszautasította és így az ötévi fegyházbüntetés, amelyet Peczkai már régen kitöltött, jogerőssé is vált. Vezérképviselet: Budapest, V., Nádor utca 30. dessiftudatát voszik. Mia réai fliktifi