Esti Kurir, 1927. december (5. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

Csütörtök, 1927 december 1 - su­kjrt^ Sxot Maeign képviselőház tegnapi ülésén az utóbbi években annyira elszaporodott sajtó­perek is szóba kerültek. Egy baloldali kép­viselő tartott beszédet s ha objektív hangon tette is meg összehasonlítását a békebeli sajtóitéletek kicsinysége és a maiak elké­pesztő nagy száma és nagysága között: az adatok valóban hangosan szóltak és szenve­délyesen. Akkor kiáltott közbe a jobboldal­ról egy úr, akinek különösebb politikai sze­repléséről eddig nem volt módunk és sze­rencsénk meggyőződhetni és azt mondta: „szükség volt rá“. Már tudniillik, hogy szükség volt a sok és drákói ítéletre és nyilván — úgy kell gondolnunk — a rengeteg sajtóperre is, amely az áradat hullámával öntötte el a tárgyalótermeket. Hát mi nem vagyunk egy véleményen a jobboldali képviselő úrral. A mi nézetünk az — hogy csak két csoportot ragadjunk ki a sajtóperek irdatlan tömegé­ből ----a tiltott közlési perek garmadájára, a a tiltott közlési pereket követő ítéletekre nem volt semmi szükség. És nem volt szük­ség azokra a perekre sem, amelyekre Fábián Béla rámutatott, amikor súlyos attrocitások miatt elítélt fiatalemberek ke­resték becsületük reparációját meggyőződé­­ses újságírókon. Amire szükség volt és szükség van ma is, az az esküdtszék. Az esküdtszék intézménye ,van hivatva arra, hogy novelláris intézkedé­sek helyett meghozza az igazi megoldást. BurgenlináA szálka és gerenda híres viszonylatára ma gyönyörű példát mutatott a Nemzeti­ Új­ság. A Nemzeti Újság a szélsőjobboldalnak egyik orgánuma és szívesen foglalkozik má­sok szemében a szálkakereséssel. Senki sem elég keresztény neki, aki nem vallja ma is az elfakult kurzus beporosodott frázisait, senki sem elég nacionalista, aki nem tarto­zik az ő táborához. Hiszen rendben van. De másfelől: aki ilyen nagyon kényes és ilyen hangosan na­cionalista, annak jobban kellene vigyázni a maga házatájára. Mert ma például hosszú riportot olvastunk a Nemzeti Újságban nyu­gatmagyarországi eseményekről, s a riport címe Burgenlandot mond, a riport keltezése is Burgenland, s általában: Burgenland az a darab föld, amelyet a szövetségi hűségnek és minden emberi jóérzésnek legteljesebb megcsúfolásával vettek el tőlünk. Nem akarjuk átvenni a Nemzeti Újság re­ceptjét. Nem akarjuk azt mondani, hogy azért, amiért Burgenlandot irt, már bele­törődött volna Burgenlandba, abba az igaz­ságtalan szégyenbe, amilyenre kevés példát mutat a történelem. Mert háborút veszíteni, háborúvesztés nyomán területet is, ez a had­viselés kockázata és fájdalmas következmé­nye esetleg. De azt a földet, amelyet a Nem­zeti Újság Burgenlandinak nevez, nem hábo­rúban és nem zsákmányként vették el tő­lünk, hanem alat­tómban és minden morál goromba felrúgásával. A hangos nacionalizmusnak, mely ékeze­tekbe és vesszőkbe kapaszkodik másoknál, kissé jobban kellene vigyázni, mikor tollat vesz kezébe, hogy leckéztessen. A leckét elő­ször odahaza kell megtanulni. * K­lebelsberg Kunó gróf meg van elégedve azzal a renddel, amely az egyetemeken állítólag helyreállt. Sőt. Politikai művészeté­nek diadalát látja benne, hogy várakozása és türelme nemes gyümölcsöt hajtott, a nyuga­lom gyümölcsét. Ezzel szemben a diák urak, ha le is tették a gumibotot, azért álláspont­jukból nem engedtek. Debrecenben, amikor azt látták a mozga­lom vezetői, hogy az ideiglenes nyugalom pajzsa alatt a zsidó diákok mégis bemerész­kedtek az előadásokra, újabb botrányokat rendeztek s kivonultak a tantermekből. Vargha Kálmán, a gazdasági akadémia igaz­gatója a kivonult diákokat kérdőre vonta, hogy miért nem mennek be az akadémiára. A válasz így hangzott: „Jegyezze meg magá­nak igazgató úr, hogy mi mindaddig nem megyünk be a tantermekbe, amíg ott zsidók vannak". Vargha igazgató kijelentette, hogy a zsidó diákok pedig nem fognak eltávozni a tantermekből. Erre kivált a tömegből egy fiatalember és zsebre tett kézzel odakiáltotta az igazgatónak: „Ha a zsidó diákok nem tá­voznak, akkor az igazgató úr fog innen tá­vozni!" Tehát: Vagy-vagy. Arról szó sem lehet, hogy az urak magukra nézve is kötelezőnek foga­dják el a törvényes rendet. Csak két le­hetőséget ismernek: vagy lerontják a tör­vényt és kikergetik a zsidó diákokat az egye­temről, vagy ha akad,, aki a törvény mellett síkra száll és végreh­ajtása mellől nem tágit aka­r annak k­­i távozni. Vagy-vagy. A külvi­­aminiszter úr pedig m­eg van elé­gedve. ARÁCSONYI­­ ÁLLÍTÁS­ERTÉSZ TÓDOR­RISTÓF - TÉR 5. oldal A LESZERELÉSI KONFERENCIA ÉS A NÉPSZÖVETSÉGI ÜLÉS ELŐKÉSZÜLETEI Bethlen és Bud holnap utaznak Genfb­e, ahol a numerus clausus módosítását is bejelentik a népszövetségnek Ha felszabadul a népszövetségi kölcsönből fenmaradt 32 millió, ezt az összeget különböző beruházásokra fordítják . Súlyos konfliktus a szovjet és a többi ország közt a lefegyverzési konferencia kezdete előtt Bethlen miniszterelnök, Bud pénzügymi­niszter és Szabóky államtitkár holnap utaznak el Genfbe, ahol a miniszterelnök személyesen fogja be­jelenteni a népszövetség tanácsának a már két esztendővel ezelőtt kifogásolt numerus clausus módosítását. Pénzügyi szempontból a legfontosabb magyar kérdés a népszövetségi kölcsönről még fen­maradt összeg felszabadítása lesz, amelyre vonatkozóan Bud pénzügyminiszter Genf, november 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A leszerelési konferenciát előkészítő bizottság negyedik ülésszakát kevéssel délelőtt 11 óra után nyitotta meg London elnök. A népszövetségi palota az ünnepélyes alkal­mak szokásos képét mutatta és az ülésterem is színültig zsúfolt volt. London megnyitó beszédében üdvözölte a bizottság új tagjait és sajnálkozásának adott kifejezést de Brouquerc belga és Cecil lord angol delegátus távozása miatt. Ezután a leszerelési bizottság eddigi munkásságáról beszélt. A biztonság általános érzésének hiá­nya nagy mértékben megnehezítette a ta­nácskozásokat. Éppen ezért vált szüksé­gessé a biztonsági bizottság megalakítása. A konferencia programjaként London elnök a márciusi ülésszakon első olvasásban elfogadott egyezmény-tervezet másodszori olvasását jelölte meg. Az elnök beszéde, amely érdemben tulaj­donképen semmit sem mond, a bizottság tagjainak sorában meglehetősen hűvös fo­gadtatásra talált. Litvinov azonnal fel akarja olvasni deklarációját­ ként, november 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A leszerelési konferenciát előkészítő bizottság negyedik ülésszaka súlyos konfliktussal in­dul. Az orosz delegáció ragaszkodik ahhoz, hogy Litvinov a napirend megállapítása előtt elmondhassa expozéját, amelyben a biztonság és leszerelés kérdéséről, to­vábbá Szovjetoroszország általános kül­politikájáról fog nyilatkozni, beterjesztve egyúttal a szovjet kormány nagy leszerelési javaslatát, amely a fegyverkezések 50 százalékos csökkentésére irányul. A kon­ferencián résztvevő delegációk legnagyobb része ellene van annak, hogy az orosz dele­gáció mindjárt az ülésszak első napján elő­adhassa mondanivalóit. Minthogy a vitát nem tudták másként eldönteni, valószínűnek látszik, hogy a konferencia maga fogja eldönteni az oroszok szólásjogának kérdését, szavazás útján. A konferencia vezetőségének álláspontja az, hogy az oroszoknak először arra vonatkozóan kell nyilatkozniok, hajlandók-e belépni a folyó ülésszakon a biztonsági bizottságba vagy sem. Az oroszok ezzel szemben ezt a kérdést mindaddig kerülni akarják, amíg nem tud­ják, milyen álláspontot foglal a bizottság Litvinov nyilatkozatával szemben. Az oro­szok a biztonsági bizottság kérdésében tanu-a következőket mondotta az Esti Kurír munkatársának: — A népszövetségi decemberi tanácsko­záson kérni fogjuk a népszövetségi köl­csönből még fennmaradt 32 millió arany­korona felszabadítását. Ezt az összeget hasznos beruházásokra fogjuk fordítani, még­pedig a csepeli ki­­kötőépítkezés befejezésére, államvasúti beruházásokra, utak épí­tésére, a budapesti belgrádi kábel kiépítésére és végül kislakások építésére. Álzandó magatartásukat éppen attól akarják függővé tenni, magáévá teszi-e a bizottság Litvinov nyilatkozatait vagy sem. Litvinov tegnap este Benes cseh külügy­miniszterrel tárgyalt a biztonsági bizottság megállapításával kapcsolatos kérdésekről. Litvinov elpanaszolta Benesnek, hogy angol részről mindenképen meg akar­ják akadályozni, hogy a folyó üléssza­kon terjedelmes leszerelési vita fejlőd­jék ki. Í­gy hírlik, hogy ezt az angol álláspontot az olasz és francia delegáció is támogatni fogja. Lengyel-litván államszövetség ? London, november 30. (Wolff) A Daily News külpolitikai levele­zőjének jelentése szerint a lengyel-litván viszály rendezésére határozott indítványokat tettek. Arról van szó, hogy feltámasztják azt a tervet, amelyet az 1021. tavaszán Brüsz­­szelben tartott lengyel-litván konferencián belga részről vetettek fel. Akkoriban akörül forgott a dolog, hogy Vilnát lengyel csapa­tok szállották meg, ami fő oka a jelenlegi viszálynak. A belga terv a következő volt: 1. Lengyelország vonja vissza csapa­tait Vilnából, amely bizonyos feltéte­lek mellett Litvániának jut. 2. Mindkét állam kölcsönösen elismeri egy­más függetlenségét. 3. Lengyelország és Lit­vánia egy-egy delegációt nevez ki a külpo­litikai kérdések megvitatására. 4. A két or­szág vezérkara háború esetén együtt­műkö­dik. A levelező megjegyzi, hogy akkoriban olyan tervről volt szó, amely az Ausztria és Magyarország közt koráb­ban fennálló kapcsolathoz hasonló viszonyt teremtett volna a két or­szág között. Megnyitották a leszerelési konferenciát Márciusra halasztják a magyar-román birtokjogi vitát? Bukarest, november 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Titulescu külügyminiszter a minisztertanács tegnapi ülésén bejelentette, hogy betegségére való tekintettel egyelőre nem utazhat ki Genfbe, amiért is táviratilag arra kérte a népszövet­ségi tanácsot, napolja el a magyar-román agrárpörök kérdésének vitáját a tanács márciusi ülésszakára. A népszövet­ség főtitkárának válasza ma reggelig még nem érkezett meg, Bukarestben azonban bi­zonyosra veszik, hogy a népszövetség főtit­kára eleget tesz Titulescu kérésének és­­ elnapolja a magyar-román konfliktus­­ ügyét. Titulescu tegnapi bejelentésével ellentét­ben áll egy milánói jelentés, amely szerint Titulescu külügyminiszternek az olasz Ri­r­vierán üdülő felesége táviratot kapott férj­jétől, aki közli vele, hogy Genf felé való út­jában Milánóba érkezik, ahol találkozni óhajt feleségével. Ennek a táviratnak való­színűtlenségét mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy Titulescunak legkésőbb ked­den este el kellett volna utaznia Bukarestből, ha csütörtökre Milánóba akart volna ér­­kezni. Colombani még nem találta meg Bécsben Blumenstein Párizs, november 30. (Magyar Távirati Iroda.) A Petit Bleu ve­zető helyen foglalkozik a címlethamisítási üggyel és azt kívánja, hogy lehetőleg gyorsan fejezzék be az eljárást, mert nem engedhető meg, hogy állandó gyanú lebegjen meg nem nevezett fran­cia közéleti férfiak felett-Kifogásolja, hogy a nyomozás francia pénz­intézeteket, így a Credit Lyonnaist, igyekszik gyanúba keverni, ami Franciaország anyagi érdekei ellen való. Miért marad még Bécsben Colombani Párizs, november 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) Több reggeli lap Prágából keltezett tudósí­tást közöl, mely szerint Rizzi berlini bankár, aki jelenleg Prá­gában tartózkodik, a leghatározottab­ban cáfolja, hogy bármi köze is volna a Blu­menstein-Ügyh­öz. .. két Rizzi sohasem ismerte. Blumensteint és sohasem adtak el Blumensteinnak magyar állampapírokat. (A Rizzi-bankház budapesti jogtanácsosának ilyértelmű­ nyilatkozatát az Esli Kurír már napokkal ezelőtt közölte.) Colombani, a francia rendőrbiztos bécsi kutatása a reggeli lapok jelentése szerint még mindig nem fejeződött be, minthogy Co­lombani egyelőre még nem találta meg Bécsben Blumen­stein titkos safejét, amelyben rengeteg hamis lebélyegzésű ma­gyar állampapírnak kell lenni. Colombani tegnap több bécsi bankban nyomozott a titkos safe után, a Landerbankon kívül azonban sehol sem talált olyan safet, amely Blumenstein nevére szólt volna. A Landesbank safejében 300.000 aranykorona értékű magyar állampapírt foglalt le, ame­lyek Blumenstein tulajdonában vannak. A Matin értesülése szerint hamarosan újabb név kerül felszínre a kötvény­­hamisítási ügyben. Az illető, aki a nyomozás eddigi adatai sze­rint súlyosan kompromittálva van, egy Pá­rizsban élő előkelő külföldi állampolgár. Pá­rizsban a nyomozás egyébként a végefelé kö­zeledik és a vizsgálóbíró még ezen a héten befejezi a tanúkihallgatásokat. A tegnap ki­hallgatott 30 tanún kívül még negyven tanút fognak a vizsgálóbíró elé idézni. Téli sport korcsolya-, ródli­sk­i-felszerelés é­s ruhá­z­at KERTÉSZ TÓDOR-ní! Budapest, Kristóf-tér Képes sport és j­áté­k ár­j­e­g­y­z­é­k i­n­g­y­e­n

Next