Esti Kurir, 1928. január (6. évfolyam, 3-25. szám)

1928-01-04 / 3. szám

­ Kedd­ i Mascagni elkészült az új olasz munkás­­himnusszal. A himnusz szövegét Rossoni, a fa­siszta szindikátus elnöke és Libero Rovio költő írta. Az új munkás-hi­nusz az olasz munkás szellemi újjászületését dicsőíti. A himnuszt először Nápolyban fogják előadni január 8-án, négyszáz főnyi zenekarral. * — Berlin idegenforgalma az elmúlt évben újból elérte a békerívót. A német fővárosban az elmúlt év folyamán tizenkinecezernégyszáz­­hetvennyolc hotel és vendégfogadóban hatvan­­háromezerhatszázhuszonnyolc személy — élt az idegenforgalomból. * * — Köln város nagy deficitjéről számol be a német sajtó. Városok közti gyűlést szándékoz­tak most összehívni annak megbeszélésére, ho­gy Köln város csődjét hogyan lehetne elkerülni. * — A francia kü­lügyminiszérium épületében tegnap szívszélhüdés folytán meghalt a sze­mélyi osztály főnöke, Fernand Berthea­u, Briand külügyminiszter egyik bizalmas barátja. Bertheaus éppen Briand kabinetfőnökének, Peycelen-nek szobájában tartózkodott, akivel az újévi kinevezésekről tárgyalt. * — Megszűnt a vízumkényszer Németország és­­Anglia között az újév első napjától kezdve. Né­met állampolgároknak ezentúl csak útlevél szük­séges ahhoz, hogy Angliába, az ír szabad állam területére, Kanadába, Újzélandba, Délafrikába, Újfundlandba és Délrodéziába utazzanak. A vízumkényszert ezzel­ szemben egyelőre fenntar­­tották Németország és Ausztrália, valamint In­dia között. A kanadai kormány fentartotta a ví­zumkényszert azokkal szemben, akik kivándor­lási szándékkal utaznak Kanadába. * — A „Páneurópai szövetség"­ statisztikája szerint „Páneurópa" harminckét államának há­romszáztizenegymillió kétszázkilencezer lakosa van. A statisztika nem sorozza Páneurópához Nagybritanniát, Szovjetoroszországot, az Ír álla­mot és Törökországot. A legnagyobb páneuró­pai állam Németország hatvanhárommillió öt­venezer, a legkisebb Andora 5000 lakossal. „Páneurópa" területe ötmillió hetvenezer négy­zetkilométer.* — Huszonnégymillió ötszáztizenkilencezer autó fut a világon a legújabb statisztika szerint. Ebből tizenkilencmillió kilencszázkilencvenkil­­lenc­ezer jut az Amerikai Egyesült Államokra, egymillió hétszázhetvenkilencezer­hétszáz pe­dig a kontinentális országokra. * — Expedíció indult az eddig még ismeretlen macedóniai Pirin-hegység tudományos feltárá­sára. Az expedíció tagjai között a török, jugo­szláv és német geográfiai és geofizikai testüle­tek képviselői foglalnak helyet. * — A héber nyelv és a héber kultúra feltá­masztására világkongresszust hívtak össze 1928-ra Jeruzsálembe, ahol az európai államok tudományos testületeinek képviselői is meg fognak jelenni.* — Szlafid szigete nagyszerű földrajzi fekvé­sénél fogva az amerikai és európai szárazföld között már több izben foglalkoztatta a külön­böző államhatalmakat. Legelőször, mint védelmi bázis szerepelt, később az óceánjáró hajók leg­főbb szénellátó telepeként működött, most pe­dig, mint hírlik, az angol és amerikai olajtár­saságok Izland szigetén fantasztikus nagyságú olajtároló tartaléktelepet akarnak létesíteni. * — Deutscher Rhein — deutscher Wein. — Ezzel a címmel hatalmas anyagot felölelő borá­szati és szőllőgazdasági kiállítás nyílt meg Ber­linben a rajnavidéki szőllőtermelés és a rajna­­vidéki bor internacionális propagandájának ér­dekében.* — A német birodalom költségvetését most tették közzé. Megtudjuk belőle, hogy a birodal­mi elnöknek 180.000 márka fizetése van, amely a különböző rendelkezési alapokkal együtt 225.000 márkára növekedhet. A birodalmi kan­cellár és a 8 miniszter összesen 400.000 márka fizetést húznak a német államkasszából. A bi­rodalmi gyűlés 7 és félmillió márkájába kerül Németországnak.* Clotze nszőbajnok­ kísérletet tett a gibral­­tári tengerszoros átuta.zására, de a spanyol part­tól hat kilométernyire kénytelen volt villalko­­dását feledni. Párizs, január hó. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Az autóbuszon, amely Marcel Prévosthoz visz, a karácsonyt váró, izgalomban remegő Párizson keresztül, a Félszázik első illusztrált kiadását forgatom. Egyik szemem a könyvbe merül, a másik az ablakon át a forgó tömeget nézi. Milyen nevet­ségesek ma a régi rajzok. Hosszú szoknya, boss,ru­haj, szürke fűzött derék. A regény pro­blémája már idejét múlta. A ruha függvénye az erkölcsök megváltozásának, vagy inkább for­dítva? Mindegy. A nő felszabadult. Harmincnégy esztendő múlt el a ,,Félszüzek" megjelenése óta, amely akkor heves harcokat, vitákat provokált. Prévost vezére lett az új születendő romantikának. Vádolták, hogy té­máival csak a serdülő fiúkat és kiváncsi lányo­kat akarja izgatni. De ha lefaragjuk regényei­ből az erotikát, színes külsőségeket, művész marad mégis. Néhány könyvéből kisugárzik a francia vidéki városok életének különös leve­gője. Gondoljunk az éjszaki gyárkémény füstbe burkolt Laura unokahúg néhány epizódjára. Vagy az Asszony levelei lapjaira és a Jaufre kisasszony forró délvidéki napfényére. Prévost katonaiskolát, az „École Politechnique“-ot vé­gezte és kis garnizonokból nézte a vidéki sor­sokat. Míg tovapereg előttem életfilmjének néhány kitépett eseménye, megérkezem a Revue de France kiadóhivatalába, ahol a randevúnk van. Szűk, dísztelen szerkesztői kabinetben vár. Azok közé az akadémikusok közé tartozik, akik a halhatatlanságot fizikailag is komolyan igyekeznek venni. Kisportolt izmos alak, atléta­­termet. Amerikai test, francia koponyával. Hat­­vanötesztendős, de negye­nötnek hinié az ember. A máj és a háborodott­ lány erkölcsi felfogásáról, pszichéjéről beszél Mar­cés Prévost. Háború és nőemancipáció * — A régi könyveim problémája már meg­szűnt az lenni. A lány lelki életének és morá­lis helyzetének megváltozását egy látszóla­gos külsőségnek tulajdonítom. A lány ma önállóan, kisérő nélkül mehet mindenhová. Figyeljen jól, a háború előtt egy jó polgári családból származó lány anyja, vagy nevelő­­nője nélkül nem látogathatott nyilvános he­lyet. Lehetetlenség volt egyedül fogadnia fiú­ismerőseit. * Ha találkozni akart szerelmesével, meg kellett csalnia anyját, mint ahogyan később megcsalta férjét. Ekkor kezdődtek a bizonyos elmulasztott zongora- és egyéb órák, a folytonos hazudo­­zás, hamis alibik, a csalásnak megszokása. A társadalmi törvények nem engedték, hogy a lány egyéni életet folytasson, a hamis, morá­lis korlátok képmutatóvá tették, destruálták jellemét, lényét. Ma a fiatal lány egyedül megy bálba, színházba, mulatni, őszintébb lett. Hatalmas ismeretségi köröm van, de ma mindössze egyetlen egy leányról tudok Párizsban, aki gazdával látható. — A lányt a háború szabadította fel. A rengeteg gond között, amely reánk szakadt, nem értünk rá a neveléssel foglalkozni. Az­után a fiatal lányok a munkában helyettesí­teni kezdik a hadbavonult férfit. Fontos, ön­álló társadalmi tényezőkké váltak. A lány megszerezte függetlenségét, de többet a kel­letnél. Először a húsz éven felüliek kezdték azt csinálni, amit akartak. Azután a tizen­nyolc évesek. Végül pedig már a tizenkét évesek is mindent megengedtek maguknak, hiszen látták, hogy idősebb testvérük miket csinál... Most átmeneti állapotban va­gyunk; hogy mindez hová fejlődik, azt nem láthatjuk. Érdekes a fiatalemberek megvál­tozása. Franciaország az udvariasság hazája társalgásban, viselkedésben, az élet minden érintkezési formájában. De a fiatalemberek udvariassága, előzékeny­sége a lányokkal szemben megszűnt Kollégák, társak lettek az élet küzdelmeiben. A nyolcórai felkelés... — Mit gondol a Garponne-problémáról? — Nem tagadom, megvan Párizsban, de nem annyira érdekes, hogy megérdemelné a nagy zajt, amit e kérdés körül csaptak. Szél­sőséges típus. — Én láttam a Quartier Latinban, hogy vi­déki és külföldi magányosan élő diáklányok, majdnem kivétel nélkül bizonyos „Garconne" életmódot folytatnak. Prévost csodálkozik azon, amit mondottam. — Nem hinném, hogy igaza lenne. Nem szabad csak Párizst vádolni, a főtényező a környezettől való elszabadulás. Ha innen egy lányt Londonba vagy Csikágóba küldenénk, az idegen város, önállóság ugyanúgy megtá­madná erkölcsi ellenállását. Tovább tárgyaljuk a dolgozó nő problémáit. — A lányok közül a legtöbben, ha csak anyagi körülményeik nem kényszerítik őket, kerülik a komoly munkát, de szeretik a dol­gozás látszatát kelteni, — mondja most Prévost. — A munka, a pályaválasztás divat. A lányok tanulnak. Egyetemre járnak, vizs­gáznak, esetleg diplomát is szereznek. De amikor arról van szó, hogy értékesítsék tudá­­sukat, a nyolc órai felkelés romba dönt min­den ambíciót. Hogy érjen az előkelő polgári családok lánya idejében a hivatalba, amikor lehetetlenség számára tizenegy előtt elké­szülni a toilette-el és a maquillageval?! Hat lány mégis elég kitartó ahhoz, hogy rendsze­­resen, komolyan dolgozzon, győzedelmeske­dett az élet minden válságán. A munkának óriási morális hatása van. Mennyire közel van Budapest Párizshoz. Ha a leánynak barátja van ... — Éppen a munkával szerzett függetlenség kö­vetkezménye, hogy a mai lány nem megy ártat­lanul a házasságba — vélekedem. — Igaz. De ha egy lánynak barátja van, az a pol­gári morál szempontjából nem mindig végzetes. A komoly viszonyok, nagy szerelmek közül igen sok boldog házassággal végződik. Sok­kal őszintébb, tisztább házassággal, mint számtalan olyan, amelynél a pap nem a meg­lévő állapotot szentesítette. Lassan átsiklunk az irodalmi kérdésekre. — A fiatal írók közül azok, akik a háború alatt gyermekek voltak, még teljesen kezdők, éretlenek. De a háború hátráltatta a negyven­éves generáció beérkezését is. Duhamet, Girandoux, Lenormand még fejlődő és kereső fiatalok. Egyiknek sincs az a világtekintélye, amely ebben a korban Zoé-nak, Daudel-nak, Maupassant-nak, Bourget-nak kijutott. Talán az egyetlen, akit mindenhol ismernek, olvas­nak, noha vitatják tehetségét — Pierre Benoit. Prévost elárulta magát. A színes, romantikus regény szívügye maradt. Azután elmond még valamit magáról. Most már nem könyveit szereti legjobban, hanem egész erejében a Revue de Francét szerkeszti és keresi az után járó fiatal generációt. Vághidi Ferenc, AKI 34 ÉV ELŐTT MEGBOTRÁNKOZTATTA A VILÁGOT -wwf\S\fyfyAA­Mindössze egyetlen párizsi leányt ismerek, aki még garderal jár - mondja Marcel Prévost •wf/Ma* Látogatás a Félszüzek szerzőjénél, aki beszél a háború előtti és a mai leányok erkölcsi felfogásáról, a pusztuló francia udvariasságról és az új irodalomról Szerda, 1928 január 4 JEsin­&r­r! 7. oldal Berkes Béla cigányprímás elvesz­tette a Britannia tulajdonosai ellen indított kártérítési perét Berkes Béla cigányprímás 1926. és 1927. évekre a Britannia-szálló éttermébe szerző­dött le bandájával együtt és szerződésileg ki volt kötve, hogy minden este személyes vezénylete alatt játszik zenekara. Ifjú Ber­kes Béla majdnem két esztendőn át híven teljesítette vállalt kötelezettségeit. Talán nem lett volna semmi baj a szerződés körül, ha történetesen 1927. év februárjában a Nemzeti Kaszinó ünnepélyt nem ren­dezett volna a limanovai hősök emlé­kére, amelyre meghívták ifjú Berkes Bélát, aki az ünnepség napján bandájának egy tagjával megjelent a Nemzeti Kaszinóban, a Britanniában ezalatt az idő alatt a banda egy másik tagja helyettesítette. A szálló tulajdonosai rossz néven vették Berkes Béla önkényes elmaradását s ezért azonnali hatállyal felbontották a szerző­­­­dését, amely különben csak májusban járt volna le. A népszerű prímásnak nem okozott semmi különösebb gondot az, hogy hol fog ezután muzsikálni, mert hiszen másnap már egész sereg új szerződési ajánlatot ka­pott. Mégis zokon vette az eljárás módját, amelyben részesítették és kétszázh­tvenhatmilió korona erejéig beperelte a Britanniát. A központi járásbíróság régebben tárgyalta az ügyet, ahol szakértőket hallgattak ki s ami­kor már az ügyvédek befejezték vitájukat, meghozták az ítéletet. A bíróság csak rész­ben adott igazat Berkes Bélának, amennyi­ben mindössze 180 millió korona kártérítés megfizeté­sére kötelezte a Britanniák Az ítélet ellen persze a felek fellebbeztek. Felkerültek az iratok a fellebbviteli bíróság­hoz, amely úgy találta, hogy a szerződés felbontására Berkes Béla okot szolgáltatott és ép ezért keresetével nemcsak, hogy elutasította, de őt kötelezte az ügyvédi költségek megfizetésére is. Végső fokon most döntött a Tábla, amely jóváhagyta a törvényszék megsemmisítő ítéletét. Amerikai tengerészek harca a managuaiakkal Managua, január 3. (Havas.) Az amerikai tengerészkatonák újból megütköztek a forradalmárokkal. Egy amerikai meghalt, öt megsebesült. ~HOteS~ GOLBENES LJSSflHr" Wien, IV., Wiedner xanptafrasse 7. Magyar kereskedők kellemes tartó­zkod­ás 1 halva 170 szoba 3 SO sü­llogtol 14 c­sil­lagig. arrendszerű butorhltel Rendelésszerűen készült, raktáron levő bútorainkat mindét! 100.-pengő után 5.- pengős házi törlesztésre vásárolh­atja - váltó nélkül -Kardos Testvéreknyil 1 éven belül törlesztők­nél a kamatot visszatérítjük, a bútorak m­inőségéért jótállónk lógitönyvei serlonlakszók, ésvelek, fulószonyu­nk ismét kaphatók pengő heti régletre, előleg nélkül. Hermann Gyula, Magyar Kosárfonó Rt. Fellzlet: V. Lipótkorm 15 Vil­­sginházzal szemben. Telefon: T 297—98 Hokoilel: L. Horthy Miklós út 10—12. Tel.:­­ SS*—77. * V^WVWWWt/ VWVV\ 'WWW 'VtVWtVWW^ \ KÖNYVÚJDONSÁGOK­­ A.£íéf£llA‚,T B“d"­ . P K­. Well.: Egyenlőre .F 6­ t Goethe: Életemből.............P 12 Csathó K.: Mindhalálig .. P 5.60 . Révész Béla: Újra és Berend Miklósáé: Lük­! »^iniig E5*60 tető taai 111.........................P 14.­, Révész Bála: Proletárok P 5.— v » Surányi Miklós: Noé Herczeg Ferenc: Milói­­ bárkába..................................P 5.— Vénusz karja..........................P 5.­' Kaphatók 0*71 éj£S Igra BET ®­­ IS könyvesboltjában, j­­­az Már3 1 1 UJ KE! Bf. V./Vilmos császár-ut 42. | WWI'WVWWWWW

Next