Esti Kurir, 1928. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1928-02-01 / 26. szám

Szerda, 1928 február 1­úlKü­ít ■Hl Cs’tsisszáik UrU. 4Rk glaszékettyüs antiszemitizmusnak tér­­jjefb't.­mészetesen megvannak a maga külön ■ erkölcsszabályai. Ezek a szabályok borzasztó szigorúak, többnyire csak­ raccsolva illik őket kiejteni, lehetőleg mindegyik fél­szemben egy külön monoklival. Sőt. Monoc­ Hval. Úgy látszik azonban, hogy a kaszinói sza­bályok csak a ... é­s a társadalom egyes kiváltságosaira vonatkoznak. S akkor is nagyban különböznek az egyszerű, tisztessé­ges polgár morális kódexétől. Mindenki emlékezik még arra a borzasztó tragédiára, melynek áldozata egy fiatal szerel­mes orvos lett, cselekvő­ hőse pedig egy fiatal lány, Csatlós Etelka, aki szerelmi csalódásá­nak végére hét revolverdörrenéssel tett halá­los pontot. A fiatal lányt öt évre ítélte a tör­vényszék s nyilván enyhítő körülménynek vette lelki szenvedéseit. A fiatal orvost azon­ban már rég elföldelték, ő életével fizetett azért a szenvedélyért, amelyből a glaszékesz­­tyüs antiszemitizmusnak nem egy lovagja szokott sokkal épebb bőrrel megszabadulni. A glaszékeztyüs antiszemitizmusnak azon­ban a szegény, halott s ma már alighanem férgek lakomájává vált fiatal orvos is szálka a szemében. Mert történetesen zsidó volt. És erre írnak róla olyan riportot, hogy az ember szinte hajolna le a kőért, melyet az áldozat sírjára vethessen. ,,A zsidó orvos" és „a zsidó úriember" alcímekkel ellátva — az ember ízlése a rosszulléttel küzd. Milyen alacsony, milyen szomorú dolog. Harcba szállni a halottal, az uriasság hamis pózában. Mert ha összehasonlítjuk: a zsidó orvos, Breuer Imre, fizetett. Gavallérabban, mint sokan a glaszékettyüs antiszemiták közül szoktak. Az életével. *. A levél j­áró Perényi Zsigmond igen érdekes kis ► episztolát küldött ma a kormnáy hiva­talos reggeli lapjának. A reggeli lap ugyanis pár nappal ezelőtt vehemens táma­dást intézett Weltner Jakab szociáldemo­krata vezér ellen — memoárjainak megjele­nése alkalmából — és támadásai során sú­lyos, drasztikus vádakkal illette kommün alatti és utáni szereplését. Perényi Zsigmond báró levelében nagyon energikusan védelmére kel Weltner Jakab­nak. Bejelenti, hogy Weltner Jakab vele és igen sok más úrral együtt választmányi tagja maradt a kommunizmus után a Területvédő Ligának és ugyancsak Weltner Jakab volt az, aki igen bátran, igen erélyesen és igen eredményesen exponálta magát a vörös ter­ror tombolása idején a túszokért és az ellen­­forradalmárokért. Perényi Zsigmond báró a korrekt­or mód­ján kötelességének tartja ezt bejelenteni nyilvánosan, pedig hallgathatna. Hallgat­hatna éppen úgy, mint a többi urak, akikre célzást tesz levelében, akik közül egy sem tartotta kötelességének sem a múltban, sem a közeli tegnapon, hogy száját kinyissa az igazság szavaira. Még azok sem, akik mint túszok vagy ellenforradalmárok igénybe vették Weltner Jakab és a többi Weltner Jakabok segítségét a halálos veszedelmek óráiban. Akik nyugodtan nézték, hogy Welt­­ner Jakab és a többi Weltner Jakabok a maguk bőrét kockáztatják az övékért s az­után, elfogadva ezt a gavalléros szolgálatot, nyugodt páholyból s mosolyogva nézték Weltner Jakab és a többi Weltner Jakabok üldöztetését és méltatlan rágalmazását * CSJoUltC­áfol a kultuszminisztérium is, ha ta­lán kevesebb súllyal, mint Perényi Zsigmond báró és mulatságosabb for­mában. Esztergályos János képviselő sze­mére vetette a kormánynak, hogy a dús­gazdag Zichy Rafael gróf két fia államkölt­ségen tanul Angliában és Amerikában s ez az államköltség az izzadó magyar polgár­ságnak havi harmincmillió koronájába kerül. Kiderült, hogy Esztergályos János té­vedett. Zichy Rafael grófnak csak az egyik fia tanult kint Oxfordban. Az igaz, hogy mint félösztöndíjas. A fele ösztöndíjat mégis csak a magyar államtól kapta, jó kemény adó­­miliős­ban, vagy talán később adópengők­ben. A cáfolatnak tehát, — hogy úgy mond­juk — elvi értéke vajmi kevés. Mert azt ne­hezen állíthatja a miniszter úr, hogy Zichy Rafael gróf ne tudná a maga fiát állami ösz­töndíj nélkül is Oxfordban taníttatni. Azt is nehezen állíthatja, hogy olyan rászoruló és kitűnő magyar tehetség, mint az ifjú Zichy Domonkos gróf, nem találtatnék rajta kívül ebben a szép hazában. De azért a kultuszminisztérium mégis cá­fol. Mert a cáfolat jobb módszer, mint a be­ismerés. (b. i.) TOVÁBB FOLYIK A VALORIZÁCIÓS VITA A PARLAMENTBEN Mindenki, aki a jog és méltányosság alapján áll, a valorizáció mellett foglal állást - hangoztatják a kereszténypárton is Az ellenzék pontról-pontra élesen támadja a valorizációs javaslatot A valorizáció nem okoz jogbizonytalanságot Zsitvay Tibor elnök féltizenegykor nyitják meg a képviselőház mai ülését.­­ Gál Jenő a valorizációs javaslat 10. §j-ánál, amely úgy intézkedik, hogy a vas­úti fuvarozásból eredő kártérítéseket a MÁV nem valorizálja, azt hangoztatja, hogy az ilyen rendelkezés érvényesítésével kilépünk a nemzetközi jogi viszonylatból és gazda­sági háborút üzenünk minden nemzetnek. Gazdasági sáskajárás az, ami itt történik, mert minden hitelünk kockán forog. Kéri a szakasz törlését már csak azért is, mert kúriai ítéletek egész sora támasztja alá álláspontját. Dezsőffy Aurél kereskedelemügyi állam­titkár felszólalásában rámutat arra a kö­rülményre, hogy a Károlyi-kormány idején a vasúton szállított tárgyakat lefoglalták. Később kifosztották a vasúti kocsikat és az idegen megszállás alatt is mindent elvit­tek. Ezekért a károkért a MÁV-ot nem le­het felelőssé tenni. A nemzetközi kapcsola­tok szempontjából emelt kifogások nem állhatnak meg, mert a javaslatnak egy ké­sőbbi szakasza kimondja, hogy a nemzet­közi egyezmények irányadók ennél a kér­désnél. Lakatos Gyula előadó felszólalásában Sán­dor Pál aggodalmait honorálta és énpen ezért olyan új szöveget ajánl, amely Sándor Pál indítványához közeledést jelent, amely szerint az állami vagy más közforgalmú vas­utak fuvarozási üzleteiből származó pénz­­tartozások az átértékelésből ki vannak zár­va, ha ezek a pénztartozások 1922 január 1 -ét megelőző időben keletkeztek. Gál Jenő félreértett szavainak helyreigazí­­tása címén kijelenti, hogy nem elégíti ki az előadó javaslata. Sándor Pál visszavonja indítványát, mert őt teljes mértékben kielégíti az előadó ja­vaslata. Bod János pénzügyminiszter feltűnően éles modorban támadja Gál Jenőt, akit azzal vá­dol meg, hogy a külföld felé beszél. Az ilyen eljárás ellen tiltakozó szavát kénytelen felemelni. Gál Jenő inkább arra mutatott volna rá, hogy milyen óriási terheket visel a MÁV. Rothenstein Mór: Zárják ki az ellenzéket. A Ház az előadó javaslatát fogadja el. Gál Jenő elfogadja Csák Károly módosítá­sát. Wolff Károly logikai ellentmondást lát a szakasz és Csák Károly módosítása között. Kálnoky Bedő Sándor nem látja a logikai differenciákat a javaslatban. Csák Károly félreértett szavait magya­rázza. Pesthy Pál igazságügyminiszter szólal fel­ Az embernek saját lelkiismeretével kell megküzdenie, — úgymond — amikor eze­ket a rendelkezéseket leírja és elfogadásra ajánlja. A gazdasági élet azonban kényszerí­­tett bennünket arra, hogy a gazdasági, a tár­sadalmi és a bírói béke érdekében a valori­záció korlátozásáról intézkedjünk. A Ház a szakaszt Csák Károly módosí­tásával fogadja el. Gál szerint felesleges a bíró­ságok kitanítása Gál Jenő a következő szakasznál megál­lapítja, hogy veszedelmes a bírói ítélet in­dokolásának általánosítása e törvény kere­tében. Aki nem akar az állam felé valori­zálni, annak igen nehéz lesz a magánosok felé valorizálni. Felesleges a bíróságok ki­­tanítása. A bíró a valorizáció őre. Örök ér­deme lesz a magyar bíróságnak, hogy mi­előtt a kormány ráért volna a valorizáció gondolatával is foglalkozni, védelmébe vette ezt a kérdést. A bíró törvény­pótló szere­pet játszik. Kálnok! Bedő Sándor polemizál Gál Je­nővel és megállapítja, hogy szükséges a bí­róságot informálni. Pesthy Pál igazságügyminiszter felszóla­lása után a Ház a szakaszt eredeti szövege­zésében fogadja el. Lakatos Gyula ezután új szakasz beikta­tását kéri, amely voltaképpen csak felcseré­lése a szakaszok sorrendjének. Ez a sza­kasz az egyezségekről és bírói ítéletekről intézkedik. A pénztartozás megszűnéséről szóló sza­kasznál különböző jogi alakiságokról hosz­­szú vita támad, amelyben Csák Károly, Öslör József és Kálmán Jenő vesznek részt, aki a jogbizonytalanság megszüntetése és a gazdasági konszolidáció alátámasztása ér­dekében módosító indítványt nyújt be. Wolff Károly: A német joggyakorlatokra és neves jogászok munkájára hivatkozva megállapítja, hogy mindenki, aki a jog és méltányosság alapján áll, a valorizáció mellett foglal­t állást. Polemizál a pénzügyminiszter azon kijelen­tésével, hogy a kormány azért nem valori­zál, mert ez jogbizonytalanságot okozna. Cáfolja ezt a kijelentést, amelyet túlzottnak tart. Nem kell tartani a perek lavinájától akkor ha a kártérítési perek határidejét há­rom hónapra korlátozzák. Kálnok! Bedő Sándor az idő előrehala­dott voltára való tekintettel beszédének el­halasztását kéri. , Czettler Jenő elnök napirendi javaslatot tesz, a Ház legközelebbi ülését szerdán dél­előtt 10 órakor tartja, napirendre kerül a mai napirendre tűzött, de még le nem tár­gyalt törvényjavaslatok tárgyalása. Elnök az ülést két órakor leereszti. Megszökött a Schwartzerből egy idegbeteg, aki levélben bejelentette, hogy leszámol a menyasszonyával A főkapitányság huszonnégy óra óta ke­res egy egzaltált fiatalembert, akinek eltű­nését szülei jelentették be a rendőrségen, mert attól tartanak, hogy a fiú valami végzetes cselekedetre készül. Weisz Éliás Klauzál-téri kereskedő üzleté­ben dolgozott felnőtt fia, Weisz Sándor is. A fiatal­ember beleszeretett egy Kis Kató nevű varrólányba, akit feleségül akart venni. Családja azonban ezt nem nézte jó szemmel és meg akarta akadályozni ebben a fiút. Weisz Sándor erre idegbajt kapott, úgy, hogy pihenés céljából a Schwartzer­­szanatóriumban helyezték el. A szülők most arról értesültek, hogy fiuk a gyógyintézetből megszökött. Aggodalmukat fokozza, hogy búcsúlevelében Weisz Sándor azt írja, hogy amiért válasz­tottja nem lehetett felesége, bosszút áll és leszámol volt menyasszonyával. A szülők a rendőrség segítségét kérték, hogy az el­tűnt fiút előkerítsék és tervének végrehaj­tásában megakadályozzák. A rendőrség nyomban intézkedett Weisz Sándor felku­tatása érdekében. Amikor a tolvaj zsákmánya visszarepül a tulajdonoshoz Három évvel ezelőtt Bujdosó István nagy­kőrösi gazdálko­dót egyre-másra érték a sú­lyos csapások. Szérűje leégett, lábon álló ve­tését elverte a jég, ehhez még betegség és az aprójószág pusztulása is hozzájárult, ami éppen elég volt ahhoz, hogy a kis gazdálkodó vagyoni helyzete alapjában meginogjon. Buj­dosó rendkívül elkeseredett és amikor kifo­gyott éléskamrájából az utolsó darab füstölt szalonna is, végső elhatározásában egy éjszaka átmászott a szomszédos ifjú Papp Ferencné udvarára, ott feltörte a galambdúcot és onnan 11 da­rab fajgalambot lopott el A lopott galambok csendesen húzódtak meg a zsákban, amelyet másnap reggel Bujdosó István átadott a feleségének azzal, hogy a ga­lambokat rejtse el és igyekezzék azokon mi­nél előbb túladni, mert fogytán van a pénze. Az asszony a lopott galambokat egy kas alá rejtve, az istálló legsötétebb zugába rej­tette és nyomban felkereste a szomszédos községben Jalsoviczky Nándor dr. iskola­­igazgatót, akinek, felajánlotta a fajgalambo­kat. Az igazgató, aki nagy szeretettel tenyész­tette a fajgalambokat, örömmel vette az aján­latot és felkérte Bujdosónét, hogy hozza el magával mind a 11 darabot, szívesen meg­veszi. Bujdosóné vissza is sietett, de amikor az istállóban felemelte óvatosan a kast, a leg­nagyobb meglepetéssel állapította meg, hogy a 11 darab lopott galamb egy kis lyukon keresztül kiszökve, hazarepült és vígan turbékol özvegy Pappné udvarán. Időközben megálapították, hogy a galamb tolvajlást Bujdosó követte el, mire a csend­őrség megindította az eljárást. Az elsőfokú bíróság a vádlottat lopás büntette miatt hat­hónapi börtönre, feleségét pedig orgazdaság címén 8 napi fogházbüntetésre ítélte. A tábla Dusárdy-tanácsa Vargha József dr. főügyész és Füzesséry Kund dr. védő indítványa után az ítéletet helybenhagyta. A legújabban megjelent könyvek kaphatók az Esti Kurír könyvesboltjéban Vilmos császár-út 42 3. oldal Hétfőn érkezik vissza a prímás Budapestre Esztergomból jelentik az Esti Kurírnak: Dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprí­­más február 6-án, "hétfőn hosszabb tartóz­kodásra Budapestre érkezik. A főpásztor mindjárt az első napon megjelenik a fővá­ros lelkészkedő papságának délután 5 óra­kor a központi papnevelőintézet dísztermé­ben megtartandó havi konferenciáján, ame­lyen a főváros világi és szerzetes papsága teljes számban fogadja az egyházfejedel­met. A konferenciát maga a bibornok-herceg­­prímás fogja megnyitni és megnyitójában alakuciót intéz a fővárosi papsághoz. A konferenciának egyébként előadói lesznek: Erdősi Károly prelátus, a Szent István Társulat vezérigazgatója, aki az indiai hit­terjesztés nehézségeiről fog beszámolni és Bíró Xav. Ferenc jézustársasági tartomány­­főnek, aki az aszketikus előadást fogja megtartani. t ......................... * g Zell am See - Schum­Möhe Függővasút ichmin­enlröhevasii Hegyi állomás 2100 fa. magasságban a tender színe felett Utazási idő 14 perc, 3 km, úttáv: egész évi üzem. I Napsütéses magaslati térség gyönyörű I körtájképpel a l­aueri-havasokra és az­­ északi mészalo­kra a Kaiserhegységtől a Dachst­inig. SCh­mittenilche Gyakorlás céljára Hegyi szálloda JTSIVSSS 40 áev mellett 6' Ingyenes skikurzu­] Központi fűtés , | sok — Ugrósánc­­ Szép es wnnyo lautazas zsil am Sec-re és a saas- Dso­l stilterBirtra Zsil am see az ill@ilis Séli sporsn­eiv.­­______________________­___________|

Next