Esti Kurir, 1928. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-21 / 66. szám
■ Szerda, 1928 március 21 Reinhardt Miksa megérkezett Bécsbe... Nemsokára ismét Amerikába utazik Bécs, március 10. Az Esti Kurír bécsi tudósítója jelenti: Reinhardt Miksa vasárnap délben Berlinből ideérkezett. Amerikából való visszatérése után Reinhardt csak igen rövid ideig tartózkodott Berlinben, hogy néhány fontos üzleti ügyet elintézzen. Reinhardt ragyogó színben van. .Amerikai fáradalmainak nyoma sincs. Művészi terveiről így nyilatkozott: — Legelőbb arról szeretnék áttekintést kapni, hogy micsoda munkaprogramot terveztek itt. Abban még nem vagyok bizonyos, hogy én magam mit fogok rendezni. Főképpen az foglakoztat, hogy Shakespeare Téli regéjét mutassam itt be. Izgat a foglalkozás ezzel a darabbal és azt hiszem, hogy igen jó szereposztással tudom majd bemutatni. Talán egy amerikai darabot is szinte hozok. Van egy darab még, ami rendkívül érdekes; ezt Berlinben olvastam a minap és Berlin számára már el is fogadtam. Egy fiatal osztrák írónak, Bruckner Nándornak a darabja ez, a címe: A gonosztevő. Arra a kérdésre, hogy ez év tavaszán bizonyosan elmegy-e Párizsba, Reinhardt így felelt: — Ez még különféle megbeszélésektől függ, amelyeket Schalk igazgatóval kell folytatnom. Walter Brúnóval most tanácskoztam Berlinben. Közöltem Gemierrel, hogy nem szeretnék csak operarendezőként bemutatkozni Párizsban, kedvem volna néhány német prózai darabot is szinte hozni. Ennek a kívánságomnak teljesítése úgyszólván előfeltétele annak, hogy véglegesen lekössem magam a párizsi vendégszereplésre. Amerikai benyomásairól igen lelkesen beszél. Megerősíti azt a hírt, hogy rövid idő múlva ismét Amerikába utazik. VÖRÖS MALOM A Tenyészállat Kiállítás alatt március 22-től 26-ig 4 nagy nizzai Carneval ék Jk souncnir^mr essék Hólabda, szerpentindobálási ie reggel S őréig i UWflllfcíI»fiíOI»(WN * Hol játszik Keleti Juliska? A magyar közönség rég nem hallott már Keleti Juliskáról, az Amerikába került magyar primadonnáról. New Yorkból most azt jelenti az Esti Kurír tudósítója, hogy Keleti Juliska jelenleg a Loew-színházakban működik. És pedig a hét egyik felében a Loew- Theatreban, a hét másik felében pedig a Nacional-Theatreban. * Jutalomjáték a ligetben. A városligeti Jókai Színkörben március 24-én, szombaton este fél hét órakor Pintér Rózsi és Faragó Vilmos jutalomjátéka keretében a Nótás kapitány kerül színre. Az előadást kabaré tarkítja, amelyen Salamon Béla, Gabányi László, Szentiványi Kálmán, Orsolya Erzsi, Berky József, Romlás, Fenyő, Várnay és Ascher Oszkár lépnek fel. A jutalomjátékot hirdető plakát megígéri, hogy az előadást pont 11 órakor befejezik és megjegyzi, hogy a jutalmazandók remélik: „A közönség jó szívvel és nagyszámú megjelenésével fogja rájuk nézve felejthetetlenné tenni az estét". * Hangverseny. Tegnap este három fiatal művész tartotta együttes hangversenyét a Zeneakadémia kistermében. Vermes Lilly zongoraművésznő, aki már többizben tanújelét adta képességeinek a pódiumon, ezzel a fellépésével is nagykészültségű, értékes tehetségű művésznőnek mutatkozott. Kitűnő technikával és lendületes erővel Brahms, Szendi, Borodin és Liszt műveiből adott elő. Szabadi (Steiner) Béla hegedűművész figyelemreméltó fejlődésről tett tanúságot. Főképpen Paganini és Zsolt szerzeményeinek interpretálásában aratott megérdemelt sikert virtuóz technikájával és előadásának meleg tónusával. Kármán Henrik orgánuma tetszetős. * Holló Klára IL előadóestje. Holnap, szerdán este V19-kor lesz a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Holló Klára idei II. önálló chanson- és előadóestje, amely a legvonzóbb eseménynek ígérkezik. * Angol színház Berlinben, Berlinből jelentik. A német főváros angolul beszélő német színészei „Angol Színház" címen színházat alapítottak, amelynek fentartásához a berlini városi tanács évi tízezer márkát ajánlott fel. A közönség túlnyomó részben egyetemi és középiskolai tanulókból kerül ki, akik rendkívül mérsékelt áron látogathatják a színházi előadásokat. A megolt Kedd AMIKOR ANNAK IDEJÉN elment a híre, hogy Mikszáth Kálmán dramatizált regényének címe, a Noszty-fiú esete Tóth Marival megmarad a színpadon is, a színház benfentesei örömmel kiáltottak fel: — Ez aztán az igazi nagyszerű színdarabéria ! És valóban Harsányi Zsolt dramatizált Mikszáth-regényének címe egyszeriben fogalom lett nemcsak Budapesten, hanem az egész országban és a közönség vállvetve biztatta egymást : — Okvetlenül nézze meg a Noszty-t. Az ízlések azonban, úgy látszik, különbözőek: a világnak van oly zuga is, ahol a Noszty-fiú esete Tóth Marival címnek ebben az egyszerű formájában nincs népszerűsége. Újat találnak ki hát a régi cím helyett. Az egyik ma érkezett magyar újságban olvasom, hogy a dramatizált Mikszáth-regényben a tengerentúli New York egyik színházában, a Casino Theaterben, a Broadwayon rövidesen színre kerül a darab, amelynek ez a címe: „A Noszty-fiu affairja a Tóth Mariskával." UGYANEKKOR AZONBAN egy másik amerikai magyar színház, a newyorki Magyar Színpad is színre hozza a szerelmes szívű Noszty-fiu históriáját. Míg az előbb említett Noszty-fiu főszereplője Király Ernő lesz, Marikája pedig Csávossy Margit bárónő, addig az állandó newyorki magyar színház Noszty Ferije Halász Mihály, Tóth Marija pedig Kondor Mariska lesz. Ez a színház énekes és táncos vígjátéknak nevezi a Harsányi-darabot és hirdetéseiben elmondja, hogy az előadás alatt szívhez szóló magyar nóták kerülnek a közönség elé. A „Sötét erdő rengeteg te utánad de hiába járom11 című dalt, valamint a „Hajlik a jegenye" című dalt Vas Jenő, az „Álom csak álom" című dalt, valamint a „Tenéked szól ez a dalom" című magyar nótát Kondor Mariska, az „Elkerül a Jószerencse" című nótát pedig Bodroghy Sándor énekli- És mint a hirdetmény mondja, a záróének, amelyet az egész társulat énekel a harmadik felvonás végén ez: Jó estét kívánok, megjöttek a huszárok... AZ ÚJ SZÍNHÁZ — amint méltóztatik talán tudni — kabaréelőadásokra rendezkedett be a szezon elején és ezért társulata tagjai közé szerződtette a legkitűnőbb magyar kabaréművészeket, vagy mint színházi nyelven mondják, összegyűjtötte a magyar kabaré tündöklő csillagait. Később azonban a hármas direkció, Upor József, Emőd Tamás és Bársony István abban állapodtak meg, hogy kabaréelőadások helyett háromfelvonásos színdarabokat adnak majd elő. Ehhez még nagy kedvet adott az is, hogy az első háromfelvonásos darabnak, a Dybuknak, komoly és rendkívül sikere van. A programváltozás azonban azt eredményezte, hogy a színházaknak sok tagja nehéz hallgatásra SZEDŐ MIKLÓS, Max zeneszerző alakítója, egy gleccser tetejéről énekli gyönyörűen szárnyaló hangjával szerelmes énekét Anita kisaszszony szíve irányában. Szedő Miklós a hófödte és ködlekelte gleccser magaslatán áll és onnan énekli szerelmes dalát. Amikor a tegnapi főpróbán a jelenés végén lejött a gleccser magasságaiból, egy színházi benfentes mosolyogva így gratulált neki: — Üdvözöllek, Miklós, neked ugyancsak jó magasra felvitte az Isten a dolgodat. * Petráss Sárit Amerikába hívják. Az egyik amerikai Broadway-színház tavaszra operettciklust tervez. A Fali-, Lehár-, Jacoby- és Kálmán-operettek primadonnaszerepének eljátszására a színházi vállalkozó Petráss Sárira, a magyar színésznőre gondolt Az amerikai vállalkozó berlini megbízottja és Petráss Sári már megkezdték az amerikai turnéra vonatkozó tárgyalásokat. 9. oldal Húzd rá Jonny Krenek operája a Városi Színházban A „Húzd rá Jonny", a színlap megjelölése szerint is: jazz-opera. Ebből joggal azt lehetne következtetni, hogy a zenéje jazz. Előadás közben azonban kiderül, hogy nem a zenéje jazz, hanem a szövege. A darab külföldi előadásai heves viták és tüntetések között folytak le. Bécsben e pillanatban egészen szokatlanul hangos sikere van. Ennek megfelelően a főpróbát nálunk is rendkívüli érdeklődés előzte meg, a színház utolsó helyig megtelt és szünet közben viharosan vitatkozó csoportok alakultak. Az érzéssek, amelyeket a főpróba keltett, általában szélsőségesek voltak, sokan felháborodtak azon, hogy nem értik a muzsikát, mások el voltak ragadtatva attól a merészségtől''és len' dülettől, amely kicsengett a zenekarból,'vég-1' eredményben azonban senki sem unatkozott. Milyen darab tehát ez a Jonny? Ha-.ennyi izgalmat okozott, semmi esetre sem lehet közönséges. Állapítsuk meg rögtön, minden felháborodással és ellenvéleménnyel szemben, hogy megérdemli az izgalmakat. Nem azért, mintha mestermű volna. Hanem mert tárgya és formája merőben különbözik minden más operától és a különbség föltétlenül figyelmet kelt. Filmszerű gyorsasággal lepergő tizenkét kép, a színpadra zihálva berobogó mozdony, a muzsika egyre nyugtalanabb és egyre bora, lottabb idegzetű feszültsége, a néger Jonny, aki ellopja a hegedűt, a muzsikát, a nőt és az egész világot. A témája: maga a dókádén’ crm. A figurák: a zeneszerző, aki tehetetlenül vergődik a szerelem bilincseiben, a nő, aki’ mindenkinek odaadja magát, a hegedűmű-űvész, aki nagyképű és hisztérikus, a néger, aki lop és győz. . Az opera komponistájáról és egyben szövegírójáról, a fiatal Krenck-re) azt állítják, hogy ezzel az eredeti tornával csak „a tehetségtelenségét akarja leplezni. A. Húzd rá Jonny-sal azonban nem nem lehet ezt az állítást bebizonyítani. Ha ‘ most számottevőbb egyéniségnek látszik, mint eddig, azbizonyára nem a disszonanciák és kakofóniák érdeme. Krenek nincs ,még har-mincéves és ebben a korban az alkotó művész még csak próbálkozni szokott. Lehet,, hogy éppen a Jonnyban jutott közelebb ahhoz a hanghoz, amelyben később meg fogja találni a formáját. Kétségtelen, hogy a Jonny expresszionista, szertelen, és melódiátlan stílusának vannak fogásai, amelyek könnyen megtanulhatók. De ezeket a fogásokat, hangszíneket és indulatfoszlányokat Krenek igen ügyesen és nem mindennapi ötletességgel kedveri. Igaz, hogy a hallgatónak az a benyomása, mintha a zeneszerzőt csak a külsőségek érdekelnék. Ezeket a külsőségeket azonban néhol megdöbbentő ,élethűséggel fejezi ki. • .... Hogy a zene bizonyos szempontból mégis csalódást kelt, annak az az oka,, hogy az ember a jazz-opera megjelölés után eddigmég ki nem aknázott lehetőségekre gondol. A jazz-hangszerek mindenesetrekibővítették a muzsika korlátait és előbb-utóbb meg fog jelenni az a zeneszerző, aki a jazz-hangszereknek nemcsak tárcmuzsikában és operettben, de operában is komoly létjogosultságot tud adni. Krenek azonbanmég nem jutott el erre a pontra. Ő még csak jellemzésre használja fel a jazz eszközeit és darabjában a néger és a sokszofon többet szerepel a színpadon, mint a zenekarban. A darab tökéletes előadásához nagy techinikai felkészültségű színpad és kápráztató rendezés szükséges. El kell ismerni, hogy a Városi Színház a kérdést várakozáson felül jól oldotta meg: a trükkös színpadi képek tetszetősek és illúziót keltőek, a mozdony be-, robogása páratlan színpadi teljesítmény, az utolsó előtti kép pedig, ahol Jonny aforgó glóbusz tetejéről dirigálja a charlestonba, reklámokba, transparensekbe őrült világot, a legszebb rendezői produkciók közé tartozik. (A rendezés Erhardt Ottónak, a drezdai operaház főrendezőjének munkája.) A női főszerepben Péchy Erzsi szőke szépségének és finom játékának teljes fegyverzetét viszi harcba és mint operaénekesnő is. Kitűnően* megállja a helyét. Jonnyt, a négert, Fenyves Sándor adja és jól megrajzolt figurájával, tökéletesen érzékeltetve a darab szellemét, valósággal meglepetést kelt. Az érzelmes zeneszerző szerepében Szedő Miklósnak nemcsak ragyogó hangja és páratlanul tiszta szövegkiejtése érvényesül, de nagyszerű zenei kul- ‘ túrája is. Maleczky Oszkár a hegedűművész maszkjában nyújt énekben és játékban egyaránt kitűnő alakítást. Lőrinczy Vilma pedigt egy vidám szobaleány-szerepben tűnik fel jól képzett és nagyterjedelmű hangjával, ügyességével és tánctehetségével. A zenekar betanításának bonyolult munkájáért Komlón Pált, a díszletekért Baumohl Artúrt illeti a dicséret. Az operát Jemnitz Sándor és Kristóf Károly fordították és bár nem mindenütt tudtak megbirkózni az idegenszerű prozódia nehézségeivel, el kell ismerni, hogy munkájukat gondosan és lelkiismeretesen végezték. Lovászy Márton, ide simul rizsül - Hízzuk meg a zenebonát kényszerül, így a többi között Kökény Ilona is, a kabarépublikum népszerű kedvence, aki nem játszott a Dybukban és most nem játszik a színház legközelebbi újdonságában, Lenormand Számom című darabjában sem. Kökény Ilona tegnap jelentkezett az Új Színház igazgatóságánál és megkérdezte: — És megint nincs semmi szerepe számomra? HANEM HÁT Boross Gézának, a másik kimondott kabaréművésznek sem tetszik ez a dolog, bárha ő szerepet kap a három felvonásos darabokban, dehát az ő számára ez mégsem az igazi. Panaszkodott is tegnap barátainak: — Mondtam én mindig, hogy most már nálunk csak zsidó darabok mennek majd. Először szinre kerül a Dybuk, azután jön a Goldstein Számom. OLYAN IZGALOM már rég uralkodott pesti színház színpadán, mint tegnap a Városi Színházban, ahol a Húzd rá Jonny-t mutatták be a főpróba meghívott közönségének és ahol természetesen már mindennek olyan összevágóan kellett mennie, mintha a darab legalább huszonötször került volna a nagyérdemű közönség szeme elé. Ez pedig itt ugyancsak nehéz dolog volt, hiszen a jazz-opera komplikált díszleteinek összeállítása olyan mérhetetlen feladatot ró a színház minden tagjára, minden alkalmazottjára és valamennyi rendezőjére, hogy ha egy-egy kis hiba történt volna, azt is meg kellett volna bocsátania, a közönségnek. De hát hiba nem történt, csak éppen a vasúti jelenetben késett egy keveset Maletzky Oszkár, Daniko hegedűművész alakítója Pedig őrá nagy szükség van ebben a jelenetben, mert hiszen köztudomású, hogy a berobogó expressvonat mozdonya elgázolja el. A jelenés előtt Maletzky nem volt sehol. Valósággal tűvé tették érte a színház minden zegetzugát, de bizony csak nem került elő, míg azután mégis ráakadtak a színészre, akire néhány perc múlva az a sors vár, hogy kettészelje a vonat. ........... _ Az ezüstöshajú Csillag bácsi, a színház főügyelője haragosan kiáltott a frizuráját csendesen fésülgető Maletzkyra: — Az Isten szerelméért, siess már! Hiszen lekésed a jelenést. — No, hallod — felelte a világ legnyugodtabb hangján Maletzky — meghalni Igazán ráérek. BELVÁROSI SZÍNHÁZ Minden este pénteken 10OADSZOR NÁSZÉJSZAKA OKVETLEN HALLGASSA MEG A KRISTÁLY KÁVÉHÁZ ÉJ SZENZÁCIÓS ZENEKARIT P. PATAKI’8 BaMD IsMiraali