Esti Kurir, 1928. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-21 / 66. szám

■ Szerda, 1928 március 21 Reinhardt Miksa megérkezett Bécsbe... Nemsokára ismét Amerikába utazik Bécs, március 10. Az Esti Kurír bécsi tudósítója jelenti: Rein­­hardt Miksa vasárnap délben Berlinből ideér­kezett. Amerikából való visszatérése után Reinhardt csak igen rövid ideig tartózkodott Berlinben, hogy néhány fontos üzleti ügyet el­intézzen. Reinhardt ragyogó színben van. .Amerikai fáradalmainak nyoma sincs. Művészi terveiről így nyilatkozott: — Legelőbb arról szeretnék áttekintést kap­ni, hogy micsoda munkaprogramot terveztek itt. Abban még nem vagyok bizonyos, hogy én magam mit fogok rendezni. Főképpen az fog­­lakoztat, hogy Shakespeare Téli regéjét mu­tassam itt be. Izgat a foglalkozás ezzel a da­rabbal és azt hiszem, hogy igen jó szereposz­tással tudom majd bemutatni. Talán egy ame­rikai darabot is szinte hozok. Van egy darab még, ami rendkívül érdekes; ezt Berlinben olvastam a minap és Berlin számára már el is fogadtam. Egy fiatal osztrák írónak, Bruckner Nándornak a darabja ez, a címe: A gonosz­tevő. Arra a kérdésre, hogy ez év tavaszán bizo­nyosan elmegy-e Párizsba, Reinhardt így felelt: — Ez még különféle megbeszélésektől függ, amelyeket Schalk igazgatóval kell folytatnom. Walter Brúnóval most tanácskoztam Berlin­ben. Közöltem Gemierrel, hogy nem szeretnék csak operarendezőként bemutatkozni Párizs­ban, kedvem volna néhány német prózai dara­bot­­ is szinte hozni. Ennek a kívánságomnak teljesítése úgyszólván előfeltétele annak, hogy véglegesen lekössem magam a párizsi vendég­szereplésre. Amerikai benyomásairól igen lelkesen be­szél. Megerősíti azt a hírt, hogy rövid idő múlva ismét Amerikába utazik. VÖRÖS MALOM A Tenyészállat Kiállítás alatt március 22-től 26-ig 4 nagy nizzai Carneval ék Jk souncnir­^mr essék Hólabda­, szerpentin­­dobálási i­e reggel S őréig i UWflllfcíI»fiíOI»(WN * Hol játszik Keleti Juliska? A magyar közönség rég nem hallott már Keleti Julis­káról, az Amerikába került magyar pri­madonnáról. New Yorkból most azt jelenti az Esti Kurír tudósítója, hogy Keleti Ju­liska jelenleg a Loew-színházakban műkö­dik. És pedig a hét egyik felében a Loe­w- Theatreban, a hét másik felében pedig a Nacional-T­heatreban. * Jutalomjáték a ligetben. A városligeti Jó­­kai­ Színkörben március 24-én, szombaton este fél hét órakor Pintér Rózsi és Faragó Vilmos jutalomjátéka keretében a Nótás kapitány ke­rül színre. Az előadást kabaré tarkítja, ame­lyen Salamon Béla, Gabányi László, Szentivá­­nyi Kálmán, Orsolya Erzsi, Berky József, Rom­lás, Fenyő, Várnay és Ascher Oszkár lépnek fel. A jutalomjátékot hirdető plakát megígéri, hogy az előadást pont 11 órakor befejezik és megjegyzi, hogy a jutalmazandók remélik: „A közönség jó szívvel és nagyszámú megjelenésé­vel fogja rájuk nézve felejthetetlenné tenni az estét". * Hangverseny. Tegnap este három fiatal művész tartotta együttes hangversenyét a Ze­neakadémia kistermében. Vermes Lilly zon­goraművésznő, aki már többizben tanújelét adta képességeinek a pódiumon, ezzel a fellé­pésével is nagykészültségű, értékes tehetségű művésznőnek mutatkozott. Kitűnő technikával és lendületes erővel Brahms, Szendi, Borodin és Liszt műveiből ado­tt elő. Szabadi (Steiner) Béla hegedűművész figyelemreméltó fejlődésről tett tanúságot. Főképpen Paganini és Zsolt szerzeményeinek interpretálásában aratott meg­érdemelt sikert virtuóz technikájával és elő­adásának meleg tónusával. Kármán Henrik orgánuma tetszetős. * Holló Klára IL előadóestje. Holnap, szer­dán este V19-kor lesz a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Holló Klára idei II. önálló chan­son- és előadóestje, amely a legvonzóbb ese­ménynek ígérkezik. * Angol színház Berlinben, Berlinből jelen­tik. A német főváros angolul beszélő német színészei „Angol Színház" címen színházat ala­pítottak, amelynek fentartásához a berlini vá­rosi tanács évi tízezer márkát ajánlott fel. A közönség túlnyomó részben egyetemi és közép­iskolai tanulókból kerül ki, akik rendkívül mérsékelt áron látogathatják a színházi elő­adásokat. A megolt Kedd AMIKOR ANNAK IDEJÉN elment a híre, hogy Mikszáth Kálmán dramatizált regényének címe, a Noszty-fiú esete Tóth Marival meg­marad a színpadon is, a színház benfentesei örömmel kiáltottak fel: — Ez aztán az igazi nagyszerű színdarab­éria ! És valóban Harsányi Zsolt dramatizált Mik­száth-regényének címe egyszeriben fogalom lett nemcsak Budapesten, hanem az egész országban és a közönség vállvetve biztatta egymást : — Okvetlenül nézze meg a Noszty-t. Az ízlések azonban, úgy látszik, különbözőek: a világnak van oly zuga is, ahol a Noszty-fiú esete Tóth Marival címnek ebben az egyszerű formájában nincs népszerűsége. Újat találnak ki hát a régi cím helyett. Az egyik ma érkezett magyar újságban olva­som, hogy a dramatizált Mikszáth-regényben a tengerentúli New York egyik színházában, a Casino Theaterben, a Broadwayon rövidesen színre kerül a darab, amelynek ez a címe: „A Noszty-fiu affairja a Tóth Mariskával."­­ UGYANEKKOR AZONBAN egy másik ame­rikai magyar színház, a newyorki Magyar Színpad is színre hozza a szerelmes szívű Noszty-fiu históriáját. Míg az előbb említett Noszty-fiu főszereplője Király Ernő lesz, Ma­rikája pedig Csávossy Margit bárónő, addig az állandó newyorki magyar színház Noszty Feri­je Halász Mihály, Tóth Marija pedig Kondor­ Mariska lesz. Ez a színház énekes és táncos vígjátéknak nevezi a Harsányi-darabot és hirdetéseiben el­mondja, hogy az előadás alatt szívhez szóló magyar nóták kerülnek a közönség elé. A „Sö­tét erdő rengeteg­­ te utánad de hiába járom11 című dalt, valamint a „Hajlik a jegenye" című dalt Vas Jenő, az „Álom csak álom" című dalt, valamint a „Tenéked szól ez a dalom" című magyar nótát Kondor Mariska, az „Elkerül a Jószerencse" című nótát pedig Bodroghy Sán­dor énekli- És mint a hirdetmény mondja, a záróének, amelyet az egész társulat énekel a harmadik felvonás végén ez: Jó estét kívánok, megjöttek a huszárok... AZ ÚJ SZÍNHÁZ — amint méltóztatik talán tudni — kabaréelőadásokra rendezkedett be a szezon elején és ezért társulata tagjai közé szerződtette a legkitűnőbb magyar kabaré­­művészeket, vagy mint színházi nyelven mond­ják, összegyűjtötte a magyar kabaré tündöklő csillagait. Később azonban a hármas direkció, Upor Jó­zsef, Em­őd Tamás és Bársony István abban állapodtak meg, hogy kabaréelőadások helyett háromfelvonásos színdarabokat adnak majd elő. Ehhez még nagy kedvet adott az is, hogy az első háromfelvonásos darabnak, a Dybuk­­nak, komoly és rendkívül sikere van. A pro­gramváltozás azonban azt eredményezte, hogy a színházaknak sok­­ tagja nehéz hallgatásra SZEDŐ MIKLÓS, Max zeneszerző alakítója, egy gleccser tetejéről énekli gyönyörűen szár­nyaló hangjával szerelmes énekét Anita kisasz­­szony szíve irányában. Szedő Miklós a hófödte és ködlekelte gleccser magaslatán áll és onnan énekli szerelmes dalát. Amikor a tegnapi főpró­bán a jelenés végén lejött a gleccser magassá­gaiból, egy színházi benfentes mosolyogva így gratulált neki: — Üdvözöllek, Miklós, neked ugyancsak jó magasra felvitte az Isten a dolgodat. * Petráss Sárit Amerikába hívják. Az egyik amerikai Broadway-színház tavaszra operettciklust tervez. A Fali-, Lehár-, Ja­­coby- és Kálmán-operettek primadonnasze­­repének eljátszására a színházi vállalkozó Petráss Sárira, a magyar színésznőre gon­dolt Az amerikai vállalkozó berlini meg­bízottja és Petráss Sári már megkezdték az amerikai turnéra vonatkozó tárgyaláso­kat. 9. oldal Húzd rá Jonny Krenek operája a Városi Színházban A „Húzd rá Jonny", a színlap megjelölése szerint is: jazz-opera. Ebből joggal azt le­hetne következtetni, hogy a zenéje jazz. Elő­adás közben azonban kiderül, hogy nem a zenéje jazz, hanem a szövege. A darab külföldi előadásai heves viták és tüntetések között folytak le. Bécsben e pilla­natban egészen szokatlanul hangos sikere van. Ennek megfelelően a főpróbát nálunk is rendkívüli érdeklődés előzte meg, a színház utolsó helyig megtelt és szünet közben viha­rosan vitatkozó csoportok alakultak. Az érzés­sek, amelyeket a főpróba keltett, általában szélsőségesek voltak, sokan felháborodtak­ azon, hogy nem értik a muzsikát, mások el voltak ragadtatva attól a merészségtől''és len­' dülettől, amely kicsengett a zenekarból,'vég-1' eredményben azonban senki sem unatkozott. Milyen darab tehát ez a Jonny? Ha-.ennyi izgalmat okozott, semmi esetre sem lehet kö­zönséges. Állapítsuk meg rögtön, minden fel­háborodással és ellenvéleménnyel szemben­, hogy megérdemli az izgalmakat. Nem azért,­­ mintha mestermű volna. Hanem mert tárgya­ és formája merőben különbözik minden más operától és a különbség föltétlenül figyelmet­ kelt. Filmszerű gyorsasággal lepergő tizenkét­ kép, a színpadra zihálva berobogó mozdony, a muzsika egyre nyugtalanabb és egyre bora­, lottabb idegzetű feszültsége, a néger Jonny, aki ellopja a hegedűt, a muzsikát, a nőt és az egész világot. A témája: maga a dókádén­’ crm. A figurák: a zeneszerző, aki tehetetlenül vergődik a szerelem bilincseiben, a nő, aki­’ mindenkinek odaadja magát, a hegedű­mű-ű­vész, aki nagyképű és hisztérikus, a néger, aki lop és győz. . Az opera komponistájáról és egyben szö­vegírójáról, a fiatal Krenck-re) azt állítják, hogy ezzel az eredeti tornával csak „a tehetségtelenségét akarja leplezni. A. Húzd rá Jonny-sal azonban nem nem­ lehet ezt az állítást bebizonyítani. Ha ‘ most számottevőbb egyéniségnek látszik, mint ed­dig, az­­bizonyára nem a disszonanciák és kakofóniák érdeme. Krenek nincs ,még­ har-­­mincéves és ebben a korban az alkotó művész még csak próbálkozni szokott. Lehet,, hogy­ éppen a Jonnyban jutott közelebb ahhoz a hanghoz, amelyben később meg fogja ta­lálni a formáját. Kétségtelen, hogy a Jonny expresszionista, szertelen, és melódiátlan stílu­sának vannak fogásai, amelyek könnyen megtanulhatók. De ezeket a fogásokat, hang­­színeket és indulatfoszlányokat Krenek igen ügyesen és nem mindennapi ötletességgel ked­­veri. Igaz, hogy a hallgatónak az a benyo­mása, mintha a zeneszerzőt csak a külsősé­­gek érdekelnék. Ezeket a külsőségeket azon­ban néhol megdöbbentő ,élethűséggel fe­jezi ki. • .... Hogy a zene bizonyos szempontból mégis csalódást kelt, annak az az oka,, hogy az ember a jazz-opera megjelölés után eddig­­még ki nem aknázott lehetőségekre gondol. A­­ jazz-hangszerek mindenesetre­­kibővítették a muzsika korlátait és előbb-utóbb meg fog jelenni az a zeneszerző, aki a jazz-hangsze­­reknek nemcsak tárcmuzsikában és operett­ben, de operában is komoly létjogosultságot tud adni. Krenek azonban­­még nem jutott el erre a pontra. Ő még csak jellemzésre használja fel a jazz eszközeit és darabjában a néger és a sokszofon többet szerepel a szín­padon, mint a zenekarban. A darab tökéletes előadásához nagy techi­­nikai felkészültségű színpad és kápráztató rendezés szükséges. El kell ismerni, hogy a Városi Színház a kérdést várakozáson felül jól oldotta meg: a trükkös színpadi képek tetszetősek és illúziót keltőek, a mozdony be-­, robogása páratlan színpadi teljesítmény, az utolsó előtti kép pedig, ahol Jonny a­­forgó glóbusz tetejéről dirigálja a charlestonba,­ reklámokba, transparensekbe őrült világot, a legszebb rendezői produkciók közé tarto­zik. (A rendezés Erhardt Ottónak, a drezdai operaház főrendezőjének munkája.) A női főszerepben Péchy Erzsi szőke szépségének­ és finom játékának teljes fegyverzetét viszi harcba és mint operaénekesnő is. Kitűnően* megállja a helyét. Jonnyt, a négert, Feny­ves Sándor adja és jól megrajzolt figurájával, tö­kéletesen érzékeltetve a darab szellemét, va­­­lósággal meglepetést kelt. Az érzelmes zene­szerző szerepében Szedő Miklósnak nemcsak ragyogó hangja és páratlanul tiszta szöveg­­kiejtése érvényesül, de nagyszerű zenei kul- ‘ túrája is. Maleczky Oszkár a hegedűművész maszkjában nyújt énekben és játékban­ egy­aránt kitűnő alakítást. Lőrinczy Vilma pedigt egy vidám szobaleány-szerepben tűnik fel jól képzett és nagyterjedelmű hangjával, ügyességével és tánctehetségével. A zenekar betanításának bonyolult munkájáért Kom­lón Pált, a díszletekért Baumohl Artúrt illeti a dicséret. Az operát Jemnitz Sándor és Kristóf Ká­roly fordították és bár nem mindenütt tudtak megbirkózni az idegenszerű­ prozódia nehéz­ségeivel, el kell ismerni, hogy munkájukat gondosan és lelkiismeretesen végezték. Lovászy Márton, ide simu­l rizsül - Hízzuk meg a zenebonát kényszerül, így a többi között Kökény Ilona is, a kabarépublikum népszerű kedvence, aki nem játszott a Dybukban és most nem játszik a színház legközelebbi újdonságában, Lenor­­mand Számom című darabjában sem. Kökény Ilona tegnap jelentkezett az Új Színház igazgatóságánál és megkérdezte: — És megint nincs semmi szerep­e szá­momra? HANEM HÁT Boross Gézának, a másik ki­mondott kabaréművésznek sem tetszik ez a dolog, bárha ő szerepet kap a három f­elvoná­­sos darabokban, dehát az ő számára ez még­sem az igazi. Panaszkodott is tegnap barátai­nak: — Mondtam én mindig, hogy most már ná­lunk csak zsidó darabok mennek majd. Elő­ször szinre kerü­l a Dybuk, azután jön a Gold­­stein Számom. OLYAN IZGALOM már rég uralkodott pesti színház színpadán, mint tegnap a Városi Szín­házban, ahol a Húzd rá Jonny-t mutatták be a főpróba meghívott közönségének és ahol ter­mészetesen már mindennek olyan összevágóan kellett mennie, mintha a darab legalább hu­szonötször került volna a nagyérdemű közön­ség szeme elé. Ez pedig itt ugyancsak nehéz dolog volt, hiszen a jazz-opera komplikált díszleteinek összeállítása olyan mérhetetlen feladatot ró a színház minden tagjára, minden alkalmazottjára és valamennyi rendezőjére, hogy ha egy-egy kis hiba történt volna, azt is meg kellett volna bocsátania, a­ közönségnek. De hát hiba nem történt, csak éppen a vas­úti jelenetben késett egy keveset Maletzky Osz­kár, Danik­o hegedűművész alakítója Pedig őrá nagy szükség van ebben a jelenetben, mert hiszen köztudomású, hogy a berobogó express­­vonat mozdonya elgázolja el. A jelenés előtt Maletzky nem volt sehol. Való­sággal tűvé tették érte a színház minden zeget­­zugát, de bizony csak nem került elő, míg az­után mégis ráakadtak a színészre, akire néhány perc múlva az a sors vár, hogy kettészelje a vonat. ........... _ Az ezüstöshajú Csillag bácsi, a színház fő­­ügyelője haragosan kiáltott a frizuráját csende­sen fésülgető Maletzkyra: —­ Az Isten szerelméért, siess már! Hiszen lekésed a jelenést. — No, hallod — felelte a világ legnyugodtabb hangján Maletzky — meghalni Igazán ráérek. BELVÁROSI SZÍNHÁZ Minden este pénteken 10O­ADSZOR NÁSZÉJSZAKA OKVETLEN HALLGASSA MEG A KRISTÁLY KÁVÉHÁZ ÉJ SZENZÁCIÓS ZENEKARIT P. PATAKI’8 BaMD IsMiraali

Next