Esti Kurir, 1928. szeptember (6. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

AUTONÓMIA VAGY POLITIKAI ÁGENS Irta: BRÓDY ERNŐ A belügyminiszter ur legújabb nyilatkoza­tában kijelenti, hogy Budapesten „nem kell politizáló testület'1. Úgy állítja be ezzel a fő­város törvényhatóságát, mintha politizálna. A belügyminiszter urnák ebben az egy állí­tásában két irányban sincs igaza. A politiká­vá! való foglalkozás mindenekelőtt a tör­vényhatóságok joga, de nemcsak jog, hanem alkalomadtán kötelesség is és a magyar mu- nicipiumok az alkotmányvédelem terén leg­nemesebb hivatásukat akkor teljesítették, mi­kor a hatalom önkényével és terrorjával szemben megszervezték a nemzeti ellentállást, megtagadták az adót és újoncot. A jelenlegi miniszterelnök ur, mint ellenzéki, szintén részt vett ebben az országos mozgalomban, „politizált“ a megyeházán is, ami természe­tesen nem tetszett az akkori darabontoknak. És a belügyminiszter ur, ki annyira lelkese- 'dik a múzeumokért, kegyeskedik talán vissza­emlékezni a magyar alkotmány történetére, melynek lassacskán szintén muzeális jelentő­sége lesz. A 48-iki alkotmányt az önérzetes muaicipiális szellem, jogtisztelet, szabadság- szeretet. magyar gerinc és ellenzéki lélek hozta létre. Nem a mamelukok, lekenyerezett udvaroncok, könyökölő haszonlesők, a hata­lom léha talpnyalói, hanem a nép jogainak és érdekeinek önkéntes képviselői, kik saját kárukon vitték előre az emberiség ügyét, európai magyarok, kik a haladás vágyától megihletve felszabadították a lelket, a gon­dolatot, a jobbágyot. Ez volt a Kossuth La­jos Magyarországa — bár visszatérne! ■ Az élő joggal és a nemzeti hagyománnyal ellenkezik az a felfogás, mely a törvényható­ságokat el akarja tiltani a politikával való foglalkozástól. De most szálljunk le az eszmények magas­ságából a földre, a legenda után jöjjön a próza. A belügyminiszter urnák azért sincs igaza, mert a főváros törvényhatósága szinte tüntetőleg.elkerülte a politikát — néhány interpelláció e téren nem számit — és ha mégis beletévedt a politikába, azt mindig a kormány kezdeményezte. Ha a fővárosi törvényhatóság legutóbbi eseményein végigtekintünk, azt látjuk, hogy a vihart mindig azok a kérdések váltották ki, melyek égbekiáltó cáfolatai a belügyminisz­ter ur takarékossági elméletének. Két grófi palota megvétele keltette a legnagyobb ellent­állást. A gróf Wenckheim- és gróf Károlyi- palota megvásárlása ebben a sivár gazdasági helyzetben indokolatlan és felesleges volt. (Hallom, hogy a gróf Wenckheim-palota át­alakítására a közeljövőben újabb 700.000 pen­gőt fognak kérni!) Mit szólt a belügyminisz­ter ur, a takarékos, e két palota megvételé­hez? Már előre biztosította a törvényhatósá­got, hogy a vételeket jóváhagyja! A Károlyi­palota megvételét egyenesen a kormány kez­deményezte, mely ez alkalommal még egy harmadik grófi palotát akart a főváros nya kára sózni. A főváros már régen óhajtott létesíteni egy községi takarékpénztárat, melyet a kormány mindeddig nem volt hajlandó engedélyezni. Egyszerre, minden átmenet nélkül hajolt a gerinc! A kormány megszabta az árat: az uj intézménybe be kell olvasztani egy szaná­landó pénzintézetet. Politika ez? Takarékos­ság ez? Nem természetes-e, hogy az ellenzék felszisszent, feljajdult és erejének végső megfeszítésével védte a lakosság érdekét0 Ennek a kormánynak nincs hivatottsága erkölcsi prédikációkat tartani a takarékos­ságról! Ez a kormányzati rendszer izenként szedi szét az autonómiát, vételeket és üzle­teket diktál a városra, kereskedelem- és ipar­ellenes politikát csinál, igazságtalan adó_ rendszerével exisztenciák tömeget teszi tönkre. Mindenütt kerékkötő! A főváros köz­lekedésügye kátyúba jutott. Az egész vilá­gon mindenütt futnak a taxik és autóbuszok, csak Budapesten kell ácsorogni, — hiába! — hogy az ember idejében akadjon járműre, mely dolgának elintézését megkönnyíti. El­lenben készül a Talbot-centralel Ezt is t kormány diktálja a városra, melynek erre semmi szüksége nincs! A grófi paloták, a községi takarékpénztár, a Talbot-centrale — politika ez? És ha po­litika. ki politizál? Mindig és mindenütt a centrális hatalom, mely terveit reáerősza­kolja a fővárosra. És azután tanári pózban előadást tart — rendről, takarékosságról és politikamentességről. Fenomenális ezek után az a mód, aho­gyan a belügyminiszter ur száműzni akarja a „politikát" a városházáról. ,;Sajnos, — mondja kenétteljesen a belügyminiszter ur — Budapesten a politikai részt domborítják ki és szeretik elfelejteni, hogy mi csak ren­det és biztos udmiiröztrációt akarunk. Ezért tesszük azt a vájtfllatást, hogy a főpolgár­mester légyen tulajdonképpeni polgármestere Budapestnek A főpolgármester a kormány bizalmi em­bere, ez a terv tehát a politikának intézmé­nyes bekapcsolása a főváros adminisztráció­jába! Miután a választó polgárság szavaza­taival nem tudtak maguknak komoly pártot teremteni, miután idei ke renegátokkal felduzzasztották vérszegi. ’nkulatukat, miután a kinevezett bi. tagokkal olyan elemet ékeltek az auv 'síébe, melynek párja nincs a vilá. • t a belügyminiszter ur fel akarja a koronát. A fővárosi adminisztr, > Iyezi a főpolgármestert — a t > must, a diktatúra fővárosi helytai a, dern Dalai Lámát, ki nem tűri m u­lókat, nem halmozza a renegáto »m közvetíti a kormány parancsait, nei. liti­zál, csak — takarékoskodik! AKCIÓRA KÉSZÜLNEK AZ EGYETEMRŐL KIREKESZTETT DIÁKOK Az új numerus clausus alapján csak a jogi fakul­tásokon háromezer jelentkező közül kétezerhárom­száz többnyire keresztény diákot utasítanak vissza Az elutasították szülei memorandummal fordulnak Klebelsberghez, Vasshoz és a hercegprímáshoz — A többi fakultáson sem kedvezőbb a helyzet és a vidéki egyetemeken is elutasítják a jelentkezők túlnyomó részét Holnap, vasárnap délelőtt 3000 buda­pesti és vidéki szülő tart értekezletet, hogy az egyetemről kirekesztett egyetemi hallgatók érdekében megmozgassák az illetékes tényezőket. Mint ismeretes, az idei egyetemi felvételek szomorú meglepetést hoztak azok számára, akik az ország különböző főiskoláira be akartak iratkozni. A felvételeket olyan nagy mértékben korlátozták, hogy a jelentkezők­nek csak elenyészően kis része juthat az egyetem falai közé és ezrével vannak olyan diákok, akik kiszorulnak a pesti és vidéki egyetemekről. A legnagyobb anomáliák a jogi fakul­táson mutatkoztak. Budapesten például a jelentkezőknek csak egyötöd részét vehetik fel a jogi fakultásra és a vidéki számarányok sem mutatnak sok­kal kedvezőbb képet. A jogi fakultásról kirekesztett egyetemi hallgatók szülei széleskörű mozgalmat indí­tottak ebben az ügyben ér eddig 3000 családfőt mozgósítottak a mozgalom vezetői. Mindenekelőtt egy nagyszabású demonstra­tív gyűlést terveznek. A gyűlés, amely va­sárnap, szeptember 2-ikán lesz az Andrássy- ut 11. szám alatt, részletesen foglalkozik a kirekesztett egyetemi hallgatók ügyével és éles állásfoglalásra készül a kultuszminiszter rendelkezései ellen. 3000 joghallgató közül 680-at vettek fel Az Esti Kurír munkatárs ama délben fel­kereste a mozgalom vezetőjét, aki a következőképpen nyilatkozott a szü­lők nagy mozgalmáról: — Háromezer magyar családról van szó: háromezer azoknak a magyar ifjaknak a száma, akiket a kultuzsminiszter kirekesz­tett a budapesti és vidéki egyetemek jogi fakultatásáról és jogi főiskolákról. A mozgalom során sikerült megmozdíta­nunk az érdekeltek egész tömegét, úgy hogy a vasárnapi gyűlésen valószí­nűleg a legtöbb érdekelt részt is vesz. A gyűlésen megalakítjuk a szervezőbizottságot, majd egy hosszabb memorandumot dolgo­zunk ki, amelyben kifejtjük a kultuszmi­niszter rendelkezésével szemben álló állás- foglalásunkat. A memorandumot a gyűlést követő n^pon, vagyis hétfőn eljuttatjuk a Icgilletékesebb fó­rumokhoz. Elsősorban magát gróf Kle- belsbcrg Kunó kultuszminisztert keres­sük fel memorandumunkkal, majd Vass Józef helyettes miniszterelnökhöz me­gyünk küldöttségbe és tervbe vettük azt is, hogy Serédi Juszlinián hercegprímás urat is fölkeressük és átadjuk a memo- dumot. — Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a moz­galom nem felekezetek és társadalmi osztá­lyok külön mozgalma, hanem minden val­lási és társadalmi különbség tekintetbe vé­tele nélkül egységesen foglalunk \állást és indítottunk mozgalmat a jogi főiskolákon történtek miatt. — Meg kell világítanom azokat a szám­adatokat, amelyek a mozgalmunkat alátá­masztják: Budapesten 1800 ifjú jelentkezett az egyetem jogi fakultására. Ebből összesen 320-at vesznek fel, köztük 14 izraelita vallásuk A jelentkezők és kimaradtak tudnyomó ré­sze természetesen keresztény. A vidéken sem kedvezőbb a helyzet. Egy ideig állandóan azt hallottuk, hogy a kul­tuszminiszter urnák minden törekvése arra irányul, hogy a vidéki egyetemeket és főis­kolákat propagálja az ifjúság előtt. Hpgy a kultuszminiszter hogyan propagálja a vidéki •egyetemeket és jogakadémiákat, arra vonat­kozóan álljanak itt az alábbi adatok: A pé­csi, szegedi és debreceni egyetemekre össze­sen 1200 joghallgató jelentkezett, ebből mindössze 240-ct vesznek fel. De nem kedvezőbb a helyzet a jogakadémiá- [ kon történt felvételek tekintetében sem. A bárom jogakadémiára, az egrire, a kecske­métire és a miskolcira 600'joghallgató kérte a felvételét, a kultuszminiszter azonbap min­den egyes akadémiára csak 40 hallgatót en­gedett felvétetni, vagyis összesen a 600 jelentkező közül 120-at vehetnek csak fel. Ezeknek a számadatoknak az összesítése azí mutatja, hogy 3000 joghallgató közül 680 kés rülhet csak be az egyetemekre és jogakadé• míd^jb. Azzal is érvelnek előttünk, hogy; nem kívánatos a jogi pályát még jobban túl­terhelni. Erre az érvelésre azt kell válaszol­nunk, hogy mi fiainkból nem ügyvedeket, jogászo­kat akarunk nevelni, hanem jogi kép­zettséggel rendelkező kereskedőket, 'gyá­rosokat, mezőgazdákat, mert a jogi képzettség ma már egész Nyu- gat-Európában az általános műveltséghez tartozik. Az orvosi, mérnöki, bölcsészeti fakultás kirekeszteti hallgatói Ezeket mondotta a mozgalom vezetője ehhéz hozzá kell# fűznünk azt az informál, ciónkat is, hogy az egyetemek többi fakultá­sain is hasonló a helyzet. A többi fakultások­ról kirekesztett hallgatók szülei, értesülésünk szerint hasonló mozgalomra készülnek. A Műegyetemen például ugyancsak kirekesz­tették a jelentkezők tekintélyes részét. A kul­túrmérnöki szakra mindössze 80 hallgatót ucsznek fel. a gépészmérnökire 150-et, az épí­tészmérnökire 40-el, a közgazdaságira ugyan­csak 40-et, a vegyészmérnökire pedig 10-et. Ezzel szemben a jelentkezők száma itt min­den egyes fakultáson többszázra rúg. Ugyanez a helyzet a bölcsészeti és az or, vosi karon, ahová 200—200 elsőéves hallgat tót vehetnek csak fel, úgyhogy ma az a hely­zet, hogy a budapesti .egyetem fakultásain a jelentkezik 75—80 százalékát utasítják el a kultuszminiszter rendelkezései következtéd ben. / ^i ^ ^ ^10 fillér ELÖF IZEI ESI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P.. NEGYEDÉVRE KŐSZERKESZTŐ- SZERKESZTŐSÉG: VI.. ARADI UCCA 8 7.20 P. EGYES SZÁM. ÁRA: 10 F. CSEHSZLOVÁ- _T TELEFONSZÁM: 261-41, 261-42, 261—43, 268-28 KIÁBAN Ke. 1.20. JUGOSZLÁVIÁBAN 2Vs DINÁR, O ACC A Y KARÓI Y KIADÓHIVATAL: VL, TERÉZ-KÖRÚT 241b. L EM. AUSZTRIÁBAN 20 GR.. ROMÁNIÁBAN 6 LEI AfUU/ill TELEFONSZÁMOK: 122 — 88 és 254 - OT VI. ÉVFOLYAM » BUDAPEST, 1928 SZEPTEMBER 1 SZOMBAT ♦ 198. TT.AM

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék