Esti Kurir, 1928. szeptember (6. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-15 / 209. szám

Szombat, 1928 szeptember 15 IsíSKírí. A csókok koldusa Duvernois és Birabeau drámáját ma mutatja be a Belvárosi Színház A francia dráma útját érdemes figyelemmel felsérni. Néhány éve már határozottan felis­merhető a szándék, hogy a házassági drámát pontosan ott folytassa, ahol Ibsen az elérhető legmesszebb csúcson elhagyta. A magasba lendül-e most már az út, vagy a mélybe zu­han, tálén vitatható, mert az, amit eddig mu­tatott, még nem adta meg az ítéletre alkal-, mas alapot. Éppen a szóban forgó két fran­cia szerző az, akik ebben az irányban eddig igen figyelemreméltót alkottak. (Duvernois , őszi szerelem című­, Birabeau a Menyasz­­szonyi fátyol című nálunk is szinre került értékes drámák társszerzői) de amíg eddigi munkájuk felfelé mutatott, ez, a Csókok koldusa című dráma már aggodalomra ad okot. Ez az út szakadékhoz vezet. "A francia bulvárirodalom a házasság intézményét csörgősipkával táncoltatja, sok­szor a tradégia és a bohózat határmes­­gyéjén, nyilvánvalóan a derű és neveltetés okából, de ugyanez drámává fejlesztve, ilyen formában váljon mi célt szolgál? Nevel, ok­tat, problémát old meg, elriaszt, vagy szóra­koztat? Egyiket sem. Egyszerűen megállapít és drámai formában beszél olyan kérdésről, amely szájról-szájra jár a társaságokban erről, vagy arról a házaspárról, helyesebben férfiről. De ott az esetről mindig csak sut­togva beszélnek, hiszen olyan a kérdés, amelyről nem szokás beszélni. A Csó­kok koldusában tárgyalt eset nem álta­lános, nem tipikus, még anatómiai értelem­ben is különös jelenség, tehát a drámai áb­rázolásra nem a legalkalmasabb. Hátrá­nyára szolgál a kérdés végtelenül kényes természete is, de van egy mérhetetlen nagy előnye: különös drámai színjátszás lehető­sége. Ahogyan én ismerem a francia akto­­rok játékstílusát, tudom, hogy ez az előadás Párizsban a sexualabnormitás titkai iránt érdeklődők szórakoztatását is szolgálhatta, ezzel szemben a Belvárosi Színház szinte leheletfinomságú művészettel tudott mindent elrejtő, csak sejtető körvonalakkal utalni a tárgy kényességére. A dráma tárgya még csak elmondásra sem alkalmas, hiszen az ilyen témákat megját­szani néha lehet, elmondani alig. Egyébként ha alapvető hibának tartom magát a tár­gyat, szerkezeti hibát látok az erősen novellisztikus feldolgozásban is. Meg kell azonban állapítanom, hogy a sok súlyos párbeszéd erős íze is eltompul a Belvárosi Színház művészeinek játékán. Remek az előadás. Makay Margit asszony az áldozat. Vele történik minden, s talán inkább ő a csókok koldusa, mint a férfi, akitől a természet amúgy is megtagadta az élet izét, mert ő, a nő, egészséges, s neki tudva kell lemondania az életigenlésről, akkor, mikor már megizlelhette. Ezt a sze­repet a mártíromság halvány színeivel ru­házta föl Makay Margit. Finom volt, ham­vas fehér homloka még az elbukásában is. Toronyi Imre a roncs ember, életet, valósá­got, elhihetőt ad. A színjátszás művészeté­nek akadémikus példája Makay és Toronyi harmadik felvonásbeli nagy jelenete. Az előadáson szereplő minden művész ér­deme előtt Szilágyi Harcsát kell kiemel­nünk. Végre egy új, végre egy friss tehetség, egyéni után futó, máris beérkezett nagy művésznő. A nagy dráma harmonikus szín­foltja Délig Ferenc, akinek súlyos feladata volt s csak kivételes művészetével sikerült finomnak és ízlésesnek maradnia. A kedves figurája Gázon Gyula, az aprólékosságig jellemfestő Sugár Lajos, a szenvedő, de ki­felé megelégedett anya és feleség, Gyön­gy­össi Erzsi, Hajnal, Várnai, Székely Gizi, Komlóssy Ilona, Horváth Magda, Bilicsi Inind értékei az előadásnak, Hajó Sándor merész, mégis finom színpadi nyelvre ül­tette át a francia szöveget, s Rákosi Pál hi­bátlanul rendezte meg az előadást, Vincze Márton jó díszleteket tervezett. (k. m.) \ Ma, szombaton nagy SOSMIP fjTfoulin-ílGu&e* esti fcl,,—. ■■■■ --------------—--——— * A lőcsei fehér asszony reprize. Annak idején a régi Népszínházban igen jelentős sikert aratott A lőcsei fehér asszony című dráma, amelyet Jókai Mór regénye alapján Faragó Jenő írt. A darab akkoriban igen szép sikert hozott a színháznak, ami egyik színigazgatónkat most arra indította, hogy újból műsorra tűzze a Jókai—Faragó-drá­mát. Faragó Jenő már befejezte a dráma átírását s így a darab próbái rövidesen meg­kezdődhetnek. A merca Péntek A JAZZOPERETTEKNEK már a főpróbája is egészen más képet ölt, mint amilyen arca az egykori nagy operettek főpróbájának volt. A szakszefon új hangot, új közönséget hozott a főpróbára, sőt, hogy továbbmenjek, a házi­­főpróbára is. Miután idegeneknek a házi fő­­próbára tilos bemenni, a nézőtér hátsó sorait foglalták el a sötétség mindent eltakaró fátyo­­lában az úgynevezett illetéktelenek, akik aka­dályt nem ismerve lopódznak be a színházi alkalmazottak kordonján keresztül a nézőtérre. A hátsó sorokban ülő idegenek háromnegyed­­részét muzsikusok teszik ki, a pesti jazz­­zenekarok muzsikusai, akik eljönnek meghall­gatni a szakszofon feljajdulását, a kínai dobok egyhangú pergését, a rézüstök kongását és általában az új muzsikát, amelynek a messzi nyugaton már nagy híte-neve van. Most még beszélgetnek, de már halkul a nézőtér s a Fővárosi Operettszínházban meg­kezdik Pares és Parys „Lulu" című operettjé­nek házifőpróbáját.* A KÉT SZERZŐ, a két jazzkomponista, Pares és Parys édes testvérek. Valamikor mind a kettőt Paris-nak nevezték. De aztán, hogy muzsikával kezdtek foglalkozni, mind a ketten és mind a ketten külön-külön és egyenként nagy hírnévre tettek szert, megváltoztatták a nevüket, hogy a gratulációkat kiki a maga részéről fogadhassa, Így lett az egyik muzsikus Pares, a másik pedig Parys. Az operettnek van négy nagyon szép betétje is. Nálunk operett betétszám nélkül nem kezd­het sikerdús utat. Ez kabala talán, vagy egyéb más, de annyi bizonyos, hogy a párizsi zene­műkiadók, élükön a nagy Lalubert-rel, hiába tiltakoznak a tulajdonukban lévő és itt színre­­kerülő operettek betétszámai ellen. Hiába til­takoznak, mert a mai színházaink igazgatói kérlelhetetlenek ebben a tekintetben. A Lulu négy betétjének Tamássy Pál a szerzője. Fiatal ember, akinek nevére a nagy­­közönség talán már nem is emlékezik, csak akkor, ha szíves emlékezetükbe idézem, hogy Tamássy Pálnak a Csókvásár című operettje Kabos Gyulával a főszerepben Budapesten száz­ötvenszer, Bécsben kétszázszor, Berlinben kere­ken és pontosan száznyolcvanötször került színre. Itt még kis dalokat, operettbetéteket, amelyek Párizsban kerültek színpadra. Most ő is itt ül a nézőtéren és drukkol ön­magáért és két francia társáért, Paresért és Parysért. Sarkadi nevetve fordul felé : — Dehogy drukkolnék én, ha ennyi betétem volna.* A GÖRLNÉLKÜLI OPERETTBEN a hat fia­tal és kedves kisasszony, Szemerkényi Fran­ciska, Kerékgyártó Olga, Horvéthy Elvira, Do­bos Anni, Hajó Teri és Fóthy Nelly már ének­lik is Hoffmann Barcarolájának paródiáját: Bár karolna Csak át a párom, Epedoc várom őt, Bár karolna Szivemre bújva, Ha zeng az új nyitány Megboldogult Offenbach úr Megbocsát nekünk fán, Ha élne most, Egy jazz dobost Vinne mindig a bárkán. Hoffmann Barcaroláját eredetileg Offenbach írta, jazzra azonban kései utóda, Ábrahám Pál hangszerelte. A jókedvű benfentesek most melegen gratu­lálnak Ábrahámnak, hogy az új operettből, amelynek kétségtelenül a Barcarola a legjobb száma, ő sem marad ki, mint szerző. * MOST FEJES TERII, ezen a nagyszerű és kitűnő színésznőn van a sor. A színpadra he­lyezett lépcső legmagasabb fokára áll és énekel: Nékem szerelem ki Mert a szerelem, hej, Olyan, hogy részeg lesz Az ember .. Vince, a karmester közbeszól: — Teriként, aranyos, az utolsó hangot nem énekelhetnéd lejjebb • — Dehogynem. Szívesen, — feleli nevetve Fejes Teri és máris lejjebb áll a lépcsőn egy fokkal.* GÁBOR MAR.*., akinek vidéken nagy és ko­moly primadonna-szerepekben már sok szép sikere volt, a Luni-ban egy amolyan tenyeres talpas háztartási alkalmazottat játszik, aki zugol cipőben jár és az arcát úgy elcsúfítja, hogy még a legjobb ismerősei sem ismernek rá. Rose, mert így hívják a szerep szerint Gá­bor Marát, az egyik kis francia faluból került fel Párizsba, ahol ő is segít kibogozni a történ­tek bonyodalmát Rose, a cselédleány, vagy másként Gábor Mara, a színésznő azonban nincs megelégedve szerepével. Nem találja meg­felelőnek. Faludi Jenő direktor azonban megvigasz­talja :­­ —­ Mit akarsz, fiam, hiszen címszerepet ját­szol ! — Miféle címszerepet ? — Te vagy, fiam, a Rose Mary. * MEDGYASZAY VILMA, másként Klotild néni, a színház illusztris vendége, belépésekor nagy tapsot kap és megtapsolják a színház új tagját Neményi Lilit is, aki most fog bemutat­kozni a budapesti közönségnek. Kupléja nagy derültséget kelt és sok tapsot hoz neki. De a színésznő tréfásan elégedetlenkedik . — Nem hiszem, hogy jó lesz a kuplé, — mondja. — Miért ne volna jó ?­­— kérdezik. — Nem hangzott utána nagy taps. —­ Pedig ebben már a visszhang is benne volt. — epéskedik valaki. * SZOKOLAY OLY ragyogó táncszáma követ­kezik. A táncszám előtt kis szünetet tartanak, miután a közönség nagyon nekibátorodott és valamennyien betelepedtek az első sorokba, ami házifőpróbán zavarja a szereplőket, a ren­dező munkáját és a zenekart is, amelynek tag­jaival a karmesternek egyelőre még beszél­getnie is kell. A rendezőnek az az ötlete tá­madt, hogy az első öt sort kötéllel választják el a többi soroktól. Néhány pillanat múlik csak el és a színpad munkásai már hozzák a kí­gyózó kötelet, amelyet az ötödik sor zsölyéin kifeszítenek és ezáltal elzárják a színpadhoz vezető utat. Dénes György, a Lulu bonvivanja most jön be a színpadra és meglepetten látja, hogy köte­let vontak a zenekar mögé. — Minek ez a kötél ? — kérdezi Dénes. A tánchoz felkészült Szokotay Oly adja meg a­ választ : — Hogy a kritikusok kötélnek álljanak ? Előkészületek a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház e heti műsorát, valamint a következő hét nagyobbik felét a múlt sze­zonból ismert, jól bevált műsordarabok töl­tik ki. Jövő héten pénteken azonban már nevezetes reprizt tűz műsorra a színház, amennyiben szinte hozzák a régóta várt Cyrano de Bergeracot teljesen új rendezés­ben, új betanulással, Ódry Árpáddal a cím­szerepben. A Cyrano reprizét 26-án ismét klasszikus felújítás követi­ .A velencei kal­már felújítását tűzte ki erre a napra az igaz­gatóság. Mint erről már hírt adtunk, az újra betanított és rendezett Shakespeare-darab­­ban Csortos Gyula alakítja a főszerepet, Shylockot. 28-án ismét reprizt ad a színház, Rákosi Jenő Endre és Johanna című ötfel­­vonásos történelmi drámájának felújítását. Endre királyfi szerepét Abonyi Géza ala­kítja az új szereposztásban, Johanna pedig most már véglegesen elhatározott terv sze­rint Környei Paula lesz. Az Endre és Johanna után Csiky Gergely Cifra nyomorúság című színművének felújítása következik és csak ezután kezdődik meg a bemutatók sorozata vitéz Garamszeghy Sándor Matyólakodalom című népies színművével. A Matyólakoda­lom bemutatóját Brad­vogel—Davies Nár­cisz című színdarabja követi. A Kamara­színházban még nem terveznek bemutatót, itt is egyelőre reprizek szerepelnek a játék­tervezeten és pedig A fogadósáé még múlt évről elmaradt reprize, továbbá a Constan­­tin abbé és a Vőlegény új betanulással. Az égő szoknya Egyed Zoltán Az égő szoknya című színműve igazi színház, igazi szenzáció, igazi siker. .41 égő szoknya a ma színdarabja.­­4z égő szoknya a szerelem nagy komédiája. Az égő szoknya 11 képe, 11 művészi fotográfia a m­ai életről. Az ég­ő szoknya Tőkés Anna, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Z. Molnár, Táray, Zátony szenzációs sikere. ____________________ne SOK* ESTE FEL * if €1 % T_ m Y___ti A jy N A Hifii IMI­ I ŐTŐ W A Bt. O S B S Z N I H A Z LEGPrAGÁBB HELY 6 PEfffiD 9. oldal l Legjobb műsor i t Legjobb zene jé t hangulat* tánc ! a Tatamin ! * Nincsen főpróba a Bunburyból. A Ka­maraszínház szezonnyitó előadása lesz Wilde Bunbury című komédiája, amely itt először kerül színre. A Bunburyból, amelynek fő­szerepeit Váradi Aranka, Kiss Irén, Radó Mária, Uray Tivadar, Petheő Attila, Vaszary Piroska és Petheő Sándor játsszák, a színház főpróbát nem tart. * A Nemzeti Színház bérlet-előadásai. Ma, pénteken este a Peleskei nótárius előadásá­val kezdődnek meg a Nemzeti Színház bér­letes előadásai. Erre az előadásra az A-szo­­rozat bérletei érvényesek. A B-sorozat első előadása hétfőn lesz az Egy pohár vízzel. A D-sorozat bérlői pedig jövő szerdán a Faust I. és II. részét kapják bérletben. * Fedák Sári ma érkezik Budapestre és holnap rádióestet tart. Fedák Sári, miután a Magyar Színházzal megkötötte szerződé­sét, autótúrára Erdélybe utazott, ahonnan ma délután érkezik meg. Holnap, szeptem­ber 15-én Fedák rádióestet tart, amely két­ségtelen nagy eseménye lesz a magyar rádió­nak. Fedák erre az alkalomra egy kis dara­bot írt, amely­ egyes jeleneteiben a művésznő életét tükrözi vissza. * A bécsi operett-társulat Budapestről Drezdába utazik. Práger Miksa Budapesten vendégszereplő operett-társulata vasárnap este játszik a Király Színházban utoljára. Hétfőn reggel Budapestről Drezdába utaz­nak, ahol a Terezinát mutatják be. A ki­váló bécsi operett-társulat Drezda után Kölnt, majd Düsseldorfot látogatja meg a Terezinával. * Hasenclever fellép az önmagáról írott darabban. Bécsből jelentik: Walter Hasencle­­ver befejezte legújabb darabját, amely víg­játék és amelynek főszereplője és főalakja maga Walter Hasenclever, a darab írója. A vígjátéknak Kulissza a cím­e és egy színházban játszódik, közvetlenül egy Hasenclever-darab bemutatójának első felvonása előtt. A darab­ban mindegyik szereplő a saját nevét viseli és az életben is megfelel annak az alaknak, ame­lyet a színpadon ábrázol, így tehát Hasenc­ever Hasenclever lesz és ő maga fogja játszani ön­magát. Ez nem kerül majd nagy fáradságába, terve, hogy fiatal korában szűrése volt .

Next