Esti Kurir, 1928. október (6. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-13 / 233. szám

6. oldal Változékony, inkább enyhe idő A Meteorológiai Intézet jelenti október 12-én déli 12 órakor. Az európai időjárás megtartotta változé­kony jellegét A tegnapi középeurópai hul­lámhegy Angolország felől depresszió alak­jában érkezett és gyorsan vonuló hullám­völgy váltotta fel. Hogy az északnyugati maximummal kapcsolatos hideg poláris le­vegő mennyire lesz befolyással időjárá­sunkra, még nem ítélhető meg, mert nyuga­ton újabb depresszió van és egyelőre csak N­yugatnémetországban állott be erős le­hűlés. Hazánkban rövid ideig tartó derü­l­és után ismét borulás következett be kisebb esők­kel. A hőmérséklet a normális fölé emelke­dett és egyes helyeken a 20 fok Celsiust is meghaladta. Budapesten 12-én délben a hőmérséklet 17 fok Celsius volt. Jóslat: Változékony és inkább enyhe idő esőkkel. NAPIREND 1928. október 13., szombat Róm. kath.: Ede király hv. — Gör. kath.: Papil. — Prot.: Kálmán. — Gör. kel.: Szeptem­ber 30. Gergely. — Szr.: Tiszi. 29. S. Bercsith. — A nap kél 6 óra 15 perckor, nyugszik 17 óra 17 perckor. — A hold kél 5 óra 42 perckor, nyug­szik 17 óra 30 perckor. Nyitvalévő múzeumok: Nemzeti m. régiség­tára 9—2. Mezőgazdasági m. (Széchenyi-sziget) 10—1. Szépművészeti m. (Aréna-ut 41.) minden kor szobrászata és a gipszgyüjtemény 10—2. Iparművészeti m. (Üllői-ut 33.) textil és kerá­mia-osztály 9—2. Kereskedelmi Iparcsarnok (Városliget) 8—6. Ernszt m. (Nagymező-u. 8.)­­k—1. Akadémia Széchenyi-szoba 10—12. Erzsé­bet királyné emlékm. (Királyi várpalota) 9—1 és 3—5. Akvinkumi m. (Szentendrei-ut 7.) 9—12 és 3—6. Ráth György m­. (Vilma királynő-ut 12.) 10—­2. Népegészségügyi m. (Eötvös-u. 3.) 10—6. Hopp Ferenc keletázsiai m. (Andrássy­ út 103.) 10—1. Királyi várpalota termei megtekinthetők 10—3. Az Országháza megtekinthető 9—4. Nyitvalévő könyvtárak: Fővárosi nyilv. kvt. (Gróf Károlyi-u. 8.) 9—7. Akadémia kvt. (Aka­­démia­ u. 2.) 3—7. Egyetemi kvt. (Ferenciek­­tere 5/a.) 9—2. Egyetemi olvasóterem (Feren­­ciek-tere 5/a.) 9—7. Iparművészeti kvt. (Üllői-út 33.) 9—12. Kereskedelmi és Iparkamara kvt. (Szemere-u. 6.) 9—2. Magyar Földrajzi Társa­ság kvt. (Főherceg Sándor-u. 8.) 5—6. Statiszti­­­kai Hív. kvt. (Keleti K.-u. 5/7) 10—1. Szécsrlényi fevt. (Múzeum-körút 14.) 9—4. Vakok kvt. (Ida-U. 5.) 8—12. Erzsébet Népakadémia kvt. (Szent­­királyi-u. 7.) 5—8. Állatkerti kvt. (Állatkert) 2—5. A Természettudományi Társulat kvt. és olvasóterme (Eszterházy-u. 14/16.) 9—12 és 3— 7. Mezőgazdasági kvt. (Széchenyi-sziget) 10—1. Nyitvalévő kiállítások: Az Ernst-múzeumban a­ 99-ik csoportkiállítás 9—4. A Nemzeti Sza­lonban a Magyar Akvarell és Pasztellfestők 14-ik kiállítása 9—2. Az Iparművészeti Társu­lat állandó kiállítása (An­drássy­ út 69) 9—1/12. A Nemzeti Múzeumban az új szerzemények ki­állítása 9—2. A Szépművészeti Múzeumban Dü­rer Albert grafikai kiállítás 10—1/12. Az Ipar­művészeti Múzeumban a Procopius-kiálítás 9—-12. A Postatakarékpénztár aukciója dél­után */-4 órától. — Ne főzzünk otthon szilvalekvárt, mert sok­kal drágább, mint az üzletben vett készáru. Az okos és tapasztalt háziaszonyok erre már kez­denek rájönni, mert meggyőződtek arról, hogy a modern nagy­üzemekben kristálycukorral készült szilvalekvár — olcsósága mellett — abszolút tiszta, finom és zamatos. Az otthoni főzéssel járó sok vesződségen kívül az is latba esik, hogy abba jelentékeny összeget kell fek­tetni, ami felesleges, mert hisz minden fűszer­­kereskedésben és csemegeüzletben akkor és annyi lekvárt lehet venni, amennyire éppen szükség van. Meinl kávé különlegességünk Hacenda Juan Murilio Vt kfg. 3,50 p . mi­­gjpr?i. i.UivA­ /1.­f . don Kerü­lt BKM—BaBKV Szombat, 1928 október 13 REFORMÁLJUK-E ES HOGYAN A KOZIGAZGATÁSI ■­­ 1 — III. A vírisizmus és a tisztviselői szavazatok Irta: Hegymegi Kiss Pál, országgyűlési képviselő A voltaképen egyedül helyes jogalapon: a helyi lakosság által történő általános vá­lasztás útján a vármegyékben csak a törvény­­hatósági bizottsági tagok kétötödrésze, a tör­vényhatósági városokban pedig még ennél is kevesebb, csupán egy­harmadrész kerülne be az önkormányzatba. A közérdek parancsolta óvatosság megnyil­vánul ama tervében hogy a vármegyékben ugyancsak kétötödöt, városokban ugyancsak egyharmadrészt virilis jogon állít be tagokat a törvényhatóságokba. A vármegyékben a hiányzó egyötödöt, a városokban pedig a hiányzó egyharmadot a szakszerűség és ér­dekeltség képviselői teszik majd ki. Ezeken kívül joggal bírnak még az auto­nómiában a törvényhatósági tisztviselők és a különlegesen megkreált örökös tagok cso­portja. Csodálatos konglomerátum ez az ösz­­szeállítás! Azt is látjuk ebből, hogy mennél fejlődöttebb valamely közület­­ben az élet, mennél inkább a lakosság szeme előtt van az adminisztráció, an­nál kisebb a választottak aránya, így törvényhatósági városokban kisebb, mint a vármegyékben. Miért kell a jogok terén külön méltánylásban részesíteni a vagyont A virilizmus atapisztikus tünet, mely ak­kor, mikor a jobbágyság felszabadításával kiléptünk a rendiség korából, jó volt arra hogy a földesurak és a nagytőke érdekeit biztosítsa, nehogy a változás keservesen essék a hatalmat a polgári és gazdatársa­­dalommal megosztani kényszerült rétegek­nek. Egyetlen számottevő külföldi államban sincs az a­­groteszk helyzet, hogy a leg­több adót fizetők ugyanannyi jogot gya­koroljanak, mint az öszes lakosság vá­lasztott képviselői együttesen. Tessék a belügyminiszter úrnak kintit isíni, hogy Pest-Pilis-Solt-­Kiskun megyében az a lét, vagy Szegeden és Debrecenben az a 60—60 virilis bizottsági tag, vagy az őket választani hivatott háromszor annyi leg­több adót fizető, fizetnek-e összesen annyi adót és járulnak-e az önkormányzat fentar­­tásához oly mértékben, mint Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyének több millió lelket kitevő vagy Szegednek és Debrecennek több 100.000 lelket kitevő lakosai? Nem is értem­, hogy a mai időben a vi­lágháború után, egy súlyos gazdasági vál­ság közepette, mikor a magyar polgár exisz­­tenciáját alig tudja fentartani, miért kell a jogok terén külön méltány­lásban részesíteni azt a szerencsés hely­zetet, hogy valaki nagyobb vagyont egy kézben tart össze? Helyesebben járt volna el a törvényhozás ha a nagyvagyon­nak eme bálványozása he­lyett a háborús vagyonokat annak idején irgalmatlanul megadóztatta volna. A virilis bizottsági tag nem is érzi polgár­társaival szemben a felelősséget. Ez a rendszer csak arra jó, hogy a nagy vagyonnak kiváltságot biztosítson a közigazgatásban. Az meg igazán csapnivaló hiba a törvény­­javaslatban, hogy míg a bizalom letétemé­nyeseitől, a választott bizottsági tagoktól hat év óta egy hely­benlakást kíván, addig a leg­több adót fizetők csoportjában azt is meg lehet választani, aki nem lakik hat év óta a törvényhatóság területén, sőt a legtöbb adót fizetők több törvényhatósági bizottságnak is tagjai lehetnek. Szóval egy előkelő idegen, ha vagyona van, hivatalból képesített a törvényható­sági bizottsági tagságra. A viriliskérdéssel kapcsolatban rá kell mutatnom két ügyeskedésre is, amely ellen szót kell emelnünk. Azt mondja a belügy­miniszter úr, hogy a virilizmust a törvény­­hatóság színvonalának biztosítása érdekéből tartja fenn. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a vagyonok leírása sem értelmi, sem er­kölcsi tekintetben tulajdonosainak pol­gártársaival szemben fölényt nem biz­tosít. Legfeljebb a vagyonos embereknek nagyobb lehetőségük van arra, hogy a kultúra forrá­saihoz hozzájussanak. A miniszter úr ezen megállapítása csak táncolás az aranyborjú körül, másfelől sértő, arra a magyar társadalomra, amely a hábom, a megrázkódtatások, a rossz pénzügyi politika miatt szenved és sorvad. Mondja meg a belügyminiszter úr őszintén, hogy a virit­sekre azért van szükség az auto­nómiában, mert a jelenlegi kormányzati rendszer biztos volumokat remél a sa­ját politikájának támogatására. A hivatalnokok szavazata Súlyos hibája a közigazgatási javaslatnak az is, hogy az úgynevezett hivatalos volum­­rendszerrel nem szakít, sőt, ez az állami köz­­igazgatás irányában ki is szélesedik s a leszállított számú törvényhatóságban a tisztviselői volumoknak egész tömegét ismételten beállítja. Aki a magyar köztisztviselői kart nagyra­­becsüli, az tőle egyetlenegy kötelességet vár el: hivatali kötelességének lelkiismeretes és pontos teljesítését. A bürón kívül a tisztvi-­­selő független ember. A közigazgatásban szükség van a tisztviselő szakvéleményére és irányítására, atyja kell, hogy legyen a lakos­ságnak, tehát tessék megadni neki a legszél­­esebb körben a tanácskozási és hozzászó­lási jogot, hogy a tisztviselőknek, mint pár­tokon felül állóknak módjuk legyen legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint ott és ahol szükséges, szavakat hallatniuk. Állja­nak rendelkezésére a közületnek, amikor kell, a szakvélemény megadásában. De a magyar tisztviselő ne legyen to­vább szavazógép, amelyiknek akkor kell felállania és leülnie, amikor rángatják. Miként óhajtjuk azoktól, hogy a nép vezetői legyenek, akiknek, mikor a hatalom úgy kívánja, véleményüknek nem szabad lenniük. Kíméljük meg a magyar tisztviselői kart ettől a praetoriánus sorstól, amely jó volt a római császárság idejében, de nem helyes egy demokratikus nemzeti államban. A tisztviselőknek legyen tanácskozási joga, de a szavazás igája alól mentesít­sük őket. Az önkormányzat szabadsága, független-­ sége, egészséges és életerős volta, erkölcsi alapja függ attól, hogy a törvényhatóság összeállításánál a tervezett hátrányos rendel­kezések kihagyassanak. Elítélték és ovációk közben szaba­­don bocsátották az erkölcstelen üzel­mekkel vádolt szektárius főpapot Varsó, október 12. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A bíróság meghozta ítéletét a Mariavita-szekta mindenféle erkölcstelen üzelmekkel megvá­dolt püspökének, Kovalszkinak ügyében, akit négyévi börtönre­ ítélt. Az amnesztia-törvény alapján büntetését azonnal egyharmaddal le­szállították, majd ezer zloty biztosíték elle­nében ideiglenesen szabadlábra helyezték. Az ítéletet éjjel hat óra után hirdették ki. A­ szo­­kasban idő ellenére a bíróság épülete előtt,a szekta nagyszámú hívője várta és ovációkban részesítette püspökét. Reznikov esernyőkészítő gyilkosa­­azzal­ védekezik, hogy nővérét védte csak meg a szerelmes Reznikov ültegei elől A pestvidéki törvényszék Székely Lajos dr. tanácsa ma vonta felelősségre a szándé­kos emberölés bűntettével vádolt Kiesen­g Béla esernyő­készítő segédet. A vádirat sze­rint Kiszelly Béla múlt év november havában édesanyjának pesthidegkuti lakásán Rezni­kov Gyula budapesti esernyőkészítőt vere­kedés közben hátulról lessel megszúrta, úgy hogy a szerencsétlen ember néhány nap múlva meghalt. A mai főtárgyaláson a vádirat felolvasása után Kiszely Béla ártatlanságát hangoztatva, elmondotta, hogy ő és két nővére, Reznikov esernyőkészítőnél voltak alkalmazásban. Az egyik nővére, a válófélben lévő Barnász Jó­­zsefné már háromnegyed év óta közös ház­tartásban élt Reznikov Gyulával. 1927 no­vember havában Kiszely Béla beteget jelen­tett és néhány nappal később nővére, az esernyőkészítővel együtt kiment őt megláto­gatni hidegkúti lakására. — Reznikov nem jött be hozzánk — foly­tatta a vallomást a vádlott, — hanem a szomszédos vendéglőben várt. Én felöltöz­tem és átmentem a kis korcsmába, ahol Rez­nikov és nővérem társaságában több mint két liter bort és néhány pohár pálinkát fo­gyasztottunk el. Itt italozás közben a rabiá­­tus természetű Reznikov Gyula összeszólal­kozott a nővéremmel, ütlegelni kezdte. Ami­kor láttam, hogy nővéremet már elönti a vér, segítségére siettem és sikerült őt kiszabadíta­nom Reznikov kezéből. A dühös ember ez­után rámvetette magát, de én betegségem következtében olyan gyenge voltam, hogy nem tudtam védekezni s csak Ilii Ferenc korcsmáros sietett a segítségemre. A dulako­dást arra használtam fel, hogy nővéremmel együtt hazafelé indultam, de közvetlenül a házunk kapuja előtt Reznikov utolért ben­nünket és újból ütlegelni kezdte a nővéremet. Bent a lakásban folytatódott a verekedés. Reznikov ismét többizben megütötte nővére­met,­­aki a kiállott izgalmak következtében elájult. Ekkor ismét nővérem védelmére siettem, mire Reznikov rámtámadt, fojto­gatni kezdett és a konyha kredencéhez szo­rított. Már-már elhagyott az erőm, amikor ösztönszerűleg hátranyúltam és a következő pillanatban megragadtam egy konyhakést. A vádlott megindult hangon további val­lomásában elmondta, hogy végső kétségbe­esésében , a konyhakést birkózás közben hátulról Reznikov Gyula hátába szúrta. A szerencsétlenség megtörténte után — foly­tatta Kiszely Béla — szinte eszemet veszítve, futottam a csendőrségre, de ott nem mertem elmondani a valódi tényállást, mire a csend­­őröm­ester kijelentette, hogy családi háború­ságba nem avatkozik bele. Mikor visszamen­tem a lakásba, ott láttam Reznikovot félig levetkőztetve és hátából erősen folyt a vér. — Autón nővérem és Schreiber Viktorié társaságában hazavittüik Reznikovot a laká­sára, akinek azonban nem merték megmon­dani a való tényállást és azt mondták, hogy Ilii Ferenc szúrta meg dulakodás közben. Reznikovot kórházba vitték, ahol néhány napi szenvedés után meghalt. A vádlott kihallgatása után Barnász Jó­­zsefnét, a vádlott nővérét hallgatta ki a bí­­róság tanúként, aki hogy Reznikov vádbeli esetét megelőzően is többizben inzultálta. A korcsmában azért ütötte meg, mert azt gondolta, hogy ő Ilii Ferenccel összenézett. Ilii Ferenc és Ferencné tanúvallomása után a bíróság a törvényszéki orvosszakértőt hallgatta ki, akinek terjedelmes szakvélemé­nye után a bíróság az idő előrehaladottsá­gára való tekintettel a tárgyalást elnapolta és folytatását novemberre tűzte ki. —­ A Magyar Elmeorvosok Egyesülete X. ér­tekezletét Budapesten 1928 október 21., 22 és 23-án a Budapesti Kir. Orvosegyesület Semmel­­weis-termében (Vikit., Szentkirályi­ utca 21.) tartja meg, a harmadik ülés kivételével, mely a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegye­tem Elme- és Idegkórtani Klinikájának (VIIL, Balassa­ utca 6.) tantermében lesz.­­ Külföldi számos megrendelés igazolja, hogy a legtökéletesebb férfifehérneműt produ­kálja Gál uridivat cég helyszínen levő mű­helye, mely kiválósága dacára is a legolcsóbb. Teljes férfikelengyék állandóan megrendelhe­tők. Károly­ körút 3. — A XV. választókerület független nemzeti demokrata pártjának hölgycsoportja Grósz­ Adolfné ügyvezető elnök vezetése alatt minden hétfőn 6 órai kezdettel ülésezik az Abonyi­­kávéház különtermében. Aréna-út 17. sz. (volt Grádó). Ezúton kérik a tagok és vendégek pon­tos megjelenését. Il passeia^*.taKapfi József 12 é—ÜL

Next