Esti Kurir, 1928. november (6. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-13 / 257. szám

Kedd, 1928 november 13 ÚJ FORDULAT A „COLLEGNÓI ISMERETLEN" ÜGYÉBEN A titokzatos néma rabot, akiért két éve pereskedik két asszony, a Bruneri családnak ítélte oda a turini törvényszék A pervesztes asszony fellebbezett és megfenyegette vetélytársnőjét, hogy bigámiáért feljelenti . A pszichiáterek szerint szélhámos a ncollegnói­ néma Róma, november 12. Az olasz hatóságokat — mint már az Esti Kurír is jelentette — évek óta foglalkoztatja a római törvényszék foglárának egy rejté­lyes néma rabja, akiről senki se tudja bizo­nyosan, kicsoda és hogy hívják. A néma férfi tulajdonképen csak vizsgálati fogság­ban van, mert a rábizonyu­t kisebb bűn­cselekmények miatt, már régen kitöltötte büntetését és most csak azért tartják fogva, mert azzal gyanúsítják, hogy azonos azzal a Mario Bruneri nevű turini szökött fegyenc­­cel, akit a törvényszék hét évi börtönre ítélt különböző bűncselekményekért. A néma férfi azonban tagadja, hogy ő volna Mario Bruneri és őrültnek tetteti magát. A turini Bruneri-familia, Bruneri szülei, fivére és felesége felismerik a titokzatos fér­fiben eltűnt hozzátartozójukat,­­ de a néma nem akarja megismerni sem szüleit, sem fivé­rét, sem feleségét. Ugyanekkor egy turini sze­mináriumi igazgató felesége a háborúban el­tűnt férjét véli felismerni a titokzatos isme­retlenben s pert is indított azért, hogy a férfit neki ítéljék oda. A perben most hozott ítéletet a turini polgári törvényszék. A turini törvényszék ítélete A szenzációt keltő ítélet kimondja, hogy az ismeretlen Mario Bruneri turini nyomdász. Canelle asszony, aki a háborúban eltűnt férjét, Giulio Ca­­nele professzort, szemináriumi igazga­tót ismeri fel a néma férfiben, azt állítja, hogy eltűnt férje a háborúban nem ált meg. De jelentkezett Bruneri felesége is, aki követeli, hogy az ismeretlent Brunerinek ismerjék el a hatóságok, mert különben a tőle származó gyermekét utólag törvényte­lennek kellene nyilvánítani. Azzal, hogy a polgári bíróság most a Bruneri-családnak ítélte oda a titokzatos néma férfit, az ügy kötetekre menő aktái még korántsem zárul­tak le véglegesen, mert Canelle asszony fellebbezést jelentett be az ítélet ellen és kijelentette, hogy ha kinevetik és női Don Quihoténak tart­­ja őt is, akkor is minden erejével tovább küzd azért, hogy visszakaphassa fér­jét. Canelle asszony vetélytársnőjét meg­fenyegette azzal, hogy bigámiáért fel­jelenti, ha „elrabolja" az urát. Egész Olaszország óriási érdeklődéssel ki­séri az ügyet s az ügy iránt érdeklődők már szinte két egyenlő erejű pártra sza­kadtak. Van egy Canella-párt, amelynek táborába különösen a nők tartoznak, akik , fanatikusan vitatják, hogy a professzor fe­leségének van igaza. A hűvösebben ítélő emberek, különösen most a polgári tör­vényszék ítélete után, pozitív adatokra hi­vatkozva, amellett szállanak síkra, hogy az ismeretlen valóban Mária Brunerivel azo­nos. A Bruneri-párt szerint ugyanis az, hogy az egész Bruneri-család, annak valamennyi tagja felismeri fiát, fivérét, illetőleg férjét a néma férfiben, mégi­scsak több, mint Canella asszony, tehát egyetlen tanú vallo­mása, amelyet autószuggeszióval is meg lehet magyarázi. Ez a párt különben a néma férfit közönséges szélhámosnak tartja, aki nem akarja meg,m­ondani, hogy kicsoda s az őrültet szimulálja. Alit mondanak a pszichiáterek és a jogászok A pszichiáterek és jogászok egész sora fog­lalkozik a collegnói ismeretlen ügyével, de h­iába vitatkoznak a rejtélyes eseten, határo­zott eredményre nem tudnak jutni. Az ügy már annyira bonyolult, hogy a turini tör­vényszék ítéletének csak az indokolása 170 nyomtatott oldalra terjed. A büntetőtörvény­szék, mint ismeretes, az elmúlt évben megtartott hetekig tartó tár­gyalás után olyan ítéletet hozott, amely a homályt még csak sűrűbbé tette. A tör­vényszék ugyanis csak kisebb bűncselek­ményekért ítélte el a néma férfit, míg a nagyobb ügyekben bizonyítékok hiánya cí­mén kénytelen volt a vádlottat felmenteni. A büntetőtörvényszék ugyanis nem tudta két­séget kizáró módon megállapítani, hogy a vádlott azonos Mario Brunerivel. Igen érdekes a pszichológusoknak az ügy­­ben való állásfoglalása is. A legtöbb pszicho­lógus véleménye szerint az ismeretlen férfi határozott színész­­tehetség, aki olyan jól játssza szerepét, hogy semmit sem lehet rábizonyítani. Mingazini, a római elmegyógyító intézet egyik főorvosa amellett kardoskodik, hogy a néma férfi a háborúban eltűnt Canello professzorral azonos és szerinte az állítóla­gos Bruneri csak beszélőtehetségét vesztette el, de intelligenciáját teljes mértékben meg tudta őrizni. Mingazzini professzor azonban teljesen egyedül áll ezzel a véleményével, mert kollégái azt állítják, hogy Bruneri a leglelketlenebb szimuláns, aki két család boldogságát teszi tönkre rejtélyeskedő hókusz-pókuszaival. A pszichiáterek az utóbbi csoportjának ál­láspontját igazolják különben a tudományos diagnózisok is, amelyek az ujjlenyomatok vételével és a néma férfi testén eszközölt kü­lönböző mérésekkel együtt arra az ered­­mnyre vezettek, hogy az ismeretlen valóban azonos Mario Brunerivel. Egész Olaszor­szágban óriási érdeklődéssel várják, mi lesz a sorsa Canello asszony fellebbezésének. Margit körút 43. sz. bérházban még e­g­y 4 szobás, hatos elegáns kivitelű II­­­U Á H központi etage-tűzéssel, melegvíz­olgáltatással azon­­nalra kiadó. Bimbó u. 1. szemé házban (Statisztikai kertre néző) 5 szobás, havas (alias ,­azl8 Mal0 IS 6K 9 i( kaphatók. Bővebbet: Katona, Székely, Holnár építészek Személynek ucca 9—11. Tel. Aut. 298—29 Pekár Gyulát bízták meg a Magyar Szent Korona törté­nete című film megírásával A budapesti mozisok körében nagy feltű­nést keltett az a hír, hogy a halódó magyar filmgyártás újabb injekciókat kap, ugyanis a közel­jövőben új Pekár-filmmel aján­dékozzák meg a mozilátogató publiku­mot A magyar filmművészet archívuma több PcAr­r-filmet tud felmutatni, így tehát nagy örömmel vették mindenütt tudomásul, hogy az illusztris magyar író filmjeinek száma eggyel gyarapszik. Annál nagyobb volt az öröm, mert ennek a Pekár-filmnek a születéséről, tervezéséről sehol sem tudtak és maguk a szakemberek is csak a mozisok lapjából értesültek róla . . . Örömük azon­ban kissé lelohadt, amikor tudomást szerez­tek a film készítésére vonatkozó és nem ré­gen létrejött szerződés részleteiről. Az első Pekár-film története A magyar filmgyártás feltámasztásáról sok szó esett az utóbbi időben. A magyar színpadi szerzők a magyar színészekkel kar­öltve egységes akciót folytattak ennek érde­kében, azonban minden eredmény nélkül. A Filmalap mereven elzárkózott minden kíván­ság teljesítése elől azzal az indokolással, hogy a Filmalapnak nincsen pénze önálló vál­lalkozások finanszírozására. A Filmalap azonban, hogy elősegítse a magyar filmgyártást, mégis tett valamit: több próbálkozás után végre megszületett egy magyar filmmese, amelyet úgy konferál­tak be, hogy bár a filmalap csak a gyártási költség felét adja, a film mégis teljes egészé­ben magyar lesz. A rendelkezésre álló és il­lusztris magyar írók által alkotott szcená­riumból kiválogattak egyet, amelyet­­ Lá­zár István írt. A címe: Mária nővér. Nem maradt sokáig titokban azonban, hogy a tilm­ alapötlete más író munkája, a szerző azonban szerényen a háttérbe húzó­dott. Azt is megtudtuk később, hogy­­ ez a szerény magyar író: Pekár Gyula. A Filmalap, amelynek véletlenségből ugyan­csak Pekár Gyula az elnöke, ki is utalt hatvanezer pengőt a Mária nővér költségeire. A film­felvételek meg is kezdődtek és a ren­dezésre Forgács Antal, az érdemes magyar filmrendező kapot­t megbízást. Azonban álta­lános meglepetésre a „m­agyar film­ fősze­replői között nincsen egyetlen magyar név sem. A női főszerep kreálására egy egészen ismeretlen nevű, állítólag német színésznőt hoztak: Iris Arlant, a férfi főszerep eljátszására pedig egy ugyancsak igen fiatal és számottevő filmmű­­vészi múlttal nem rendelkező osztrák fiatal­embert, Werner Pittschaut, aki azóta autószerencsétlenség áldozata lett, így fes­tett ez a magyar film, amelynek csak kisebb jelentőségű szereplői és statisztái kö­zött találtunk magyarokat, annak ellenére, hogy a Filmalap illusztris elnöksége né­hányszor megjelenésével tüntette ki a film­felvételek színhelyéül szolgáló gyárat. Így készült szor­galmasan az a magyar film, amelynek fő alko­tóelemei közül kimu­tathatóan csak a pénz volt magyar. A hatvanezer pengő azután elfogyott, a film Magyarországon készülő részét be is fejez­ték, most már sor került volna arra, hogy a társvállalkozó osztrák filmgyár lépjen ak­cióba. Ez azonban nem történt meg. A Bécs­ie felutazott szereplők legnagyobb meglepe­tésükre egy krajcárt sem kaptak, az osztrák filmvállalat váltókkal akart fizetni. Ily módon tehát megakadtak a Mária nővér további felvételei és Forgács Antal most fű­­höz-fához kapkod, hogy nagy nehezen mégis csak be tudja fejezni a filmet. A második Pekár-film Ezek az események alig néhány héttel ez­előtt zajlottak le Pekár Gyula filmjével kap­csolatosan. Érthető tehát, ha nagy várako­zással tekintenek az újabb Pekár-film felé a szakkörök. Bár kétségtelenül kapósak Pekár Gyula filmtémái (hiszen még Ossi Oswalda is Pekár-szüzsét akart mindenáron játszani, igaz, hogy részben annak a Film­alapnak a pénzén, amelynek Pekár Gyula az elnöke­, mindezek ellenére könnyen el­tudtuk volna képzelni azt, hogy végre már egy más magyar író is szó­hoz juthat a magyar film felvevőmasinái előtt. A legújabb Pekár-filmet azonban — ezt el kell ismerni, — nem a Filmalap csinálja, hanem a magyar külügyminisztérium. Címe: A magyar szent korona története. A külügy­minisztérium azonban nem filmgyár és tu­domásunk szerint filmosztálya sincsen, így tehát feltétlenül véleményadásra kellett fel­szólítani a hivatalos filmérdekeltséget,­s Filmalapot, amelynek, mint annyiszor említettük, Pekár Gyula az elnöke. Mindezek ellenére örömmel üdvözölték a szakkörök a külügyminisztérium által ké­szítendő film hírét és biztosak voltak abban, hogy annak ren­dezésével valamelyik külföldön is elis­mert nevű, illusztris magyar rendezőt bíznak meg, akik tétlenségre vannak kárhoztatva e téren, mert nincsen magyar filmgyártás. Azt hisz­­szük, Gál Béla, Márkus László, Balogh Béla, Gál Gyula, Lázár Lajos és még igen sokan, akik sikeres filmjeik után joggal aspirálhat­tak volna erre a szerepre, szívesen vállal­koztak volna arra, hogy a külügyminiszté­rium által tervezett film rendezői szerepét betöltsék. Azonban nem ez történt. Az isme­retlenség homályából előbukkanó Letzter Jó­zsefet bízták meg a legújabb Pekár-film ren­dezésével. Letzter Józsefnek eddig mindössze hat­száz méter múltja van a magyar film­gyárát történetében a Kis hőssel, mely­nek meséjét szintén Pekár Gyula írta és kér­dés, várjon Gál Bélánál, Márkus Lászlónál, vagy Gál Gyulánál jobban tudja-e megcsi­nálni azt a filmet, amellyel pedig minden bizonnyal a külföldön is reprezentálni akar­ják a magyar filmgyártást? Ezekre a kérdésekre a külügyminisztérium a leghivatottabb választ adni, megkérdeztük tehát azt az osztálytanácsos urat, akire ez a kérdés tartozik és a következő felvilágosítást kaptuk:­­— A filmnek a Filmalaphoz semmi köze nincsen, azt a külügyminisztérium csinálja. Nagyon sajnáljuk, hogy ez a még embrio­nális terv nyilvánosságra került, azonban annyit már kijelenthetünk, hogy a filmet tényleg Pekár Gyula írta és az eddigi tervek szerint annak technikai keresztülvitelére a Magyar Távirati Iroda, iletve érdekeltsége, a Magyar Filmiroda és Letzter József kap meg­bízást. Mi Pekár Gyulást tartottuk a legalkalmasabb­nak arra, hogy egy ilyen, általunk megadott témájú történelmi film szüzséjét megcsi­nálja. Nem tartottuk szükségesnek, hogy más magyar írót is felszántsunk ennek a mű­nek a megalkotására, mert ilyesmi nin­csen szokásban. Ami már most a horribilis előállítási költségeket illeti, kijelenthetjük, hogy a szóbeszéd tárgyát képező százhúsz­ezer pengőnél jóval kevesebbe fog a film ke­rülni, mert a film készítését irányító urak legnagyobb része díjtalanul végzi a dolgát. Letzter József nem fog különösebb egyéni rendezői tevékenységet kifejteni, ő is a ve­zető urak fennhatósága alá fog tartozni és véleményünk szerint ezt a munkát ép úgy el fogja tudni látni, mint bárki más. Mi ezt a filmet a legnagyobb csendben szeretnénk megcsinálni és a kritikát majd film pre­mierje után kérjük. Csak az a baj, hogy akkor már késő lesz megállapítani, hogy ezt a filmet is avatottabb kezekre kellett volna bízni, Ádám László. — Bélrenyheség, gyomor- és bélhurut, a bélgyulladásra való hajlamosság esetén a természetes „Ferenc József" keserűviz gyor­san és fájdalom nélkül megszünteti a hasi szervek pangását. Sokévi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József víz haszná­lata a bélműködést kitűnően szabályozza. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. 9. oldal OLGSfi HM ftJflHLftT amíg a Kosziéi fari: FINOM FEHÉR ÉS SZÍNES PAPLINBŐL darabja 17 penge Kapható: HádQP-UtCa 6. SZ. Brachlold Szigfrid és Fia om, es hír. udvari szállító uígnei Alapittatott 1858. Aj Antink tovább A Ing­hUienlenssstUClRKet mérték mán, antoi átmeneti tetőitől­, m­ini kalapon, piá­mat­ és naziliilatainkat. Remek nyakkendők már 4 pengétől. Trened-Coat kabátok főraktára már ISO pengőtől.

Next