Esti Kurir, 1928. november (6. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-13 / 257. szám
Kedd, 1928 november 13 ÚJ FORDULAT A „COLLEGNÓI ISMERETLEN" ÜGYÉBEN A titokzatos néma rabot, akiért két éve pereskedik két asszony, a Bruneri családnak ítélte oda a turini törvényszék A pervesztes asszony fellebbezett és megfenyegette vetélytársnőjét, hogy bigámiáért feljelenti . A pszichiáterek szerint szélhámos a ncollegnói néma Róma, november 12. Az olasz hatóságokat — mint már az Esti Kurír is jelentette — évek óta foglalkoztatja a római törvényszék foglárának egy rejtélyes néma rabja, akiről senki se tudja bizonyosan, kicsoda és hogy hívják. A néma férfi tulajdonképen csak vizsgálati fogságban van, mert a rábizonyut kisebb bűncselekmények miatt, már régen kitöltötte büntetését és most csak azért tartják fogva, mert azzal gyanúsítják, hogy azonos azzal a Mario Bruneri nevű turini szökött fegyenccel, akit a törvényszék hét évi börtönre ítélt különböző bűncselekményekért. A néma férfi azonban tagadja, hogy ő volna Mario Bruneri és őrültnek tetteti magát. A turini Bruneri-familia, Bruneri szülei, fivére és felesége felismerik a titokzatos férfiben eltűnt hozzátartozójukat, de a néma nem akarja megismerni sem szüleit, sem fivérét, sem feleségét. Ugyanekkor egy turini szemináriumi igazgató felesége a háborúban eltűnt férjét véli felismerni a titokzatos ismeretlenben s pert is indított azért, hogy a férfit neki ítéljék oda. A perben most hozott ítéletet a turini polgári törvényszék. A turini törvényszék ítélete A szenzációt keltő ítélet kimondja, hogy az ismeretlen Mario Bruneri turini nyomdász. Canelle asszony, aki a háborúban eltűnt férjét, Giulio Canele professzort, szemináriumi igazgatót ismeri fel a néma férfiben, azt állítja, hogy eltűnt férje a háborúban nem ált meg. De jelentkezett Bruneri felesége is, aki követeli, hogy az ismeretlent Brunerinek ismerjék el a hatóságok, mert különben a tőle származó gyermekét utólag törvénytelennek kellene nyilvánítani. Azzal, hogy a polgári bíróság most a Bruneri-családnak ítélte oda a titokzatos néma férfit, az ügy kötetekre menő aktái még korántsem zárultak le véglegesen, mert Canelle asszony fellebbezést jelentett be az ítélet ellen és kijelentette, hogy ha kinevetik és női Don Quihoténak tartja őt is, akkor is minden erejével tovább küzd azért, hogy visszakaphassa férjét. Canelle asszony vetélytársnőjét megfenyegette azzal, hogy bigámiáért feljelenti, ha „elrabolja" az urát. Egész Olaszország óriási érdeklődéssel kiséri az ügyet s az ügy iránt érdeklődők már szinte két egyenlő erejű pártra szakadtak. Van egy Canella-párt, amelynek táborába különösen a nők tartoznak, akik , fanatikusan vitatják, hogy a professzor feleségének van igaza. A hűvösebben ítélő emberek, különösen most a polgári törvényszék ítélete után, pozitív adatokra hivatkozva, amellett szállanak síkra, hogy az ismeretlen valóban Mária Brunerivel azonos. A Bruneri-párt szerint ugyanis az, hogy az egész Bruneri-család, annak valamennyi tagja felismeri fiát, fivérét, illetőleg férjét a néma férfiben, mégiscsak több, mint Canella asszony, tehát egyetlen tanú vallomása, amelyet autószuggeszióval is meg lehet magyarázi. Ez a párt különben a néma férfit közönséges szélhámosnak tartja, aki nem akarja meg,mondani, hogy kicsoda s az őrültet szimulálja. Alit mondanak a pszichiáterek és a jogászok A pszichiáterek és jogászok egész sora foglalkozik a collegnói ismeretlen ügyével, de hiába vitatkoznak a rejtélyes eseten, határozott eredményre nem tudnak jutni. Az ügy már annyira bonyolult, hogy a turini törvényszék ítéletének csak az indokolása 170 nyomtatott oldalra terjed. A büntetőtörvényszék, mint ismeretes, az elmúlt évben megtartott hetekig tartó tárgyalás után olyan ítéletet hozott, amely a homályt még csak sűrűbbé tette. A törvényszék ugyanis csak kisebb bűncselekményekért ítélte el a néma férfit, míg a nagyobb ügyekben bizonyítékok hiánya címén kénytelen volt a vádlottat felmenteni. A büntetőtörvényszék ugyanis nem tudta kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a vádlott azonos Mario Brunerivel. Igen érdekes a pszichológusoknak az ügyben való állásfoglalása is. A legtöbb pszichológus véleménye szerint az ismeretlen férfi határozott színésztehetség, aki olyan jól játssza szerepét, hogy semmit sem lehet rábizonyítani. Mingazini, a római elmegyógyító intézet egyik főorvosa amellett kardoskodik, hogy a néma férfi a háborúban eltűnt Canello professzorral azonos és szerinte az állítólagos Bruneri csak beszélőtehetségét vesztette el, de intelligenciáját teljes mértékben meg tudta őrizni. Mingazzini professzor azonban teljesen egyedül áll ezzel a véleményével, mert kollégái azt állítják, hogy Bruneri a leglelketlenebb szimuláns, aki két család boldogságát teszi tönkre rejtélyeskedő hókusz-pókuszaival. A pszichiáterek az utóbbi csoportjának álláspontját igazolják különben a tudományos diagnózisok is, amelyek az ujjlenyomatok vételével és a néma férfi testén eszközölt különböző mérésekkel együtt arra az eredmnyre vezettek, hogy az ismeretlen valóban azonos Mario Brunerivel. Egész Olaszországban óriási érdeklődéssel várják, mi lesz a sorsa Canello asszony fellebbezésének. Margit körút 43. sz. bérházban még egy 4 szobás, hatos elegáns kivitelű IIU Á H központi etage-tűzéssel, melegvízolgáltatással azonnalra kiadó. Bimbó u. 1. szemé házban (Statisztikai kertre néző) 5 szobás, havas (alias ,azl8 Mal0 IS 6K 9 i( kaphatók. Bővebbet: Katona, Székely, Holnár építészek Személynek ucca 9—11. Tel. Aut. 298—29 Pekár Gyulát bízták meg a Magyar Szent Korona története című film megírásával A budapesti mozisok körében nagy feltűnést keltett az a hír, hogy a halódó magyar filmgyártás újabb injekciókat kap, ugyanis a közeljövőben új Pekár-filmmel ajándékozzák meg a mozilátogató publikumot A magyar filmművészet archívuma több PcArr-filmet tud felmutatni, így tehát nagy örömmel vették mindenütt tudomásul, hogy az illusztris magyar író filmjeinek száma eggyel gyarapszik. Annál nagyobb volt az öröm, mert ennek a Pekár-filmnek a születéséről, tervezéséről sehol sem tudtak és maguk a szakemberek is csak a mozisok lapjából értesültek róla . . . Örömük azonban kissé lelohadt, amikor tudomást szereztek a film készítésére vonatkozó és nem régen létrejött szerződés részleteiről. Az első Pekár-film története A magyar filmgyártás feltámasztásáról sok szó esett az utóbbi időben. A magyar színpadi szerzők a magyar színészekkel karöltve egységes akciót folytattak ennek érdekében, azonban minden eredmény nélkül. A Filmalap mereven elzárkózott minden kívánság teljesítése elől azzal az indokolással, hogy a Filmalapnak nincsen pénze önálló vállalkozások finanszírozására. A Filmalap azonban, hogy elősegítse a magyar filmgyártást, mégis tett valamit: több próbálkozás után végre megszületett egy magyar filmmese, amelyet úgy konferáltak be, hogy bár a filmalap csak a gyártási költség felét adja, a film mégis teljes egészében magyar lesz. A rendelkezésre álló és illusztris magyar írók által alkotott szcenáriumból kiválogattak egyet, amelyet Lázár István írt. A címe: Mária nővér. Nem maradt sokáig titokban azonban, hogy a tilm alapötlete más író munkája, a szerző azonban szerényen a háttérbe húzódott. Azt is megtudtuk később, hogy ez a szerény magyar író: Pekár Gyula. A Filmalap, amelynek véletlenségből ugyancsak Pekár Gyula az elnöke, ki is utalt hatvanezer pengőt a Mária nővér költségeire. A filmfelvételek meg is kezdődtek és a rendezésre Forgács Antal, az érdemes magyar filmrendező kapott megbízást. Azonban általános meglepetésre a „magyar film főszereplői között nincsen egyetlen magyar név sem. A női főszerep kreálására egy egészen ismeretlen nevű, állítólag német színésznőt hoztak: Iris Arlant, a férfi főszerep eljátszására pedig egy ugyancsak igen fiatal és számottevő filmművészi múlttal nem rendelkező osztrák fiatalembert, Werner Pittschaut, aki azóta autószerencsétlenség áldozata lett, így festett ez a magyar film, amelynek csak kisebb jelentőségű szereplői és statisztái között találtunk magyarokat, annak ellenére, hogy a Filmalap illusztris elnöksége néhányszor megjelenésével tüntette ki a filmfelvételek színhelyéül szolgáló gyárat. Így készült szorgalmasan az a magyar film, amelynek fő alkotóelemei közül kimutathatóan csak a pénz volt magyar. A hatvanezer pengő azután elfogyott, a film Magyarországon készülő részét be is fejezték, most már sor került volna arra, hogy a társvállalkozó osztrák filmgyár lépjen akcióba. Ez azonban nem történt meg. A Bécsie felutazott szereplők legnagyobb meglepetésükre egy krajcárt sem kaptak, az osztrák filmvállalat váltókkal akart fizetni. Ily módon tehát megakadtak a Mária nővér további felvételei és Forgács Antal most fűhöz-fához kapkod, hogy nagy nehezen mégis csak be tudja fejezni a filmet. A második Pekár-film Ezek az események alig néhány héttel ezelőtt zajlottak le Pekár Gyula filmjével kapcsolatosan. Érthető tehát, ha nagy várakozással tekintenek az újabb Pekár-film felé a szakkörök. Bár kétségtelenül kapósak Pekár Gyula filmtémái (hiszen még Ossi Oswalda is Pekár-szüzsét akart mindenáron játszani, igaz, hogy részben annak a Filmalapnak a pénzén, amelynek Pekár Gyula az elnöke, mindezek ellenére könnyen eltudtuk volna képzelni azt, hogy végre már egy más magyar író is szóhoz juthat a magyar film felvevőmasinái előtt. A legújabb Pekár-filmet azonban — ezt el kell ismerni, — nem a Filmalap csinálja, hanem a magyar külügyminisztérium. Címe: A magyar szent korona története. A külügyminisztérium azonban nem filmgyár és tudomásunk szerint filmosztálya sincsen, így tehát feltétlenül véleményadásra kellett felszólítani a hivatalos filmérdekeltséget,s Filmalapot, amelynek, mint annyiszor említettük, Pekár Gyula az elnöke. Mindezek ellenére örömmel üdvözölték a szakkörök a külügyminisztérium által készítendő film hírét és biztosak voltak abban, hogy annak rendezésével valamelyik külföldön is elismert nevű, illusztris magyar rendezőt bíznak meg, akik tétlenségre vannak kárhoztatva e téren, mert nincsen magyar filmgyártás. Azt hiszszük, Gál Béla, Márkus László, Balogh Béla, Gál Gyula, Lázár Lajos és még igen sokan, akik sikeres filmjeik után joggal aspirálhattak volna erre a szerepre, szívesen vállalkoztak volna arra, hogy a külügyminisztérium által tervezett film rendezői szerepét betöltsék. Azonban nem ez történt. Az ismeretlenség homályából előbukkanó Letzter Józsefet bízták meg a legújabb Pekár-film rendezésével. Letzter Józsefnek eddig mindössze hatszáz méter múltja van a magyar filmgyárát történetében a Kis hőssel, melynek meséjét szintén Pekár Gyula írta és kérdés, várjon Gál Bélánál, Márkus Lászlónál, vagy Gál Gyulánál jobban tudja-e megcsinálni azt a filmet, amellyel pedig minden bizonnyal a külföldön is reprezentálni akarják a magyar filmgyártást? Ezekre a kérdésekre a külügyminisztérium a leghivatottabb választ adni, megkérdeztük tehát azt az osztálytanácsos urat, akire ez a kérdés tartozik és a következő felvilágosítást kaptuk:— A filmnek a Filmalaphoz semmi köze nincsen, azt a külügyminisztérium csinálja. Nagyon sajnáljuk, hogy ez a még embrionális terv nyilvánosságra került, azonban annyit már kijelenthetünk, hogy a filmet tényleg Pekár Gyula írta és az eddigi tervek szerint annak technikai keresztülvitelére a Magyar Távirati Iroda, iletve érdekeltsége, a Magyar Filmiroda és Letzter József kap megbízást. Mi Pekár Gyulást tartottuk a legalkalmasabbnak arra, hogy egy ilyen, általunk megadott témájú történelmi film szüzséjét megcsinálja. Nem tartottuk szükségesnek, hogy más magyar írót is felszántsunk ennek a műnek a megalkotására, mert ilyesmi nincsen szokásban. Ami már most a horribilis előállítási költségeket illeti, kijelenthetjük, hogy a szóbeszéd tárgyát képező százhúszezer pengőnél jóval kevesebbe fog a film kerülni, mert a film készítését irányító urak legnagyobb része díjtalanul végzi a dolgát. Letzter József nem fog különösebb egyéni rendezői tevékenységet kifejteni, ő is a vezető urak fennhatósága alá fog tartozni és véleményünk szerint ezt a munkát ép úgy el fogja tudni látni, mint bárki más. Mi ezt a filmet a legnagyobb csendben szeretnénk megcsinálni és a kritikát majd film premierje után kérjük. Csak az a baj, hogy akkor már késő lesz megállapítani, hogy ezt a filmet is avatottabb kezekre kellett volna bízni, Ádám László. — Bélrenyheség, gyomor- és bélhurut, a bélgyulladásra való hajlamosság esetén a természetes „Ferenc József" keserűviz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasi szervek pangását. Sokévi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a bélműködést kitűnően szabályozza. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. 9. oldal OLGSfi HM ftJflHLftT amíg a Kosziéi fari: FINOM FEHÉR ÉS SZÍNES PAPLINBŐL darabja 17 penge Kapható: HádQP-UtCa 6. SZ. Brachlold Szigfrid és Fia om, es hír. udvari szállító uígnei Alapittatott 1858. Aj Antink tovább A InghUienlenssstUClRKet mérték mán, antoi átmeneti tetőitől, mini kalapon, piámat és naziliilatainkat. Remek nyakkendők már 4 pengétől. Trened-Coat kabátok főraktára már ISO pengőtől.