Esti Kurir, 1928. december (6. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-14 / 283. szám

Péntek, 1928 december Í4 _____ H l lr1S¥4\^ * Saljapin hangversenyműsora. Tegnap­előtt érkezett meg Budapestre Mas Rabinovicz Saljapin korrepetitora, akivel az orosz ének­művész már három napja szorgalmasan gya­korolt hangversenyére. Saljapin­ ezúttal a budapesti közönség köréből elhangzó kíván­ságoknak tesz eleget és péntek esti hangver­senyén a Városi Színházban eltér eddigi mű­soraitól. Eddigi hangversenyein ismeretlen orosz dalokat, románcokat, műdalokat éne­kelt. A hangversenyműsor fősúlya a dalokon nyugodott. Most, Budapestre érkezése alkal­mával francia, német, sőt orosz nyelven is egyre-másra kapja a mester a leveleket, ame­lyekben arra kérik őt budapesti rajongói, hogy mostani hangversenyműsorát azoknak az operáknak a nagy jeleneteiből állítsa össze, amelyekben ő a főszerepet játssza. Saljapin enged a budapesti közönség kérésé­nek és műsorát azokból az operákból állí­totta össze, amelyeket Budapesten ritkábban játszanak, vagy amelyeket technikai okokból nem adhatnak elő a budapesti operaszínpa­­dokon. Műsorát Csajkovszky Éjjel című da­lával kezdi meg, azután pedig következnek a nagy operaáriák, Boris Godunov, Sadko, Don­­hím, Vefiszto felesi, Don Quijote nagy áriái, azután meglepetésül jön a gramofonlemezek­ről ismert Muszorgszkij Bolhadal és termé­szetesen nem marad el az Ej ad­nem sem. * Orosz Júlia. A Városi Színház megszámlál­hatatlan sok fiatal énekesnője közül Orosz Jú­lia, aki szerda este a Bajazzók előadásában Neddát énekelte, egy perspektívás jövő ígéreté­vel emelkedik ki. Már a Zeneakadémia operai vizsgáján magára vonta figyelmünket. Megjele­nése kellemes, hangja az értékesebb lírai szop­ránhangok közül való, amely azonban könnyen erősödhet drámaivá, színészi készsége, úgy lát­juk, ösztönös. Mint Nedda megfelelt várakozá­sunknak. Kétségtelen, hogy sokat kell még ta­nulniia, amit azonban nem tud, azt mind meg­tanulhatja. Aligha tévedünk, ha azt jósoljuk, hogy Orosz Júlia is azok közé a fiatal művé­szek közé tartozik, akiket az Operaház számára nevel a Városi Színház. A Bajazzók előadását Komor Vilmos vezényelte biztos kézzel, hatáso­san , mint Tonio, ez alkalommal először, Varga Imre jelent meg a közönség előtt. Azt hisszük, nem válik kárára, hogy tenoristából baritonista lett. A prológ előadásával nagy sikere volt, amelyet meg is érdemelt, mert hangja érces, friss, csengő, deklamálása érthető, erővel teljes, drámai. (f. gy.) * Mascagni a Városi Színházban. Tegnap este­ egy­ külföldi úr jelent meg a Városi Színház igazgatói irodájában és­ Sebestyén Géza igazga­tót kereste. Az idegent természetesen azonnal bebocsátották az igazgatóhoz. Bemutatkozott: — Mascagni nagyok — mondotta — szeret­ném megnézni az előadást. Sebestyén igazgató természetesen páholyába vezette a világszerte ismert zeneszerzőt, aki tel­jes inkognitóban húzódott meg a páholy mélyé­ben és várta operájának, a Parasztbecsületnek előadását. Hogy, hogy nem, mégis pillanatok alatt elterjedt a hire, hogy itt van Mascagni, a szerző. A közönség az igazgatói páholy felé for­dította tekintetét és fejbólintásokkal köszön­tötte az illusztris vendéget, akinek láthatóan jól esett a csendes ünneplés. Az előadás, amelyet Komor Vilmos vezényelt és Dalnoky Viktor dr. rendezett, nagyszerűen sikerült. A közönség a szerzővel együtt tapsolta lelkesen a kitűnő sze­replőket, Radnai Erzsit, Ábrányi Margitot, Csil­lag Erzsit, Szabó Lászlót és Welser Tibort. A függöny legördülése után Mascagni a követke­zőket mondotta: — Boldog vagyok, hogy operámat láthattam­­ a Városi Színház igazán kitűnő előadásában.­­ A szereplők valamennyien nagyszerűek vol­tak. Szeretném nekik egyenként megköszönni azt a kiváló művészi munkát, amelyet a Pa­rasztbecsület előadása érdekében kifejtettek. * Goodson Katharina: Brahms a bibliája ennek az imponálóan zongorázó angolszász művésznőnek. A múlt évi filharmóniai hang­versenyen a zongora-koncert, az idei Wald­­bauer-estén a g-moll-négyes, majd a tegnap esti f-moll szonáta, három mélyen az emléke­zetbe vésődő előadói megnyilatkozás. A szokat­lanul pregnáns ritmikai érzék, valamint a drá­mai feszítő erő ily mértékű koncentráltsága te­szik, hogy a művésznő Brahms-értelmezése ennyire tökéletesen képes kifejezésre juttatni ennek a mélyen érző és vérző poétának minden szenvedélyes elvágyódását. A művésznő Mozart­­játéka már nem gyakorolt reánk lenyűgöző ha­tást. Mint legtöbb pályatársnője, úgy ő is bele­esik abba a végzetes tévedésbe, amely Mozart­ban csak törékeny rokokó nebántsvirágot lát. (a. 1.) MAGASAK!­OWOR1S1STM The Stiir's tripai vasárnap érkeznek! A tüzeny mescn Csütörtök AZ AMAZON meséje során a Belvárosi Szín­ház házi főpróbáján is eljutottunk addig, hogy a festő hazajött Amerikából, ahová az asszony, a felesége küldte ki. A férj idehaza nem tudott boldogulni. Képei nem keltek el s a vásznakon por szürkült az elhagyatottságban. Az asszony­nak jut akkor eszébe, hogy a férjnek el kell tűnnie a láthatárról és valami nagy eseménnyel kapcsolatban kell felemelkednie a hírnév ma­gasságaiba. A férj Amerikából unokaöccse ne­vében sürgönyt küld, hogy szerencsétlenség érte és hirtelen meghalt. Ebben a pilalnatban az ár­ván maradt képek kapósak lesznek s a festő nevét egyszeriben felkapja a dicsőség vihara. Különösen egy ismert kritikus áll az elhunytnak hitt festő képei szolgálatába, mert így próbál az özvegynek hitt asszony szerelméhez hozzá­­jutni. Az asszony, az Amazon most már kényte­len az események sodrával együtt haladni, a di­csőség középpontjában nem leplezheti le ma­gát. A kritikus eljegyzi. S az eljegyzés híre el­megy a tengerentúlra. Mint a villám, csap a férj szívébe. Egyszerre otthon terem, ahol össze­találkozik a kritikussal. * A NÉZŐTÉREN feszült izgalom, összesen öten ülünk fenn a vaksötétben: Hevesi, a szerző, Beöthy, a vezér, Bálint, a Nemzeti Színház dra­maturgja, Somogyi Nusi és én. E pillanatban belép a férj. A kritikus azt hiszi, hogy az unokaöccs, aki a festő tragikus halálának hírét megtáviratozta s most eljött, hogy az özvegynek elmondja a tragédia rész­leteit. A dermesztő csöndben megszólal a férj, Toronyi: — A kérdés, amelyet önhöz intézek, fontos. Az unoka fivéremről volna szó. A kritikus (Gellért Lajos)­: A halott festőről? Rá nézve már a mi kérdéseink nem lehetnek fontosak. A festő: De nagyon összefüggnek vele és fon­tos reánk. Amíg életben volt, mindig azon gyöt­rődött, hogy nincs tehetsége és emiatt nem tud boldogulni. Őszintén szólva, nekem is az volt a nézetem, hogy nem túlságosan lehetséges. A kritikus: Túlzottan tehetséges ember nem sok van a világon. A festő: Most, hogy utólag rá­jászakadt — azaz hogy ránkszakadt — ez a szédítő világ­siker, bennem újra feltör ez a kérdés, amely őt egész életén keresztül kísérte és kínozta. Hátha csak azért népszerű és híres, mert már halott?­­ És ha valaki nem zseni— mert zseni nem le­het akárki — csakugyan meg kell-e halnia, hogy észrevegyék, hogy ő is a világon van. Ez a kérdés gyötör most engem : miért kellett meg­halnia ?* E PÁRBESZÉD ALATT a kulisszák között álló színészeknek könny szökik szemébe. A színház örök huncutja, Gózon Gyula is a sze­mét törölgeti. A két színész tompa hangja me­legen re­zonál. Kis szünet. S a párbeszéd már folytatódik. A kritikus: Nem kellett volna meghalnia. A festő: Nem ? A kritikus: Amit tett, merő ostobaság volt. A festő: Ostobaság. A kritikus: Az ember sohase tegyen olyat, amit jóvá nem tehet. Ez az élet egyetlen titka. Ostoba és hálátlan dolog ajándékot visszauta­sítani. S az élet a legszebb ajándék. Az egyet­len ajándék. Főnyeremény, amit mindenki megüt, amikor világra születik. Magára hagyni egy asszonyt, egy ilyen asszonyt i­s bele­fulladni a vízbe, csak azért, mert nem sike­rült elhelyeznie képeit ? Téboly! Hát a siker minden, minden, s az élet semmi ! Az élet minden s a siker semmi! Meghalni, — amikor van holnap és holnapután, van jövő hét és jövő hónap és van jövő tavasz és van jövő esztendő, amikor az élet panorámája hirtelen megváltozik és talán — nem is talán, hanem bizonyosan — más képet mutat, őrültség! A FELKIÁLTÁS után egy lélegzetvételnyi csend van csupán. A csend első pillanatában Beöthy vezér felkel helyéből s a nézőtér ko­mor sötétjében tapsolni kezd. A tapsot átveszi a többi, néhány másodperc múlva már tapsol a nézőtér és tapsol a színpad kulisszákon túl álló pihenő öt színésze, tapsol Fedők és tapsol Somogyi Nusi és tapsol mindenki. A szünet így .biz* * hosszúra nyúlik. Gellért előreáll és folytatja a tapssal megszakított szerepet. — A legszebb festmény nem lehet olyan szép, mint egy élő, teljes is sűrű pillanat. A festő: Így beszél Párizs első mükritikusa?... " A kritikus: öcsém! Az ember először férfi és csak azután műkritikus. A műkritikus legyen ember és legyen férfi. Különben a műkritikust megeszi a moly és a penész. Mi a művész? A nagyszerű pillanatok megörökitése. Nagyon szép dolog, de nem a legszebb. Egy tökéletes művész van, az Úristen és egy tökéletes mű­remek, a világ ... * A NAGY PÁRBESZÉDNEK vége. A festő el­megy s a gyönyörű alkonyatbana a kert fölé,­­— mert e felvonás egy park sarkában játszó­dik, — felkúszik a hold. Sápadt sugarakat pá­ráztat ki magából, de már eltűnnek a felhők, most a tiszta és szikrázó estéli hold világában megjelenik az asszony, a feleség, az Amazon, Fedők Sárt. Mint egy madonna a hold glóriás fényében. És Fedők beszélni kezd. Sóhajt és zeng a szava és önti a lelkét, önti a szívét, mint kis patakot a hegy forrása és a szavak égőn és fáján, másszor tombolón és vadul törnek ki belőle és ragyog a szeme és fehér arcán játszik a hold és a sugarak kergetőd­nek és a kriti­kusnak bevallja, hogy minden csak játék volt, a férjéért, a férje tehetségéért, az érvényesü­lésért, a dicsőségért. És Fedák szava­­ir, mint a hegedű és belé­­zümmög Gellért hangja, mint a cselló. S jön a férj, Toronyi, és megcsókolja a feleségét. Ott állnak, a férj és feleség, a színpad kellős közepén és nézik egymást és lassan lemegy a függöny Az amazon harmadik felvonása után. * FEDÁK SÁRI nem Fedák-szerepet játszik ebben a darabban. Egy direktortól el is került a darab azért, mert az igazgatónak az volt a vélekedése, hogy a szerep nem Fedáknak való. Egyszerre megjelenik Fedák a színpadon s a nézőtéren ülők azt mondják: Ez az igazi Fedák! — Ez az igazi Fedák s a Mágnás Miska Mar­­csája az igazi Fedák és Kacsoh Pongrác János vitéze az igazi Fedák, és a Huszka Bob hercege az igazi Fedák és­ Lengyel Antóniája az igazi Fedák és Pompadour asszony az igazi Fedák, és a Szerető az igazi Fedák és a Hotel Imperial Annája az igazi Fedák és minden­ igazi Fedák. És jön majd az idő, amikor Stuart Mária lesz az igazi Fedák és a Kaméliás hölgy lesz az igazi Fedák. És Cleopatra lesz az igazi Fedák.­­ MA ESTE lesz a Hevesi-darab főpróbája a Belvárosi Színházban. Ma délelőtt Hevesi Sán­dor a következő levelet kapta: „Kedves jó szerző urunk! Mindnyájunknak egy vágya vasi, hogy ma este megjelenhessünk Az amazon főpróbáját a Belvárosi Színházban. Igen ám, de nálunk, a Nemzeti Színházban a hivatalos óra tízig tart. Arra kérjük tehát a Szerző Urat, ke­gyeskedjék nevünkben megkérni az Igazgató Urat, hogy ma estére kivételesen fél nyolc órára rendelje el az irodazárást. Kérésünket megismételve, maradtunk nagy tisztelettel a Nemzeti Színház irodistái. Úgy halljuk, a szerző ebben az ügyben be­szélt már a Nemzeti Színház igazgatójával és el is intézte az ügyet, még­hozzá­­ kedvezően. * A bécsi és a budapesti Csikágói hercegnő. A Király Színház Stella Adorján és Kulinyi Ernő fordításában december végén mutatja be Kálmán Imre, Brammer és Grünwald Csikágói hercegnő című operettjét, amelynek első előadását 1928 április 5-én tartották meg a bécsi Theater an der Wienben. A bécsi és pesti szereposztás a következő: Miss Mary: Rítta Georg — Lábos* Juci. Rose Marie: Elsk* Aumann — Bársony Rózsi. Sándor Boris: Hubert Marischka — Tolnay Andor. Pénzügyminiszter: Waldemar — Latabár. Titkár: Steiner —­ Sziklay. , XXVII. Pongrác: Moser — Dénes. Perolin: Eger — Boros. Mr. Lloyd: Thimig — Szirmay.­­ Idegen: Jablonski — Berczy. A darabot Bécsben Langer rendezte, Buda­pesten Tihanyi Vilmos, a zenekart Bécsben Paulik vezényelte, Budapesten Vincze Zsig­­mond vezényli.­­ Kis Egolf — harminc évvel ezelőtt, 1900 kö­rül Ibsennek ez a darabja nerre dicsekedhetett valami nagy népszerűséggel. Talán a téma rend­­kívüli komorsága, talán a rejtélyes, nehezen megfejthető szimbólumok miatt, a közönség fázott ettől az északján zord, könyörtelenül jég­hideg drámától. A kis­fiú, aki szüleinek bűne miatt nyomorékká lesz, nagyon megborzongatta az akkori idők nyugodt kedélyeit és történetét borzadva nézték a nézőtérről és lapok hasáb­jairól egyaránt. Mikor a Vígszínház 1899 októ­ber 22-én bemutatta Kis Egolfot, nagyon hűvös fogadtatásban részesült. A darabot akkor Kon­dor Viktor fordításában és a következő szerep­­osztásban játszották: Allmers Alfréd, földbir­tokos és író, volt tanító: Gál Gyula; Rita, fele­sége: Szerémy Gizella; Egolf, a gyermekük­­ Halász Ilonka; Allmers Ásta, Alfréd mostoha-­­húga: Lenkey Hedvig; Borgholm, mérnök: Gál A. Sándor; A patkánytisasszony: Hunyady Margit. Mindössze három előadást ért meg a­­Vígszín­házban a Kis Egolf, aztán eltűnt a játékrend­­ről. -A címszereplő, a kis Halász Ilonka, még az­után is sokat hallatott magáról, amíg aztán őt is elérte a csodagyerek végzete: felnőtt... A Vígszínház színpadán még csak egyszer pereg le ezután a Kis Eyolf szomorú históriája, ami­kor Mitterwurzer, a nagy német színész ját­szotta Eyolf bűnös apjának szerepét. Ez volt Mitterwurzer legutolsó szerepe. Kevéssel buda­pesti vendégszereplése után — meghalt... — Ez a története a Kis Egolfnak, amelyet Ibsen költői arcképének kiegészítéséül, most, harminc év után bemutat a Kamaraszínház. A szerep­­osztás a következő: Almers: Odry Árpád; Ritai Cs: Aczél Hana; Eyolf: Lázár Gida; Ásta: Tas­­nády Ilona; Borgheim: Lehotay Árpád; Pat­kánykisasszony: Kiss Irén. * Holnap, pénteken fél 9 órakor lesz a fiatal írók előadóestje. Az irodalmi eseményszámba menő esten Babits Mihály mond bevezetőt és az új írói nemzedék legkiválóbbjai: Erdélyi József, Fenyő László, Fodor József, Ignotus Pál, József Attila, Kodolányi János, Komlós Aladár, Komor András, Molináry Gizella, Mol­nár Ákos, Rozványi Vilmos, Sárközi György,­­Szabó Lőrinc, Török Sophie, Zsolt Béla vesz­nek részt személyesen, műveiket pedig Somogyi Erzsi, Hollós Ilona, Palotai Erzsi és Ascher Oszkár adják elő. Az estét a Zeneakadémia kamaratermében tartják meg, jegyek 1­6 pengőig a Grill-féle könyvkereskedésben, a Mentornál és a Színházi Élet könyvesboltjában­­ kaphatók. ­­4 Pénteken Cs sncowsbistoo il. u '/jt croksr w,­­v h. ww-wm1 A és Ifjúsági előadás az UJ SZÍNHÁZBAN tüzek az éjszakéban Jegyek I.—. 1.09, 2.­ és 3.— pengős árban még korlátolt számban a pénztárnál 11. oldal „Lacika a meseországban* nagy látványos mesejáték, az eddig előadott gyem­ekszte darabok között a legjobb, vasárnap órakor az IGAZI GYERMEKSZÍNHÁZBAN « Terézkitrud­ Színpadon ■legyek 50 fillértől. Telefon : 185­ S* Vasárnap délután fél 4 órakor a népszerű ZENEBONA Mérsékelt he­gárak. Fővárosi Operettszínház • A Székesfőváros Népművelési Bizottsága december 16-án, vasárnap délután 5 órakor a Pesti Vigadóban rendezendő hangversenyén a Székesfővárosi Zenekaron kívül Felvinczi Ta­kács Alice hegedűművésznő és Rideg Klára operaénekesnő működik közre. A hangverseny­­műsora: 1. Brahms: II. szimfónia. 2. Bocche­­rini: Hegedűverseny ; előadja Felvinczi Takács Alice. 3. Weber : Bűvös vadász, nyitány­­ 4. We­­ber : Ocean-ária az „Oberon“ című operából; énekli Rédey Klára. 5. Csajkovszky: Capriccio italien. Vezényel Bor Dezső karnagy. Jegyek 0.80—3 pengős árban hétköznap délelőtt 9—2 között a Népművelési Bizottságnál (IV., Váci­ u. 62. földsz. 1) és a hangverseny napján délután 4 órától a Vigadó pénztáránál válthatók. Köz­­alkalmazottak és diákok kedvezményes jegyet válthatnak. * Az Uj Művészek Egyesületének matinéja. Pénteken délután 6 órakor tartja első matiné­ját az Umetár név alatt működő új művészek egyesülete. Rabinovszky Márius előadást tart „Természet és Művészet" címmel, Báthy Annu­s modern szerzők dalait énekli Belépő díj nincs. Olcsó ajándéktárgyak Bogisich János ékszerára üzletében is. Szervita-tér­e • Szervit­a-rendház épületében 20 éve a Szervita-téren

Next