Esti Kurir, 1928. december (6. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

Szombat, 1928 december 1 isíkor: IZGALMAS VALLOMÁSOK A NAGY ISTVÁN-PERBEN — ill ■ — Nagy István ellen súlyosan vallott volt jegyzője, akiről viszont főnöke, a segédhiva­tali főigazgató nyilatkozott kedvezőtlenül „Viselkedjék úgy, ahogy egy bíróhoz illik és ne úgy, mint Erdélyi Béla" mondotta az elnök Nagy Istvánnak . Tanúvallomás Lubik Juci ajándékairól Az Erdélyi-ügy mellett eddig, mint ke­vésbé érdekes ügy szinte szerényen húzódott meg Nagy István dr. törvényszéki bíró és vádlottársainak ismert pere. Az ügy tárgya­lása azonban ma már izgalmas volt. Mára ugyanis végeztek a vádlottakhoz intézett pótkérdésekkel és ma már a vád koronatanúját, Vázsonyi Imre dijnokot hallgatták ki. Vázsonyi Imre írnoka volt a megvádolt tör­vényszéki bírónak, még­pedig majdnem két és fél éven keresztül. Elmondta, hogy Nagy István bíró értékpapírok vételével és eladá­sával is foglalkozott. Többször látta Gazda Györgyöt, aki intimusa volt Nagy Istvánnak­­és­­ azokban az ügyekben, melyekben Gazda­­ György volt a szakértő, a bíró rend­szerint rövidebb terminust tűzött ki, mint más ügyekben.­­"Állandóan tőzsdeüzletekről beszélgettek. Gazda tippeket adott.­­ Elnök: Lubik Juci feljárt gyakran oda? Tanú: Igen. És a biró sokszor vele együtt havazott a hivatalból. Elnök: Adott-e Nagy István valami aján­dékot Lubik Jucinak? — 1922-ben, vagy 23-ban a biró úr muta­tott nekem egy becsomagolt retikült. Amikor megkérdeztem tőle, hogy ezt kinek pre­zentálja, azt felelte: „Jucinak.“ A kihallgatott telefon­­beszélgetés Nagy István állandóan Gazdát rendeli ki szakértőnek, holott ő nem is hivatalos szakértő. —­ Ekkor határoztam el, — vallja a tanú — hogy kutatni fogok, mert nekem is gya­nús volt a dolog. Elhatároztam, hogy köz­löm ezeket a dolgokat a bíró úrral, de ké­sőbb megondoltam magam. Én egy kis tör­vényszéki bijnok vagyok, Nagy István pe­dig olyan hatalmas testületnek a tagja, hogy én ezt nem merem neki megmondani. Tudtam, hogy Sellő dr. jó viszonyban van vele és ezért vele közöltem a telefonon ki­­hallgat.'i beszélgetést. Sellő így szólott a bíróh­oz: „Pityuként, beszélni akarok majd veled/* Nagy István erre kiküldött a szobából. Húsz percig voltam kint, amikor aztán Sellő megmondotta, hogy beszélt a bíróval. Amikor a fegyelmi eljárás megindult, kö­zöltem ezt a dolgot egy másik ügyvéddel is, még­pedig szigorú diszkréció alatt. Ezt mondtam például Hajtás Ödön dr. ügyvéd­nek: „ügyvéd úr! Nagy István bírói palást­ját pénzszerzésre használta fel" Elnök: Ha ön tudta ezt a dolgot, miért nem ment azonnal a törvényszék elnöké­hez ? "— Azért, mert mint dijnok, apró ügyekben többször intést kaptam és ezért nem adtak volna nekem hitelt, szavah­ihetőségemben kételkedtek volna. Elnök: pellő dr. bejáratos volt a bíróhoz­? —• Igen. Egyszer azt mondotta, hogy' sze­­retne valamilyen csődügyben, mint helyettes szerepelni, azonban ő nem diplomás ügy­véd. Alalndóan érdeklődött a csődnyitásokról és azt is mondotta, hogy ő adna honoráriumot, ha kapna egy he­lyettesítést, naki. Azonkívül adott neki harisnyát és finom szövetet is. Elnök: Miért kérdezte Öntől, hogy van-e Önnek valami orvos rokona? — Azért, mert receptet akart íratni Lubik Juci számára. Auer ügyész: Ez a vallomás megcáfolja Nagy István bíró állítását, hogy ő nem volt ismeretségben Lubik Jucival. A tanú azután elmondja, hogy Nagy István Gazda György szakértőnek csak azokat az ügyeket juttatta, amelyek nagyobb díjazással jártak, míg Gergely szakértő csak a kisebb ügyeket kapta. Mikó államtitkár felszólította Nagy István jegyzőjét, mondjon el mindent, amit tud Elnök: Nagy István nem akarta önt rá­venni valamire? Tanú: Ez még 1926-ban történt, amikor vitéz Botond ügyvéddel találkoztam, aki fel­szólított, hogy menjek fel az igazságügymi­­nisztériumba. Fel is mentem­, mire bevezettek Mikó államtitkár úrhoz, aki felszólított, hogy mondjak el mindent, amiről tudok. Én azonban kitérő választ adtam, mire az ál­lamtitkár úr figyelmeztetett, hogy vigyázzak, ne beszéljek alap nélkül olyasfélét, hogy bíró a bírói palástját pénzszerzésre használta fel. Én nem is mondtam semmi különöset az ál­lamtitkár úrnak, azonban, mikor az igazság­ügyminisztériumból eltávoztam, közölni akar­tam a dolgot Nagy Istvánnal, aki azonban épp akkor tárgyalt. Azt üzente, hogy délután jöj­jek el, nem baj, ha este lesz is. Petrik Aladár dr. védő: Ön azt mondotta volna Bolond ügyvéd úrnak beszélgetés köz­ben, hogy nem beszélhet, mert nem akar hivatali titkot megsérteni. Hol van itt hivatali titok? Tanú: A minisztériumba adták be a felje­lentést, ahol azt bizalmasan kezelték, ezért tartottam azt hivatali titoknak. A védő intéz ezután kérdéseket a tanúhoz: — Miért ment ön dr. Botondhoz a rendőri­ségen történt kihallgatása után? — Mert mikor kihallgattak a rendőrségen bejött a szobába Pál fogalmazó és ott agresszíven rám szólt, hogy én vallomá­sommal kitekerem a biró nyakát. Ezért mentem el Botondhoz, hogy tanácsot kérjek tőle. — Miért nem jelentette ezt hivatalosan? Auer ügyész e szavaknál becsatolta a buda­pesti ügyészség vezető főügyészének, Strache Gusztávnak egy sajátkezű jegyzőkönyvét, amely szerint Vázsonyi ezt jelentette. Szembesítésre került ezután a sor Vázso­nyi, Gazda és Nagy István között. Vázsonyi megismétli, hogy az egyik szakértői díjkifi­­zetés alkalmával Gazda egy egymillió koro­nás bankjegyet adott át Nagy Istvánnak. Nagy István feláll helyéről és éles hangon vágja szemébe Vázsonyinak: — Nem igaz! Elnök: Látta ön valamikor, hogy Nagy István pénzt adott volna Gazdának, vagy megfordítva? — Azt láttam, — mondja a tanú — hogy Gazda adott pénzt Nagy Istvánnak. S ugyanekkor, azzal az ürüggyel, hogy hoz­zak be egy iratot, a bíró úr kiküldött, for­málisan kiparancsolt. A tanú elmondja, hogy ő délittált ' egy 'Ügyvédi irodában dolgozott és telefonbe­szélgetés közben téves kapcsolás történt és ekkor véletlenül kihallgatott egy beszélgetést: egy ügyvéd azt mondta egy kollegájá­ral, hogy neki nagyon gyanús, hogy Mit kapott Lubik Juci Nagy Istvántól ajándékba? [Az is lehet, hogy úgy mondta: ,Jucikám­megszüntetjük szövetr­aktár­unkat ! 94 éve fennálló cégünk szövet­osztályát megszünteti, miért is az összes raktáron lévő női és vérflszttveteket, kizárólag legkiválóbb gyártmányok, minden elfogad­ható áron árusítja ki. Ezzel kapcsolatosan rendezzük meg 93-ik karácsonyi occasiónkat, m­ely minden eddigit felülmúl. Néhány tájékoztató ár: Tiszta gpapruch­evrot 4­00 Crepe sie étimé to.fio 330 cm iskolaruhákra kiválóan alkalmas „ P legnehezebb minőségű, minden árnyalatban P­­ női Köpeny- és veloue Ciánon 12.50 bah4levSl­QlAlI 3*0 cw-n egész. 1/ 11(1 kiváló minőség, sok színben P KoualSZOtfsSBn unom.........p Étifova báuce. FáFfilitsny-szSnetek 15 50 ESLN­ , 9.50 Sváló minőségi! .................. ... - - - - P st­.UU H650S8SH pamut és lendamaszt _ P '7,UU Cray SatiEt 11 Ml Kelennyevászon és chillton­­ _ 38/100 cm., gyönyörű minőség . - P 82 cm., príma minőségű .. P *• Friedmann zsigmond Fiai Budapest, u., Erzsébet-tár 2 Szembesítés Lubik Jucival Gazda is tagad, Vázsonyi viszont meg­marad állításai mellett, az elnök tehát kon­statálja, hogy a szembesítés eredménytelen maradt. Csillag Jenővel szembesítik ezután Vázso­­nyit, akinek vallomására ezt mondja: — Alávaló hazugság! — Kérem, ne tessék ilyen hangot hasz­nálni, nem vagyunk kocsmában! —utasítja A következő tanú : Kurucz Géza törvény­­széki segédhivatali főigazgató, Vázsonyi volt hivatalfőnöke. Az elnök Vázsonyi szavahihetőségére vonatkozóan tesz fel kérdéseket, mire a tanú csak ennyit mond : — Sokszor csalódta­m benne ... — Mit ért ön ezalatt, — firtatja az elnök. — Ha a hivatalos kellemetlenségek voltak miatta, ő igen sokszor megígérte, hogy nem fogja többet tenni, egy negyedórával később pedig már újra rajtakaptam. — Rossz hivatalnok volt ? Hazudott ? — Privát ügyben nem merném ezt állítani, mert nem tudnám bizonyítékokkal alátá­masztani. De kételkedtem benne. Azt is mondotta, hogy a harctéren szerzett súlyos betegsége van, kitüntetéseket kapott és hogy jogászember, azonban mikor erre került volna a sor, bizonyítani ezek közül az állítások közül semmit nem tudott. Nagy István mosolyogva hallgatja a tanú vallomását, mire Patay elnök rászól: — Viselkedjék kérem komolyabban, ahogy egy bíróhoz illik! — Kérem, méltóságos uram, — pattan fel lángvörösen Nagy István — nem lehet ezt tovább hinni, emiatt az ember miatt ülök itt husz hó­nap óta... — Hát akkor kibír még egy hónapot! Ural­kodjék az idegein, hiszen Ön bíró, ne viselkedjen itt úgy, mint egy Erdélyi Béla, rendre Patay tanácselnök Csillag Jenőt. A Lubik Jucival való szembesítés is eredménytelen marad, Vázsonyi a sze­mébe mondja Lubik Jucinak, hogy* ezüst retikült, harisnyát és szövetet kapott a bírótól, azonban Lubik Juci ezt tagadja. Vázsonyi megesketésére kerülne most a sor, azonban ezt több védő is ellenzi, mire a törvényszék felfüggeszti a tanú megesketését. Az ügyész: Ha Vázsonyi olyan rossz hivatal­nok volt, tett ön fegyelmi feljelentést ellene? — Nem kérem, az általa annyiszor hangoz­tatott súlyos betegsége miatt. A lelkiismere­tem nem engedte, hogy egy ilyen súlyos beteg embert, aki — amint ő azt hangoztatta, a ha­zájáért, a fronton sérült meg, — esetleg állás­vesztésnek tegyek ki. — Ha olyan beteg volt, megvizsgáltatta ön hatósági orvossal? — Nem. — Pedig ezt előírja a törvény! — Kérem, az ő betegsége igen rapszódi­­kus természetű volt. Megtörtént az is, hogy a felelősségrevonás percében hirtelen el­vágta magát a padlón. Aztán, mikor látta, hogy nincs semmi baj, rögtön ma­gához tért. .­­7- Követett el olyat, amiért fegyelmit kel­lett volna indítani ellene? —• Nem. — Tud ön olyan konkrét esetet, amikor hazudott volna. — Nem. Kurucz Géza és Vázsonyi szembesítése után Nagy István azt kérdezi a főigazgatótól, tud-e valamit Vázsonyi házasságáról. — Ezt a kérdést nem engedem feltenni, — szól közbe Patay elnök — nők becsületébe nem gázolunk! A tanút megesketik vallomására. Aki nem emlékszik semmire Márton Péter nyugalmazott altiszt kihall­­gatása következik ezután, Márton öt eszten­deig volt Nagy István bíróhoz beosztva. Az Szavahihető-e a koronatanú? 3. oldal

Next