Esti Kurir, 1929. május (7. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-15 / 108. szám

Szerda, 1929 május 15 ISMSsMBt K­é%€iZR% 7 =...." ■1 -......... ̋»ο"-... • ' ( A tőzsde vezetősége holnap határoz a rendkívüli közgyűlés összehívása iránt, amelyen a gazdákat beválasztják a tanácsba Az Esti Kurír értesülése szerint, a tőzsde tanácsa holnap délután fél egy órakor ülést tart. Ennek a tanácsülésnek a feladata lesz megállapítani, hogy mikor tartják meg azt a rendkívüli közgyűlést, amelyet a gazdáknak a tanácsba való beválasztása tesz szükségessé. A gazdákat ugyanis csak akkor lehet a ta­nácsba delegálni, ha megfelelően módosítják a tőzsdei alap­szabályokat. A rendkívüli közgyűlésnek tehát tulajdon­képpen az a célja, hogy megfelelően módo­sítsa a tőzsdének ama szabályzatait, amelyek a tanácsosok megválasztására vonatkozóan intézkednek. Értesülésünk szerint azt a terve­­z­e­tet fogadják el a holnapi tanácsülésen, hogy a rendkívü­li közgyűlés elé olyan érte­lemben kell indítványt terjeszteni, hogy a gazdák mindjárt tagságuk elnyerése után tagjai lehetnek a tanácsnak, most é­s a következő esztendőben, amikor ál­talános tanácsválasztás lesz. A következő esztendőkben az eddigi három esztendő helyett egyévi tagsághoz köti a taná­csosságot. Napirenden szerepel persze az a javaslat is, hogy hatvanról hetvenre emeljék a tanácstagok számát. A gazdákat, akik be­jutnak majd a tanácsba, az OMGE és a Mező­gazdasági Kamara fogja kijelölni és­­ e két testület közül ajánlott harminc gazda közül a tőzsde közönsége fog tíz gazdát megválasztani. A rendkívüli közgyűlés valószínűen a követ­kező héten, május 25-én lesz, de az is lehet­séges, hogy 29-ikére halasztják. Az alapsza­­bálymódosító rendkívüli közgyűlés után né­hány héttel megtartják a rendes közgyűlést, még­pedig minden valószínűség szerint vagy június 15-én, vagy június 22-én. A tőzsde mai 1­4 milliós kasszanapján rendben bonyolódtak le az átvételek és befizetések Az Esti Kurír már a múlth­eti kasszanap le­bonyolítása után jelezte, hogy azokon a tár­gyalásokon, amelyeket a bankvezérek folytat­tak a múltheti kasszanap zavartalanságának biztosítása érdekében, arra nézve is megálla­podás jött létre, hogy a mai, május 14-iki pénztárnap sima le­bonyolításának biztosítása céljából is megteszik a szükséges intézkedéseket. Ez, már a m­ílt héten is nagy megnyugvást keltett a piacon, mindazáltal változatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg aziránt, hogy­ tényleg az egész vonalon rendben bonyolód­nak-e le az üzletek. Az Esti Kurír munkatársa a kora délutáni órákban a legilletékesebb helyen a Zsíró igaz­gatóságánál érdeklődött ebben az ügyben, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a mai kasszanapon, amikor csupán a korlátértékek jutottak szállításra és átvételre, 14 millió pengő volt a forgalom és a déli órákig úgy az átvételeket, mint a befize­téseket minden fennakadás nélkül telje­sítették a felek. Ilyen körülmények között természetesen meg van győződve a piac arról, hogy a jövő heti kasszanap ügyeinek zavartalan lebonyolítása is biztosítottnak tekinthető. ---- ——— A bécsi tőzsde Bécs, május 14. Az értéktőzsde csendes keretek között és nagyobb árváltozás nélkül folyt le. A piac valamennyi területein kisebb tartózkodás volt észlelhető. Kisebb árnyereséget csak a ma­gyar értékek értek el, a Rima és a Salgó ki­vételével, amelyek egy árnyalattal gyengéb­ben tendáltak. A cseh papírokban tovább folyt a lanyhulási folyamat. Az osztrák érté­kek alig tartottak voltak. A tőzsde üzlettelenül zárult- A járadékpiacon nem volt üzlet. Osztrák Hitel 54.60, Államvasut 40.40, Déli­­vasut 10, Magyar Hofherr 15.10, Déli elsőbb­ségi 81-55, Krupp 11.50, Alpesi 42.60, Salgó 14.65, Siemens 23.51, Rima 117.40. Az Auer mérsékelt nyeresége. Ma tette közzé mérlegét a Magyar Gázizzófény rt. az 1928. üzletévről. A mérleg mindössze 91.536 , tiszta nyereséget számol el. A bruttó bevételhez vi­szonyítva a költségek igen jelentékenyek, 111.349 pengőt emésztenek fel. A fizetések és pótlékok 91.241 P-re rúgnak. Megalakult a Tetőtfedőmesterek Szövetsége. A magyar tetőfedőiparosság május hó 12-én, va­sárnap, tartotta országos kongresszusát, amelyen nagyfontosságú határozatokat hoztak a kontár­­kérdés gyökeres megoldása, • továbbá az 1922: XII. t.-c.-nek a tetőfedőiparosságra oly sérelmes 4. és 47. §-ainak megváltoztatása és a 45. §-ban lefektetett generálvállalkozás lehetőségének meg­szüntetése tárgyában. A tárgysorozat letárgyalása után a kongresszus átalakult közgyűléssé, amely egyhangúlag a legnagyobb lelkesedéssel határozta el Magyar Tetőfedőmesterek Országos Szövetsé­gének megalakítását. A szövetség országos elnö­kévé Tomschay Józsefet, ügyvezető elnökévé Bu­­kovár Jenőt választotta meg. Felszámoló részvénytársaság. A Hungária Mű­­ipar Rt. elhatározta felszámolását. A hitelezők 6 hónapon belül érvényesíthetik követeléseiket. Fizetési zavarok. A szegedi törvényszék ifjú ,Schlesinger Mór cég és tagjai, Szigeti Ernő és dr. Szigeti Andor kézműáru kereskedők, és Ke­ting János divatáru- és rövidárukereskedő, a győri törvényszék Pásztor Izidor divatárukereskedő és Willner Jenő felsőgallai kereskedő, a szolnoki törvényszék László és Társa divatáru kereskedő, a brcskolei törvényszék Weisz Sándor divatáru­­kereskedő, a kaposvári törvényszék Weisz János utódai Braun Tibor és Róbert nagybajomi cég sérelmére a csődönkívüli kényszeregyességi eljá­rást megindította. Megjavult a berlini tőzsde irányzata Berlin, május 14. Eleinte nagyon kedvetlen volt a tőzsde Kisebb-nagyobb lebonyolítások akadtak a kü­lönböző ellentmondó hírekkel kapcsolatban. Az alacsonyabb árfolyamoknál azonban fe­dezővásárlásokban sem volt hiány, sőt újabb vittelek is előfordultak, amit a Párizsból dél­tájban érkezett jobb hírekkel magyaráztak. E vételek következtében meg is javult az irány­zat. A jegyzések a következők: Laurakolló 70, Festékipari 246, Siemens 376, Barnaszén 283, AEG 174, Német birod.­bank 302,5, Német bank 161, Glanzstoff 416, Gelsenkirchemi 128, Mannesmann 114, Bem­­berg 335, Német földolaj 112, Polifon 448, Berlini Hand. G. 211. A Középeurópai Lloyd, Bizony László lapjának legújabb száma érdekes cikkeket közöl a nagy belgrád—pancsovai új Dunahídról, az erdélyi szász pénzintézeti életről, a pozsonyi építkezé­sekről, az új kereskedelmi szerződésekről stb. H­atvanezer idegen látogatója volt a Nemzetközi Vásárnak Mint az Esti Kurír jelentette, tegnap délután zárult a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely­nek sikere felülmúlta az eddigi összes hazai­­vásárokat. A vásár vezetőségének jelentése sze­rint, a vásár tartama előtt négyszázezer láto­gató kereste fel a városligeti kiállítási területet s ezek közül hatvanezren voltak idegenek. Már ezek a számok igazolják, hogy milyen nagy je­lentősége van a Budapesti Nemzetközi Vásár­nak s hogy mennyire szükséges ennek az intéz­ménynek további fejlesztését lehetővé tenni. A vásár eredményei üzletileg is minden vo­nalon éreztették hatásukat. Mindenütt jelenté­keny üzleteket bonyolítottak le és akadtak cé­gek, amelyek egész évre szóló megbízásokhoz jutottak. iki R 3 ^aláímm. 11. olda Eleinte lanyhább, zárlatkor szilár­dabb volt az értéktőzsde Közvetlenül az üzlet megnyitása után álta­lában kedvetlen volt a piac hangulata, még­pedig leginkább a külföldi jelentésekkel kap­csolatban. A külföldi tőzsdék jelentéseiből ugyanis arról lehetett tájékozódni, hogy úgy Frankfurtban, mint Bécsben, Prágában, Ber­linben és egyedül, nagy tartózkodás észlelhető az üzletkötések tekintetében. Az összes kül­földi piacokon meg vannak ugyanis győződve arról, hogy a most következő napokban első­sorban az lesz döntő az áralakulásra, hogy milyen eredménnyel végződnek Párizs­ban a jóvátétel kérdésében folyó tárgya­­­­lások. Erről tegnap meglehetősen ellentétes hírek voltak a külföldi piacokon és ez okozta min­denfelé az üzle­ttelenséget. Ilyen körülmények között a megnyitáskor az általános bizonytalanságot a bianco­­eladók csoportja megint eladásokra hasz­­­­nálja fel. Ennek következtében a legtöbb értéknél le­morzsolódtak az árfolyamok, annál is inkább, mert eleinte hiányzott mindenféle intervenciós jellegű vásárlás. Az üzletidő második felében azonban határozottan megjavult a tőzsde irányzata. Erre elsősorban az szolgáltatott okot, hogy a szénértékeknél nagyobb vásárlások tör­téntek egy elsőrendű pénzintézet megbí­zásából. Az egyik verzió szerint a Salgó-részvényeknél, a másik verzió szerint a Kőszén-részvényeknél szerepelt a bank mint vevő. A Salgónál arány­lag mérsékelt volt az árjavulás, a Kőszén-részvénynél ellenben 710-ről 724-re emelkedett az árfolyam. Ez a 14 pengős áremelkedés valószínűvé tette, hogy tényleg voltak intervenciós jellegű vá­sárlások és amikor ezt a bianco-eladók cso­portja is konstatálta, a maga részéről fedező­vásárlásokkal is hozzájárult a Kőszén-rész­vény forgalmának élénkítéséhez és szilárdabb irányzat érvényben tartásához. A Kőszén­részvényekkel egyidejűleg más kategóriáknál is voltak javulások, így a többi közt a Szikránál, amely néhány pengővel emelke­dett, viszont más kategóriáknál a tegnapi ár­folyamokkal szemben egészen mérsékelt az árjavulás. Mindössze annyit lehetett megálla­pítani a piacon, hogy a hangulat igen barátsá­gos. Az üzletidő második felében hosszabb ideig a kontremin fedezővásárlásaival kom­mentálták ezt a barátságosabb hangulatot, de közvetlenül a zárlat előtt arról érkeztek je­lentések, hogy , a külföldi tőzsdéken kedvező h­írek ter­jedtek el a párizsi tárgyalásokról, sőt azt is tudni vélték, hogy már meg is álla­podtak a vitás kérdésekben. A tőzsdén nagy csoportokban tárgyaltak erről a hírről, de az üzlet zárlatáig nem tudtak meggyőződni arról, hogy ezek a hírek megfelelnek-e a valóságnak. Zárlat előtt különben az áfa szintén emelke­dett 4 pengővel, ezzel szemben a Lámpa feltű­nően lanyha irányzatú volt. A valuták és devizák piacán, valamint a fiv­érlékeknél nem voltak különösebb változások. Államadóssági kötvények: Hadikölcsön 6 százalékos I—­V. kib. 0.13—0.14, VI—VII. kib. 0.06—0.07, 5 és félszázalékos II—VII. kib. 0.08—0.07, IV. kib. 0.06—0.07, V. kib. 0.06— 0.07, VII. kib. 0.06—0.07. Népszövetségi köl­csön 5.92—5.92. Kényszerkölcsön 47.30—47.10. Záloglevelek és k­ö­lcs­ö­n köt­vénye­k: Teljesen üzlettelen. Fővárosi kölcsönkötvények: Teljesen üzlet­­telen. Vasúti kötvények: Beszkárt A) 6.—, Rész­kert B) 0.57. Érmepénzek: 20 koronás arany 23—23.30, ezüst egykoronás 0.38—0.40, ezüst régi forin­tos 1.05—1.08, ezüst ötkoronás 2—2.05, szán­arany kg-ja 3830—3836, szinezüst kg-ja 102.5 —103.5. Az utótőzsdén arra a hírre, hogy Berlinben is javult az irány­­­­zat, fedezővásárlások voltak túlsúlyban. Ma­­a­gyar Hitel 77.5, Kereskedelmi Bank 112, Kő­szén 722, Salgó 52.2, Urikányi 126, Bródi 16, Fegyver 254, Ganz Danubius 108, Villamos 70, Lámpa 140, Ofa 108, Nova 43.4, Cukor 135.5, Szikra 216, Gumi 59. •tft/l/l/l/tm Nagyobb lebonyolítások követ­keztében árcsökkenések voltak a gabonatőzsde határidőpiacán A csikágói gabonatőzsdén tegnap már sok­kal nyugodtabb volt az üzlet irányzata, mert a napok óta tartó lanyhulás után fedező­vásárlások is akadtak a csikágói piacon. En­nek következtében az üzletidő elején a buda­pesti piacon is tartott volt az irányzat, de csak­hamar itt is árcsökkenés váltotta fel a tartott és részben magasabb jegyzéseket. Ma is kol­­portáltak ugyan híreket arról, hogy az állomá­sokon csak kis tételekben jut a búza értékesí­tésre, de ezt teljesen figyelmen kívül hagyták, főleg azért, mert újabb esőzésekről érkeztek be tudósítá­sok és ezzel kapcsolatban optim­isztiku­­sabb volt a vélekedés a vetés helyzetéről. Az esőhírek főképen a határidőpiac irányza­tát lanyhították el. A lanyhulásban a májusi búza vezetett, amely 50 fillérrel olcsóbbodott, de a jobb időjárás következtében erősen lanyhult az októberi búza is és pedig 30 fillér­rel. A márciusi búzánál 25 fillér az árcsökke­nés. Erősen lanyhult az októberi rozs is, amennyiben a tegnapi árfolyammal szemben 40 filléres csökkenés mutatkozik, sőt lanyha volt a határidő tengeri irányzata is. Mindez persze meglehetős izgalmat váltott ki a piacon, mert tegnap főleg a májusi búzá­nál voltak nagy áremelkedések, amikor leg­lanyhább volt az irányzat, azt a hírt kolpor­­tálák, hogy olyan cégek szerepeltek, mint eladók, amelyek élénkebb összeköttetésben álla­nak a külfölddel, amiből p­ersze azt a következtetést vonták le, hogy a külföld is bonyolított a határidőpia­con. A készáruvásáron a tengeri 10 filléres drá­gulásával szemben a búza, rozs 15—15, a zab, korpa és árpa 25—25 fillérrel olcsóbbodott. Szállításra 33 vagon búzát, 3 vagon rozsot, 25 vagon tengrit jelentettek be a májusi aeg­izs­­mánból. Élénken foglalkoztatta a piacot az a hí­r is, hogy holnap a határidőalkuszok gyű­lést tartanak, mert a kevésbé foglalkoztatott ügynökök azt kívánják, hogy a kitűnő üzlet­menettel rendelkező alkuszok keresetüknek egy részét úgynevezett közös pénztárba fizes­sék be. Ebben az ügyben érdekes fejlemények várhatók. A Hisz­tárak nem változtak. Eladások: Búza: 150 q pestv. (80) 25.5 pp. Tengeri: 150 q 27.30 pp. dr. Zab: 150 q 24.50 pp., 150 q 24.37.5 pp., 150 q 24.25 pp. Határidőüzlet: Búza: Május 24.08, 00, 07, 23.92, 90, 80, 70, zárlat 23.65—67, október 25.38, 92, 76, 72, 70, 67, 60, 58, zárlat 25.59—60, március 27.70, 73, 58, 51, 50, 49, zárlat 27.40—42. Rozs:’’Május 20.90, 70, zárlat 20.60—66, ok­tóber 23.11, 22.92, 95, 80, 66, zárlat 22.66— 22.68. Tengeri: Május 26.74, 70, 66, zárlat 26.66— 26.67, július 27.12, 15, 16, 10, 08, 04, 14, 08, 15, 08, zárlat 27.08—10. Készáruüzlet hivatalos árjegyzései: Búza: tiszai 77 kg 24.75—25.05, 78 kg 25.00 —25.30, 79 kg 25.30—25.50, 80 kg 25.55— 25.75, 77 kg 24.30—24.60, 78 kg 24.55—24.75, 79 kg 24.85—25.10, 80 kg 25.10—25.30, fejér­­megyei 77 kg 24.10—24.35, 78 kg 24.35— 24.65, 79 kg 24.65—24.85, 80 kg 24.80—25.00, dtuk­ 77 kg 24.10—24.35, 78 kg 24.35—24.65, 79 kg 24.65—24.85, 80 kg 24.80—25.00, pest­­megyei 77 kg 24.10—24.35, 78 kg 24.35— 24.65, 79 kg 24.65—24.85, 80 kg 24.80—25.00. Rozs, pestv. 20.75—20.85, egyéb rozs 20.75 —20.85, tak. árpa I. 26.00—26.40, tak árpa II. 25.80—26.00, felsőm, sörárpa 2800—28.75, egyéb sörárpa 27.00—27.50, köles 27.50— 28.50, tiszai tengeri 28.80—29.20, egyéb ten­geri 28.80—20.20, egyéb tengeri 27.15—27.30, zab I. 25.00—25.25, zab II. 24.25—24.50, korpa 17.25—17.50, lucernamag 120­*­140, lóheremag 140—150.

Next