Esti Kurir, 1929. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-19 / 212. szám

Csütörtök, 1929 szeptember 19 . I Kafüt Benamy Sándor színműve az Új Színházban Mázsaszámra mérik a kéjvágyat ebben a fülledt luxushaja-kajütben. Estétől reggelig, mindig a drámai feszültség tetőpontján. Rend­­­geteg zihálás, epedés, dulakodás a színen,­­ Kisebb adag beteljesülés a felvonás közben, egy gyilkosság, egy maláji nőnek öltözött kajüt­­takarító, megzavart pásztoróra, bűnü­gyi nyo­mozás és végül egy keletkező viszony kezdő­akkordjai. Minden szereplő egy-egy rikoltó színben vesz részt ebben a távzihálási és vér­­fagyasztási versenyben: a kajüttakarító csupa­­izom férfi, bamba és szangvinikus, a francia gavallér maliciózus, a démoni nő szeszélyes és parancsoló, az angol határőrtisztek hűvö­sek, udvariasak és határozottak. Megrázó kép­sorozat annak a nézőnek, aki becsületszóra elhiszi, hogy a színek mögött emberek is van­nak. Mert egyéb garanciát erre nem kap. Kaphatnak olyan tökéletes színészi produk­ciókat, melyek a mondvacsinált figurákat va­lódi temperamentummal, a kétórás puffogást valódi lendülettel töltik meg. Amihez nem­csak tehetséges színészek kellenének, hanem egyenest ezekre a szerepekre született színé­szek. A Kajüt-ben sok ügyes színpadi trükk van, de ezek nem a párizsi fajtából valók, melyeket többé-kevésbé hatásosan végigvihán­­colhat a közepes színész is, hanem hangos és sejtelmes, berlini szabásúak, melyek menten csütörtököt mondanak, amint egy félrecsú­­szott hangsúly kizökkenti a nézőt a hangulat­ból. A Kaját nézőinek pedig még arra sem volt alkalmuk, hogy a ,,hangulatiba bele­­zökkenjenek. Az Új Színház rokonszenves, be­csülettel igyekvő színészgárdát vonultatott fel a szezonnyitó előadásra; bocsássuk meg ne­kik, ha elmulasztották éppen e szerepek ré­szére születni. Áll ez elsősorban Kálmán Erzsikére, erre az előkelő, komoly tehetségű művésznőre, ki­nek színészi reaktiválását mindenki csak a leg­nagyobb örömmel fogadhatja. Minden mozdu­lat,­ önkéntelen szemérem és tartózkodás — ami színésznőnél, ha nem is okvetlenül hiba, de gyakran korlát. Ebben a vijjogó-huhogó démonszerepben: a szerző intencióinak meg­kontrázása. Reméljük, legközelebb nekivaló szerepet kap s ismét teljes mértékben érvé­nyesítheti azokat a kitűnő kvalitásait, melyek a saját előadásában éppen hogy megmutat­koznak. Férfi­ partnerei hasonló nehézségek­kel birkóznak, s egyikükről sem mondhatni, hogy eredményesen. Sarlag bizonyára talen­­tumos színész, de hiába, nem Wegener. Ebben a darabban nincs mondanivaló, nincs emberi figura s az a folyamatos színpadi mechaniz­mus sincs meg benne, mely a hiányokat el­felejtetheti. Ebben a darabban csak néhány merész színpadi fogás van, néhány hatalmas­­ ripacskodási­ lehetőség. Ez a darab azzal áll vagy bukik, hogy van-e Orskája és Wegener­je. Állapítsuk meg rezignáltan, hogy nincs. i. 1­. * Megnyílt az Operaház. A Himnusszal és Hunyadi László előadásával nyitotta meg ka­puit az Operaház a közönség előtt, amely teljesen megtöltötte a nézőteret s nagy gyö­nyörűséggel hallgatta Erkel dalművét, a táblabiróvilág korának ezt a meghatóan ma­gyar, megrázóan drámai, Petőfi első verses­­kötetével egyóvású remekét, amelynek már a márciusi ifjúság is lelkesen tapsolt, s amely, bár nyolcvanötéves, mégis, ma is friss, élő zene. Az Operaház évadnyitó előadása nem volt méltatlan Erkel művéhez. Székelyhídi é­s klasszikus Hunyadi Lászlója mellett Bodó Erzsi, mint Szilágyi Erzsébet, Szabó Lujza, mint Gara Mária, Rosier End­re, mint V. László, tettek tanúságot arról, hogy az új énekes nemzedék méltó akar és tud is lenni elődeihez, példaképeihez. A zenekar, élén Ré­kai Nándorral, pihenten játszott, a kar tisztán és drámaian énekelt, Oláh Gusztáv színpadi képei illúziót keltőek és Szemere Árpád rende­zése hatásos. (!■ gy) * Bécsi kémikusok a Fővárosi Operettszín­­házban. Tegnap este kezdte meg a bécsi Thea­ter der Komiker társulata négy napra terve­zett vendégjátékát a Fővárosi Operettszính­áz­­ban. A közönség zsúfolásig megtöltötte már első nap a nézőteret. Az az ünneplés, amely az egyébként kitűnő és mulattató előadást végig­kísérte, persze elsősorban Rott Sándornak szólt, aki Türk Bertával együtt most mint ven­dégszereplő színész érkezett Budapestre. Nóti Károly és Lőrinc­ Miklós k­ét németre fordított kitűnő egyfelvonásosában és két bécsi bohó­zatban lépett fel a kis Rett remek egyéni hu­morának minden árnyalatában. De ugyancsak nagy sikere volt az Ármin Berg, Ármin Sprin­ger, Franz Engel, Alfred Walter, Paula Wal­den és Anny Nórákból álló bécsi törzsegyüt­tesnek is. A közönség nagyon jól mulatott és még éjféltájban is zúgott a taps az Operett­­színházban. * Basilides Mária dalestéi. Basilides Mária bérleti dalestéi október 16-án, december 13-án és február 12-én lesznek a Zeneakadémián, le­gyek Rózsavölgyinél. A. A KIRÁLY SZÍNHÁZBAN megkezdték hát Anday Ernő és Szilágyi László új operettjének, a Veronika-nak próbáit. Az operetthez Tamássy Pál, a kitűnő komponista szerzett muzsikát. A szereplők már valamennyien együtt voltak a ma délelőtti próbán, ahol először hangzott el — igaz hogy egyelőre csak zongorán — a Veronika sok szép melódiája, amelyből nem egy egészen bizonyosan sláger lesz. Egy szereplő azonban még mindig hiányzik. A librettisták előírása szerint Veronikának, más­ként Gaál Franciskának van egy komondorja, amely tudományával rácáfol a színpadon eddig szereplő összes komondorokra. Most hát komon­dort keresnek a Király Színházban a Veronika előadásaira. A komondornak azonban már a próbákon is jelen kell lennie, hogy megszokja a környezetet és megszokja színpadi gazdáját, Gaál Franciskát. A színház tehát arra kéri a főváros komondor­­tulajdonosait, hogy kutyáikkal délben, vagy este jelentkezzenek a Király Színházban Karacs Ist­vánnál, a színház gazdájánál, a ki jelentkezésre kerülő kutyákat levizsgáztatja. A felvételhez egy feltétel szükséges: okos kutya kell, olyan, ame­­lyik végszóra ugat.* EGY IDŐ ÓTA szokásban van, hogy a színpa­don ismert, élő embereket szerepeltetnek, vagy olyanokat, akik valaha éltek s akiket annak­idején mindenki ismert. Emlékezhetünk, hogy a Régi jó Budapest-ben az öreg Podmaniczky Frigyes báró sétált végig a színen a közönség lelkes tapsai között, viszont Vajda Ernő darabjában, a Trónörökös­ben Fe­renc József szerepelt. Szenes Béla egyik vígjátékában Porzsolt Kál­mánt, a kitűnő kritikust és Komor Gyulát, a Vígszínház igazgatóját vitte a színpadra. Bus Fekete László a Pista néni című zenés vígjáték­­ban pedig a színpadra hozta azt a kecskeméti ezredest, aki a háború alatt városparancsnok volt Kecskemét híres városában. Az Új Színház legközelebb Földes Imre Égő város című darabját mutatja be, amelynek egyik főszereplője Ssaynau tábornok lesz. Haynau sze­repét Harsányi Rezső fogja játszani. * SOMLAY ARTUR kapta ezt a levelet. Szóról szóra közöljük: „Tisztelt Úr! Az Esti Kurír ujjában olvastam, hogy t. urasá­­godnak szüksége van a Földnélkü­lyben egy ron­gyos ruhára. Én nagyon szegény ember vagyok és jó néhány rend rongyos ruhám van. Ha t. ura­­ságod óhajtana tőlem rongyos ruhát venni, tessék engem egy levelezőlapon értesíteni, hogy mikor mehetek be a színházba a belvárosba és akkor magammal vinném valamennyit, amelyből t. ura­­ságod, amelyik legjobban tetszik vagy amelyik legjobb állapotban van, magának megvásárolni. Megjegyzem, a ruhák ára igen olcsó, úgyhogy ura­­ságod két öltözetet is vehet, számítva arra, hogy esetleg máskor is fog kelleni ilyen ruha. Maradtam tisztelettel. (Aláírás. Pontos cím.­ OPERAPRÓBÁT TARTANAK a Városi Színház színpadán. Az egyik énekes — szegény árva lelke — olyan rekedt, hogy az első sorban sem hallani a hangját. Legalább is ő azt mondja, hogy rekedt, viszont akadnak olyanok, akik meg azt mond­ják, hogy ha nem rekedt, akkor sem visz a hang­ja messzebbre az első három sornál. Sebestyén direktor a nézőtéren ül és egy ideig hallgatja az énekest. Egyszerre megunja a dolgot és odakerüli magához.­­— Nézze, kérem — szól hozzá mosolyogva —, a színházakban nem érvényes az új — csendren­delet.* EGYIK SZÍNHÁZUNK TÁRSALGÓJÁBAN arról beszélgetnek, lehet-e előre megmondani a darab­ról, hogy sikere lesz. Természetesen mindenki a Carmenre hivatkozik, amely a premieren rettene­tesen megbukott és ma már a halhatatlanság út­ján van. Mások Lengyel Menyhért Taifun-ját hoz­zák fel példának, amelyről egy ismert benfentes azt állította, hogy: ha ötször elmegy felházakkal, jó lesz. Erről az egyik színésznek eszébe jut egy kis történet, mindjárt el is meséli: Biró Lajos Beöthy Lászlónak annak idején át­adta a Sárga liliom című drámáját. A drámát el­olvasta Beöthy és nagyszerűnek találta, majd oda­adta egy ismert rendezőnek, hogy ő is olvassa el. A rendező egy nap alatt végzett a darabbal és másnap már Beöthy László irodájában ki is vé­gezte. — Vezérem — mondotta — a darab kétszer sem fog menni. Ezt én mondom magának. Beöthy nem hallgatott a tanácsadókra, szinte­­hozta a Sárga Liliomot, amelynek óriási sikere volt. A századik előadás ünneplésére Beöthy László nagy vacsorát adott az egyik előkelő ven­déglőben, ahol a második fogás után felállott, köszöntőt mondott és a többi között így szólt: " — Örülök és örülünk valamennyien, hogy Biró Lajos darabja ilyen határtalan sikert ara­tott. Bár van közöttünk valaki, aki azt mondotta, hogy a darab kétszer sem megy .. . A rendező, aki szintén ott ült az ünneplők között, közbeszólt: — Fenntartom! Még most is fenntartom ... . * GIGLI, a világhírű Gigli szeptember 23-án, vagy 24-én, szóval hétfőn, vagy kedden este ér­kezik Budapestre. Titkára már elküldötte rendel­kező levelét a Városi Színházhoz, amelytől a kö­vetkezőket kéri: Háromszobás lakás, dunaparti szállodában. Az ablakok a Duna felé nézzenek. Sem a jobb-, sem a baloldalra fekvő szobák­ban nem szabad sem énekelni, sem zongorázni. A szobák egyikében zongorát kell felállítani, ha ez nehezen megy, pianinót. Rádiót kell felszerelni a hálószobában. A megérkezést követő napon délelőtt tíz óra­kor a Rigolettóból próbát kér, amelyen szeretné, ha már jelen lennének partnerei: Alpár Gitta és Enrico de Franceschi. Még aznap délután írjanak ki próbát a Pa­­rasztbecsületből. És végül a gázsit dollárban. Szerda Itt vannak az új slágerek EZ HÁT A SZERELEM ének- és táncszámai A Fővárosi Operettszínház szombat este mu­tatja be Ez hát a szerelem című nagy burleszk-operettet. Táncban és ének­ben főslágerek: Ne­ hagyj el (Tóth Erzsi — Delly Ferenc). Jaj ez a pici száj (Kabos Gyula — Delly Fe­renc — Jávor Pál). Egy férfi, az érti (Fejes Teri). Jaj ha neglizsében láthatnám (Fejes Teri — Ka­bos Gyula — görlök). Én mondom, van neki... (Fejes Teri — Já­vor Pál). Ő minek a gólya már (Gombaszögi Ella). Aki arról suttog, hogy imád (Szilágyi Marcsa — Delly Ferenc). Adj egy puszit (Rolt Ferenc a görlökkel). A darabot átdolgozta és a versszövegeket írta: ifj. Béke­ff­­y István. Jegyek az első tíz előadásra válthatók elővé­teli díj nélkül. AZ ÚJ SZÍNHÁZ JELENTI: IYI a este 8 órakor. A hét minden estéjén A„KAJUT«* „K­A­JUT“ BENAMY SÁNDOR 3 felvonásos drámájának bemutatója Szökik az asszony Legdrágább hely 6 pengő 105-111 Városi Színház 9. oldal Thespis kordéjától a kápráza­tos revükig és a beszélőfilm mechanizmusáig... A Sziniakadémia rendezői tanfolyamának tanterve A Sziniakadémia, mint ismeretes, eddigi három éves tanfolyamához még egy negyedik évet csatolt és ezt az évet kizáróan a rendezői művészet tanításának szenteli. A Szinmüvé­­■ szeti Akadémia rendező-tanári katedráját He­­l­vési Sándor, a Nemzeti Színház direktora vál­lalta, aki már az elmúlt években is tartott né­hány rendezéstani­­ előadást az Akadémián. Míg azonban ezek az előadások inkább érde­­ke­s megbeszélések voltak, az új rendezői tan­folyam már pontosan meghatározott tantervre épül. A tantervből érdekesen bontakoznak ki azok a keretek, amelyek között a Sziniakadé­mia növendékei rendezéstani oktatást kapnak. A tanterv felöleli a szám­ád és a dráma egész történetét, Thespis kordéjától a Shakespeare!­­Színpad világokat átölelő méretein és az ugyanezen világokat négyszögekbe skatulyázó francia színpadon át a modernek forradalma­sító törekvéséig, Reinhardt cirkusz-színpadáig, a revük káprázatos színpompájáig, a színpad és a film harcáig, a beszélőfilm távolban de­rengő lehetőségéig. Dramaturgia, elméleti és gyakorlati rende­zés és végül vizsgatételnek egy teljes rendező­példány elkészítése szerepel még az érdekes terven. Liszt Ferenc világhírű Krisztus-oratóriu­mát, amely latin liturgikus szövegre készült, Lányi Viktor magyarra fordította. Ez az első magyar nyelvű fordítása az oratóriumnak, amelyet az Operaházban Márkus László fő­rendező szcenírozásával fognak színtehozni. Van egy olyan terv, amely szerint az orató­rium még ebben a szezonban színre kerül, egy másik terv szerint azonban csak a jövő év­ben adják majd a katolicizmus szent éve alkalmából. Krisztus-oratórium az Operaházban Külföldi színházi hírességek Budapesten Az új szezon sok külföldi vendéget hív meg Budapestre. Megérkezett Alberti, a híres berlini világkiadócég főnöke, aki m­a az európai kotta- és operettpiacon valóságos uralkodó. Berlinből meg­jött ugyancsak az Ahn és Simrock cég főnöke, Gründing, továbbá Londonból Lyon M. L., ismert angol manager, akik a Török­ Emőd és Lengyel- Karinthy darab iránt érdeklődnek. A budapesti színházak népszerűségét mutatja az amerikai Variety című lap legújabb száma, amely E. Jacoby tollából érdekes cikkben számol be az induló budapesti szezonról. Rákóczi-út 36. Amire nincs meg tettes A pesti humor mindenkor és mindenütt ki­robban. Pest humorát nem lehet véka alá rej­teni. Nem lehet befalazni, előkerül mindenün­nen. Az Új Színházban tegnap este főpróba ke­retében a közönség elé került Benamy Sándor Kajüt című drámája, amelynek meséje tizenkét óra alatt játszódik le egy óceánjáró hajón. A harmadik felvonás után az egyik benfentes így szól a másikhoz: — Minden rendben volna, csak egy kérdésre nem kaptunk választ. — Mire? — Hogy hány éves a kapitány Operett tesz a Három testőr Berlin új szezonjának nagy szenzációja lesz, a Drei Muskatiere című revüoperett, amelyet Dumas Három testőr című regényéből operetté­­rt Schanzer és Welitsch­. Az operettet a Grosses Schauspielhaus forgószínipadán játsszák, majd Benátzky muzsikájával.

Next