Esti Kurir, 1930. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-12 / 9. szám
Vasárnap, 1930 január 12 JESTXJBrtJRjR Mit játszanak ma este a színházak? Operaház: Pillangókisasszony A. 15 (’/18). — Nemzeti Színház: Légy jó mindhalálig (V28). — Kamaraszínház: Krétakör (3A8). — Városi Színház: Katica ('/18). — Vígszínház: Júliusi éjszaka (8). — Belvárosi Színház: Naftáim (8). — Magyar Színház: Fajankó (8). — Király Színház: Sisters (V2S). — Fővárosi Művész Színház: Dr. Chan-Fu (8). — Új Színház: Béla, aki 26 éves (8). — Andrássyuli Színház: Bajor, Somlay vendégjátéka (9). — Terézkörúti Színpad: Helyet a fiataloknak (9). — Bethlen-téri Színpad: Fehér rózsa (‘/gG, Ve9). — Royal Orfeum: Rastelli (8). — Komédia Orfeum: Kabaré (Vg9). Naftalin Zlokai Jenő vígjátékát tegnap este újította föl a Belvárosi Színház A Naftalin című vígjáték abban az időben született, amikor a színpadi művészet reformátorainak sorai még nem voltak olyan sütnek, mint a kávéházi asztalsorok, ahol ma mindegyik széken a drámai ns, vagy rendezés problémáinak egy prófétája ül. A Naftalin korának szellemi tükre, még nem ismerte a filmszerű sebességet, a színpadra átplántált széttagoltságot: még abban a kötött, hármasbeosztású színpadi formában kereste az újat, a tetszetést, a művészit, amelynek halálát követeli az újító színpadtudós. A gondtalan békeélet minden derűje, romantikája, mókája van benne ebben a darabban: a házasság erotikájának fonák képe a Naftalin. Ha a Belvárosi Színháznak az volt az elgondolása, hogy megkísérli, megpróbálja, kipuhatolja a közönséget, várjon tud-e még hatni rá a múlt olyan értéke, mint a Naftalin, amely lámájánál fogva örök és hatásában változatlan, azt hiszem, helyeslő válaszra, sőt elismerő tapsra számíthat. A Naftalin ma is friss, lendületes, ötletes, a naftalin teljes épségében őrizte meg a kitűnő darab ragyogó értékeit, az idő molysoga semmit sem rágott ki belőle. Az előadás finom és lendületes is. A Naftalin hőse, Ráday Imre ötletes és elegáns, partnere, Székely Lujza franciásan pikáns. Szilágyi Marcsa, egy külvárosi Színházi patkány szerepében olyan tehetséges, hogy fel kell rá figyelnie mindazoknak a szíházi embereknek, akik keresve kutatnak ilyen zsánerű színésznő után. Berky Lily bájos, Gázon Gyula, Z. Molnár László hallatlanul mulatságos, Keleti László jóiza, Kováts Terus igen jó humorú. A rendezésért Z. Molnár Lászlót illeti dicséret s a darabot kitérő zene szerzőjének, Szirmai Albertnak, valamint Marton Géza karmesternek érdemeit is fel kell jegyeznünk. A Naftalin ui bemutatására a szinűláz megtelt s az állandó derű, a felvonásvégeken felrúgó taps bizonyították a sikert. (b. m.) Inai illitin imsuti i-------------------------------| A varieté-művészet fénykora: a GEC33MJ e havi műsora 8oom Brothers humoros parodisták ! The 4 Rom árus a csodák csodája stb. uiiiiiiimiiiiiiiiiiímiiii 8 Helyekről Z aánlxtos 3 e őre 3 gondoskodni A Béla, aki 26 éves jubileuma Az Új Színházban holnap, vasárnap este érkezik el Mihály István Béla, aki 26 éves című drámája első jubileumához. Holnap este tartják a dráma huszonötödik előadását. Itt említjük meg, hogy Mihály István drámájának első külföldi állomása Bécs, ahol már a jövő hónapban szinte kerül ez az érdekes magyar színpadi munka. Herczeg Ferenc Szendrey Júliáról ír darabot Herczeg Ferenc új darabon dolgozik, amelyet Szendrey Júliáról, Petőfi Sándor feleségéről ír. Az új Herczeg-drámát valószínűen még ebben a szezonban színre hozza a Nemzeti Színház. A tátrai hangversenyen magyar művésznő vitte el a pálmát A tátrai fürdőhelyek közönsége színészversenyt rendezett, amelyen a Tátrában üdülő színészek és énekesek léptek fel. A hangverseny zsűrijét az előkelő fürdővendégekből állították össze. A versenyből magyar színésznő került ki győztesen- Pogány Klári, a m miskolci színház volt tagja, aki, kulturált énekével valósággal lebilincselte a közönséget A fűrony mögött Szombat BESZÉLGETEK PALÁSTHY IRÉNNEL, aki Budapestre érkezett. Ezeket mondja: Búcsúzni jöttem Budapestre. Rövidesen fölpakkozok a vonalra, hajóra és átmegyek a tengeren túlra, a messzi Amerikába, ahová engem hangosfilmre szerződtettek. A film meséje különösebben érdekel engem, miután arról szól, hogy egy szegény kis operaházi táncosnőből hogy lesz világhíresség. Szóval, hogy úgy mondjam, a kulisszák világát viszi a közönség elé. A másik film, amelyre szerződést kötöttem, úgynevezett hangosfilm-operett. Még nem tudom, mi. A primadonnaszerepet kaptam meg, egy nagy táncosprimadonna-szerepet. — A hangosfilm felvételei már a tél végén megkezdődnek, mert az amerikaiak még ebben a szezonban ki akarják hozni mind a két darabot. Úgy mondják, a hangosfilmek felvételeihez hihetetlen munka kell. Én ezzel nem törődöm, hiszen egész életemben egyebet se tettem, csak dolgoztam. Igen sok színészt azonban éppen ez riaszt vissza attól, hogy hangosfilmeken szerepeljenek. Természetesen elsőrangú, világhírű színészekről beszélek, akiket manapság az ajánlatok egész tömegével keresnek fel a filmvállalatok. A hangosfilm ma még új és még nincsenek meg a maga sztárjai, mint például a színpadnak vagy a némafilmnek. Alig egy-két olyan hangosfilmszínészünk van, aki már levizsgázott és aki egyest kapott a közönségtől. A többit most keresik. * A HAJNALBAN, DÉLBEN, ESTE, Dario Niccodemi vígjátéka a Kamaraszínházban, nem enged az erejéből. Útját még mindig táblás házak jelzik és ha a Kamaraszínház is megtehetné azt, amit a magánszínházak, akkor nyugodt lelkeiismerettel úgyszólván minden estére kitűzhetné műsorra az olasz költőnek ezt a ragyogóan nagyszerű színdarabját. A darab egyik főszereplője, Uray Tivadar, egyébként Hevesi Sándornak, a színház igazgatójának már tréfás ajánlatot is tett arra, hogyan lehetne jegyhez juttatni a közönségnek azt a részét, amely eddig még nem tudott jegyet kapni Niccodemi vígjátékéhoz. — Menjen naponta, háromszor a darab! — mondotta Uray. — Hogy gondolja ezt? — érdeklődött Hevesi. — Mikor menjen háromszor? — Hajnalban, délben, este. * A SISTERS egyik jelenete: A két kis árvalány, Annie és Rózsi, vagy másként Titkos Ilona és Bársony Rózsi, miután iskoláikat elvégezték, beállítanak rokonuk, Müller Mátyás — Latabár Árpád — lakására és éjjeli szállást kérnek. Müller Mátyásoknál éppen estély van, mindamellett Müller úr szívesen látja az intézeti ruhába öltözött kislányokat. Annál kevésbbé azonban felesége, Malvin — Gombaszögi Ella —, aki restelli a szegény rokonokat és igy mutatja be őket Radványi báró kegyelmes urnak, d’Arrigo Kornélnak: — Kedves távoli rokonaim. — Igen? Roknok?... — érdeklődik a kegyelmes ur. — Rokonok, de csak távoliak — mondja Malvin néni. — A rokonságot nem igen tartunk, inkább csak a távolságot. A BÉKEFFI—LAJTAI-OPERETT második felvonása után zuhogó tapsokkal hívják a függöny elé a két szerzőt, Békeffi Istvánt és Lajtai Lajost. A szerzők sehogy sem akarnak kilépni a függöny elé; mint mondják, az ünepeltetést átengedik a színészeknek. A reflektor fütötte színpadon azonban nincs ellenkezés, Sziklay József az egyik szerzőt, Dénes Oszkár a másik szerzőt egész egyszerűen — úgy, ahogy mondom, — kitaszítják a színpadra. A két szerző a tapsok zajában mély pukkcdlikat csinál a közönség felé, aztán elbúcsúznak a függönytől. Bent a színpadon azonban ugratás vár rájuk, főként Lajtaira, a Sisters komponistájára. — Miért nem vitted ki a függöny elé az operett többi komponistáit is? — Miféle komponistáit? — szól meglepetten a zeneszerző. — Akikkel együtt írtad az operettet — emlékezésből — tréfálkozik Latabár. * A VICCVERSENY, amelyet hónapokkal ezelőtt kezdtek meg a Vígszínház társalgójában, még egyre tart Tegnap a zsűri a következő vicceket sorozta be a döntőbe: I. Gárdonyi Lajos meséli: — Hatalmas hajó úszik a tengeren, amelynek játéktermében angolok römiznek. A hajó egyszerre léket kap és süllyedni kezd. Eszeveszett futkosás a fedélzeten és a többi helyiségekben. A kapitány, aki kibicel a römizőknek, torkaszakadtából elkiáltja magát: — Végünk van, süllyed a hajó, aki tud, meneküljön! Az egyik angol römiző a kártya lapjairól felemeli tekintetét és nyugodtan odaszól a kapitánynak: — Kibic, csendet kívünkl II. Dayka Margit: Móricka hazajön az iskolából. Édesapja kikérdezi: — Nos, mit tanultatok? — Azt tanultuk papa, hogy az állatok minden télen új bundát kapnak. — Pszt, csendesen, — szól Móricka papája, — a mama a másik szobában van és meghallhatja. III. Makláry Zoltán: A regruta otthon a katonaéletről mesél: — Minden jó volna — szól —, csak az őrmester úr valamivel finomabb volna. A múlt héten is pofon akart vágni. — Honnan tudod, hogy pofon akart vágni? — kérdezik. —■ Mert pofon vágott! — hangzik a válasz. PESTNEK volt olyan korszaka, amikor mindenki kacagott, amikor mindenki nevetett, amikor mindenki jókedvű volt. A pestieknek nem volt egyéb gondjuk, csak az, hogy nevethessenek és a kedélynek voltak valóságos koronás fői, mint például a Király Színházban Trátkai Márton, a Folsesben Rott Sándor, az Andrássy úti Színházban Boros Géza, a Royal Orfeumban Dezsőffy László. Onnan jut ez most az eszembe, hogy tegnap este a Bethlen-téri Színházban megnéztem Keller Dezső kitűnő operettjét, a Fehér rózsát, amelynek férfi-főszerepét ugyanaz a Dezsöffy László játssza, akinek annak idején annyit tapsolt Pest közönsége és aki vagy félezerszer játszotta el a Royal Orfeumban Harmath Imre és Zerkovitz Béla Aranymadár című operettjének férfi-főszerepét. Amikor Pest arca elkomolyodott, Dezsöffy László is elhallgatott. Neveltetőre, mulattatóra ekkor már nem volt szükség, mert a szomorúság oly vastagon feküdt rá erre a városra, hogy azt elűzni úgyszólván lehetetlen volt. Dezsöffy a jókedvvel együtt eltűnt Budapestről. Hosszú ideig nem hallottunk róla, amikor egyszerre azután megjött a híre, hogy Berlinben keresett és kereső filmszínész lett, akinek nevét együtt emlegetik mindazokkal a divatos filmsztárokkal, akiknek fotográfiáit minden üzlet kirakatában láthatjuk. Ismét teltek a napok és teltek a hónapok. A bánat és a szomorúság nálunk kezdett fölengedni és egyszer-másszor már elmosolyodott Budapest. Amikor aztán a város mosolya már nevetéssé erősödött, egy szép napon Dezsőffy neve újból feltűnt a plakátokon. Hazajött Pestre, együtt a jókedvvel... e Dr. CHAN-FU Premier ma, szombaton Fővárosi Művész Szinház (volt Operettszinház) fCaiim Szökik Síz SCCYfinv felváltva szerepelnek a VÁRON rVclIll.cS ®* asszony SZÍNHÁZ jövő heti’ műsoré.: Ifit Vftf HÍV SS *1 i® Bt 01 * -öv5 héten k61 *ste’ szombaton * 'il wiliaiW iloilli#! vasárnaB eljátssza a Szökik ás asz 8BWI181I | ■■MllliWI ssony primadonna szerepét. * Mohács. Voinovich Géza történelmi drá-máját több évi pihentetés után, részben új szereposztással újította fel tegnap este a Nemzeti Színház. Az új szereplők közül elsősorban Tőkés Anna törékeny, lélekkel teli királynőjét kell említeni. Ledony Zápolya akkurátus és számító alakját adta fól. A darab és az előadás igazi emberi hangját azonban Kürthy József keserű, őszinte naszádosa adta, meggyőző és mélyről jövő hűséggel. Fajankó Marcel Achard vígjátéka a Magyar Színházban A fajankó — ahogy a fordító a francia Jean de la Lune-t szellemesen megmagyarosítíotta ,— a fajankó jámbor, min, egy filiszter s ábrándos és kontemplatív, mint egy művész. Kedvenc vázáit összetörik civakodó barátai,, legszebb álmából felvett sógora zongorázása, feleségét egymás után szerelik el és hajítják ki különböző rangú és rendű ismerősei, az ő fején tombolja ki keserűségét és komiszságát egy egész társadalom, ő az, akit mindenki rászed, akinek bőrén mindenki jól jár s aki mindezért cserébe csak egyet kíván az élettől: hogy tulajdon rászedettségéről ne kelljen tudomást vennie. Aki szereti az asszonyt, bízik hűségében és emberségében még akkor is, amikor az maga tolja az orra alá elviharzot szerelőinek lajstromát; aki jobban hisz, jobban akar hinni az előtte heverő szép darab testnek s a szomszédból felkornyikáló ni- i zsikaszó megnyugtató melankóliájának, mint mindannak az ocsmányságnak és zsivajnak, mellyel életének minden percét, lakásának minden sarkát belepik. A fajankó a szerelmi gyöngédség fensőséges mazochistája, a szépség és erény méltóságos dupeje. Tudja-e, hogy dupe, hogy mindenki csalira veszi*? Csak azt tudja, fanatikusan makacs bizonyossággal, hogy nem akarja tudni. S ezt a hitet a szeretest asszony azzal fizeti meg, hogy a döntő pillanatban mégis ő mellette marad, csak azt köti ki, hogy legyen ezentúl az ő fajankója valamivel kevésbé gyöngéd és kevésbbé tiszteletteljes és kevésbbé imádó, legyen kicsit vázaösszetörős és erőszakos és hűtlenkedő és gyanakvó — legyen kicsit olyan, mint egy szerető, akivel a fajankót megcsalják. A bámészságnak és gyanutlanságnak ezt a költői, hogy nem mondjam elismerő karikatúráját, ezt a gazdag színpadi dialektikájú, finom és érdekes darabot, melynek mind elgondolása, mind megcsinálása vérbeli és minden izében mai íróra vall. Márai Sándor ugyancsak vérbeli íróra valló, szép fordításában és Hont Ferenc becsületes szándékú és tehetséges rendezésében mutatta be a Magyar Színház. A színészek — Hegedűs Gyula, Zombory Mercedes, Szigeti Jenő, Dénes György és társaik — részben olyan szerepekhez jutottak, amelyek nem mindenben felelnek meg különben értékes művészi egyéniségüknek. De tiszteletreméltó igyekezetük, azt hiszem, mégis sikerrel jár; a tegnap esti bemutató közönsége sok értő tapssal honorálta a darabot és az előadóművészek produkcióit. i. p. 9.oíg a Legjobb műsor !g Tabarinban• Sisters Békeffi István és lajtai Lajos operettjét tegnap este mutatta be a Király Színház Vérbeli költő tollára való, két kislány is tanév végén kilép a leánynevelőintézetkapuján és tanácstalanul áll meg a kapu árnyékában, ahonnan elmozdulni nem tudnak, mert nincs hova menniük. Anyjuk, akinek nevét viselik, évekkel ezelőtt meghalt Párizsban, ahol egyike volt a világ legismertebb művésznőinek. És ekkor az egyiknek eszébe jut, hogy meg kellene látogatni a távoli rokont, aki ebben a városban lakik. Kezében kicsiny csomaggal útnak indul hát a két testvér és otthont kér a nagybácsitól, így kezdődik a mese. Itt azonban keresztúthoz ér és most aszerint oldódik meg, hogy a két leányt ki fogja meg kezénél, drámaíró-e, bohózatíró-e, vagy operetlibrettista. A Sisters című darab meséje operettlibrettista kezébe került. A Sistersek a nagybácsi házában öszszetalálkoznak egy kegyelmes úrral, aki rávezeti őket a tündöklésnek arra az útjára, amelyen édesanyjuk járt és ezen az úton elérik boldogságuk csendes kis házikóját. Ez a mese talán különb, mint az utóbbi időkben olyan sok feldolgozásban már anynyiszor látott operetttibretto és ami még inkább bearanyozza, az Békeffi István humora és finom ízlése. A cselekmény kibogozása igazi költőre vall. A muzsika, Lajtai Lajos muzsikája könnyed, elegáns, graciőz és szellemes. Fordulatokban gazdag, invencióban bőséges. Az én mamám megható. A Jaj, valahol messze és a Kisbabából nagy baba lesz nemsokára szórakoztató zenekaraink műsorába kerülnek. Sziklay és Titkos kettőse, a Nagykörút viszont az utca népszerűségére számíthat. A sikerült szövegkönyvhöz, a pompás muzsikához a színház mindent hozzáadott főrendezőjének, Tihanyi Vilmosnak segítségéve" A törlők rég nem látott színes és szenzációba illő mutatványai, a szereplők ékes toalettjei, a díszletek csillogó gazdagsága a színház bőkezűségét bizonyították A szereplők egytől egyig kiválóak. Élükön