Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-12 / 35. szám

14. olda IÉsisKÚK­A Szerda, 1930 február 12 A rozs ára ismét emelkedett a gabonapiacon A készáruvásáron a rozs ára alig változott és az árjegyző bizottság változatlanul érvény­ben is hagyta a készáru rozs tegnapi jegyzé­sét. Az irányzat változatlansága ellenére is konstatálható, volt azonban, hogy valamelyest javul a fogalom, ami a hideg időjárással van összefüggésben. Az országban ismét járhatók lettek az utak és ennek következtében van már ám­hozatal az állomásokon. A búza ára különben a határidőpiacon is csak egészen mérsékelten változott, még­pedig nemcsak a közeli, hanem az októberi határ­időknél is. Ezzel szemben a rozsnál, amelynek kész­áru jegyzése 5—10 fillérrel volt drágább, a márciusi, májusi határidőknél átmenetileg­­0 filléres ár­javulások is voltak, ami hír szerint azzal volt összefüggésben, hogy az alacso­nyabb árnál már jelentkeztek vevők, éspedig leginkább a határidőhútára. A tengeri szin­tén 20 fillérrel drágult, mert a tengeri piaco­kon általában redukálódott a kínálat, azon­kívül a vételkedv is élénkebb, ami viszont annak tulajdonítható, hogy a hozatalok már régebb idő óta csekélyebbek. A lisztárak nem változtak. Eladások: Búza: 150 q pestv. (79) 24.10 pp., 600 q tiszai (79) 25.55 pp., 150 q ftiszaia (79) 24.25 pp., 300 q raktár (79) 23.80 malomban, 450 q ftiszai (79) 24.45 pp., 150 q pestv. (79) 23.80 pp., 800 raktár (79) 23.75 pp. Rozs: 150 q 13.05 pp., 150 q 12.90 pp., 100 q 12.90 pp., 100 q 12.95 pp. Árpa: 150 q 17.75 pp. Tengeri: 150 q 13.50 pp., 150 q 13.50 pp. Határidőüzlet: Búza: Március 23.25, 24, 26, 28, 23, 20, 18, 21, zárlat 23.21—22, május 24.20, 16, 10, 08, 06, 05, 04, 10, 14, 24,12—14, október 23.72, 75, 73, 71, 69, 65, 75, 65, 70, zárlat 23.69— 23.70. Rozs: Március 13.30, 36, 38, 30, 35, zárlat 13.35—36, május 14.05, 03, 02, 01, 04, 05, zárlat 14.05—06, október 15.70, 75, 70, zárlat 15.79—72. Tengeri: Május 14.22, 23, 20, 15, 13, 20, 27, zárlat 14.26—27, július 14.70, 76, 77, 78, 74, 73, 72, 80, 83, zárlat 14.82—83. Tranzit­-tengeri: Május 13.35, 40, 35, 40, 43, zárlat 13.42—43. Készáruüzlet hivatalos árjegyzései: Búza: tiszai 77 kg 24.50—24.90, 78 kg 24.15 —25.15, 79 kg 25.15—25.50, 80 kg 25.30— 25.60, ftiszai 77 kg 23.70—23.95, 78 kg 23.90 —24415, 79 kg 24.10—24.40, 80 kg 24.25— 24.50, fejérül. 77 kg 23.25—23.50, 78 kg 23.50 —23.70, 79 kg 23.80—23.95, 80 kg 23.85— 24.10, druli 77 kg 23.25—23.50, 78 kg 23.50 — 23.70, 79 kg 23.80—23.95, 80 kg 23.85—24.10, pestm. 77 kg 23.40—23.65, 78 kg 23.65— 23.85, 79 kg 23.90—24.10, 80 kg 24.00—24.25, bácskai 77 kg 23.40—23.70, 78 kg 23.65— 23.90, 79 kg 23.90—24.15, 80 kg 24.00—24.30. Rozs, pestv. 12.90—13.05, egyéb rozs 12.00 —13.05, tak. árpa I. 15.60—16.30, tak. árpa II. 15.20—15.50, felsőm, sörárpa 20.00— 22.00, egyéb sörárpa 18.00­—20.00, köles 11.00 —12.50, tiszai tengeri 13.­10—13.50, egyéb ten­geri 13.35—13.45, zab I. 14.00—14.50, zab II. 12.90—13.40, korpa 9.70—9.90, lucernamag 135—150, lóheremag, arankás 76—85. A budapesti nagymalmok hivatalos liszt­árai: Ogy 44.70, Og 44.00, 2 41.50, 3 41.00 4 38.50, 5 34.00, 6 28.00, 8 13.00, Rozs 0 31.00. A termény- és magpiac félhivatalos ár­jegyzései: Fehérbab 40—48, Tarkabab 28— 92, Fehérhere 130—170, Nyúlszapuka 60—65, Baltacím 48—52, Vikt. borsó 21—25, Len­mag 45—47, Táv. bükköny 24—25, Kender­mag 31—33, Tökmag 31—36, F. napraf. 24— 26, Sz. napraf. 22—23, Feh. köles 21—23, Mák 123—128, Muhar 48—52, Cirokmag 9— 10, Csillagfürt 15—15,5, Dió 140—160. A prágai devizapiac Prága, február 11. Amsterdam 1355.62­v2, Belgrád 59.52 ’/s, Berlin 806.70, Brüsszel 470.80, Budapest 590.75, Buka­rest 20.09 egynyolcad, Zürich 652.07'/s, London 164.32V1, Milánó 176.85, Newyork 33.79Vz, Paris 132.22V2, Szófia­24.44V1, Varsó 378.85, Wien 475.65. — Valutazárlat: Pengő 590.75. Berlin üzletfelén Berlin, február 12. Az értéktőzsde üzlettelen volt. Az alap­hangulat inkább lanyhulásra hajlott, de az átlagos árveszteség nem haladta meg az egy­százalékot Zárlat felé kissé megjavult az irányzat, ami azonban az árfolyamokban nem jutott kifejezésre. A járadékpiacon a magyar és az osztrák címletekben nyereségbiztosító eladások folytak. Napipénz 3 ma—6­1 száza­lék. Záróárfolyamok (zárjelben az előző zárlat): Norddeutscher Lloyd (106 háromnegyed) 106 egynegyed, Deutsche Bank (152 három­negyed) 152, AEG (179 és fél) 180, Licht und Kraft (170) 168.50, Gesfib­el (174) 172.25, Farbenindustrie (165 háromnegyed) 165.75, Pelyphon (270) 269.75, Gelsenkirchen (139) 137.50, Harpener (138) 137.625, AKU (121 és fél) 119.50, Reichsbank (­307) 307.75. A liverpooli gabonapiac Liverpool, február 12. Középárfolyamok: Búza márciusra 8.4 hét­nyolcad, búza májusra 8.8 ötnyolcad, búza júliusra 8.10 ötnyolcad. Az irányzat barátsá­gos. Az Esti Kurir kiadóhivatalának (VI., Teréz-komt 24 b) telefonszámai: 122—88, 254—95. Hivatalos árfolyamok a budapesti értéktőzsdén (Legalacsonyabb, legmagasabb, záróárfolyamok) Bankok Köbe — Si.8 S3JS Ré«bányai — SJ 8.3 BankOK Praschr - 15* 139 Thek - 8 8 An«»i-Ma*.rar — 88.S 88.1 MagOMrt — — Ilt Nasiri — 1S4 154 FaTank "’arbank - » "a &££ St m mi Közlekedési vállalatok H. «l bank - M M NwMt­roi - S2 12 Városi - 7.1 7.1 Hermss — ** JJ Salgó 48.9 4*.» 48.8 Bor — 5* **­­Jugobank 18.8 Ifl.t 19.8 I'ZS 128 5 128 Rélirmt 8*8 8.9 8.8 Magyar bítel 74.7 71.8 KJS M *» j» LctmHt — 99 Ingatlanbank SIS 215 212.5 ? j­. Nova .-,4.4 .14 8 S4.4 Frig. bank 81.8 81.7 SI.S INJOmaa* AUamvasul 27.2 17.5 27.5 Jrhz­áloghik­! — 41.5 41.5 Abhrasium — 11.5 41.4 Tröszt 28.2 29.5 28.2 Leszámítol* 22.5 9­.* 12.7 Fővárosi — — M­orrowll 217.5 218 217.7* Franklin — — 8*.* Cukorgyárak Olass hsuk — 72 72 Glóbus 81 52 tt­S Dókakor 1*8 119 198.5 Közp. ja­*. — SS Kunos,* — 8 8 Magyar tükör 124.5 125 124.S Merrwr 28 28.5 28 Pattas — — *A Georgia — 18 10 Nemzeti lak. — 27 27 Bávai — 14 14 Gáz- és villamossági Osztrák hitel — 41 41 Stephannntu — — 19 Uaz- CS VlsiaiOOSsagl krreai. bank — 188 109 Gjságk­zrm 8.5 19­8.5 Vállalatok Wiener Banké. — — W.8 Wodlaner __ — — * 108 — 118.1 118.1 Takarékpénztárak Vasművek és gépgyárak v­ránnegyei­­­n .-•» Belvárosi - 78 71 “ M *•* Sörgyárak és szeszipari Bocai áll. lak. « 12.2 12 _ _ }} * vállalatok Kőbányai lak. -*•« Fegyver 247 247.5 247 llészvénysör — 128.5 128.5 mi..* ” TM 1 Fémkereak. - - 42 12 Gsecinet 185.2 144 183.5 .!!! Ganz-Dan. 182 182.5 182 Temesi sör — 15 1* SWr-­­ - ,1, válla^°l 7 Biztosítók K"ht,,h ~ U- « Goldbriger *3.5 84 81.3 Fonelarr — 82 82 Kuhne — 14.0 14 CrySr­ Jrvtil — 35 35 Magyar-K­anefa — 5*­­lagnard —• 2­1 28 Nemzeti baleset — *7 17 Karton — • S 3 Pannónia 55 Magyar acel - 42.3 42.3 Juta _ 34 34 Pátria — —. 55 K*"1..* T „ 1 , . Magyar pamut - 11.9 11.9 Malmok Chindok­ I - l'" ” * » Baek-malom - 51 St Vegyipar - *.! « xrJL j ~Len­­­a t Borsod misk. 15 15.1 15 Vagongyár — 25.5 25.5 Vegyipari Vállalatok Con­ordja 4.7 4.1 4.7 Mannexmalm *— — 13.9 Chinoin — — .1.5 L békéscsabai — 71.5 71.5 R imamurán.? i 84.8 85.5 85.2 Dizsna — lOfl.S 108.5 I. hpesti gőrm. —18 28 Roessemann — 28 28 Hung. mfifr. 42.7 42.8 42.7 Törökszentm. — 15 15 Schuller — 32.5 32.5 Keleti-Murányi — 42 42 Gizella - 12.5 12.5 Te,,dlo« 12 5 12 8 12.5 Különféle vállalatok Honeária ~ 21_v 21.5 llnitaa — 27 27 „ Királymalom — N­ 1* Vulkán — - 8.5 le* Bányák és téglagyárak WSr"'r„ , . 7­? Felien - 292.5 26­.5 Bauxit 78 70.5 70 t­aipan vállalatok Hangya — 25 25 Benesini 204.5 205 204 Hasai fa — 8 8 Gumi 54 0 55.2 54 6 Szentl­rind­ — 18 18 Nemzeti fa — 43.5 43.5 Vasutforgalmi 43 2 43.8 43.5 Cement 180.3 184 182 Óta — 185.5 185.5 Nemzetközi gép 65 66 65 S7.0 m 8 43.5 185.5 Mérsékelt árváltozások voltak ma a részvénypiacon Az ü­zletidő elején érdeklődéssel várták a mai forgalom megnyitását, mert Európa több pénzpiacáról jelentették (így többek között Londonból és Newyorkból), hogy a magán­kamatlábnál ismét az olcsóbbodás jelei mu­tatkoznak. Ez természetesen egyértelmű a pénzpiac élénkülésével, úgyhogy a külföldi tőzsdékről a napok óta jelentett stagnáció után optimisztikus jelentéseket vártak. A spekuláció azonban ma is csalódott ebben a föltevésben, mert úgy a berlini, mint a bécsi tőzsdéről azt jelentették, hogy a lehető leg­minimálisabb a forgalom. A külföldi jelentések elkedvetlenítették a budapesti piacot is, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy úgyszólván mindegyik papírnál inkább csak kisebb technikai műveletekből, lebonyolítások­­ból, vagy fedező vásárlásokból állott a forga­lom. Ennek tulajdonítható azután, hogy úgy­szólván az egész­ üzletidő alatt csak egészen mérsékelt változások voltak az értékpiacon. Vonatkozik ez a Bauxitra is, amely az előző napok nagy ármozgalmai után ma is a teg­napi árfolyamon zárult. Átmenetileg volt kisebb élénkség a Kőszén­részvénynél , amelyből hír szerint néh­ány száz darabot külföldi megbízásból vásároltak. A többi részvényeknél, mint például az Uri­­kányinál, Fegyvernél, Ganznál, Magyar Cu­kornál, stb. majdnem teljesen tegnapi záró­árfolyamok voltak érvényben. A valuták és devizák piacán a kábel szilár­dabb volt nemzetközi értékelésben és ezzel szemben az európai valuták ismét gyengébb irányzatot követtek. A fix piacon a hadiköl­­csönök és más kategóriák iránt helyenként jobb volt az érdeklődés. Pénztárjegy: 5 és félszázalékos 1916. évi 0.16, 1917. I. 0.16, Hadikölcsön 6 százalékos I—V. kib. 0.43, VI—VII. kib. 0.28—0.29— 0.28, 5 és félszázalékos II—VII. kib. 0.31— 0.32—0.31, IV. kib. 0.29—0.31—0.30, V. kib. 0.29—0.31—0.30, Vffl. kib. 0.28—0.30—0.28, Népszövetségi kölcsön 6.1, Kényszerkölcsön 50.2. Záloglevelek és kölcsönkötvények: Teljesen üzlettelen. Fővárosi kölcsönkötvények: 1897. évi 3.45, 1903. évi 3.45, 1916. évi 2.20, 1918. évi 1.60. Vasúti kötvények: Beszkár A­ 6.7—6.8— 6.7. Érmepénzek: 20 koronás arany 23.00— 23.20, ezüst 1 koronás 0.30—0.32, ezüst régi forintos 0.90—0.92, ezüst 5 koronás 1.70— 1.74, szinarany kg.-ja 3800—3820, szinezüst kg.-ja 86—88. Az utótőzsdén Kereskedelmi Bank 109, Nemzeti Bank 217.5, Magyar Hitel 75.8, Salgó 48.7, Rima 85.3, Nova 34.4, Bauxit 70, Kőszén 668, Urikányi 125.5, Fegyver 247, Ganz 102, Ofa 105.5, Tröszt 29.2, Magyar Cukor 124.5, Izzó 110, Gschwindt 163.5, Brassói 43.4, Gummi 55. A BSzKRT és Folkusházy nyilatkozata A Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt igazgatósága hivatalos közleményt adott ki a vezérigazgatói és igazgatói fizetésekről a saj­tóban megjelent közleményekre. Az igazgató­ság közleménye rámutat arra, hogy az illet­mények és járandóságok kivétel nélkül ré­szint az igazgatóság által megállapított szer­ződésekre, részint kormányhatóságilag meg­állapított illetmény­szabályzaton, részint pe­dig az igazgatóság által hozott szabályszerű határozatokon alapulnak. A szerződésekben és az illetmény-szabályzatban foglalt illetmé­nyeken felül megszavazott alkalmi és esetle­ges díjazásokat (mérlegpénz, karácsonyi ju­talom) illetően pedig kijelenti az igazgatóság, hogy a mérlegjutalmakat a többi fővárosi üzemnél is évek óta fenálló gyakorlat alapján szavazza meg. A vezérigazgató szolgálati szerződését — mondja a nyilatkozat — az e célból a polgármester úr, mint a vállalat elnökének vezetése és a tiszti fő­ügyész részvétele mellett az igazgatóság kebeléből néhai Bedő Mór dr. Kandó Kálmán és Platthír György dr. igazgatósági tagokból alakított albizott­ság javaslata alapján az igazgatóság 1928. évi március hó 2-án, illetve április hó 30-án tartott üléseiben állapította meg. E szerződés szerint a vezérigazgató illetménye évi 30.000 pengő alapfize­tés, évi 4176 pengő lakbér és évi 16.000 pengő sze­mélyi pótlék. Ezenkívül szerződés alapján megil­leti a vezérigazgatót, mint az igazgatóság alelnök tagját évi 1750 pengő igazgatósági tagsági tisztelet­­díj, továbbá mint a végrehajtóbizottság alelnök tagját másfélszeres kulcs alapján évi 14.000 pengő. A végrehajtóbizottsági tiszteletdíj azonban összeg­szerűleg szerződésileg nem garantált fix összeg, ha­nem évenként, eddig az igazgatóság által megsza­vazott, a jövőben pedig az évi rendes közgyűlés által megállapítandó mértéktől van függővé téve. Megállapítja az igazgatóság azt is, hogy a vezér­­igazgató szerződése az első olyan szerződés, amely­ben kifejezetten ki van mondva, hogy abban az esetben, ha a főváros tulajdonában levő nagy­üzemek és vállalatok vezérigazgatóinak díjazása a jövőben törvény, kormányrendelet vagy­ szabály­­rendelet alapján másként szabályoztatnék, úgy a BSzKRT vezérigazgatójának illetményei is ehhez képest módosulnak. Ami a mérlegjutalom kérdé­sét illeti, amit az igazgatóság az általános mérleg­jutalmazás alkalmával szerződésen kívü­l a vezér­­igazgató részére 20.000 pengőben megszavazott, erre nézve kijelenti az igazgatóság, hogy ezt a ve­zérigazgató rendkívüli tevékenységének elismeré­séül szavazta meg, jóllehet, hogy ő ennek az anyagi elismerésnek mellőzését kérte. A szerződés alapján, de az e tekintetben köre­­követelt általános gyakorlat szerint a vezérigazgató összilletményei után járó adókat a vállalat vi­seli, ami a fenti összegek után 24.202 pengőt tesz ki. Folkusházy Lajos alel­nök-vezérigazgató az üggyel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: A BSzKRT-nál szerződésileg megállapítod já­randóságaim mérve, valamint alpolgármesteri nyugdíjam egyidejű felvétele miatt a sajtóban megjelent kritikára és mindaddig nem tartottam helyénvalónak reflektálni, amíg a vállalat igaz­gatósága, mint e tekintetben egyedül illetékes tényező, a saját tényeit képező körülményekre, valamint a kifogásolt illetmények természetére, mérvére és jogszerűségére nézve nem nyilatko­zott. Minthogy az igazgatóság mai üléséből egy­idejűen közzétett nyilatkozata úgy az általam, mint a többi vezető főtisztviselők által élvezett srandóságok jogszerűségére nézve kellő felvilá­gosítást nyújt és különösen az én személyemet illetően akár a szerződésem alapján járó tény­leges illetményeim helyes összegszerűségét, vala­mint a szerződésemen kívül az igazgatóság által részemre megszavazott mérlegjutalm­ összeg te­kintetében tanúsított magamtartását kellő világí­tásba helyezi,­­ most már időszerűnek tartom kijelenteni a következőket: Előre kell bocsátanom, hogy a nyugdíjamat, amit helytelenül vezérigazgatói illetményeim közé tartozónak állítanak be, azért vettem és ve­hettem fel, mert arra nézve, hogy fővárosi válla­latoknál alkalmazott egyes nyugdíjas tisztviselők vállalati járandóságuk mellett a fővárostól ré­szükre megállapított és hivatalosan folyósított nyugdíjukat egyidőben felvehetik-e, semmiféle tiltó vagy korlátozó intézkedés nincsen. Az 1922 április 30-án véglegesített szerződésem rendelkezése szerint abban az esetben, ha a fő­város nagy vállalatai és üzemei vezetőinek ösz­­szes illetménye szabályrendelettel leszállíttatnék, vagy másként állapíttatnék meg, úgy ez a szabá­lyozás egyidejűleg a BSzKRT vezérigazgatójának illetményeire is kiterjed és pedig akként, hogy ilyen esetben a nagyvállalatok és üzemek veze­tőinek összilletményével azonosan a BSzKRT vezérigazgatójának összilletménye is a székesfő­város polgármesterét megillető fizetés és képvi­seleti költség összegével nyugdíjamat is bele­értve, egyenlő legyen. Ez a rendelkezés a főpol­gármester urnák kívánságára vétetett fel a szer­ződésembe, nyilván azért, mert előtte ismeretes volt a belügyminiszter urnak idevonatkozó állás­pontja, amelyet bár csak később, 1928 július hó 4-én a vállalati vezérigazgatók, helyettesek és igazgatók járandóságainak a jövőre vonatkozó­lag kivánt egyöntetű szabályozása iránt a fővá­roshoz intézett leiratában kifejezett. Noha a sza­bályozás eddig nem történt meg, viszont a fő­város illetékes tényezői az összes üzemek és vál­lalatok tisztviselői illetményeinek a belügymi­niszter úr által megjelölt szempontok szerint való soronkívü­li rendezés szükségességét szorgal­mazzák, — ezennel kijelentem­, hogy a Polgár­mester úrhoz egyidejűleg tett előterjesztésben be­jelentettem, hogy a magam részéről nem teszek észrevételt az ellen, hogy ilyen illetményrendezés — még mielőtt ez az összes üzemekre egyidejű­leg és egységesen megtörténnék és abban a fel­tevésben, hogy ez rövid időn belül megtörténik, szerződésem idevonatkozó 12 .pontjának rendel­kezései azonnali hatállyal életbe lépjenek. És ezt azért teszem meg, mert még a látszatát is el aka­rom kerülni annak, mintha az illetményszabá­lyozás elhúzódásából bármi előnyt kívánnék ma­gamnak biztosítani. Azt azonban természetesnek fogja találni mindenki, hogy a belügyminiszter úr által előírt s a szerződésemben is kifejezett egyöntetű rendezésig joggal várakozó álláspontot foglaltam el. Felelős szerkesztő: BOROS LÁSZLÓ Dr. Kiadja Libertás Irodalmi és Lapkiadóvállalat Rt. A kiadásért felel: FODOR OSZKÁR, az Esti Kurír közgazdasági szerkesztője Reaktiválják Spanyolországban a forradalmár katonatiszteket Madrid, február 11. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A hivatalos lap keddi száma királyi rendeletet közöl, amellyel Alfonz király visszahel­yezi a tényleges szolgálatba a különböző összeeskü­vések alkalmából elbocsájtott tüzértiszteket. Egyelőre öt ezredest, 26 alezredest, 49 őr­nagyot, 23 kapitányt és 83 hadnagyot reakti­váltak. Közkegyelemben részesültek a tiszti­iskolák fegyelmi utón eltávolított növendékei is, számszerint 176-an, akiket Primo de Ri­­vera parancsára a ciudad-reali forradalom napjaiban kizártak a tisztiiskolákból. HUNGÁRIA HIR­LAPNYOMPA R.-T. BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR­ UT 34. — FELELŐS: SCHMIDER GÉZA.

Next