Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-19 / 41. szám

Szerda, 1930 február 19 IsnKSRffi Valuta- és deviza­árfolyamok Pénznemek: Angol font 27.70—27.85, Belga frank 79.45—79.85, Cseh korona 16.86— 16.96, Dán kor. 152.70—153.30, Dinár 9.96— 10.04, Dollár 56. 20—571.20, Francia frank 22.50—22.80, Hollandi forint 228.90—229.90, Lengyel zloty 63.95—64.25, Lei 3.37—3.41, Léva 4.11—4.17, Lira 29.75—30.05, Német márka 136.15—136.75, Norvég korona 152.55­­—153.15, Osztrák schilling 80.275—80.675 Spanyol pezeta 68.20—71.20, Svájci frank 110—110.50, Svéd korona 153—153.60. Külföldi kifizetések: Amsterdam 229.075— 229.775, Athén 7.385—7.485, Belgrád 10.06— 10.09, Berlin 1 36.325—136.725, Brüsszel 79.575—79.825, Bukarest 3.39—3.41, Istambul 262.75—264.75, Kopenhága 152.90—153.30, London 27.76875—27.84875, Madrid 69.60— 71.20, Milánó 29.88—29.98, Newyork 571.40— 573, Oslo 152.75—153.15, Párizs 22.355— 22.425, Prága 16.915—16.965, Szófia 4.125— 4.165, Stockholm 153.225—153.625, Varsó 64.05—64.25, Wien 80.425—80.675, Zürich 110.2125—110.5125. A BETONTALP, VASTALP ÉS A TALPFA. Nagy feltűnést keltett az Esti Kurír tegnapi híradása, amelyben arról számolt be, hogy új részvénytársaság alakult betontalpak értéke­sítésére és hogy a vállalat már száztízezer da­rab, betontalp szállítására kapott a MÁV-tól megrendelést. Különösen azért keltett nagy feltűnést híradásunk, mert a MÁV előzetesen nem ismertette a nyilvánossággal és a szak­körökkel, hogy a betontalpakkal folytatott-e kísérleteket és hogy azok a hazai klímával kapcsolatosan mennyiben felelnek meg az igényeknek, mennyiben szolgálják a vasút biztonságát és hogy a talpfa és a beton átala­kulása miképen viszonylik egymáshoz. Azt is érthetetlennek találják szakkörökben, hogy a MÁV's nem tartotta szükségesnek, hogy a be- Tőhídipari szállítására versenytárgyalást tűz­zön ki, amelynél nemzetközi verseny is kívá­natos lett volna, hogy a MÁV az árakra nézve megbízható tájékozódást nyerjen. Fontos lett volna ez annál is inkább, miután ezúttal csak az első szükséglet fedezéséről van szó és a MÁV-nak a jövőben a vasúti sínek kicserélé­sével kapcsolatban igen nagy talpfa, illetve ezt pótló talpak beszerzésére lesz szüksége. A mulasztást mindenesetre már azért is pótolni kell, hogy a felmerült kérdések minden vonat­kozásban tisztázódjanak.­­ EGY TÖRPEBANK VESZTESÉGE. Ma tette k­özzé a Duna Bank múlt évi mérlegét, amely­ben 13.063 pengő veszteséget számol el a 1ÖO,OOO pengő alaptőke mellett. Az igazgató­ság a közgyűlés napirendjére tűzte azt a kér­dést is, hogy határozzanak az intézet fenn­állása vagy felszámolása tekintetében. FIZETÉSI ZAVAROK. A budapesti törvényszé­ken a mai napon elrendelték a csődönkívüli kény­­szeregyességi eljárást Horovitz is Bauer (Vilmos császár­ ut 10.) kézműáru nagykereskedő bejegy­zett betéti társaság é.; ennek beltagja Horovitz Rezső ellen. Vagyonfelügyelő: dr. Kovásznál Ko­váts Zoltán. Követelések bejelentése március hó 9 ig. —­ A gyulai törvényszéken dr. Nánai királyi törvényszéki biró elrendelte a csődönkivüli kény­­szeregyességi eljárást Id. Bella Mihály gádorosi vegyeskereskedő ellen. Vagyonfelügyelő: Krezne­rich Géza Követelések bejelentése az OHB sze­gedi szervénél. — A győri törvényszéken Varjú József dr. kir. törvényszéki biró megindította a kényszeregyességi eljárást Takács Konrád mosoni fűszer, és festékkereskedő ellen. Vagyonfelügyelő: Dr. Weisz Lajos. Követelések bejelentése március hó 5-ig az OHB budapesti központjánál. — A pestvidéki törvényszék a mai napon csődöt nyi­tott néhai Lamm Sándorné szül. Walfisch Szidó­nia volt esztergomi lakos bárhol található vagyo­nára.­­Tömeggondnok: dr. Gróh József. Követelé­sek bejelentése március 22-ig. A Magyar Hitelezői Védegyletnél magánegyes­­ség iránti kérelmet terjesztettek elő. Ádter és Bauer (Budapest, Sas-utca 6) aktíva 210.000, passzíva 335.000 pengő. — Deutsch Jakab (Buda­­pest, Baross­ utca 87/a), passzíva 4600 pengő. — Fürst Bözsi (Nagykanizsa), aktíva 1200, passzíva 170 pengő. — Hoch Ferenc (Szigetvár), aktíva 19.300, passzíva 72.400 pengő. A SZAKSZERVEZETI MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA DECEMBERBEN. A szakszervezetekben nyilvántartott munkanélküliek száma 1929 decem­berében 20.288 volt, az 1928 decemberi 15.187 munkanélkülivel szemben. IPARVÁLLATOK ALAPÍTÁSÁRÓL TÁR­GYAL A KERESKEDELMI MINISZTER.­pari körökben elterjedt hírek szerint, a ke­­■eskedelmi miniszter tárgyalásokat folytat­öbb iparvállalat létesítése ügyében. A tár­­gyalások még kezdetleges stádiumban van­­nak. Az alapításoknál a kereskedelmi minisz­­er külföldi tőke bekapcsolását is tervezi. *tr Lesz-e deficit az államháztartásban? n/l/l/t/l­* A pénzügyminiszter legújabb jelentésének adatai A pénzügyminiszter most közzétett zöld fü­zete Magyarország pénzügyi helyzetéről foko­zottabb mértékben tarthat igényt a nyilvános­ság érdeklődésére. Ebből a jelentésből ugyanis kiderül, hogy az államkincstár bevétele az előző évi 515.2 millió pengőről 473.5 millió pengőre csökkent, a bevételek tehát 41.7 millió pengővel apadtak. Ha az előirányzatot vesz­­szü­k figyelembe, a csökkenés úgyis 12.8 mil­lió pengőt tesz a havi költségvetésekben elő­irányzott bevételeknél, végeredményben azon­ban az 1929/30. költségvetési év első hat hó­napjának kiadási többlete 28 millió pengő, az e hónapokra készített havi költségvetések­ben az előirányzott bevételeket a kiadások 15,2 millió pengővel meghaladták. Ezek a számok azt jelentik, hogy az állam­­háztartás papíron, tulajdonképen deficitben van, ténylegesen azonban a kincstár a régi tartalékokból fedezte a különbözetet, amely a bevételeknél kiesett. Igaz, hogy a kimuta­tás csupán a költségvetési év első felére szól, úgyhogy a második félesztendőben a hiányt részben még kiegyensúlyozhatják. Az egyenes adó, forgalmi adó és egyéb adóbevételek csökkentése azonban nem teszi valószínűvé, hogy a második fél­esztendőben az eredmények helyrebil­lenthetnék az államháztartás mérlegé­nek kedvezőtlenebb alakulását. A következő költségvetési évben már más lesz a helyzet, amennyiben a kincstár a csök­kenő bevételeknek megfelelően lesz kénytelen a költségvetést előirányozni. Csakis ezen az úton biztosítható ugyanis az államháztartás egyensúlya, mert az előző évek költségvetési kereteiben a bevételek csak túladóztatással voltak fentarthatók és a gazdasági élet lerom­lása következtében a túladóztatás többé fenn nem tartható. A pénzügyigazgatóságok jelentései világosan mutatják ezt, úgyhogy a pénzügyi kormány, ha csak nem akarja az államháztartást defi­citben tartani, valóban kénytelen lesz foko­zott takarékosságot alkalmazni és a tárcák­nál jelentékenyebb redukciókat keresztül­vinni. Gazdasági helyettünknek hű képét adják az egyes adónemek bevételi eredményei az 1929. évi július 1-től 1929 december 31-ig ter­jedő időb­en. Az előirányzatok és az eredmé­nyek között az egyenes adóknál 3.9 millió, a forgalmi adóknál 0.9 millió, a vámjövedék­nél 9.7 millió, a sójövedéknél 0.5 millió a csok­e II-­­ kenes. ■f/y/yyi/fr-K—— Negyedmillió méter mázsa rozs exportjáról tárgyalnak a gabonakereskedők Az Esti Kurír jelezte, hogy a rozs katasz­trofális helyzete miatt értekezletet tartanak a gabonakereskedők. Úgy a fővárosban, mint a vidéken nagy volt ma az érdeklődés, hogy mi történt a tegnapi tanácskozáson. Mint az Esti Kurír értesül, a tegnapi tanácskozás nyo­mán fontos lépések történnek a rozspiac hely­zetének javítása érdekében. A belföldi keres­kedelem ugyanis tárgyalásokat kezd az­­ oszt­rák, cseh, német, olasz és holland piaccal a rozsexport lehetővé tétele érdekében. Keres­kedelmi körökben ezúttal nagyobb optimiz­mussal vélekednek a rozsexport lehetőségéről, mert éppen a rozs katasztrofális áresése után lehetőség van arra, hogy a külföld reflektál­jon a magyar rozsra. Meg fogja könnyíteni a rozs exportját az is, hogy a gabonatőzsdén el­terjedt hírek szerint, körülbelül 250.000 mázsa rozsra tarifális könnyítéseket kap a kereskedelem. Ezek a tarifális könnyítések pedig métermá­zsánként 80—85 fillér között fognak vál­tozni. Arról is voltak ma hírek, hogy néhány nagy­banknak az áruosztálya és egy-két nagy ga­bonakereskedelmi cég máris eladott volna kül­földre százezer méter mázsa rozsot, ilyen tari­fális könnyítés alapján, úgyhogy a tegnapi ta­nácskozásnak tulajdonképen azért volt fontos­sága, mert ezek után minden hivatásos gabona­­kereskedő megkapja a tarifális könnyítést, ha rozsot akar exportálni. Amennyiben sikerülne 200—250.000 mázsa rozsot külföldre eladni, ezt túlnyomórészben a fővárosban beraktáro­zott rozskészletekből fogják elszállítani. ■...... ■ A Bauxit áresése és a gabonapiac eseményei ellanyhították a tőzsdét Az értéktőzsdén ma elejétől végig lany­hább volt az üzlet irányzata. Az üzletidő ele­jén leginkább a gabonapiac eseményei, illet­ve a kenyérmagvak napok óta tartó nagy olcsóbbodása okozta a kedvetlenséget. A ga­bonapiac eseményei ugyanis, főleg azonban a rozs katasztrófális áresése a vidéki kereske­delem körében is erősen érezteti hatását, úgyhogy általánosan az a vélemény, hogy újabban vidéki megbízásból is történtek el­adások az értékpapíroknál, hogy pénzhez juthassanak. Később a külföldi piacok üzlet­­telensége okozta, hogy a vevők alig jelent­keztek, míg az üzletidő második felében megint csak a Bauxit-piac eseményei okoztak izgalmat. A Bauxit-piacon ugyanis, ahol tegnap 70.5 pengőn zárult a részvény, a délelőtti órákban 64.5 pengőre szorították le a Bauxit jegyzé­sét. Eleinte, amikor a nagy árukínálatot lát­ták, volt ugyan valamelyes intervenció, de azután ismét teljesen magára volt hagyatva a piac, úgyhogy a tőzsde közönsége ismét energikusan sürgette, hogy tájékoztassák végre a piacot, hogy mi van a Bauxit-részvények körül, mert lehetetlennek tartják, hogy folyton innen induljon ki a piac letörése. Ezt annál is in­kább sürgették, mert a Bauxit-részvények el­­lanyhulásával kapcsolatban úgyszólván az egész piacon lanyhább volt az irányzat, így többek között elsősorban a Kőszén-részvény­nél, továbbá a Magnezitnál, Urikányinál, Fegyvernél, Ganznál, Cukornál, Izzónál, Gu­minál, stb. Közvetlenül a zárlat előtt meglehe­tősen kedvetlen volt a piac, mert a külföldön a francia kormányválság, valamint az a hír, hogy Berlinben kisebb pénzszűke mutatkozik, szintén a legnagyobb tartózkodásra késztette a nemzetközi spekulációt. A Zsíró mai kasszanapja kolportált adatok szerint, lényegesen csökkent az értéktőzsde for­galma, amennyiben ma mindössze 5 és fél millió pengő volt a forgalom a két hét előtti 9 milió­­val szemben. A fix piacon fővárosi kötvények szilárdab­bak voltak, a hadikölcsönök ellenben leny­­hultak. A devizapiacon kábel nemzetközi ér­tékelésben szilárd volt, míg az európai valu­ták lanyhább arányzatuak voltak. Államadóssági kötvények: Pénztárjegy 5 és félszázalékos 1916. évi 0,16, 1918—1925. évi 0.13, Hadikölcsön 6 százalékos I—V. kib. 0.37­­_0.40—0.39, VI—VII. kib. 0.24—0.26—0.25, 5 és félszázalékos II—VII. kib. 0.27—0.29— 0.28, IV. kib. 0.25, V .kib. 0.24—0.25, VIli. kib. 0.23—0.25—0.24, Népszövetségi kölcsön 6.1, Kényszerkölcsön 50.1—50.4. Záloglevelek és kölcsönkötvények: Teljesen üzlettelen. Fővárosi kölcsönkötvények: Teljesen üzlet­itlen. n. olddf Vasúti kötvények: Beszkár A­ 7—7.3—7.1. Érmepénzek: 20 koronás arany 23.00— 23.20, ezüst 1 koronás 0.28—0.30, ezüst régi forintos 0.88—0.90, ezüst 5 koronás 1.60— 1.62, szinarany kg.-ja 3800—3820, szinezüst kg.-ja 84—86. Az utótőzdén Kereskedelmi Bank 109, Magyar Hitel 75.5, Salgó 47.5, Rima 83.8, Nova 31.9, Bauxit 64.4, Magnezit 206, Kőszén 654, Urikányi 124.8, Fegyver 251.5, Ganz 102, Tröszt 28.5, Magyar cukor 121, Izzó 109.5, Részvénysör 120.5, Mű­trágya 42. Bécs csendes Az értéktőzsde irányzata nem volt egysé­ges. Az ipari értékek gyengülésével szemben a korlátpiac többi értéke tartottan tendált. A magyar részvények budapesti eladásokra gyengültek, különösen a magyar szénpapírok estek vissza. Zárlatkor a csendes alaphangu­latban árcsökkenések voltak túlsúlyban. A járadékpiacon a háború előtti államadóssági címletek újabb árnyereséget értek el. Záróárfolyamok: Osztrák Hitel 51, Állam­­vasút 38.85, Délivasút 10.5, Délivasúti elsőbb­ség 92.75, Alpesi 35.05, Poldi kohó 152.5, Rima 104.3, AEG 28, Siemens 185,5, Salgó Magyar Általános Kőszén 818, Magyar Hof­­herr 13, Osztrák Hofherr 7­45, Magyar Cukor 150. MI LESZ AZ EZÜST- ÉS PAPÍRJÁRADÉ­­KOK VALORIZÁCIÓJÁVAL? E hó végén, vagy március elején Párizsban gyűlésre jön­nek össze az érdekelt államok az ezüst- és pa­pír­járadékok valorizációja ügyében. A Frank­furter Zeitung értesülése szerint, ezen az ér­tekezleten valóban csak az ezüst- és papír­­járadékokról lesz szó, míg ellenben az inns­brucki jegyzőkönyvben szabályozott arany­és valutajáradékok ügyében egyelőre semmi sem fog történi. Az innsbrucki egyezmény 1930 végén fog lejárni, úgyhogy az év máso­dik felében tárgyalni kellene erről a kérdés­ről is. Az utódállamok azonban kivétel nél­kül azon a nézeten vannak, hogy elsősorban a papír- és ezüstjáradékok dolgát kell ren­dezni és ezért a párizsi tárgyalásokon biz­tosra veszik, hogy létre jön a megállapodás. Az arany- és valutajáradékoknak 1930 után való valorizálása kérdésében még nem léptek érintkezésbe az utódállamok és minden jel arra vall, hogy az innsbrucki kulcsokat vál­tozatlanul fogják föntartani. A közelmúltban ugyan fanszíroztak híreket arról, hogy Ma­gyarország hajlandó volna az innsbrucki egyezményben megállapított valorizációs kul­csot felemelni, de ezeket a híreszteléseket a leghatározottabban megcáfolták, mert való­ban nem is volt semmi alapjuk. HOGYAN DOLGOZIK A KÖZSÉGI KE­NYÉRGYÁR? Éber­­Antal vezetésével a Ke­reskedelmi és Iparkamara bizottságot küldött ki a közüzemek tanulmányozására. A bizott­ság sorra vizsgálja most a községi üzemeket. Legutóbb a községi kenyérgyárral foglalko­zott a bizottság és vizsgálódásai során meg­állapította, hogy a községi kenyérgyár árni­velláló szerepének nem tud megfelelni. Meg­állapították közjegyzői ellenőrzéssel, hogy a községi kenyérgyár 34 fillérért árusítja azt a barna kenyeret, ami a pékeknél 28 fillérért is megszerezhető. Ehhez a megállapításhoz nem kell kommentár. íme újabb adalék a községi üzemek túlnyomó részének létjogo­sultságához. A FRANKFURTI BIZTOSÍTÓ CSŐDÖT KÉRT HERMÁNYI HERZMANN JENŐ EL­LEN. Hermányi Herzmann Jenő, aki a Frank­,­furti Életbiztosító Rt.-nál ügynöki tevékeny­séget fejtett ki, szombaton öngyilkossági kí­sérletet követett el. A Frankfurti jutalékelő­leg visszatérítése címén még korábban pert indított ellene s a C­uria az összeget nemrégi­ben jogerősen megítélte s a biztosító intézet Jordán Lajos dr. ügyvéd útján most a nem­fizető Hermányival szemben csődnyitás iránti kérvényt nyújtott be a csődbírósághoz. A törvényszék február 25-ére tűzte ki a tárgya­lást, amelyre Hermányi elővezetését is elren­delte és lehet, hogy Hermányi Herzmann ön­gyilkossági kísérlete­ ezzel az üggyel is össze­függésben van. Hölgyek jelszava: Mint ideális bevásárlási hely igen előnyösen ajánlható KLEIN ANTAL divatnagyáruháza (Alapítva 1889) Király-utca 53 (Akácfa-­ sarok)

Next