Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-06 / 30. szám
Csütörtök, 1930 február 6 _____ . JSXlKlJBlf___________ Búd János tarifaemelése Búd János kereskedelmi miniszter tehát beváltotta ígéretét, hogy fölemeli a MÁV személyvonati díjszabásait. Húsz százalékos az emelés, tehát igen lényeges és érzékenyen fogja érinteni éppen azokat, akiknek anyagi eszközei nem engedik meg, hogy gyorsvonaton utazzanak, hanem a legolcsóbb közlekedési eszközt, a személyvonatot veszik igénybe. Az Esti Kurír kezdettőlfogva tiltakozott a vasúti személytarifa emelése ellen és mikor a közlekedési tanács is magáévá tette a MÁV javaslatát, rámutattunk arra, hogy helytelen a MÁV. közlekedési politikája, amikor az elmaradt jövedelmeket egyszerű tarifaemeléssel akarja pótolni. Helytelen politika ez elsősorban azért, mert az elszegényedett ország legszegényebb rétegeit sújtja a személyvonat tarifadrágítása, másodsorban helytelen politika ez azért is, mert nem lehet áttekinteni a tarifaemelés várható hatásait és könnyen megtörténhet, hogy a tarifaemelés nem váltja valóra a MÁV reményeit, mert a drágább tariffát esetleg kevesebben veszik igénybe. A közvélemény racionális vasútpolitikát sürgetett tarifaemelés helyett, mert csak ez alkalmas arra, hogy a vasút forgalmát növelje és jövedelmeit tarifaemelések nélkül fokozza. Szakszerű üzletvezetés nélkül a 20 százalékos személyvonati tarifaemelés sem fog segíteni. Bud kereskedelmi miniszter hónapokkal ezelőtt, midőn elfoglalta hivatalát, sok minden ígéretet tett a gazdasági élet megsegítésére. Egyelőre az első látható intézkedés a miniszternek a vasúti tarifaemelés, amely azonban nem mondható olyannak, amely a gazdasági élet segítését szolgálná. A felemelt díjszabás február 16-án lép életbe. Megengedte a kormány, hogy * Duna—Száva—Adria-vasút is fölemelje 20 százalékkal a személyvonat tarifát. re* ! A gyorsvonat menetdíjak nem változnak, a bérletjegyek sem drágultak meg. Valuta- és devizaárfolyamok Budapest, február 5. Pénznemek: Angol font 27.72—27.87, Belga frank 79.40—79.80, Cseh korona 16.84— 16.94, Dán kor. 152.50—153.10, Dinár 9.96— 10.04, Dollár 569.00—571.00, Francia frank 22.45—22.75, Hollandi forint 229.00—230.00, Lengyel Zloty 63.90—64.20, Léi 3.37—3.41, Léva 4.10—4.16, Líra 29.70—30.00, Német márka 136.20—136.80, norvég korona 152.35 152.95, Osztrák Schilling 80.25—80.65, Spanyol pezeta 74.90—76.50, Svájci frank 110.05—110.55, Svéd korona 153.10—153.70. Külföldi kifizetések: Amszterdam 229.25— 229.95, Athén 7.385—7.485, Belgrád 10.065— 10.095, Berlin 136.40—136.80, Brüsszel 79.55— 79.80, Bukarest 3.39—3.41, Istambul 265.95— 267.95, Kopenhága 152.70—153.10, London 27.77875—27.85875, Madrid 75.50—76.50, Milánó 29.885—29.955, Newyork 571.20— 572.80, Oslo 152.55—152.95, Párizs 22.40— 22.47, Prága 16.885—16.945, Szófia 4.12—4.16 Stockholm 153.30—153.70, Varsó 64.025— 64.225, Wien 80.3875—80.6375, Zürich 110.2625—110.5625. ■vtst/lftn -............ Argentína és Oroszország a búzaértékesítés világversenyében A gabonapiacon ma élénken kommentálták az argentínai exportőrök magatartását. Már hetek óta arról vannak hírek a világpiacokon, hogy Argentínában gyenge lesz végeredményben a búzatermés hozama. Bizonyos tekintetben meglepetést kelt ezek után az a tapasztalat, hogy Argentína mégis gyakran szerepel élénk búzakínálattal, amiből aztán azt akövetkeztetést vonják le, hogy a búzatermés eredménye sem lehet olyan rossz, amint eddig feltüntetni igyekeztek. Már a minőség kérdésében azonban más a helyzet. A nemzetközi piacokra érkezett jelentések szerint az új argentínai szállítmányok nagyrészt 78 kg. fajsúlyú búza, illetve ilyen fajsúlyszavatolással kerül eladásra. Az argentínai piac változott magatartásról szóló hírekkel kapcsolatban ugyancsak élénken kommentálták az Oroszországból érkező híreket is és ezzel kapcsolatban arról voltak információk forgalomban, hogy a nemzetközi rozspiac lanyhulásánál szerepet játszott az is, hogy az oroszok a rozsból is nagyobb tételeket kínáltak svéd és norvég piacokon. Oroszország búzakínálatáról is vannak újabb hírek, de a becslések nagyon eltérőek abban, a tekintetben, hogy mennyi lehet az oroszok búzafölöslege, amelyről egyébként az a vélemény, hogy igen gyenge a minősége. MEGALAKULT AZ ELEKTRIFIKÁLÁSI KARTEL. Mint az Esti Kurír értesül, a napokban végleges megállapodás jött létre az elektrifikálást folytató vállalatok között. Az elektrifikálási kartel tagjai: a Salgó, Mák és a Tröszt. A kartel véglegesen rajonírotta az országot, úgyhogy a jövőben minden vetélkedés, üzemek megszerzésének túllicitálása ki van zárva. Úgy látszik, ezzel a kartellrozással meglassul az elektrifikálás tempója, ami mindenesetre sajnálatos, mert az ezzel kapcsolatos munkaalkalom kihasználatlanul marad. VÉDELMET A BOLTBÉRIÁIKNEK. Az OMKE- ben Vértes Emil elnöklésével értekezletet tartottak a kereskedők a boltbérlők védelme dolgában. Vértes Emil elnök fejtette ki azt a felfogást, hogy elsősorban a magas boltbérek mérséklésére kell törekedni a háztulajdonosokkal egyetértésben, másodsorban pedig meg kell oldani a bérlő védelmének intézményes biztosítását, az opció jogának a lakbérleti szabályrendeletben való megvalósításával. A túlzott bérek méltányos leszállítása érdekében megindítják a tárgyalásokat. Bécs barátságos Bécs, február 5. Az értéktőzsde alaphangulata határozottan barátságos volt. A berlini kamatlábcsökkentés ösztönzően hatott és a piac legtöbb részén áremelkedések voltak túlsúlyban. Az osztrák papírok átlag egy százalékkal javultak, kivéve a Siemenst, amelyben nyereségbiztosító eladások folytak. Az arbitrázspiacon valamivel gyengébb megítélés került felszínre. A magyar papírok közül csak a Rima és a Salgó tartotta ámivóját, a Kőszén kissé lemorzsolódott. A cseh piac alig tartott volt. A tőzsde nyugodt irányzattal zárult. A járadékpiacon minimális forgalom mellett a kínálat volt túlsúlyban. Záróárfolyamok: Osztrák Hitel 51.5, Magyar Hitel 94.6, Álamvasut 32.85, Délivasut 11.1, Osztrák Hofherr 7.55, Magyar Hofherr 13.6, Déli elsőbbségi 95.4, Alpesi 36.8, Salgó 62.45, Rima 108.4, Siemens 190.50. ír.old. Newyorktól függ, mit határoz holnap az Angol Bank A külföldi piacokon általános meglepetést keltett a német rátának 6 és félről 6 százalékra való leszállítása, mert annak ellenére, hogy már tegnap kora délután kombinációba vették a rátaleszállítás lehetőségét, komoly pénzügyi körökben is az volt a vélemény, hogy esetleg későbbi időpontra halasztják a kamatláb csökkentését Németországban. A mai berlini jelentések beigazolták különben az Esti Kurír tegnapi információjának helyességét, hogy tudniillik elsősorban a német magánkamatláb csökkenése adott okott a hivatalos ráta mérséklésére. A német birodalmi bank határozata után természetesen az volt ma a leggyakrabban vitatott kérdések egyike, hogy ezek után mi lesz Londonban és Newyorkban. Erre vonatkozóan pénzügyi köröknek az a véleménye, hogy az Angol Bank döntése attól függ, hogy mi lesz a newyorki pénzpiacon. A mai devizapiacon leginkább lábból az okból tartották valószínűnek a londoni ráta csökkentését, mert a font javult a frankkal szemben és kora délután a dollárral szemben is javulást mutatott a frank irányzata. Mindazáltal az a vélemény, hogy a londoni ráta leszállítására alighanem csak akkor kerül a sor, ha erre vonatkozóan az Angol Bank és newyorki vezető pénzügyi körök között előzetes megállapodás jön létre, ilyen körülmények között tehát csak a newyorki rátaleszállítás esetén lehet aktuális az angol ráta leszállítása. BEOLVAD A DÉLIVASÚT A MÁV-BA. Az Esti Kurír több ízben rámutatott arra a tarthatatlan állapotra, hogy míg az összes utódállamokban mindenütt államosították a Délivasút vonalait, nálunk még mindig külön működik a Duna—Száva—Adria-vasút. A római egyezmény értelmében a magyar kormánynak mér évekkel ezelőtt nyílt meg a joga arra, hogy a vasút magyar vonalait beolvassza a MÁV-ba. Személyi okokból éveken át nem élt a kormány ezzel a joggal, ami hátrányosan befolyásolta a magyar közlekedés ügyét. Az Esti Kurir többszöri reklamációja után most végre rászánja magát a kereskedelmi miniszter, hogy megszüntesse az eddigi állapotot. A kormányhoz közelálló helyről közlik, hogy véglegesen elhatározták, hogy június 1-én megszüntetik a Duna—Száva--Adria-vasút magyar vonalainak különállását. A HONI IPAR ma megjelent száminak cikkeit Chotin Ferenc, Fellner Pál és mások írták. Rendkívül érdekes tudósításokat találunk a lapban az építőiparról, a villamosításról, a vegyészetiparról, a munkanélküliségről, a vasúti beruházásokról, a magyar ipar mellőzésének legújabb eseteiről. A Hazai Bank számadásai .A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy rendes közgyűlését, melynek az 1929. üzletévi mérleg fog jóváhagyás végett előterjesztetni, i. é. február 18-ára hívja össze. A mérleg az előző évi 3,069.688.54 P-vel szemben 3,367.519.35 P bruttó nyereséget tüntet fel. Ezen bruttó nyereségből személyi kiadásokra 819.024.54 P, dologi kiadásokra 810.339.04 P, nyugdíjakra és nyugdíjpénztári hozzájárulásokra 159.416.51 P és leírásokra 31.804.81 P hozandó levonásba, úgyhogy a mérleg 1.546.954.45 P tiszta nyereséggel zárul (az előző évben 1,535.199.45 W). Az igazgatóság indítványozza, hogy a tiszta nyereségből — miként az előző évben — minden 40 P n. é. részvény után osztalékra 4.50 P (11.25%), vagyis összesen 1,125.000 P fordíttassék. Indítványozza továbbá, hogy a tiszta nyereségből a tartalékalap az alapszabályszerű 90.608.58 . P helyett 200.000 P-vel (az előző évben 173.998.02) javadalmaztassék, miáltal az 5.000.000 P-t kitevő tőketartalékon kívül létesített tartalékalap 2.400.000 P-re emelkedik. Javasolja továbbá, hogy a Szitányi Ödön-alap további 25.000 P-vel javadalmaztassék. A mérleg egyes tételei a következőképpen alakulnak: A váltótárca 21,197.880.97 P állományt tüntet fel. A bank által kezelt betétek és idegen tőkék a takarékkönyvecskékre elhelyezett betéteknek 1,221.002.23 P-vel történt növekedése folytán 40,819.811.06 P-re emelkedtek. Az értékpapírtárcának 2,468.637.95 P-ről 2,576.483.82 P-re, valamint a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségeknek 5,600.110.73 P-ről 5,834.812.23 P-re történt emelkedése arra vezethető viszsza, hogy a bank egyrészt átvette az érdekkörébe tartozó vállalatok alaptőkeemelése alkalmából kibocsátott új részvényeket, másrészt a Magyar Wayss és Freytag rt.-nál vállalt részvényérdekeltségeket. Malomrészvényeinek és tárcájában lévő néhány nem jelentkeny tételt képviselő részvény árfolyamának csökkenése a mérlegben megfelelő leírásokat tett szükségessé, ez azonban teljes összegben a folyó üzleti nyereségből történt, anélkül, hogy jelentékeny vállalati érdekeltségeket magában foglaló részvénybirtokának a pengőmérleg felállítása alkalmából megállapított alacsony értékelése változást szenvedett volna. A „Betétek és hitelezők” tételének a bármikor mobilizálható aktívákkal való szembeállítása rendkívül kedvező mobilitásról tesz tanúságot. LESZ-E TAVASZRA ÉPÍTKEZÉS? Ez a kérdés nyugtalanítja az építőipart, amely a helyzetet egyelőre igen sivárnak látja. A helyzeten mindenképpen segíteni akarnak az érdekeltségek és ezért különböző fórumok előtt járnak el és tesznek előterjesztéseket az építőipar fellendítése érdekében. Az építőipar újabb pénzügyi javaslata szerint a Társadalombiztosító díjtartalékának felhasználásával véli foglalkoztatását megoldhatónak. A tervezet szerint a díjtartalékból bizonyos öszszeget kellene kihasítani, amelyre a pénzintézetek építési kötvényeket bocsátanának ki. Azt akarják az építészek, hogy ezen az alapon már az idei építési szezonra olcsó építési kölcsönöket lehessen folyósítani azoknak, akik tehermentes telekkel és az építési kölcsön ötven százalékával rendelkeznek. A KERESKEDELMI BANK KÖZGYŰLÉSE. A Kereskedelmi Bank tegnap tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen az igazgatóság már ismertetett javaslatait elfogadták. A közgyűlés dr. Jakobi Olivért, aki nemrég szakította meg rendszeres közreműködését az intézetnél, beválasztotta az igazgatóságba. Ezzel a tényével a közgyűlés szankcionálta az intézet Vezetőségének azt a megállapodását, amely Jakobi dr. további munkásságát biztosítja a Kereskedelmi Bank számára. A közgyűlés után az igazgatóság dr. Stein Emil ügyvezető igazgatót a vezérigazgatói címmel ruházta fel. Stein Emil kinevezése egy két évtizedes eredményes munka elismerését jelenti. A Kereskedelmi Bankhoz már mint ismert szakember került a Hermes vezetése után. Rövid átmenet volt az Anglo banknál folytatott tevékenysége, amelyet a Kereskedelmi Bankhoz történt meghívása szakított meg. Itt nyílt alkalma kvalitásait valóban érvényre juttatni. Az intézet közgyűléséről a következő jelentés számol be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank IVess Fülöp elnöklete alatt e hónap 4-én tartotta meg 88. rendes évi közgyűlését, amely az igazgatóság összes javaslatait elfogadta s igy a részvényenkénti 7 pengős osztalék február 5-étől kezdve kerül kifizetésre. Az igazgatóságba uj tagként dr. Jacobi Olivér választatott be. A közgyülést követő ülésen az igazgatóság dr. Stein Emil ügyvező-igazgatót vezérigazgatói címmel ruházta fel. MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁGA 1929-BEN. Mint minden évben, az elmúlt év gazdasági helyzetéről szóló jelentések sorában most is a Vágó— Kemény-féle évkönyv 1929. évi kötete jelent meg elsőnek a könyvpiacon a Nemzeti Bank elnökének, Popovics Sándornak előszavával. Az évkönyv Vágó József és Kemény György dr. német szövegében tárgyalja a magyar gazdasági élet aktuális kérdéseit és azok világgazdasági összefüggéseit. A könyv egyes fejezetei feltárják a külföldi tőkepiac fejleményeinek befolyását a magyar hiteléletre, a mezőgazdasági termelés válságát és exportproblémáit, iparunk és kereskedelmünk fejlődésének irányát és nehézségeit. A könnyen áttekinthető statisztikai anyag a jelen negyedik évfolyamot is gyakorlati össze- hasonlításokra alkalmas kézikönyvvé teszi. A 250 oldalas kötet bolti ára 12 pengő. VASÁRNAPI SZÜNET A MALMOKBAN. A kereskedelemügyi miniszter értesítette a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy az eddigi rendelkezések hatályon kívül helyezése mellett a malomiparban ezentúl a munkának az év minden vasárnapján reggel 6 órától hétfő reggel 6 óráig, továbbá Szent István napján reggel 6 óráig, augusztus hó 21-én reggel 6 óráig szünetelnie kell. FIZETÉSI ZAVAROK. A budapesti törvényszéken a mai napon megindították a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást: Szántó Mór (Jókai tér 7) bejegyzett műszaki cikkekkel foglalkozó kereskedő ellen. Morvai Miklós (Gizellánt 33) bejegyzett kereskedő ellen. Vagyonfelügyelő mindkét ügyben dr. Székely Gyula. Követelések bejelentése február hó 21-éig az OHF. központjánál. — A nyíregyházi királyi törvényszéken dr. Görömbey Gusztáv királyi törvényszéki bíró megindította a kényszeregyességi eljárást Cseh István büdszentmihályi vöfós és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Helfermonn Ernő Ügyvéd, Követelések bejelen-tése február hó 27-éig az OHB budapesti központjánál. " Délután 2 óráig beérkező címváltozást még aznap elintéz a kiadóhivatal. i Marcella IP 481 Rf Iw man0ol°m Ko!cr §3 '4§m%! Wm mvm tv., vad-utca is. n