Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-06 / 30. szám

Csütörtök, 1930 február 6 _____ . JSXlKlJBlf___________ Búd János tarifaemelése Búd János kereskedelmi miniszter tehát be­váltotta ígéretét, hogy fölemeli a MÁV­ sze­­m­élyvonati díjszabásait. Húsz százalékos az emelés, tehát igen lényeges és érzékenyen fogja érinteni éppen azokat, akiknek anyagi eszközei nem engedik meg, hogy gyorsvona­ton utazzanak, hanem a legolcsóbb közleke­dési eszközt, a személyvonatot veszik igénybe. Az Esti Kurír kezdettől­­fogva tiltakozott a vasúti személytarifa emelése ellen és mikor a közlekedési tanács is magáévá tette a MÁV­ javaslatát, rámutattunk arra, hogy helytelen a MÁV. közlekedési politikája, amikor az el­maradt jövedelmeket egyszerű tarifaemeléssel akarja pótolni. Helytelen politika ez elsősor­ban azért, mert az elszegényedett ország legszegényebb ré­tegeit sújtja a személyvonat tarifadrágí­­tása, másodsorban helytelen politika ez azért is, mert nem lehet áttekinteni a tarifaemelés vár­ható hatásait és könnyen megtörténhet, hogy a­ tarifaemelés nem váltja valóra a MÁV­ re­ményeit, mert­­ a drágább tariffát esetleg kevesebben veszik igénybe. A közvélemény racionális vasútpolitikát sür­getett tarifaemelés helyett, mert csak ez al­kalmas arra, hogy a vasút forgalmát növelje és jövedelmeit tarifaemelések nélkül fokozza. Szakszerű­ üzletvezetés nélkül a 20 százalékos személyvonati tarifaemelés sem fog segíteni. Bud kereskedelmi miniszter hónapokkal ez­előtt, midőn elfoglalta hivatalát, sok minden ígéretet tett a gazdasági élet megsegítésére. Egyelőre az első látható intézkedés a minisz­ternek a vasúti tarifaemelés, amely azonban nem mondható olyannak, amely a gazdasági élet segítését szolgálná. A felemelt díjszabás február 16-án lép életbe. Megengedte a kormány, hogy * Duna—Száva—Adria-vasút is föl­emelje 20 százalékkal a személyvonat­ tarifát. re* ! A gyorsvonat menetdíjak nem változnak, a­­ bérletjegyek sem drágultak meg. Valuta- és deviza­árfolyamok Budapest, február 5. Pénznemek: Angol font 27.72—27.87, Belga frank 79.40—79.80, Cseh korona 16.84— 16.94, Dán kor. 152.50—153.10, Dinár 9.96— 10.04, Dollár 569.00—571.00, Francia frank 22.45—22.75, Hollandi forint 229.00—230.00, Lengyel Zloty 63.90—­64.20, Léi 3.37—3.41, Léva 4.10—4.16, Líra 29.70—30.00, Német márka 136.20—136.80, norvég korona 152.35 152.95, Osztrák Schilling 80.25—80.65, Spanyol pezeta 74.90—76.50, Svájci frank 110.05—110.55, Svéd korona 153.10—153.70. Külföldi kifizetések: Amszterdam 229.25— 229.95, Athén 7.385—7.485, Belgrád 10.065— 10.095, Berlin 136.40—136.80, Brüsszel 79.55— 79.80, Bukarest 3.39—3.41, Istambul 265.95— 267.95, Kopenhága 152.70—153.10, London 27.77875—27.85875, Madrid 75.50—76.50, Milánó 29.885—29.955, Newyork 571.20— 572.80, Oslo 152.55—152.95, Párizs 22.40— 22.47, Prága 16.885—16.945, Szófia 4.12—4.16 Stockholm 153.30—153.70, Varsó 64.025— 64.225, Wien 80.3875—80.6375, Zürich 110.2625—110.5625. ■vtst/lftn -............ Argentína és Oroszország a búzaértékesítés világversenyében A gabonapiacon ma élénken kommentálták az argentínai exportőrök magatartását. Már hetek óta arról vannak hírek a világpiaco­­kon, hogy Argentínában gyenge lesz végered­ményben a búzatermés hozama. Bizonyos te­kintetben meglepetést kelt ezek után az a ta­pasztalat, hogy Argentína mégis gyakran sze­repel élénk búzakínálattal, amiből aztán azt a­­következtetést vonják le, hogy a búzater­més eredménye sem lehet olyan rossz, amint ed­dig feltüntetni igyekeztek. Már a minőség kérdésében azonban más a helyzet. A nem­zetközi piacokra érkezett jelentések szerint az új argentínai szállítmányok nagyrészt 78 kg. fajsúlyú búza, illetve ilyen fajsúlyszavatolással kerül el­adásra. Az argentínai piac változott magatar­tásról szóló hírekkel kapcsolatban ugyancsak élénken kommentálták az Oroszországból ér­kező híreket is és ezzel kapcsolatban arról voltak információk forgalomban, hogy a nem­zetközi rozspiac lanyhulásánál szerepet ját­szott az is, hogy az oroszok a rozsból is na­gyobb tételeket kínáltak svéd és norvég piaco­kon. Oroszország búzakínálatáról is vannak újabb hírek, de a becslések nagyon eltérőek abban, a tekintetben, hogy mennyi lehet az oroszok búzaf­ölöslege, amelyről egyébként az a vélemény, hogy igen gyenge a minősége. MEGALAKULT AZ ELEKTRIFIKÁLÁSI KARTEL. Mint az Esti Kurír értesül, a na­pokban végleges megállapodás jött létre az elektrifikálást folytató vállalatok között. Az elektrifikálási kartel tagjai: a Salgó, Mák és a Tröszt. A kartel véglegesen rajonírotta az országot, úgyhogy a jövőben minden vetélke­dés, üzemek megszerzésének túllicitálása ki van zárva. Úgy látszik, ezzel a kartellrozással meglassul az elektrifikálás tempója, ami mindenesetre sajnálatos, mert az ezzel kap­csolatos munkaalkalom kihasználatlanul ma­rad. VÉDELMET A BOLTBÉRIÁIKNEK. Az OMKE- ben Vértes Emil elnöklésével értekezletet tartot­tak a kereskedők a boltbérlők védelme dolgában. Vértes Emil elnök fejtette ki azt a felfogást, hogy elsősorban a magas boltbérek mérséklésére kell törekedni a háztulajdonosokkal egyetértés­ben, másodsorban pedig meg kell oldani a bérlő védelmének intézményes biztosítását, az opció jogának a lakbérleti szabályrendeletben való megvalósításával. A túlzott bérek méltányos le­szállítása érdekében megindítják a tárgyaláso­kat. Bécs barátságos Bécs, február 5. Az értéktőzsde alaphangulata határozottan barátságos volt. A berlini kamatlábcsökkentés ösztönzően hatott és a piac legtöbb részén áremelkedések voltak túlsúlyban. Az osztrák papírok átlag egy százalékkal javultak, ki­véve a Siemenst, amelyben n­yereségbiztosító eladások folytak. Az arbitrázspiacon valami­vel gyengébb megítélés került felszínre. A ma­gyar papírok közül csak a Rima és a Salgó tartotta ámivóját, a Kőszén kissé lemorzso­lódott. A cseh piac alig tartott volt. A tőzsde nyugodt irányzattal zárult. A járadékpiacon minimális forgalom mellett a kínálat volt túl­súlyban. Zár­óár­folyamok: Osztrák Hitel 51.5, Ma­gyar Hitel 94.6, Álamvasut 32.85, Délivasut 11.1, Osztrák Hofherr 7.55, Magyar Hofherr 13.6, Déli elsőbbségi 95.4, Alpesi 36.8, Salgó 62.45, Rima 108.4, Siemens 190.50. ír.old. Newyorktól függ, mit hatá­roz holnap az Angol Bank A külföldi piacokon általános meglepetést keltett a német rátának 6 és félről 6 száza­lékra való leszállítása, mert annak ellenére, hogy már tegnap kora délután kombinációba vették a rátaleszállítás lehetőségét, komoly pénzügyi körökben is az volt a vélemény, hogy esetleg későbbi időpontra halasztják a kamatláb csökkentését Németországban. A mai berlini jelentések beigazolták­ különben az Esti Kurír tegnapi információjának helyessé­gét, hogy tudniillik elsősorban a német magánkamatláb csök­kenése adott okott a hivatalos ráta mér­séklésére. A német birodalmi bank határozata után ter­mészetesen az volt ma a leggyakrabban vita­tott kérdések egyike, hogy­ ezek után mi lesz Londonban és Newyorkban. Erre vonatkozóan pénzügyi köröknek az a véleménye, hogy az Angol Bank döntése attól függ, hogy mi lesz a newyorki pénzpiacon. A mai devizapiacon leginkább lábból az okból tartották valószínűnek a londoni ráta csök­kentését, mert a font javult a frankkal szem­ben és kora délután a dollárral szemben is ja­vulást mutatott a frank irányzata. Mindazáltal az a vélemény, hogy a londoni ráta leszállítá­sára alighanem csak akkor kerül a sor, ha erre vonatkozóan az Angol Bank és newyorki ve­zető pénzügyi körök között előzetes megálla­podás jön létre, ilyen körülmények között te­hát csak a newyorki rátaleszállítás esetén lehet aktuális az angol ráta leszállítása. BEOLVAD A DÉLIVASÚT A MÁV-BA. Az Esti Kurír több ízben rámutatott arra a tart­hatatlan állapotra, hogy míg az összes utód­államokban mindenütt államosították a Déli­vasút vonalait, nálunk még mindig külön mű­ködik a Duna—Száva—Adria-vasút. A római egyezmény értelmében a magyar kormánynak mér évekkel ezelőtt nyílt meg a joga arra, hogy a vasút magyar vonalait beolvassza a MÁV-ba. Személyi okokból éveken át nem élt a kormány ezzel a joggal, ami hátrányosan befolyásolta a magyar közlekedés ügyét. Az Esti Kurir többszöri reklamációja után most végre rászánja magát a kereskedelmi minisz­ter, hogy megszüntesse az eddigi állapotot. A kormányhoz közelálló helyről közlik, hogy véglegesen elhatározták, hogy június 1-én megszüntetik a Duna—Száva-­-Adria-vasút magyar vonalainak különállását. A HONI IPAR ma megjelent száminak cik­keit Chotin Ferenc, Fellner Pál és mások írták. Rendkívül érdekes tudósításokat találunk a lap­ban az építőiparról, a villamosításról, a vegyé­szeti­­parról, a munkanélküliségről, a vasúti be­ruházásokról, a magyar­ ipar mellőzésének leg­újabb eseteiről. A Hazai Bank számadásai .A Hazai Bank Részvénytársaság igazgató­sága elhatározta, hogy rendes közgyűlését, melynek az 1929. üzletévi mérleg fog jóvá­hagyás végett előterjesztetni, i. é. február 18-ára hívja össze. A mérleg az előző évi 3,069.688.54 P-vel szemben 3,367.519.35 P bruttó nyereséget tüntet fel. Ezen bruttó nye­reségből személyi kiadásokra 819.024.54 P, dologi kiadásokra 810.339.04 P, nyugdíjakra és nyugdíjpénztári hozzájárulásokra 159.416.51 P és leírásokra 31.804.81 P hozandó levo­násba, úgyhogy a mérleg 1.546.954.45 P tiszta nyereséggel zárul (az előző évben 1,535.199.45 W). Az igazgatóság indítványozza, hogy a tiszta nyereségből — miként az előző évben — minden 40 P n. é. részvény után osztalékra 4.50 P (11.25%), vagyis összesen 1,125.000 P fordíttassék. Indítványozza továbbá, hogy a tiszta nyereségből a tartalékalap az alapsza­­bályszerű 90.608.58 . P helyett 200.000 P-vel (az előző évben 173.998.02) javadalmaztas­­sék, miáltal az 5.000.000 P-t kitevő tőketar­talékon kívül létesített tartalékalap 2.400.000 P-re emelkedik. Javasolja továbbá, hogy a Szitányi Ödön-alap további 25.000 P-vel ja­­vadalmaztassék. A mérleg egyes tételei a kö­vetkezőképpen alakulnak: A váltótárca 21,197.880.97 P állományt tün­tet fel. A bank által kezelt betétek és idegen tőkék a takarékkönyvecskékre elhelyezett betéteknek 1,221.002.23 P-vel történt növe­kedése folytán 40,819.811.06 P-re emelked­tek. Az értékpapírtárcának 2,468.637.95 P-ről 2,576.483.82 P-re, valamint a pénzintézetek­nél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekelt­ségeknek­ 5,600.110.73 P-ről 5,834.812.23 P-re történt emelkedése arra vezethető visz­­sza, hogy a bank egyrészt átvette az érdek­körébe tartozó vállalatok alaptőkeemelése al­kalmából kibocsátott új részvényeket, más­részt a Magyar Wayss és Freytag rt.-nál vál­lalt részvényérdekeltségeket. Malomrészvé­nyeinek és tárcájában lévő néhány nem je­­lentkeny tételt képviselő részvény árfolyamá­nak csökkenése a mérlegben megfelelő le­írásokat tett szükségessé, ez azonban teljes összegben a folyó üzleti nyereségből történt, anélkül, hogy jelentékeny vállalati érdekelt­ségeket magában foglaló részvénybirtokának a pengőm­érleg felállítása alkalmából megál­lapított alacsony értékelése változást szen­vedett volna. A „Betétek és hitelezők” tételé­nek a bármikor mobilizálható aktívákkal való szembeállítása rendkívül kedvező mobi­litásról tesz tanúságot. LESZ-E TAVASZRA ÉPÍTKEZÉS? Ez a kérdés nyugtalanítja az építőipart, amely a helyzetet egyelőre igen sivárnak látja. A hely­zeten mindenképpen segíteni akarnak az ér­dekeltségek és ezért különböző fórumok előtt járnak el és tesznek előterjesztéseket az építőipar fellendítése érdekében. Az építő­ipar újabb pénzügyi javaslata szerint a Tár­sadalombiztosító díjtartalékának felhasználá­sával véli foglalkoztatását megoldhatónak. A tervezet szerint a díjtartalékból bizonyos ösz­­szeget kellene kihasítani, amelyre a pénzinté­zetek építési kötvényeket bocsátanának ki. Azt akarják az építészek, hogy ezen az ala­pon már az idei építési szezonra olcsó építési kölcsönöket lehessen folyósítani azoknak, akik tehermentes telekkel és az építési kölcsön ötven százalékával rendelkeznek. A KERESKEDELMI BANK KÖZGYŰLÉSE. A Kereskedelmi Bank tegnap tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen az igazgatóság már ismertetett javaslatait elfogadták. A közgyűlés dr. Jakobi Olivért, aki nemrég szakította meg rendszeres közreműködését az intézetnél, be­választotta az igazgatóságba. Ezzel a tényével a közgyűlés szankcionálta az intézet Vezető­ségének azt a megállapodását, amely Jakobi dr. további munkásságát biztosítja a Keres­kedelmi Bank számára. A közgyűlés után az igazgatóság dr. Stein Emil ügyvezető igazga­tót a vezérigazgatói címmel ruházta fel. Stein Emil kinevezése egy két évtizedes eredmé­nyes munka elismerését jelenti. A Kereske­delmi Bankhoz már mint ismert szakember­­ került a Hermes­ vezetése után. Rövid­ átmenet volt az Anglo banknál folytatott tevékenysége, amelyet a Kereskedelmi Bankhoz történt meg­hívása szakított meg. Itt nyílt alkalma kvali­tásait valóban érvényre juttatni. Az intézet közgyűléséről a következő jelentés számol be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank IVe­ss Fü­­­löp elnöklete alatt e hónap 4-én tartotta meg 88. rendes évi közgyűlését, amely az igazgatóság összes javaslatait elfogadta s igy a részvényen­kénti 7 pengős osztalék február 5-étől kezdve ke­rül kifizetésre. Az igazgatóságba uj tagként dr. Jacobi Olivér választatott be. A közgy­ülést kö­vető ülésen az igazgatóság dr. Stein Emil ügyve­­­ző-igazgatót vezérigazgatói címmel ruházta fel. MAGYARORSZÁG KÖZGAZDASÁGA 1929-BEN­. Mint minden évben, az elmúlt év gazdasági hely­zetéről szóló jelen­tések sorában most is a Vágó— Kemény-féle évkönyv 1929. évi kötete jelent meg elsőnek a könyvpiacon a Nemzeti Bank elnöké­nek, Popovics Sándornak előszavával. Az év­könyv Vágó József és Kemény György dr. né­met szövegében tárgyalja a magyar gazdasági élet aktuális kérdéseit és azok világgazdasági összefüggéseit. A könyv egyes fejezetei feltárják a külföldi tőkepiac fejleményeinek befolyását a magyar hiteléletre, a mezőgazdasági termelés válságát és exportproblémáit, iparunk és keres­kedelmünk fejlődésének irányát és nehézségeit. A könnyen áttekinthető statisztikai anyag a je­­­­len negyedik évfolyamot is gyakorlati össze-­­ hasonlításokra alkalmas kézikönyvvé teszi. A 250 oldalas kötet bolti ára 12 pengő. VASÁRNAPI SZÜNET A MALMOKBAN. A kereskedelemügyi miniszter értesítette a ke­reskedelmi és iparkamarákat, hogy az eddigi rendelkezések hatályon kívül helyezése mel­lett a malomiparban ezentúl a munkának az év minden vasárnapján reggel 6 órától hétfő reggel 6 óráig, továbbá Szent István napján reggel 6 óráig, augusztus hó 21-én reggel 6 óráig szünetelnie kell. FIZETÉSI ZAVAROK. A budapesti törvény­széken a mai napon megindították a csődön­­kívüli kényszeregyességi eljárást: Szántó Mór (Jókai­ tér 7) bejegyzett műszaki cikkekkel fog­lalkozó kereskedő ellen. Morvai Miklós (Gizellá­­nt 33) bejegyzett kereskedő ellen. Vagyonfel­ügyelő mindkét ügyben dr. Székely Gyula. Köve­telések bejelentése február hó 21-éig az OHF. központjánál. — A nyíregyházi királyi törvény­széken dr. Görömbey Gusztáv királyi törvény­széki bíró megindította a kényszeregyességi el­járást Cseh István büdszentmihályi vöfós és rövidárukereskedő ellen. Vagyonfelügyelő dr. Helfermonn Ernő Ügyvéd, Követelések bejelen-tése február hó 27-éig az OHB budapesti köz­pontjánál. " Délután 2 óráig beérkező címváltozást még aznap elintéz a kiadóhivatal. i Marcella IP 481 Rf Iw man0ol°m Ko!cr §3 '4§m%! Wm mvm tv., vad-utca is. n

Next