Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-12 / 35. szám
Széria, 1930 felmér 12 TÉsilKÍMfiL Nem akart színésznő lenni Dán Etelka, aki versenyárként nyerte el Ughy Erzsi és Tőkés Anna szerepét A Színművészeti Akadémiában két napon át lázas izgalom uralkodott. ANemzeti Színház igazgatósága, hogy értékes erőket válogasson ki a színészet ösvényein még csak gyerekcipőben járó növendékek közül, versenydíjjá tűzte ki Ághy Erzsinek a Nők barátjabeli szerepét és Tőkés Anna szerepét a Pártütőkből. A verseny legzajlott és nagy meglepetésre egy előkészítős növendék, Dán Etelka nyerte el a pályadíjat, huszonöt pályázó közül. A bíráló bizottság, amelynek tagjai Hevesi Sándor, Sebestyén Károly és Odry Árpád voltak, egyhangúlag a fiatal Dán Etelkának ítélték oda Ághy Erzsi és Tőkés Anna szerepeit. Másnap már a boldogságtól és drukktól remegő kislány ott állott a Nemzeti Színház színpadán, a bálványként tisztelt nagy színészek között és tanulta szerepét. Sikeresen végigállta a debű tűzpróbáját is és most már, mint nagy szerepek birtokosa és eljövendő szerepek várományosa, a legboldogabb szininövendék nevével büszkélkedik. Beszélgettünk Dán Etelkával. Tizennyolcéves, fekete, klasszikusan szabályos arcú kislány. Érettségizett, a Ráskay Lea-leánygimnázium színjeles növendéke, akit iskolája kiküldött az irodalmi és jelölt a latin versenyre. — Soha, életemben nem akartam színésznő lenni — mondja Dán Etelka, leküzdve az első intervjú pillanatnyi elfogódottságát —, ámbár nem mondhatom, hogy nem műkedvelősködtem. De hát ezt, ugye, minden fiatal kislány megteszi. Én az iskola műkedvelő előadásain fiúszerepeket játszottam. Egyszer rombizták Bajor Gizi szerepét az „Új rokon“-ból és azóta úgy könyveltek el az iskolában, mint az iskola Bajor Gizijét. Érettségi után az egész nyarat keserves gondok között töltöttem, nem tudtam, milyen pályára menjek. Filozopthina akartam lenni és tanárnői oklevelet akartam szerezni az egyetemen. De azután meg kellett gondolnom a dolgot és el kellett vetnem ezt a tervet. Szeptember 1-én, magam sem tudom hogyan, miféle gondolat vezérlete mellett, beállítottam a Sziniakadémiára és felszavaltam egy verset a vizsgálóbizottság előtt. Nagyon rosszul szavaltam, úgy gondolom, nem tudom, hogy kerültem a zöld asztal elé, nem tudom, hogy távoztam el onnan, csak azt tudom, hogy — felvettek. A színházi világ élete először nagyon meglepett, most azonban már kezdek megbarátkozni vele. Küönösen — amióta ezt a két nagy szerepet ilyen váratlanul elnyertem... Sirauss Richard hétfői hangversenye Konzert-paré lesz. A magas vendégek megjelenésére való tekintettel az estély pontosan nyolc órakor kezdődik. Néhány jegy Rózsavölgyinél. (Bán-iroda.) A Városi Színház tavaszra klasszikus operett-reprizeket tervez A Városi Színház tavaszra klasszikus operetteket akar színte hozni. A tervek szerint a közönség előtt ismét megelevenednek majd azok az operettek, amelyeknek valaha olyan lelkesen tapsolt a publikum. A Lili, a Nebántsvirág, a Gerolsteini nagyhercegnő, az Orpheus, a Suhanc, a Szép Heléna, a Cornevillei harangok és a flip van Winke felújítását tervezi a színház, amely ezeknek előadása után Lefter-ciklust hoz. Mosjoukin ma este a Magyar Színházba látogat el Mint ismeretes, Iván Mosjukin, a rendkívüli népszerűségnek örvendő filmművész, tegnap megérkezett Budapestre, ahol az egyik filmszínház most mutatja be legújabb filmjét. Mosjoukin elhatározta, hogy budapesti tartózkodásának ideje alatt minden este ellátogat egy színházba. Ma estére a Magyar Színházba váltatott jegyet magának Mosjoukin. A Don Kozák Kórus 22-én kezdi meg magyarországi turnéját Don Kozák Kórus e hónap 22-én kezdi meg magyarországi koncertturnéját, jól ismert karmesterével, Serge Jaroffal az élén. Ezúttal ellátogatnak mindazokba a vidéki városokba, ahol még nem voltak. Budapestre csak március 7-én kerülnek, mikor három koncertet adnak a Városi Színházban. A Don Kozák Kórus hangversenyeit kísérő óriási érdeklődésre jellemző, hogy két vidéki iskola jelentkezett, amelynek összes növendékei felutaznak a kórus budapesti hangversenyére. A kórusnak egyébként hosszú időre az utolsó európai szereplése is egyszersmind a magyarországi vendégjáték, mert ez után Amerikába és Ausztráliába utaznak, ahonnan néhány esztendeig nem térnek vissza. Népszerűségüket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az utolsó időben fantasztikus összegeket kínálnak fel nekik azért, hogy beszélőfilmen egy-két dallal szerepeljenek. Most egyébként tárgyalások folynak az irányban, hogy egy kozák tárgyú beszélőfilmen nemcsak énekművészetükkel, hanem lovastravúrjaikkal is szerepeljenek. Tudvalevő ugyanis, hogy a kórus tagjai a legkiválóbb űrlovasok, akik Londonban és Párizsban számos versenyt nyertek. Kedd A MAGYAR SZÍNHÁZBAN ugyancsak megsokasodtak a gondok a körül a kérdés körül, vájjon a színház készülő két újdonsága közül melyiket mutassa be előbb a közönségnek, Shakespeare Hamlet-jét, vagy Ben Johnson Volponeját, amely a Pénz komédiája címen kerül majd színre. A két darab párhuzamos próbái fej fej mellett futnak, úgyszólván egyidőben próbálják, majdnem ugyanazokkal a szereplőkkel, akik a színház épületében pendliznek a nagy színpadról a kis színpadra, a kis színpadról az irodai szobákba, a társalgókba. Itt Hamlet sírásója mondja monológját, amott Volpone szájas ügyvédje mondja el pattogtató beszédét a bíróság előtt, itt az egyik Ofélia, Horváth Éva figyel Hamlet kétségbeesett szavaira, ott a másik Ofélia, Ákos Erzsi hozza a szerelmében csalódott és elborult lelkű hercegkisasszony virágait. Melyik darab a kettő közül? A Hamlet-e, a nagy tragédia, vagy a Volpone, a nagy komédia? Borotvaélen áll a probléma, de — mint mondják — holnap, legkésőbb holnapután megoldódik. * A HAMLET minden színész álmainak álma, ideáljainak ideálja, rózsás ábrándjainak ábrándja, ha kezedben vándorbottal járod az országút végtelenjét és vándorkomédiással találkozol, ezt súgja füledbe: — Jó uram! A Hamletot játszom, Shakespeare Hamletját és a betevő falat ód mégis mily messze van tőlem. Ha szerencséd van s egy komoly, nagy világhírnévnek mutatkozhatsz be, öt percben belül már hallod: ■— A Hamletot játszom, a nagy Shakespeare sápadt és szőke királyfiját és még mindig nincs palotám a boulevardok egyikén, vagy villám az olasz tengerparton. Nagy színész, kis színész, égig érő fenyő, törpe lucfenyő, mind, mind egy szerepről álmodik, a shakespearei Hamletról, kinek szerencsétlen árnyékfigurája éles kontúrokban él a színészi vágyak parazsában.* NÁLUNK Hamletnek több évtizedes múltja van. A színészet hőskorának ekhós szekéren kóborló katonái hozták be először a magyar színpadra a dán királyfi feketeköpenyes figuráját, amely azóta kitörölhetetlenül belevésődött minden magyar kulturember lelkébe. Bayer József, a tudós egyetemi professzor, aki összeállította Shakespeare drámáinak pályafutásáthazánkban, oldalakat szentel Hamlet magyarországi útjának kirajzolására. Ezeknek az egyetemi katedrák világába való és kulturhistóriai érdekessége adatoknak mellőzésével hadd világítsunk most rá a Hamlet-út legutóbbi tíz évének legjelentékenyebb állomásaira. Leszámítva Alexander Bernát hatalmas tanulmányát Hamletról és Kárpáti Aurélnak a Hamletprobléma egészen új oldalát feltáró értekezését, mint a Hamlet-problémának irodalmi téren való megnyilvánulásait, a Hamlet színpadi írtjában kétségtelenül legérdekesebb volt az a rendezői verseny, amelyet mintegy tíz évvel ezelőtt szemlélhetett Budapest színházjáró közönsége. Négy rendező törekedett Hamlet problémájának tökéletes színpadi kifejezésén: Ivánfi Jenő, a Nemzeti Színház akkori főrendezője és kiváló színésze, aki az északi országokban tett utazásainak benyomásait gyűjtötte össze rendezésében, nem sokkal utóbb Hevesi Sándor, aki új Shakespeare-színpadán próbálta ki Hamletet; Márkus László, az Operaház jelenlegi főrendezője, aki izgalmas, lüktető vérű drámát faragott Hamletból jeleneteinek átcsoportosításával és Somlay Artúr, aki a legmodernebb „frakkos Hamlet"-stílust ismertette meg Budapesttel. Nemcsak rendezői, hanem szinészi verseny tárgya is volt Hamlet. Ivánfi Jenő rendezése alatt a Nemzeti Színház három kiváló művésze öltötte magára a fekete palástot, mint versenyjelmezt: Mihályffy Károly aki színészi működésének jubileumán ebben a szerepben fogadta a közönség üdvözlését, Pethes Imre és Beregi Oszkár. A verseny kényes pontja a Lenni vagy nem lenni monológ volt, az a jelenet, amelyben Hamlet az öngyilkosság gondolata felett tépelődik. Mihályffy Károly egy tőrt forgatott, Pethes Imre a tőrt már-már szívébe döfte, amikor felcsuklott belőle a lenni vagy nem lenni kérdése, Beregi Oszkár pedig megbotlott egy útjába eső tőrben és ennek láttára bukkant fel benne az öngyilkosság gondolata. * TECHNIKAI AKADÁLYOK MIATT elmarad a Vígszínházban az Ezüstlakodalom, Geraldy meghatóan szép drámájának reprize, amelyet most péntekre tervezett a színház. A technikai akadály ezúttal nem a színpad és a szereplők készületlensége, hiszen ha a szereplők közül bármelyiket, Varsányi Irént, Gombaszögi Fridát, Kürthy Józsefet meg a többieket álmukból keltik is fel, elmondják Geraldy aranyhímes mondatait, a díszletek úgy állottak a próba színpadán, mint egy jól dedresszírozott hadsereg feszes katonái. A technikai akadály ezúttal a pénztári jelentés, amely azt mondja, hogy a Takáts Alice jegyei úgy fogynak, amire még — főként az utóbbi idők drámai színházainak pénztára körül — nem igen volt példa. A színház szerény. Technikai akadályt mond, de mondhatna technikai örömet is. Mert öröm az manapság, hogy a közönség megbecsüli a magyar író munkáját és becsülésének azzal ad kifejezést, hogy estéről estére zsúfolásig megtölti a színházat. Ez a technikai akadály hosszú idők óta az első ebben a nemben.* EGY DARAB — adjunk a szerzőnek kíméletet és ne írjuk ki a nevét — igen gyöngécskén megy, csak amúgy hegyed- vagy legjobb esetben félházak mellett. A szerző biztatja a direktort: — Ne félj, pajtás, nem tesz semmit. Ez csak amolyan gyermekbetegség, amelyen át kell esni. — Gyermekbetegség? — dühösködik az igazgató — dehogy gyermekbetegség — aggkori gyöngeség. '* AZ ÚJ SZÍNHÁZBAN szerdán este Liszt Ferenc emlékezetére nyílik szét a függöny, hogy feltáruljon mögötte Vándor Kálmánnak a biedermeier-kor rózsás színekben ragyogó világa, a Liszt Ferenc kora. Romantikus mondabeli levegő árad szét a színpadon Vándor Kálmán szavai nyomán; egy monda a darab alapja: Liszt Ferenc és Petőfi Sándor találkozása. Mint azonban a mondákat általában, úgy ezt a mondát sem igazolja a történelem. Liszt Ferenc és Petőfi Sándor, a két nagy magyar géniusz sohasem találkozott egymással. Petőfi nagyon fiatal volt még és Liszt Ferenc nagyon nagy volt már ahhoz, hogy találkozhassanak. Vándor Kálmán darabja ügyesen szövi színjátékká ezt a mondát. A színpadon a német ezredes, akinek kastélyában Liszt Ferenc hangversenyez, szörnyű ítéletet mond egy fiatal közlegény fejére, aki megszökött posztjáról, hogy meghallgathassa Liszt Ferencet és megláthasson egy kislányt. Az ezredes, Harsányi Rezső halált mond a fiatal közlegény fejére. És ekkor előlép Liszt Ferenc és a kislány, akiknek kedvéért a vakmerő ifjú kockára dobja életét és kikönyörgik a kegyelmet. Az ezredes megkegyelmez és távoztában megkérdi a közkatona nevét. Az ifjú szálfává egyenesedik és szikrázó szemmel veti oda nevét. — Petrovics Sándor a nevem. 111 ■■■*——14 Zathureczky Ede tizenkét hangversenyt ad Hollandiában Zathureczky Ede hegedűművész, a Zeneakadémia legifjabb tanára tegnap Hollandiába utazott, ahol hat filharmonikus zene-i kari koncertet és hat szólóhangversenyt ad. . Zathureczky Olaszországban idáig több, mint százötven hangversenyt adott, két esztendővel ezelőtt pedig Amerikában Brúnó Walter vezénylete mellett a newyorki szimfonikus zenekarral játszott. Nevét külföldön is az elsők között emlegetik. Jacques Thibeaud február 28-án tartja első budapesti hangversenyét A világ összes nagy hegedűművészei jártak már Budapesten Jaques Thibeaud kivételével. Az elmúlt évben már itt volt Thibeaud, de állandó zongorakisérője megbesegedett és a művész emiatt nem tartotta meg hangversenyét. Az idén végre eljön, hogy megtartsa első koncertjét a magyar fővárosban. Február 28-án tartja egyetlen hangversenyét Tasso Janopouly zongorakíséretével. S szép tini Azonnal nézzen meg engem a csúnya lány Fővárosi Művész Színház 11. Mti Fedák Sári európai turnéra indul az100 éves magyar dal második részével Fedák Sári egyelőre a Magyar Színházés ahol estéről estére az Álomkirályné címszerepét játsza. Amikor a darab lekerül a műsorról, Fedák kéthetes pihenőt tart az egyik francia fürdőhelyen, azután hazajön és bejárja Magyarország nagy városait az ötszázéves magyar dalciklus második részével. A magyar turné után újból kéthetes pihenő következik, majd európai körutat kezd. Fedák Sári Szilágyi Imre dr. zenekarával először Olaszországot látogatja meg, azután Franciaországot és sorban egymásután valamennyi európai állam nagyvárosát. Szó van arról , hogy télen áthajózik Amerikába, ahol ugyancsak a magyar dalciklussal lép a publikum elé. Fedák Sári európai turnéját egy francia színházi ügynökség rendezi. ||| V 8 LACAT |' 1$ 4k KC | O | |[siSTERS|||| | |||||||||||ll||| SMETTAN | |ll vTabarinII kitűnő februári műsorában | Weygand Tibort hangos filmre hívják Londonba Weygand Tibor, az ismert gramofon- és rákdióénekes, ősszel Londonban járt, ahol gramofonba énekelt magyar dalokat londoni zenekísérettel. A Weygand-lemezeknek nagy sikerük volt Angliában, legaláb is ezt bizonyítja az, hogy Weygand Tibort az egyik londoni stúdió meghívta két hangos film főszerepének eljátszására. Nagy farsangi est a MBfliii üe-nan Bíró Lajos ismét Newyorkba költözött Bíró Lajos, aki most hosszabb ideig Berlinben tartózkodott, ismét visszaköltözött Hollyewoodba. Újból a nagy amerikai filmvárosban telepedett meg. Bíró Lajos erről az Esti Kurír munkatársának a következőket mondotta: — Örömmel léptem ismét az Egyesült Államok földjére, ahová úgy érkeztem, mintha hazaérkeztem volna, régi, meghitt otthonomba. Berlinben az Universal filmvállalat scenáriumszerkesztője voltam. A munkakörömmel mindenki meg volt elégedve, de a film jövője mégis Amerikáé, ahol intenzívebb munkát lehet kifejteni. A beszélő film igazi írói feladatok elé állítja az embert, mondatokat lehet írni, olyan mondatokat, amelyeket nemcsak megjátszanak, mint a filmen, hanem el is mondanak, elevenné tesznek. Nagy kedvem van beszélőfilmek írására. Ezért jöttem át újból a tengeren és ezért hagytam ott Németországot. Kentner Lajos Szófiában két hangversenyt ad Kentner Lajost a szófiai zeneakadémia meghívta két koncertre. A művész április elsején utazik a hangversenyekre. Ezt a meghívást a koncertrendezők Budapesten tartott világkongreszszusa eredményezte, minthogy akkor itt járt a szófiai zeneakadémia tanára, Abadijeff, aki hallotta játszani Kentner Lajost és most kieszközölte számára a meghívást Faragó Sándor vígjátékéi az Új Színházban Az Új Színház igazgatósága elfogadta előadásra Faragó Sándor Bugát úr vacsorája című új vígjátékét, amely a színház egyik legközelebbi újdonsága lesz. A főszerepet Gázon Gyula fogja játszani, míg a női főszerepre vonatkozólag még nem történt döntés. Drégely Gábor vigjátéka Berlinben Drégely Gábor A kisasszony férje című zenés vigjátékát Rudolf Lothár átdolgozta németre. A darab németországi bemutató-előadása Berlinben lesz. Magyar szerzők darabja a bécsi Kammerspielében Bécsből jelentik: A bécsi Kammerspiele legközelebbi újdonsága a Csoda-bár című darab lesz. A Csoda-bárt magyar szerzők írták: Herczeg Géza és Farkas Károly. A kísérőzenéjét Robert Katscher szerezte. A darab női főszereplője ugyancsak magyar: Molnár Vera. A férfi főszerepet Fritz Wiesenthal játssza.