Esti Kurir, 1930. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-12 / 35. szám

Széria, 1930 felmér 12 TÉsilKÍMfiL Nem akart színésznő lenni Dán Etelka, aki versenyárként nyerte el Ughy Erzsi és Tőkés Anna szerepét A Színművészeti Akadémiában két napon át lázas izgalom uralkodott. A­­Nemzeti Szính­áz igazgatósága, hogy értékes erőket válogasson ki a színészet ösvényein még csak gyerekcipőben járó növendékek közül, versenydíjjá tűzte ki Ághy Erzsinek a Nők barátjabeli szerepét és Tő­kés Anna szerepét a Pártütőkből. A verseny leg­zajlott és nagy meglepetésre egy előkészítős nö­vendék, Dán Etelka nyerte el a pályadíjat, hu­szonöt pályázó közül. A bíráló bizottság, amely­nek tagjai Hevesi Sándor, Sebestyén Károly és Odry Árpád voltak, egyhangúlag a fiatal Dán Etelkának ítélték oda Ághy Erzsi és Tőkés Anna szerepeit. Másnap már a boldogságtól és drukk­tól remegő kislány ott állott a Nemzeti Színház színpadán, a bálványként tisztelt nagy színészek között és tanulta szerepét. Sikeresen végigállta a debű tűzpróbáját is és most már, mint nagy szerepek birtokosa és eljövendő szerepek váro­mányosa, a legboldogabb szininövendék nevével büszkélkedik. Beszélgettünk Dán Etelkával. Tizennyolcéves, fekete, klasszikusan szabályos arcú kislány. Érettségizett, a Ráskay Lea-leánygimnázium szín­­jeles növendéke, akit iskolája kiküldött az iro­dalmi és jelölt a latin versenyre. — Soha, életemben nem akartam színésznő lenni — mondja Dán Etelka, leküzdve az első intervjú­ pillanatnyi elfogódottságát —, ámbár nem mondhatom, hogy nem műkedvelősködtem. De hát ezt, ugye, minden fiatal kislány megteszi. Én az iskola műkedvelő előadásain fiúszerepeket játszottam. Egyszer rombizták Bajor Gizi szere­pét az „Új rokon“-ból és azóta úgy könyveltek el az iskolában, mint az iskola Bajor Gizijét. Érettségi után az egész nyarat keserves gondok között töltöttem, nem tudtam, milyen pályára menjek. Filozopthina akartam lenni és tanárnői oklevelet akartam szerezni az egyetemen. De az­után meg kellett gondolnom a dolgot és el kel­lett vetnem ezt a tervet. Szeptember 1-én, magam sem tudom hogyan, miféle gondolat vezérlete mellett, beállítottam a Sziniakadémiára és fel­­szavaltam egy verset a vizsgálóbizottság előtt. Nagyon rosszul szavaltam, úgy gondolom, nem tudom, hogy kerültem a zöld asztal elé, nem tudom, hogy távoztam el onnan, csak azt tudom, hogy — felvettek. A színházi világ élete először nagyon meglepett, m­ost azonban már kezdek megbarátkozni vele. Küönösen — amióta ezt a két nagy szerepet ilyen váratlanul elnyertem... Sirauss Richard hétfői hangversenye Konzert-paré lesz. A magas vendégek megjelenésére való tekintettel az estély pontosan nyolc órakor kezdődik. Néhány jegy Rózsavölgyinél. (Bán-iroda.) A Városi Színház tavaszra klasszikus operett-reprizeket tervez A Városi Színház tavaszra klasszikus ope­retteket akar színte hozni. A tervek szerint a közönség előtt ismét megelevenednek majd azok az operettek, amelyeknek valaha olyan lelkesen tapsolt a publikum. A Lili, a Ne­­bántsvirág, a Gerolsteini nagyhercegnő, az Orpheus, a Suhan­c, a Szép Heléna, a Corne­­villei harangok és a flip van Wink­e felújítá­sát tervezi a színház, amely ezeknek előadása után Lefter-ciklust hoz. Mosjoukin ma este a Magyar Színházba látogat el Mint ismeretes, Iván Mosjukin, a rendkívüli népszerűségnek örvendő filmművész, tegnap meg­érkezett Budapestre, ahol az egyik filmszínház most mutatja be legújabb filmjét. Mosjoukin el­határozta, hogy budapesti tartózkodásának ideje alatt minden este ellátogat egy színházba. Ma estére a Magyar Színházba váltatott jegyet magá­nak Mosjoukin. A Don Kozák Kórus 22-én kezdi meg magyarországi turnéját Don Kozák Kórus e hónap 22-én kezdi meg magyarországi koncertturnéját, jól ismert kar­mesterével, Serge Jaroffal az élén. Ezúttal elláto­gatnak mindazokba a vidéki városokba, ahol még nem voltak. Budapestre csak március 7-én kerülnek, mikor három koncertet adnak a Vá­rosi Színházban. A Don Kozák Kórus hangver­senyeit kísérő óriási érdeklődésre jellemző, hogy két vidéki iskola jelentkezett, amelynek összes növendékei felutaznak a kórus budapesti hang­versenyére. A kórusnak egyébként hosszú időre az utolsó európai szereplése is egyszersmind a magyarországi vendégjáték, mert ez után Ame­rikába és Ausztráliába utaznak, ahonnan né­hány esztendeig nem térnek vissza. Népszerűsé­güket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az utolsó időben fantasztikus összegeket kínálnak fel nekik azért, hogy beszélőfilmen egy-két dal­lal szerepeljenek. Most egyébként tárgyalások folynak az irányban, hogy egy kozák tárgyú be­szélőfilmen nemcsak énekművészetükkel, hanem lovastravúrjaikkal is szerepeljenek. Tudvalevő ugyanis, hogy a kórus tagjai a legkiválóbb űr­­lovasok, akik Londonban és Párizsban számos versenyt nyertek. Kedd A MAGYAR SZÍNHÁZBAN ugyancsak meg­sokasodtak a gondok a körül a kérdés körül, váj­jon a színház készülő két újdonsága közül me­lyiket mutassa be előbb a közönségnek, Shake­speare Hamlet-jét, vagy Ben Johnson Volpone­­ját, amely a Pénz komédiája címen kerül majd színre. A két darab párhuzamos próbái fej fej mellett futnak, úgyszólván egyidőben próbálják, majdnem ugyanazokkal a szereplőkkel, akik a színház épületében pendliznek a nagy színpadról a kis színpadra, a kis színpadról az irodai szo­bákba, a társalgókba. Itt Hamlet sírásója mondja monológját, amott Volpone szájas ügyvédje mondja el pattogtató beszédét a bíróság előtt, itt az egyik Ofélia, Horváth Éva figyel Hamlet kétségbeesett szavaira, ott a másik Ofélia, Ákos Erzsi hozza a szerelmében csalódott és elborult lelkű hercegkisasszony virágait. Melyik darab a kettő közül? A Hamlet-e, a nagy tragédia, vagy a Volpone, a nagy komédia? Borotvaélen áll a probléma, de — mint mondják — holnap, legkésőbb holnapután megoldódik. * A HAMLET minden színész álmainak álma, ideáljainak ideálja, rózsás ábrándjainak ábrándja, h­a kezedben vándorbottal járod az országút vég­telenjét és vándorkomédiással találkozol, ezt súgja füledbe: — Jó uram! A Hamletot játszom, Shakespeare Hamletját és a betevő falat ód mégis mily messze van tőlem. Ha szerencséd van s egy komoly, nagy világhír­névnek mutatkozhatsz be, öt percben belül már hallod: ■— A Hamletot játszom, a nagy Shakespeare sá­padt és szőke királyfiját és még mindig nincs pa­lotám a boulevardok egyikén, vagy villám az olasz tengerparton. Nagy színész, kis színész, égig érő fenyő, törpe lucfenyő, mind, mind egy szerepről álmodik, a shakespearei Hamletról, kinek szerencsétlen ár­nyékfigurája éles kontúrokban él a színészi vá­gyak parazsában.* NÁLUNK Hamletnek több évtizedes múltja van. A színészet hőskorának ekhós szekéren kóborló katonái hozták be először a magyar színpadra a dán királyfi feketeköpenyes figuráját, amely azóta kitörölhetetlenül belevésődött minden magyar kulturember lelkébe. Bayer József, a tudós egye­temi professzor, aki összeállította Shakespeare drámáinak pályafutását­­hazánkban, oldalakat szentel Hamlet magyarországi útjának kirajzolá­sára. Ezeknek az egyetemi katedrák világába való és kulturhistóriai érdekessége adatoknak mellő­zésével hadd világítsunk most rá a Hamlet-út leg­utóbbi tíz évének legjelentékenyebb állomásaira. Leszámítva Alexander Bernát hatalmas tanul­mányát Hamletról és Kárpáti Aurélnak a Hamlet­­probléma egészen új oldalát feltáró értekezését, mint a Hamlet-problémának irodalmi téren való megnyilvánulásait, a Hamlet színpadi írtjában két­ségtelenül legérdekesebb volt az a rendezői ver­seny, amelyet mintegy tíz évvel ezelőtt szemlélhe­tett Budapest színházjáró közönsége. Négy rende­ző törekedett Hamlet problémájának tökéletes színpadi kifejezésén: Ivánfi Jenő, a Nemzeti Szín­ház akkori főrendezője és kiváló színésze, aki az északi országokban tett utazásainak benyomásait gyűjtötte össze rendezésében, nem sokkal utóbb Hevesi Sándor, aki új Shakespeare-színpadán próbálta ki Hamletet; Márkus László, az Operaház jelenlegi főrendezője, aki izgalmas, lüktető vérű drámát faragott Hamletból jeleneteinek átcsopor­tosításával és Somlay Artúr, aki a legmodernebb „frakkos Hamlet"-stílust ismertette meg Buda­pesttel. Nemcsak rendezői, hanem szinészi verseny tár­gya is volt Hamlet. Ivánfi Jenő rendezése alatt a Nemzeti Színház három kiváló művésze öltötte magára a fekete palástot, mint versenyjelmezt: Mihályffy Károly aki színészi működésének jubi­leumán ebben a szerepben fogadta a közönség üd­vözlését, Pethes Imre és Beregi Oszkár. A verseny kényes pontja a Lenni vagy nem lenni monológ volt, az a jelenet, amelyben Hamlet az öngyilkos­ság gondolata felett tépelődik. Mihályffy Károly egy tőrt forgatott, Pethes Imre a tőrt már-már szívébe döfte, amikor felcsuklott belőle a lenni vagy nem lenni kérdése, Beregi Oszkár pedig megbotlott egy útjába eső tőrben és ennek láttára bukkant fel benne az öngyilkosság gondolata. * TECHNIKAI AKADÁLYOK MIATT elmarad a Vígszínházban az Ezüstlakodalom, Geraldy meg­hatóan szép drámájának reprize, amelyet most péntekre tervezett a színház. A technikai akadály ezúttal nem a színpad és a szereplők készületlensége, hiszen ha a szerep­lők közül bármelyiket, Varsányi Irént, Gomba­szögi Fridát, Kürthy Józsefet meg a többieket álmukból keltik is fel, elmondják Geraldy arany­­hímes mondatait, a díszletek úgy állottak a próba színpadán, mint egy jól dedresszírozott hadsereg feszes katonái. A technikai akadály ez­­úttal a pénztári jelentés, amely azt mondja, hogy a Takáts Alice jegyei úgy fogynak, amire még — főként az utóbbi idők drámai színházainak pénztára körül — nem igen volt példa. A színház szerény. Technikai akadályt mond, de mondhatna technikai örömet is. Mert öröm az manapság, hogy a közönség megbecsüli a magyar író munkáját és becsülésének azzal ad kifejezést, hogy estéről estére zsúfolásig megtölti a színházat. Ez a technikai akadály hosszú idők óta az első ebben a nemben.* EGY DARAB — adjunk a szerzőnek kíméletet és ne írjuk ki a nevét — igen gyöngécskén megy, csak amúgy hegyed- vagy legjobb esetben fél­házak mellett. A szerző biztatja a direktort: — Ne félj, pajtás, nem tesz semmit. Ez csak amolyan gyermekbetegség, amelyen át kell esni. — Gyermekbetegség? — dühösködik az igaz­gató — dehogy gyermekbetegség — aggkori gyöngeség. '*­ AZ ÚJ SZÍNHÁZBAN szerdán este Liszt Fe­renc emlékezetére nyílik szét a függöny, hogy feltáruljon mögötte Vándor Kálmánnak a bieder­meier-kor rózsás színekben ragyogó világa, a Liszt Ferenc kora. Romantikus mondabeli levegő árad szét a színpadon Vándor Kálmán szavai nyomán; egy monda a darab alapja: Liszt Fe­renc és Petőfi Sándor találkozása. Mint azonban a mondákat általában, úgy ezt a mondát sem igazolja a történelem. Liszt Ferenc és Petőfi Sándor, a két nagy magyar géniusz sohasem találkozott egymással. Petőfi nagyon fiatal volt még és Liszt Ferenc nagyon nagy volt már ahhoz, hogy találkozhassanak. Vándor Kálmán darabja ügyesen szövi színjátékká ezt a mondát. A színpadon a német ezredes, akinek kasté­lyában Liszt Ferenc hangversenyez, szörnyű íté­letet mond egy fiatal közlegény fejére, aki meg­szökött posztjáról, hogy meghallgathassa Liszt Ferencet és megláthasson egy kislányt. Az ezre­des, Harsányi Rezső halált mond a fiatal köz­legény fejére. És ekkor előlép Liszt Ferenc és a kislány, akiknek kedvéért a vakmerő ifjú koc­kára dobja életét és kikönyörgik a kegyelmet. Az ezredes megkegyelmez és távoztában meg­kérdi a közkatona nevét. Az ifjú szálfává egye­nesedik és szikrázó szemmel veti oda nevét. — Petrovics Sándor a nevem. 1­11 ■■■*——14 Zathureczky Ede tizenkét hangversenyt ad Hollandiában Zathureczky Ede hegedűművész, a Zene­­akadémia legifjabb tanára tegnap Hollan­­­­diába utazott, ahol hat filharmonikus zene-­i kari koncertet és hat szólóhangversenyt ad. . Zathureczky Olaszországban idáig több, mint százötven hangversenyt adott, két esztendő­vel ezelőtt pedig Amerikában Brúnó Walter vezénylete mellett a newyorki szimfonikus zenekarral játszott. Nevét külföldön is az el­sők között emlegetik. Jacques Thibeaud február 28-án tartja első budapesti hangversenyét A világ összes nagy hegedűművészei jártak már Budapesten Jaques Thibeaud kivételével. Az elmúlt évben már itt volt Thibeaud, de ál­landó zongorakisérője megbesegedett és a mű­vész emiatt nem tartotta meg hangversenyét. Az idén végre eljön, hogy megtartsa első kon­certjét a magyar fővárosban. Február 28-án tartja egyetlen hangversenyét Tasso Jano­­pouly zongorakíséretével. S szép tini Azonnal nézzen meg engem a csúnya lány Fővárosi Mű­vész Színház 11. Mti Fedák Sári európai turnéra indul az­­100 éves magyar dal második részével Fedák Sári egyelőre a Magyar Színházés ahol estéről estére az Álomkirályné címsze­repét játsza. Amikor a darab lekerül a mű­sorról, Fedák kéthetes pihenőt tart az egyik francia fürdőhelyen, azután hazajön és be­járja Magyarország nagy városait az ötszáz­éves magyar dalciklus második részével. A magyar turné után újból kéthetes pihenő kö­vetkezik, majd európai körutat kezd. Fedák Sári Szilágyi Imre dr. zenekarával először Olaszországot látogatja meg, azután Francia­­országot és sorban egymásután valamennyi európai állam nagyvárosát. Szó van arról ,­ hogy télen áthajózik Amerikába, ahol ugyan­csak a magyar dalciklussal lép a publikum elé. Fedák Sári európai turnéját egy francia színházi ügynökség rendezi. ||| V 8 LACA­T |' 1$ 4k KC | O | |[siSTERS|||| | |||||||||||ll||| SMETTAN | |ll vTabarinII kitűnő fe­bruári műsorában | Weygand Tibort hangos filmre hívják Londonba Weygand Tibor, az ismert gramofon- és rák­dióénekes, ősszel Londonban járt, ahol gramo­fonba énekelt magyar dalokat londoni zenekísé­­rettel. A W­eygand-lemezeknek nagy sikerük volt­ Angliában, legaláb is ezt bizonyítja az, hogy Weygand Tibort az egyik londoni stúdió meg­­hívta két hangos film főszerepének eljátszására. Nagy farsangi est a MBfliii üe-nan Bíró Lajos ismét Newyorkba­­ költözött Bíró Lajos, aki most hosszabb ideig Berlin­ben tartózkodott, ismét visszaköltözött Holly­e­woodba. Újból a nagy amerikai filmvárosban telepedett meg. Bíró Lajos erről az Esti Kurír munkatársának a következőket mondotta: — Örömmel léptem ismét az Egyesült Álla­mok földjére, ahová úgy érkeztem, mintha haza­érkeztem volna, régi, meghitt otthonomba. Ber­linben az Universal filmvállalat scenárium­­szerkesztője voltam. A munkakörömmel min­denki meg volt elégedve, de a film jövője mégis Amerikáé, ahol intenzívebb munkát lehet ki­fejteni. A beszélő film igazi írói feladatok elé állítja az embert, mondatokat lehet írni, olyan mondatokat, amelyeket nemcsak megjátszanak, mint a filmen, hanem el is mondanak, elevenné tesznek. Nagy kedvem van beszélőfilmek írására. Ezért jöttem át újból a tengeren és ezért hagy­tam ott Németországot. Kentner Lajos Szófiában két hangversenyt ad Kentner Lajost a szófiai zeneakadémia meg­­hívta két koncertre. A művész április elsején uta­zik a hangversenyekre. Ezt a meghívást a kon­certrendezők Budapesten tartott világkongresz­­szusa eredményezte, minthogy akkor itt járt a szófiai zeneakadémia tanára, Abadijeff, aki hal­lotta játszani Kentner Lajost és most kieszközölte számára a meghívást Faragó Sándor vígjátékéi az Új Színházban Az Új Színház igazgatósága elfogadta elő­adásra Faragó Sándor Bugát úr vacsorája című új vígjátékét, amely a színház egyik legközelebbi újdonsága lesz. A főszerepet Gázon Gyula fogja játszani, míg a női fősze­repre vonatkozólag még nem történt döntés. Drégely Gábor vigjátéka Berlinben Drégely Gábor A kisasszony férje című zenés vigjátékát Rudolf Lothár átdolgozta németre. A darab németországi bemutató-előadása Berlinben lesz. Magyar szerzők darabja a bécsi Kammerspielében Bécsből jelentik: A bécsi Kammerspiele legkö­zelebbi újdonsága a Csoda-bár című darab lesz. A Csoda-bárt magyar szerzők írták: Herczeg Géza és Farkas Károly. A kísérőzenéjét Robert Katscher szerezte. A darab női főszereplője ugyancsak magyar: Molnár Vera. A férfi fősze­repet Fritz Wiesenthal játssza.

Next