Esti Kurir, 1930. április (8. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-25 / 93. szám

P&iresc, 1939 április 25. JESXiauhIR ttimz­ggg^»».qBgg!ggg^ A Romeo és Júlia a Magyar Színházban A szerelem tragédiája tegnap háromszáz­­tizennégy évvel a költő halála után ismét azon a hangon szólalt meg, amellyel írója életében harsogott: a renesszánsz szenvedélyes, vértől és tűztől átitatott hangján. A Shakespeare halálát követő századok egyre inkább elpol­gárosodó ízlése levendulaiza szerelmi román­cot formált a Romeo és Júliából, amely így szentimentális ábrándozásaival már inkább Werther keserveire és Kotzebue szerelmi his­tóriáira emlékezetett, mint a renesszánsz érzé­kiségtől izzó szerelmi történetére. A Magyar Színház tegnapi Romeo és Julia előadása Be­regi Oszkár játékával és Hont Ferenc rende­zésével visszaállította régi ragyogásába a pom­pás festményt. Beregi Rómeója maga az ifjú láz, csapongás, bódult, ideges vibrálás. Szél­sebes szavait, lüktető, kirobbanó mozdulatait a megáradt fiatal vér korbácsolja előre. Part­nere, Rosti Magda hű illusztrációja volt a sze­relemért mindent feláldozó renesszánsz­ leány­nak. Simon Marosa a dajka szerepében Viz­­váryné és Csillag Teréz emlékét ébresztette. Várnai Jenő, Szigeti Jenő, Földényi László, Vándory Gusztáv, Justh Gyula, Lázár Tihamér részesei még a nagy sikernek, Hont Ferenc rendezése a Shakespeare kísérletek történeté­ben is jelentős érték. (­de) Az Alvinci huszárok a Király Színházból átrándul egy másik színházba Jelentettük, hogy a Király Színház, annak­­ellenére is, hogy műsoron levő darabja, Eise­­mann Mihály és Szilágyi László Alvinci hu­szárok cím­ű operettje estéről-estére nagy si­kerek között került színre, kénytelen színpa­dát átengedni a bécsi Komikusok Színházá­nak, amennyiben egy régi megállapodás erre kötelezi. A színház igazgatósága most tár­gyalásba bocsátkozott egy másik budapesti színház igazgatóságával arra vonatkozóan, hogy a Király Színház operettjét, az Alvinci huszárokat átvigye oda vendégszerepelni. Ami­kor azután a Komikusok Színházának ven­dégszereplési ideje lejárt, az Alvinci huszárok visszakerül a Király Színházba és folytatja sikerdús útját. M­indenki egnézi csuzinát a Városi Színházban KI A SZERZŐ? Színházi fejtörő nagyoknak. Az Uj Színház a rejtvény készítője. A rejtvény pedig az. Az Uj Színház irodájában rejtélyes darab fek­szik. Háromfelvonásos, annak rendje és módja szerint megszerkesztett dráma, ha az ember át­lapozza, nincsen rajta semmi különös. Legfeljebb talán az, hogy — kitűnő. Nagyon jó színdarab, sikerrel kecsegtető, olyan, amilyennek elolvasása után a színigazgató már hegyezi a plajbászt és felírja a darabot a program legközelebbi állomá­sai közé. Csak egy furcsasága van: az írója el­felejtette aláírni a nevét. Ki a szerzőt A színházban épp oly kevésbé tudják, mint a nagyközönség körében. Találgat­ják, kombinálnak — hiába, semmi biztos nyom. De hát a darabot végül is elő kell adni, mert — szerző ide, szerző oda — a darab jó. A színlapra hát szerző nélkül kerül a darab: Marion, szerzője ismeretlen. Furcsa, de nem egyedülálló ritkaság! Apátián daraboknak már sokszor volt nagy sikerük. Itt van például Ferdinand Bruckner esete, darabjai sikerrel futnak, ő maga teljes inkognitóban van... és hogy egyebet ne mondjunk, a Patholin mester, ez a XVI-ik századbeli bohózat még ma is mű­soron van, holott a szerzője ismeretlen ... Clemens Krauss Párizsban dirigál Bécsből jelentik: Clemens Krauss, a bécsi Operaház igazgatója, e hónap 30-án Párizsba utazik. A bécsi filharmonikusok párizsi hang­versenyét fogja dirigálni. Elutazott. . . megérkezett Titkos Hóna ma reggel tíz napra Olaszország­ba utazott. Somogyi Nusi tegnap este kéthetes utazgatás után Olaszosszágból hazaérkezett. (*) A Budai Színkör vasárnapi előadásai. Dél­után fél 4 órakor: Trilby. Este fél 8 órakor:­­Kornevillei harangok. Jegyek péntektől a Budai Színkör pénztáránál és az összes jegyirodákban, itelvárak 50 fillértől 4 pengőig. (*) A „Fruska" délután. Április 27-én, vasár­nap délután fél 4 órakor is színre kerül a „Fruska“ a Belvárosi Színházban. Főszereplők Vádi Franciska és Rózsahegyi Kálmán. A . AZ IFJÚ PÁSZTOR címszerepe, amint tudni méltóztatnak, tömérdek gondot zúdított a Víg­színház lelkiismeretes direkciójára. Heteken át folyt a hajsza Budapest színházi világában az után a fiatal színész után, aki a teljes illúzió ere­jével varázsolhatja a színpadra Etienne-et, a vá­sott 17 éves lurkót. Hetekig vonultak fel Hegedűs Tibor rendező előtt a legkülönbözőbb Elienne­­jelöltek, de egyik sem volt hű megtestesítője an­nak az alaknak, akit Dévai a vígjátékban kiraj­zol. Az egyik túl férfias volt, a másik túl gyere­kes. Az egyik inkább szelíd angyalka, a másik inkább eszeveszett ördögfióka, de egy sem volt az a jármai­­ságból, rokonszenvességből, csinta­lankodásból és ártatlan gonoszkodásból össze­gyúrt ennivaló rossz csont, aki az igazi Etienne Végül is aztán a Sziniakadémia padjairól kerül­ elő — amint ismeretes — a megfelelő fiatal szí­nész: Perényi László. Ezúttal talán először tör­tént­ meg az, hogy egy fiatal színész, aki még csak most tanulja a színjátszás művészetét, mes­terségének mesterei: egy Hegedűs Gyula, egy Varsányi Irén mellett oly derekasan megállja helyét. De boldog is a fiatal színész. — Még akkor is a mennyországban éreztem volna magamat — mondja —, ha mint statiszta egy színpadon lehettem volna azokkal, akikre mint eszményképekre tekintek fel. Most, hogy mint egyenrangú főszereplő játszhatom velük együtt, ez a legszebb álmaimat is meghaladja. Ráadásul még az, hogy a vígszínházi szerepes szerződtetés után a Nemzeti Színházban éves szerződést irtam­ alá... mintha csak álom volna!...* A MAGYAR SZÍNHÁZ bejárója előtt április 23-án, este háromnegyed nyolc­ órakor, Shakespeare halálának 314-ik évfordulóján... Magánautók és taxik robogó, pillanatra meg­álló és tovagördülő sokasága... A bejáró csapó­ajtókon vastag sorokban özönlik be a közönség... A jegypénztár előtt elszánt tusát vívnak az utolsó szál jegyekért azok, akik a színházi dekonjunk­túra gúnyos reflektorfényében a megmaradt jegyek tömegeit sejtették a pénztárban ... Benn a nézőtéren a jegy nélkül maradottak az ajtón­­állókat veszik ostrom alá. Négy-öt pengőket kí­nálnak egy-egy pótszékért. A páholyokban hatan, nyolcan ülnek. A karzatok roskadásig zsúfoltak. És az autótábor a kapu előtt még egyre önti a tömeget. És a jegypénztár előtt még egyre hul­lámzik a jegynélküliek elégedetlen csapata és nem hisz a kiakasztott táblának. Emlékezetes kép ... emlékezetes ... amely az igazgatók által boldognak nevezett konjunkturá­lis napokat juttatja eszünkbe. S MÍG BENT a nézőtéren a közönség helyez­kedik, az izgalom forró árja elönti a kulisszák világát, a színpadot is, ahol a Romeo és Júlia szereplőin kívül valóságos zajokba sűrűsödnek azok a Magyar Színházbeli és idegen színházbeli színészek, akiknek odakinn jegy már nem jutott és csak innen, a színpadról akarják végignézni a Romeo és Júlia előadását. Zsong a színpad, mint a hangyaboly és csend csak akkor lesz, ami­kor Sándor főügyelő csengetyűje vigyázzt paran­csol a színpad lakóinak__ A rivalda lángjai kigyúlnak és a függöny elé kilép Kárpáti Aurél, akit a Magyar Színház igaz­gatósága a Shakespeare-ünep beszédének megtar­tására kért fel. Elhangzik az ünnepi beszéd, amely valóban ünneppé, jelentős kultureseménnyé avatja a premiert.* A RÓMEÓ ÉS JÚLIA Magyarországon először 1844 április 17-én került színre. Gondos Dániel fordította a darabot, amelynek szereposztása ez volt: Escalus, a fejedelem: Udvarhelyi; Mercutio: László; Páris: Szigeti; Capulet: Udvarhelyi M.; Capuletné: Miskolci; Júlia: Lendvayné; Öreg Lapulét: Balogh; Dajka: Kovácsné; Tibald: Bar­iba; Montechi: Szilágyi; Montechiné: Bartókné; Rómeó: Lendvay; Bonvolio: Szigligeti; Lőrinc: Szentpéteri; Sámson: Telepi; György: Réthi; Boldizsár: Hubenai; Ábrahám: Vass. Nevek, amelyeket aranyvésővel vágott már­ványba a magyar színpad-történelem múzsája: Szigeti, Lendvayné, Lendvay, Szigligeti, Szent­péteri, László ...* BEREGI OSZKÁR legutoljára 1919 június 24-én lépett fel a Romeo és Júliában. Akkor a szerep­­osztás ez volt: A fejedelem: Nagy Adorján; Mercutio: Rózsa­hegyi Kálmán; Páris: Lubinszky; Capulet: Bar­­tos; Capuletné: S. Fáy Szeréna; Júlia: Bajor Gizi; öreg Capulet: Mészáros; Dajka: Csillag Te­réz; Tibald: Pataki; Montechi: Horváth Jenő; Montechino: Kálmán M.; Rómeó: Beregi Oszkár; Benvolio: Ónody; Lőrinc: Gál Gyula; Sámson: Oláh; György: Gabányi; Boldizsár: Szőke Sán­dor; Ábrahám: Szőke Lajos. * LEGÖRDÜL az első felvonás függönye. A néző­tér még tombol, amikor a színpad vasajtaján egy feketébe öltözött úr lép át. Az angol konzulátus megbízottja, aki a konzulátus nevében a nagy költő szülőhazájának üdvözletét hozza Beregi Oszkárnak, a Shakespeare tragédia főszereplő­jének. ■— Köszönöm, nagyon köszönöm az Önök kö­szöntését — mondja elfogódott hangon Beregi — s a diplomáciai megbízott megrázza kezét a ma­gyar színésznek...♦ TEGNAP JELENTETTÜK, hogy az Éneklő város című és Berlinben készülő hangos filmhez a filmgyár Ábrahám Pállal, a magyar muzsikus­sal íratott egy betétdalt, amelyet a filmben Jan Kiepara, a világhírű operaénekes fog énekelni Ábrahám küldönccel küldötte ki a frissen meg­komponált dalt, amelyre tegnap este a Király Színházból válasz érkezett. Távirati válasz, csak ennyi: Colossal Jan Kiepura Ábrahám Pált a sürgöny már nem találta Bu­dapesten, útban van Berlin felé. * A SZÍNHÁZ névtelen hőseinek, a kóristáknak sorsát maguk a kóristák szeretik kiviccelni leg­inkább a legkeserűbb szatírával. Néhány nappal ezelőtt az egyik budapesti művészétteremben így rendelt spriccelt egyik kardalosunk: — Kérek egy kórista spriccert. — Milyen az? — kérdezte a pincér. — Két deci szóda, egy deci •— vízzel — hang­zott a válasz. C r _ •• # •• « •* f sut ért ok Az Indrássy-úti Színház eseményei Ma 50-edszer a híres Bajor-műsor! Szombaton szenzációs premier! Szinre kerül: Molnár Ferenc világhírű vígjátéka, a „Va­csora". Schnitzler Arthur remek vígjátéka: „Szakítás". Fordította Bíró Lajos. Környei Béla emlékezete Az Operaház és a Fészek Klub művészi sír­emléket emeltek Környesi Béla sírja fölé. A síremlék ünnepélyes felavatása április 30-án szerdán délután 4 órakor lesz a Kerepesi­ úti temetőben, amelyen testületileg részt vesz az Operaház és képviseltetik magukat az összes művész-testületek. Békeffi László kacagtató bohózatai: Pity-pang, Kültelki r.-t. Orbók Attila tréfája: „Fogadás". Csortos, Tőkés Anna, Uray, Vaszary Piroska, Vendrey vendégjátéka. Békeffi László konferál. Szende Lajos, a leg­jobb zongorahumorista. Radó — mint Gandhi. A párizsi Odeon bécsi vendégjátéka Bécsből jelentik. A párizsi Odeon június 10-én néhány napos vendégjátékra Bécsbe jön. A Theater an der Wienben fognak ját­szani és Daudet: Arlesi lány című drámáján kívül csak vígjátékokat mutatnak be. Két Moliéret, két Marivaux-t és egy modern víg­játékot mutatnak be. 25 előadás — 25 táblás ház fruska Belvárosi­­aúi Franciska A szezon n a cr­y vígjátéksikere ollillliit ­ PAPAGÁJ ús áprilisi új műsora után a következő 3 megjegyzések hangzanak:­­ „Ennél szebbet Budapesten nem láttunk!" ' „Hiába ! Ezt a remek műsort a­ csak a PAPAGÁJ tudja­­ produkálni!“­­S „Nem csodáljuk, hogy, estén­ként a PAPAGÁJ-ban telt ház van" stb., stb. Rethberg próbál... Elisabeth Rethberg, a newyorki Metropolitan világhírű szopránja, aki, mint ismeretes, tegnap délután Budapestre érkezett, ma délelőtt már megjelent az Operaházban. Az Operaház komoly falai között nincsen di­vatja a vendégek rajongó ünneplésének. Mind­össze talán Jeritza Mária az, akit az Operaház, minden egyes megérkezésekor, hagyományos rózsacsokorral köszönt. Elisabeth Rethberget azonban valóságos ünnepi menetben kísérték az Operaház tagjai, élükön a direkció kiküldöttjei­vel, a hatalmas dalszínház tágas folyosóin keresz­­tül-kasul, hogy bemutassák neki az Operaház épületének szépségeit. Rethberg asszony az üdvöz­lők korától követve bejárta az egész nézőteret, mosolygósan, jókedvűen beült a páholyokba, mustrálgatta, milyen a színpad képe messziről, majd áthaladva a vasajtón, bement a színpadra, ahol megkezdődött Rethberg holnap esti vendég­­fellépésén színrekerülő Aida próbája. Rethberg asszony elmondta, hogy európai tur­néját vakációnak tekinti és pihenő­pontnak használja fel. Ez a szándék azonban egyáltalában nem látszik meg azon a lelkiismeretes gondossá­gon és azon az odaadó munkán, amellyel Reth­berg már magát a próbát is kezeli. Egy éne­­­kesnő, aki pihen, nem bocsát szárnyra oly gyö­nyörű trillákat, koloratúrákat, magas cé-ket és dé-ket, mint a ma délelőtti próbán Elisabeth Rethberg. Az Operaház tagjai, akik a világhíres­­ség megérkezésének és próbájának hírére a szín­padon és a nézőtéren összesereglettek, ámulattal állottak meg az előtt a teljesítmény előtt, amelyet Rethberg már a próbán kifejtett — és amellett: a fáradságnak semmi nyoma a világhírű sztrápn. Próba után még elbeszélget partnereivel, majd felkerekedik az egész társaság és mennek le a korzóra sétálni. A korzóhoz közel vannak a Duna-hidak, egy negyedóra sem telik bele és Rethberg már Buda utcáit rájja. A sétapartnerek már fáradságról panaszkodnak, de Rethberg még vígan vezényli a tempót. Délután új próba kö­vetkezik, új magas cé, magas dé-áradat és hol­nap este — előadás. Elisabeth Rethberg — igy pihen ... 9. oldal BOHÉM RÁKÓCZI-UTA 6. SZÁM MIA MALIK klasszikus táncosnő, Párizsból szerződtetve GESCHWISTER NILLSEN az elegáns táncospár TRIÓ L.ANTHOS szenzációs excentrikus, akrobatikus, zenélő tánctrió Belépődíj nincs Fedák Sári erdélyi turnéra indul Fedák Sári ma reggel hazaérkezett Párizs­ból, ahol a húsvéti ünnepeket töltötte. Fedák Sári május 2-án erdélyi turnéra indul. 3-ikán lép fel először Kolozsvárott, a Szökik az asz­­szony című operettben. (*) Holnap, pénteken este is a szenzációs si­kerű Meluzina kerül színre a Városi Színházban. Ly Estra & Fred E­l világattrakció firailN-MUCE Mégis lesz kollektív szerződés A Színigazgatók Szövetsége a Fészek klub­ban értekezletet tartott, Roboz Imre színház­igazgató elnöklésével. Az értekezleten —­ amint ismeretes, — az új kollektív szerződés­ről tárgyaltak. Az igazgatók megbeszéléseiről különböző hírek szivárogtak ki, amelyek a színészek körében nagy nyugtalanságot keltet­tek. Az hírlett ugyanis, hogy az igazgatók a jövőben nem hajlandók a színészekkel kollek­tív szerződést kötni. Ezzel szemben jól infor­mált helyről azt az információt kaptuk, hogy a Színigazgatók Szövetsége elvi készséget mu­tatott az értekezleten a kollektív szerződés megkötésére, csupán az erre vonatkozó tár­gyalások megkezdésének időpontját nem hatá­rozta meg.

Next